-
1 κίχλας
κίχλᾱς, κίχληthrush: fem acc plκίχλᾱς, κίχληthrush: fem gen sg (doric aeolic) -
2 ἀνα-πείρω
ἀνα-πείρω, durchbohren, anspießen, ἀμπείραντες σπλάγχνα Il. 2, 426; ἀναπαρείς Her. 4, 94; ἐπὶ ξύλου ἀναπείρας, auf ein Holz, ib. 103; κίχλας Ar. Ach. 971 (761 steht bei Bekk. ἐμπεπαρμένον ἂν τὸν ὀδελόν); μὴ τὸν πόδ' ἀναπαρῶ, daß ich mir nicht den Fuß anspieße, etwas in den Fuß trete, Macho Ath. VIII, 849 (v. 43).
-
3 ἀνα-βράττω
ἀνα-βράττω, nur praes., att. = - βράζω, Ar. κρέα, Fleisch kochen, Ach. 969; κίχλας Pax 1163; Ran. 511; Arist. meteor. 2, 16 τὰ ἐν τοῖς λίκνοις ἀναβραττόμενα, was in den Sieben beim Rütteln obenauf liegt.
-
4 ἐπι-κιχλίδες
ἐπι-κιχλίδες, αἱ, ein dem Homer beigelegtes Gedicht, Ath. XIV, 639 a, der II, 65 b den Grund dieser Benennung anführt, daß Homer dafür Krammetsvögel ( κίχλας) bekommen.
-
5 ὑψι-πετήεις
ὑψι-πετήεις, ήεσσα, ῆεν, poet. statt ὑψιπέτης; Il. 22, 308 Od. 24, 538; Matro bei Ath. IV, 136 b scheint ὑψιπετήεις mit κίχλας verbunden zu haben, als acc. plur.
-
6 αναπειρω
поэт. ἀμπείρω (aor. ἀνέπειρα, aor. 2 pass. ἀνεπάρην; part. aor. ἀμπείρας, part. pf. pass. ἀμπεπαρμένος) прокалывать, пронзать(τινά Her.)
ἐπὴ ξύλου ἀναπείρας Her. — посаженный на кол; -
7 καταπίνω
A , later- πιοῖμαι Plu.Alc.15
: [tense] aor.κατέπιον IG4.951.102
(Epid.); poet.κάππιον Hes.Th.p.45
R.: [tense] pf. :—gulp, swallow down, both of liquids and solids (), τοὺς μὲν κατέπινε Κρόνος (sc. υἱούς) Hes.Th. 459, cf. 467, E.Cyc. 219;ὁ τροχίλος.. καταπίνει τὰς βδέλλας Hdt.2.68
, cf. 70; ; λίθους Id.Av. l. c.; [ κίχλας] Pherecr.108.24; [ μάζας] Telecl.1.5; of the sea,μὴ ναῦν κατὰ κῦμα πίῃ Thgn.680
, cf. Arist.Pr. 931b39 ([voice] Pass.); τὸ στόμα [ τῆς γῆς]- πίεται αὐτούς LXXNu.16.30
:—[voice] Pass., τὸ -ποθὲν ὕδωρ (sc. by the earth) Pl.Criti. 111d; of rivers that disappear underground, Arist.Mete. 351a1;ὑφ' ἅμμου D.S.1.32
; of cities swallowed by an earthquake, Str.1.3.17;πόλις καταποθεῖσα ὑπὸ τῆς θαλάττης Plb.2.41.7
.2 abs., swallow,μόλις καταπίνειν δύνηται Hp.Aph. 4.35
, cf. Gal.Nat.Fac.3.6.II metaph., τὸν ἡμίοπον ὁ μέγας [ αὐλὸς] κ. A.Fr.91;καταπιοῦνται ὑμᾶς οἱ Ἀθηναῖοι Plu.Alc.15
:—[voice] Pass., to be absorbed, of knots in wood, Thphr.HP5.2.2;τῆς -πεπομένης ὑπ' αὐτοῦ φύσεως Dam.Pr.10
.b κ. Εὐριπίδην drink in Euripides, i.e. imbibe his spirit, Ar.Ach. 484, Luc.JTr.1:—[voice] Pass.,τὸ τεχνίον ἀεὶ τοῦτό μοι κατεπίνετο Antid.2.4
.c swallow, absorb,τὰς τέχνας Chrysipp.Stoic.2.257
([voice] Pass.); but, swallow one's anger, ib. 242.2 swallow up, consume, [the robe] ; ὁ δικαστὴς αὐτὰ [the revenue]καταπίνει μόνος Id.Ra. 1466
; τὸν ναύκληρον αὐτῷ σκάφει κ. Anaxil.22.19; τι Men. Epit. 151.3 spend, waste in tippling, [ τὴν οὐσίαν]οὐ μόνον κατέφαγεν, ἀλλὰ.. καὶ κατέπιεν Aeschin.1.96
, cf. D.C.45.28.Greek-English dictionary (Αγγλικά Ελληνικά-λεξικό) > καταπίνω
