-
1 πρᾱότης
πρᾱότης, ητος, ἡ, Sanftheit, Milde, nach Arist. Eth. 4, 5 die Tugend, welche eine μεσότης περὶ ὀργῆς ist; Ggstz ἀγριότης, Plat. Conv. 197 d, vgl. Crat. 406 a Theaet. 144 b; καὶ φιλανϑρωπία, Dem. 24, 51; Pol. 28, 3, 3 u. Sp., wie Plut., Ggstz ὀργιλότης.
-
2 ἐπι-είκεια
ἐπι-είκεια, ἡ, die Billigkeit, nach Plat. defin. 412 b u. Arist. Eth. Nic. 5, 10 Milderung des strengen Rechtes mit Berücksichtigung der Umstände, ἐπιεικείᾳ τινὶ δ, καίᾳ χρώμενον Plat. Legg. V, 735 a. Vgl. οὐκ ἄξιον οὔτε κατὰ χάριν οὔτε κατ' ἐπιείκειαν οὔτε κατ' ἄλλο οὐδὲν ἢ κατὰ τοὺς ὅρκους ψηφίσασϑαι Isocr. 18, 34, wie εἰ δὲ δεῖ τὰς χάριτας καὶ τὰς ἐπιεικείας ἀνελόντας τὸν ἀκριβέστατον τῶν λόγων εἰπεῖν, ohne Rücksicht auf Dank oder Billigkeit, 4, 63; καὶ πρᾳότης Plut. Pericl. 39; Caes. 57 ist ἐπιεικείας ἱερόν Clementiae fanum, wie auch Thuc. οἶκτος καὶ ἐπ. vrbdt, 3, 48. Allgemeiner, gute, anständige Lebensweise, der ἀκολασία entggstzt, Lys. 16, 11.
-
3 ἐπιείκεια
ἐπιείκεια, ἡ,2. equity, opp. strict law, Arist.Top. 141a16, etc.; κατ' ἐπιείκειαν, opp. κατὰ τοὺς ὅρκους, Isoc.18.34; ἄκαμπτον εἰς ἐ. Plu.Cat.Mi.4.3. of persons, reasonableness, fairness, Th.3.40, 48, 5.86, Pl.Lg. 735a, etc.;ἐ. καὶ πρᾳότης Plu.Per.39
, cf.2 Ep.Cor.10.1; also, goodness, virtuousness, Lys.16.11, D.21.207, Arist.EN 1175b24: pl., joined with χάριτες, Isoc.4.63, cf. 15.149.II. personified, Clemency, Plu.Caes.57.Greek-English dictionary (Αγγλικά Ελληνικά-λεξικό) > ἐπιείκεια
-
4 πραΰτης
πραΰτης, ητος, ἡ (πραΰς; Appian, Bell. Civ. 4, 123 §518 διὰ πραΰτητα; Aesop, Fab. 168 P.=94b H./247 Ch./H-H. 178; CIG 2788; LXX [Thackeray p. 91; 181]; Sextus 545) and older Gk (since Thu., also Appian, Basil. 1 §5; PLond 1912, 101 [41 A.D.]; Philo; Jos., Bell. 6, 383, Ant. 19, 334; IPol 2:1; 6:2), πραότης, ητος, ἡ (so in Ign. and Hermas, while in the NT πραΰτης is the predom. form and πραότης appears as v.l.; for the lit. s. πραΰς) the quality of not being overly impressed by a sense of one’s self-importance, gentleness, humility, courtesy, considerateness, meekness in the older favorable sense (s. πραΰς) w. ἐπιείκεια (Plut., Caesar 734 [57], and, occasionally, other qualities, as Lucian, Somn. 10; s. also Plut., Pyrrh. 