-
1 τειρεα
τά небесные светила, звезды (sc. οὐρανοῦ Hom.; αἰθέρος HH.; ἐν Βορέῃ Anth.) -
2 τείρεα
τεῖροςneut nom /voc /acc pl (epic ionic) -
3 τειρος
-
4 στεφανόω
στεφανόω, ion. στεφανεῠμαι statt στεφανοῠμαι, Her. 8, 59, eigtl. umzingeln, umgeben, als Rand umschließen; αἰγίδα, ἣν πέρι μὲν πάντη φόβος ἐστεφάνωται, rings um die Acgis ist Schrecken als Einfassung angebracht, Il. 5, 739, vgl. τῇ δ' ἐπ ὶ μὲν Γοργὼ ἐστεφάνωτο, 11, 36; ἀμφὶ δέ μιν ϑυόεν νέφ ος ἐστεφάνωτο, rings um ihn war eine Wolke als Umhüllung gelagert, 15, 153; περὶ νῆσον πόντος ἀπείριτος ἐστεφάνωται, Od. 10, 195; selten c. acc., τὰ τείρεα πάντα, τά τ' οὐρανὸς ἐστεφάνωται, Iliad. 18, 485, ἄστρα, τά τ' οὐρανὸς ἐστεφάνωται, Gestirne, mit denen der Himmel umkränzt ist, Hes. Th. 382, ἀμ φὶ δ' ὅμιλος ἀπείριτος ἐστεφάνωτο, H. h. Ven. 120; περὶ δ' ὄλβος ἐστεφάνωτο, Hes. Sc. 204; sp. D.: πέριξ δέ μιν ἐστεφάνωντο δράκοντες, Ap. Rh. 5, 121; πάντα δ' ἄρ' ἐστεφάνωτο βαϑὺς ῥόος Ὠκεανοῖο, Qu. Sm. 5, 99. – Gew. bekränzen, bes. mit dem Sieges- od. Ehrenkranze schmücken, mit einem Kranze belohnen; χαίταν, Pind. Ol. 14, 24; πάτραν, N. 11, 21; στεφανοῠν κρᾶτα κισσίνοις βλαστήμασιν, Eur. Bacch. 177, u. öfter; auch τύμβον στεφανοῠν αἵματι, Hec. 128; στεφάνῳ χρυσῷ στεφανοῠν, Ar. Av. 1274; ῥόδοις, Equ. 961; δάφνῃ, Pax 1009, u. öfter; auch στεφανοῠν χρηστοῖς ἤϑεσι, Nubb. 946; auch εἶτ' ἐστεφάνουν μ' εὐαγγέλια, Equitt. 645, sie bekränzten mich für die gute Botschaft; Her. 7, 55; οἱ μὲν ἐστεφ ανώσαντο, zum Opfer, Thuc. 4, 81; vgl. Xen. An. 7, 1, 40; Cyr. 3, 3, 34 u. sonst; στεφανῶσαι ϑαλλῷ, Plat. Legg. XII, 946 b u. öfter; auch ϑαλλοῠ, Aesch. 2, 46, wo mehrere mss. στεφάνῳ hinzusetzen (s. στέφανος); Xen. στεφανωσάμενος ἐλάμβανε τὰ ὅπλα, An. 4, 3, 17, denn die Lacedämonier kränzten sich vor der Schlacht, vgl. Hell. 4, 2, 12 Lac. 13, 8; Plut. Luc. 22; ἄρχων ἐστεφανωμένος, Dem. 21, 17, vgl. στεφανηφόρος. – Uebh. schmücken, zieren, τινά τινι, Jac. Philostr. imagg. p. 294.
-
5 τεῖρος
τεῖρος, εος, τό, ep. Form von τέρας, gebr. nur im plur. τείρεα, die Himmelszeichen, Gestirne, Il. 18, 485; ἐνὶ τείρεσιν αἰϑέρος, H. h. 7, 7; sp. D., wie Antp. Th. 15 (IX, 541).
