-
1 ισχυρότερον
ἰσχῡρότερον, ἰσχυρόςstrong: adverbial compἰσχῡρότερον, ἰσχυρόςstrong: masc acc comp sgἰσχῡρότερον, ἰσχυρόςstrong: neut nom /voc /acc comp sg -
2 ἰσχυρότερον
ἰσχῡρότερον, ἰσχυρόςstrong: adverbial compἰσχῡρότερον, ἰσχυρόςstrong: masc acc comp sgἰσχῡρότερον, ἰσχυρόςstrong: neut nom /voc /acc comp sg -
3 ἰσχυρότερον
Ελληνικά-Ρωσικά λεξικό στα κείμενα της Καινής Διαθήκης (Греческо-русский словарь к текстам Нового Завета) > ἰσχυρότερον
-
4 προς-φέρω
προς-φέρω (s. φέρω), hin-, hinzu-, hinantragen, -bringen, anbringen, anlegen; ἆϑλον, Pind. Ol. 9, 108; χέρα οἱ προςενεγκεῖν, P. 9, 36, Hand an Einen legen, Gewalt brauchen (wie auch sonst, vgl. Pol 2, 31, 2 u. Luc. Mar. D. 4, 2); προςφέρειν ἀνάγκην τινί, Zwang gegen Einen brauchen, Her. 7, 136. 172; βίην τινί, 9, 108, wo die meisten mss. das med. haben; vgl. ἀνάγκαν γὰρ ϑεοὶ προς-ήνεγκαν, Aesch. Ch. 74; ϑήραν σκηνήμασιν, 249, μηδὲ προςφέρειν μέϑυ, Soph. O. C. 482; λουτρὰ προςφέρειν πατρί, El. 426, vgl. O. C. 786; προςφέρειν πύργοισι κλιμάκων προςαμβά-σεις, Eur. Phoen. 491, u. öfter; auch ἀνάγκην, Hipp. 282; κακὸν νέον παλαιῷ, Med. 78; προςφέρων καρδίᾳ τόλμαν, Pind. N. 10, 30; πόλεμόν τινι, Her. 7, 9, 3; auch λόγον τινί, eine Rede brauchen gegen Einen, d. i. ihn anreden, ihm einen Antrag machen, 3, 134. 5, 30. 8, 52. 100; dah. προςφέρειν τινί τι, Einem Etwas vortragen, vorbringen, 3, 74. 5, 40. 6, 125; τὰ προςφερόμενα πρήγματα, die aufgetragenen Geschäfte, 2, 173; auch ἔπος, Eur. Ion 1002; λόγον, I. A. 97; καινὰ σοφά, μηχανήν, Ar. Thesm. 1130. 1132; ἐλέγχους, Lys. 484; λόγους τινί, Thuc. 2, 70. 3, 109; auch δῶρα, 2, 97, ἴαμα, 2, 51; οὐκ ἔχει λόγον οὐδένα ὧν προςφέρει, Plat. Gorg. 465 a; εὐεργεσίαν, ibd. 513 e; μήτε τὸ ὂν πρὸς τὸ μὴ ὂν προςφέρειν, Soph. 238 b; τῷ σώματι τροφὴν καὶ φάρμακα, Phaedr. 270 b; πρὸς ὃ τοὺς λόγους προςοίσει, ib. a; Xen. τινὶ λόγους περὶ συνηϑείας, Cyr. 6, 1, 31; Folgde, πᾶσαν βίαν προςφέρειν καὶ μηχανήν, Pol. 2, 2, 7; D. Sic. 16, 8; – von Speisen, vorsetzen, Xen. Mem. 3, 11, 13; προςήνεγκαν ἐμφαγεῖν, Cyr. 7, 1, 1; – eintragen, einbringen, ἑκατὸν τάλαντα προςφέρειν, Her. 3, 91; Thuc. 1, 138; τέλη, Abgaben bringen, οἳ δώδεκα μνᾶς ἀτελεῖς αὐτῷ προςέφερον Dem. 27, 9; dah. τὰ προςφέροντα = das Einträgliche, Nutzen Bringende. – Pass. προςφέρεσϑαί τινι, sich auf Einen losbewegen, ihn anfallen, angreifen, oft Her., πρός τινα, 5, 34. 111. 112, wie Xen. An. 7, 1, 6; τινί, Her. 5, 109. 