-
1 ανοίας
ἀνοίᾱς, ἄνοιαthe character of an: fem acc plἀνοίᾱς, ἄνοιαthe character of an: fem gen sg (attic doric aeolic)ἀνοίᾱς, ἄνοιαthe character of an: fem acc pl (attic epic)ἀνοίᾱς, ἄνοιαthe character of an: fem gen sg (attic epic doric aeolic) -
2 ἀνοίας
ἀνοίᾱς, ἄνοιαthe character of an: fem acc plἀνοίᾱς, ἄνοιαthe character of an: fem gen sg (attic doric aeolic)ἀνοίᾱς, ἄνοιαthe character of an: fem acc pl (attic epic)ἀνοίᾱς, ἄνοιαthe character of an: fem gen sg (attic epic doric aeolic) -
3 ἀνοίας
Ελληνικά-Ρωσικά λεξικό στα κείμενα της Καινής Διαθήκης (Греческо-русский словарь к текстам Нового Завета) > ἀνοίας
-
4 ανοια
староатт. ἀνοία, ион. ἀνοίη ἥ безрассудство, глупость Trag., Xen.ἀνοίῃ (ἀνοίᾳ) Her., Plat. и ὑπ΄ ἀνοίας Aesch., Plat. — по неразумию;
-
5 ἄνοια
A the character of an ἄνοος, want of understanding, folly, in folly,Hdt.
6.69;ὑπ' ἀνοίας A.Pr. 1079
, Philem.143;νεότητι καὶ ἀνοία Pl.Lg. 716a
;ἄ. λόγου S.Ant. 603
;τὴν ἄ. εὖ φέρειν E.Hipp. 398
; πολλῆ ἀνοια χρῆσθαι to be a great fool, Antipho 3.3.2;πολλὴ ἄ. [ἐστι] πολεμῆσαι Th.2.61
; ἄνοιαν ὀφλισκάνειν to be thought a fool, D.1.26;δύο ἀνοίας γένη, τὸ μὲν μανίαν, τὸ δ' ἀμαθίαν Pl.Ti. 86b
; but opp. μανία, Id.R. 382c, 382e, etc.: pl., follies, Isoc.8.7. [In Trag. sts. paroxyt. ἀνοίᾱ (cf. ἀγνοίᾱ), cf. A.Th. 402, S.Fr.583.5, E.Andr. 519.] -
6 μεστός
μεστός, ή, όν (s. μεστόω; Trag., X., Pla.+) prim. ‘full’.① pert. to filling up a space, full, lit., w. gen. of thing (X., An. 1, 4, 19; Alciphron 2, 11; Jos., Ant. 4, 93; PGrenf I, 14, 9; POxy 1070, 31f [III A.D.]) σκεῦος ὄξους μ. full of vinegar J 19:29a. Likew. of a sponge μ. τοῦ ὄξους vs. 29b. τὸ δίκτυον μ. ἰχθύων μεγάλων the net full of large fish 21:11. In imagery of the tongue μ. ἰοῦ full of poison Js 3:8.② pert. to being thoroughly characterized by someth., filled w. somet., fig. ext. of 1, w. gen.ⓐ of pers. (Dio Chrys. 51 [68], 4; Ael. Aristid. 46 p. 267 D.: ὕβρεων κ. κακῶν μ.; 47 p. 435 εὐλαβείας; CPR I, 19, 15 μ. ψευδολογίας; POxy 130, 6 μ. ἐλεημοσύνης; Pr 6:34; Jos., Ant. 16, 351) μ. ὑποκρίσεως καὶ ἀνομίας full of pretense and lawlessness Mt 23:28. μ. φθόνου (Maximus Tyr. 35, 4e; Tetrast. Iamb. 1, 31, 2 p. 276) Ro 1:29. μ. πολλῆς ἀνοίας καὶ πονηρίας 2 Cl 13:1 (Isocr. 5, 45 πολλῆς ἀνοίας μ.; Dio Chrys. 15 [32], 15 μ. πονηρίας). μ. ἀγαθωσύνης Ro 15:14. μ. ἐλέους Js 3:17 (plus μεστὴ καρπῶν ἀγαθῶν P74). μ. ὁσίας βουλῆς 1 Cl 2:3.ⓑ of things (Epicurus in Diog. L. 10, 146 πάντα ταραχῆς μεστά; Menand., Fgm. 386 Kö.; μεστόν ἐστι τὸ ζῆν φροντίδων; Philo, Op. M. 2; 22 al.; Just., D. 131 ὀνείδους μεστοῦ μυστηρίου τοῦ σταυροῦ; Tat. 32, 3 φθόνου μεστά) ὀφθαλμοὶ μ. μοιχαλίδος (s. μοιχαλίς a; μ. w. an abstr. noun Sb VI, 9622, 16 [343 A.D.] ἦθος … ἀπονοίας μεστὸν ἀναλαβόμενοι=displaying a manner fraught with rebellion) 2 Pt 2:14. The way of death is κατάρας μ. 20:1; D 5:1.—B. 931. DELG. M-M. TW. -
7 ἄνοια
ἄνοια, ας, ἡ (‘the characteristic of one who is ἄνοος’ i.e. without understanding [s. νοῦς]; Theognis 453 et al.; Pla., Tim. 86b δύο ἀνοίας γένη, τὸ μὲν μανία, τὸ δʼ ἀμαθία; Herm. Wr. 14, 8; LXX; Philo; Jos., Bell. 2, 110, C. Ap. 210; Ar. 9, 5 ὢ τῆς ἀ.) folly of exploitative and dissident teachers 2 Ti 3:9 (AcPlCor 1:16). Gener. of human ignorance w. πονηρία (Jos., Ant. 8, 318) 2 Cl 13:1. Of angry pers. ἐπλήσθησαν ἀνοίας they were filled w. fury Lk 6:11; cp. PEg2 51 (the ms. rdg.; for the restoration [δι]|άνοια s. the entry).—DELG s.v. νόος. TW. -
8 πλάνη
πλάνη, ἡ, wie ἄλη, 1) das Irren, Herumschweifen, die Irrfahrt; πῆ μ' ἄγουσι τηλέπλανοι πλάναι; Aesch. Prom. 577. 588; τέρμα τῆς ἐμῆς πλάνης δεῖξον, 625, u. öfter in diesem Stück; Elmsl. Soph. O. R. 67; Her. 1, 30 u. Sp., wie Arist. eth. 1, 3; auch Abschweifung, Digression, Plat. Parm. 135 e Legg. III, 683 a. – 2) übertr., Irrthum, πλάνης καὶ ἀνοίας ἀπηλλαγμένη Plat. Phaed. 81 a, u. öfter.