398[23, 3]) 2 Cor 10:1 (RLeivestad, NTS 12, ’66, 156–64); 1 Cl 30:8; Dg 7:4; cp. Tit 3:2; 1 Cl 21:7. W. other virtues (Ps 44:5) Gal 5:23; Col 3:12; Eph 4:2; B 20:2; D 5:2; Hm 12, 3, 1. ἐν π. with or in gentleness (Sir 3:17; 4:8) 2 Ti 2:25; IPol 2:1; 6:2; with humility Js 1:21; 3:13 (ἐν πραΰτητι σοφίας in wise gentleness; cp. Appian, Bell. Civ. 3, 79 §323 ἐπὶ σοφίᾳ τε καὶ πραότητι); ἐν εἰρήνῃ καὶ π. 1 Cl 61:2. Also μετὰ π. (so in PLond above) 1 Pt 3:16; Hm 5, 2, 6. As a characteristic of a bishop ITr 3:2 (as political virtue, s. LRobert, Hellenica 13, ’65, 223). The devil is thwarted by humility 4:2. πνεῦμα πραΰτητος 1 Cor 4:21; Gal 6:1.—AvHarnack, ‘Sanftmut, Huld und Demut’ in der alten Kirche: JKaftan Festschr. 1920, 113ff; JdeRomilly, La douceur dans la pensée grecque ’79; RAC III 206–31.—DELG s.v. πρᾶος. M-M. TW. Spicq. Sv. -
5 ὀργή
ὀργή, ἡ, die natürliche Anlage, das Naturell, auch der Thiere, Hes. O. 306; bes. Beschaffenheit der Seele, Gemüths-, Sinnesart, Charakter, H. h. Cer. 205; Theogn.; Her. vrbdt διεπειρᾶτο αὐτέων τῆς τε ἀνδραγαϑίης καὶ τῆς ὀργῆς καὶ παιδεύσιός τε καὶ τρόπου, 6, 128; bes. heftige Gemüthsbewegung, Leidenschaft, vgl. Ausleger zu 1, 73; Suid. erklärt, bei Thuc. stehe ὀργῇ für διανοίᾳ, τρόπῳ, was auf Stellen wie 1, 130 geht, δυςπρόςοδόν τε αὑτὸν παρεῖχε καὶ τῇ ὀργῇ οὕτω χαλεπῇ ἐχρῆτο ἐς πάντας ὁμοίως, ὥςτε μηδένα δύνασϑαι προςιέναι, vgl. ὁ πόλεμος πρὸς τὰ παρόντα τὰς ὀργὰς ὁμοιοῖ, 3, 82; – μείλιχος ὀργά, Pind. P. 9, 49; μεγαλήτορες ὀργαὶ Αἰακοῦ, I. 4, 38, öfter; auch ὀργαῖς ἀλωπέκων, P. 2, 77; ὀργῆς νοσούσης εἰσὶν ἰατροὶ λόγοι, Aesch. Prom. 378; ὀργῆς τραχύτητα, 80; σὲ δ' αὐτόγνωτος ὤλεσ' ὀργά, Soph. Ant. 367; εἰςιδών τις ἐμφερὴς ἐμοὶ ὀργήν ϑ' ὁμοῖος, Ai. 1132, vgl. ὃς οὐκέτι συντρόφοις ὀργαῖς ἔμπεδος, ἀλλ' ἐκτὸς ὁμιλεῖ, 626; κερτομίοις ὀργαῖς, Ant. 947; ὀργὰς πρέπει ϑεοὺς οὐχ ὁμοιοῦσϑαι βροτοῖς, Eur. Bacch. 1301; ἐπιφέρειν ὀργάς τινι, Einem sein Gemüth, seine Neigung zuwenden, Thuc. 8, 83, Schol. erkl. χαρίζεσϑαι u. führt aus Cratin. an τὴν μουσικὴν ἀκορέστους ἐπιφέρειν ὀργὰς βροτοῖς σώφροσι; – ἄνευ κακῆς ὀργῆς καὶ ἤϑους, Plat. Legg. X, 908 e; δι' ὀργὴν ἰδίαν, Menex. 242 d. – Bes. der Z orn; ἃς ἔχεις ὀργὰς ἄφες, Aesch. Prom. 315; δι' ὀργάν, Eum. 936; ὠμῇ ξὺν ὀργῇ, Suppl. 184; βαρεῖα, Soph. Phil. 368; ϑυμοῠ δι' ὀργῆς, O. R. 344; παίω δι' ὀργῆς, 807, vgl. εἰ δι' ὀργῆς ἧκον, 909; ἀνὴρ βέβηκεν ἐξ ὀργῆς ταχύς, Ant. 762; εἰς ὀργὴν πεσών, Eur. Or. 695, öfter; ὀργὴν χαλᾶν, ἔχειν τινί, Ar. Vesp. 727 Pax 642; καὶ μὴ πρὸς ὀργὴν σπλάγχνα ϑερμήνῃς κότῳ, Ran. 843; ὀργῇ χρεώμενος u. ὀργῇ allein, im Zorn, Her. 6, 85. 