-
41 πτολίεθρον
πτολίεθρον, τό, eigtl. dim. von πόλις, πτόλις, aber ohne verkleinernde Bedeutung, also = πόλις, Stadt; oft von Troja, Il. 1, 164, u. sonst auch von andern Städten; auch Hes. u. sp. D., vgl. Wern. Tryphiod. p. 38.
-
42 πόλις
πόλις, poet. auch πτόλις, ἡ, gen. εως, ion. ιος, bei att. Dichtern auch εος, was auch in πόλευς zsgzgn wird, Theogn. 776. 1043, ep. πόληος, bei Hom. ist πόλιος auch zweisylbig gebraucht, Il. 2, 811. 21, 567, wie auch bei den Attikern πόλεως, vgl. Porson Eur. Med. 906; dat. πόλει u. ep. πόληϊ; acc. πόλιν u. Hes. Sc. 105 auch πόληα; plur. nom. neben πόλεις ep. πόληες, auch πόλιες, Od. 15, 412, wie Pind. N. 18, 47; gen. πόλεων, u. poet. πολίων; dat. πόλεσιν, ep. πολίεσσιν, Od. 21, 252. 24, 355, Pind. P. 7, 9 πολίεσι, auch in einem Decret der Lacedämonier Thuc. 5, 77. 79; acc. πόλεις, ep. πόληας, auch πόλιας, was Od. 5, 560 zweisylbig ist, u. Her. πόλις; gen. dual. τοῖν πολέοιν, Isocr. 4, 73 (von πόλος, πολέω, eigtl. wo man sich aufhält); – die Stadt; Hom. bes. Troja, Il. 2, 367; πόλις ἄκρη u. ἀκροτάτη, = ἀκρόπολις, der höchste, befestigte Theil der Stadt, die Stadtburg, 6, 88. 257. 20, 52; πόλις πύργοις ἀραρυῖα, 15, 737; er vrbdt auch πόϑι τοι πόλις ἠδὲ τοκῆες, Od. 1, 170 u. öfter, Vaterstadt, die Stadt, wo man wohnt, vgl. εἰ πατρίδ' ἱκοίατο καὶ πόλιν αὐτῶν, 10, 416; πατρί τε σῷ μέγα πῆμα πόληΐ τε παντί τε δήμῳ, Il. 3, 50; er bezeichnet auch eine ganze Gegend damit, insofern sie durch Gründung einer Stadt angebau't und von Menschen bewohnt ist, Od. 6, 177, wohin man auch rechnet ὅπως πόλιν καὶ ἄστυ σαώσῃς Il. 17, 144, vgl. Schol. Il. 14, 230 Strab. VIII, 3 u. Lehrs de stud. Aristarch. p. 250; Eur. sagt Ion 305 Εὔβοι' Ἀϑήναις ἐστί τις γείτων πόλις; vgl. frg. Rhadam. 2 u. Soph. frg. 360; der Schol. Ar. Pax 251 bemerkt ὅτι πόλιν εἶπε τὴν Σικελίαν νῆσον οὖσαν, καὶ Ὅμηρος πολλάκις τὰς νήσους πόλεις καλεῖ (wofür er Il. 14, 231 anführt); Lys. 6, 6, wo Σικελία, Πελοπόννησος folgt; vgl. ὑπέρ τε πόντον καὶ περιῤῥύτας πόλεις, Aesch. Eum. 77. Im Gegensatz von ἄστυ bezeichnet es aber den Verein der Bürger, u. dieses die Gebäude der Stadt selbst, vgl. Böckh expl. Pind. Ol. 7, 34 Dissen Isthm. 4, 49 ff.; ἐν πρύμνῃ πόλεως οἴακα νωμῶν, Aesch. Spt. 2; ἄνδρας ἐκκρίτους πόλεως, 57; πόλις γὰρ εὖ πράσσουσα δαίμονας τίει, 77; πύργοι μέν, οἳ πόλιν στέγουσιν, Soph. O. C. 15; πασῶν, Ἀϑῆναι τιμιωτάτη πόλις, 108, u. öfter; aber noch häufiger von der Gemeinschaft der Bürger, welche die Stadtgemeinde, den Staat bilden, z. B. πόλις γὰρ ἧμιν ἁ' μὲ χρὴ τάσσειν ἐρεῖ, Ant. 730, πόλις γὰρ οὐκ ἔσϑ' ἥτις ἀνδρός ἐστ' ἑνός, 733; vgl. bes. ὧν πόλις ἀνάριϑμος ὄλλυται, d. i. πολῖται, O. R. 179; u. so Eur. u. schon Hom. Il. 16, 69, Τρώων δὲ πόλις ἐπὶ πᾶσα βέβηκε ϑάρσυνος; Ar., bei dem es auch allein für die Burg von Athen steht, Equ. 1089 Lys. 245, wie Xen. An. 7, 1, 27; u. so ist, wo von Athen die Rede ist, πόλις die Burg, gew. ἀκρόπολις, u. ἄστυ die eigentliche Stadt; κατὰ πόλιν dem ἐν ταῖς στρατείαις entggstzt, Xen. Mem. 4, 4, 1. – In att. Prosa gew.: πόλεις κατὰ κώμας οἰκούμεναι, Thuc. 1, 5; Plat. sagt ταύτῃ τῇ ξυνοικίᾳ ἐϑέμεϑα πόλιν ὄνομα, Rep. II, 369 c, u. setzt gegenüber οὔτε πόλιν, οὔτε ἰδιώτην, Conv. 178 d; πόλεις τε καὶ ἔϑνη ἀνϑρώπων, Rep. I, 348 d. Bei Xen. Cyr. 8, 2, 28 sind πόλεις Demokratieen; τὰ τῆς πόλεως, Staatsangelegenheiten, Staatsverwaltung.