-
9 φιλέω
φιλέω, lieben; von dem alten Stamme ΦΙΛ findet sich bei Hom. aor. med. ( = ἐφίλησα) ἐφίλατο, φίλατο, Il. 5, 61. 20, 304, imperat. φῖλαι, nicht φίλαι zu schreiben, 5, 117. 10, 208, conj. φίλωνται H. h. Cer. 117, bei sp. D., z. B. ἐφίλαο Agath. 7 (V, 284); bei Ap. Rh. 3, 66 aber ist φίλατο pass., wie Μούσαις φιλάμενον Ep. ad. 701 ( App. 317); ep. int. praes. φιλήμεναι, Il. 22, 265; φίλημι, φίλησϑα, = φιλῶ, φιλεῖς, wird aus Sappho angeführt; φιλέεσκον, Hom.; φιλήσομαι für φιληϑήσομαι, Antiph. 1, 19 u. Hom. (s. nachher), gew. πεφιλήσομαι in dieser Bdtg; – 1) lieben, liebhaben; von der Liebe der Götter zu den Menschen, εἰ δὲ καὶ Ἕκτορά περ φιλέεις καὶ κήδεαι αὐτοῦ ( ὦ Ζεῠ) Il. 7, 204; μάλα τούς γε φιλεῖ Απόλλων 16, 94; Pind. P. 2, 6 u. Tragg., Liebe zur Gattinn, Il. 9, 340; zu den Eltern und Kindern, gegen Gastfreunde und Fremde, d. i. liebevoll, gastlich aufnehmen, Od. 4, 29. 5, 135. 7, 33. 8, 42. 10, 14. 12, 450. 14, 128. 15, 70. 74. 17, 111 Il. 3, 207. 6, 15; παρ' ἄμμι φιλήσεαι, du wirst uns freundlich willkommen sein, Od. 1, 123, wo das fut. med. in passioer Bdtg steht; vgl. 15, 281. πᾶς τις αὑτὸν τοῠ πέλας μᾶλλον φιλεῖ Eur. Med. 86; auch von sinnlicher Geschlechtsliebe, Il. 9, 450 Od. 18, 325; Her. 4, 176; Ar. Ran. 541 Pax 1038; mit doppeltem acc., φιλεῖν τινα φιλότητα, Od. 15, 245; im pass., φιλεῖσϑαι ἔκ τινος, von Einem geliebt werden, Il. 2, 668, παρά τινος 13, 627, gew. ὑπό τινος, Her. 5, 5 u. sonst; in Att. Prosa überall, Ggstz μισέω, Plat. Rep. I, 334 c u. oft; auch = gutheißen, billigen, σχέτλια ἔργα Od. 14, 83; gern haben, ἀοιδάν Pind. N. 3, 7; οὐδ' ἐφίλασε δείπνων τέρψιας N. 9, 19; μέλος πεφιλημένον 4, 45, u. öfter; βίοτον, ὃν πλεῖστον φιλεῖ Soph. O. R. 612; στρατὸς λέσχας πονηρὰς καὶ κακοστόμους φιλεῖ Eur. I. A. 1001, u. sonst. – 2) mit u. ohne στόματι, seine Liebe mit dem Munde zu erkennen geben, küssen, herzen, u. überh. liebkosen; πατέρ' ἀντιάσασα περὶ χεῖρε βαλοῦσα φιλήσει Aesch. Ag. 1540; Soph. O. C. 1133; Ar. Av. 671 Lys. 1036; τοῖσι στόμασι ἀλλήλους φιλέουσι, τὰς παρειὰς φιλέονται, gegenseitig, Her. 1, 134, περιβάλλει τὸν ἐραστὴν καὶ φιλεῖ Plat. Phaedr. 256 a; Xen. Cyr. 1, 3,9 u. öfter, wie Sp. – 3) c. infin., gern thun, gewöhnlich thun; μεμνᾶσϑαι φιλεῖ Pind. N. 1, 12; P. 3, 18; φιλεῖ δὲ σιγᾶν ἢ λέγειν τὰ καίρια, er liebt zu schweigen, Aesch. Spt. 601; φιλεῖ δὲ τίκτειν ὕβρις ὕβριν, es pflegt zu erzeugen, Ag. 741, vgl. Suppl. 750; τοῖς ϑανοῠσί τοι φιλοῠσι πάντες κειμένοις ἐπεγγελᾶν Soph. Ai. 968, vgl. 1340, u. oft; φιλῶ λέγειν τἀληϑὲς αἰεί Eur. Rhes. 394, vgl. Phoen. 854 Med. 48, u. in Prosa, bes. bei Her. häufig, οἷα φιλέει γενέσϑαι ἐν πολέμῳ, wie es im Kriege zu gehen pflegt, 8, 128; ἀπὸ πείρης πάντα ἀνϑρώποισι φιλέει γίγνεσϑαι, durch Versuche pflegt dem Menschen Alles zu Theil zu werden, 7, 9,3, vgl. 2, 27. 3, 82. 6, 27. 9, 122; ὧν τὸ μὲν μετὰ ἀνοίας φιλεῖ γίγνεσϑαι Thuc. 3, 42, u. oft; τῷ τρόπῳ δόξα ψευδής τε καὶ ἀληϑὴς ἡμῖν φιλεῖ γίγνεσϑαι Plat. Phil. 37 b, u. oft; auch ὡς φιλεῖ, οἱα φιλεῖ. sc. γίγνεσϑαι, wie gewöhnlich, nach Gewohnheit; οἷα δὴ φιλοῠσιν Plat. Rep. VIII, 565 e; Folgde, τοῠτο πέφυκε καὶ φιλεῖ συμβαίνειν κατὰ φύσιν, Pol. 4, 2,10. – Vgl. übrigens ἀγαπάω u. ἐράω.
