-
1 μικτο
-
2 μικτο...
-
3 μίκτο
-
4 μῖκτο
-
5 μῖκτο
A Homeric dictionary (Greek-English) (Ελληνικά-Αγγλικά ομηρικό λεξικό) > μῖκτο
-
6 μίκτο
μίγνυμιmix: aor ind pass 3rd sg (epic) -
7 μικτό-χροος
μικτό-χροος, von gemischter Farbe, Archimed. probl. bov. 13.
-
8 μικτόχροος
-
9 μίγνῡμι
μίγνῡμι, auch μιγνύω, u. bei Hom. u. Her. im praes. u. imperf. nur μίσγω (w. m. s.), fut. μίξω, aor. ἔμιξα, inf. μῖξαι, perf. pass. μέμιγμαι, aor. ἐμίχϑην u. ἐμίγην, u. in synkopirier Form μίκτο, fut. pass. μιγήσομαι, Il. 10, 365, μίξομαι, Od. 24, 314, μεμίξομαι, Hes. O. 177, Aesch. Pers. 1052; – mischen, vermischen; eigentlich von flüssigen Dingen; ἐπὴν κρητῆρι μιγείη, Od. 4, 222; μεμιγμένον μέλι σὺν γάλακτι, Pind. N. 3, 84; ϑρόμβῳ δ' ἔμιξεν αἵματος φίλον γάλα, Aesch. Ch. 539; σπονδὰς ἐχίδνας σταγόσι μιγνυμένας φόνῳ, Eur. Ion 1233; auch ἅλεσσι μεμιγμένον εἶδαρ, Od. 11, 123, mit Salz gemischte Speise. Uebertr., ᾡ πότμον Ἄρης ἔμιξεν, Pind. I. 6, 25; u. gewagter noch Soph. βροτῶν σὺν κακοῖς μεμιγμένων, El. 1477, d. i. der unglücklichen Sterblichen. – Ueberh. zusammen- u. durcheinanderbringen; – a) im feindlichen Sinne, μῖξαι χεῖράς τε μένος τε, Il. 15, 510, Hände und Muth mischen, d. i. handgemein werden im Kampfe; bes. häufig im pass., zusammentreffen, τῶν ἄμυδις μίχϑη μένος, 20, 374; ἐν δαΐ, ἐν παλάμῃσι μιγῆναι, 13, 286. 21, 469; τινί, 14, 386, wie Τρώεσσι μίγη κρατερὸς Διομήδης, 5, 143; Κόλχοισιν βίαν μίξαν, Pind. P. 4, 213; Χαλκοβόαν Ἄρη μίξουσιν, Soph. O. C. 1051; Ἀργεῖα καὶ Καδμεῖα μίξαντες βέλη, Eur. Phoen. 889. – b) von freundlichem Verkehr u. Umgehen der Menschen mit einander, mit Einem zusammentreffen, sich ihm zugesellen; absol., καί κε ϑάμ' ἐνϑάδ' ἐόντες ἐμισγόμεϑα, Od. 4, 178, und wir würden oft mit einander verkehren, zusammen sein; μίγεν ἀνδράσι λωτοφάγοισιν, 9, 91, ἕως ὅγε Φαιήκεσσι φιληρέτμοισι μιγείη, zu den Phäaken kommen, 5, 386, u. öfter μνηστήρεσσιν; auch μίκτο δ' ὁμίλῳ, er mischte sich unter den Haufen, 8, 196; προμάχοισιν ἐμίχϑη, er mischte sich, ging unter die Vorkämpfer, Il. 5, 134, u. öfter auch ἐν προμάχοισιν, Od. 18, 379, wie Τρώεσσιν ἐν ἀγρομένοισιν ἔμιχϑεν, sie kamen zu den versammelten Troern, Il. 3, 209; daher Τρώεσσι μεμιγμένοι im Ggstz von ἀπάνευϑε, 10, 424; μίξεσϑαι ξενίῃ, in Gastfreundschaft sich verbinden, in Gastlichkeit zusammenkommen, Od. 24, 314; ἀλλήλοις, Plat. Soph. 256 b. – Bes. häufig c) von fleischlicher Vermischung im Beischlaf, eheliche Gemeinschaft, Umgang haben; vom Manne, absol., Il. 9, 633, μήποτε τῆς εὐνῆς ἐπιβήμεναι ἠδὲ μιγῆναι, u. öfter, auch εὐνῇ οὔποτ' ἔμικτο, Od. 1, 433; τινί, τῇ γὰρ μίγη Ποταμός, Il. 21, 143, Od. 7, 61, u. vollständig, πλυνούσῃ τις πρῶτα μίγη εὐνῇ καὶ φιλότητι, 15, 422, ὅς μ' ἔϑελεν φιλότητι μιγήμεναι, οὐκ ἐϑελούσῃ, Il. 6, 165; auch ἐν φιλότητι, Il. 2, 232, vgl. 24, 131; Hes. Th. 306; u. σῇ φιλότητι μιγῆναι, H. h. Ven. 151; u. εὐνῇ καὶ φιλότητί τινος, Hes. Sc. 35; – von der Frau, τινί, ἡ δὴ φάσκε Ποσειδάωνι μιγῆναι, Od. 11, 306. 20, 12 u. öfter, u. vollständig, Ἰάσωνι Δημήτηρ μίγη φιλότητι καὶ εὐνῇ, 5, 126; φιλότητι μιγῆναι, Hes. Th. 927. 