-
6 τέρας
τέρας, ατος, ep. αος, τό, nom. plur. τὰ τέρατα, ep. τέραα, Od. 12, 394, auch τερᾱατα, D. Per. 604, u. τέρᾱ, Ap. Rh. 4, 1410, gen. τερῶν, ep. τεράων, Hom., wie dat. τεράεσσι, – Zeichen, Wunderzeichen, Vorzeichen, von jeder außerordentlichen, nicht im gewöhnlichen Laufe der Natur begründeten Naturerscheinung, in der man eine Hindeutung auf die Zukunft, ein Zeichen eines Gottes zu erkennen meint, portentum u. prodigium; αἰόλον ὄφιν, Διὸς τέρας αἰγιόχοιο, Il. 12, 209; εἰ ἐτεόν γέ τι οἶσϑα Διὸς τέρας, Od. 16, 320; ἡμῖν μὲν τόδ' ἔφηνε τέρας Ζεύς, Il. 2, 324, vgl. 4, 76; ἴριδας Κρονίων ἐν νέφεϊ στήριξε τέρας μερόπων ἀνϑρώπων, 11, 28, vgl. 17, 548; ἔκτοσϑεν δὲ Διὸς τέρας ἄλλο φανήτω, Od. 20, 101, wo ein Donnerschlag bei heiterm Himmel folgt; vgl. 21, 415, von einem Seher gerühmt ϑεοπρόπος, ὃς σάφα ϑυμῷ είδείη τεράων, Il. 12, 229; ϑεῶν τεράεσσι πιϑήσας, 4, 398 u. öfter; τέρας πολέμοιο, das Schreckenszeichen des nahe bevorstehenden Kampfes, 11, 4; vgl. Hes. Th. 744; παρκείμενον συλλαβὼν τέρας, Pind. Ol. 13, 73; ἔννεπε τέρας, 8, 41; τέρας ϑαυμάσιον ἰδέσϑαι, P. 1, 26; Aesch. Prom. 834 nennt die weissagenden Eichen Dodona's so; φῆναι τέρας, Her. 6, 98; τέρας φαίνεται, 7, 57; τέρας γίγνεται, 8, 37; Soph. El. 487 u. öfter; Ar. Ran. 1338; Sp., τέρατα μεγάλα ἐπεσήμαινεν, Luc. V. H. 2, 41. – Bes. ein ungewöhnlich großes, furchtbares Thier, ein Unthier, Ungeheuer, wie die Schlange, Il. 12, 209 H. h. Apoll. 302, die Sphinx, Eur. Phoen. 813 Hipp. 1214; vgl. Aesch. Prom. 352 Ch. 541; der Kerberus heißt ἀπρόςμαχον τέρας, Soph. Tr. 1086; Eur. oft. – Eine Mißgeburt, Aesch. 3, 111; vgl. Plat. Crat. 393 b ff. – Bes. Himmelszeichen, sowohl Sterne, als feurige Lufterscheinungen, Il. 4, 76, auch der Regenbogen, 11, 27. 17, 547 (vgl. τείρεα). – Uebh. jede wundervolle Sache, Wunderwerk, aber auch eine wunderbar erscheinende Gaukelei, Blendwerk; οὐ τέρας, kein Wunder, nicht zu verwundern, Ar.; τέρας γὰρ ἂν εἴη, ὃ λέγεις, Plat. Theaet. 163 d; 164 b; τέρας λέγεις, εἰ, Men. 91 d, wie τέρας λέγεις καὶ ϑαυμαστόν, Hipp. mai. 283 c.
-
7 τέκμαρ
τέκμαρ, τό (vielleicht mit τίκτω, τεκεῖν zusammenhangend, wie im Deutschen, zeugen, zeigen, Zeichen), ep. τέκμωρ, indecl., – 1) Ziel, Gränze; ἵκετο τέκμωρ, er kam aus Ziel, Il. 13, 20; εὕρετο τέκμωρ, er fand das Ziel od. das Ende der Verwirrung, 16, 472; übh. τέκμωρ εὑρεῖν, ein Ende, einen Ausgang finden, Od. 4, 373. 466; σαφὲς οὐχ ἕπεται τέκμαρ, Pind. N. 11, 44; ἅπαν ἐπ ὶ ἐλπίδεσσι τέκμαρ ἀνύεται ϑεός, P. 2, 49; Ἰλίου τέκμωρ, das Ziel, die Zerstörung von Ilios, Il. 7, 30. 9, 48 u. sonst. – 2) alles Festgesetzte, Angeordnete; so sagt Zeus von seinem Nicken mit dem Kopfe τοῦτο γὰρ ἐξ ἐμέϑεν μέγιστον τέκμωρ, Il. 1, 526, die kräftigste Gewährleistung seiner Verheißungen; dah. auch die festgezogene Gränze, die feste Vestinmung, Hes.; s. Buttm. Lexil. I p. 126. – 3) ein festes, sicheres Merkmal, Kennzeichen; ἦν δ' οὐδὲν αὐτοῖς οὔτε χείματος τέκμαρ, οὔτ' ἦρος, Aesch. Prom. 452; τί γὰρ τὸ πιστόν ἐστι τῶνδέ σοι τέκμαρ, Ag. 263; neben ξύμβολον, 306, u. öfter; Eur. Hec. 1273; bes. aus dem man die Zukunft erschließen kann, Vorzeichen, H. h. 32, 13; u. weil man dazu die Gestirne benutzte, die Himmelszeichen selbst, wie τέρας, τείρεα, Arat. u. Ap. Rh. – Vgl. übrigens Buttm. Lexil. I p. 126 ff.
