-
21 ὁδός
ὁδός (-οῦ, -ῷ, -όν; -οί, -ῶν, -οῖς, -ούς.)1 waya lit.ἔτειλαν Διὸς ὁδὸν παρὰ Κρόνου τύρσιν O. 2.70
δάμασε καὶ κείνους Ἡρακλέης ἐφ' ὁδῷ O. 10.30
ἄλλ' ἄλλοτε πατέων ὁδοῖς σκολιαῖς P. 2.85
εὐθύτομόν τε κατέθηκεν Ἀπολλωνίαις ἀλεξιμβρότοις πεδιάδα πομπαῖς ἔμμεν ἱππόκροτον σκυρωτὰν ὁδόν in Cyrene P. 5.93ναυσὶ δ' οὔτε πεζὸς ἰών κεν εὕροις ἐς Ὑπερβορέων ἀγῶνα θαυμαστὰν ὁδόν P. 10.30
Θέμιν Μοῖραι ποτὶ κλίμακα σεμνὰν ἆγον Οὐλύμπου λιπαρὰν καθ' ὁδόν fr. 30. 4. δολιχὰ δ' ὁδὸς ἀθανάτω[ν Δ.. 1. τὶν γὰρ εὔφρων ἕψεται πρώτα θυγάτηρ ὁδού δάφνας εὐπετάλου σχεδὸν βαίνοισα πεδίλοις ( on the path of the daphnephoric procession, cf. Schwyz., 2. 112: others connect ὁδοῦ with δάφνας) Παρθ. 2. 68.b met., path of song, glory, simm.ἐπίκουρον εὑρὼν ὁδὸν λόγων O. 1.110
κεῖναι γὰρ ἐξ ἀλλᾶν ὁδὸν ἁγεμονεῦσαι ταύταν ἐπίστανται O. 6.25
τιμῶντες δ' ἀρετὰς ἐς φανερὰν ὁδὸν ἔρχονται O. 6.73
ἐπὶ μὰν βαίνει τι καὶ λάθας ἀτέκμαρτα νέφος, καὶ παρέλκει πραγμάτων ὀρθὰν ὁδὸν ἔξω φρενῶν O. 7.46
ὕβριος ἐχθρὰν ὁδὸν εὐθυπορεῖ O. 7.90
πολλαὶ δ' ὁδοὶ σὺν θεοῖς εὐπραγίας O. 8.13
ἐντὶ γὰρ ἄλλαι ὁδῶν ὁδοὶ περαίτεραι O. 9.105
εἰ δὲ νόῳ τις ἔχει θνατῶν ἀλαθείας ὁδόν P. 3.103
ὠκεῖα δ' ἐπειγομένων ἤδη θεῶν πρᾶξις ὁδοί τε βραχεῖαι P. 9.68
χρὴ δ' ἐν εὐθείαις ὁδοῖς στείχοντα μάρνασθαι φυᾷ N. 1.25
πατρίαν εἴπερ καθ' ὁδόν νιν εὐθυπομπὸς αἰὼν ταῖς μεγάλαις δέδωκε κόσμον Ἀθάναις N. 2.7
καὶ ταῦτα μὲν παλαιότεροι ὁδὸν ἀμαξιτὸν εὗρον N. 6.54
θρασύ μοι τόδ' εἰπεῖν, φαενναῖς ἀρεταῖς ὁδὸν κυρίαν λόγων οἴκοθεν N. 7.51
ἐς ἑπταπύλους Θήβας ἄγαγον στρατὸν ἀνδρῶν αἰσιᾶν οὐ κατ' ὀρνίχωνὁδόν N. 9.19
]α κατὰ πᾶσαν ὁδὸν[ Pae. 4.6
ὅστις ἄνευθ' Ἑλικωνιάδων βαθεῖαν ἐρευνᾷ σοφίας ὁδόν Πα. 7B. 20.ἔθηκας ἀμάχανον ἰσχύν τ' ἀνδράσι καὶ σοφίας ὁδόν Pae. 9.4
ἀλλὰ δίκας δοὺς π[ις]τὰς ἐφίλη[ς.]ν. (Puech: διδούς G-H.) Παρθ. 2.. γυναικείῳ θράσει ψυχρὰν φορεῖται πᾶσαν ὁδὸν θεραπεύων ( ὁδὸν is internal acc. with φορεῖται and dir. acc. of θεραπεύων) fr. 123. 9. ν]υκτὶ βίας ὁδὸν[ of the entry of Herakles into the palace of Diomedes) fr. 169. 19. ἔσθ' ὅτε πιστόταται σιγᾶς ὁδοί (Bergk: - οτάταις ὁδοῖς codd.: - οτάτα ὁδός Sylburg) fr. 180. 2.cII journey “ νυκτὶ κοινάσαντες ὁδόν” (cf. fr. 169. 19) P. 4.115ἀπ' Ἄργεος ἤλυθον δευτέραν ὁδὸν Ἐπίγονοι P. 8.42
-
22 шпалеры
-лр πλθ. (ενκ. шпалера -ы θ.).1. χαλί τοίχου (χωρίς χνούδι).2. ταπετσαρία (χαρτί) του τοίχου.3. στηρίγματα αναρριχητικών φυτών αναδεντράδα• κληματαριά.4. δεντροστοιχίες εκατέρωθεν της οδού.5. παράταξη στρατιωτών εκατέρωθεν της οδού (σε στοίχους ή σε ζυγούς). -
23 παραχωρέω
A- ήσομαι D.23.105
, later :— go aside: rarely in lit. sense, to be displaced, Hp.Loc.Hom.47 : mostly, make way, give place, abs., Ar.Ra. 767, Ec. 633, And.1.26, Pl.Smp. 213b, D.17.1, etc.; τινι for one, X.HG5.4.28, Arr.Epict.4.1.107, etc.b give way, yield, submit, τινι to one, Pl.Prt. 336b ; τινί τινος in respect of.., ib.c. c. acc. cogn., εἴ τις ταῦτα παραχωρήσειε should concede this, Arist. de An. 410b25 : c. acc. et dat.,π. τῷ νομοθετοῦντι τοιάδε Pl.Lg. 959e
.2 π. τινός retire from..,ὑμᾶς ἀξιῶ.. μὴ παραχωρεῖν τῆς τάξεως D.3.36
; ἐκ τῆς πόλεως v.l. in D.H.6.50.3 step aside out of the way for another, as a mark of respect,ὁδοῦ π. τὸν νεώτερον πρεσβυτέρῳ X.Mem.2.3.16
: in full, c. dat. pers. et gen. rei vel loci,ὁ ποταμὸς ἡμῖν παρακεχώρηκε τῆς ὁδοῦ Id.Cyr.7.5.20
;π. σοι τοῦ βήματος Aeschin.3.165
; τοῖς ἐχθροῖς τῆς ἡμετέρας π. Isoc.6.13 ; Φιλίππῳ.. Ἀμφιπόλεως παρακεχωρήκαμεν we have given up Amphipolis to him, D.5.25 ;τῆς ἐλευθερίας π. Φιλίππῳ Id.18.68
;π. τινὶ τῶν αὑτοῦ Id.37.50
; ; τῇ πόλει παραχωρῶ τῆς τιμωρίας I leave the task of punishment to the state, Id.21.28 ; π. τισὶ τῆς πολιτείας, τῆς ἀρχῆς, etc., Aeschin.3.5, Plb.4.5.1, etc.4 concede,π. τινί τι LXX 2 Ma.2.28
;τὰ ὡμολογημένα Arr.Epict.1.7.15
; π. τινὶ θέσθαι τι allow, permit, Pl. Plt. 260e ; εἰ δὲ ἐπελάθετο, νῦν παρασχέσθω· ἐγὼ παραχωρῶ (sc. αὐτῷ παρασχέσθαι) Id.Ap. 34a ; deliver, hand over, σώματα ταλάντου π. LXX 2 Ma.8.11 :—[voice] Pass., to be permitted or conceded, Corn.Rh.p.366 H., Plu. 2.787d.b in Law, give up, surrender a holding, claim. or right, PTeb.5.82(ii B.C.), PGrenf.2.33.3 (ii/i B.C.), etc.; (i B. C.) : c. dat., Arch.Pap.5.390(i A. D.) :—[voice] Pass., PTeb.30.28 (ii B.C.) ; also παρακεχωρημένος τὸν Μενάνδρου κλῆρον having had his holding ceded to me, ib.31.16 (ii B.C.) ; (Egypt, i A.D.).5 ἐνταῦθα π. comes to this, results in this, Plu.2.365c.Greek-English dictionary (Αγγλικά Ελληνικά-λεξικό) > παραχωρέω
-
24 προλαμβάνω
A- λήψομαι Isoc.6.16
: [tense] aor. προὔλαβον:—[voice] Pass., v. infr.1.5:— take or receive before,τὴν πόλιν Lys.26.9
codd.;τὰ χωρία καὶ λιμένας D.2.9
; ἀργύριον π. receive money in advance, Id.50.14, 35;τὰ ἐφόδια Aeschin.1.172
;τρία τάλαντα παρά τινος Id.2.166
;ἅπαντα ἡμῶν τὰ χωρία D.3.16
, etc.; also (lyr.); μισθὸν τῆς ἀγγελίας for the message, Luc.Merc.Cond.37;γάλα μετὰ μέλιτος IG42(1).126.15