3, 35; οὐκ ἐποιήσατο ὀργὴν οὐδεμίην, 7, 105, wie ὀργὴν ποιεῖσϑαι, Zorn fassen, zornig sein, 3, 25; Folgde, wie Plat. Phaedr. 233 c, ὑπ ' ὀργῆς βίαιόν τι πράξαντες Phaed. 113 e, μετ' ὀργῆς λέγειν Legg. XI, 922 c, mit Zorn (vgl. Isocr. 2, 23); ὀργαί τε σύντονοι καὶ ϑ υμοὶ βαρεῖς, Tim. Locr. 102 e; πρὸς τὰς ὀργὰς ὀξύῤῥοποί εἰσι, Theaet. 144 a; καὶ ἐπιϑυμίαι, Rep. VI, 493 a; δι' ὀργῆς αἱ ἐπιχειρήσεις γίγνονται, in heftiger Aufwallung, Thuc. 2, 11, öfter; auch διὰ ὀργήν, aus Zorn, Arist. eth. 5, 11; ἐν ὀργῇ ποιεῖσϑαί τινα, Zorn auf Einen werfen, Dem. 1, 16; auch τἡν ὀργὴν φέρειν ἐπί τινα, Pol. 22, 14, 8; ὀργὴ τῆς προδοσίας εἶχε τοὺς Ἀϑηναίους, Plut. Them. 9; Arist. rhet. 2, 3 setzt die πρᾳότης entgegen. – Ion. soll ὀργή = πίσσα sein. Suid. – Die Verwandtschaft von ὀργή mit ὀργάω ist unverkennbar, es bedeutet eigentlich ein innerliches Schwellen, Regen, Trachten.
-
6 κατάστασις
I trans., settlement, establishment, institution,χορῶν A.Ag.23
, cf. Ar. Th. 958;πραγμάτων ἀρχὴ καὶ κ. πρώτη D.18.188
; αὕτη ἡ κ. τῆς δημοκρατίας mode of establishing democracy, Pl.R. 557a; ἐπιτροπῆς κ. constitution of a wardship, Arist.Ath.56.6: also c. gen. agentis, δαιμόνων κ. their ordinance, decree, E.Ph. 1266.2 appointment of magistrates, ἀρχόντων, δικαστῶν, etc., Pl.R. 414a, 425d;τῶν τετρακοσίων Arist.Ath.41.2
, etc.;αἱ περὶ τὰς ἀρχὰς κ. Pl. Lg. 768d
.b at Athens, payment on enrolment in the cavalry, Eup. 268, Pl.Com.165, Lys.16.6 (pl.).3 bringing of ambassadors before the senate or assembly, introduction, presentation, Hdt.3.46, 8.141, 9.9.4 κ. ἐγγυητῶν bringing one's bail forward, D.24.83,84; ἐμφανῶν production of goods, etc., in dispute, Id.53.14, Arist.Ath.56.6, Is.6.31.5 pleading of a case,τὰ πρὸς τὴν κ. δικαιώματα PPetr.3p.55
(iii B.C.), cf. PAmh.2.33.7 (ii B.C.), etc.; opp. ἀφήγησις, Aps.p.251 H.; opp. διήγησις, Corn.Rh.p.371 H., cf. Syrian.in Hermog.2.64R.;αἱ κ. τῶν δημηγοριῶν Arist.Rh.Al. 1438a2
; f.l. for προκατάστασις, Hermog.Inv.2 tit.6 settling, quieting, calming,εἰς ἠρεμίαν καὶ κ. ἐλθεῖν Arist.Ph. 247b27
; ἔστω πράϋνσις κ. καὶ ἠρέμισις (- ησις codd.) ;πρᾳότης κ. κινήσεως τῆς ὑπ' ὀργῆς Pl.Def. 412d
;κατάστασιν ὥσπερ ἐκ μανίας ὁ πότος ἐλάμβανεν Plu.2.704e