111; κατὰ τὸ ἰσχυρότερον προςενείχϑησαν, 9, 71; ἐκ τοῠ Ἰκαρίου πελάγεος προςφερόμενοι, losbrechen aus dem Ikarischen Meere, 6, 96; doch auch in freundlichem Sinne, sich Einem nähern, 7, 6; sich mit ihm unterhalten, πρός τινα, φίλοι προςφέρεσϑε πρὸς φίλον, Eur. Cycl. 176; τολμηρότερον προςφέρεσϑαί τινι, Thuc. 4, 126, u. öfter; mit Einem umgehen, ihn behandeln, ihm gut oder schlecht begegnen, προςηνέχϑην πρὸς τοὺς πολίτας μετὰ πρᾳότητος, Isocr. 3, 32; οὕτω πρὸς τὸ πλῆϑος προςενήνεκται, Dem. 24, 111; τίνα τρόπον προςφέρει πρὸς τὰ παιδικά, Plat. Lys. 205 b; Phaedr. 252 d u. öfter; vgl. noch πότερον εἰς ἀκρίβειαν τοῦ μαϑήματος ἰτέον τὸν μέλλοντα πολίτην ἔσεσϑαι μέτριον, ἢ τὸ παράπαν οὐδὲ προςοιστέον, Legg. VII, 809 e; Folgde; auch wie das act., πᾶσαν σπουδὴν καὶ μηχανὴν προςφερόμενος, Pol. 1, 18, 11; προςενεγκάμενοι πρὸς τὸν Ἀχαιὸν τὴν χάριν ταύτην, 4, 51, 2; u. a. Sp., φιλανϑρώπως τοῖς καταίρουσιν, ἀδίκως τοῖς οἰκείοις Luc. Phal. prior. 10, δυςμενῶς μοι προςενηνεγμένος Tim. 38. – Auch προςφέρεσϑαι πρὸς λόγον, antworten, Xen. Cyr. 4, 5, 44. – Dah. προςφέρεσϑαί τινι, Einem nahe kommen = ihm ähnlich sein, auch εἴς τινα u. εἴς τι, Her. 1, 116. So auch im act., προςφέρομεν νόον ἢ φύσιν ἀϑανάτοις, Pind. N. 6, 4, Ggstz διαφέρειν. – Med. προςφέρεσϑαί τι, Etwas zu sich nehmen, genießen, σῖτον, Xen. Cyr. 4, 2, 41; σῖτον προςενέγκασϑαι, Aesch. 1, 145; εἰ πέπερι προςηνέγκατο, S. Emp. pyrrh. 1, 84, öfter; dah. τὰ προςφερόμενα, das, was man zu sich nimmt, Nahrung, Kost, Xen. Cyn. 6, 2.
-
5 δυνατός
δυνατός, adj verb. zu δύναμαι; 1) der etwas kann, im Stande ist, sowohl von kraftvollem Körper, z. B. τὸ σῶμα δ. πρὸς ταῦτα φύσας Xen. Oec. 7, 23, als geistig geschickt wozu, λῦσαι δυνατὸς ὀξεῖαν ἐπιμομφάν Pind. Ol. 10, 8; δυνατὸς εἶ ἐπισκέψασϑαι Plat. Theaet. 185 b; χερσὶ καὶ ψυχᾷ δ. Pind. N. 9, 39; δ. καὶ τοῖς σώμασι καὶ ταῖς ψυχαῖς, kräftig an Leib und Seele, Xen. Mem. 2, 1, 19; u. übh. = vermögend, Macht habend; τοῖς δυνατοῖς οὐκ ἐριστὰ πλάϑειν Soph. El. 219; χρήμασιν δ. Thuc. 1, 13; Plat. Lach. 186 c; τοὺς Ἑλλήνων δυνατωτάτους, die mächtigsten, Her. 1, 55; Plat. Polit. 308 a; Xen. Cyr. 5, 2, 28; λέγειν τε καὶ πράσσειν δυνατώτατος. Thuc. 1, 139; δυνατώτερον καὶ ἰσχυρότερον ἡ ἀδικία τῆς δικαιοσύνης Plat. Rep. I, 351 a. – Auch von Dingen; προτείχισμα Pol. 10, 31, 8; von der Erde, ergiebig, fruchtbar, Geop. – 2) was gethan werden kann, möglich; λέξασ' ὅτι καὶ δυνατὸν καὶ ϑέμις αἰνεῖν Aesch. Ag. 97; ποῖ γὰρ μολεῖν μοι δυνατόν; Soph. Ai. 163; u. so gew. in Prosa; auch auf das Subj. bezogen, ὁδὸς δυνατὴ καὶ ὑποζυγίοις πορεύεσϑαι, ein Weg, auf dem auch Lastvieh fortkommen kann, Xen. An. 4, 1, 24; ὡς δυνατὰ ταῠτα γίγνεσϑαι Plat. Rep. V, 472 d; τὸ δυνατόν, die Möglichkeit, Xen. Mem. 3, 5, 1; εἰς τὸ δ., nach Kräften, wie εἰς τὴν δύναμιν Phaedr. 