(Epid., ii A.D.);π. τὴν ἡλικίαν Aeschin.1.162
; π. τὴν αὔξησιν begin their growth before, Thphr.HP8.1.4:—[voice] Pass., to be contained in advance,ἐν τῷ ὄντι ἄρα ζωὴ προείληπται καὶ ὁ νοῦς Procl. Inst. 103
.2 take or seize beforehand, Aeschin. 3.142;τὴν ἀρχήν A.D.Synt.40.24
;ὅσα τῆς πόλεως π. D.18.26
; τοῦτο π., ὅπως σώσομεν provide that.., Id.3.2: c. part., προλαβὼν κατεγνωκότας ὑμᾶς having first procured your vote of condemnation, Id.24.77:—[voice] Pass.,σῶμα προειλημμένον ὑπὸ νόσου Corp.Herm.12.3
.b get or take as a start, προειλήφασι πολὺν χρόνον have had a long start, PCair.Zen.60.5 (iii B.C.);π. τῆς νυκτὸς ὁπόσον ἂν δυναίμην Luc.Gall.1
.5 assume in advance,τὴν ὁλότητα προλαβὼν ἐγέννησεν ἀπ' αὐτῆς τὴν παντότητα Dam.Pr. 253
; προειλήφθω.. δισχιλίων σταδίων τὸ βάθος [εἶναι] Plb.34.6.7.II to be beforehand with, anticipate,1 c. acc. pers., get the start of,τὰς κύνας X.Cyn.5.19
, v. infr. 3;π. τῷ λόγῳ τινάς D.Prooem. 29
; βραχὺν χρόνον π. ἡμᾶς, i.e. in dying, Plu.2.117e;π. τῇ ῥιζώσει τοὺς χειμῶνας Thphr. HP8.1.3
, cf. CP3.24.3: c. gen. pers., ; ἵνα μὴ -λημφθῶμεν (i.e. by death) Diog.Oen.2.2 c. acc. rei, π. γόους, μαντεύματα, E.Hel. 339 (lyr.), Ion 407;τὸν καιρόν Plb.9.14.12
, cf. Plu.Cam.34, etc.;τὸν ὄρθρον Luc.Am.15
; of mental anticipation,π. ὡς οὕτως ἔχον πρὶν γινόμενον οὕτως ἰδεῖν Arist. GA 765a28
;τὰ συμβησόμενα ταῖς ἐννοίαις Plb.3.112.7
, cf. 3.1.7;τὰ πολλὰ εἰκασίᾳ Luc.Am.8
;π. ὅτι.. Plu.2.102e
, etc.3 c. gen. spatii, π. τῆς ὁδοῦ get a start on the way, Hdt.3.105;πολὺ τῆς ὁδοῦ π. Polyaen.7.29.2
(but just above, π. ὡς πλείστην ὁδὸν τοὺς διώξοντας); π. ῥᾳδίως τῆς φυγῆς Th.4.33
; π. τῆς διώξεως get a start of the pursuers, D.S.16.94: metaph., μύθου προλαβοῦσα speaking first, Philicus in Stud.Ital.9.44, cf. 46.b generally, π. τῶν κηρύκων anticipate them, Arist.Rh. 1408b24; τοῦ χρόνου π. precede in point of time, Id.Metaph. 1050b5.4 c. dat. modi, π. τῷ δρόμῳ get a start in running, X.Cyn.7.7;τῇ διανοίᾳ Arist.Fr. 660
;τῇ φυγῇ Plu.Alex.20
, Cic.47.5 c. inf.,προέλαβε μυρίσαι Ev.Marc. 14.8
.8 abs., προὔλαβε πολλῷ was far ahead, Th.7.80, cf. X.Cyn. 6.19, D.4.31, Plb.31.15.8; gain an advantage, D.37.15.b anticipate the event, prejudge,ἐπειδὰν ἅπαντ' ἀκούσητε κρίνατε, μὴ πρότερον προλαμβάνετε Id.4.14
;οἱ νόμοι προλαβόντες ἐπιμέλονται ὅπως..
by anticipation,X.
Cyr.1.2.3; come before the time, opp. ὑστερίζειν, Gal. 7.353; of corn-buyers, buy earlier, SIG976.49 (Samos, ii B.C.):— [voice] Med.,προλαμβάνου Men.701
:—[voice] Pass., τὸ προειλημμένον that which is prejudged, Hermog.Stat.1.c precede, go before, ὁ προλαβὼν βίος his previous life, Arg.2 D.22.3; what precedes,Procop.
Vand.2.16; ἡ προλαβοῦσα τράπεζα the preceding meal, Lib.Or.57.24; also τῶν προλαβόντων τἢν μνήμην the memory of the past, Procop. Gaz.Pan.p.495 B.IV Philos., form a preconception (cf. πρόληψις), prejudge,οἷα προειλήφαμεν Phld.D.3.13
, cf. Sign.22:—[voice] Med., Id.D.1.13:— [voice] Pass., Id.Oec.p.57 J.Greek-English dictionary (Αγγλικά Ελληνικά-λεξικό) > προλαμβάνω
-
25 φροῦδος
φροῦδος, η, ον, also ος, ον S.El. 807, E.IT 154 (lyr.), Plu.2.263a: ([var] contr. from πρὸ ὁδοῦ, as φροίμιον from προοίμιον, φρουρός from Προορός): —A gone away, clean gone (as Hom. says in full, οἱ δ' ᾤχοντο ἰδὲ πρὸ ὁδοῦ ἐγένοντο, Il.4.382):1 of persons, gone, fled, departed,φ. ἐστι S.Ant.15
, etc.; φ. ἐξ οἴκων, δόμων ἄπο, E.Alc.94 (lyr.), Andr.73;σκηνὰς ἐς ἱεράς Id. Ion 804
;βεβᾶσι φ. Id.IT 1289
;οἴχεται φ. Ar.Ach. 210
(lyr.); c. part., φροῦδοί [εἰσι] διώκοντές σε they are gone in pursuit, S.Ph. 561;φ. ἀναρπασθείς Id.El. 848
(lyr.); ;φ. ἦ πλέων Antipho 5.29
; also of the dead,φ. αὐτὸς εἶ θανών S.El. 1152
;Ἀντίλοχος αὐτῷ φ. Id.Ph. 425
, cf. E.Tr.41, al.;φ. ἐς Ἅιδην Id.Med. 1110
(anap., folld. by θάνατος wh. is corrupt).2 of things, gone, vanished,φροῦδα τἀπειλήματα S.OC 660
;οὑμοὶ λόγοι πρὸς αἰθέρα φ. E.Hec. 335
;φ. σοι θυσίαι Id.Tr. 1071
(lyr.); (anap.);τὰ δ' ἐν δόμοις δαπάναισι φ. Id.HF 592
; φρούδη μὲν αὐδή, φροῦδα δ' ἄρθρα they are gone, i.e. refuse their office, Id.Andr. 1078, cf. Ar.Nu. 718 (anap.).—Rarely found in any case but nom. sg. and pl.: gen. sg. once in S., Aj. 264.—Trag. word, once in Antipho l.c.; freq. in later Prose, as Luc.Merc.Cond.24, Aristid. 1.161J.: acc. is found in Plu.Pyrrh.31, 2.405f.Greek-English dictionary (Αγγλικά Ελληνικά-λεξικό) > φροῦδος
-
26 ὅρος
Aὄρβος 700.1
); Cret. and Arg. [full] ὦρος SIG685.59, Mnemos.42.332 ; Heracl. [full] ὄρος Tab.Heracl.1.53, al., cf. ἄντορος; [dialect] Ion. [full] οὖρος GDI5518 and 5493b25, Democr.4, Hdt. (v. infr.) (also Theraean IG12(3).436); Megarian [full] ὄρρος (?) Berl.Sitzb.1888.885, cf. ὁμορέω: ὁ:—boundary, landmark,ἀμφ' οὔροισι δύ' ἀνέρε δηριάασθον Il.12.421
;λίθον.., τόν ῥ' ἄνδρες πρότεροι θέσαν ἔμμεναι οὖρον ἀρούρης 21.405
;ἐγὼ δὲ τούτων ὥσπερ ἐν μεταιχμίῳ ὅ. κατέστην Sol.