; opp. μανία, S.E.M.7.404: hence, of disease, opp. παροξυσμός, Hp.Aph.1.12 (pl.), Epid.1.25 (pl.).7 restoration, opp. διαφθορά, Pl.Phlb. 46c; εἰς δέ γε τὴν αὑτῶν φύσιν ὅταν καθιστῆται, ταύτην αὖ τὴν κ. ἡδονὴν ἀπεδεξάμεθα ib. 42d; [ἡ ἡδονὴ] κ. εἰς τὴν ὑπάρχουσαν φύσιν Arist.Rh. 1369b34
.8 rarely, setting of fractures, Hp.Fract.31, cf. Gal.18(2).590.II intr., standing firm, settled condition, fixedness,κ. γένοιτ' ἂν οὐδενὸς νόμου S.Aj. 1247
.2 state, condition, οὕτω δὴ ἀνθρώπου κ. so is the condition of man, Hdt.2.173;ἐν ἀνθρώπου φύσι καὶ καταστάσι Id.8.83
;ἡ αὐτὴ κ. ἐστι τῇ πρὸ τῆς γενέσεως ἡ μετὰ τὴν τελευτήν Epicur.Fr. 495
; of climatic and seasonal conditions, Hp.Epid.1.3,20;αἱ κ. τοῦ ἐνιαυτοῦ Id.Aph.3.15
;ἀέρος Thphr.HP8.8.7
;λοιμικὴ κ. Plb.1.19.1
, Dsc. 4.115 (pl.); νηνεμία καὶ κ. settled weather, Plu.2.281b;θαυμαστή τις εὐδίας κ. Luc.Halc.4
;κ. τοῦ χρώματος καὶ σώματος Hp.Prorrh.2.4
; κ. ὀμμάτων, προσώπου, E.Med. 1197, Plu.2.260c;κ. κακῶν E.Hipp. 1296
; νυκτὸς ἐν κ. in the stillness of night, Id.Rh. 111; ἐν τοιαύτῃ κ. τῆς ἡλικίας at such a mature age, Hyp.Fr. 205;τὰς ψυχὰς ἐπὶ τὴν ἀρχαίαν κ. ἄγειν Pl.R. 547b
;οὐ τὴν αὐτὴν ἔχει κ. Arist.HA 601b7
; equiv. to διάθεσις, Id.Rh. 1370a2; state of affairs, Isoc.4.115, D.18.62, Plb.2.71.2; also τὴν προσήκουσαν ἔχειν κ. the proper attitude, Carneisc. Herc.1027.10.3 settled order or method, system,ἀπὸ φύσιος καὶ κ. ἀρχαίης Democr.278
; esp. of political constitutions,ἐχρᾶτο καταστάσι πρηγμάτων τοιῇδε Hdt.2.173
;Κορινθίοισι ἦν πόλιος κ. τοιήδε Id.5.92
.β; ἡ κ. τῆς πόλεως Pl.R. 426c
;κ. πολιτείας Id.Lg. 832d
, Arist.Ath.42.1; λέγεις δὲ.. τὴν ποίαν κ. ὀλιγαρχίαν; Pl.R. 550c;ἡ παροῦσα κ. Isoc.3.55
, cf. 26, Arist.Pol. 1292a35;τῆς περὶ τοὺς ἀγῶνας κ. CIG2741
([place name] Aphrodisias);ἡ πρώτη κ. τῶν περὶ τὴν μουσικὴν ἐν τῇ Σπάρτῃ Plu.2.1134b
.5 Gramm., construction,ἡ δέουσα κ. A.D. Synt.132.3
(but τῆς κ. οὕτως ἐχούσης the state of the case being as follows, Id.Adv.157.1).Greek-English dictionary (Αγγλικά Ελληνικά-λεξικό) > κατάστασις
-
7 μερίς
