-
1 Θεσμία
Θεσμίᾱ, Θεσμίηfem nom /voc /acc dualΘεσμίᾱ, Θεσμίηfem nom /voc sg (attic doric aeolic) -
2 θέσμια
τα традиции; законы; институты, установления -
3 θέσμια
θέσμιοςfixed: neut nom /voc /acc pl -
4 παρα-προ-θεσμία
παρα-προ-θεσμία, ἡ, Verabsäumung der bestimmten Zeit, des Termins, Schol. Luc. Tox. 44.
-
5 ἀ-θεσμία
ἀ-θεσμία, ἡ, Gesetzlosigkeit, Sp.
-
6 Θεσμίας
Θεσμίᾱς, Θεσμίηfem acc plΘεσμίᾱς, Θεσμίηfem gen sg (attic doric aeolic) -
7 θέσμι'
θέσμια, θέσμιοςfixed: neut nom /voc /acc plθέσμιε, θέσμιοςfixed: masc /fem voc sg -
8 θέσμιος
θέσμιος, auch 2 Endgn, dor. τέϑμιος, gesetzmäßig, herkömmlich, was dem Brauche, der Sitte angemessen ist; ϑέσμιον γὰρ τίς ἂν γονὰν ἀραῖον ἐκβάλοι δόμων Aesch. Ag. 1545; bes. τὸ ϑέσμιον, Gesetz, Satzung, καταστροφαὶ νέων ϑεσμίων Eum. 468, vgl. Suppl. 689; ϑεῶν πάνϑυτα ϑέσμι' ἐξήνυσε Soph. Ai. 698, Alles, was den Göttern herkömmlich gebührt; τὸ ϑέσμιον Ἑλλάνων Eur. Troad. 267; καινὰ ϑέσμια Med. 494; οὔτε ϑέσμια μεταλλάξαι Her. 1, 59. – Bei Paus. 5, 15, 7 heißt Apollo ϑέσμιος; 8, 15, 4 Δημήτηρ ϑεσμία, = ϑεσμοφόρος.
-
9 μετ-αλλάσσω
μετ-αλλάσσω, att. - αλλάττω, austauschen, verändern; φύσιν, Soph. frg. 713, wie Ar. Av. 117; ϑέσμια μεταλλάξας, Her. 1, 59; τοὔνομα, Plat. Polit. 292 a; μεταβολὴν οὐ σμικρὰν βίου μεταλλάττοντας, Legg. VI, 775 c; χώραν ἑτέραν ἐξ ἑτέρας, Parmen. 138 c; χώραν, das Land wechseln, d. i. in ein anderes Land ziehen, Lycurg. 86, wie τόπον 69; vgl. οὐ γὰρ τὸν τρόπον, ἀλλὰ τὸν τόπον μόνον μετήλλαξεν, Aesch. 3, 78; Plat. sagt auch τοὺς ἀναξίους εἰς τὴν τῶν ἐπανιόντων χώραν μεταλλάττειν, hinüberführen, Tim. 19 a; – βίον, das geben wechseln, sterben, Isocr. Archid. 12; Pol. 2, 70, 6 u. öfter; auch ohne den Zusatz, Plat. Ar. 367 c 369 b; Pol. 1, 43, 4 u. oft, u. öfter bei Sp.; – absol., sich ändern, wechseln, Her. 2, 77. – Adj. verb. μεταλλακτός, verändert, Aesch. Spt. 688, Pind. fr. 241.