1017; auch οὐδέ κεν Ἑλένη ἀνδρὶ παρ' ἀλλοδαπῷ ἐμίγη φιλότητι καὶ εὐνῇ, Od. 23, 219; ἐν ἀγκοίνῃσι Διὸς μιγεῖσα, 11, 268; ἐν φιλότητί τινος, H. h. 6, 54. 17, 4; vgl. Hes. Th. 920; noch abweichender φιλότης τε καὶ εὐνή, ἣν ἐμίγης, Il. 15, 33. – Von Mann u. Frau, ὡς τὰ πρῶτα μίγησαν, Od. 8, 268. – Von Begattung der Thiere, βόες ταύροισι μιγεῖσαι, H. h. Merc. 493. – Aehnlich bei den Folgenden, μίγεν ἔϑνει γυναικῶν, Pind. P. 4, 251; Ποσειδάωνι μιχϑεῖσα, Ol. 6, 29; Ζηνὶ μιγεῖσα, P. 9, 87; auch ϑεῷ τε γάμον μιχϑέντα κούρᾳ τε, eine von Gott u. dem Mädchen vollzogene Ehe, 9, 13; Tragg., αἷς οὐ μίγνυται ϑεῶν τις, Aesch. Eum. 69, Ζῆνα μιχϑῆναι βροτῷ, Suppl. 292, ὡς μητρὶ μὲν χρείη με μιχϑῆναι, Soph. O. R. 791, wie χρῆναι μιγῆναι μητρί 995; πατήρ τε ϑυγατρὶ παῖς τε μητρὶ μίγνυται, Eur. Andr. 174; μίγνυσϑαι τοῖς ἀδελφοῖς, Ar. Ran. 1079; auch Plat. Legg. VIII, 838 c; Xen. Mem. 4, 4, 20; nach Luc. soloec. 6 später nur vom Manne gesagt. – d) von leblosen Dingen, überh. von örtlichem, nahem Zusammentreffen; κάρη κονίῃσιν ἐμίχϑη, das Haupt wurde mit dem Staube gemischt, in den Staub gcstürzt, Il. 10, 457 Od. 22, 329, wie ἐν κονίῃσι μιγῆναι, Iliad. 3, 55; οὐδὲ ἔασεν μιχϑήμεναι ἔγχος ἔγκασι φωτός, sie ließ den Speer nicht in die Eingeweide des Mannes eindringen, 11. 438; κλισίῃσι μιγῆναι, sich unter die Zelte mischen, an die Zelte herankommen und da kämpfen; Pind. sagt gewagter στεφάνοις ἔμιχϑεν, sie wurden mit Kränzen gemischt, für »sie gelangten zu Kränzen«, erwarben sie, N. 2, 22; vgl. ἐν τιμαῖς ἔμιχϑεν, I. 2, 29, εὐλογίαις μεμῖχϑαι, 3, 3; auch γέρας μιγνύμενον φρενί, P. 5, 19. – Uebh. vermischen, vereinigen, verbinden, μίγνυσι τὴν σώφρονα δύναμιν τῇ αὐϑάδει ῥώμῃ, Plat. Legg. III, 691 e; πᾶσαν ἡδονὴν πάσῃ φρονήσει μιγνύντες, Phil. 61 d; μεμιγμένην πολιτείαν ἐκ κακοῠ τε καὶ ἀγαϑοῠ, Rep. VIII, 548 c; ὁ μιχϑεὶς ἐξ ἀμφοῖν τρίτος ἔρως, Legg. VIII, 837 d; Folgde.
-
10 μιγνυμι
тж. μιγνύω и μίσγω (fut. μίξω, pf. μέμιχα; эп. 3 л. sing. aor. 2 med. ἔμικτο и μῖκτο или μίκτο; pass.: fut. μιχθήσομαι, fut. 2 μιγήσομαι, fut. 3 μεμίξομαι, aor. 1 ἐμίχθην, aor. 2 ἐμίγην, pf. μέμιγμαι; эп. inf. μιχθήμεναι и μιγήμεναι; эп. 2 л. conjct. μῐγήῃς - 3 л. pl. μιγέωσι)1) мешать, смешивать(οἶνον καὴ ὕδωρ, ἅλεσσι εἶδαρ Hom.; μέλι σὺν γάλακτι Pind.; γάλα τινί Aesch.; γῆν οὐρανῷ Plut.)
; pass. быть смешанным(κονίῃσι и ἐν κονίῃσι Hom.; ὄξος μετὰ χολῆς μεμιγμένον NT.)
μίσγεσθαι ἐς Ἀχαιούς Hom. — входить в толпу ахейцев;σύλλογος νέων καὴ πρεσβυτέρων μεμιγμένος Plat. — собрание, состоящее из молодых и стариков;ταύρου μεμίχθαι καὴ βροτοῦ διπλῇ φύσει Eur. ap. Plut. — иметь двойственную природу быка и человека ( о Минотавре)2) соединять, связыватьμῖξαι χεῖράς τε μένος τε Hom. — схватиться врукопашную;
μισγέμεναι τινὰ κακότητι καὴ ἄλγεσι Hom. — обрекать кого-л. на бедствия и скорбь;ξὺν κακοῖς μεμιγμένος Soph. — обреченный на страдания;μῖξαί τινα ἄνθεσι Pind. — украсить кого-л. цветами;πότμον μῖξαί τινι Pind. — принести кому-л. смерть;κλισίῃσι μιγήμεναι ἠδὲ νέεσσιν Hom. — прорваться до (ахейских) палаток и кораблей3) pass. быть соединенным или связанным, общаться(τινι Hom.)