-
43 δια-πέρθω
δια-πέρθω (s. πέρϑω), (gänzlich) zerstören; Homer öfters; activum: aor. 1. Odyss. 3, 130. 11, 533. 13, 316 πόλιν διεπέρσαμεν; Odyss. 9, 265 διέπερσε πόλιν; Iliad. 4, 53 τὰς διαπέρσαι und vs. 55 διαπέρσαι ohne Object, von Städten, zu vs. 53 Scholl. Herodian. πρὸ τέλους ἡ ὀξεῖα τοῦ διαπέρσαι, ἵν' ᾖ ἀπαρέμφατον ἀντὶ προστακτικοῦ; Iliad. 9, 46 ἄλλοι μενέουσι, εἰς ὅ κέ περ Τροίην διαπέρσομεν; aor. 2. Iliad. 1, 367 τὴν διεπράϑομεν, eine Stadt; Odyss. 8, 514 ἄστυ διέπραϑον; Iliad. 7, 32 διαπραϑέειν τόδε ἄστυ; Iliad. 18, 511 διαπραϑέειν ohne Object, von einer Stadt; Iliad. 11, 733 ἀμφίσταντο ἄστυ διαπραϑέειν μεμαῶτες; Iliad. 9, 532 διαπραϑέειν μεμαῶτες Ἄρηι ohne Object, von einer Stadt; medium: aor. 2. in passiver Bedeutung Odyss. 15, 384 διεπράϑετο πτόλις. – Theocr. 22, 217
-
44 ἀμφίς
ἀμφίς, ursprünglich eins mit ἀμφί; s. Buttmann Lexil. II, 217 ff. A) Adverbium, 1) umher, herum, ϑαλερὴ δ' ἦν ἀμφὶς ἀλοιφή, um das Fleisch herum war Fett, Od. 8, 476; ἀμφὶς ἐόντες Il. 24, 488; δεσμοὶ ἀμφὶς ἔχοιεν, möchten umschließen, Od. 8, 340; ἀμφὶς ἰδών, ringsum schauend, mit Umsicht betrachtend, Hes. O. 701; vgl. Il. 7, 342. 8, 481. 23, 330. 14, 123. 9, 464 (Scholl. Didym. v. l. ἀντιόωντες, ἐγγὺς ἐόντες). 18, 519; ὀλίγη δ' ἦν ἀμφὶς ἄρουρα Iliad. 3, 115 nach Buttmann = wenig Raum war umher. – 2) von, auf beiden Seiten, Iliad. 21, 162 ὁ δ' ἀνέσχετο δῖος Ἀχιλλεὺς Πηλιάδα μελίην. ὁ δ' ἁμαρτῇ δούρασιν ἀμφὶς ἥρως Ἀστεροπαῖος, ἐπεὶ περιδέξιος ἦεν, Scholl. Didym. v. l. ἁμάρτῃ δούρασιν ἄμφω; 12, 434 ἥ τε σταϑμὸν ἔχουσα καὶ εἴριον ἀμφὶς ἀνέλκει ἰσάζουσα; Od. 3, 486 οἱ δὲ πανημέριοι σεῖον ζυγὸν ἀμφὶς ἔχοντες, auf beiden Seiten das Joch habend. – 3) Dinge, die auf beiden Seiten eines Gegenstandes sind, werden durch diesen getrennt; daher hat ἀμφίς auch den Begriff der Trennung, τὼ ζυγὸν ἀμφὶς ἐέργει, hält sie auseinander, Il. 13, 706; κίονες, αἳ γαῖάν τε καὶ οὐρανὸν ἀμφὶς ἔχουσιν, von einander halten, Od. 1, 54; ῥόπαλα ἀμφὶς ἐάγη, Knittel wurden entzweigeschlagen, Il. 11, 559; vgl. Od. 19, 221. 24, 218; αμφὶς φρονέοντε δύω Κρόνου υἷε, verschiedener Meinung sein, Iliad. 