-
1 πεφήσεται
φαίνωA ren.futperf ind pass 3rd sgπέσσωAcut. (Sp.)fut ind pass 3rd sg -
2 φαω
(только эп. 3 л. sing. impf. или aor. 2 φάε и 3 л. sing. pf. med. πεφήσεται) светить, сиятьφάε Ἠώς Hom. — блеснула заря;
Τροίῃ πεφήσεται αἰπὺς ὄλεθρος Hom. — неминуемая гибель нависнет (досл. засверкает) над Троей -
3 φαίνω
φαίνω, fut. φανῶ, aor. ἔφηνα, perf. πέφαγκα, perf. II. intr. πέφηνα, Soph. O. C. 329; ep. auch aor. II. φάνεσκε, der intr. Bdtg hat und deshalb zum pass. ἐφάνην gerechnet wird, denn ἔφανον scheint nicht gebildet zu sein, vgl. Pors. Eur. 1266 Mein. Men. p. 416; pass. πέφασμαι, πέφανται Il. 2, 122. 16, 207, πεφήσεται 17, 155, int. πεφάνϑαι, Plat.; aor. ἐφάνϑην, ep. φαάνϑη, φάανϑεν = ἐφάνϑησαν, Il. 1, 200. 17, 650; aor. II. ἐφάνην, mit der intrans. Bdtg, φάνεν, = ἐφάνησαν, Od. 18, 68, φανήμεναι, = φανῆναι, Il. 9, 240 (vgl. φαείνω, φάω); – ans Lichtbringen, sichtbar machen, erscheinen lassen; εἰς τὸ φῶς φανεῖ κακὰ (ἡ στέγη) Soph. O. R. 1229; σελήνη ἡμέραν φαίνουσα Plat. Epin. 978 d; – zeigen, kund machen, ἡμῖν μὲν τόδ' ἔφηνε τέρας Ζεύς, Il. 2, 324. 318; σήματα φαίνων 353, vgl. Od. 3, 173. 15, 168, und öfter, Zeichen erscheinen lassen; εἴ τίς μοι όδὸν φήνειε νέεσϑαι 12, 334, ob mir Einer den Weg zeigte; οἵην ἐπιγουνίδα φαίνει, läßt er sehen, macht er durch Enthüllung sichtbar, enthüllt er, 18, 74; Ελένῃ δὲ ϑεοὶ γόνον οὐκέτ' ἔφαινον 4, 12, sie ließen ein Kind ans Licht kommen, geboren werden; εἰςόκε τοι φήνωσι ϑεοὶ κυδρὴν παράκοιτιν 15, 26, bis sie dir eine Gemahlinn zuweisen; φαίνων ὀπώραν Pind. N. 5, 6; φόνον Soph. O. R. 853; ού φανῶ τοὐμὸν γένος 1059; ἵνα φανεῖς, ὁποῖος ὢν ἀνὴρ ἐμὸς καλεῖ Trach. 1148; auch med., τὰ τόξα ἔχει καὶ τοῖσιν Ἀργείοισι φήνασϑαι ϑέλει Phil. 932; ϑησαυρὸν ὃν φαίνει ϑεός Eur. El. 565; φανεῖ κακῶν ἔκλυσιν I. T. 899; u. in Prosa: αὐχένα Her. 2, 131; Plat. Theaet. 200 e; τοῖς φήνασι ϑεοῖς τὰ ὀνείρατα καὶ τὸν πόρον Xen. An. 4, 3,13; vgl. Arr. An. 2, 3; auch τὰ ὅπλα πρὸς τοὺς πολεμίους, Xen. Hell. 4, 5,18; s. auch φρουρά. – Auch den Ohren vernehmbar machen, ertönen lassen, ἀοιδὴν φαίνειν Od. 8, 499, wie σάλπιγξ ὑπέρτονον γήρυμα φαινέτω στρατῷ Aesch. Eum. 541; vgl. Soph. Ant. 1065. – Uebh. an den Tag legen, bezeigen, beweisen, νοήματα, Gedanken an den Tag legen, Il. 18, 295, ἀρετήν, seine Tüchtigkeit beweisen, Od. 8, 237; μή τις ἀεικείας φαινέτω 20, 309, Niemand bezeige sich ungebührlich; so auch βίην Hes. Th. 689; ἔφανας εὐμαχανίαν Pind. I. 3, 20; εὔνοιαν, Wohlwollen bezeigen, Her. 3, 36; ὕβριν 3, 127; ὀργάς Aesch. Ch. 323. – Dah. klar machen, auseinandersetzen, erklären, λόγον Her. 1, 116. 118; auch λόγων ὁδούς, 1, 75, φανῶ δέ σοι σημεῖα τῶνδε σύντομα Soph. O. R. 710. – Vor Gericht anzeigen, anklagen, zunächst als verbotene Waare angeben, τὰ χοιρίδια τοίνυν ἐγὼ φανῶ ταδὶ πολέμια καὶ σέ Ar. Ach. 819; τίς ὁ φαίνων σ' ἐστίν; 824 ff., φανῶ σε τοῖς πρυτάνεσιν Equ. 300; Xen. Cyr. 1, 2,14; Dem. 58, 6 u. sonst bei den Rednern. – Pass. an den Tag kommen, sichtbar werden, erscheinen, sich zeigen, sehen lassen; μνηστῆρσι φαίνεται Od. 15, 517; κίονες φαίνοντ' ὀφϑαλμοῖς ὡςεὶ πυρὸς αἰϑομένοιο 19, 39; φαίνεται αὐγή Il. 2, 456; bes. vom Erscheinen od. Aufgehen der Himmelslichter, ἄστρα φαίνετο 8, 556; Hes. O. 600; bes. vom ersten Erscheinen des Morgenroths in dem oft vorkommenden Verse ἦμος δ' ἠριγένεια φάνη ῥοδοδάκτυλος 'Ηώς, als Eos erschienen war; ἅμα ἠοῖ φαινομένηφιν, mit der erscheinenden Morgenröthe, mit Tagesanbruch, Il. 9, 618 Od. 4, 407. 6, 81 u. sonst; von einem sich erhebenden Winde, οὐδέ ποτ' οὖροι πνείοντες φαίνοντο 4, 361. Bei Sp. sind φαινόμενα die Erscheinungen am Himmel, die auf- und untergehenden Gestirne, welche sich am äußern Horizonte zeigen, Arat. – Durch Entblößung sichtbar werden, Il. 22, 324 Od. 18, 68; und so πᾶσ' ἔντοσϑε φάνεσκε, ὑπένερϑε δὲ γαῖα φάνεσκε 12, 241. 