μίξεσθαι ξενίῃ Hom. — быть связанным узами гостеприимства;ἐν αἱμακουρίαις μέμικται Pind. — он присутствует на гемакуриях;ἐν δαῒ или ἐν παλάμῃσι μιγῆναι Hom. — вступать в бой друг с другом;ἔσω μ. Hom. — проникнуть в дом;μ. ὑπὲρ ποταμοῖο Hom. — переправиться через реку;ἔμιχθεν στεφάνοις Pind. — они были увенчаны;ἐν τιμαῖς ἔμιχθεν Pind. — они достигли почестей4) pass. (тж. μ. (ἐν) φιλότητι или εὐνῇ Hom., Hes.) вступать в любовную связь Hom.; ( о животных) спариваться(μίγνυται τῷ θήλει τὸ ἄρρεν Arst.)
-
11 μείγνυμι
μείγνυμι or [full] μίγνυμι, μ<ε> ίγνυσι Pl.Lg. 691e; imper. μ<ε> ίγνυ Id.Phlb. 63e:—also μ<ε> ιγνύω, Damox.2.60, Arist.HA 627a23, Thphr. Lap.53, etc.: [tense] impf. ἐμ<ε> ίγνυν, pl. ἐμ<ε>ίγνυσαν ( συν-) X.Cyr.8.1.46; poet. μ<ε> ίγνυον Pi.N.4.21: [tense] fut. μ<ε> ίξω Od.22.221 ( μετα-), S.OC 1047 (lyr.), Pl.Phlb. 64b: [tense] aor. ἔμ<ε> ιξα Archil.86, Pi.I.7(6).25, etc.; inf. μ<ε> ῖξαι Il.15.510: [tense] pf. μέμῐχα ( συμ-) Plb.16.10.1, 38.13.5: [tense] plpf. ἐμεμίχειν [pron. full] [ῐ] ( συν-) D.C.47.45:—[voice] Med. and [voice] Pass., [full] μ<ε>ίγνυμαι Pl. Phd. 113c: [tense] impf. ἐμ<ε>ίγνυντο (ἐπ-) Th.2.1: [tense] fut. μ<ε> ίξομαι Od.6.136, 24.314, μεμ<ε> ίξομαι Hes.Op. 179, μ<ε> ιχθήσομαι Aeschin.1.166 ( ἀνα-), Palaeph.13; alsoAμῐγήσομαι Il.10.365
: [tense] aor. 1 ἐμίχθη ib. 457, ἐμ<ε> ίχθην A.Supp. 295, Hdt.2.181, Ph.Bel.70.5, etc.; inf.μιχθήμεναι Il. 11.438
; but in Hom. and [dialect] Att. more commonly [tense] aor. 2 ἐμίγην [ῐ]; [dialect] Ep.μίγην Il.21.143
; inf.μιγήμεναι 15.409
,μιγῆν Parm.12.5
; both forms in Trag., μ<ε>ιχθῆναι A.l.c., al. (v. infr.),μιγῆναι Id.Pr.738
: [dialect] Ep. [tense] aor. [voice] Pass.ἔμικτο Od.1.433
,μίκτο Il.11.354
, 16.813, A.R.3.1223; part. μίγμενος in trans. sense, Nic. Al. 574: [tense] aor. [voice] Med. ἐμ<ε> ιξάμην Thphr. CP3.22.3: [tense] pf.μέμιγμαι Il.10.424
, etc.; [ per.] 3pl. ἀνα-μεμ<ε> ίχαται Hdt.1.146: [tense] plpf.ἐμέμικτο Il.4.438
.—For the [tense] pres. and [tense] impf. Hom. and Hdt. always use μίσγω, which occurs once in Trag., S.Fr. 271 (anap.), never in Com., sts. in [dialect] Att. Prose, Th.6.104 ( προς-), Thphr.Sens.43; part. ; also [tense] impf.ἔμισγον Th.3.22
( προς-), Pl.Ti. l.c.; also in later Prose, Plb.9.8.9 ( προς-), 18.32.2, 31.17.5 ( συμ-), PTeb.12.7, 18, 26.3 ( συμ-, ii B. C.), etc.: [dialect] Ep. [tense] impf.ἐμισγέσκοντο Od. 20.7
. (In codd. usu. [pref] μι- in all tenses and derivs.; in Inscrr. and Pap. freq. [pref] μει-, e.g.μειγνύς Phld.Mus.p.13
K.,μειγνύμενος Limen.14
( 128/7 B.C.),ὀν-εμείχνυτο Sapph.Supp. 20c
.2 ( = pp.21,78 Lobel, ὀνεμίγνυτο ib. 20b.4): [tense] fut. inf. συν-μείσχι[ν] IG12.920 (vi B. C.): [tense] aor.συνέμειξα PPetr.2p.64
(iii B. C.); inf.συμ-μεῖξαι PEleph.29.11
(iii B. C.): [tense] pf. [voice] Pass.μέμειγμαι Phld.Vit.p.34
J.: [tense] aor. [voice] Pass.ἐμείχθην A.Fr.99.5
(Pap. of ii B. C.), E.Antiop.iv B 45 (Pap. of iii B. C.), Phld.Po.2.12; similarlyμεῖξις Id.Mus.p.65