μερίς, ίδος, ἡ, Theil, Antheil, ἀφ' ἑκατέρας τῆς μερίδος, Plat. Soph. 266 a, vgl. Legg. III, 692 b. – a) Antheil am Essen, Portion, Gericht; αὐτὸς ἔϑυσεν εὐαγγέλια καὶ διέπεμψε μερίδας τοῖς φίλοις ἀπὸ τῶν τεϑυμένων, Plut. Agesil. 17; πρὸς μερίδας δειπνεῖν, portionenweis oder einzeln speisen, so daß jeder Gast seine besondere Schüssel erhält, vgl. Plut. Symp. 2, 10, 2; Ath. I, 27 u. Dem. 43, 82; auch Antheil an Bergwerken, 12, 3. – b) Spaltung, Theilung der Bürger, Partei; τρεῖς πολιτῶν μερίδες, Eur. Suppl. 238; τῆς ποίας μερίδος γενέσϑαι τὴν πόλιν ἐβούλετ' ἄν, Dem. 18, 64; vgl. Men. Stob. fl. 96, 20 u. Plut. Pomp. 65; auch wie μέρος, Klasse, εἰς τὴν τῶν πολεμίων μερίδα μετατίϑησι, de Her. malign. 36. – c) übertr., Hülfe, Beistand; μεγάλη τοῖς ἀδικοῦσι μερὶς καὶ πλεονεξία ἡ τῶν ὑμετέρων τρόπων πραότης, Dem. 21, 184; auch μ. εἰς σωτηρίαν, ib. 70; ὁ καιρὸς ἐν πᾶσι μεγάλην ἔχει μερίδα πρὸς τὰς ἐπιβολάς, Pol. 10, 43. Selbst von Personen, Damaget. 12; Tymn. 4 (VII, 355. 433).
-
8 ἀσχολία
ἀσχολ-ία, ἡ,A occupation, business, engagement,πρᾶγμαἀσχολίας ὑπέρτερον Pi.I.1.2
,cf.Th.1.90,8.72, Pl.Phd. 58d;πρᾳότης καὶ ἀ. Lys.6.34
;ἀ. καὶ ἀπραγμοσύνη D.21.141
; opp. ἡσυχία, Th.1.70; ἐμοί τις ἀ. ἐστίν I have an engagement, Pl.Prt. 335c; δι' ἀσχολίαν because of business, Eub.119.12; later, office, function, BGU1202.3(i B. C.).II want of time or leisure, ἀ. ἄγειν φιλοσοφίας πέρι to have no leisure, for pursuing it, Pl.Phd. 66d; ἀ. ἄγειν to be engaged or occupied, Id.Ap. 39e;ἀ. ἔχειν πρός τι Plu.
Comp. Sol.Publ.2; opp. σχολή, Arist.Pol. 1333a35;ἐν ἀσχολίᾳ λέγειν Pl. Tht. 172d
; ἀ. παρέχειν τινί cause one trouble, X.Cyr.4.3.12;μυρίας.. ἡμῖν παρέχει ἀσχολίας τὸ σῶμα Pl.Phd. 66b
: c. inf., hinder one from doing, X.Cyr.8.1.13; ἀ. μοι ἦν παρεῖναι I had no time, Antipho6.12;πολλὴν ἀ. ἔχειν τοῦ ἐπιμεληθῆναι X.Mem.1.3.11
; τοῦ (prob. for τῷ)εὐφραίνεσθαι πολλὰς ἀ. παρέχει Id.Cyr.8.7.12
;ἀ. ἔχει τὸ μὴ [εἰς τὸ] πράττειν τὸ δεόμενον Id.HG6.1.16
.Greek-English dictionary (Αγγλικά Ελληνικά-λεξικό) > ἀσχολία
-
9 εὐ-ήθεια
εὐ-ήθεια, ἡ, Gutmüthigkeit, Treuherzigkeit, Einfalt im guten Sinne, Her. 3, 140; γενναία, edle Einfalt, Plat. Rep. II, 348 d; der πρᾳότης entsprechend, Dem. 24, 52; gewöhnlich im tadelnden Sinne, Thora heit, vgl. Plat. Rep. III, 401 e οὐχ ἣν ἄνοιαν οὖσαν ὑποκοριζόμενοι καλοῦμεν ὡς εὐήϑειαν, ἀλλὰ τὴν ὡς ἀληϑῶς εὖ τε καὶ καλῶς τὸ ἦϑος κατεσκευασμένην διάνοιαν; πολλῆς εὐηϑείας, ὅστις οἴεται Thuc. 3, 45, es ist eine große Thorheit, wenn man meint; Her. 1, 60; Xen. An. 1, 3, 16; ὑμῶν τὴν εὐήϑειαν καταγιγνώσκουσιν Lys. 26, 2; Isocr. 4, 169 u. Sp.