242, wie γαῖα μέλαινα φάνεσκε 11, 587, u. μετὰ πρώτοισι φάνεσκε, er zeigte sich unter den Ersten, Il. 11, 64; so Tragg. u. in Prosa. – C. inf., zu sein scheinen, πῶς ὔμμιν ἀνὴρ ὅδε φαίνεται εἶναι εἶδός τε μέγεϑός τε; Od. 11, 336; δμωάων, ἥτις τοι ἀρίστη φαίνεται εἶναι 15, 25; οὐ γάρ σφιν ἐφαίνετο κέρδιον εἶναι 14, 355; – c. partic., erscheinen als Einer, welcher –, Ἄρης ἐφαίνετο ἰὼν εἰς οὐρανόν Il. 5, 867 (wie ὅςτις φαίνηται ἄριστος, wer als der Beste erscheint, O, l. 14, 106, ἥδε δέ οἱ κατὰ ϑυμὸν ἀρίσ τη φαίνε το βουλή Il. 2, 5 u. öfter); u. so bei Her. u. den Att. zur Bezeichnung des Einleuchtenden, Offenbaren, Gewissen, φαίνεται ὁ νόμος ἡμᾶς βλάπ των, es ist offenbar, daß das Gesetz uns gefährdet, während φαίνεται ὁ νόμος ἡμᾶς βλάψειν heißt es hat den Anschein, scheint, daß das Gesetz uns gefährden werde, Dem. Lpt. 35, vgl. Wolf zu der Stelle p. 259; εὖ ποιεῠντες φαίνεσϑε, zeigt euch als Wohlthäter, Her. 9, 89; νῠν τις ὑμέων εὖ ποιήσας φανήτω 6, 9; φανείη ἐών Pind. N. 4, 30; πέφανται σοφός P. 5, 107, πέφανται κυναγέτας N. 6, 13; πρὶν ἂν ϑεῶν τις διάδοχος τῶν σῶν πόνων φανῇ Aesch. Prom. 1030, u. öfter; οὐκ ἂν φανεῖμεν πήματ' ἔρξαντες τόσα Pers. 772; Ag. 579; dagegen ἡμῖν μὲν Ἑρμῆς οὐκ ἄκαιρα φαίνεται λέγειν Prom. 1038, vgl. 217. 317; ὅςτις πέφασμαι φύς τ' ἀφ' ὧν οὐ χρῆν Soph. O. R. 1184; εἰ φανήσομαι τάχα κακὸν μέγ' ἐκπράξασα Trach. 663; Ant. 158; φαίνεται ὀρϑῶς ἐμοί Ar. Eccl. 875; τὴν νύκτα φαίνεται πῦρ ἀναδιδοῠσα πολύ Thuc. 3, 88; καὶ νῦν φαίνομαι δύο καϑορᾶν εἴδη Plat. Soph. 235 d; τὸν σοφιστὴν ὅ τί ποτέ ἐστι φαίνει ἀγνοῶν Prot. 313 c; Lach. 186 b u. öfter; ἐὰν μὲν ἐγὼ φαίνωμαι ἀδικῶν, wenn es sich ergiebt, daß ich Unrecht gethan habe, Xen. An. 5, 7,5; u. c. inf., 2, 3,13 Cyr. 2, 2,1. – Dah. es uns oft als bloße Umschreibung von εἶναι erscheint, φαίνομαι ψευδής, ich erscheine als ein Lügner, = ψεύδομαι, Xen. Cyr. 5, 2,4 und sonst. – Λόγος φαινόμενος, eine deutliche Rede; τὸ φαινόμενον, das Einleuchtende, Offenbare, Augenscheinliche, aber auch das was uns scheint oder dünkt, im Ggstz dessen, was ist, οὕτω καὶ νῦν τοῖς ἐκ τοῦ λόγου φαινομένοις προςϑέσϑαι Dem. 18, 227; ἁπλοῦς λόγος καὶ φαινόμενος Pol. 17, 1,12, vgl. 17, 14, 5; λέγειν τὸ φαινόμενον 5, 41, 6, u. öfter. – So im Antworten φαίνεται = ja, so ist es, Plat. Prot. 333 e u. öfter. – Οὐδαμοῦ φανῆναι, nirgends erscheinen, d. i. für Nichts geachtet werden, Gorg. 456 c Phaed. 72 b. – Der aor. med. φήνασϑαι = sich, oder als das Seinige zeigen, angeben, Soph. Phil. 944. – Eigtl. pass. gezeigt, angezeigt werden, bes. vor Gericht, wozu bei den Att. immer der aor. I. ἐφάνϑην gehört, der bei Hom. stets in der Bdtg des aor. II. gebraucht wird, wie Dem. 58, 13. – Absolut, φαίνειν τινί, Jem. leuchten, ihm Licht vortragen, Od. 7, 102. 19, 25; – so vom Monde, von den Sternen u. anderm Lichte, scheinen, leuchten, Plat. Tim. 34 b, Theocr. 2, 11; bes. heißt der Planet Saturn ὁ φαίνων. – Uebh. = φαίνομαι, Seidl. Eur. El. 1321, φαίνουσί τινες δαίμονες, obgleich Wunderl. obs. crit p. 99 diesen Gebrauch bestreitet. – [Im fut. φανῶ scheint die erste Sylbe zuweilen lang gebraucht zu sein, Ar. Eccl. 300; vgl. Apoll. Dysc. de adv. p. 600, 28 u. L. Dind. Eur. Bacch. 528.]
-
4 φάω
φάω, urspr. Stammwort von φαίνω, 1) intrans., leuchten, glänzen, scheinen, φάε δὲ χρυσόϑρονος Ἠώς, Od. 14, 502, bes. von der Sonne, dem Monde und den Sternen; Hom. hat auch noch fut. πεφήσομαι, = φανήσομαι, Τροίῃ πεφήσεται ὄλεϑρος Il. 17, 155. – 2) trans., erscheinen lassen, erleuchten, erhellen, dah. deutlich, auch bekannt, berühmt machen. – Es ist auch das Stammwort von φημί, durch Worte deutlich od. bekannt machen.
-
5 γενεά
γενεά, ᾶς, ἡ, ion. γενεή, a) Geburt, Abstammung, Abkunft, bes. vornehme Abkunft, edle Geburt; Hom. Iliad. 18, 365 ἔγωγ', ἥ φημι ϑεάων ἔμμεν ἀρίστη, ἀμφότερον, γενεῇ τε καὶ οὕνεκα σὴ παράκοιτις κέκλημαι; 23, 471 Αἰτωλὸς γενεήν; 7, 128 πάντων Ἀργείων ἐρέων γενεήν τε τόκον τε, Homerisch, γενεήν und τόκον stehn παραλλήλως; 6, 211 ταύτης τοι γενεῆς τε καἰ αἵματος εὔχομαι εἶναι, γενεῆς und αἵματος stehn παραλλήλως; 10, 68 πατρόϑεν ἐκ γενεῆς ὀνομάζων ἄνδρα ἕκαστον, παραλλήλως stehn πατρόϑεν und ἐκ γενεῆς, es sind Anreden gemeint wie z.B. vs. 87 ὦ Νέστορ Νηληιάδη; 21, 157 ἐμοὶ γενεὴ ἐξἈξιοῦ, ich stamme vom Axios ab; Odyss. 1, 222 οὐ μέν τοι γενεήν γε ϑεοὶ νώνυμνον ὀπίσσω ϑῆκαν, ἐπεὶ σέ γε τοῖον ἐγείνατο Πηνελόπεια; Iliad. 11, 786 γενεῇ ὑπέρτερος, von vornehmerer Abkunft, s. unten. – Stammort, Odyss. 1, 407 ἐρέσϑαι, ὁππόϑεν οὗτος ἀνήρ, ποίης δ' ἐξ εὔχεται εἶναι γαίης, ποῦ δέ νύ οἱ γενεὴ καὶ πατρὶς ἄρουρα; Iliad. 20, 390 ἐνϑάδε τοι ϑάνατος, γενεὴ δέ τοί ἐστ' ἐπὶ λίμνῃ Γυγαίῃ, ὅϑι τοι τέμενος πατρώιόν ἐστιν; von einem Adler Odyss. 