13, 345; ἀϑάνατοι ἀμφὶς φράζονται 2, 13; mit ἕκαστος verbunden = jeder für sich, ἀμφὶς ἄγοντες ἕκαστος Od. 22, 57; ἀμφὶς ἕκαστα εἰρήσεται, jedes wird sie besonders fragen, 19, 46; Iliad. 22, 117 ἅμα δ' ἀμφὶς Ἀχαιοῖς ἄλλ' ἀποδάσσεσϑαι, ὅσα τε πτόλις ἥδε κέκευϑεν, Scholl. Aristonic. ἡ διπλῆ, ὅτι ἀντὶ τοῠ ἀμφιδάσεσϑαι, δίχα μερίσεσϑαι; 15, 709 τόξων ἀικὰς ἀμφὶς μένον, in der Entfernung; 18, 502 ἀμφὶς ἀρωγοί, Helfer auf beiden Seiten; – Orac. bei Her. 1, 85 τὸ δέ σοι πολὺ λώιον ἀμφὶς ἔμμεναι, es ist dir viel besser, entfernt davon, ohne das zu sein. – B) Praeposition, meist seinem Casus nachgesetzt, 1) mit dem gen., ἅρματος ἀμφὶς ἰδών, den Wagen ringsum betrachten, Il. 2, 384; Illad. 8, 444 αἱ δ' οἶαι Διὸς ἀμφὶς Ἀϑηναίη τε καὶἭρη ἥσϑην, οὐδέ τί μιν προσεφώνεον, Buttmann Lexil. 2, 220 falsch = entfernt vom Zeus, Aristarch richtig = zu beiden Seiten des Zeus, Scholl. Aristonic. ἡ διπλῆ πρὸς τὴν καϑέδραν, ὅτι ἑκατέρωϑεν τοῦ ΔιὸςἭρα καὶ Ἀϑηνᾶ, vgl. 24, 100 ἡ δ' ἄρα πὰρ Διὶ πατρὶ καϑέζετο, εἶξε δ' Ἀϑήνη. Ἕρη δὲ χρύσεον καλὸν δέπας ἐν χερὶ ϑῆκεν καί ῥ' εὔφρην' ἐπέεσσι· Θέτις δ' ὤρεξε πιοῦσα, Scholl. Aristonic. ἡ διπλῆ πρὸς τὴν καϑέδραν Ἀϑηνᾶς καὶἭρας, ὅτι ἑκατέρωϑεν τοῦ Διός. καὶ ὅταν λέγῃ »αἱ δ' οἶαι Διὸς ἀμφίς«, τὸ αὐτὸ σημαίνει, Διὸς ἑκατέρωϑεν, οὐχ ὥς τινες δέχονται χωρίς; vgl. 4, 21 u. Scholl.; – Od. 14, 352 μάλα δ' ὦκα ϑὐρηϑ' ἔα ἀμφὶς ἐκείνων, weitab von Jenen; ἀμφὶς φυλόπιδος, entfernt vom Kampf, Od. 16, 267; ἀμφὶς ὁδοῦ, seitabwärts vom Wege, Il. 23, 393; Pind. ἐσϑῆτος ἀμφίς, ohne Kleid, P. 4, 258. – 2) mit dem dat., κύκλα σιδηρέῳ ἄξονι ἀμφίς, um die Achse, Il. 5, 753. – 3) mit dem accus., Κρόνον ἀμφὶς ἐόντες Il. 14, 274; Hes. Th. 8511 Od. 6, 266 ἀγορή, καλὸν Ποσιδήιον ἀμφίς; οἵ ῥά μιν ἀμφἱς ᾤκεον 9, 399; δοιαὶ δὲ πελειἀδες ἀμφὶς ἕκαστον χρύσειαι νεμέϑοντο Iliad. 11, 634; 748 πεντήκοντα δ' ἕλον δίφρους, δύο δ' ἀμφἶς ἕκαστον φῶτες ὀδὰξ ἕλον οὖδας; Od. 24, 45 πολλὰ δέ σ' ἀμφὶς δάκρυα ϑερμὰ χέον, 65 πολλὰ δέ σ' ἀμφὶς μῆλα κατεκτάνομεν; 7, 4 κασίγνητοι δέ μιν ἀμφὶς ἵσταντο. – Das Wort findet sich außerdem nur bei sp. Ep., gar nicht bei den Attikern.
