-
1 ἐπάνω
ἐπάνω adv. (s. ἄνω; Hdt.+)① marker of a position relatively higher whether contiguous or not, above, overⓐ as adv. (Gen 7:20; Bar 2:5; Jos., C. Ap. 1, 33) over, above, on of place (En 18:5) οἱ ἄνθρωποι οἱ περιπατοῦντες ἐ. οὐκ οἴδασιν the people who walk over (them) know nothing (about them) Lk 11:44. In ref. to text previously cited προείρηκε δὲ ἐ. (God) stated it above B 6:18. τὰ ἐ. (cp. SIG 972, 74; 82; POxy 502, 54 τὰ ἐ.=what has been mentioned above) the upper parts (PGM 2, 157 τὰ ἐ. τῆς θύρας) of plants Hs 9, 1, 6; 9, 21, 1. Of couch covering ἐ. κεῖσθαι v 3, 1, 4.ⓑ as prep. w. gen. (SIG 1173, 3 ἐ. τ. βήματος POxy 495, 8; PFlor 50, 32; LXX; En 32:2 ἐ. τῆς Ἐρυθρᾶς θαλάσσης; Jos., Bell. 2, 344, Ant. 6, 274; Just., A I, 60, 6 ἐ. τῶν ὑδάτων) ἐ. ὄρους on (the top of) a hill Mt 5:14; ἐ. τῆς πύλης Hs 9, 4, 2; ἐ. αὐτῶν Mt 21:7; cp. 23:18, 20, 22; 27:37; 28:2; Rv 6:8; 20:3. ἐ. αὐτῆς prob. at her head Lk 4:39 (perh. also poss.: bending over her) πατεῖν ἐ. ὄφεων tread on snakes Lk 10:19 (cp. PGM 13, 282 ἐὰν θέλῃς ἐπάνω κροκοδείλου διαβαίνειν). ἐ. τῶν ὀρέων over the mountains D 9:4. ἐ. τῶν νεφελῶν τοῦ οὐρανοῦ 16:8 (cp. Mt 24:30; 26:64); ἐ. τῆς πέτρας Hs 9, 3, 1. ἐστάθη ἐ. οἷ ἦν τὸ παιδίον stopped over the place where the child was Mt 2:9.② pert. to exceeding someth. in amount, more than, as adv. w. numbers (colloq. B-D-F §185; s. Rob. 666; cp. Lev 27:7) ὤφθη ἐ. πεντακοσίοις ἀδελφοῖς he appeared to more than 500 of our fellowship (‘brothers’; s. ἀδελφός 2a) 1 Cor 15:6. πραθῆναι ἐ. δηναρίων τριακοσίων be sold for more than 300 denarii Mk 14:5.③ pert. to being superior in status, above, over, someth. fig. (Socrat., Ep. 20 ὢν ἐ. πλούτου [p. 268 Malherbe]), funct. as prep. w. gen., of authority (Da 6:3 Theod.) ἐξουσία ἐ. δέκα πόλεων Lk 19:17, cp. 19. ἐ. πάντων ἐστίν is above all J 3:31 (Cebes 26, 3 ἐ. πάντων ἐστί; Jos., Ant. 4, 216 τὸ δίκαιον ἐπάνω πάντων).—DELG s.v. ἀνά. M-M. -
2 επάνω
-
3 ἐπάνω
-
4 επανω
I(ᾰ) adv.1) сверху, выше(κεῖσθαι Plat.)
ὅ ἐ. Plat., Arst. — расположенный выше, находящийся вверху;τὰ ἐ. Xen. — вышесказанное2) прежде, ранееοἱ ἐ. Dem., Arst. — предки;
ἐν τοῖς ἐ. χρόνοις Diod. — в былые времена3) лог. выше, шире(τὸ ἐ. γένος καὴ τὸ ὑποκάτω γένος Arst.)
II1) выше(τῶν ὀδόντων Arst.)