-
10 χορ-ηγός
χορ-ηγός, ὁ, dor. u. att. χορᾱγός (Lob. Phryn. p. 430), 1) der Chorführer, Anführer eines Reigens, Chortanzes; ϑεοὺς συγχορευτάς τε καὶ χορηγοὺς ἡμῖν δεδωκέναι τόν τε Ἀπόλλωνα καὶ Μούσας Plat. Legg. II, 665 a; übh. der einen Zug, eine Schaar anführt, ἰὼ τῶν πῦρ πνεόντων χοράγ' ἄστρων Soph. Ant. 1133, vom Bacchus; χοραγὲ τῶν καλλιχόρων δελφίνων Eur. Hel. 1470. – Bes. 2) der die Kosten zur Ausrüstung u. Aufführung eines Chors, einer theatralischen Vorstellung hergiebt; χορηγὸς κατεστάϑην εἰς Θαργήλια Antiph. 6, 10; καταστὰς χορηγὸς τραγῳδοῖς, χορ. κατέστην παιδικῷ χορῷ Lys. 21, 1. 4; χορηγὸν ἐνεγκεῖν, ernennen, Dem. 20, 130; – übh. der die Kosten u. Mittel wozu hergiebt, den Aufwand wozu bestreitet; χορηγὸν τῇ βδελυρίᾳ λαμβάνειν Aesch. 1, 54; Φιλίππῳ χορηγῷ χρώμενος Dem. 19, 216; πολυτελῶς ζῶσα καὶ εἰς ταῦτα χορηγὸν τὸν πατέρα τὸν ἐμὸν διὰ τὴν ἐπιϑυμίαν ἔχουσα 40, 51; τῆς ἀνοίας Luc. de luct. 20, u. a. Sp. Bes. auch der Lebensmittel für ein Heer und Kriegsbedürfnisse herbeischafft.
-
11 νόσος
νόσος, ἡ, ion. u. ep. νοῦσος, Krankheit; Seuche, die ein zürnender Gott schickt, νοῦσον ἀνὰ στρατὸν ὦρσε κακήν, Il. 1, 10; νούσῳ ὑπ' ἀργαλέῃ φϑίσϑαι, 13, 667, Ggstz des schnellen Todes, vgl. 670 u. Od. 11, 172; ἐν νούσῳ κεῖται, 5, 395; οὔτις μοι νοῠσος ἐπήλυϑε, 11, 200; ἰατῆρα ϑερμᾶν νόσων, Pind. P. 3, 66; βαρειᾶν νόσων ἀκέσματα, 5, 63; παντοδαπᾶν ἀλκτῆρα νούσων, 3, 7; ἐς νόσον πεσών, wie auch wir sagen: in eine Krankheit verfallen, Aesch. Prom. 471. 476 (εἰς νόσον ἐμπίπτει, Antipho 1, 20); νόσος φρενῶν, Pers. 736, u. oft übertr. von allen Leidenschaften; Soph. vom Wahnsinn, Ai. 59, ϑεία νόσος, 185, ἐμβαλοῦσα λυσσώδη νόσον, 447; von der Liebe, Tr. 445. 491 u. öfter bei Eur.; – ἐκ τῆς νούσου ἀνέστη, Her. 1, 22; ἐκφυγὼν τὴν νοῦσον, ib. 25; ἡ σώματος πονηρία νόσος οὖσα, Plat. Rep. X, 609 c; τῆς μεγίστης νόσου ἀνοίας πληρωϑεῖσα αὑτῆς τὴν διάνοιαν, Legg. III, 691 c, die Sucht, von heftiger Begierde, Theaet. 169 b u. ähnliche Stellen zeigen, wie geläufig die Uebertragung auf geistige Uebel war; er sagt auch τὸν μὴ δυνάμενον αἰδοῦς μετέχειν κτείνειν ὡς νόσον πόλεως, Prot. 322 d, u. vrbdt κάμνειν ἐν νόσοις, Phil. 45 a, wie κάμνειν τὰς νόσους, Rep. III, 408 e; Xen. u. Folgde überall.