ap. Arist.Ath.12.5 : the regions separated by the boundary are usu. in gen., , etc.: in dat., (lyr.): with a single gen.,ῥεῖθρον ἠπείροιν ὅρον A.Pr. 790
; γάμου ὅ. the time within which one may marry, Pl.Lg. 785b ; οἱ ὅ. τῶν διαστημάτων the notes which limit the intervals in the musical scale, Id.Phlb. 17d, cf. Aristox. Harm.pp.49,56 M. ;ὅροι τρεῖς ἁρμονίας.., νεάτης τε καὶ ὑπάτης καὶ μέσης Pl.R. 443d
; ἐς ἑβδομήκοντα ἔτεα οὖρον τῆς ζόης ἀνθρώπῳ προτίθημι I set the limit of human life at seventy years, Hdt.1.32, cf. 74, 216;ζωᾶς ὅρον ἡμετέρας B.5.144
: abs., εἰς τὸν τόπον.., ἐν οἷς ἂν.. ὅρους θῶνται τῶν ὠνίων wherever (they) appoint fixed places for trading, Pl.Lg. 849e; decision of a magistrate,ὅρον δώσω PThead.15.20
(iii A.D.); soὅρον προσγράψαι D.23.40
;ὅρους τοῖς βαρβάροις πήξαντες Lycurg.73
;εἷς ὅρος παγήσεται Th.4.92
;τὸν ὅρον ὑπερβάντες Pl.R. 373d
, etc.: also in pl., bounds, boundaries,ἐν οὔροισι χώρης Hdt.4.52
, cf. 125;τοὺς Αἰγυπτίων οὔρους Id.2.17
;ὑπὸ Κυλλάνας ὅροις Pi.O.6.77
;γῆς ἐπ' ἐσχάτοις ὅροις A.Pr. 666
;τὸ ἀκόντιον ἔξω τῶν ὅ. τῆς αὑτοῦ πορείας.. ἐξενεχθὲν ἔτρωσεν αὐτόν Antipho 3.2.4
;ἐντὸς ὅρων Ἡρακλείων Pl.Ti. 25c
.2 metaph.,ὅροι θεσπεσίας ὁδοῦ A.Ag. 1154
(lyr.); θῆλυς ὅ. the boundary of a woman's mind, v. ἐπινέμω 11.3.b pillar (whether inscribed or not, cf. Harp.) set up on mortgaged property, to serve as a bond or register of the debt, Sol.36 ;ὅπως.. ὅροι τεθεῖεν Is.6.36
: with gen. of the amount, τίθησιν ὅρους ἐπὶ μὲν τὴν οἰκίαν δισχιλίων (sc. δραχμῶν),ἐπὶ δὲ τὸ χωρίον ταλάντου D.31.1
, cf. 25.69 ;δανείζειν τοὺς ἱερέας.. ἐπὶ χωρίῳ.. καὶ ὅρον ἐφιστάναι IG22.1183.29
, cf. D. 41.6, Thphr.Char.10.9 : specimens are IG12(7).412 ([place name] Amorgos), 22.2642,al.c boundary-stone marking the limits of temple-lands, ὅ. τοῦ ἱεροῦ ib.12.858, cf. 860,22.2597, al.; ὅρος· μὴ τοιχοδομεῖν ἐντὸς τῶν ὅρων ἰδιώτην ib.7.422 (Orop.), cf. 1785 (Thesp.), etc. ; ὅ. κρήνης, λεσχέων δημοσίων, ὁδοῦ, etc., ib.12.874,888,877, etc. ; similarly, ὅ. σήματος ib.903, al., 22.2568, al.; ὅ. μνημάτων ib.12.906; ὅ. μνήματος ib.22.2527, al.; ὅ. θήκης ib.2586, al.III standard, measure, ἢν δ' ἄγαν δοκῶ χρονίζειν.. Answ. τοῦδ' ὅ. τίς ἐστί μοι; E.IT 1219 ;ὅροι τῶν ἀγαθῶν καὶ κανόνες D.18.296
; rule, canon,εἷς ὅρος, μία βροτοῖσίν ἐστιν εὐτυχίας ὁδός B.Fr.7
;ὅρον πολιτείας ὁλιγαρχικῆς ταξάμενοι πλῆθος χρημάτων Pl.R. 551a
;ἀριστοκρατίας ὅρος ἀρετή, ὀλιγαρχίας πλοῦτος Arist.Pol. 1294a10
;ὁμολογίᾳ θέμενοι ὅρον, εἰς τοῦτο ἀποβλέποντες καὶ ἀναφέροντες τὴν σκέψιν ποιώμεθα Pl.Phdr. 237d
: hence, end, aim,ἕν' ὅ. θέμενος παντὶ τρόπῳ μ' ἀνελεῖν D.21.105
.IV in Logic, term of a proposition (whether subject or predicate), Arist.APr. 24b16, Cael. 282a1, al. ; ὅ. μέσος the middle term, Id.EN 1142b24, cf. APr. 25b33 sq.: hence,b definition,ἔστι ὅ. λόγος ὁ τὸ τί ἦν εἶναι σημαίνων Id.Top. 101b39
, cf. 139a24, al. ; defined asἡ τοῦ ἰδίου ἀπόδοσις Chrysipp.Stoic.2.75
: in pl., title of pseudo-Platonic work.3 pl., terms, conditions,συνθέσθαι πρός τινα ἐπὶ ὅροις, ὥστε.. CPR19.8
(iv A.D.).4 Astrol., οἱ τρεῖς ὅ. the three terms, used in various calculations, Vett. Val.304.1, al. (Spir. lenis in some dialects which have not lost spir. asper is inferred from absence of a sign for h in Corc. ὄρϝος, Arg.ὦρος, Heracl. ὄρος, cf. ἄντορος.) -
27 ὁδός
--------------------------------ὁδός, ἡ, der Weg; (1) der Pfad, die Straße; ὁδῷ ἔπι οἰκία ναίων, an der Straße wohnend; λαοφόρος, die große Heerstraße; auch die Bahn des Seefahrers; πρὸ ὁδοῦ ἐγένοντο, sie gingen fürder des Weges, vorwärts; auch übtr., ὃ πρὸ ὁδοῦ σοι γένοιτ' ἂν ἐς τὰ μαϑήματα, förderlich. Auch ποταμοῦ, das Flußbett. (2) die Handlung des Gehens: Gang, Reise; σοὶ δ' ὁδὸς οὐκέτι δηρὸν ἀπέσσεται, die Abreise; ὄφρα πρήσσωμεν ὁδοῖο, daß wir die Reise vollenden; ὁδὸν ἐλϑεῖν, einen Kriegszug machen; auch οἰωνῶν, vom Vogelfluge; τὰν νεάταν ὁδὸν στείχουσαν, d. i. den Todesweg; κατὰ τὴν ὁδόν, unterwegs. (3) übertr., Mittel u. Weg, etwas auszurichten, Art u. Weise; bes. ὁδῷ, καϑ' ὁδὸν λέγειν, nach einem bestimmten Verfahren, methodisch; τίνα δὴ ὁδὸν ἰών; welchen Weg einschlagend? auf welche Weise? -
28 Lose
v. trans.P. and V. ἀπολλύναι, ἀμαρτάνειν (gen.) (rare P.), σφάλλεσθαι (gen.). Ar. and P. ἀποβάλλειν, P. διαμαρτάνειν (gen.), V. ὀλλύναι, ἀμπλακεῖν ( 2nd aor. infin.) (gen.).Lose ( by death): P. and V. ἀπολλύναι (Eur., Hel. 408). Ar. and P. ἀποβάλλειν, V. ἀμαρτάνειν (gen.), ἀμπλακεῖν ( 2nd aor. infin.) (gen.). σφάλλεσθαι (gen.).Lose an opportunity: P. παριέναι καιρόν, ἀφιέναι καιρόν.Be driven from: P. and V. ἐκπίπτειν (ἐκ gen.; V. gen. alone). V. ἐκπίτνειν (gen.).Lose a battle: P. and V. ἡσσᾶσθαι.Lose in addition: Ar. and P. προσαποβάλλειν (Xen.).Lose one's senses: P. and V. ἐξίστασθαι; see be mad.Lose one's temper: P. and V. ὀργῇ ἐκφέρεσθαι.Lose sight of land: P. ἀποκρύπτειν γῆν (Plat.).Suffer loss: P. ἐλασσοῦσθαι, P. and V. ζημιοῦσθαι.The losing side: P. and V. οἱ ἥσσονες, V. οἱ λελειμμένοι.Be ruined: P. and V. σφάλλεσθαι, ἀπολωλέναι (Eur., Phoen. 922) (perf. of ἀπολλύναι), ἐξολωλέναι (Plat.) (perf. of ἐξολλύναι), V. ὀλωλέναι (perf. of ὀλλύναι), διαπεπορθῆσθαι (perf. pass. of διαπορθεῖν), ἔρρειν (rare P.); see be undone (Undone).They thought that all was lost: P. τοῖς ὅλοις ἡσσᾶσθαι ἐνόμιζον (Dem. 127).Why are you lost in thought: V. τί... ἐς φροντίδας ἀπῆλθες (Eur., Ion, 583).Give oneself up for lost: P. προΐεσθαι ἑαυτόν.Woodhouse English-Greek dictionary. A vocabulary of the Attic language > Lose