-
10 ἐκ-βάλλω
ἐκ-βάλλω (s. βάλλω, ἐκβεβλήσεται Eur. Bacch. 1304), 1) aus-, herauswerfen, z. B. aus dem Schiffe, Od. 15, 481; τινὰ δίφρου, Einen vom Wagen herabstoßen, Il. 5, 39, wie ἵππων 11, 109; aus dem Meere ans Land, Od. 19, 278, wie Her. 1, 170; ans Land setzen, sc. ἐκ νεώς, 1, 24; ναῠς εἰς γῆν, ans Land werfen, Pol. 1, 51, 12; ἐκ πόλεως, aus der Stadt vertreiben, verbannen, Plat. Gorg. 468 d; auch ἔξω τῆς πόλεως, Legg. IX, 873 b, wie ἔξω τῶν ὁρίων ἄταφον X, 909 e; ohne Zusatz, Menex. 243 b, wie Her. 1, 103; Soph. O. R. 399 O. C. 752; καὶ ἐξωϑεῖν 774; ἐκβαλεῖν ἕδρης Κρόνον, vom Throne stoßen, Aesch. Prom. 201, wie ἐκ τυραννίδος ϑρόνων τ' ἄϊστον ἐκβαλεῖ ibd. 912; γονὰν – δόμων Ag. 1546; ausstoßen, aussetzen, Soph. Phil. 257 u. öfter; vgl. λώβαις τὸν ἄνδρα ἐκβαλεῖν Ai. 1371; ohne Zusatz = vom Throne stoßen, O. R. 386; τινὰ πλούτου, des Vermögens berauben, El. 639; ἐκβαλῶ σε τῆς τιμῆς, aus dem Amte verdrängen, Xen. Cyr. 1, 3, 8; ἔδεισε, μὴ ἐκ τῆς Σεύϑου φιλίας ἐκβληϑείη, daß er aus der Freundschaft verdrängt würde, An. 7, 5, 6; vgl. ἔγνωκα γὰρ τῆς παλαιᾶς χάριτος ἐκβεβλημένη Soph. Ai. 795; Sp., wie Pol. τὸν Ἄρατον ἐκβαλεῖν ἐκ τῆς ὑποϑέσεως 4, 82, 6; – τέκνα, Kinder aussetzen, Eur. Ion 964. Aber ϑυγατέρα Dem. 59, 63, wie γυναῖκα D. Sic. 12, 18, = verstoßen; – ἐκβεβλήσϑω τὸ τιμή, excipiatur, Schol. Ap. Rh. 4, 1677. – 2) herausschlagen, machen, daß Etwas herausfällt; χειρὸς δ' ἔκβαλεν ἔγχος Il. 14, 419. 15, 468, wie Theocr. 22, 210; δοῠρα ἐκβάλλειν, Baumstämme aus dem Walde fällen, Od. 5, 244; σταϑμά, ϑύρετρα, πύλας, Eur. Herc. Fur. 999 Or. 1474 Hec. 1044; vgl. Dem. 47, 63 u. Pol. 5, 25, 3. – Milder, fallen lassen, δάκρυ Od. 19, 362; Eur. Ion 924 u. öfter. Bes. – 3) ἔπος, ein Wort fallen lassen, unbedachtsam hinwerfen, Il. 18, 324 Od. 4, 503; übh. = vorbringen, στόματος ἐκβ. ἔπος Eur. Herc. Fur. 148; κόμπους Tr. 1180; vgl. Aesch. Ag. 1648 Ch. 46; ῥῆμα Plat. Pol. V, 473 e; ἀπόκρισιν, eine Antwort geben, Pol. 29, 7, 5 u. öfter. Aehnl. – 4) wegwerfen; ἐκβαλὼν ξίφος φίλημ' ἐδέξω Eur. Andr. 629; Ar. Lys. 156; ὀϊστούς Xen. An. 2, 1, 6; αἰχμάς Ael. V. H. 6, 14; ὀδόντας, die Zähne wechseln, schichten, Arist. H. A. 6, 22 u. A. Von Frauen, zu früh gebären, abortiren, Hippocr. u. Folgde, wie Plut. Poplic. 21. Bei Sp. übh. = gebären, Anton. Lib. 34; vgl. Schol. Callim. Dian. 232. Bei den Aerzten = ausfallen, verrenken, Hippocr. u. A. Uebh. – 5) verwerfen, verachten; τους ϑεούς Ar. Nubb. 1477; προγόνων παλαιὰ ϑέσμια Eur. frg. v. 45 bei Lycurg. 