15, 175 ἐλϑὼν ἐξ ὄρεος, ὅϑι οἱ γενεή τε τόκος τε. – In Prosa, τίς ὢν γενεάν Xen. Cyr. 1, 1, 6. – b) Geschlecht, Sippschaft, Familie, Od. 16, 117 Il. 20, 306; 19, 105 τῶν ἀνδρῶν γενεῆς οἵ ϑ' αἵματος ἐξ ἐμεῦ εἰσίν; 15, 141 τῷ σ' αὖ νῠν κέλομαι μεϑέμεν χόλον υἷος ἑῆος· ἤδη γάρ τις τοῦ γε βίην καὶ χεῖρας ἀμείνων ἢ πέφατ' ἢ καὶ ἔπειτα πεφήσεται· ἀργαλέον δὲ πάντων ἀνϑρώπων ῥῦσϑαι γενεήν τε τόκον τε, γενεήν und τόκον παραλλήλως; 21, 187. 191 φῆσϑα σὺ μὲν ποταμοῦ γένος ἔμμεναι εὐρυρέοντος, αὐτὰρ ἐγὼ γενεὴν μεγάλου Διὸς εὔχομαι εἶναι – κρείσσων αὖτε Διὸς γενεὴ ποταμοῖο τέτυκται; 20, 303 ὄφρα μὴ ἄσπερμος γενεὴ καὶ ἄφαντος ὄληται Δαρδάνου. – Oft Pind.; Περσῶν Aesch. Pers. 912; Τιτάνων Eur. Hec. 472; Prosa, ταύτης τῆς γενεᾶς ἐστι Plat. Phil. 66 b; bes. Sp.; γενεὰς ἔχειν, Nachkommen haben, Pol. 20, 6, 6; χρήματα καὶ γενεὰν ἀποδιδόναι, Kinder ausliefern, Plut. Timol. 34; öfter Dion. Hal. – Hom. φύλλων γενεή wie ἀνδρῶν γενεή, das Menschengeschlecht, Il. 6, 146 οἵη περ φύλλων γενεή, τοίη δὲ καὶ ἀνδρῶν; – von Pferden, Iliad. 5, 265. 268 τῆς γάρ τοι γενεῆς, ἧς Τρωί περ εὐρύοπα Ζεὺς δῶχ' υἷος ποινὴν Γανυμήδεος, οὕνεκ' ἄριστοι ἵππων, ὅσσοι ἔασιν ὑπ' ἠῶ τ' ἠέλιόν τε. τῆς γενεῆς ἔκλεψεν ἄναξ ἀνδρῶν Ἀγχίσης, λάϑρῃ Λαομέδοντος ὑποσχὼν ϑήλεας ἵππους. – Von Menschen, mit ausdrücklicher Beziehung auf die Aehnlichkeit Odyss. 4, 27 ἄνδρε δύω, γενεῇ δὲ Διὸς μεγάλοιο ἔικτον, d. h. sie scheinen von vornehmer Familie zu sein; Iliad. 14, 474 οὐ μέν μοι κακὸς εἴδεται, οὐδὲ κακῶν ἔξ, ἀλλὰ κασίγνητος Ἀντήνορος ἱπποδάμοιο ἢ παῖς· αὐτῷ γὰρ γενεὴν ἄγχιστα ἐῴκει. – c) Geburt, Alter; ὁπλότερος γενεῇ, jünger, der Geburt, dem Alter nach, Odyss. 19, 184; ὁπλότατος γενεῆφιν Iliad. 9, 58; γενεῆφι νεώτατος 14, 112; γενεῇ νεώτατος 7, 153; γενεῆφι νεώτερος 21, 439; πρεσβύτατος γενεῇ 6, 24; γενεῇ προγενέστερος 9, 161; γενεῇ πρότερος 15, 166; hierher zog man irrthümlich auch Iliad. 11, 786 τέκνον ἐμόν, γενεῇ μὲν ὑπέρτερός ἐστιν Ἀχιλλεύς, πρεσβύτερος δὲ σύ ἐσσι· βίῃ δ'ὅ γε πολλὸν ἀμείνων, Scholl. Aristonic. ἡ διπλῆ, ὅτι Ἀρχίλοχος (frgmt. no 27 Bergk Lyr. Gr. ed. 2 p. 542) ὑπερτέραν τὴν νεωτέραν ἐδέξατο· »οἴην Λυκάμβεος παῖδα τὴν ὑπερτέρην« ἀντὶ τοῦ τὴν νεωτέραν. καὶ τὸ ἔτυμον δὲ ἀντιπίπτει· ὁ γὰρ ὑπερέχων κατά τί ἐστιν ὑπέρτερος. καὶ νῠν λέγει, τῷ γένει, τῇ εὐγενείᾳ ὑπερέχει, διὰ τὸ εἶναι ϑεᾶς μητρός· σὺ δὲ πρεσβύτερος εἶ; – ἐκ γενεῆς, von Geburt an, Her. 3, 33. 4, 23; ἀπὸ γενεᾶς Xen. Cyr. 1, 2, 8; Pol. 6, 19, 2 u. Sp. – Auch = Erzeugung, Opp. H. 1, 479. – d) Geschlecht, Menschenalter, als Zeitbestimmung, Iliad. 23, 790 ἐρέω, ὡς ἔτι καὶ νῠν ἀϑάνατοι τιμῶσι παλαιοτέρους ἀνϑρώπους. Αἴας μὲν γὰρ ἐμεῖ' ὀλίγον προγενέστερός ἐστιν, οὗτος δὲ προτέρης γενεῆς προτέρων τ' ἀνϑρώπων· ὠμογέροντα δέ μίν φασ' ἔμμεναι: προτέρης γενεῆς und προτέρων ἀνϑρώπων stehn παραλλήλως; 1, 250 τῷ δ' ἤδη δύο μὲν γενεαὶ μερόπων ἀνϑρώπων ἐφϑίαϑ', οἵ οἱ πρόσϑεν ἅμα τράφεν ἠδ' ἐγένοντο ἐν Πύλῳ ἠγαϑέῃ, μετὰ δὲ τριτάτοισιν ἄνασσεν; Odyss. 14, 325 καί νύ κεν ἐς δεκάτην γενεὴν ἕτερόν γ' ἔτι βόσκοι· τόσσα οἱ ἐν μεγάροις κειμήλια κεῖτο ἄνακτος. Nach Her. 2, 142 betragen 3 Menschenalter 100 Jahre, nach 1, 7 aber machen 22 γενεαί 505 Jahre; nach Heraklit bei Plut. def. or. 11 = 30 Jahre; übh. Zeitalter, ἀνϑρωπηΐη λεγομένη γ., das geschichtliche, im Ggstz des heroischen, mythischen, 3, 122; Thuc. 1, 14; öfter Plat.; ἐπὶ πολλὰς γενεάς Tim. 23 c; übh. für einen größeren Zeitraum, ὑπὸ ξυμφορῶν πολλαῖς γενεαῖς πιεζόμενοι Thuc. 2, 68; ἐπὶ τῆς ἡμετέρας γενεᾶς, zu unserer Zeit, Dion. Hal. 3, 15. – Uebrigens sind wenigstens bei Hom. die hier aufgestellten Bedeutungen durchaus nicht strenge geschieden; es sind vielmehr nur verschiedene Seiten einer einzigen Bedeutung; vgl. z. B. Iliad. 6, 145 sqq Τυδείδη μεγάϑυμε. τίη γενεὴν ἐρεείνεις; οἵη περ φύλλων γενεή, τοίη δὲ καὶ ἀνδρῶν. φύλλα τὰ μέν τ' ἄνεμος χαμάδις χέει, ἄλλα δέ ϑ' ὕλη τηλεϑόωσα φύει, ἔαρος δ' ἐπιγίγνεται ὥρη· ἃς ἀνδρῶν γενεὴ ἡ μὲν φύει ἡ δ' ἀπολήγει. εἰ δ' ἐϑέλεις καὶ ταῦτα δαήμεναι, ὄφρ' εὖ εἰδῇς ἡμετέρην γενεήν· πολλοὶ δέ μιν ἄνδρες ἴσασιν· ἔστι πόλις Ἐφύρη μυχῷ Ἄργεος ἱπποβότοιο, ἔνϑα δὲ.Σίσυφος ἔσκεν, ὃ κέρδιστος γένετ' ἀνδρῶν, Σίσυφος Αἰολίδης· ὁ δ' ἄρα Γλαῦκον τέκεϑ' υἱόν, αὐτὰρ Γλαῦκος ἔτικτεν ἀμυμονα Βελλεροφόντην κτἑ. Hier erscheint γενεή zuerst in der Bedeutung »Abkunst« oder in der Bdtg »Familie«, dann in der Bdtg »Gattung«, »Menschengeschlecht«, dann in der Bdtg »Generation«, »Menschenalter«, dann in der Bdtg »Stammort«. Der Dichter aber war sich schwerlich dieser seinen Unterscheidungen bewußt.