252 d, öfter; κατὰ τὸ δ., Crat. 422 d; εἰς ὅσον ἀνϑρώπῳ δυνατὸν μάλιστα, so sehr es immer möglich ist, Phaedr. 277 a, wie ὅσον οὖν δυνατὸν πειρατέον, Conv. 196 d; vgl. Eur. I. A. 997 Bacch. 183; καϑ' ὅσον μάλιστα δ. ϑνητῷ γίγνεσϑαι Plat. Tim. 90 c; ὡς δυνατὸν ὀρϑότατα Legg. II, 640 d, wie ὡς δ. ἄριστα, so gut wie möglich, IV, 710 b; γνώμη ὡς δ. δικαιοτάτη Dem. 24, 13; ἐκ τῶν δυνατῶν, Xen. An. 4, 2, 28. – Adv., δυνατῶς, kräftig, tüchtig, sehr, Plat. u. A.; δυνατῶς ἔχει μοι, = δυνατόν ἐστιν, Her. 7, 11.
-
6 ἐσσυρευτόν
ἐσσυρευτόν· βλοσυρόν, δοκερόν, Hsch. [full] ἐσσύτερον· ἰσχυρότερον, Id. [full] ἕσσωμαι, [tense] pf. [voice] Pass. of ἑσσόομαι,A v. ἡσσάομαι.Greek-English dictionary (Αγγλικά Ελληνικά-λεξικό) > ἐσσυρευτόν
-
7 μίσχος
Grammatical information: m.Meaning: 1. `stalk of a leaf, fruit or flower' (Thphr., Porph.), also 2. name of a Thessalisan apparatus for field work, " ἰσχυρότερον ἔτι τῆς δικέλλης,... ὅ μᾶλλον εἰς βάθος κατιὸν πλείω γῆν περιτρέπει καὶ κατωτέρωθεν" (Thphr.). Acc. to H. = ὁ παρὰ τῳ̃ φύλλῳ κόκκος, what can hardly be correct. As difficult is μίσκος = `pod, shell' (Poll. 6, 94). Extensively on μίσχος Strömberg Theophrastea 115f. Orig. agricultural term, by the botanic Theophrastos used for botany(?).Compounds: Compp., e.g. ἄ-μισχος `withou stalk' (Thphr.).Origin: 1. PG [a word of Pre-Greek origin]; 2. PGX [probably a word of Pre-Greek origin] [probably a word of Pre-Greek origin]Etymology: No etymology; the connection with μίσκαιος κῆπος H., which is further connected with Lith. mìškas `wood, forest', also `wood for burning or building' (Specht Ursprung 255 n. 2, Fraenkel Wb. s.v.), is semantically void, unless one accepts for the Lith. word a basic meaning `treetrunk, bar'. After Bechtel Dial. 1, 208 first from *μιχ-σκ-ος like μάσκη from *μάκ-σκη (s. μακέλη); "but μιχ- can nowhere be placed". Fur. 133 connects μίσχος and μίσκος, which means that the word is Pre-Greek. -- Fur. 133 does not want to connect the stalk and the Thessal. apparatus. On the other hand he may be right in connecting the latter with μίσκαιος, where σχ\/σκ rather points to Pre-Greek.Page in Frisk: 2,245Greek-English etymological dictionary (Ελληνικά-Αγγλικά ετυμολογική λεξικό) > μίσχος
-
8 ἰσχυρός