-
45 αμφιπτολις
(acc. ιν) adj. досл. окружающий стены города, перен. обрушившийся на город(ἀνάγκη Aesch.)
-
46 διαπερθω
(aor. 1 διέπερσα, aor. 2 διέπρᾰθον) дотла разорять, разрушать, опустошать(πόλιν Hom.; Ἴλιον Theocr.)
κατάλεξον, ἠὲ διεπράθετο (med. = pass.) πτόλις ; Hom. — скажи, разрушен ли город? -
47 ερημοπτολις
-
48 ερυσιπτολις
-
49 νεοπτολις
ἥ (только acc. νεόπτολιν) новый городν. πόλις Aesch. — вновь построенный город
-
50 ομοπτολις
- εως adj. живущий в том же городеὁ. λεώς Soph. — население города, сограждане
-
51 πολις
эп. тж. πτόλις - εως и εος, ион.-дор. ιος, эп. ηος1) город(Ἀθηναίων π. Thuc.)
Ἰλίου π. Aesch. — город Илион;ἥ Μένδη π. Thuc. — город Менда;ἥ π. οἱ Ταρσοί Xen. — город Тарсы;π. ἄκρη (= ἀκρόπολις) Hom. — городской кремль, акрополь2) кремль, цитадельἸνάχου π. Eur. — кремль Инаха ( в Аргосе)
3) страна(ἥδε π. καὴ γαῖα Hom.)
4) остров Hom., Aesch.Εὔβοι΄ Ἀθήναις ἔστι τις γείτων π. Eur. — Эвбея есть остров ( или страна) по соседству с Афинами
5) община, население, граждане(π. καὴ ἄστυ Hom.; π. ἀνάριθμος Soph.; πᾶσα ἥ π. NT.)
τὰ τῆς πόλεως Plat. — государственные дела
-
52 τετραπτολις
(acc. ιν) adj. населяющий четырехградье (т.е. атт. города Οἰνόη, Μαραθών, Προβάλινθος и Τρικόρυθος)(τ. λαός Eur.)
-
53 Πτόλεως
Πτόλεω̆ς, Πτόλιςcity: fem gen sg (attic) -
54 βραχύπτολις
A little city, Lyc.911:—also [suff] βρᾰχύ-πολις, Adj. belonging to a small city,Νιρεύς Eust.317.29
.Greek-English dictionary (Αγγλικά Ελληνικά-λεξικό) > βραχύπτολις
-
55 εὐρυάγυια
Greek-English dictionary (Αγγλικά Ελληνικά-λεξικό) > εὐρυάγυια
-
56 εὐρύχορος
εὐρῠ-χορος, ον,A with broad places, spacious, Μυκαλησσός, Λακεδαίμων, Il.2.498, Od.15.1, etc.;Ἑλλάς Il.9.478
; πτόλις, of Troy, Sapph.Supp. 20a.12; Ἀσία, Λιβύα, Pi.O.7.18, P. 4.43;Ἄργος B.9.31
;ἀγυιαί Pi.P.8.55
, E.Ba.87 (lyr.), Orac. ap. D.21.52;οἶκος AP6.319
(Nicod.). (Prop. with broad dancing-places, cf. χορός; then a conventional epithet, perh. connected by poets with χῶρος.)Greek-English dictionary (Αγγλικά Ελληνικά-λεξικό) > εὐρύχορος
-
57 κεύθω
Aκεύσω Od.3.187
: [tense] aor. 1 ἔκευσα (ἐπ-) 15.263: [dialect] Ep. [tense] aor. κύθε [ῠ] 3.16, Eratosth.4, redupl. subj. κεκύθω [ῠ] Od.6.303: [tense] pf.κέκευθα Il.22.118
: [tense] plpf. ἐκεκεύθειν, κεκ-, Od.9.348, Hes.Th. 505:— [voice] Pass., Il.23.244, etc.: [tense] pf.κέκευται Hsch.