-
8 λαμπετάω
λαμπετάω, poet. = λάμπω, nur im partic., leuchten, ὄσσε δέ οἱ πυρὶ λαμπετόωντι ἐΐκτην Il. 1, 104 Od. 4, 662; Hes. Sc. 390; ἄστρα λαμπετόωντα Th. 310, wie τείρεα λαμπ. Ap. Rh. 3, 1362; a. sp. D.
-
9 επταπορος
-
10 στεφανοω
1) med.-pass. окружать, охватывать, окутывать, окаймлятьἀμφὴ δέ μιν νέφος ἐστεφάνωτο Hom. — он был окутан облаком;(αἰγίς), ἣν πέρι πάντῃ φόβος ἐστεφάνωται Hom. — эгида, сеявшая вокруг ужас;τὰ τείρεα, τά τ΄ οὐρανὸς ἐστεφάνωται Hom. — звезды, которыми усеяно небо2) увенчивать, венчать, украшать (словно) венком(ῥόδοις Arph.; κρᾶτα κισσίνοις βλαστήμασιν Eur.)
σ. τινά τι Arph. — награждать кого-л. венком за что-л.;ἐστεφανωμένος τιήρην μυρσίνῃ Her. — украсив свою тиару миртом;στεφανοῦσθαι τῷ θεῷ Xen. — украшать себя венками в честь божества;σ. τινα ἤθεσι χρηστοῖς Arph. — украшать кого-л. добрыми нравами3) награждать(τινα ἑκατὸν μναῖς Diod.)
4) оказывать почести, чтитьσ. τὸν τύμβον αἵματι Eur. — окропить могилу кровью (жертвы);
σ. Ἑλλάδα Eur. — воздавать почести Элладе -
11 λαμπετάω
A = λάμπω, shine, only in [dialect] Ep. part. λαμπετόων shining,ὄσσε δέ οἱ πυρὶ λαμπετόωντι ἐΐκτην Il.1.104
= Od.4.662, cf. Hes.Sc. 390;ἄστρα λαμπετόωντα Id.Th. 110
;τείρεα λ. A.R.3.1362
.Greek-English dictionary (Αγγλικά Ελληνικά-λεξικό) > λαμπετάω
-
12 οὐρανός
οὐρᾰνός, ὁ, [dialect] Dor. and [dialect] Boeot. [full] ὠρανός Alcm.23.16, Theoc.2.147, 5.144, Corinn.Supp.2.79, Hymn.Is.19; [dialect] Aeol. [full] ὄρανος (Aὀράνω Sapph.37
, 64, Alc.34, butὠράνω Sapph.1.11
(s. v.l.), Alc.17 (s. v.l.), and v. Οὐρανία): —never used in pl. by classical writers, v. 1.4: (v. fin.):I heaven: in Hom. and Hes.,1 vault or firmament of heaven, sky,γαῖα.. ἐγείνατο ἶσον ἑαυτῇ οὐρανὸν ἀστερόεντα, ἵνα μιν περὶ πάντα καλύπτοι Hes.Th. 127
;ἔχει δέ τε κίονας αὐτὸς [Ἄτλας] μακράς, αἳ γαῖάν τε καὶ οὐρανὸν ἀμφὶς ἔχουσι Od.1.54
, cf. A.Pr. 351;χάλκεος Il.17.425
;πολύχαλκος 5.504
, Od.3.2;σιδήρεος 15.329
; wrapped in clouds, Il.15.192, Od.5.303; above the aether, Il.2.458, 17.425, 19.351, cf. Sch.Il.3.3; even Emp. continued to regard it as solid ([etym.] στερέμνιον), Placit.2.11.2 (Vorsokr. ip.209); defined as αἰθέρος τὸ ἔσχατον by Zeno Stoic.1.33, cf. Ar.Nu.95 sqq.; ἠέλιος δὲ οὐρανοῦ ἐξαπόλωλε, of an eclipse, Od.20.357, cf. S.Aj. 845;ἐν δὲ τὰ τείρεα πάντα, τά τ' οὐρανὸς ἐστεφάνωται Il.18.485
;Ἕσπερος, ὃς κάλλιστος ἐν οὐρανῷ ἵσταται ἀστήρ 22.318
;οὐρανὸς ἀστερόεις 6.108