-
29 Miss
v. trans.Fail in attaining: P. and V. σφάλλεσθαι (gen.), ἀποσφάλλεσθαι (gen.), ἁμαρτάνειν (gen.), P. διαμαρτάνειν (gen.), V. ἀμπλακεῖν ( 2nd aor.) (gen.).Fail in hitting: P. and V. ἁμαρτάνειν (gen.), P. διαμαρτάνειν (gen.), ἀποτυγχάνειν (gen.), V. ἀμπλακεῖν (gen.) ( 2nd aor.).Miss one's opportunities: P. ἀπολείπεσθαι τῶν καιρῶν; see let slip.Miss one's way: P. διαμαρτάνειν τῆς ὁδοῦ (Thuc. 1, 106), or use P. and V. πλανᾶσθαι (absol.).Have we entirely missed the way? Ar. τῆς ὁδοῦ τὸ παράπαν ἡμαρτήκαμεν; (Pl. 961).Feel the loss of: P. and V. ποθεῖν (rare P.).A man when he dies is missed from the house, the loss of women is but slight: V. ἀνὴρ μὲν ἐκ δόμων θανὼν ποθεινὸς, τὰ δὲ γυναικῶν ἀσθενῆ (Eur., I.T. 1005).Miss being killed: P. ἐκφεύγειν τὸ ἀποθανεῖν; see Escape.I just missed being killed: P. παρὰ μικρὸν ἦλθον ἀποθανεῖν (Isoc. 388E).Miss out: see Omit.Woodhouse English-Greek dictionary. A vocabulary of the Attic language > Miss
-
30 παραγίνομαι
παραγίνομαι impf. 3 pl. παρεγίνοντο; 2 aor. παρεγενόμην and παρεγενήθην LXX; pf. παραγέγονα LXX; plpf. 3 sg. παραγεγόνει; inf. παραγεγενῆσθαι (Just) (Hom.+).① to be in movement so as to be present at a particular place, draw near, come, arrive, be present (Aristoph., Hdt. et al.; Vi. Aesopi G 7 Isis; ins, pap, LXX)ⓐ of pers. foll. by εἰς and acc. of place (Hdt.; SIG 474, 13f παραγεγονὼς δὲ [καὶ εἰς τὴν πό]λιν; POxy 743, 23 [2 B.C.]; PRyl 232, 3; Ex 16:35; Josh 24:11; Philo, Mos. 1, 86) Mt 2:1; J 8:2; Ac 9:26; 13:14 (w. ἀπὸ τ. Πέργης; cp. Jos., Ant. 18, 110); 15:4; AcPl Ant 13, 1 (=Aa I 236, 6); AcPl Cor 1:2. Also ἐν w. dat. of place (POxy 1185, 26; BGU 286, 6; Just., D. 51, 2) Ac 9:26 v.l.; ITr 1:1. Foll. by ἐπί τινα come against someone, mostly w. hostile purpose (Thu. 2, 95, 3; 2 Macc 4:34; 8:16; 11:2; 12:6; 15:24.—ἐπί 12b) Lk 22:52. Foll. by πρός τινα (Lucian, Philops. 6; PCairZen 214, 5 [254 B.C.] πρὸς ἡμᾶς; PSI 341, 4; PEleph 9, 4; Ex 2:18; Judg 8:15; Jos., Ant. 6, 131) Lk 7:4, 20; 8:19; 22:52 v.l.; Ac 20:18. φίλος παρεγένετο ἐξ ὁδοῦ πρός με Lk 11:6 (παραγίνεσθαι ἐκ as SIG 663, 4; PMagd 1, 10 [III B.C.]; Gen 35:9; 1 Macc 5:14; Jos., Vi. 248 ἐκ τῆς ὁδοῦ παρεγενόμην). παραγίνεται ὁ Ἰησοῦς ἀπὸ τῆς Γαλιλαίας ἐπὶ τὸν Ἰορδάνην πρὸς τὸν Ἰωάννην Mt 3:13 (π. ἐπί w. acc. of place as SIG 633, 85 al.; Sb 3925, 4; Jdth 6:11; 14:13; Bel 15). ἐνθάδε AcPlCor 1:16. Abs. Mk 14:43; Lk 14:21; 19:16; J 3:23; Ac 5:21f, 25; 9:39; 10:33; 11:23; 14:27; 17:10; 18:27; 21:18; 23:16, 35; 24:17, 24; 25:7; 28:21; 1 Cor 16:3; 1 Cl 12:6; IRo 6:2; Hs 9, 5, 7; AcPlCor 1:7.ⓑ of things taught: ἐντολὰς … τὰς … ἀπʼ αὐτῆς παραγινομένας τῆς ἀληθείας instructions which proceed directly from the truth Papias (2:3). Somet. the coming has rather the sense② make a public appearance, appear of J. the Baptist Mt 3:1. Of Jesus, w. inf. of purpose foll. (cp. 1 Macc 4:46) Lk 12:51. Χριστὸς παραγενόμενος ἀρχιερεύς Hb 9:11.③ to come to help, stand by, come to the aid of (Trag.; Thu. 3, 54, 4; Pla., Rep. 2, 368b) οὐδείς μοι παρεγένετο 2 Ti 4:16.—DELG s.v. γίγνομαι. M-M. -
31 πλανάω
πλανάω fut. πλανήσω; 1 aor. ἐπλάνησα. Pass.: 1 aor. ἐπλανήθην; perf. πεπλάνημαι (s. four next entries; Hom., Aeschyl., Hdt.+; gener. notion: without fixed goal or apparent rationale).① to cause to go astray from a specific way, act.ⓐ lead astray, cause to wander τινά someone (Aeschyl., Prom. 573; Hdt. 4, 128 et al.) in imagery πλ. τινὰ ἀπὸ τῆς ὁδοῦ cause someone to wander from the right way D 6:1 (for πλ. ἀπὸ τ. ὁδοῦ cp. Dt 11:28; Wsd 5:6).ⓑ mislead, deceive τινά someone trans. sense of 1a without imagistic detail (Pla., Prot 356d, Leg. 655d al.; pap, LXX; TestAbr A 20 p. 103, 17 [Stone p. 54, 17] death deceived Abraham; TestLevi 10:2; TestJud 15:5; GrBar 4:8; Just., D. 103, 6; Orig., C. Cels. 5, 5, 29; Hippol., Ref. 6, 20, 2) Mt 24:4f, 11, 24; Mk 13:5f; J 7:12; 1J 2:26; 3:7; Rv 2:20; 12:9; 13:14; 19:20; 20:3, 8, 10; IMg 3:2; IPhld 7:1a. πλ. ἑαυτόν deceive oneself 1J 1:8. Abs. 2 Ti 3:13a.—S. 2cδ below.② to proceed without a sense of proper direction, go astray, be misled, wander about aimlessly, pass. freq. in act. senseⓐ lit. (since Il. 23, 321; Gen 37:15; PsSol 17:17; ParJer 5:9; ApcrEzk P 1 verso 12; Jos., Bell. 7, 160; Iren. 1, 8, 4 [Harv. I 73, 3]) ἐπὶ (v.l. ἐν) ἐρημίαις πλανώμενοι Hb 11:38. Of sheep who have become lost (Ps 118:176) Mt 18:12ab, 13. ὡς πρόβατα πλανώμενα 1 Pt 2:25 v.l.ⓑ in imagery of people who strayed fr. the right way (cp. 1a), ὡς πρόβατα πλανώμενοι 1 Pt 2:25. ὡς πρόβατα ἐπλανήθημεν 1 Cl 16:6a (Is 53:6a; cp. also Ps 118:176). καταλείποντες εὐθεῖαν ὁδὸν ἐπλανήθησαν 2 Pt 2:15. ἄνθρωπος … ἐπλανήθη everyone … went astray 1 Cl 16:6b (Is 53:6b). πλανῶνται καὶ ταλαιπωροῦσιν περιπατοῦντες ἐν ταῖς ἀνοδίαις they wander about and are miserable as they go through trackless country Hv 3, 7, 1 (ἐν as Lucian, Calumn. 1 ἐν σκότῳ; Hb 11:38 v.l.).