100; τοὺς πολλοὺς τῶν μύϑων ἐκβλητέον Plat. Rep. II, 377 c. Vgl. Soph. τίς δῆτ' ἂν ἀνδρὸς εὐμένειαν ἐκβάλοι τοιοῦδε, wer sollte verschmähen, O. C. 637, wie χάριν 642; neben ἀτιμόω διαιτητήν, Dem. 21, 87; ἃ ἐκβάλλεσϑαι ἄξια Antiph. IV γ 1. Bes. von Schauspielern, eigtl. = von der Bühne herunterbringen, auszischen, καὶ συρίττειν Plat. Az. 368 d; καὶ ἐκσυρίττειν ἐκ τῶν ϑεάτρων Dem. 19, 337; oft bei Sp., wie Luc. Nigr. 8; vom Redner, Isocr. 8, 3; – λόγους, widerlegen, Plat. Crit. 46 b; vgl. Soph. κοὐκ ἔστι τοῠτὁ γ' ἐκβαλεῖν πάλιν, sc. ἔπος, O. R. 849, zurücknehmen, Schol. οὐ δύναται ἀρνεῖσϑαι; stärker, λόγους, διαβούλιον, umstoßen, Pol. 11, 10, 6. 29, 9, 5. – 6) verlieren, durch eigene Schuld, τἀγαϑὸν χεροῖν ἔχοντες οὐκ ἴσασι, πρίν τις ἐκβάλῃ Soph. Ai. 944, Schol. πρὶν ἄν τις αὐτοῠ στερηϑῇ; vgl. φίλον γὰρ ἐσϑλὸν ἐκβαλεῖν G. R. 611; τὰς φρένας Ant. 645; ἱδρῶτα καὶ φειδωλίαν Ar. Eccl. 751; σπλῆνα Thesm. 3; δόξαν Plat. Rep. III, 412 e. – 7) hervorbringen, hervortreiben (nach B. A. 38 der reguläre Ausdruck für ἐξορμενίζω), καρπόν, Hippocr.; στάχυν, Eur. Baoch. 749; ἴουλον, Philostr.; auch νεοττούς, ausbrüten, Schol. Ar. Av. 252; – φρέατα, Brunnen graben, Plut. Pomp. 32. – 8) intrans., von Flüssen, entspringen, Plat. Phaed. 113 a u. öfter bei Pol. – Das med., Her. 6, 101, ans Land setzen; Dem. 35, 11 in einer Syngraphe = über Bord werfen.
-
11 εξανυω
1) выполнять, осуществлять(βουλάς τινος Hom.)
2) совершать(θεῶν θέσμια Soph.)
τάχυπουν ἴχνος ἐ. Eur. — стремительно бежать;ἐ. χρέος τί τινι Soph. — готовить кому-л. какую-л. судьбу3) med. устраивать(τάφον τινί Eur.)
4) завершать, оканчивать(δρόμον и πόρον Eur.)
ἁμέραν τάνδε ἐξανύσαι Eur. — прожить этот день5) (sc. ὁδόν) завершать путь, приходить, прибывать(ἐκ τῆς ὑμετέρης ἐς τέν ἡμετέρην и τῆς Μαγνησίης χώρης ἐπὴ τὸν αἰγιαλόν Her.)
6) класть конец, оканчивать(βίοτον Soph.)
7) приканчивать, умерщвлять, убивать(τινά Hom.; λέοντας Eur.)
8) med. aor. добиться, получить(τι παρά τινος Eur.)
-
12 θεσμιον
и pl. θέσμια, дор. τέθμιον τό священное установление, священный обычай Aesch., Eur., Her. -
13 μεταλλασσω
атт. μεταλλάττω1) (из)менять(θέσμια Her.; οὐ τὸν τρόπον, ἀλλὰ τὸν τόπον Aeschin.; τι ἔν τινι и τι εἴς τι NT.)
μεταβολέν βίου μ. Plat. — изменять свою жизнь (ср. 5)2) заменять, сменять(τοὔνομα Plat.)
μ. χώραν ἑτέραν ἐξ ἑτέρας Plat. — переходить с одного места на другое, перемещаться3) перемещать, переводить(τινὰ εἰς τέν χώραν τινός Plat.)
4) меняться5) (тж. μ. βίον Isocr., Polyb.; ср. 1) умирать Plat. etc. -
14 πανθυτος
-
15 προθεσμια
ἥ (sc. ἡμέρα) юр.1) (назначенный заранее) срок(ἥ τριετές π. Plat.; ἄχρι τῆς προθεσμίας τινός NT.)