-
6 επειτα
adv.1) затем, потом, после этого, тогда2) впоследствии, в будущемἢ πέφατ΄ ἢ καὴ ἔ. πεφήσεται Hom. — (в бою не один) или (уже) пал, или еще падет:
ὅ ἔ. χρόνος Eur., Xen., Plat. — будущее;οἱ ἔ. (sc. ἐσόμενοι) Aesch., Thuc. — потомки, потомство;τὸ τ΄ ἔ. καὴ τὸ μέλλον Soph. — будущее ближайшее и отдаленное3) ( для обозначения связи или следствия) итак, следовательноπῶς ἂν ἔ. Ὀδυσῆος λαθοίμην ; Hom. — как же мне забыть Одиссея?;
ἔ. οὐκ οἴει φροντίζειν τοὺς θεοὺς τῶν ἀνθρώπων ; Xen. — стало-быть, ты не думаешь, что боги заботятся о людях?4) все же, тем не менееεἰ πτωχὸς ὤν, ἔ. … Arph. — если я (и) нищ, то все же …;
ἔ. δῆτά μ΄ ἐξενίζετε ; Eur. — и тем не менее вы оказали мне гостеприимство? -
7 φενω
(только эп. aor. 2 ἔπεφνον и πέφνον, 3 л. sing. conjct. πέφνῃ, inf. πεφνέμεν; 3 л. sing. и pl. pf. πέφᾰται и πέφανται, inf. πεφάσθαι; 2 и 3 л. sing. fut. 3 πεφήσεαι и πεφήσεται) убивать Hom. -
8 θείνω
Aθεινέμεναι Od.22.443
: [tense] impf. , etc.: [tense] fut. : [tense] aor. 1 part.θείνας Il.20.481
( ἔθεινε in 21.491 may be [tense] impf.); other moods from an [tense] aor. 2 ἔθενον (which does not occur in ind.); imper. , Ar.Av.54; subj. (troch.), Ar.Lys. 821 (lyr.), cj. in Theoc.22.66; inf. ; part.θενών Id.Cyc.7
, Ar.Eq. 640,V. 1384,Av. 1613,Ra. 855 (these forms were freq. incorrectly written θένειν, θένων, as if from a [tense] pres. Θένω):—[voice] Pass., only in [tense] pres. and [tense] impf.:—poet. word, strike, τινα Od. 18.63;ξίφεσι 22.443
;φασγάνῳ αὐχένα θείνας Il.20.481
;μάστιγι.. θείνων 17.430
; [τόξοισι] ἔθεινε παρ' οὔατα 21.491
:—[voice] Pass., 1.588;θεινόμεναι βουπλῆγι 6.135
;ἄορι 10.484
; θεινομένου.. πρὸς οὔδεϊ dashed to earth, Od.9.459; laterσκάπτῳ θενών τινα Pi.O.7.28
;ῥαιστῆρι A. Pr.56
, cf. 76;τινὰ δι' ἀσπίδος E.Heracl. 738
;ἰτέαν εἰς μέσην Id.Cyc.7
;τῷ σκέλει θένε τὴν πέτ ραν Ar.Av.54
;τῷ πρωκτῷ θενὼν τὴν κιγκλίδ' Id.Eq. 640
; ποσσὶ θ. σκέλος, of a wrestler, Theoc.22.66: abs., θείνετε v.l. in E.Or. 1303 (lyr.);θεῖν', ἀντέρειδε Id.Supp. 702
;θένε, θένε Id.Rh. 676
(lyr.):—[voice] Pass., A.Pers. 303, Ch. 388 (lyr.).2 metaph.,θείνει δ' ὀνείδει μάντιν Id.Th. 382
.3 intr., of corpses,θ. ἐπ' ἀκτᾶς Id.Pers. 966
.II to the same Verb, but only with the meaning slay, belong the foll. forms formerly referred to a [tense] pres. Φένω, viz.: [tense] aor. 2ἔπεφνον Il.21.55
, Pi.P.10.46, B.17.19, S.OT 1497; [dialect] Ep. and Lyr.πέφνον Il.13.363
, B.8.13; subj. πέφνῃς, ῃ, Od.22.346, Il.20.172; inf.πεφνέμεν 6.180
; part.πεφνών 16.827
(parox. acc. to Aristarch., as if from a [tense] pres. πέφνω, which is found in late [dialect] Ep., Opp.H.2.133): from the short form φᾰ (for φṇ) come [tense] pf. [voice] Pass. [ per.] 3sg.πέφαται Il.15.140
, al.; [ per.] 3pl.πέφανται 5.531
; inf.πεφάσθαι 13.447
: [tense] fut. [voice] Pass. πεφήσεαι ib. 829, Od.22.217;ἢ πέφατ' ἢ.. πεφήσεται Il.15.140
; later, part.πεφασμένος Lyc.269
, 1374, Opp.H.5.122: Gramm. also give [tense] aor. 1φάσαι Hsch.
s.v. φάσγανον, Phot. s.v. προσφατος, Sch.Pi.N. 1.69: [tense] aor. 2 part.παφών Hsch.
: [tense] aor. 2 [voice] Med. ἀπ-έφατο,= ἀπέθανεν, Id. Hence also φᾰτός slain, Id., found in compds. Ἀρεί-φατος, μυλή-φατος, ὀδυνή-φατος, πυρί-φατος. (I.-E. g[uglide]hen- cf. Skt. hánti, pl. ghnánti, Hittite kuenzi, pl. kunanzi 'strike', 'kill'; g[uglide]hon- in Gr. φόνος; g[uglide]hn- in Skt. ghn-ánti, Gr. ἔ-πε-φν-ον (redupl.); g[uglide]hṇ- in Skt. - hata-, Gr. -φατο-, πέφαται, etc.) -
9 φαίνω
φαίνω, Od.7.102, etc., [dialect] Ep. also [full] φαείνω (q. v.):—[tense] fut. φᾰνῶ, A.Fr. 304.5, Ar.Ach. 827, etc. ( φᾱνῶ acc. to A.D.Adv.187.26, but φᾱνῶ, Ar. Eq. 300, and ἀναφᾱνῶ, E.Ba. 528, are dub.); [dialect] Ion. φᾰνέω ([etym.] ἀπο-) Hp.Steril. 213, opt.A (cod. rec., rightly): [tense] aor. 1ἔφηνα Il.2.318
, Hdt.1.95, etc.; [dialect] Dor.ἔφᾱνα Pi.I.4(3).2
, IG42(1).123.28 (Epid., iv B.C.), also later [dialect] Att., subj., ἀπο-φάνῃ dub. l. in IG22.1631.379 ( = 2.811c133);φάνῃς Philem.233
( = Chares Iamb.4b20); so in late Prose, ([etym.] ἐξ-) Ael.VH12.33, ([etym.] ἐπι-) Ev.Luc.1.79, ([etym.] ἀνα-) Act.Ap. 21.3; [dialect] Ep. iter. φάνεσκε (intr.) Il.11.64, al., Hes.Fr.14.3: [tense] pf.πέφαγκα Ps.-Callisth.2.10
, ([etym.] ἀπο-) Din.1.15, al.: intr. [tense] pf. πέφηνα (v. infr.A 111.2), [dialect] Dor.[ per.] 3pl.ἐκ-πεφάναντι Sophr.83
; [tense] plpf.ἐπεφήνειν D.C.46.10