-
12 ἀπο-τίνω
ἀπο-τίνω (s. τίνω, ι bei Ep. -, att. ñ), Einem etwas als Buße od. Ersatz bezahlen, τιμήν τινι Il. 3, 286; νῠν μοι τὴν κομιδὴν ἀποτίνετον 8, 186, vgl. Her. 3, 109; σύν τινι Il. 4, 161; εὐεργεσίας, Wohlthaten vergelten, Od 22, 235; ὑπερβασίην ἀποτῖσαι, abbüßen, 13, 193; νῦν δ' ἁϑρόα πάντ' ἀπέτισεν Od. 1, 43, vgl. Iliad. 22, 271; αἷμα, φόνον, für einen Mord büßen, Aesch. Ag. 1311 Eur. I. T. 338; ζημίαν Plat. Legg. IX, 882 a; τίσιν τινί Her. 3, 109, Strafgeld erlegen; τῆς ἀνοίας τοὺς μισϑούς Pol. 4, 35, 15. Sehr gew. im att. Recht, παϑεῖν ἢ ἀποτῖσαι, von Leibes- und Geldstrafen, Plat. Apol. 36 b; Aesch. 1, 15 u. sonst; übh. Schuldiges bezahlen, Sold, Xen. An. 7, 6, 16; χρήματα Lys. 1, 29; Xen. Cyr. 8, 8, 6; λειτουργίαν Dem. 28, 17; – ἀποτιστέον Xen. Lao. 9, 5. – Med., sich von Einem etwas büßen lassen, rächen; πολύπικρα καὶ αἰνὰ βίας ἀποτίσεαι Od. 1, 6, 255; βίας τινί, Gewallthaten an Einem rächen, Od. 3, 216; βίας τινός, Jemandes Gewaltthaten strafen, 11, 118; ἀπετίσατο ποινὴν ἰφϑίμων ἑτάρων, Buße für die getödteten Gefährten, Od. 23, 312; τινά, sich an Jemandem rächen, 13, 386; τούτους οἱ ϑεοὶ ἀποτίσαιντο, strafen. Xen. An. 3, 2, 6; Cyr. 5, 4, 35; ἀποτίσασϑαι δίκην ἐχϑρούς, sich Genugthuung von den Feinden verschaffen, Eur. Heracl. 852. 882. Auffallend steht Aesch. Ag. 1484 ἀλάστως τόνδ' ἀπέτισε, wo man das med. erwartete.
-
13 λαμβάνω
+ V 408-428-225-72-202=1335 Gn 2,15.21.22.23; 3,6to take [τι] Gn 2,21; id. [τινα] Gn 2,15; to take [τινος] Gn 3,6; id. [ἀπό τινος] Ex 12,7; to take away, to remove [τι] 2 Chr 16,2; to take away [τινα] 2 Kgs 2,5to take by violence, to carry off as booty [τι] Jos 11,19; to take by violence, to take captive [τινα] Jgs 8,16; to capture (a city) [τι] 1 Chr 11,8; to take up, to carry away [τινα] (of storm) Is 41,16to take hold of, to seize [τινα] (of pains) Ex 15,14; to attack [τινα] (of sudden pain) 2 Mc 9,5; to catch, to overtake [τινα] (of sleep) DnLXX 4,33bto get, to receive [τι] Lv 25,36; id. [abs.] Hab 1,3; id. [τινα] Ps 48(49),16; to take from, to accept from [τι παρά τινος] Gn 23,13; to gain, to win (virtue)[τι] Zech 6,13; to receive (for money), to buy [τι] Dt 2,6, cpr. Ez 29,14, Jos 11,19; to take up, to pronounce [τι] Mi 2,4to take up, to pronounce [τι] Mi 2,4; to incur [τι] Lv 5,1; to levy, to impose [τι] 1 Mc 3,31; to choose, to select [τινα] Nm 8,6; to take, to choose 2 Mc 8,7; to fetch, to find [τινα] 2 Kgs 3,15; to take as [τινα+pred.] Lv 18,18; to take sb for [τινα εἴς τινα] Gn 43,18; id. [τινα εἴς τι] 1 Mc 14,5οὐ λήμψεται μάχαιραν he shall not draw the sword Is 2,4; ἔλαβεν Ααρων τὴν Ελισαβεθ αὐτῷ γυναῖκα Aaron took Elisabeth as his wife Ex 6,23; ἔλαβον αὐτὴν ἐμαυτῷ εἰς γυναῖκα I took her as my wife Gn 12,19; ἧς οὐχὶ πεῖραν ἔλαβεν ὁ ποὺς αὐτῆς βαίνειν ἐπὶ τῆς γῆς whose foot has not yet attempted or tried to go upon the earth Dt 28,56; ἐὰν λάβῃς τὸν συλλογισμὸν τῶν υἱῶν Ισραηλ if you should take account of the children of Israel, if you should count the children of Israel Ex 30,12; πρὸ ὀφθαλμῶν λαβόντας keeping or bearing in mind 2 Mc 8,17; οὐκ ἔλαβεν συντέλειαν it is not finished 1 Ezr 6,19; λημψόμεθα τὴν