ⓒ fig. without the imagistic detail of 2b (cp. 1b)α. go astray, be deluded (Cebes 6, 3; 24, 2; Orig., C. Cels. 6, 79, 41) Tit 3:3 (Dio Chrys. 4, 115 πλανῶνται … δεδουλωμέναι ἡδοναῖς); Hb 5:2; 1 Cl 39:7 (Job 5:2); 59:4; 2 Cl 15:1 (of the ψυχή as Pr 13:9a; Wsd 17:1); B 2:9; B 16:1. πλανῶνται τῇ καρδίᾳ their minds are going astray Hb 3:10 (Ps 94:10). τινὲς δὲ τῶν ἀνθρώπων ἐπλανήθησαν … μὴ εἰδότες but some people went astray … because they did not know Ox 1081, 21 (as restored).β. wander away ἀπὸ τῆς ἀληθείας (Theoph. Ant. 2, 14 [p. 136, 26]) Js 5:19 (cp. Wsd 5:6).γ. be mistaken in one’s judgment, deceive oneself (Isocr., Ep. 6, 10 al.; Jos., Bell. 1, 209, Ant. 10, 19; PFlor 61, 16; 2 Macc 7:18; ApcEsdr 2:28 [p. 26, 22 Tdf.]; Ar. 4, 2 al.; Hippol., Ref. 5, 8, 1; Theoph. Ant. 1, 11 [p. 82, 13]) Mt 22:29; Mk 12:24; Hv 2, 4, 1. πολὺ πλανᾶσθε you are very much mistaken Mk 12:27. μὴ πλανᾶσθε make no mistake (Epict. 4, 6, 23) 1 Cor 6:9; Gal 6:7; Js 1:16. ἐν πᾶσιν πεπλανήμεθα we are wholly mistaken B 15:6 (cp. Hero Alex. III p. 214, 2 ἐν μηδενὶ πλανᾶσθαι).δ. be deceived, be misled πλανῶντες καὶ πλανώμενοι deceivers (of others) and (themselves) deceived 2 Ti 3:13 (cp. Herm. Wr. 16, 16 ὁ πλανώμενος κ. πλανῶν).—Let oneself be misled, deceived (s. Gildersleeve, Syntax I§167 on the ‘permissive’ pass.; Bel 7 Theod.; JosAs 13:10; Just., D. 118, 3) Mt 24:24 v.l.; Lk 21:8; J 7:47; Rv 18:23. μὴ πλανᾶσθε 1 Cor 15:33; IEph 16:1; IMg 8:1; IPhld 3:3. μηδεὶς πλανάσθω IEph 5:2; ISm 6:1. τὸ πνεῦμα οὐ πλανᾶται the Spirit is not led into error IPhld 7:1b. ὑπὸ τοῦ ὄφεως πλανᾶται he is deceived by the serpent or he lets himself be misled by the serpent Dg 12:6 (UPZ 70, 28 [152/151 B.C.] πλανώμενοι ὑπὸ τ. θεῶν; Alex. Aphr., Fat. 12 p. 180, 25 Br. ὑπὸ τ. φύσεως).—Schmidt, Syn. I 547–62. DELG s.v. πλανάομαι. M-M. EDNT. TW. -
32 ἀναπαύω
ἀναπαύω fut. ἀναπαύσω; 1 aor. ἀνέπαυσα, impv. ἀνάπαυσον. Mid.: fut. ἀναπαύσομαι; aor. ἀνεπαυσάμην ParJer; ApcMos 9; pf. mid. and pass. ἀναπέπαυμαι; 1 aor. pass. ἀνεπαύθην, 1 pl. ἀνεπαύθημεν La 5:5; aor. pass. inf. (Schwyzer I 808) ἀναπαῆναι Hs 9, 5, 1f (v.l. ἀναπαυθῆναι); 2 fut. pass. ἀναπαήσομαι Rv 14:13 (-παύσωνται v.l.; s. W-S. §13, 9; B-D-F §78) (s. παύω; Hom. et al., ins, pap, LXX; En 23:2; TestSol, TestAbr; Test12Patr; JosAs 10:8 cod. A [p. 51, 17 Bat.]; Philo).① to cause someone to gain relief from toil, trans. (mid.: ApcEsdr 1:12 p. 25, 5) cause to rest, give (someone) rest, refresh, revive w. acc. (X., Cyr. 7, 1, 4; Appian, Mithrid. 45 §176; Arrian, Anab. 3, 7, 6 τὸν στρατόν; 1 Ch 22:18; Pr 29:17; Sir 3:6; Jos., Ant. 3, 61) κἀγὼ ἀναπαύσω ὑμᾶς and I will give you rest Mt 11:28. ἀνέπαυσεν αὐτήν (Anna) let her (Mary) rest GJs 6:3 (ἀπέπαυσεν pap). ἀ. τὸ πνεῦμα 1 Cor 16:18. τὴν ψυχήν set at rest Hs 9, 5, 4. ἀνάπαυσόν μου τὰ σπλάγχνα refresh, cheer my heart Phlm 20 (s. Nägeli 64f). κατὰ πάντα in every way IEph 2:1; Mg 15; Tr 12:1; Sm 9:2; 10:1; 12:1. Abs. IRo 10:2. ἀναπαύσασα τήν κάλπιν when she had set the pitcher down GJs 11:1.—Pass. (TestAbr A 5 p. 82, 2 [Stone p. 12]) ἀναπέπαυται τὸ πνεῦμα αὐτοῦ his spirit has been set at rest 2 Cor 7:13. τὰ σπλάγχνα ἀναπέπαυται (their) hearts have been refreshed Phlm 7.—μετὰ το ἀναπαῆναι GJs 2:4.② to bring someth. to a conclusion, end, conclude, finish, trans. ἀναπαύσαντος τὴν προσευχήν when (Paul) finished his prayer AcPl Ha 4, 31.③ to take one’s rest, rest mid. (also act. TestAbr B) (Cornutus 32 p. 69, 17; Artem. 1, 8 p. 14, 7; Plotinus, Enn. 6, 9, 9 ἀναπαύεται ψυχή; Julian, Letters 97, 382d; Herm. Wr. V 5 [408, 27 Sc.]; Ex 23:12; Is 14:30; 57:20; Esth 9:17f; TestSol; TestAbr A 5 p. 81, 34 [Stone p. 10]; B 5, p. 109, 18 [Stone p. 66] al.; TestJob; JosAs cod. A [p. 51, 17 Bat.]; Philo; Jos., Vi. 249).ⓐ of persons who are drowsy ἀναπαύεσθε Mt 26:45; Mk 14:41 (s. λοιπός 3aα); who have just eaten B 10:11; who are tired Mk 6:31; Hs 9, 5, 1f; GJs 4:4. ἀ. ἐκ τῶν κόπων rest from their labors Rv 14:13 (cp. Pla., Critias 106a ἐκ μακρᾶς ἀναπεπαυμένος ὁδοῦ; Arrian, Anab. 3, 9, 1 ἐκ τῆς ὁδοῦ; Jos., Ant. 3, 91 ἀ. ἀπὸ παντὸς ἔργου). Take life easy Lk 12:19; 16:23 D al.—ἀ. χρόνον μικρόν remain quiet (i.e. wait) for a short time (Da 12:13) Rv 6:11. τὴν μίαν ἡμέραν GJs 15:1.—Of sheep Hs 9, 1, 9.ⓑ fig., abs. as goal of gnosticism Ox 654 (=ASyn 187, 20/GTh 2), 8f: [ἀναπα]ήσεται; cp. GHb 187, 17 (cp. Wsd 4:7; TestAbr B 7, p. 111, 20 [Stone p. 70] and 9 p. 114, 2 [Stone p. 76]).④ to settle on an object, mid. w. prep. rest upon in imagery (Is 11:2 ἀναπαύσεται ἐπʼ αὐτὸν πνεῦμα τ. θεοῦ) τὸ τ. θεοῦ πνεῦμα ἐφʼ ὑμᾶς ἀναπαύεται 1 Pt 4:14; cp. Hs 2:5 Joly (s. ἐπαναπαύομαι).—Of God ἅγιος ἐν ἁγίοις ἀναπαυόμενος holy, abiding among the holy 1 Cl 59:3 (Is 57:15). Lit. s. ἀνάπαυσις.—M-M. TW. Sv. -
33 ἐκτρέπω