K.; σύμ-μεικτος freq. in [dialect] Att. Inscrr., IG 22.1388.63 (iv B. C.), al.;μεικτός PCair.Zen.292.25
, al. (iii B. C.): [pref] μι- is found inσυνανα-μιγνύμενα Phld.D.3.9
,μιγνύωσι Id.Ir.p.41
K.: [tense] aor. inf. (Halasarna, late iii B. C.): [tense] pf. part. [voice] Pass. μεμιγμένος Wilcken Chr.198.12 (iii B. C.): [tense] aor. part. [voice] Pass.μιχθείς Pae.Erythr.5
(iv B. C. and ii A. D., v. l. μει- ii A. D.); similarlyσύμ-μικτος AJA31.350
(vase, v B. C.); the oldest forms were prob. μίσγω μείξω ἔμειξα μέμιγμαι ἐμίχθην (μίκτο) μεῖγμα μίξις μικτός (cf. the forms of τεύχω, φεύγω, etc.); the μει- forms already in v B. C. had encroached, and after 150 B.C. were freq. written μι- (i. e. μῑ-)):— mix, strictly of liquids,οἶνον ἐνὶ κρητῆρσι καὶ ὕδωρ Od.1.110
, etc.; also of a solid and liquid,θρόμβῳ δ' ἔμ<ε>ιξεν αἵματος φίλον γάλα A.Ch. 546
; of two solids,ἅλεσσι μεμιγμένον εἶδαρ Od.11.123
; alsoμ. ἐκ γῆς καὶ πυρός Pl.Prt. 320d
;μ<ε>ιγνὺς [ταῦτα] μετὰ τῆς οὐσιας Id.Ti. 35b
:—[voice] Med. for [voice] Act., AP7.44 ([place name] Ion), Nic.Th. 603:—[voice] Pass., v. infr. B.II generally, join, bring together, in various ways:1 in hostile sense, μ<ε>ῖξαι χεῖράς τε μένος τε join battle hand to hand, Il.15.510;μ<ε>ίξαντες.. Ἄρευα Alc.31
;Κόλχοισι βίαν μ. Pi.P.4.213
; χερσὶν ἐναντία χεῖρας ἔμ<ε> ιξεν A.R.2.78; Ἄρη μ<ε> ίξουσιν S.OC 1047 (lyr.):—[voice] Pass.,μ<ε>ιγνυμένου πολέμου Callin.1.11
.b in good sense, ἀλώπηξ καἰετὸς ξυνωνίην ἔμ<ε> ιξαν Archil.86.2 bring into connexion with, make acquainted with,ἄνδρας.. μισγέμεναι κακότητι καὶ ἄλγεσι Od.20.203
; Καδμεῖοί νιν.. ἄνθεσι μ<ε> ίγνυον covered him with flowers, Pi.N.4.21; reversely, ᾧ πότμον.. Ἄρης ἔμ<ε> ιξεν upon whom A. brought death, Id.l.7(6).25.B [voice] Pass., with [tense] fut. [voice] Med. μείξομαι (v. sub init.):—to be mixed up with, mingled among,προμάχοισιν ἐμίχθη Il.5.134
, etc.;ἐνὶ προμάχοισι μιγέντα Od.18.379
; [σῆμα] οὔ τι μεμιγμένον ἐστὶν ὁμίλῳ 8.196
; ἐώλπει μ<ε>ίξεσθαι ξενίῃ hoped to hold intercourse in guest-friendship, 24.314;Τρώεσσιν ἐν ἀγρομένοισιν ἔμιχθεν Il.3.209
, cf. 10.180; ἐν ταῖς κακαῖσιν ἁγαθαὶ μεμ<ε> ιγμέναι E. Ion 399; hold intercourse with, live with, Od.7.247, etc.;ἐμίσγετο δαίμονι δαίμων Emp.59.1
;αἷς οὐ μ<ε>ίγνυται θεῶν τις A.Eu.69
: abs., hold intercourse,θάμ' ἐνθάδ' ἐόντες ἐμισγόμεθ' Od.4.178
.b to be mixed or compounded,μεμ<ε>ιγμένον μέλι σὺν γάλακτι Pi.N.3.77
;Κύπριδος ἐλπὶς.. μειγνυμένα Διονυσίοισι δώροις B.Scol.Oxy. 1361
Fr.1.9; σύλλογος νέων καὶ πρεσβυτέρων μεμ<ε> ιγμένος Pl.Lg. 951d, cf. E.Fr. 997;μεμ<ε>ιγμένην πολιτείαν ἐκ κακοῦ τε καὶ ἀγαθοῦ Pl.R. 548c
;ἔκ τε ταὐτοῦ καὶ θατέρου καὶ τῆς οὐσίας μ. Id.Ti. 35b
.2 to be brought into contact with, κάρη κονίῃσιν ἐμίχθη his head wasrolled in the dust, Il.10.457, Od.22.329;ὅτ' ἐν κονίῃσι μιγείης Il.3.55
; οὐδ' ἔτ' ἔασε [ἔγχος].. μιχθήμεναι ἔγκασι φωτός she let not the spear reach them, 11.438;κλισίῃσι μιγήμεναι 15.409