:—[voice] Med., [tense] fut. inf.φᾰνεῖσθαι Od.12.230
, [dialect] Ion.φᾰνέομαι Hdt.3.35
; opt.φανοῖσθε Lys.26.10
(nisi leg. φανεῖσθε); the forms φανῆσθον and [dialect] Dor. imper. φάνευ are corrupt in Pl.Erx. 399e, Teles p.58 H. (leg. φαίνευ): [tense] aor. 1 ἐφηνάμην (trans.) S.Ph. 944, ([etym.] ἀπ-) Hdt.7.52, etc.:—[voice] Pass., [dialect] Ion. [tense] impf.φαινέσκετο Od.13.194
: [tense] fut.φᾰνήσομαι Hdt.8.108
, Sicilian [dialect] Dor. (inf.) φᾰνήσειν (fort. - ησεῖν) Archim.A ren.4.20; [dialect] Ep. [tense] fut.πεφήσεται Il.17.155
: [tense] aor. 1 (lyr.), S.OT 525, etc.:rare in Prose, X.HG6.4.11, D.58.13, ([etym.] ἀπο-) IG12.10.35, D.19.44; [dialect] Ep. [ per.] 3sg.φαάνθη Il.17.650
, [ per.] 3pl.φάανθεν 1.200
: [tense] aor. 2 ἐφάνην [ᾰ], [dialect] Ep.φάνην Il.1.477
, etc.; [dialect] Ep. [ per.] 3pl.φάνεν Od.18.68
; [dialect] Ep. subj.φανήῃ Il.19.375
; [dialect] Ep. inf.φανήμεναι 9.240
: [tense] pf. , [ per.] 3sg.πέφανται Il.2.122
, 16.207, Pi.P.5.115, A.Ag. 374(lyr.); πέφᾰται in B.9.52, Perict. ap. Stob. 4.28.19 belongs either to φαίνω in sense A. 1.5, or to φημί; inf. , etc.; part.πεφασμένος Il.14.127
, Thgn.227, A.Pr. 843, S.OC 1122, Pl.Phdr. 245e, etc.; [ per.] 3pl. [tense] plpf. .A [voice] Act., bring to light, cause to appear, in physical sense, τέρας τινὶ φ. make a sign appear to one, Il.2.324, cf. Od.3.173, etc.;σήματα φαίνων Il.2.353
;γένυσι φ. ὀπώραν Pi.N.5.6
;δύο μορφὰς φ. A.Fr.304.5
;τὸν αὐχένα Hdt.2.132
; ἔφην' ἄφαντον φῶς, i.e. fire, S.Ph. 297; (anap.);φ. θησαυρόν E.El. 565
; φ. μηρούς, ἐπιγουνίδα, show by baring, i.e. uncover.., Od.18.67,74;φαίνοισα πρόσωπον ἀλάθεια Pi.N.5.17
; reflect an image in water,τὰ δέ νιν καλὰ κύματα φαίνει Theoc.6.11
:—[voice] Med., τὰ τόξα.. τοῖσιν Ἀργείοισι φήνασθαι θέλει exhibit them as his own, S.Ph. 944.b make known, reveal, disclose,ἐς τὸ φῶς φανεῖ κακά Id.OT 1229
;κακῶν ἔκλυσιν E.IT 898
(lyr., prob.); ;ὁδόν τινι Od.12.334
;τὰ ὀνείρατα καὶ τὸν πόρον X.An.4.3.13
, cf. Cyr.6.4.13, S.OT 725;τοῖς πολεμίοις σύνθημα Din.3.10
, etc.; φανεῖ.. κωκύματα wailings will show forth [the truth of what I say], S.Ant. 1078: with a predic. added, ἡμᾶς σὺ δειλοὺς φανεῖς wilt make us appear.., Id.Aj. 1362; .c γόνον Ἑλένῃ φ. show her a child, i. e. grant her to bear one, Od.4.12; φ. παράκοιτίν τινι show (i.e. give) one a wife, 15.26.2 of sound, make it clear to the ear, make it ring clear,ἀοιδὴν φαίνειν 8.499
;σάλπιγξ.. ὑπέρτονον γήρυμα φαινέτω στρατῷ A.Eu. 569
.3 show forth, display in action,ἀρετήν Od.8.237
;ἀεικείας 20.309
; ;εὐμαχανίαν Pi.I.4(3).2
;εὔνοιαν Hdt.3.36
; ὕβριν ib. 127; (lyr.).b set forth, expound,νοήματα Il.18.295
;λόγον Hdt.1.116
;τριφασίας λόγων ὁδούς Id.1.95
; but τὰ λαμπρὰ.. φ. ἔπη make them good, S.OC 721.4 inform against one, denounce, φανῶ σε ( σε φανῶ codd.)τοῖς πρυτάνεσι Ar.Eq. 300
(lyr.), cf. Ach. 824, S.Ant. 325: denounce a thing as contraband, Ar.Ach. 542, 819, al.;φαίνειν πλοῖον D.58.9
; τὰ φανθέντα articles denounced as contraband, ib. 13: abs., give information,ὁ φήνας ἢ ὁ γραψάμενος IG12.45.3
, cf. 4.24, Isoc.18.20, X.Cyr.1.2.14, Phld.Rh.2.207 S., etc.5 φαίνειν φρουράν, call up a levy, at Sparta, X.HG3.2.23, al.; also φ. θυσίαν proclaim, order a sacrifice, Philod.Scarph.112:—[voice] Pass., πέφαται θνατοῖσι νίκας ὕστερον εὐφροσύνα has been ordained, B.9.52.II abs., give light, shine,φαίνοντες νύκτας.. δαιτυμόνεσσι Od.7.102
, cf. 19.25; of the sun, moon, etc.,φ. τινί Ar.Nu. 586
(troch.);εἰς ἅπαντα φ. τὸν οὐρανόν Pl.Ti. 39b
;ἀλλά, σελάνα, φαῖνε καλόν Theoc.2.11
;οἱ λύχνοι φ. ἧττον Thphr.Ign.11
; cf. φάω: so ἦρι μὲν φαίνοντι in spring when it shines forth, A.Fr.304.4 codd. (leg. φανέντι); of the Dioscuri shining in mid-air, E.El. 1234 (anap.): metaph., ἀγανὴ φαίνουσ' ἐλπίς soft shining hope, A.Ag. 101 (anap., dub.).b Φαίνων, οντος, ὁ, the planet Saturn, Arist.Mu. 392a23, Cic.ND2.20.52, etc.;Φ. ὁ τοῦ Ἡλίου Eudox. Ars5.19
; acc.- ωνα Placit.2.15.4
.III [dialect] Ep. iter. φάνεσκε appeared,μετὰ πρώτοισι φάνεσκε Il.11.64
;ὑπένερθε δὲ γαῖα φάνεσκε Od. 12.242
, cf. 11.587, Hes.Fr.14.3.2 [tense] pf. 2 πέφηνα is also used intr., S.OC 328, etc.; less freq. in Prose, Hdt.9.120, D.3.22, Plb.9.13.8.B [voice] Pass., come to light, appear, φάνεν δέ οἱ εὐρέες ὦμοι, being stripped bare, Od.18.68, cf. Il.22.324, Od.19.39: freq. of fire, shine brightly,πυρὰ φαίνετο Ἰλιόθι πρό Il.8.561
; ; shone like fire,Il.