, part.κεκυθ<η>μένη Antim. 3
. (Perh. cogn. with Lat. custos, OE. hýdan 'hide'.):—poet. Verb, cover, hide, esp. of the grave, ὅπου κύθε γαῖα where earth covered him, Od.3.16 (also in [voice] Pass., εἰς ὅ κεν αὐτὸς ἐγὼν Ἄϊδι κεύθωμαι, i.e. till I am in the grave, Il.23.244);ὃν οὐδὲ κατθανόντα γαῖα κ. A.Pr. 570
(lyr.), cf.E.Hec. 325; ὁπότ' ἄν σε δόμοι κεκύθωσι, i.e. when thou hast entered the house, Od.6.303, cf. S.OT 1229, E.Hec. 880: in [tense] pf., contain,ὅσα πτόλις ἥδε κέκευθε Il.22.118
;οἷόν τι ποτὸν.. νηῦς ἐκεκεύθει Od.9.348
;Ἀρχεδίκην ἥδε κέκευθε κόνις Simon.111
, cf. 95; εἴπερ τόδε κ. αὐτὸν τεῦχος, of a cinerary urn, S.El. 1120, cf. A.Ch. 687;ἂ κ. δέλτος ἐν πτυχαῖς E.IA 112
:—[voice] Med., Epigr.Gr. 1081 ([place name] Ilium).2 conceal, and in [tense] pf., keep concealed or hidden,δόλῳ δ' ὅ γε δάκρυα κεῦθεν Od.19.212
; ;μῆτιν ἐνὶ στήθεσσι κέκευθε Od.3.18
, cf. 8.548, 24.474; οὐκέτι κεύθετε θυμῷ βρωτὺν οὐδὲ ποτῆτα no more can ye disguise your eating and drinking, 18.406;κ. φόνον Emp.100.5
;κ. [τι] ἔνδον καρδίας A.Ch. 102
, cf. 739;σιγῇ κ. S.Tr. 989
(anap.); ;μῦθος ὃν κεύθω Id.Supp. 295
; τί κεύθων.. σοφόν; Id.Heracl. 879; κ. μῆνιν cherish anger, like πέσσειν χόλον, ib. 762 (lyr.); πάντα δόλον κεύθοισα v.l.in Theoc.1.50.3 c. dupl. acc., οὐδέ σε κεύσω [ταῦτα] nor will I keep them secret from thee, Od.3.187, cf. Eratosth.l.c. -
58 λιπόπτολις
Greek-English dictionary (Αγγλικά Ελληνικά-λεξικό) > λιπόπτολις
-
59 νεόπτολις
Greek-English dictionary (Αγγλικά Ελληνικά-λεξικό) > νεόπτολις
-
60 πτολίεθρον
πτολίεθρον [ῐ], τό, [dialect] Ep. lengthd. form for πόλις ([etym.] πτόλις), Il.2.133, Od.1.2, Hes.Sc.81, etc.Greek-English dictionary (Αγγλικά Ελληνικά-λεξικό) > πτολίεθρον
См. также в других словарях:
Πτόλις — Πτόλῑς , Πτόλις city fem acc pl (epic doric ionic aeolic) Πτόλις city fem nom sg … Greek morphological index (Ελληνική μορφολογικούς δείκτες)
πτόλις — ἡ, Α (επικ. τ.) βλ. πόλη … Dictionary of Greek
πτόλις — πτόλῑς , πόλις city fem acc pl (epic doric ionic aeolic) πόλις city fem nom sg (epic) … Greek morphological index (Ελληνική μορφολογικούς δείκτες)
Πτόλει — Πτόλις city fem nom/voc/acc dual (attic epic) Πτόλεϊ , Πτόλις city fem dat sg (epic) Πτόλις city fem dat sg (attic ionic) … Greek morphological index (Ελληνική μορφολογικούς δείκτες)
Πτόλι — Πτόλις city fem voc sg Πτόλῑ , Πτόλις city fem dat sg (epic doric ionic aeolic) … Greek morphological index (Ελληνική μορφολογικούς δείκτες)
Πτολίεσσι — Πτόλις city fem dat pl (epic aeolic) … Greek morphological index (Ελληνική μορφολογικούς δείκτες)
Πτολίεσσιν — Πτόλις city fem dat pl (epic aeolic) … Greek morphological index (Ελληνική μορφολογικούς δείκτες)
Πτολίων — Πτόλις city fem gen pl (epic doric ionic aeolic) … Greek morphological index (Ελληνική μορφολογικούς δείκτες)
Πτόλιας — Πτόλις city fem acc pl (epic doric ionic aeolic) … Greek morphological index (Ελληνική μορφολογικούς δείκτες)
Πτόλιες — Πτόλις city fem nom/voc pl (epic doric ionic aeolic) … Greek morphological index (Ελληνική μορφολογικούς δείκτες)
Πτόλιν — Πτόλις city fem acc sg … Greek morphological index (Ελληνική μορφολογικούς δείκτες)