; ἐς Ἀχαιοὺς μίσγετο went to join them, 18.216; ἔσω μίσγεσθαι to come among us in the house, Od.18.49; μίσγεσθαι ὑπὲρ ποταμοῖο to join the rest across the river, Il.23.73: freq. in Pi. in various senses, c. dat. (with or without ἐν), come to,ἔν τ' Ὠκεανοῦ πελάγεσσι μίγεν P.4.251
; Λακεδαιμονίων μιχθέντες ἀνδρῶν ἤθεσιν ib. 257; ἐν αἱμακουρίαις μέμικται is present at that feast, O.1.91; φύλλοις ἐλαιᾶν μιχθέντα, στεφάνοις ἔμιχθεν ([ per.] 3pl.), come to, i.e. win, the crown of victory, N.1.18, 2.22;μ. εὐλογίαις I.3.3
; μ. ἐν τιμαῖς ib.2.29; μ. θάμβει to be affected by amazement, N.1.56; also βροτοὶ ξὺν κακοῖς μεμ<ε> ιγμένοι S.El. 1485.3 in hostile sense, mix in fight, Il.4.456, cf. Od.5.317; ἐν δαΐ, ἐν παλάμῃσι μ., Il.13.286, 21.469.4 in Hom. and Hes. most freq. of the sexes, have intercourse with, both of the man and the woman, sts. abs., Il.9.275, etc.: more freq. μιγῆναί τινι, of the man, 21.143, etc.; of the woman, Od.1.73;ἄρσενι θῆλυ μιγῆν Parm.12.5
, cf. Pi.P.3.14, al.; but in Trag. only of the man, as μητρὶ μ<ε>ιχθῆναι, μιγῆναι, S.OT 791, 995; but in Com.μ<ε>ιγνυμένας τοῖσιν ἀδελφοῖς Ar.Ra. 1081
(anap.): in Prose [tense] pres. μίσγεσθαι in this sense, of the man, Hdt.2.64, etc.; of the woman, Id.1.5, 199, Od.22.445; in full, φιλότητί τινι μιγῆναι, of the man, Il.6.165; of the woman, ib. 161, Hes.Th. 927, 970, etc.; ἐμισγέσθην φ., of the two, Il.14.295; ἐν φιλότητι μίσγεσθαι (with or without τινι), of the man, 2.232, 24.131; of the woman, h.Hom.33.5; Διὸς φιλότητι μιγῆναι, Διὸς ἐν φ. μ., of the woman, Hes.Th. 920, h.Merc.4; σῇ φ. μ., of the man, h.Ven. 150; εὐνῇ μ., of the man, Od. 1.433; φιλότητι καὶ εὐνῇ, of the man, Il.3.445, cf. Od.15.420; of the woman, 5.126; butἐν ἀγκοίνῃσι Διός 11.268
: c. acc. cogn.,φιλότης.., ἣν ἐμίγης Il.15.33
.—The [tense] aor. I is not used in this sense by Hom., but occurs in the Hymns, h.Ven.46, al.; the [tense] aor. I is more freq. in Hes. and Pi. (Cf. Lat. misceo, Skt. meksáyati 'stir', miśrás 'mixed'.)Greek-English dictionary (Αγγλικά Ελληνικά-λεξικό) > μείγνυμι
-
12 ανατρεχω
(fut. ἀναδραμοῦμαι - в Anth. ἀναδράμομαι)1) бежать наверх, взбегать, бегом взбираться(πρός τι Thuc., Plut., κατά τι Xen. и εἴς τι Arst.)
2) быстро подниматься, вскакивать(ἐκ τῆς κοίτης Her.; ἀπὸ θαλάσσης ἀνέδραμε νέφη Plut.)
3) выскакивать4) (pf.-praes.) подниматься, выситься(ἀναδέδρομε πέτρη Hom.)
5) вырастать(σῖτος ἀνατρέχει Arst.)
βλαστὸς ἐκ τοῦ στελέχεος ἀναδεδραμηκώς Her. — побег, выросший из ствола;ἀναδραμεῖν εἰς τὸ πρῶτον ἀξίωμα Plut. — достигнуть высших почестей6) отбегать назад, поспешно отступатьἀνέδραμε, μίκτο δ΄ ὁμίλῳ Hom. — он отступил и смешался с толпой;
ἀνατρεχούσης εἰς αὑτέν θαλάττης Plut. — во время морского отлива7) возвращаться(ἐπί τι Polyb. и εἴς τι Polyb., Diod.)
εἰς τέν αὑτοῦ φύσιν ἀναδραμεῖν Plut. — вернуться к своим старым привычкам8) пробегать, перен. рассказыватьἀ. τοῖς χρόνοις Polyb. — говорить о прошлом;
ὕμνῳ ἀ. τι Pind. — воспевать что-л.9) исправлять, заглаживать(τέν ἐλάττωσιν Plut., Luc.)