,al.2 heaven, as the seat of the gods, outside or above this skyey vault, the portion of Zeus (v. Ὄλυμπος), 15.192, cf.Od.1.67, etc.;οὐ. Οὔλυμπός τε Il.1.497
, 8.394; Οὔλυμ πός τε καὶ οὐ. 19.128; πύλαι οὐρανοῦ Heaven-gate, i. e. a thick cloud, which the Ὧραι lifted and put down like a trap-door, 5.749, 8.393; so, later, οἱ ἐξ οὐρανοῦ the gods of heaven, A.Pr. 897 (lyr.); οἱ ἐν οὐρανῷ θεοί (viz. Sun, etc.) Pl.R. 508a;εὔχετο, χεῖρ' ὀρέγων εἰς οὐ. ἀστερόεντα Il.15.371
, Od.9.527; νὴ τὸν οὐ. Ar.Pl. 267, 366.3 in common language, sky,οὐδέ τις ἄλλη φαίνετο γαιάων, ἀλλ' οὐ. ἠδὲ θάλασσα Od.14.302
;σέλας δ' εἰς οὐ. ἵκῃ Il.8.509
; κλέος οὐρανὸν ἵκει, κλέος οὐ. εὐρὺν ἱκάνει, renown reaches to heaven, ib. 192, Od.19.108; so ὀρυμαγδός, κνίση, σκόπελος οὐρανὸν ἷκεν or ἱκάνει, Il.17.425, 1.317, Od.12.73 (cf.οὐράνιος 11
, οὐρανομήκης): metaph., ὕβρις τε βίη τε σιδήρεον οὐ. ἵκει deeds of violence 'cry to heaven', 15.329, 17.565;γῇ τε κοὐρανῷ λέξαι.. τύχας E.Med.57
, cf. Philem.79.1; πρὸς οὐρανὸν βιβάζειν τι to exalt to heaven, SOC381; πρὸς τὸν οὐ. ἥλλοντο leaped up on high, X.Cyr.1.4.11;πρὸς τὸν οὐ. βλέπειν Id.Oec.19.9
.4 in Philos., the heavens, universe, Pl.Plt. 269d, Ti. 32b, Arist.Cael. 278b21, Metaph. 990a20, al.: pl. in VT, οἱ οὐρανοί the heavens, LXX Ps.96(97).6, 148.4,al.5 a region of heaven, climate, Hdt.1.142.6 Pythag. name of 10, Theol.Ar. 59.1 vaulted roof or ceiling, Hsch.4 tent, pavilion, Them.Or.13.166b.Greek-English dictionary (Αγγλικά Ελληνικά-λεξικό) > οὐρανός
-
13 πολυτειρής
A wearying much, Q.S.4.120,5.314.-------------------------------------------Greek-English dictionary (Αγγλικά Ελληνικά-λεξικό) > πολυτειρής
-
14 στεφανόω
στεφᾰν-όω, [voice] Med., Syracusan [ per.] 2sg. imper. στεφάνουσο Sch.Theoc. 11.42:—[voice] Pass., [tense] fut.I used by Hom. and Hes. only in [voice] Pass., to be put round in a circle or as a rim or border, and hence to be put round, ἣν περὶ μὲν πάντῃ Φόβος ἐστεφάνωται round about the aegis is Terror wreathed, Il.5.739; ; ἀμφὶ δέ μιν θυόεν νέφος ἐστεφάνωτο all round about him was a cloud, 15.153; νῆσον, τὴν πέρι πόντος ἐστεφάνωται the sea lies round about the island, Od.10.195: rarely c. acc., τείρεα, τά τ' οὐρανὸς ἐστεφάνωται constellations which heaven has all round it, Il.18.485, cf. Hes. Th. 382, IG42(1).129.9 (Epid.); of a crowd of spectators surrounding a dancing-floor, ; περὶ δ' ὄλβος ἀπείριτος ἐστεφάνωτο around were.. riches in a circle placed, Hes.Sc. 204: so in later [dialect] Ep., A.R.3.1214, Q.S.5.99, Orph.A. 45, etc.: also in [voice] Act., περίτροχον ἐστεφάνωσαν αἱμασιήν made a fence round, Opp.C.4.90.2 to be surrounded, ἐστεφανωμένος τιάραν μυρσίνῃ having his tiara wreathed with myrtle, Hdt.1.132; πεδία ἐστεφάνωται ὄρεσιν are surrounded by.., Hp.Aër.19; ὅπλοισιν πόλις Epigr. ap. Paus.9.15.6;χθὼν ἅτε νῆσος -ωται D.P.4