ἰσχυρός, ά, όν (s. ἰσχύς, ἰσχύω; Aeschyl.+) comp. ἰσχυρότερος (Hdt.+; ins, pap, LXX; Ar. 1, 2; Just., D. 103, 3; Ath. 34, 2) gener. ‘strong, mighty, powerful’.① pert. to being strong physically, mentally, or spiritually, strong, of living beingsⓐ of transcendent beings: of God (SIG 216, 1 [IV B.C.] ἰσχυρῷ θειῷ [=θεῷ s. note 4] Σανέργει; Dt 10:17; 2 Macc 1:24 and oft.; TestSol C 12, 3; Philo, Spec. Leg. 1, 307; PGM 10, 11; 12, 374; 36, 105; Just., D. 103, 3) Rv 18:8. Of angels (PGM 3, 71f ἄγγελος κραταιὸς κ. ἰσχυρός) 5:2; 10:1; 18:21. Of Christ 1 Cor 10:22; cp. also Lk 11:22 (s. below on Lk 11:21). Of the one to come after John the Baptist ἰσχυρότερός μου (cp. Judg 5:13 A; PGM 13, 202) Mt 3:11; Mk 1:7; Lk 3:16. τὸ ἀσθενὲς τ. θεοῦ ἰσχυρότερον τ. ἀνθρώπων 1 Cor 1:25 (cp. Philo, Ebr. 186 τὸ ἀσθενές … τὸ ἰ.). Of Satan, who may be the ἰσχυρός of the parable Mt 12:29; Mk 3:27; Lk 11:21 (cp. PGM 5, 147 the δαίμων, who calls himself ἰσχυρός, and the ἰσχυρός of 13, 203 who, acc. to 197 is ἔνοπλος, as well as the Φόβος καθωπλισμένος 528 fighting the ἰσχυρότερος 543; Mel., P. 102, 783). In case Satan is not meant, these passages, together w. Lk 11:22 (s. above) belong under b below.ⓑ of human beings (opp. ἀσθενής as Philo, Somn. 1, 155; Tat. 32, 2f) 1 Cor 4:10; Agr. 4.—1J 2:14; Hs 9, 15, 1. ἰ. ἐν πολέμῳ mighty in war Hb 11:34. ἐν τῇ πίστει Hv 3, 5, 5; m 11, 4. οἱ ἰσχυροί (Ps.-X., Constitution of Athens 1, 14; 4 Km 24:15 codd.; Da 8:24 Theod.) Rv 6:15; 19:18. ὁ ἰ. 1 Cl 13:1 (Jer 9:22); 38:2. Even the neut. τὰ ἰσχυρά refers to persons 1 Cor 1:27.② pert. to being high on a scale of extent as respects strength or impression that is made, violent, loud, mighty, etc., of things (cp. IAndrosIsis, Kyme 16 of justice) ἄνεμος violent (TestSol 6:1 D; Dio Chrys. 60 and 61 [77 and 78], 7 χειμὼν ἰ.) Mt 14:30 v.l.; βροντή loud Rv 19:6. κραυγή Hb 5:7. φόβος Hm 7:4 (=the fear of the Lord is very productive). πίστις 9:7, 10. μετάνοια Hs 7:6. λίθος solid, mighty (Sir 6:21) B 6:2. πέτρας ἰ. B 11:5 (Is 33:16). λιμός a severe famine Lk 15:14 (cp. Petosiris, Fgm. 6, ln. 49 λιμὸς ἰ.; Hdt. 1, 94; SIG 495, 59 [c. 230 B.C.] σιτοδείας γενομένης ἰσχυρᾶς; Gen 41:31). πόλις mighty (Is 26:1 v.l.; TestJud 5:1) Rv 18:10 (cp. also τεῖχος X., Cyr. 7, 5, 7; 1 Macc 1:33 v.l. Kappler; πύργος Judg 9:51 B). φωνή loud (Aesop. Fab. 420 P. ἰσχυρᾷ τῇ φωνῇ; Ex 19:19; Da 6:21 Theod.) Rv 18:2; παράκλησις ἰ. strong encouragement Hb 6:18. ἰσχυροτέρας ἀποκαλύψεις more meaningful revelations Hv 3, 10, 8. ῥῆμα mighty 1, 3, 4. (W. βέβαια and τεθεμελιωμένα) πάντα ἰσχυρά everything is secure 3, 4, 3. θέσις Hv 3, 13, 3. (W. βαρεῖαι, as TestJud 9:2) ἐπιστολαί weighty and strong (cp. X., Cyr. 3, 3, 48; Wsd 6:8) letters 2 Cor 10:10. Avoided in J (s. MBoismard, Le chaiptre 21 de StJean: RB 54, ’47, 491).—B. 295. DELG s.v. ἰσχύς. M-M. TW.