ἐκτρέπω 2 aor. pass. ἐξετράπην; 2 fut. ἐκτραπήσομαι (s. τρέπω; Trag., Hdt.+; PRyl 133, 22 [I A.D.]; Sb 9136, 8; Am 5:8; OdeSol 11:9; Just.). In our lit., as it seems, only pass. with intr. sense① turn, turn away (Hdt. et al.) w. that to which one turns indicated by εἰς (Diod S 16, 12, 3; 17, 108, 4 εἰς ὕβρεις; Epict. 1, 6, 42; Philo, Spec. Leg. 2, 23; Jos., Ant. 8, 251 εἰς ἀσεβεῖς ἐξετράπη πράξεις) 1 Ti 1:6. ἐπὶ τοὺς μύθους 2 Ti 4:4 (cp. Pla., Soph. 222a ἀπὸ … ἐπί; OdeSol 11:9 ἐξετράπην τῶν ματαίων ἐπὶ τὸν ὕψιστον θεόν; Galen XI 792 K. Πάμφιλος εἰς μύθους γραῶν ἐξετράπετο; Just., D 24, 1 ἐπʼ ἄλλους … λόγους). ὀπίσω τοῦ Σατανᾶ to follow Satan 1 Ti 5:15.—W. acc. turn away from or avoid someth. (Demosth. 19, 225; Polyb. 35, 4, 14; Musonius p. 26, 4 H.; Diog. Oen. Fgm. 28 II, 7f Ch. ἐ. δεῖ τοὺς σοφιστικοὺς λόγους; Jos., Ant. 4, 290) 6:20. W. gen. (Ps.-Aristot., Mirabilia 137 [844b, 4] ἐκτρέπεσθαι τῆς ὁδοῦ; Lucian, Dial. Deor. 25, 2; Jos., Ant. 6, 34 τῶν τοῦ πατρὸς ἐπιτηδευμάτων ἐκτραπόμενοι; Just, D. 8, 2 τῆς ὀρθῆς ὁδοῦ). τῆς ἐλπίδος let oneself be turned aside IMg 11.—ἵνα μὴ τὸ χωλὸν ἐκτραπῇ Hb 12:13 is difficult. In line w. the previous senses one possibility is: turn from the way (abs. as X., An. 4, 5, 15), but ἐ. is oft. taken here, because of the context, in the sense of② to be wrenched, be dislocated: a medical t.t. (Hippocr., κατʼ ἰητρ. 14 Kühlewein; Diosc., Mat. Med. 2, 15 W.; Hippiatr. 26, 6 p. 126, 24 ἐὰν ἵππος ὦμον ἐκτραπῇ) in order that what is lame may not be dislocated (as in the expression ‘twist’ or ‘sprain one’s ankle’). Less probable, in view of the contrasting phrase ἰαθῇ δὲ μᾶλλον, is: that what is lame might not be avoided (Lucian, Pseudolog. 17 ἡμεῖς τοὺς χωλοὺς ἐκτρεπόμεθα=we go out of the lame men’s way).—M-M. Spicq. -
34 πρό
πρό, vor. – I. Als adv. – a) des Orts, vorn, als Ggstz von ἐπί, Il. 13, 799. 800; Hes. sc. 303; voran, οἵ γε προχέοντο φαλαγγηδόν, πρὸ δ' Ἀπόλλων, Il. 15, 360; auch bei Verbis der Bewegung, hervor, ἐκ δ' ἄγαγε πρὸ φόωςδε, 19, 118. – b) der Zeit, vorher, voraus, zuvor, πρό οἱ εἴπομεν, Od. 1, 37, was auch als Tmesis erklärt werden kann, wir sagten es ihm vorher; früher, Hes. Th. 32. 38. – Die Zusammensetzungen mit Präpositionen, ἀποπρό, διαπρό, ἐπιπρό, περιπρό, προπρό, sind einzeln aufgeführt; πρό behält in allen dendenselben seine ursprüngliche Bdtg, vorwärts, fort. – Die Vrbdgn mit den Ortsadverbien auf -ϑι sind unter II. aufgeführt.
II. Als Präposition, mit dem gen. vrbdn, vor. – 1) vom Orte; Hom. oft, u. Hes.; gew. bei Verbis der Ruhe, selten der Bewegung, πρὸ ἄστεος, πρὸ πυλάων u. dgl.; σταϑεὶς πρὸ τειχέων, Aesch. Suppl. 740; νύκτα πρό τ' ὀμμάτων σκότον φέρεις, Ch. 804; πρὸ πυλῶν ἥδ' Ἰσμήνη, Soph. Ant. 522; ἄγετε πρὸ δόμων, Eur. Hec. 59, u. sonst; ἔμπροσϑε πρὸ τῆς ἀκροπόλιος, ὄπισϑε δὲ τῶν πυλέων, Her. 8, 53, vgl. 9, 52, u. sonst in Prosa überall; πρὸ τῶν ὀφϑαλμῶν ἔχειν, wie wir sagen, vor den Augen haben, Xen. An. 4, 5, 13; auch πρὸ ποδῶν, 4, 6, 12; auch πρὸ ποδός, von dem zunächst, unmittelbar Vorliegenden (s. πούς); πρὸ χειρῶν, Soph. Ant. 1264; πρὸ οἴκου, πρὸ δόμων, πρὸ δωμάτων, Pind. u. a. D., wie in Prosa, vor dem Hause, außerhalb desselben, im Ggstz von ἐν. – Auch voran, vor Einem her, vom Anführer einer Schaar, πρὸ Φϑίων δὲ Μέδων, Il. 13, 693, vgl. 5, 96. 10, 286. – Daher πρὸ ὁδοῦ, fürder des Weges, vorwärts auf dem Wege, weiter, Il. 4, 382; vgl. Strab. 8, 3, 17; Ael. H. A. 3, 16. 7, 29; förderlich, Arist. pol. 8, 3; s. das daraus entstandene φροῦδος. – So ist es auch bei den Ortsadverbien auf -ϑι zu nehmen, οὐρανόϑι πρό, Ἰλιόϑι πρό, eigtl. vorwärts von Ilios, Il. 3, 3. 8, 561. 10, 12 Od. 8, 581; u. so ἠῶϑι πρό, 5, 469, = πρὸ ἠοῦς. – Dah. 2) übertr., wie ὑπέρ, zu Jemandes Schutz od. Vertheidigung, indem man sich vor ihn stellt, um die gegen ihn geführten Hiebe od. auf ihn gerichteten Geschosse aufzufangen u. abzuwehren, vor, στῆναι πρὸ Τρώων, als Vertheidiger vor den Troern stehen, Il. 24, 215; übh. wie unser für, zu Jemandes Rettung, Bestem, bes. μάχεσϑαι πρὸ Ἀχαιῶν, πρὸ παίδων, πρὸ γυναικῶν, 4, 156. 8, 57; ἀϑλεύειν, 24, 734; auch ὀλέσϑαι πρὸ πόληος, für die Vaterstadt sterben, 22, 110; καί τε πρὸ ὁ τοῠ ἐνόησεν, 10, 224; πρὸ δεσποτῶν ϑανεῖν, Eur. Hel. 1656, wie πρὸ παιδὸς χϑονὶ κρύψας δέμας, Alc. 476; ναυμαχέειν πρὸ τῆς Πελοποννήσου, Her. 8, 49, mehr noch im eigtl. Sinne, vor dem Pelop., u. deswegen freilich auch zu seinem Schutze; εἴ τις βούλοιτο πρὸ τῆς Σπάρτης ἀποϑνήσκειν, 7, 134; πρὸ χώρης δορυαλώτου μάχεσϑαι, 8, 74. 9, 48; πρό τινος βουλεύεσϑαι, Xen. Cyr. 1, 6, 42; διακινδυνεύειν, 8, 8, 4; μάχεται πρὸ τοῠ ζεύγους, An. 5, 9, 8; Folgde; ὅταν ἀμύνῃ τις πρὸ πάντων ἐν τοῖς δεινοῖς, Pol. 6, 6, 8. – Dah. auch = für, zum Vortheil, πρὸ αὑτοῠ ἐργάζεσϑαι, Xen. Mem. 2, 4, 7. – 3) von der Zeit, vor, im Ggstz von μετά, Od. 15, 524; σὲ μὲν πρὸ μοίρας τῆς ἐμῆς διαφϑερῶ, Aesch. Ag. 1239; πρὸ τοῠ ϑανεῖν, Soph. Ant. 874; ὀλίγον πρὸ τοῠ ϑανάτου, Plat. Theaet. 142 c; πρὸ τῆς εἱμαρμένης, Antiph. 1, 21; πρὸ μοίρας τελευτήσας, Isocr. 19, 29; πρὸ τοῦ λοιμοῠ, Plat. Conv. 201 d; πρὸ δείπνου, Xen. Cyr. 5, 5, 39; πρὸ ἡμέρας, vor Tage, vor Tagesanbruch, 4, 5, 14. Bes. häufig πρὸ τοῠ, vordem, auch als ein Wort, προτοῠ geschrieben, wo der gen. als neutr. zu nehmen u. nicht χρόνου nothwendig zu ergänzen ist; Aesch. Ag. 1177, der auch τὸν πρὸ τοῦ φεύγων χρόνον Eum. 440 vrbdt; τοῦτον ἔτι χρόνον καὶ πρὸ τοῦ, Her. 5, 83, u. öfter; μᾶλλον ἢ πρὸ τοῦ, 5, 35; vgl. Plat. Prot. 315 d; im Ggstz von νῠν, Soph. 244 a; τὰ πρὸ τούτου πάϑη, Tim. 48 b; ὁ πρὸ τοῠ χρόνος, wie ὁ πρὶν χρόνος, Thuc. u. Folgde; τὸν πρὸ τοῦ χρόνον, Pol. 1, 72, 5; ἐν τοῖς πρὸ τούτων ἐδηλώσαμεν, 3, 48, 6. – Plut. vrbdt auch πρὸ ἐνιαυτοῦ, vor einem Jahre, ein Jahr vorher, wie πρὸ μιᾶς ἡμέρας, amator. narrat. 