2) срок давностиοὐκ οἶμαι οὐδεμίαν τῶν τοιούτων ἀδικημάτων προθεσμίαν εἶναι Lys. — я полагаю, что для подобных преступлений нет срока давности
-
16 θέσμιος
A fixed, settled, lawful,ἑορτὰ τέθμιος Pi.N.11.27
;τέθμιαι ὧραι Call.Ap.87
; θέσμια τάδε καὶ πάτρια Lex ap.Arist.Ath.16.10; θέσμιον (sc. ἐστί) A.Ag. 1564 (lyr.); θέσμιόν ἐστι, = θέμις ἐστί, A.R.2.12; fitting,θηρευτῆρσι σιγὴ τέθμιός ἐστι Opp.C.1.450
.II θέσμιον, [dialect] Dor. and [dialect] Ep. τέθμιον, τό, esp. in pl., laws, customs, rites, Hdt.1.59, A.Eu. 491 (lyr.), S.Aj. 712 (lyr.);θ. ἀναγράψαι Arist.Ath.3.4
; προγόνων παλαιὰ θ. E.Fr.360.45, cf. Call.Dian. 174: sg. in Pi.I.6(5).20, E.Tr. 267 (anap.):—in form [full] θέθμιον IG9(1).334.46 ([dialect] Locr., v B.C.).Greek-English dictionary (Αγγλικά Ελληνικά-λεξικό) > θέσμιος
-
17 μεταλλάσσω
μεταλλάσσω, [dialect] Att. [suff] μετάλλ-ττω, [tense] pf. μετήλλᾰχα and irreg. μετήλλᾰγα (v. infr.):—[voice] Pass., irreg. [tense] aor. 2 inf.Aμεταλλάγειν Supp.Epigr.3.674A24
(Rhodes, ii B. C.):—change, alter,θέσμια Hdt.1.59
;τὰν ἀνθρώπου ζόαν ἆται.. μεταλλάσσουσι S.Fr.592.6
; πότμος.. μ. φύσιν ib.871.2;μεταβολὴν βίου μ. Pl.Lg. 775c
;οὐ γὰρ τὸν τρόπον, ἀλλὰ τὸν τόπον μετήλλαξεν Aeschin.3.78
;μετήλλαξαν τὴν ἀλήθειαν ἐν τῷ ψεύδει Ep.Rom.1.25
; ; τὰς τύχας ἑκατέρων μετήλλαξαν interchanged them, Isoc.4.59.II exchange,1 take in exchange, adopt, assume,ὀρνίθων μεταλλάξας φύσιν Ar.Av. 117
; μ. τόπον go into a new country, Pl.Lg. 760c;μ. χώραν ἑτέραν ἐξ ἑτέρας Id.Prm. 138c
;ἑτέραν μ. τινὰ χώραν Lycurg. 86
; μ. διάφορα βρώματα to have varieties of food, Antiph.246:— [voice] Med.,μεταλλάσσεσθαι χιτῶνα Lys.Fr.21
;τὴν τύχην Din.1.92
.2 exchange by leaving, quit,μ. τὸν βίον Isoc.6.17
, 9.15, OGI56.55 (Canopus, iii B. C.), UPZ19.14, al. (ii B. C.);τὸ ζῆν μ. νόσῳ Phld.Acad.Ind. p.96
M.: μ. alone, Pl.Ax. 367c, Sotion p.185 W., Abh.Berl.Akad. 1925(5).28 (Cyrene, i B. C. /i A. D.); οἱ μετηλλαχότες the dead, Pl.Ax. 369b, cf. Supp.Epigr.3.367.39 ([dialect] Boeot., ii B. C.), BGU1148.8 (i B. C.), etc.; [dialect] Dor.μεταλλαχώς Test.Epict.1.10
; μεταλλαγότων (sic) IG5(1).1433.37; also οἱ μεταλλάξαντες ib.22.1323.10;ἐξ ἀνθρώπων D.S. 18.56
(edict of Polyperchon, 319 B.C.).III intr., undergo a change, change, Epich.170.15, Hdt.2.77, E.Fr. 262, Arist.HA 578b10: with neut. Pron.,τοσοῦτο μετήλλαξε κατὰ τὸν βίον Phld.Acad.Ind. p.49
M.: c. gen., change from, Th.8.70.Greek-English dictionary (Αγγλικά Ελληνικά-λεξικό) > μεταλλάσσω
-
18 πάνθυτος
πάν-θῠτος, ον,Greek-English dictionary (Αγγλικά Ελληνικά-λεξικό) > πάνθυτος
-