ἀ. ἐπειρῶντο κατὰ δύναμιν Polyb. — они всячески старались загладить свою вину -
13 βάρους
центр тяжести;2) тяжесть; груз; ноша; 3) вес;ατομικό (μοριακό) βάρους — атомный (молекулярный) вес;
ειδικό βάρους — удельный вес;
βάρους καθαρό — вес нетто;
μικτό βάρους — вес брутто;
αυξάνω το βάρους — или βάζω βάρους — прибавлять в весе;
ελαττώνω ( — или μειώνω) το βάρους — или χάνω βάρους — терять в весе;
βάρουςους εκατό κιλών — весом в сто килограммов;
4) балласт;5) перен. тяжесть (в голове, желудке и т. п.);έχω κάποιο βάρους στην καρδιά — у меня на душе какая-то тяжесть;
τό έχω βάρους στην ψυχή μου — чувствовать тяжесть на душе, угрызения совести из-за чего-л.;
6) перен. тяжесть, груз, бремя, обуза; забота;πλ. тяжёлое бремя; страдание;φορολογικά βάρουςη — налоговое бремя;
οικογενειακά βάρουςη — семейные заботы;
βάρους των φροντίδων — бремя забот;
βάρους των ετών — груз лет;
αναδέχομαι όλον το βάρους — брать всю ответственность на себя;
δεν παίρνω κανένα βάρους επάνω μου — не брать на себя никакой ответственности;
όλα τα βάρουςη πέφτουν σε... — вся тяжесть лежит на...;
είμαι ( — или κάνω) βάρους σε ( — или γιά) κάποιον — быть обузой для кого-л;
μη προς βάρους... — если вас не затруднит...;
7) перен. вес, значение, влияние, авторитет;ο έχων βάρους — весомый;
έχει βάρους ο λόγος (η γνώμη) του — его слово (мнение) имеет вес;
8) гиря;9) πλ. спорт, штанга;άρση βάρουςών — тяжёлая атлетика;
αθλητής άρσεως βάρουςών — штангист;
σηκώνω βάρουςη — поднимать штангу;
10) спорт, вес;σωματικό βάρους — весовая категория;
παλαιστές υπερελαφρών (ελαφρών, ημιμέσων, μέσων, βαρέων) βάρουςών — борцы наилегчайшего (лёгкого, полусреднего, среднего, тяжёлого) веса;
11) юр.:βάρους αποδείξεως — обязательство предста- вить доказательства;
12):εις βάρους κάποιου — а) за чеи-л. счёт, на чеи-л. счёт; — б) в ущерб кому-л.;
τα έξοδα εις βάρους μου — расходы за мой счёт;
§ λέγονται πολλά εις βάρους σας ο — вас говорят много плохого;
γελούν εις βάρους του — над ним смеются
-
14 μικτός
η, ό[ν]1) смешанный (в разя, знач);μικτά σχολεία — смешанные школы, школы с совместным обучением;
γάμος — смешанный брак;μικτη γλώσσα — смешанный язык (димотика и кафаревуса);
μικτα δικαστήρια — смешанные суды (для разбора дел между иностранцами и коренными жителями в Египте);
μικτό βάρος — вес-брутто;
μικτή ομάδα — спорт, сборная клубов;
2) мат.:μικτ αριθμός — смешанное число
-
15 μίγνῦμι
μίγνῦμι and μίσγω, inf. μισγέμεναι, aor. inf. μῖξαι, mid. ipf. iter. μισγέσκετο, ἐμισγέσκοντο, fut. μίξεσθαι, μισγήσεσθαι, aor. 2 ἔμῖκτο, μῖκτο, pass. perf. part. μεμῖγμένος, ἐμέμῖκτο, aor. 3 pl. ἔμῖχθεν, aor. 2 ἐμίγην, μίγη, 3 pl. μίγεν: I. act., mix, mingle; οἶνον καὶ ὕδωρ, Od. 1.110; pass., ἅλεσσι μεμῖγμένον εἶδαρ, Od. 11.123; φάρμακα, Od. 4.230; met., of bringing together, or one thing in contact with another, χεῖρας τε μένος τε (manus conserere), Il. 15.510 ; ἄνδρας κακότητι καὶ ἄλγεσι, Od. 20.203; γλῶσσ' ἐμέμῖκτο, Il. 4.438, cf. Od. 19.175.—II. mid., mingle, come in contact with something, Il. 2.475, Od. 5.517, Il. 10.457; freq. of intercourse, have relations with, friendly or hostile, Od. 24.314, Il. 5.143, and esp. of sexual union, in various phrases; ἣν ἐμίγης, ‘that you had’ (cognate acc.), Il. 15.33.A Homeric dictionary (Greek-English) (Ελληνικά-Αγγλικά ομηρικό λεξικό) > μίγνῦμι
-
16 μίγνῡμι