3, wie das lat. pridie, ἡ πρὸ μιᾶς νόνων Ὀκτοβρίων, pridie nonas Oct., Lucull. 27. – 4) wie πρὸ πάντων ϑεῶν τῇ Ἑστίᾳ πρώτῃ προϑύειν, Plat. Crat. 401 d, zunächst auf die Zeit geht, aber auch einen Vorrang bedeutet, u. der Platz vor einem Andern gew. der geehrtere ist, so ist πρό auch vor, mehr als, lieber; κέρδος πρὸ δίκας αἰνῆσαι, List vor Recht preisen, höher als Recht preisen, Pind. P. 4, 140; vgl. ἐπαινεῖν πρὸ δικαιοσύνης ἀδικίαν, Plat. Rep. II, 361 e; πρὸ πάντων δ' ἐμοί, Aesch. Spt. 987; δυςδαίμων σφιν ἁ τεκοῠσα πρὸ πασῶν γυναικῶν, 910, unglücklich vor allen Weibern, unglücklicher als alle; ἐπεὶ πρέπων ἔφυς πρὸ τῶνδε φωνεῖν, Soph. O. R. 10, nicht sowohl »für sie zu sprechen«, als »mehr als ihnen ziemt es dir zu sprechen«; εἶναι πρὸ τῆς παρεούσης λύπης, den Vorzug haben vor dem gegenwärtigen Jammer,
Her. 7, 152; πρὸ πολλῶν χρημάτων τιμήσασϑαι, πρὸ πολλοῠ ποιεῖσϑαι, d. i. vor Vielem, höher als Vieles, sehr hoch schätzen, Isocr. 13, 11; Thuc. 6, 10 u. A., τὸν σμικρότατον οὐδὲν ἠτίμακε πρὸ τοῠ μείζονος, Plat. Polit. 266 d; εἴ τινα πρὸ αὐτῆς ἄλλην κρίναιμεν, Phil. 57 e, d. i. vorziehen; so αἱρεῖσϑαί τι πρό τινος, vorziehen, πρὸ τούτου τεϑνάναι ἂν πολλἀκις ἕλοιτο, Conv. 179 a; μὴ πᾶν πρὸ τοῠ δουλεῠσαι ἐπεξελϑεῖν, Thuc. 5, 100. – So auch bei compar., οἷσι ἡ τυραννὶς πρὸ ἐλευϑερίης ἦν ἀσπαστότερον, Her. 1, 62, πρὸ τούτων τῶν κακῶν ἡμῖν κρέσσον παϑέειν, 6, 12; εἰ μὴ δικαιότερον ᾤμ ην καὶ κάλλιον εἶναι πρὸ τοῠ φεύγειν, Plat. Phaed. 99 a, schöner und gerechter als das Fliehen; μήτε παῖδας περὶ πλέονος ποιοῠ μήτε τὸ ζῆν μήτε ἄλλο μηδὲν πρὸ τοῠ δικαίου, Crit. 48 d. – 5) auch von der Stellvertretung, statt, anstatt, eine Gleichschätzung ausdrückend, ὥς σοι πρὸ πολλῶν ἀσπίδων ἀλκὴν ὅδε δορός τ' ἐπακτοῠ γειτόνων ἀεὶ τιϑῇ, Soph. O. R. 1521; πρὸ ἑωυτοῠ, für int, an seiner Statt, Her. 7, 3. – Dah. γῆν πρὸ γῆς ἐλαύνεσϑαι, διώκειν, Land vor Land durchirren, verfolgen, d. i. aus einem Lande ins andere, Aesch. Prom. 685, Ar. Ach. 223. – 6) Auch von der Veranlassung od. Ursache, prae, vor, aus, wegen, πρὸ φόβοιο, vor Furcht, Il. 17, 667; u. so erkl. man auch die unter 2) angeführte Stelle, 24, 734, ἀεϑλεύειν πρὸ ἄνακτος, auf des Herrn Geheiß; πρὸ τῶνδε, deshalb, Soph. El. 495.
Seinem Casus wird πρό nie nachgesetzt (vgl. jedoch Ἰλιόϑι πρό), aber durch dazwischen geschobene Wörter weit davon getrennt, vgl. z. B. Il. 23, 115. In der Zusammensetzung bedeutet es 1) vom Orte, vor, vorn, auch vorwärts, fort, προβαίνω, προέρχομαι, προτίϑημι; auch zum Schutze, προκινδυνεύω, προμάχομαι, s. Valck. Eur. Phoen. 1005. – 2) von der Zeit, vorher, zuvor, früher, προαγγέλλω, προειπεῖν, προπάτωρ. – 3) einen Vorzug, mehr, lieber, προαιρέομαι, προτιμάω. – 4) oft verstärkt es das simplex, wie πρόπας, πρόπαλαι u. ä. – Vgl. noch Herm. Vig. p. 862.
Verwandt mit πρό sind nicht bloß die diese Wurzel noch deutlich zu erkennen gebenden πρότερος, πρῶτος u. πρωΐ, πρώην nebst abgeleiteten, sondern auch προτί, πρός, u. wahrscheinlich auch πρηνής, πρήν, πρών, wie auch πρίν.
-
35 πρό-πυλον
πρό-πυλον, τό, wie προπύλαιον, der Vorhof; Soph. El. 1367; Eur. Herc. Fur. 523, τὰ πρόπυλα τῆς εἰς Πλούτωνος ὁδοῦ, Plat. Ax. 371 b.
-
36 προτερέω
προτερέω, vor oder vorn sein, voran sein, Her. 9, 57; auch τῆς ὁδοῦ, 9, 66, wo v. l. προτερεύω; von der Zeit, früher da sein, kommen, Thuc. 1, 33; Ggstz von ὑστερέω, Pol. 9, 14, 9; προτερεῖ Λυσίου Ἰσοκράτης, Isokr. ist älter als Lysias, D. Hal.; Sp.; – vom Range, den Vorzug vor Einem haben, auch die Oberhand über einen Andern behalten, κατὰ τὴν πρώτην συμπλοκήν, Pol. 3, 110, 6, u. öfter; einen Vortheil haben, gewinnen, οὐδὲν προτερήσετε ἔξω τοῦ ἐφϑακέναι ἀδικοῠντες, Dem. 18, 39, im Briefe Philipps.
-
37 προ-λαμβάνω
προ-λαμβάνω (s. λαμβάνω), vorher, vorweg od. voraus nehmen; ἐκ κακῶν προὔλαβον μόγις πόδα, Eur. Ion 1253; χάριν, 914; εἰ πρὸ τοὐμοῠ προὔλαβες τὰ τῶνδ' ἔπη, Soph. O. C. 1143, vorziehen; προλαβόντες ἐπιμέλονται, d. i. sie sorgen im Voraus, Xen. Cyr. 1, 2, 3; προλαμβάνειν τῆς ὁδοῦ, Her. 3, 105; τῆς φυγῆς, Thuc. 4, 33; auch absol., πολλῷ προὔλαβε, 7, 80; bes. einen Vortheil einem Andern vorwegnehmen, πέπεισμαι τοῠϑ' ἱκανὸν ἡμῖν προλαβεῖν εἶναι Dem. 3, 2, u. Folgde, wie Pol. προλαβὼν τὸν καιρόν, 9, 14, 12. – Auch = voraus annehmen, sich vorstellen, im med., Menand. fr. inc. 152, dah. voreilig urtheilen, ein Vorurtheil fassen, Sp., vgl. auch Dem.. 4, 14.
-
38 παρα-πλάζω
παρα-πλάζω (s. πλάζω), vorbeitreiben, machen, daß Einer vom rechten Wege abirrt, verschlagen; bes. von Seefahrern, ἀλλά με βορέης παρέπλαγξεν Κυϑήρων, Od. 9, 81. 19, 187; pass., παρεπλάγχϑη δέ οἱ ἄλλῃ ἰός, Il. 15, 464; übertr., παρέπλαγξεν δὲ νόημα, verwirren, Od. 20, 346; παρέπλαγξαν σοφόν, Pind. Ol. 7, 31; οὐδὲ παρεπλάγχϑη, N. 10, 6; παρεπλάγχϑην γνώμας ἀγαϑᾶς, Eur. Hipp. 240; sp. D., wie Nonn. D. 29, 55 Man. 1, 94, die es auch in intrans. Bdtg brauchen, κραδίη δὲ παραπλάζουσα μέμηνε, Nic. Ther. 757. – Selten in später Prosa, ἐξέβης τῶν χρηστῶν ἐπιτηδευμάτων καὶ παρεπλάγχϑης τῆς ὀρϑῆς ὁδοῠ, D. Hal. 11, 13.