ἐκδίκησιν ἡμῶν ἐξ αὐτοῦ we shall take our vengeance on him, we shall avenge ourselves on him Jer 20,10; λήμψονται τὴν κόλασιν αὐτῶν περὶ πάντων, ὧν ἐποίησαν they shall receive or bear their punishment for all the things they have done, they shall be punished for all the things they have done Ez 43,11; οὐ λήμψῃ πρόσωπον πτωχοῦ you shall not take the poor into consideration, you shall not show partiality towards the poor, you shall not favour the person of the poor Lv 19,15; ὅταν λάβω καιρόν whenever I seize the opportunity, whenever I take a set time Ps 74(75),3; πᾶς, ὂς ἂν λάψῃ τῇ γλώσσῃ αὐτοῦ ἐκ τοῦ ὕδατος whosoever shall lap of the water with his tongue Jgs 7,5; δεξιὰς λαβεῖν to take the right hand, to shake hands, to pledge friendship 1 Mc 13,50; ἔλαβεν ἐν γαστρὶ Ρεβεκκα Rebecca became pregnant, Rebecca conceived Gn 25,21; τὰ πρόβατα ἐ̓ν γαστρὶ λαμβάνοντα the sheep carrying their young, the sheep that had conceived in the belly, the pregnant sheep Gn 30,41; ἔλαβεν ἐπὶ ματαίῳ τὴν ψυχὴν αὐτοῦ he lifted up his soul to vanity, he desired vanity Ps 23(24),4; ἑώρα ἀδύνατον εἶναι τὸν Σιμωνα παῦλαν οὐ λημψόμενον τῆς ἀνοίας he saw that it was impossible that Simon would leave or abandon his folly 2 Mc 4,6; τὸν δὲ ἀγορασμὸν τῆς σιτοδοσίας τοῦ οἴκου ὑμῶν λαβόντες ἀπέλθατε go away with the sale of your house’s grain Gn 42,33; λαβόντες χρόνον at the appointed time 1 Ezr 9,12*1 Chr 24,31 ἔλαβον they received corr. ἔβαλον for MT ויפילו they cast (lots), cpr. 1 Sm 14,42, Est 3,7, Neh 11,1; *Jer 23,39 ἐγὼ λαμβάνω I (will) take, seize-אתישׂנ for MT יתישׁנ I will forget, cpr. Ez 39,26;*Zph 3,18 τίς ἔλαβεν who took-אשׂנ מי? ⋄אשׂנ for MT אתשׂמ the burden (of)?; *Jb 38,14 ἦ σὺ λαβών did you take-שׂהתתפ ⋄שׂתפ? for MT תתהפך ⋄הפך did it changeCf. HARL 1991=1992a 152-153; HARLÉ 1988 99.166-167; HELBING 1928, 53; LE BOULLUEC 1989, 245;MARGOLIS, M. 1906a=1972 71-74; →TWNT(→ἀναλαμβάνω, ἀντιλαμβάνω, ἀπολαμβάνω, διαλαμβάνω, ἐκλαμβάνω, ἐπιλαμβάνω, ἐπικαταλαμβάνω, καταλαμβάνω, μεταλαμβάνω, παραλαμβάνω, περιλαμβάνω, προλαμβάνω, προκαταλαμβάνω, προσλαμβάνω, συλλαμβάνω, συμπαραλαμβάνω, συμπεριλαμβάνω, συναντι-, ὑπολαμβάνω,,) -
14 δυσάρεστος
δῠσᾰρεστ-ος, ον,A hard to appease, implacable, ; ill-pleased, τι at a thing, Luc.Nav.46; ill to please, fastidious, peevish,δυσάρεστον οἱ νοσοῦντες E.Or. 232
, cf. Isoc.1.31, 12.8, X.Mem.3.13.3 ([comp] Comp.), Diph.63, Nicostr.31 ([comp] Comp.), Plu.2.128d;ἀνοίας νόσημα δυσάρεστον Polystr.Herc.1520.1
; τὸ δ. displeasure, Plu.Sol.25. Adv. - τως, ἔχειν πρός τι Id.2.476b
.Greek-English dictionary (Αγγλικά Ελληνικά-λεξικό) > δυσάρεστος
-
15 μεστός
A full,ἄγγεα Hom.Epigr.15.5
;ἐποίησεν τὴν πόλιν μεστήν Ar.Eq. 814
; ἔγχεον μεστήν a full cup, Diph.20, cf. Alex.58;μὴ μεστὰς ἀεὶ ἕλκωμεν Antiph.207.1
; of persons,οἶνον πίνεις μ. ὤν Alex.164
, cf. Anaxandr.15.II c. gen., full of,ἀργυρίου.. ἀρτάβη μεστή Hdt.1.192
;τὸ στόμα.. μεστὸν βδελλέων Id.2.68
;μ. ὕδατος Ar. Nu. 383
; ἀλφίτων, οἴνου, ἐλαίου, Id.Pl. 806sq.; ὄνος.. οἴνου μ. laden with.., Id.V. 617;ἱμάτιον κηλίδων μ. Thphr.Char.19.7
.2 metaph.,πάντα μ. ἐλπίδων ἀγαθῶν εἶναι X.HG3.4.18