μίγνῡμι, mischen, vermischen; eigentlich von flüssigen Dingen; ἅλεσσι μεμιγμένον εἶδαρ, mit Salz gemischte Speise; βροτῶν σὺν κακοῖς μεμιγμένων, der unglücklichen Sterblichen. Überh. zusammen- u. durcheinanderbringen; (a) im feindlichen Sinne, μῖξαι χεῖράς τε μένος τε, Hände und Mut mischen, d. i. handgemein werden im Kampfe; bes. häufig im pass., zusammentreffen; (b) von freundlichem Verkehr u. Umgehen der Menschen mit einander, mit einem zusammentreffen, sich ihm zugesellen; absol., καί κε ϑάμ' ἐνϑάδ' ἐόντες ἐμισγόμεϑα, und wir würden oft mit einander verkehren, zusammen sein; ἕως ὅγε Φαιήκεσσι φιληρέτμοισι μιγείη, zu den Phäaken kommen; μίκτο δ' ὁμίλῳ, er mischte sich unter den Haufen; προμάχοισιν ἐμίχϑη, er mischte sich, ging unter die Vorkämpfer; Τρώεσσιν ἐν ἀγρομένοισιν ἔμιχϑεν, sie kamen zu den versammelten Troern; μίξεσϑαι ξενίῃ, in Gastfreundschaft sich verbinden, in Gastlichkeit zusammenkommen. Bes. häufig (c) von fleischlicher Vermischung im Beischlaf, eheliche Gemeinschaft, Umgang haben. Von Begattung der Tiere; ϑεῷ τε γάμον μιχϑέντα κούρᾳ τε, eine von Gott u. dem Mädchen vollzogene Ehe; (d) von leblosen Dingen, überh. von örtlichem, nahem Zusammentreffen; κάρη κονίῃσιν ἐμίχϑη, das Haupt wurde mit dem Staube gemischt, in den Staub gestürzt; οὐδὲ ἔασεν μιχϑήμεναι ἔγχος ἔγκασι φωτός, sie ließ den Speer nicht in die Eingeweide des Mannes eindringen; κλισίῃσι μιγῆναι, sich unter die Zelte mischen, an die Zelte herankommen und da kämpfen; στεφάνοις ἔμιχϑεν, sie wurden mit Kränzen gemischt, für 'sie gelangten zu Kränzen', erwarben sie. Übh. vermischen, vereinigen, verbinden -
17 μείγνυμι
Grammatical information: v.Meaning: `mix, bring together, connect', midd. `mix with each other, convene in battle' (Il.).Other forms: (- μιγ-, s. below; posthom.), - ύω (X., Arist.), μίσγω (Hom., IA. usw.), ὀνεμείχνυτο (Sapph.), aor. μεῖξαι, midd. (ep.) μίκτο (σ- or root aor., Schwyzer 751, Chantraine Gramm. hom. 1, 383), pass. μιγῆναι with fut. - ήσομαι, μ(ε)ιχθῆναι with - ήσομαι, fut. μείξω, - ομαι, perf. midd. μέμ(ε)ιγμαι; act. (hell.) μέμιχα.Compounds: Very often with prefix, e.g συν-, ἐπι-, κατα-, ἀνα-. As 1. member in governing compp. μ(ε)ιξ(ο)-, e.g. μιξ-έλληνες pl. `mixed-, halfhellenes' (Hellanik., hell.), μ(ε)ιξό-θροος `mixing the crying, with mixed crys' (A.); also μισγ-, esp in μισγ-άγκεια f. `place, where clefts meet' (Δ 453), from *μισγ-αγκής, s. Schwyzer 442, Sommer Nominalkomp. 174 f., Chantraine Gramm. hom. 1, 15. As 2. member in παμ-, ἀνα-, συμ-μιγής etc. (IA.); from there μιγής (Nic-.; Schwyzer 426 a. 513), ἀνα-, ἐπι-μίξ adv. `mixed' (Il.).Derivatives: Few derivv. 1. ( σύμ-) μεῖξις (- ι-) `mixing etc.' (IA.; Holt Les noms d'action en - σις 100 A. 2); 2. μεῖγμα (- ί-) `mixing' (Emp., Anaxag., Arist.; μεῖχμ[α] Alc.); 3. ἐπιμ(ε)ιξία, - ίη `mixing, intercourse' (IA.); from ἐπίμ(ε)ικ-τος. 4. μιγάς, - άδος m. f. `mixed, together' (Att.). 5. Several adverbs: ( σύμ-)μίγα, μιγά-δην, - δις, μίγ-δα, - δην (ep. poet.). 6. μιγάζομαι `mix, unite' (θ 271: μίγα, μιγάς; Schwyzer 734).Origin: IE [Indo-European] [714] *meiǵ\/ḱ- `mix'.Etymology: Whether μίγνυμι, which is fequent in mss., is an original zero grade, is very doubtful. Prob. μείγνυμι, built after μεῖξαι, μείξω was early (Schwyzer 697 w. n. 5). Also for other, in principle zero grade forms ( μίξις, ( σύμ) - μικτος, μέμιγμαι) the full grade is often found, μεῖξις etc. For the media in μίσγω, if from *μίγ-σκ-ω (diff. Wackernagel KZ 33, 39 = Kl. Schr. 1, 718: from *μι-μσγ-ω to Lat. mergō etc.), μιγῆναι, μίγα all other languages have tenuis, IE *m(e)iḱ-: Skt. miś-rá- = Lith. mìš-ras `mixed', Balt., e.g. Lith. miešiù, miẽšti `mix', Slav. (caus.), e.g. OCS měšǫ, měšiti `mix'. An iranian maēz- (IE *meiǵ-) in the sense of `mix', adopted by Smith