-
8 ἀναβράσσω
Aἀναβράσῃ Dsc.5.14
, boil well, seethe,ἀναβράττω κίχλας Ar. Pax 1197
; : abs.,ἀναβράττετ', ἐξοπτᾶτε Ach. 1005
, cf. Dsc.l.c.: metaph.,ζωήν.. ζέουσάν τε καὶ ἀναβράττουσαν Dam.Pr.86
.2 throw up,τὰ ἐν τοῖς λίκνοις ἀναβραττόμενα Arist.Mete. 368b29
; esp. of the sea, ἅλμη ἀναβρασθεῖσα spray dashed up, A.R.2.566, cf. LXX Wi.10.19.II intr., jump, of chariot, ib.Na.3.2.Greek-English dictionary (Αγγλικά Ελληνικά-λεξικό) > ἀναβράσσω
-
9 ἀναπείρω
A pierce through, fix on a spit,σπλάγχνα δ' ἄρ' ἀμπείραντες Il.2.426
;ἵν' ἀναπείρω τὰς κίχλας Ar.Ach. 1007
;ὅταν ἐπὶ τὸν ὀβελίσκον ἀναπαρῇ Arist.Mir. 835a18
.II impale,ἐπὶ ξύλου ἀ. Hdt.4.103
:—[voice] Pass.,ἀποθανεῖν ἀναπαρείς Id.4.94
;μὴ.. τὸν πόδ' ἀναπαρῶ Macho
ap.Ath.8.349c.Greek-English dictionary (Αγγλικά Ελληνικά-λεξικό) > ἀναπείρω
-
10 ὑψιπετήεις
A = ὑψιπέτης, Il.22.308, Od. 24.538:—irreg. acc. pl. ὑψιπετήεις, as if fromὑψιπετήης, κίχλας Matro Conv.78
.Greek-English dictionary (Αγγλικά Ελληνικά-λεξικό) > ὑψιπετήεις
-
11 ἐπικιχλίδες
ἐπι-κιχλίδες, αἱ, ein dem Homer beigelegtes Gedicht, wo man den Grund dieser Benennung anführt, daß Homer dafür Krammetsvögel ( κίχλας) bekommt
См. также в других словарях:
κίχλας — κίχλᾱς , κίχλη thrush fem acc pl κίχλᾱς , κίχλη thrush fem gen sg (doric aeolic) … Greek morphological index (Ελληνική μορφολογικούς δείκτες)
FRINGILLA seu FRINGILLUS — Graecis ςπίζα, Italis fringuello, Gallis pincon, Festo nomen habet, quod frigore solus ex avibus cantet. Eundem namque eum cum regaliolo facit, quem mortis omen Iulio Caesari fecisse, apud Suet. habes c. 81. Sed fringillus aestivis tantum… … Hofmann J. Lexicon universale
SPINUS — Graece ςπίνος, male ἀκανθὶς redditur Gazae, hôc tamen nomine non carduelem indigitari, sed aviculam parvam, quam Galli Serenum hodie vocant, contendenti. Fringilla namque ςπῖνος Graecorum est, quae in urbibus ut plurimum aestate degit et supra… … Hofmann J. Lexicon universale
κίχλα — και κίχλη, ή (AM κίχλη και κίχλα, Α δωρ. τ. κιχήλα) το ωδικό πτηνό τσίχλα («Συρακόσιοι δὲ τὰς κίχλας κιχήλας λέγουσιν», Αθήν.) αρχ. είδος θαλάσσιου ψαριού. [ΕΤΥΜΟΛ. Λέξη τής λαϊκής γλώσσας με αναδιπλασιασμό, συγγενής τού χελιδών. Ασαφής η ακριβής … Dictionary of Greek
κόλλαβος — ο (Α κόλλαβος) κλειδί ή στριφτάρι με το οποίο κουρδίζονται οι χορδές τών έγχορδων μουσικών οργάνων αρχ. είδος πίτας ή ψωμιού («ἐπείσφερε τοὺς ἀμύλους καὶ τοὺς κίχλας καὶ τῶν λαγῴων πολλὰ καὶ τὰς κολλάβους», Αριστοφ.). [ΕΤΥΜΟΛ. Λ. τής… … Dictionary of Greek
οβελίσκος — Μνημείο της αρχαίας Αιγύπτου, τετράεδρος, επιμήκης λίθινος στύλος –συνήθως μονολιθικός– που καταλήγει σε πυραμοειδή κορυφή. Η εμφάνιση του ο. συνδέεται με τη λατρεία του Ρα και παραμένει πάντοτε ηλιακό σύμβολο. Τα αρχαιότερα δείγματα ανάγονται… … Dictionary of Greek