-
1 τετρυχωμένος
τετρῡχωμένος, τρυχόομαιperf part mp masc nom sgτρυχόωwear out: perf part mp masc nom sg -
2 τρύχω
τρύχω, aufreiben; οἶκον, den Haushalt, das Vermögen aufzehren, τρύχουσι δὲ οἶκον, Od. 1, 248. 16, 125. 19, 133; vgl. Hes. Sc. 307; πτωχὸν οὐκ ἄν τις καλέοι τρύξοντά ἑ αὐτόν, der den Einladenden selbst aufzehren würde, Od. 17, 387; auch oft übtr., belästigen, quälen, bedrängen, ἦ τ' ἂν τρυχόμενός περ ἔτι τλαίης ἐνιαυτόν, 1, 288. 2, 219; μηδὲ τρυχώμεϑα λιμῷ, 10, 177, vom Hunger aufgerieben werden; τρύχειν βίον ἐν κακότητι, das Leben im Elend hinbringen, Theogn. 909; Solon bei Dem. 19, 255; vom Kummer, Soph. O. R. 666; ἐνϑυμίοις εὐναῖς ἀνανδρώτοισι τρύχεσϑαι, Trach. 110; vgl. Ai. 599; Eur. Hipp. 147 Hel. 528; Ar. Ach. 68. – Eben so von Leidenschaften, die das Leben aufzehren, ἔρωτες, πόϑος, Ep. ad. 10. 27 (XII, 88. 143); τρύχεσϑαί τινος, sich aus Sehnsucht nach Einem verzehren, Ar. Pax 989. – In Prosa kommt nur das praes. vor, die andern Zeiten werden von τρυχόω entlehnt, bes. perf. pass. τετρυχωμένος: Plat. Legg. VII, 807 b; τῷ πολέμῳ κατὰ πάντα τετρυχωμένοι, Thuc. 7, 28; τετρυχωμένοι ὑπὸ τῶν πολεμίων, Pol. 1, 11, 2; τετρύχωται, D. Hal. 7, 44; πόλεις τετρυχωμένας, Plut. Pomp. 10. S. auch τρύω.
-
3 κάματος
κάματος, ὁ (καμεῖν), 1) Mühe, Drangsal, Anstrengung; ἄτερ καμάτοιο τέλεσσαν Od. 7, 325; πολυάϊξ, vom Kriege, Il. 5, 810; die auf Anstrengung folgende Erschöpfung, Entkräftung, wie sie sich in den Gliedern, bes. den Knieen äußert, ὁππότε κέν μιν γυῖα λάβῃ κάματος Il. 4, 230, γούναϑ' ἵκοιτο 13, 711; κάματος δ' ὑπὸ γούνατ' ἐδάμνα 21, 52; καμάτῳ φίλα γυῖα λέλυντο 13, 85; αἴϑρῳ καὶ καμάτῳ δεδμημένον Od. 14, 318; ὕπνῳ καὶ καμάτῳ ἀρημένος 6, 2; ὁμοῦ καμάτῳ τε καὶ ἄλγεσι ϑυμὸν ἔδοντες 9, 75. – Pind. ὄλβος ἄνευ καμάτου οὐ φαίνεται P. 12, 28, ohne Anstrengung; παῦροι ἐν πόνῳ πιστοὶ βροτῶν καμάτου μεταλαμβάνειν N. 10, 79; δυςπενϑής P. 12, 10; νώδυνος N. 8, 50; οὐδέποτ' ἐκ καμάτων ἀποπαύσομαι Soph. El. 128, vgl. O. R. 174 O. C. 1234, überall im Chor; εἰς γῆν γόνυ καμάτῳ καϑεῖσαν Eur. I. T. 333; sp. D. Auch in sp. Prosa, πολλοὺς καμάτους ὑπομείνας καὶ τραύματα Luc. Macrob. 22; καμάτοις καὶ φροντίσι τετρυχωμένος Hdn. 1, 3, 1; Krankheit, Poll. 3, 104, neben ἀῤῥωστία; D. Hal. 10, 53 οὔτε τῶν ἰατρῶν ἀρκούντων ἔτι βοηϑεῖν τοῖς καμάτοις. – 2) das mühsam Erarbeitete, das mit Anstrengung Erworbene; ἄλλοι δ' ἡμέτερον κάματον νήποινον ἔδουσιν Od. 14, 417; Hes. Th. 599; das Werk, βόμβυκας ἔχων, τόρνου κάματον Aesch. frg. 51; σάνδαλα, ἐρατὸν σκυτοτόμων κάματον Ant. Sid. 21 (VI, 206), vgl. 52 (IX, 58).
-
4 τρυχω
(ῡ) и * τρῡχόω досл. тереть, перен.1) истреблять, расточать, разорять(οἶκον Hom.)
τ. κάματόν τινος Hes. — пользоваться плодами чьего-л. труда2) объедать, обездоливать(τινά Hom.)
3) мучить, томить, изнурять, терзать(ψυχάν Soph.; ἑαυτόν Eur.; τέν πόλιν στρατείαις Xen.)
-
5 τέτραλον
Greek-English dictionary (Αγγλικά Ελληνικά-λεξικό) > τέτραλον
-
6 τρυχόω
A wear out, emaciate,τὸ πᾶν σῶμα Gal.6.488
;τὴν Ἑλλάδα Hdn.3.2.8
; τρυχνοῦν (fort. τρυχοῦν), = καταπονεῖν, ἰσχναίνειν, Hp. ap. Gal.19.147:—[voice] Pass.,οἶκος τρυχοῦται Mimn.2.12
; mostly in [tense] pf. part. τετρυχωμένος, Th.4.60, Hp.Mul.1.61, Pl.Lg. 807b (v.l.), etc.;τῷ πολέμῳ κατὰ πάντα τετρ. Th.7.28
;ὑπὸτῶν πολέμων Plb.1.11.2
;παλαιὸν καὶ τετρ. δίκτυον Alciphr.1.14
; also τρυχωθῆναι τὸ σῶμα, viz. by disease, Hp.Mul.1.5.
См. также в других словарях:
τετρυχωμένος — τετρῡχωμένος , τρυχόομαι perf part mp masc nom sg τρυχόω wear out perf part mp masc nom sg … Greek morphological index (Ελληνική μορφολογικούς δείκτες)
одьржимыи — (126) прич. страд. наст. 1.Поддерживаемый, прикрепляемый; укрепляемый: землѧ (ж) не ѡ собѣ ѹтвердисѧ, но ѿ волна сѹщьство състави(с), ѡдержима же и та || посредѣ всѣ(х) свѧзана (ἐμπεριέχεται) ГА XIV1, 42б–в; || перен.: правоходити и ѿринѹти зла˫а … Словарь древнерусского языка (XI-XIV вв.)