: so in [voice] Act., [Βαβυλῶνα] τείχεσιν ἐστεφάνωσεν Id.1006
.II after Hom. in [voice] Act., crown, wreathe,χαίταν Pi.O.14.24
; Ὀρέστην ς. E.Or. 924;κρᾶτα κισσίνοις βλαστήμασιν Id.Ba. 177
; στεφάνοις ib. 101 (lyr.); c. gen., ;σ. τινὰ ὡς σωτῆρα And.1.45
;τὸν νικῶντα θαλλῷ Pl.Lg. 946b
;νῖκαι σ. τινά Pi.N.11.21
; of crowning a corpse, Ar.Ec. 538; a tomb, IG12.1037, Sammelb.7457.10 (iii/ii B.C.), Luc.Cont.22, PLips.30.2 (iii A.D.); ships, Plu.2.981e; of the nuptial crown, LXX Ca.3.11; κατηρῶντο τοῖς ἐστεφανωμένοις newly wedded couples, Lib.Or.33.29; στεφανοῦν εὐαγγέλια crown one for good tidings, Ar.Eq. 647; στεφανοῦσα, title of a statue by Praxiteles (v. ), cf. Ath.12.534d:—[voice] Pass., to be crowned or rewarded with a crown, Hdt.7.55, 8.59, PCair.Zen. l.c., 2 Ep.Ti.2.5;ἐλαίᾳ Pi.O.4.13
;ποίᾳ Id.P.8.19
;φυτὸν στεφανούμενος Ach.Tat.1.5
;σ. καὶ ἀνακηρύττεσθαι And.2.18
:—[voice] Med., crown oneself,στεφανωσαμένη δρυῒ καὶ.. σπείραισι δρακόντων S.Fr. 535
(anap.);στεφανοῦσθε κισσῷ E.Ba. 106
(lyr.);στεφανωσάμενος καλάμῳ Ar.Nu. 1006
; στεφανωσάμενος αὐτόν (sc. τὸν στέφανον) Phalar.Ep.40;στεφανοῦνται τῶν ἀνθέων Philostr.Her. 12a
.2;τῆς πίτυος D.Chr.9.10
: also abs., of one going to sacrifice, Th.4.80;τῷ θεῷ X.HG4.3.21
; at a festival, Ar.Ach. 1145, Men.518.15, etc.; win a crown, of the victor at the games, Pi. O.7.15,81, 12.17, N.6.19:—[voice] Pass., c. dupl. acc.,ἐστεφανώθη Ἐλεύθερος.. Ἁδριάνεια πάλην IG22.2087.64
(ii A.D.).2 crown as an honour or reward (cf.στέφανος 11.2b
), D.19.193, Theopomp.Hist. 239, Men.84, IG22.212.30 (iv B.C.), etc.; reward by a gift of money, etc. (cf.στέφανος 11.5
),Καλλισθένην ἑκατὸν μναῖς Lycurg.Fr.19
, cf. D.S.14.53, Plu. Tim.16;σ. τινὰ πεντακοσίοις ἀργυρίου ταλάντοις, χιλίοις δὲ λιβανωτοῦ Plb.13.9.5
: also ἐστεφανωκότος.. τὰς δυνάμεις χρυσῶν μυριάδων τριάκοντα Gauthier et Sottas Décret trilingue en l' honneur de Ptolémée IV p.67 (iii B.C.).3 metaph., confer glory upon, decorate, honour,τινὰ μολπᾷ Pi.O.1.100
; ; ἀπὸ τῶν ὑπαρχόντων τὴν πόλιν (by a victory in the games) And.4.26; , cf. Critias 4 D.;ἔργοις γένος TAM 1.44