-
39 παρα-πίπτω
παρα-πίπτω (s. πίπτω), daneben hinfallen, ἐγγὺς τῶν τειχῶν τὸ σῶμα παραπεπτωκός, Plut. Lys. 29; – einfallen, sowohl von feindlichen Einfällen, Pol. 2, 53, 6 u. öfter, als zufällig dazukommen, hingelangen, κατὰ τύχην παραπεσοῦσα νηῦς, Her. 8, 87; εἴ ποϑεν ἀέλπτως παραπέσοι σωτηρία, Eur. Or. 1173; εἰς πόλιν, Pol. 4, 80, 9; ἀνελπίστως παρέπεσεν εἴς τινα σκηνήν, 15, 28, 4, vgl. παραπεσούσης ἐκ Μεταποντίου βοηϑείας εἰς τὴν ἄκραν, 8, 36, 1; ὁπότε καιρὸς παραπέσοι, Xen. Hipparch. 7, 4, wie Plat. ὁπόταν δόξῃ τις παραπεπτωκέναι καιρός, Legg. VIII, 842 a; τῷ παραπεπτωκότι λόγῳ, 832 b, wie τὸν νῦν δὴ παραπεσόντα λόγον λέγω, Phil. 14 c, öfter; auch ϑαυμαστὸν κτῆμα παραπεσεῖν τοῖς Ἕλλησιν, sei ihnen zu Theil geworden, Legg. III, 686 d; καιρὸς παραπίπτει, die Gelegenheit kommt vor, vgl. Dem. 1, 8; Alcidam. sophist. 674, 34; Pol. 1, 75, 9 u. öfter; ὁ παραπεσών = τυ χών, Plut. Galb. 8; – vorbeikommen, überholen, τοὺς διώκοντας, Pol. 11, 15, 2; – danebenfallen, verfehlen, τῆς ὁδοῦ, 3, 54, 5; übertr., τῆς ἀληϑείας, die Wahrheit verfehlen, 12, 7, 2; πολύ τι παρέπεσε τοῠ καϑήκοντος, 8, 13, 8; vgl. noch Xen. Hell. 1, 6, 4, διαϑροούντων ἐν ταῖς πόλεσιν, ὅτι Λακεδαιμόνιοι μέγιστα παραπίπτοιεν ἐν τῷ διαλλάττειν.
-
40 παρα-τρέπω
παρα-τρέπω (s. τρέπω), daneben-, vorbeiwenden, -lenken; παρατρέψας ἔχε μώνυχας ἵππους, Il. 23, 398; ἐκτὸς ὁδοῦ, 423; ποταμόν, Her. 7, 128; auch λόγον, eine Rede ablenken, ihr eine andere Richtung geben, 3, 2 (vgl. D. Hal, ἐάν τι παρατρέψω τὸν λόγον ἔξω τοῦ ἀληϑοῦς, 6, 75); ξηράνας τὴν διώρυχα καὶ παρατρέψας ἄλλῃ τὸ ὕδωρ, Thuc. 1, 109; καὶ ἀποχετεύω, Plat. Legg. V, 736 b; Sp.; übertr., βελτίους ἢ παρὰ τὸ δίκαιον ὑπό τινων δώρων παρατρέπεσϑαι κηλούμενοι, Plat. Legg. X, 885 d; anderes Sinnes machen, ταχέως δὲ παρέτραπε δῶρα ϑεάων, Hes. Th. 103; Ἄργος γάρ μ' ἐπέεσσι παρατρέπει, Ap. Rh. 3, 902; vgl. Theocr. 22, 151; abändern, Her. 7, 16 u. Sp.; τὸ κατὰ τὴν διοίκησιν ἐξ ἐκείνου δι' ἅπερ εἶπον παρατραπέν, D. Cass. 43, 48; ὄνομα, App. Mithrid. 1. – Med. abschweifen, τοῠ λόγου, Xen. Oec. 12, 17; auch παρατρεπόμενος εἰς Τένεδον, Hell. 5, 1, 6.
См. также в других словарях:
ὀδοῦ — οὐδός 1 threshold masc gen sg (attic) … Greek morphological index (Ελληνική μορφολογικούς δείκτες)
ὁδοῦ — ὁδάω export and sell pres imperat mp 2nd sg (attic epic ionic) ὁδός 1 way masc gen sg ὁδός 2 way fem gen sg ὁδόω lead by the right way pres imperat mp 2nd sg ὁδόω lead by the right way imperf ind mp 2nd sg (homeric ionic) … Greek morphological index (Ελληνική μορφολογικούς δείκτες)
ὅδου — ὁδόω lead by the right way pres imperat act 2nd sg ὁδόω lead by the right way imperf ind act 3rd sg (homeric ionic) … Greek morphological index (Ελληνική μορφολογικούς δείκτες)
Ὄνου χρείαν τραχύτης ὄδοῦ, καὶ φίλον εὔνουν αἱ συμφοραὶ διακρίνουσιν. — См. Только в беде друга узнаешь … Большой толково-фразеологический словарь Михельсона (оригинальная орфография)
Ελλάδα - Τέχνη (Σύγχρονη) — Η ΕΙΚΑΣΤΙΚΗ ΠΑΡΑΓΩΓΗ ΣΤΗ ΣΗΜΕΡΙΝΗ ΕΛΛΑΔΑ ΚΑΙ Η ΚΑΤΑΓΩΓΗ ΤΗΣ ΑΠΟ ΤΗΝ ΕΛΛΗΝΙΚΗ ΕΙΚΑΣΤΙΚΗ ΣΚΕΨΗ ΤΟΥ 19ου & ΤΟΥ 20ού αι. Εξετάζοντας την ελληνική εικαστική δημιουργία σήμερα, μπορούμε να καταλήξουμε στις εξής παραδοχές: α) παρουσιάζει έργα με μεγάλο… … Dictionary of Greek
κεραμεικός — Αρχαίος δήμος της Αθήνας. Βρισκόταν στα βορειοδυτικά κράσπεδα της πόλης, στην κοιλάδα που διέσχιζε ο Ηριδανός. Η ονομασία, που χρησιμοποιείται και για τη σύγχρονη συνοικία της Αθήνας, προήλθε από τον ήρωα Κέραμο, γιο του Διονύσου και της Αριάδνης … Dictionary of Greek
οδός — Ο όρος υποδηλώνει συνοπτικά μία ζώνη εδάφους η οποία έχει προετοιμαστεί κατάλληλα για να διευκολύνει τη μεταφορά πεζών και οχημάτων και για να εξυπηρετεί τις μεταφορές και τη συγκοινωνία μεταξύ των διάφορων σημείων μιας περιοχής ή ενός οικισμού.… … Dictionary of Greek
γέφυρα — Τεχνικό έργο που εκτείνεται σε όλο το πλάτος ενός δρόμου, όταν διακόπτεται για ένα διάστημα η συνέχεια του αναχώματος, είτε εξαιτίας των εμποδίων που δεν είναι δυνατόν να εξαλειφθούν, όπως είναι για παράδειγμα τα υδάτινα ρεύματα, μία χαράδρα ή οι … Dictionary of Greek
Θεσσαλονίκη — I (4ος αι. π.Χ.). Κόρη του Φιλίππου Β’ της Μακεδονίας και της συζύγου του Νικησίπολης, αδελφή του Μεγάλου Αλεξάνδρου. Σύζυγός της υπήρξε ο Κάσσανδρος, από τον οποίο απέκτησε τρεις γιους: τον Φίλιππο, τον Αντίπατρο και τον Αλέξανδρο. Τη σκότωσε ο… … Dictionary of Greek
Αθήνα — Πρωτεύουσα της Ελλάδας, από τις 18 Σεπτεμβρίου 1834, και του νομού Αττικής, το μεγαλύτερο πνευματικό, βιομηχανικό και οικονομικόεπιχειρησιακό κέντρο της χώρας. Βρίσκεται σε Β πλάτος 37° 58’ 20,1’’ και μήκος 23° 42’ 58,815’’ Α του Γκρίνουιτς. Στην … Dictionary of Greek
Θήβα — Πόλη (υψόμ. 180 μ., 21.211 κάτ.) του νομού Βοιωτίας, έδρα του δήμου Θηβαίων και, παλαιότερα (έως το 1997), της ομώνυμης επαρχίας. Βρίσκεται στο ανατολικό τμήμα του νομού, σε ίση απόσταση από τον Ευβοϊκό και τον Κορινθιακό κόλπο, στο κέντρο μιας… … Dictionary of Greek