Lang. 4, 178ff. because of Y. 44, 20, does not exist, s. Humbach Münch. Stud. 2, 7, where de form is connected from maēz- `urinate'. A sḱ-present is also well represented in the West: Lat. misceō, OIr. mesc(a)id `mixes, dips in, confuses', Germ., e.g. OHG miscan, NHG mischen (if not Lat. LW [loanword]). The νυ-present however is limited to Greek (so prob. innovation). The nasalinfixed GAv. minaš-, mostly rendered as `you shall mix' (pres. myāsa-), is by Humbach l.c. also derived from maēz- `urinate'. Indian has a reduplicated s-formation in mí-mikṣ-ati `mix' (prob. prop. desiderative), with perf. mimikṣé, caus. mekṣayati. On themselves stand the full grade forms Skt. pres. myakṣati = Av. myāsa-; on the root analysis s. Kuiper Nasalpräs. 123. Also the aorist μεῖξαι is isolated as well as μιγῆναι and the other forms with γ, which is prob. due to assimilation. -- Details in WP. 2, 244f., Pok.714, W. -Hofmann and Ernout-Meillet s. misceō, Fraenkel s. miẽšti, Vasmer s. mesítь.Page in Frisk: 2,192-193Greek-English etymological dictionary (Ελληνικά-Αγγλικά ετυμολογική λεξικό) > μείγνυμι
См. также в других словарях:
μῖκτο — μίγνυμι mix aor ind pass 3rd sg (epic) … Greek morphological index (Ελληνική μορφολογικούς δείκτες)
μίκτο — μίγνυμι mix aor ind pass 3rd sg (epic) … Greek morphological index (Ελληνική μορφολογικούς δείκτες)
κέρδος — Η διαφορά του κόστους από τα έσοδα που αποφέρει μια οικονομική δραστηριότητα, σύμφωνα με τη λογιστική έννοια, ή η αμοιβή της επιχειρηματικότητας ως συντελεστή παραγωγής, σύμφωνα με την οικονομική θεωρία. Στη λογιστική, το κ. καταγράφεται στην… … Dictionary of Greek
μπρούτο — το άκλ. το συνολικό βάρος ενός εμπορεύματος μαζί με τη συσκευασία του, το μικτό βάρος. [ΕΤΥΜΟΛ. < γαλλ. brut «σε μικτό βάρος» < λατ. brutus «βαρύς» ή, κατ άλλους, από ιταλ. brutto] … Dictionary of Greek
ακαθάριστος — η, ο [καθαρίζω] 1. αυτός που δεν έχει καθαριστεί, ο ακάθαρτος «ακαθάριστο σπίτι», «ακαθάριστο ποτήρι» 2. εκείνος πού δεν έχει απαλλαχθεί από ξένες ουσίες ή απορρίμματα «ακαθάριστο σιτάρι», «ακαθάριστο χωράφι» 3. ο αξεφλούδιστος «ακαθάριστα μήλα»… … Dictionary of Greek
αμπελόκηπος — ο κτήμα μικτό από αμπελώνα και κήπο. [ΕΤΥΜΟΛ. < αμπέλι + κήπος] … Dictionary of Greek
απόβαρο — Η διαφορά ανάμεσα στο μεικτό βάρος ενός συσκευασμένου εμπορεύματος και το καθαρό (πραγματικό) βάρος του. Το α. που λέγεται και τάρα, υπολογίζεται με ζύγισμα των κενών δοχείων ή με υπολογισμό του βάρους τους ή ακόμα και με προσυμφωνία ανάμεσα στον … Dictionary of Greek
ιεράκιο — (Ηieracium). Γένος φυτών που ανήκει στην οικογένεια των συνθέτων. Σύμφωνα με μια εκδοχή, το όνομά του ετυμολογείται από τη λέξη ιέραξ (γεράκι), επειδή οι αρχαίοι πίστευαν ότι το αρπακτικό αυτό πτηνό δυνάμωνε την όρασή του τρώγοντας τον βλαστό του … Dictionary of Greek
μεσοκάθαρος — και μισοκάθαρος, η, ο (Μ μεσοκάθαρος, ον) 1. αυτός που δεν είναι τελείως καθαρός 2. (για αλεύρι) αυτός από τον οποίο δεν έχει αφαιρεθεί όλο το πίτουρο 3. (για ψωμί) κατασκευασμένος από μικτό, πιτυρούχο αλεύρι μσν. το ουδ. ως ουσ. τὸ μεσοκάθαρον… … Dictionary of Greek
μεσόχρους — μεσόχρους, ουν, και οος, οον (Α) αυτός που έχει μικτό χρώμα ή ποικίλα χρώματα. [ΕΤΥΜΟΛ. < μεσ(ο) * + χροος(< χρώς, χροός), πρβλ. λευκό χρους, ροδό χρους] … Dictionary of Greek
μικτοβαρής — και μεικτοβαρής, ές 1. αυτός που έχει μικτό, δηλαδή όχι καθαρό, βάρος 2. το ουδ. ως ουσ. το μικτοβαρές το εμπόρευμα, στο βάρος τού οποίου υπολογίζεται και το βάρος τών μέσων συσκευασίας 3. φρ. «μικτοβαρής στάθμιση» ζύγισμα κατά το οποίο το βάρος… … Dictionary of Greek