; μεστοὶ σπουδῆς, ἀταξίας, Id.Smp.1.13, Mem.3.5.6;πολλῆς ἀνοίας μ. Isoc.5.45
;σοφία μ. ἐλέους καὶ καρπῶν ἀγαθῶν Ep.Jac.3.17
;φόβων καὶ ἐρώτων μ. Pl.R. 579b
;ἀπάτης μ. Id.Phd. 83a
, etc.;ἐλευθερίας Id.R. 563d
; μ. θεάτρου full of theatric pride, i. e. spoilt by applause, Id.Smp. 194b; ὑπερηφανίας καὶ ὑπεροψίας μ. v.l. in D.21.195.b sated with, c. gen., E.IT 804; ; τινος (of a person) Plu.2.541d: c. part., μ. ἦ θυμούμενος, i. e. had had my fill of anger, S.OC 768;μ. ἐγένετο ἀγανακτῶν D.48.28
;μεστοὶ τοῦ συνεχῶς λέγοντος Id.18.308
; alsoμ. τὸν θυμόν Plu.Alex.13
. -
16 νόσος
νόσος, [dialect] Ep. and [dialect] Ion. (not [dialect] Dor., cf. Berl.Sitzb.1927.156 ([place name] Cyrene)) [full] νοῦσος, ἡ,A sickness, disease, plague, νοῦσον ἀνὰ στρατὸν ὦρσε κακήν (sc. Apollo),ὀλέκοντο δὲ λαοί Il.1.10
; ;δολιχὴ ν. 11.172
;νοῦσοι ἀργαλέαι Hes. Op.92
:— Phrases:ἐς ν. πεσεῖν A.Pr. 473
;ἐς ν. ἐμπίπτειν Antipho 1.20
;νόσον ἐμπεπτωκέναι τοῖς κτήνεσιν X.Cyr.8.3.41
;μοι ν. ἐπήλυθεν Od.11.200
;νόσῳ ληφθέντι S.Tr. 445
; κάμνειν νόσον, ὑπὸ νόσου, v. κάμνω; ἀσθενεῖν ταύτην τὴν νόσον Isoc.19.24;ἐκ τῆς νούσου ἀνέστη Hdt.1.22
; θήλεα ν. ib. 105, cf. Hdn.4.12.2; ἱερὰ νόσος, v. ἱερός IV. 8: ν. defined, Gal.7.43.2 disease of mind, esp. caused by madness, passion, vice, etc.,ν. φρενῶν A.Pers. 750
(troch.); θεία ν., i.e. madness, S.Aj. 185 (lyr.); μανιάσιν ν. ib.59; λυσσώδη ν. ib. 452; of love, Id.Tr. 491;Ἀφροδίτας ν. E.Hipp. 767
(lyr.);ἀκόλαστον ἔσχε γλῶσσαν, αἰσχίστην ν. Id.Or.10
;τῆς μεγίστης ν., ἀνοίας Pl.Lg. 691d
; ν. καὶ στάσιν οὐ ταὐτὸν νενόμικας; Id.Sph. 228a. -
17 προσαπολαύω
A reap, share in besides,ὕβρεως καὶ ἀτιμίας D.H.6.58
;ἀνοίας καὶ ἀμαθίας Jul.Or.7.228b
(prob.): c. acc.,κακόν τι Com.Adesp.1311
; ἕτερόν τι π. gain something different besides, Pl.Alc. 2.150c.Greek-English dictionary (Αγγλικά Ελληνικά-λεξικό) > προσαπολαύω
-
18 τολμηρός
Aοἱ-ότατοι Isoc. 3.21
;προθυμία-οτάτη Th.1.74
; τὸ τ. τινῶν their hardihood, ib. 102; τὸ -ότερον your greater daring, Id.2.87;τ. πολλὰ δρᾶν Arist.EN 1117a2
;κἂν εἰ -ότερον εἰρῆσθαι Pl.Sph. 267d
: also in Poets, E.Supp. 305, Ar.Nu. 445 (anap.), Bion 1.60;ἀνοίας οὐδὲν -ότερον Men.738
; opp. εὔτολμος, Id.Mon. 153. Adv.- ρῶς Th.3.74
,83, X.Smp.2.12, etc.: [comp] Comp.- ότερον Th.4.126
, Plb.1.17.7, Ep.Rom.15.15: [comp] Sup.- ότατα Poll.3.136
.Greek-English dictionary (Αγγλικά Ελληνικά-λεξικό) > τολμηρός
-
19 ἅπας
A sṃ-, cf. εἷς), strengthd. for πᾶς, quite all, the whole, and in pl.all together, freq. from Hom. downwds.; in all things,Hdt.
1.1;τοῖσι ἅπασι 91
; ;ἐφ' ἅπασι Ph.2.365
.2 with Adj., ἀργύρεος δὲ ἔστιν ἅ. all silver, i.e. of massive silver, Od.4.616, 15.116;ἅ. δὲ τραχὺς ὅστις ἂν νέον κρατῇ A.Pr.35
;μικκός γα μᾶκος.. ἀλλ' ἅπαν κακόν Ar.Ach. 909
, cf. Theoc.15.19, 148; ἡ ἐναντία ἅπασα ὁδός the exactly contrary way, Pl.Prt. 317b.3 with abstract Subst., all possible, absolute,ἅπασ' ἀνάγκη Ar.Th. 171
;σπουδή D.H.6.23
;ἀτοπία Plb.39.1.7
;εἰς ἅπαν ἀφικέσθαι ἀνοίας Paus. 7.15.8
.4 sts. c. Art., Hdt.3.64,al., A.Pr. 483, Th.2.13.II after Hom. in sg., every one, neut. everything, Pl.Phd. 108b; οὐ πρὸς [ τοῦ] ἅπαντος ἀνδρός not in the power of every man, Hdt.7.153; ; in any cause whatever,Id.