([place name] Xanthus); [τὸ ῥόδον] ἐγκωμίῳ Philostr.Ep.51
;ἀριστείοις D.S.4.32
;πανοπλίᾳ Id.20.84
:—[voice] Pass.,σοφίας ἀριστεῖα ἐστεφανοῦτο Philostr.Her.10.4
.5 crown with the badge of office, esp. of persons sacrificing, Lys.26.8:—[voice] Pass., X.An.7.1.40; of magistrates in office,ὁ ἐστεφανωμένος ἄρχων D.21.17
;βούλεται -ωθῆναι ἐξηγητείαν PRyl.77.37
(ii A.D.).Greek-English dictionary (Αγγλικά Ελληνικά-λεξικό) > στεφανόω
-
15 τέρας
τέρας, τό: gen. [dialect] Ep. αος (not in Hom. or Hes.), [dialect] Ion. εος Hdt.8.37: pl., nom. [dialect] Ep.Aτέραα Od.12.394
, [dialect] Ion.τέρεα Hdt.
l.c.,τεράᾰτᾰ D.P.604
, Q.S.5.43;τέρᾱ A.R.4.1410
, but ; τέρα (quantity not stated) [dialect] Att.acc. to Moer.p.369 P., cf.Ar.Ra. 1343; gen. [dialect] Ep.τεράων Il.12.229
,τερέων Alc.155
; [dialect] Att. τερῶν acc. to Moer.l.c., Thom.Mag.p.348 R.; dat. [dialect] Ep.τεράεσσι Il.4.398
, al.; later , al.: the forms τέρατ-ος, -ι, -α, -ων are Hellenistic, Moer.pp.366,369 P., Thom.Mag.p.348 R. (, al., τεράτων ib.Ps. 104 ( 105).27); gen. sg. τέρως v.l. in Paus.10.26.3: lengthd. metri gr.τείρεα Il.18.485
(= IG42(1).129.9), Arat.692, A.R. 3.1362;τείρεσιν h.Mart.7
; laterτείρεσσι IG14.2461.11
([place name] Massilia):— sign, wonder, marvel, portent,ἡμῖν μὲν τόδ' ἔφηνε τ. Ζεύς Il.2.324
; ᾐτέομεν δὲ θεὸν φῆναι τ. Od.3.173;τοῖσιν.. θεοὶ τέραα προὔφαινον 12.394
;τέρας ἧκε Κρόνου πάϊς 21.415
; Ζεὺς δ' Ἔριδα προΐαλλε.., πολέμοιοτ. μετὰ χερσὶν ἔχουσαν a sign of coming battle, Il.11.4; esp. of signs in heaven, ἀστέρα ἧκε Κρόνου πάϊς.., ναύτῃσι τ. 4.76;ἴρισσιν ἐοικότες, ἅς τε Κρονίων ἐν νέφεϊ στήριξε τ. μερόπων ἀνθρώπων 11.28
, cf. 17.548; and with pass. Verbs,τ. φανήτω Od.20.101
:—so always when the first syll. is lengthd., v. supr.:—also in Prose,ἢν δὲ χειμῶνος βροντὴ γένηται, ὡς τέρας θωμάζεται Hdt.4.28
, cf. 6.98;τ. πέμπειν X.Mem. 1.4.15
;ἐφάνη Hdt.7.57
;ἐπιγίνεταί σφι τέρεα Id.8.37
, cf. Hes.Th. 744, Pi.O.13.73, etc.; freq. in NT,σημεῖα καὶ τέρατα Ev.Marc.13.22
, al.II in concrete sense, monster, Διὸς τ. αἰγιόχοιο, of the Gorgon's head, Il.5.742; of a serpent, 12.209, h.Ap. 302; δάϊον τ., of Typhoeus, A.Pr. 354; ἀπρόσμαχον τ., of Cerberus, S.Tr. 1098; οὔρειον τ., of the Sphinx, E.Ph. 806 (lyr.); ταῦρον, ἄγριον τ. Id.Hipp. 1214, cf. 1247;ὅλον τ. ὀπτήσας.. βασιλεῖ παρέθηκε κάμηλον Antiph. 172.7