1.200: freq. of the rising of heavenly bodies, , cf. Hes.Op. 598; of the first gleam of daybreak, , Od.2.1, al.; ἅμ' ἠοῖ φαινομένηφι at break of day, Il.9.618, cf. Od.4.407, al.;ἀκτὶς ἀελίου, τὸκάλλιστον.. φανὲν.. τῶν προτέρων φάος, ἐφάνθης ποτ' S.Ant. 100
(lyr.): of a rising wind, ; of a vapour,ἐκ νεφέων ἐρεβεννὴ φ. ἀήρ Il.5.864
.2 of persons, οἴῳ φαινομένη appearing to him alone, Il.1.198, cf. Od.15.517, etc.;ἐφάνη λὶς εἰς ὁδόν Il.15.275
; οὗπερ κἀφάνης where thou didst first appear, S.OC77;χρόνιος φανείς Id.Ph. 1446
(anap.); ὁδόν φανῆναι a pregnant expression for ἐλθεῖν ὁδὸν ὥστε φανῆναι, Id.El. 1274 (lyr.);κέλευθον φανείς Aj. 878
(lyr.); πόθεν φαίνῃ; whence come you? Pl.Prt. 309a, X.Mem.2.8.1; οὐδαμοῦ φ. is nowhere to be seen, Id.An.1.10.16.b come into being, φανεὶς δύστηνος born to misery, S.OC 974, cf. 1225 (lyr.); become,ἐκ βασιλέως ἰδιώτην φανῆναι X.An.7.7.28
;δυοῖν ἐφάνη τριήραρχος D.18.104
; to be made out,δοῦλος λόγοισιν.. φανείς S.Aj. 1020
, cf. 1241.3 of events, come about,τέλος οὔ πώ τι πέφανται Il.2.122
;φάνη βιότοιο τελευτή 7.104
; ἔργον, ἄεθλον, etc., 16.207, Od.21.106, etc.; ; of sayings, to be set forth, λόγος ἀρχαῖος φανείς ib.1, cf. OT 474 (lyr.), 848.II appear to be so and so, c. inf., , cf. 11.336; ;τοῦτό μοι θειότατον φαίνεται γενέσθαι Hdt.7.137
;εὖ σὺ λέγειν φαίνει Ar.Nu. 403
(anap.), cf. A.Pr. 319, etc.: freq. with inf. omitted, , cf. 2.5;ὅς τις φαίνηται ἄριστος Od.14.106
;σμερδαλέος αὐτῇσι φάνη 6.137
;ἕρμαιον ἂν ἐφάνη Pl.R. 368d
, etc.: but in Hdt., etc., also c. part., to be manifest: thus, ἐμοὶ σὺ πλουτέειν μέγα φαίνεαι you appear to me to be very rich, Hdt.1.32; but εὔνοος ἐφαίνετο ἐών he was manifestly well-inclined, Id.7.173, cf. 175, Th.1.2; οὐκ ἄκαιρα φαίνεται λέγειν he appears to be speaking.., A.Pr. 1036; but φανέονται λέγοντες οὐδέν it will be manifest that they talk nonsense, Hdt.3.35;φαίνομαι δύο καθορᾶν εἴδη Pl.Sph. 235d
; butοὐκ ἂν φανεῖμεν πήματ' ἔρξαντες A.Pers. 786
;πλαγκτὸς οὖσ' ἐφαινόμην Id.Ag. 593
, cf. Hdt.9.89, E.Andr. 343;ἐφάνησαν πεπονθότες Pl.Ap. 22c
: with part. omitted, πέφανται ἁρματηλάτας σοφός (sc. ὤν) Pi.P.5.115, cf. N.6.14; ; Κᾶρες ἐφάνησαν (sc. ὄντες) they were seen to be Carians, Th.1.8; τί φαίνομαι (sc. ὤν) δῆτ'; what do I look like? E.Ba. 925;ὡς ἀγαθοὶ.. ἐφάνησαν Pl.R. 408a
: hence φαίνεσθαι, opp.εἶναι, εἶναι μὲν ὅσπερ εἰμί, φαίνεσθαι δὲ μή E.Fr. 698
(ap.Ar.Ach. 441);στρατηγὸς ἀγαθὸς μὴ ὢν φαίνεσθαι X.Mem.1.7.3
;ὀλίγοι καὶ ὄντες καὶ φαινόμενοι Id.HG6.5.28
.2 in Philosophy, φαίνομαι (abs.) is sts. used of what appears to the senses, is observed,Arist.
Ph. 204b35, cf. Cael. 312b30;φ. κατὰ τὴν αἴσθησιν Id.GA 716a31
: sts. of what is mentally manifest, Id.EN 1175a29; to be evident, Id.APr. 24b24: esp. appear to the imagination (cf.φαντασία 2
), Pl.Sph. 264b;φ. καὶ μύουσιν ὁράματα Arist.de An. 428a16
; φ. δέ τι.. οἷον τὰ ἐν τοῖς ὕπνοις ib.a7: distd. from αἰσθάνεσθαι and δοξάζειν, ib.b1: esp. in part. φαινόμενος, η, ον:a appearing in sense experience,τὰ φ. κατὰ τὴν αἴσθησιν Id.Cael. 303a22
, al.;εἴτε τὰ δοκοῦντα πάντα ἐστὶν ἀληθῆ καὶ τὰ φ. Id.Metaph. 1009a8
, cf. de An. 404a29 (sg.);τὰ φ.
sense-data,Id.
PA 639b8, Epicur.Ep.1pp.9,10 U., al.: Astron., τὰ φ. = celestial phenomena, title of a work by Eudoxus, versified by Aratus, Hipparch. 1.1.8, cf. Arist. Cael. 293b27; πρός τινας δόξας αὑτῶν τὰ φ. προσέλκοντες ib. 293a26: generally,τὸ μὴ ἐκ φαινομένων τὸ βλεπόμενον γεγονέναι Ep.Heb.11.3
.b mentally apparent, opp. ὄντα τῇ ἀληθείᾳ, Pl.R. 596e, cf. Arist.Top. 100b24, EN 1113a24; ; [νοῦς] τῶν φ. θειότατον Arist. Metaph. 1074b16
; τὸ φ. εἰπεῖν to express one's opinion, Plu.2.158c: hence, specious, fallacious, φ. ἐνθυμήματα, opp. ὄντα, Arist.Rh. 1402a28.cτὰ φ.
what is to be seen, show,Lib.
Or.30.28.3 freq. in answers in Plato's dialogue, φαίνεται, yes, Prt. 332e, R.333c, al.;ὥς γέ μοι φ. Prt.324d
, cf. R.383a, al.: [τοῦτο] φῂς εἶναι; Answ. φαίνομαι (sc. λέγειν) X.Mem.4.2.20.b later impers. c. dat. pers. et inf., it seems good, ἐάν σοι φαίνηται Wilcken Chr.304.11 (iii B.C.), cf. PCair.Zen.44.7,16 (iii B.C.), etc.;ὁπότε αὐτῷ φανείη στρατιὰν ἐξάγειν D.H.2.14
, cf. 4.85.4 joined withδοκέω, εἰ δὴ κακός τε φ. δοκῶ τέ σοι E.Hipp. 1071
;δοκοῖμεν ἂν.. χείρους φαίνεσθαι Th.1.122
, cf. Pl.Phdr. 269d, Erx. 399c, X.Mem.2.1.22.5 οὐδαμοῦ φαίνεσθαι 'to be nowhere', metaph. from racing, Pl.Phd. 72c, cf. Grg. 456b, D.18.310.III τὰ φανθέντα, v. supr. A. 1.4. -
10 ἔπειτα
ἔπειτα, [dialect] Ion. and [dialect] Dor. [full] ἔπειτε( [full] ν) (q.v.), Adv., ([etym.] ἐπί, εἶτα):I of mere Sequence, without any notion of cause, thereupon, thereafter, then, freq. from Hom. downwds., as Il.1.48, 2.169, etc.: when in strong opposition to the former act or state, with past tenses, thereafter, afterwards; with future, hereafter,ἢ πέφατ' ἢ καὶ ἔ. πεφήσεται Il.15.140
; opp. αὐτίκα νῦν, 23.551; ὃς δ' ἔπειτ' ἔφυ, opp. ὅστις πάροιθεν ἦν, A.Ag. 171 (lyr.): in Hom.freq. with other Advs.,αὐτίκ' ἔ. Il.5.214
; αἶψα, ὦκα ἔ., 24.783, 18.527; evenἔνθα.. ἔ. Od.10.297
;δὴ ἔ. 8.378
: usu. with reference to a former act, just then, at the time, 1.106; freq. in narrative,πρῶτα μὲν.., αὐτὰρ ἔ. Il.16.497
; πρῶτον μέν.., folld. by ἔ. δέ.., Th.2.55, Pl.Ap. 18a, etc.; by ἔ. alone, Th.1.33, etc.; by ἔ. δέ.. ἔ. δέ.. ἔ..., X.Cyr.1.3.14; ἐπεὶ δέ.. ἔ... ἔ... ἔ. δέ, ib.8.3.24, al.;πρὶν μέν.., ἔ. δέ.. S.El. 724
;ἔ. γε Pl.Tht. 147c
, etc., f.l. in Ar.Th. 556; κἄπειτα, freq. in Trag., S.Aj.61, 305, etc.2 c. Art., τὸ ἔ. what follows,τό τ' ἔ. καὶ τὸ μέλλον καὶ τὸ πρίν Id.Ant. 611
(lyr.);τά τε πρῶτα, τά τ' ἔ., ὅσα τ' ἔμελλε τυχεῖν E.IT 1265
(lyr.);οἱ ἔ.
future generations,A.