OC 807;σῖγα νῦν ἅπας ἔχε σίγαν Cratin.144
; nihil non..,Ar.
Th. 528: with Subst., ἅπαντι λόγῳ in every matter, Cratin.231; τὸ ἅπαν, as Adv., altogether, Pl.Phdr. 241b; καθ' ἅπαν as a whole, Ti.Locr.96d;ἐς ἅπαν Th.5.103
; at all,Lib.
Or.18.266;πρὸς ἅπαν Ph.2.493
;ἐξ ἅπαντος Luc.Merc.Cond.41
. [ ᾰπᾰν Od.24.185, etc., Pi.P.2.49; but ᾰπᾱν Men.129, Metrod.57, Theoc.2.56, and [dialect] Att. acc. to Hdn.Gr.2.12; ᾰπᾰν in anap., Ar.Pl. 493: the use of ἅπας for πᾶς is chiefly for the sake of euphony after consonants.] -
20 ἐλλείπω
A leave in, μόνον.. ἐλλελειμμένον left in a race, S.El. 736; leave behind,οὐδ' ἐλλέλοιπας ἐλπίδα E.El. 609
;τοῖόν σφιν ἐνέλλιπε θέλκτρον ἀοιδῆς A.R.1.515
.2 leave out, leave undone, freq. with neg. Pron. neut.,μηδὲν ἐ. ὅσων χρὴ πονεῖν S.Aj. 1379
;οὐδὲν ἐλλείψουσι.. χειρουργίας Ar.Lys. 673
;λέγε μηδὲν ἐλλείπων Pl.Plt. 269c
, cf. Ti. 17b, X.Mem.4.3.17;ἐ. τι τῶν νομίμων Id.Cyr.1.2.14
; τοῦτ' αὐτὸ ἐ. Pl.Plt. 267c, cf.R. 362d; ἔνια, σμικρά, Id.Cra. 431c, 431d, etc.:—[voice] Pass., Id.Phlb. 18d;τῆς προθυμίας οὐδὲν ἐλλέλειπται Lys.12.99
;εὑρήσει οὐδὲν ἐλλειφθέν D.18.303
.b fail to pay, leave unpaid,ἐλλελοιπότες εἰσφοράν Id.24.172
, cf. Arist. Ath.48.1;τινὰ τῶν ὀψωνίων τοῖς μισθοφόροις Plb.4.60.2
.3 intr., fall short, fail, ;ἄτας οὐδὲν ἐλλείπει S.Ant. 584
(lyr.);ἤνπερ μὴ 'λλίπωσιν αἱ δίκαι Ar.Pl. 859
;ἐ. ἐν τῷ ἔργῳ Th.1.120
;τοῖς ἱππικοῖς Plb.15.3.5
; opp. περιγίγνεσθαι, Pl. Lg. 740d; opp. πλεονάζειν, Isoc.2.33; opp. ὑπερβάλλειν, Pl.Lg. 719d, Arist.EN 1108b18; fail in duty, X.HG7.5.8, Eq.8.5; τὸ ἐλλεῖπον [τῆς ἐπιστήμης] a deficiency of.., Th.6.69;τὸ ἐ. ἐκπληρώσατε X.Cyr.4.5.39
, etc.; to be too small, Id.Cyn.5.26; ἐλλείπων, ὁ, name of a throw of the dice, Eub.57.4.b Geom., fall short, χωρίῳ by an area, Pl.Men. 87a, cf. Euc.6.27, al.4 c. gen. rei, to be in want of, fall short of, lack,τὸν ἐλλείποντ' ἔτι ἥβης ἀκμαίας A.Th.10
; ἐ. [χρημάτων] Th.1.80;τῆς δόξης Id.2.61
;τὰ τῶν ἱκανῶν ἐλλείποντα X.Hier.4.8
; τὸ τίμημα ἐνέλιπε τῶν ἑξακισχιλίων διακοσίοις ταλάντοις fell short of the 6000 by 200, Plb.2.62.7; τοσοῦτον ἐλλείπει τοῦ λυπεῖσθαι so far does he fall short of feeling pain, Arist.EN 1108b5; πολλοῦ γε καὶ τοῦ παντὸς ἐλλείπω (sc. τοῦ ταρβεῖν) A.Pr. 961: with a neg., προθυμίας γὰρ οὐδὲν ἐλλείπεις ib. 341, cf. Pl.Ti. 20c; : impers., ἐλλείπει πωμάτων there is lack of drink, Id.Lg. 844b; οἷς ἂν τῆς γενέσεως ἐλλείπῃ ib. 740c;ὧν δ' ἐνέλειπε τῇ πόλει.. D.18.302
.5 c.gen.pers., to be inferior to, Pl.Alc.1.122c; ἐμπειρίᾳ μηδὲν ἐκείνων ἐ. Id.R. 484d: also c. gen. rei, τἀνθάδε τῶν ἐκεῖ ἐ. Id.Alc.1.122d.6 folld.by μή c.inf., τί γὰρ ἐ. μὴ παραπαίειν; in what does it fall short of madness? A.Pr. 1056 (anap.);οὐδὲν ἐλλείψω τὸ μὴ.. πυθέσθαι S.Tr.90
.7 c. part.,ὅτι ἄν τις ἐλλείπῃ λέγων Pl.Phdr. 272b
; οὐκ ἐλλείψει εὐχαριστῶν will not fail to give thanks, Decr. ap. D.18.92: abs., οἱ ἐλλείποντες defaulters, Id.22.44.8 of things, to be wanting or lacking to.., c.dat., X.Mem.2.1.8.II c. acc. pers., ἐλλείπει τινά τι something fails one, Plb.9.41.11;ἵνα μηδὲν αὐτὰς ἐλλείπῃ τῶν ἐπιτηδείων Id.10.18.11