19 παραπροθεσμία
παραπρο-θεσμία, ἡ,Greek-English dictionary (Αγγλικά Ελληνικά-λεξικό) > παραπροθεσμία
-
20 σέβομαι
Aσεβήσομαι POxy.1381.202
(ii A.D.): [tense] aor. , Pl.Phdr. 254b, Porph.Plot.12:— feel awe or fear before God, feel shame, οὔ νυ σέβεσθε; Il.4.242, cf. Ar.Nu. 293;τιμῶν καὶ σεβόμενος Pl.Lg. 729c
; σεφθεῖσα awe-stricken, Id.Phdr. l.c.: rarely c. inf., dread or fear to do a thing,σ. προσιδέσθαι.., ἀντία φάσθαι A.Pers. 694
(lyr.);μιαίνειν τὸ θεῖον Pl.Ti. 69d
;σέβεται καὶ φοβεῖται.. τό τι κινεῖν τῶν καθεστώτων Id.Lg. 798b
: so c. acc. rei, to fear to do it, Antipho 2.4.12: c. part.,σ. προσορῶν Pl.Phdr. 250e
.2 after Hom., c. acc. pers., revere, worship,Κρονίδαν Pi.P.6.25
; , etc.; πάντων ἀνάκτων κοινοβωμίαν ib. 223; ; Λυκοῦργον σέβεσθαι worship him as a hero, Hdt.1.66, cf. 7.197;προσορῶν ὡς θεὸν σ. τινά Pl.Phdr. 251a
; do homage to Zeus, A.Pr. 937: generally, pay honour or respect to.., θνατοὺς ἄγαν σ. ib. 543 (lyr.); (lyr.), cf. Ph. 1163 (lyr.), etc.;σ. τινὰ τύχης μάκαρος E.IT 648
.b esp. of Jewish proselytes,σεβομένη τὸν θεόν Act.Ap.16.14
, cf.J.AJ14.7.2; σεβόμενοι προσήλυτοι, Ἕλληνες, Act.Ap.13.43, 17.4; σεβόμεναι γυναῖκες ib.13.50.3 of things,τὰ βυβλία σεβόμενοι μεγάλως Hdt.3.128
; ;ὦ Πιερία, σέβεταί σ' Εὔιος E.Ba. 566
(lyr.);τὸ σῶφρον αἰδούμενος ἅμα καὶ σ. Pl.Lg. 837c
.II [voice] Act. σέβω is post-Hom., used only in [tense] pres. and [tense] impf., worship, honour, mostly of the gods,σ. Δήμητρος πανήγυριν Archil.120
;πατρὸς Ὀλυμπίοιοτιμάν Pi.O.14.12
; ;Νύμφας Id.Eu.22
; ; τἀν Ἅιδου ib. 780;θεῶν θέσμια Id.Aj. 713
(lyr.), etc.; rare in Prose,νομίζεται θεοὺς σέβειν X.Mem.4.4.19
, cf. Ar.Nu. 600; but also of parents, S.OC 1377, cf. Ant. 511; of kings, Id.Aj. 667, etc.; of suppliants, A.Eu. 151 (lyr.);λέγω κατ' ἄνδρα, μὴ θεόν, σέβειν ἐμέ Id.Ag. 925
;αἰχμὴν.. μᾶλλον θεοῦ σ. Id.Th. 530
;σ. ὀνείρων φάσματα Id.Ag. 274
;τὰς ἐμὰς ἀρχὰς σ. S.Ant. 744
( εὖ σέβουσι is dub. cj. for εὐσεβοῦσι in A.Ag. 338, cf. E.Ph. 1320, Tr.85); σέβειν ἐν τιμῇ c. acc., A.Pers. 166, Pl.Lg. 647a: c. inf., ὑβρίζειν ἐν κακοῖσιν οὐ σέβω, i.e. τὸ ὑβρίζειν, I do not respect, approve it, A.Ag. 1612;τὸ μὴ ἀδικεῖν σέβοντες Id.Eu. 749
: rarely of a god,Ποσειδῶν.. τὰς ἐμὰς ἀρὰς σέβων E.Hipp. 896
:— σέβομαι as [voice] Pass., to be reverenced,ἡ δ' οἴκοι [πόλις] πλέον δίκῃ σέβοιτ' ἄν S.OC 760
; τὸ σεβόμενον reverence, Plu. 2.1101d.2 less freq. abs., to worship, to be religious,τὸν σέβοντ' εὐεργετεῖν A.Eu. 725
, cf. 897;οὐ γὰρ σέβεις S.Ant. 745