См. также в других словарях:
ἰσχυρότερον — ἰσχῡρότερον , ἰσχυρός strong adverbial comp ἰσχῡρότερον , ἰσχυρός strong masc acc comp sg ἰσχῡρότερον , ἰσχυρός strong neut nom/voc/acc comp sg … Greek morphological index (Ελληνική μορφολογικούς δείκτες)
Δεινῆς ἀνάγκης οὐδὲν ἰσχυρότερον. — δεινῆς ἀνάγκης οὐδὲν ἰσχυρότερον. См. Нужда закон изменяет … Большой толково-фразеологический словарь Михельсона (оригинальная орфография)
Thrasymachus — (Θρασύμαχος) (ca. 459 400 BCE) was a sophist of Ancient Greece best known as a character in Plato s Republic . The Historical ThrasymachusThrasymachus was a citizen of Chalcedon, on the Bosphorus. His career appears to have been spent as a… … Wikipedia
нужда закон изменяет — Нужда закона не знает (переступает). Нужда что ржа: железо ест (ломает). Ср. Конечно, иногда, по нужде... по нужде и закону премена бывает! Салтыков. Г да Головлевы. 3. Ср. Нищета душа порока и преступлений. А.С. Пушкин. Отрывки из писем. Ср. Not … Большой толково-фразеологический словарь Михельсона
Нужда закон изменяет — Нужда законъ измѣняетъ. Нужда закона не знаетъ (переступаетъ). Нужда что ржа: желѣзо ѣстъ (ломаетъ). Ср. Конечно, иногда, по нуждѣ... по нуждѣ и закону премѣна бываетъ! Салтыковъ. Г да Головлевы. 3. Ср. Нищета душа порока и преступленій. А. С.… … Большой толково-фразеологический словарь Михельсона (оригинальная орфография)
Trasímaco — (Θρασύμαχος) (459 400 a. C.) fue un ciudadano de Calcedonia en el Bósforo. Contenido 1 Biografía y obra 2 Citas 3 Notas 4 … Wikipedia Español
Фрасимах — (Θρασύμαχος) (ок. 459 400 гг. до н. э.) древнегреческий софист, наибольшую известность получил как персонаж диалога Платона «Государство». Содержание 1 Фрасимах в истории 2 Фрасимах у Платона … Википедия
μίσχος — Πεδινός οικισμός (υψόμ. 85 μ., 724 κάτ.) στην πρώην επαρχία Κομοτηνής του νομού Ροδόπης. Υπάγεται διοικητικά στον δήμο Σώστου. * * * ο (Α μίσχος και μίσκος) το λεπτό στέλεχος με το οποίο συνδέεται το φύλλο και ο καρπός με τον βλαστό τού φυτού… … Dictionary of Greek
προσφέρω — ΝΜΑ, και προσφέρνω Ν, και δωρ. τ. ποτιφέρω Α [φέρω] 1. δίνω κάτι ευγενικά ως δώρο, δωρίζω, χαρίζω (α. «η εταιρεία τού προσέφερε για τις υπηρεσίες του ένα ταξίδι» β. «καὶ δῶρα... χρυσοῡ τε καὶ ἀργύρου προσεφέρετο», Θουκ.) 2. (σχετικά με έδεσμα ή… … Dictionary of Greek
Λούκιος — I Όνομα αγίων της Ανατ. Ορθόδοξης Εκκλησίας. 1. Λ. ο στρατιώτης. Μαρτύρησε στη φωτιά. Η μνήμη του τιμάται στις 14 Αυγούστου. 2. Λ. ο βουλευτής. Καταγόταν από την Κυρήνη και μαρτύρησε επί Διοκλητιανού, με αποκεφαλισμό. Η μνήμη του τιμάται στις 20… … Dictionary of Greek
Ροζέττη — Γράφεται και Ρωζέττη. (Στα αραβικά Ρασίντ). Λέγεται και Ραχήτι (ov). Αιγυπτιακή πόλη χτισμένη στα παράλια της Μεσογείου, στην αριστερή όχθη του πιο δυτικού στομίου του Νείλου. Το 1799 ανακαλύφθηκε εκεί η περίφημη Στήλη της Ρ. Στην εκστρατεία του… … Dictionary of Greek