(anap.), cf. Epicr.3.13; used by Cicero of Caesar, Att.8.9.4.2 monstrous birth, monstrosity, Pl.Cra. 393b, 394a, Aeschin.3.111, Arist.GA 769b30, 773a3, Vett.Val.341.13; ὡς ἔθρεψεν ἔκπαγλον τ. A. Ch. 548.III in colloquial language,τέρας λέγεις καὶ θαυμαστόν Pl.Hp.Ma. 283c
, cf. Tht. 163d;τέρας λέγεις, εἰ.. Id.Men. 91d
; 'a marvel' of a cup, Theoc.1.56: pl., of incredible statements, Phld. Mus.p.74 K. -
16 τεῖον
-
17 ἑπτάπορος
ἑπτά-πορος, ον,A with seven tracks or paths, τείρεα, of the planets, h.Hom.8.7; Πλειάς or Πελειάς, E.IA7, Or. 1005 (both anap.);Πληϊὰς ἑ. Epigr.Gr.223.4
(Milet.); seven-mouthed, of the Nile, Mosch.2.51, D.P.264.Greek-English dictionary (Αγγλικά Ελληνικά-λεξικό) > ἑπτάπορος
-
18 τεῖρος
См. также в других словарях:
τείρεα — τὰ, Α βλ. τέρας … Dictionary of Greek
τείρεα — τεῖρος neut nom/voc/acc pl (epic ionic) … Greek morphological index (Ελληνική μορφολογικούς δείκτες)
τέρας — ατος, το, ΝΜΑ, και επικ. τ. γεν. τέραος και ιων. τ. γεν. τέρεος και τέρως και επικ. τ. ονομ. πληθ. τέραα και, για μετρικούς λόγους, τείρεα και ιων. τ. τέρεα και τεράατα και τέρα και αττ. τ. γεν. πληθ. τερῶν και επικ. τ. τεράων και τερέων και επικ … Dictionary of Greek
stē̆ r-2 — stē̆ r 2 English meaning: star Deutsche Übersetzung: ‘stern” Material: O.Ind. instr. pl. str̥bhiḥ, nom. pl. türaḥ m. ‘sterne”, tarü f. ‘star”, Av. acc. sg. stü̆ rǝm, gen. stürō, pl. nom. staras ča, stürō, acc. strǝ̄ uš, gen … Proto-Indo-European etymological dictionary
ТИРЕСИЙ — • Tiresias, Τειρεσίας (от τείρεα небесные знамения), знаменитый прорицатель из Фив, сын Эвера (Ευ̉ήρης) и Харикло (Χαρικλώ), из рода Спарта Удея (Ου̉δαι̃ος), тесно связанный со сказанием об Эдипе. Ноm. Od. 10, 492 слл. Он ослеп на… … Реальный словарь классических древностей
Tiresias — TIRESIAS, æ, Gr. Τειρεσίας, ου, (⇒ Tab. XXI.) 1 §. Aeltern. Sein Vater war Everes, welchen einige unrecht Eurius, Eurus, od. Eurimus nennen. Muncker. ad Hygin. Fab. 68. Er heißt daher oftmals Εὐηρείδες, Everides. Callim. in lavaer. Pallad. 81.… … Gründliches mythologisches Lexikon
ποικιλοτειρής — ές, Α (για τον ουράνιο θόλο) ο στολισμένος με αστέρια («πόλον ποικιλοτειρῆ», επιγρ.). [ΕΤΥΜΟΛ. < ποικίλος + τειρής (< τείρεα, πληθ. τού τέρας), πρβλ. πολυ τειρής (II)] … Dictionary of Greek
πολυτειρής — (I) ές, Α 1. αυτός που απαιτεί ή προξενεί πολύ κόπο, κοπιαστικός, κοπιώδης 2. (με παθ. σημ.) αυτός που υφίσταται πολλά βάσανα, που υποφέρει πολύ. [ΕΤΥΜΟΛ. < πολυ * + τειρής (< τείρω «ταλαιπωρώ, βασανίζω, εξαντλώ»)]. (II) ές, Α αυτός που… … Dictionary of Greek