; ; but in all these places an object shd. perh. be supplied from the context. ( σέβομαι prob. orig. 'I shrink from.. ', of which σοβέω is the causal; perh. cogn. with Skt. tyajati 'desert, let go'.)Greek-English dictionary (Αγγλικά Ελληνικά-λεξικό) > σέβομαι
- 1
- 2
См. также в других словарях:
Θεσμία — Θεσμίᾱ , Θεσμίη fem nom/voc/acc dual Θεσμίᾱ , Θεσμίη fem nom/voc sg (attic doric aeolic) … Greek morphological index (Ελληνική μορφολογικούς δείκτες)
θέσμια — θέσμιος fixed neut nom/voc/acc pl … Greek morphological index (Ελληνική μορφολογικούς δείκτες)
Θεσμίας — Θεσμίᾱς , Θεσμίη fem acc pl Θεσμίᾱς , Θεσμίη fem gen sg (attic doric aeolic) … Greek morphological index (Ελληνική μορφολογικούς δείκτες)
Тесмия — • Θεσμία, θεσμοφόρος, см. Demetera, Деметра, 3 … Реальный словарь классических древностей
θέσμι' — θέσμια , θέσμιος fixed neut nom/voc/acc pl θέσμιε , θέσμιος fixed masc/fem voc sg … Greek morphological index (Ελληνική μορφολογικούς δείκτες)
θέσμιος — α, ο (ΑΜ θέσμιος, ον και ία, ον Α και δωρ. τέθμιος) [θεσμός] 1. αυτός που ανήκει ή αναφέρεται στους θεσμούς, που είναι σύμφωνος προς τους θεσμούς 2. (το ουδ. ως ουσ. στον εν. και στον πληθ.) το θέσμιο(ον) και τα θέσμια θεσμός, καθιερωμένη… … Dictionary of Greek
θέσμιο, το — και κυρίως στον πληθ., θέσμια, τα παραδόσεις, καθιερωμένοι κανόνες δικαίου: Διεθνή θέσμια … Νέο ερμηνευτικό λεξικό της νεοελληνικής γλώσσας (Новый толковании словарь современного греческого)
ДЕМЕТРА — • Δημήτηρ, Ceres, дочь Кроноса и Реи, сестра Зевса (Hesiod. theog. 454), в качестве божественной матушки земли (Δημήτηρ=Γη̃ μήτηρ) была покровительницей растительного царства и преимущественно хлебных плодов. Это была.; милостивая,… … Реальный словарь классических древностей
Thesmia — THESMIA, æ, Gr. Θεσμία, ας, ein Beynamen der Ceres, welche ihren Tempel ungefähr funfzehn Stadia von Pheneos, in Arkadien, hatte. Pausan. Arcad c. 15. p. 480. Sie scheint, da θεσμὸς ein Gesetz heißt, mit der Ceres Thesmophoros einerley zu seyn … Gründliches mythologisches Lexikon
LEGIFERA — epitheton Isidis, Gr. Θεσμοφόρος, quod prima fuerit legum inventrix. Ita enim de ill Diod. Sic. l. 1. ubi eam filiam Saturni ex Rhea, Ositidis sororem atque uxorem, et eandem cum Cerere esse scribit: Prima invenit triticum et hordeum, hominibus… … Hofmann J. Lexicon universale
THESMOPHOROS — Cereris epitheton, quae et Legifera poetis dicitur: Servius Honor. ad l. 4. v. 57. Leges, inquit, Ceres dicitur invenisse: Nam et sacra ipsius Thesmophoria i. e. legun latio, vocantur, Sed hoc ideo fingiutr. quia ante frumentum a Cerere inventum … Hofmann J. Lexicon universale