Eu. 672;ὁ ἔ. βίος Pl.Phd. 116a
;εἰς τὸν ἔ. χρόνον Id.Phlb. 39e
, X.Cyr.1.5.9, OGI90.43 (Rosetta, ii B.C.);ἡ ἐς τὸ ἔ. δόξα Th.2.64
;ἐν τῷ ἔ. Pl.Phd. 67d
;ἐκ τοῦ ποτὲ εἰς τὸ ἔ. Id.Prm. 152b
.3 like εἶτα, with a finite Verb after a participle, μειδήσασα δ' ἔ. ἑῷ ἐγκάτθετο κόλπῳ she smiled and then placed it in her bosom, Il.14.223, cf. 11.730, etc.: freq. in Trag. and [dialect] Att., A.Th. 267, Eu.29, Pl.Phd. 82c: so freq. when part. and Verb are opposed, marking surprise or the like , and then, and yet, nevertheless,τὸ μητρὸς αἷμα.. ἐκχέας πέδοι ἔ. δώματ' οἰκήσει πατρός; A.Eu. 654
, cf. 438;χὤταν ἐν κακοῖσί τις ἁλοὺς ἔ. τοῦτο καλλύνειν θέλῃ S.Ant. 496
;ὅστις ἀνθρώπου φύσιν βλαστὼν ἔ. μὴ κατ' ἄνθρωπον φρονῇ Id.Aj. 761
; , cf. Av.29, Pl.Grg. 519e, Prt. 319d: adversatively, answeringμέν, πολλάκις μὲν ὥρμα.., ἔ... διεκωλύετο Id.R. 336b
;ἔτι μὲν ἐνεχείρησα.., ἔ... Id.Prt. 310c
, etc.; also κἄπειτα after a part., Ar.Nu. 624, Av. 536; cf.εἶτα 1.2
.4 in apodosi (never at the beginning of the clause; in Hom. freq. strengthd. by other Particles):a after a Temporal Conj., then, thereafter, ἐπεὶ δὴ σφαίρῃ πειρήσαντο, ὀρχείσθην δὴ ἔ. when they had done playing at ball, then they danced, Od.8.378; after ἐπεί, Il.16.247;ἐπὴν.. δὴ ἔ. Od.11.121
; ὁπότε, Il.18.545; ὅτε, 3.223;ὡς.. ἄρ' ἔ. 10.522
;ἦμος.. καὶ τότ' ἔ. 1.478
.b after a Conditional Conj., then surely, εἰ δ' ἐτεὸν δὴ.. ἀγορεύεις, ἐξ ἄρα δή τοι ἔ. θεοὶ φρένας ὤλεσαν if thou speakest sooth, then of a surety have the gods infatuated thee, 7.360, cf. 10.453, Od.1.290, etc.; so after ἤν, Il.9.394; also when the apodosis takes the form of a question, εἰ μὲν δὴ ἕταρόν γε κελεύετέ μ' αὐτὸν ἑλέσθαι, πῶς ἂν ἔ. Ὀδυσῆος λαθοίμην; how can I in such a case? 10.243; when a condition is implied in relat. Pron., ὃν ( = εἴ τινα)μέν κ' ἐπιεικὲς ἀκουέμεν, οὔ τις ἔ. τόν γ' εἴσεται 1.547
; ὃν ( = εἴ τινα)δέ κ' ἐγὼν ἀπάνευθε μάχης ἐθέλοντα νοήσω μιμνάζειν, οὔ οἱ ἔ. ἄρκιον ἐσσεῖται 2.392
.II of Sequence in thought, i.e. Consequence or Inference, then, therefore,ξεῖν', ἐπεὶ ἂρ δὴ ἔ... μενεαίνεις Od.17.185
, cf. Il.15.49, 18.357;οὐ σύ γ' ἔ. Τυδέος ἔκγονός ἐσσι 5.812
; rarely at the beginning,ἔπειθ' ἑλοῦ γε θάτερα S.El. 345
.2 in telling a story, νῆσος ἔ. τις ἔστι now, there is an island, Od.4.354, cf. 9.116.3 in [dialect] Att. freq. to introduce emphatic questions, why then.. ?ἔ. τοῦ δέει; Ar.Pl. 827
, cf. Th. 188, Nu. 226; mostly to express surprise, or to sneer, and so forsooth..? and so really..? ἔ. οὐκ οἴει φροντίζειν [τοὺς θεοὺς τῶν ἀνθρώπων]; X.Mem.1.4.11; so (anap.), Ar.Ach. 126, Av. 963, X.Smp.4.2; freq. with δῆτα added,ἔ. δῆτα δοῦλος ὢν κόμην ἔχεις; Ar.Av. 911
, cf. 1217, Lys. 985, E.Alc. 822. -
11 φαίνω
φαίνω, φάω (root φαϝ), ipf. φάε, φαῖνε, aor. ἔφηνα, mid. ipf. iter. φαινέσκετο, fut. πεφήσεται, inf. φανεῖσθαι, pass. aor. 2 (ἐ) φάνην, 3 pl. φάνεν, iter. φάνεσκεν, subj. φάνῃ, φανήῃ, inf. φανῆναι, -ήμεναι, aor. 1 (may be referred to φαείνω) φαάνθην, 3 pl. φάανθεν, perf. 3 sing. πέφανται, part. πεφασμένος: I. act., trans., bring to light, make to appear, show, τέρας, ὁδόν τινι, Β 32, Od. 12.334; met., show, reveal, exhibit, express, νοήματα, ἀοιδήν, ἀεικείᾶς Σ 2, Od. 20.309; intrans., shine, give light, Od. 7.102, Od. 19.25.—II. mid. and pass., come to light, be visible, appear, shine, Il. 8.561; w. part. (yet not purely supplementary), Od. 4.361, Od. 24.448; w. inf., Od. 11.336, Od. 14.355, Od. 15.25.A Homeric dictionary (Greek-English) (Ελληνικά-Αγγλικά ομηρικό λεξικό) > φαίνω
-
12 φάω
φαίνω, φάω (root φαϝ), ipf. φάε, φαῖνε, aor. ἔφηνα, mid. ipf. iter. φαινέσκετο, fut. πεφήσεται, inf. φανεῖσθαι, pass. aor. 2 (ἐ) φάνην, 3 pl. φάνεν, iter. φάνεσκεν, subj. φάνῃ, φανήῃ, inf. φανῆναι, -ήμεναι, aor. 1 (may be referred to φαείνω) φαάνθην, 3 pl. φάανθεν, perf. 3 sing. πέφανται, part. πεφασμένος: I. act., trans., bring to light, make to appear, show, τέρας, ὁδόν τινι, Β 32, Od. 12.334; met., show, reveal, exhibit, express, νοήματα, ἀοιδήν, ἀεικείᾶς Σ 2, Od. 20.309; intrans., shine, give light, Od. 7.102, Od. 19.25.—II. mid. and pass., come to light, be visible, appear, shine, Il. 8.561; w. part. (yet not purely supplementary), Od. 4.361, Od. 24.448; w. inf., Od. 11.336, Od. 14.355, Od. 15.25.A Homeric dictionary (Greek-English) (Ελληνικά-Αγγλικά ομηρικό λεξικό) > φάω
-
13 φεν
φεν- and φα- (cf. φόνος), φένω, roots and assumed pres. for the foll. forms, red. aor. 2 ἔπεφνον, πέφνε, subj. πέφνῃ, inf. πεφνέμεν, part. πεφνόντα, pass. perf. πέφατ(αι), inf. πεφάσθαι, fut. πεφήσεαι, πεφήσεται: kill, slay; of a natural death, only Od. 11.135; fig., ἐκ δ' αἰὼν πέφαται, ‘extinguished,’ Il. 19.27.A Homeric dictionary (Greek-English) (Ελληνικά-Αγγλικά ομηρικό λεξικό) > φεν
-
14 θείνω