-
10 φιλανθρωπία
φῐλανθρωπ-ία, ἡ,A humanity, benevolence, kind-heartedness, humane feeling, or, in a weaker sense, kindliness, courtesy,I of men, Hp.Praec. 6, Pl.Euthphr.3d, X.Cyr.1.4.1, Act.Ap.28.2, etc.; opp. σεμνότης, Isoc. 15.133; opp. φθόνος, D.20.165; opp. ὠμότης, ib.109; joined with εὔνοια, Isoc.5.114, D.18.5; with πραότης, Isoc.5.116; with χρηστότης, Iamb. ap. Stob.4.5.76;φ. λόγων
courtesy,D.
18.298; τῆς παρὰ τουτωνὶ τιμῆς καὶ φ. ib.209;φ. διὰ τῶν λόγων Plb.28.17.11
;φ. προσάγειν τινί Id.1.81.8
; φ. εἰς or πρὸς τοὺς αἰχμαλώτους, ib.79.8, 11; ὑπὸ φιλανθρωπίας Pl.l. c.;μετὰ φ. Isoc.15
l. c.; clemency, X.Cyr.7.5.73; soφιλανθρωπίᾳ Id.Ages.1.22
; the intercourse of lovers, Aeschin.1.171: pl., acts of kindness, courtesies, D.8.70, 25.86, Plb.36.17.13, Phld.Rh.2.160 S., etc.b ἡ σὴ φ. as a form of address, your Clemency, PRyl.296 (ii A. D.), etc.2 of God, love to man, Ep. Tit.3.4, al.II of things, ἡ τοῦ ὀνόματος (i. e. νόμος) φ. its mildness, D.24.156; ἡ φ. τῆς τέχνης, of agriculture, X.Oec.15.4, cf. Aeschin.2.15; χώρα πάσης φ. ἐστερημένη, of a desert country, D.S. 17.50; in disease, mild symptoms, Gal.19.219.Greek-English dictionary (Αγγλικά Ελληνικά-λεξικό) > φιλανθρωπία
См. также в других словарях:
ЮЛИАН ФЛАВИЙ КЛАВДИЙ — ЮЛИАН ФЛАВИЙ КЛАВДИЙ (Flavius Claudius Julianus, Ιουλιανός) (331, Константинополь 26.06.363, Месопотамия), римский император, племянник имп. Константина Великого, за отказ от христианства получивший у церковных историков прозвище «Отступник»… … Античная философия
АТАРАКСИЯ — (от греч. ataraxia отсутствие волнений, невозмутимость) в философии Эпикура и его школы состояние душевного покоя, невозмутимости, к которому должен стремиться человек, в особенности мудрец. А. является предварительным условием достижения счастья … Философская энциклопедия
Retórica — Para otros usos de este término, véase Retórica (desambiguación). La retórica es la disciplina transversal a distintos campos de conocimiento (ciencia de la literatura, ciencia política, publicidad, periodismo, etc.) que se ocupa de estudiar y de … Wikipedia Español
АТАРАКСИЯ — АТАРАКСИЯ (греч. ἀταραξία [ἀ priv. + ταραχή], волнение, смятение, тревога), термин античной этики: «невозмутимость», «безмятежность». Наиболее общий смысл заключается в идеале невосприимчивости души к аффектам, переносе внимания с внешних… … Античная философия
ГЕОРГИЙ ПАХИМЕР — [греч. Γεώργιος Παχυμέρης] (1242, Никея ок. 1310), визант. философ, историк, ученый. Занимал высокие гос. и церковно адм. должности (был протэкдиком и дикеофилаком). Г. П. принадлежал к поколению учеников Георгия Акрополита и в творчестве испытал … Православная энциклопедия