.III [voice] Pass., to be surpassed,ἐλλείπεσθαι εὖ ποιῶν X.Mem.2.6.5
.2 to be wanting, fail, Id.Cyr.6.2.37, Eq.3.8, etc.; to be inferior, Pl.R. 484d: c. gen.,τινὸς εἰς σύνεσιν Id.Amat. 136a
.Greek-English dictionary (Αγγλικά Ελληνικά-λεξικό) > ἐλλείπω
- 1
- 2
См. также в других словарях:
ἀνοίας — ἀνοίᾱς , ἄνοια the character of an fem acc pl ἀνοίᾱς , ἄνοια the character of an fem gen sg (attic doric aeolic) ἀνοίᾱς , ἄνοια the character of an fem acc pl (attic epic) ἀνοίᾱς , ἄνοια the character of an fem gen sg (attic epic doric… … Greek morphological index (Ελληνική μορφολογικούς δείκτες)
безоумиѥ — БЕЗОУМИ|Ѥ (155), ˫А с. 1.Неразумие, безрассудство, безумство: простите мѩ съгрѣшьша въ безɤми своемь Мин 1095 (сент.), 123 (приписка); больми себе гърдыи разгордѣвъ. и безоумиѥмь поболѣвъ послѣдьнимъ. (ἀπόνοιαν) ЖФСт XII, 102; сми˫атисѩ… … Словарь древнерусского языка (XI-XIV вв.)
σχιζοφρενία — (Ιατρ.). Ψυχοπάθεια, που χαρακτηρίζεται από την αποδιοργάνωση της προσωπικότητας αυτό που ονομάζεται διάσπαση των ψυχικών λειτουργιών με έκπτωση του συναισθήματος, απώλεια της επαφής με το περιβάλλον (αυτισμός) και ψευδαισθήσεις. Συνήθως… … Dictionary of Greek
оле — (33) межд. Употребляется для усиления экспрессивности высказывания. О: оле дивьноѥ ваю тьрпѣниѥ мѫченика. Стих 1156–1163, 73 об.; дьржатель всемѹ. ѡле б҃жиихъ сѹдьбъ. ѿстѹпьникъ бываѥть. (ὤ ѱεοῦ κριμοτων!) ЖФСт к. XII, 102 об.; ѡле чю(до) ѹлѹчиша … Словарь древнерусского языка (XI-XIV вв.)
κοπροφαγία — η βιολ. η πρόσληψη κοπράνων ως τροφής, κατάσταση η οποία είναι φυσιολογική σε ορισμένα ζώα, ενώ στον άνθρωπο παρατηρείται σε περιπτώσεις βαριάς άνοιας. [ΕΤΥΜΟΛ. Αντιδάνεια λ., πρβλ. αγγλ. coprophagy < copro (πρβλ. κόπρος [Ι]) + phagy (πρβλ.… … Dictionary of Greek
ξεμώραμα — το [ξεμωραίνω] απώλεια τής διανοητικής διαύγειας, κατάσταση αποχαύνωσης ή άνοιας, ξεκούτιασμα … Dictionary of Greek
πλάνη — Παραδρομή του πνεύματος, το οποίο, κατά τη διαδρομή των ενεργειών του, χάνει την ορθή κατεύθυνση και καταλήγει να θεωρεί ως αληθινό εκείνο που είναι εσφαλμένο ή αντίστροφα. Η π. χαρακτηρίζεται από αδικαιολόγητη πίστη στην αντικειμενική αξία… … Dictionary of Greek
πρεσβυοφρενία — η, Ν ιατρ. κλινική μορφή τής γεροντικής άνοιας στην οποία προεξάρχουν διαταραχές τής μνήμης, με εσφαλμένες αναγνωρίσεις και με διαταραχή τού προσανατολισμού ως προς τον χώρο και τον χρόνο, ενώ οι κοινωνικοί αυτοματισμοί διατηρούνται σχετικά καλά … Dictionary of Greek
τολμηρός — ή, ό / τολμηρός, ά, όν, ΝΜΑ 1. αυτός που έχει τόλμη, άφοβος, ριψοκίνδυνος (α. «τολμηρός άνθρωπος» β. «οὐχ ἐν τι μόνον, ἀλλὰ πολλὰ τολμηρός ἐστι», Λυσ.) 2. αυτός που γίνεται με τόλμη (α. «τολμηρό εγχείρημα» β. «ἀνοίας οὐδὲν τολμηρότερον», Μέν.) 3 … Dictionary of Greek
υποκροκαίνομαι — Μ [κρόκος] σπινθηροβολώ («τῶν ὀφθαλμῶν ὑποκροκαινομένων τῇ φλογὶ τῆς ἀνοίας», Θεοφύλ. Σ.) … Dictionary of Greek
ψευδοάνοια — η, Ν ιατρ. σύμπλεγμα συμπτωμάτων που δίνουν εικόνα άνοιας. [ΕΤΥΜΟΛ. Νόθο αντιδάνειο σύνθ., πρβλ. αγγλ. pseudodementia < pseudo (< ψευδ[ο] *) + dementia «άνοια»] … Dictionary of Greek