Grammatical information: v.Other forms: redupl. aor. πε-φν-εῖν (Il.), med. ἐπέφατο (cod. ἀπ-) ἀπέθανεν H.; beside it also, prob. as innovation, the them. root aor. θενεῖν (E., Ar.) and the σ-aor. ptc. θείνας (Υ 481; Schwyzer 755); fut. θενῶ (Ar.), perf. pass. 3. sg. πέφαται, inf. πεφάσθαι (Il.), with fut. pass. πεφήσεται (Ο 140 etc.: Schwyzer 783 A. 4, Chantraine Gramm. hom. 1, 448);Compounds: Verbal adj. as 2. member in compp., e. g. ἀρηΐ-φατος (s. also on διφάσιος),Etymology: The full grade themat. yot-present θείνω has an exact formal agreement in Lith. geniù (inf. geneti!!) `cut off branches', IE *guʰen-i̯ō; beside weakgrade OCS žьnjǫ (inf. žęti) `harvest, cut'. Arm. ǰnǰem `wipe off, clean, ' too can phonetically belong here, but differs in meaning. Very doubtful Alb. gjanj `hunt, follow' (s. Pedersen and Jokl in W.-Hofmann s. dēfendō). Older is an Indo-Iranian and Hittite athematic root present, Skt. hánti = Av. ǰainti = Hitt. kuen-zi `he slays, kills', IE *gʷʰén-ti. It was replaced by a thematic root formation: Skt. hanati `slay, fill', Lith. genù ` drive (the cattle on the field), hunt', OCS ženǫ `drive(off), pursue', perhaps also Arm. ǰnem `slay' (but rather denominative from ǰin `stick'). Other formations are OIr. gonim `wound, kill' (iterative) and Lat. dē-, of-fendō (with d-suffix). - The reduplicated aorist too has agreements outside of Greek, e. g. in Indo-Iranian: Av. ava-ǰaγnat_ `he struck' = πέφνε, Skt. ptc. ja-ghn-ant = πεφνόντ-, IE *gʷe-gʷ̯hn-ont-. The perfect formations also agree: Skt. ja-ghā́n-a, 3. pl. ja-ghn-úḥ: πέ-φα-ται, IE *gʷ̯e-gʷhon-, * gʷe-gʷhn-, *gʷe-gʷhn̥-. Verbal adjectives (resp. partic.): Skt hatá- = Av. ǰata- = - φατος, IE *gʷhn̥-to-s. - More forms in Bq s. v., Pok. 491ff. W.-Hofmann s. dēfendō. On the meaning of θείνω etc., prop. euphemistic, Chantraine Sprache 1, 143ff.; also Trümpy Fachausdrücke 92ff.Page in Frisk: 1,657-658Greek-English etymological dictionary (Ελληνικά-Αγγλικά ετυμολογική λεξικό) > θείνω
-
15 ὀσφραίνομαι
Grammatical information: v.Meaning: `to smell, to sniff'; rare a. late caus. ὀσφραίνω, also w. ἀπ-, συν-, παρ- a.o., `to give to smell, to make smell' (Gal., Gp.).Other forms: Aor. ὀσφρ-έσθαι (Att.; ὤσφραντο Hdt. 1, 80), fut. ὀσφρ-ήσομαι (Att.), also ὀσφρανθῆναι (Hp., Arist.), - θήσομαι (LXX), younger pres. ὀσφρ-ᾶται (Paus., Luc.), aor. ὠσφρ-ήσαντο, - ήθη (Arat., Ael.).Compounds: Rarely w. περι-, ὑπ-, κατ-. Comp. καπν-οσφράν-της m. "smoke smeller" (Com. Adesp., Alciphr.).Derivatives: 1. ὄσφρ-ησις f. `olfactory sense, olf. organ' (Pl., Arist.), 2. - ασία f. `smell, the smelling' (LXX, Arr.), 3. - ανσις f. `olfactory sense' (Clearch.). 4. backformation ὄσφραι f. pl. `flavours, smell' (Ach. Tat.) with ὀσφράδιον n. `bunch of flowers' (Eust.). 5. ὀσφρ-αντήριος `smelling, sniffing' (Ar.), 6. - αντικός `smelling, able to smell (Arist.), - ητικός `id.' (Gal., D. L.); 7. - αντός (Arist.). - ητός (S. E., Gal.) `smellable'.Etymology: The complex is clearly built after comparable fomations, but the attestations do not allow certains conclusions on their relative chronology. With ὀσφρέσθαι: ὀσφρήσομαι: ὀσφρητός agree the semantically related, much more frequent αἰσθέσθαι: αἰσθήσομαι: αἰσθητός. ὀσφραίνομαι may have followed it after formal examples like ἀλιτέσθαι: ἀλιταίνομαι, βήσομαι: βαίνω, πεφήσεται: φαίνω etc.; further ὀσφρανθῆναι after εὑφρανθῆναι; ὤσφραντο (Hdt.) prob. after ἠνείκαντο a.o. (cf. Wackernagel Verrn. Beitr. 48 = Kl. Schr. 1, 809). So there is no ground to consider the diff. forms as inherited (thus e.g. Fraenkel Nom. ag. 2, 82f.). -- That the initial syllable is connected with ὄζω, ὀδμή, ὀσμή, is since long accepted (s. Curtius 244 w. lit.); since Wackernagel KZ 33, 43 (Kl. Schr. 1, 722) one supposes in it a zero grade σ-stem *ὀδσ- (cf. - ώδης a.o. s. ὄζω). Against W.s further identification of ὀσ-φραίνομιαι with ἀ-, εὑ-φραίνω (to φρήν) speak esp. the non-present forms ὀσ-φρέσθαι, - φρήσασθαι, with which ἀ-, εὑ-φραίνω give nothing comparable. Instead Brugmann (e.g. IF 6, 100ff.) a.o. try to connect Skt. jí-ghr-ati, ghrā-ti `smell', ghrāṇa-m n. `scent, nose' ( = Toch. A krāṃ `id.'; cf. Duchesne-Guillemin BSL 41, 154). The details remain meanwhile unclear; Schwyzer 644 n. 5 is inclined, with Brugmann4 302 n. 1 a.o. to start from a noun *ὄσ-φρ-ος `detect a smell'; against this with good arguments Debrunner IF 21, 42. -- Older lit. in Bq.Page in Frisk: 2,438-439Greek-English etymological dictionary (Ελληνικά-Αγγλικά ετυμολογική λεξικό) > ὀσφραίνομαι
См. также в других словарях:
πεφήσεται — φαίνω A ren. futperf ind pass 3rd sg πέσσω Acut. (Sp.) fut ind pass 3rd sg … Greek morphological index (Ελληνική μορφολογικούς δείκτες)
белый — бел, бела, бело, укр. бiлий, ст. слав. бѣлъ, болг. бял, сербохорв. би̏о, биjу̀ела, словен. bė̂ɫ, чеш. bily, польск. biaɫy, в. луж., н. луж. běɫy. Исконнородственно др. инд. bhālam блеск , bhāti светит, сияет , греч. πεφήσεται явится (от φαίνω… … Этимологический словарь русского языка Макса Фасмера
έπειτα — (AM ἔπειτα) επίρρ. 1. αργότερα, μετά, ακολούθως 2. (σε ερώτηση) έπειτα; κι έπειτα; εκφράζει περιφρόνηση, ειρωνεία ή αδιαφορία για ισχυρισμό ή συμπέρασμα που υπονοείται (α. «θα φύγει κι έπειτα;» β. «ἔπειτα οὐκ οἴει φροντίζειν τοὺς θεοὺς ἀνθρώπων;» … Dictionary of Greek
bhā-1, bhō-, bhǝ- — bhā 1, bhō , bhǝ English meaning: to shine Deutsche Übersetzung: “glänzen, leuchten, scheinen” Material: O.Ind. bhü (in compound) “ shine, light, lustre “, bhü ti “ shines, (he) appears “, bhü ti ḥ “light”, bhü na m n. “ the… … Proto-Indo-European etymological dictionary