γεγονέναι ἐ. τινος Plut. — стать выше чего-л.;χρημάτων ἐ. εἶναι Diog.L. — быть выше денег, т.е. презирать деньги2) больше, дороже(ἐ. δηναρίων τριακοσίων πραθῆναι NT.)
-
5 ἐπάνω
A above, on the upper side or part, Ar.Lys. 773, Pl.R. 514b, etc.; with Art., ὁ ἐ. πύργος the upper tower, Hdt. 3.54, etc.2 as Prep., c. gen., Id.1.179 (in tmesi, ἐπὶ τοῦ σήματος ἄνω ib.93), Pl.Phd. 109d;ἐ. τῆς χώρας IG12(5).872.32
(Tenos, iii B.C.); ἐ. γεγονότες κακίας having risen superior to.., Plu.2.1063c;γίγνεται ἐ. τῆς πληγῆς J.BJ1.4.2
;ἐ. χρημάτων εἶναι D.L.6.28
(but ἐ. χρημάτων τεταγμένος set over, Vett.Val.48.5).3 before, in front of, c. gen., LXXGe.18.2, 2 Ki.24.20; in the presence of,τινός POxy. 903.14
,20 (iv A.D.).II above, in a book,ἐν τοῖς ἐ. εἴρηται X.An. 6.3.1
(interpol.), cf. Arist.Metaph. 1012b6;τὰ ἐ. λεχθέντα Str.2.5.8
;καθὼς ἐ. γέγραπται IG9(1).694.131
(Corc.), cf. CIG3059.3 ([place name] Teos), Polystr.p.22 W.III of Time, ἐν τοῖς ἐ. χρόνοις in former times, D.S.16.42, 18.49;ἐν τῷ ἐ. μηνί OGI764.40
(Pergam.).IV of Relationship,πατέρες καὶ τούτων ἐ. D.60.7
;οἱ ἐ. πρόγονοι J.Ap.1.7
; ἐ. ὄντες Εὐρωπαῖοι citizens of Europus in unbroken descent, Cumont Fouilles de Doura-Europos p.300.V in Logic, τὸ ἐ. γένος the genus or species above, opp. τὰ ὑποκάτω, Arist.Top. 122a4, 143a21; τὰ ἐ. τοῦ γένους ib. 122a34.VI of Number, above, more,ἀπὸ εἰκοσαετοῦς καὶ ἐ. LXXEx.30.14
, al.; above, more than,ἐ. τριακοσίων δηναρίων Ev.Marc.14.5
;ὤφθη ἐ. πεντακοσίοις 1 Ep.Cor.15.6
. -
6 επάνω
1. επίρρ. I1) наверху, вверху; наверх, вверх; выше;εκεί επάνω — там наверху;
εδώ επάνω — здесь наверху;
ανεβείτε επάνω — поднимитесь наверх;
σήκω επάνω — вставай, поднимайся;
2) на (ком-л.); при (ком-л.);επάνω μου — а) на мне; — б) на меня, на себя;
ρίξε επάνω σου το παλτό — накинь пальто;
τό παίρνω επάνω μου το ζήτημα — этот вопрос я беру на себя;
τό παίρνω επάνω μου το παιδί ο — ребёнке позабочусь я; — е) при мне, с собой;
βαστώ ( — или έχω) επάνω μου — иметь при себе;
δεν έχω χρήματα επάνω μου — у меня при себе нет денег;
3) против, на;επάνω μας — на нас, против нас;
επεσε επάνω μας σαν θηρίο — он набросился на нас как зверь;
II με π ров.1):επάνω σε — а) на;
στο τραπέζι — на столе;επάνω στο δέντρο — на дереве;
τό σπίτι τώγραψα επάνω στη γυναίκα μου — дом я записал да жену;
επάνω στο δρόμο — на улице;
б) в момент, во время;ήλθε επάνω στον καυγά — он пришёл как раз в момент ссоры;
επάνω στο θυμό μου — в момент гнева;
επάνω στη δουλειά μου — во время работы;
στην ώώρα — вовремя; — в) против;πλέουμε επάνωεπάνω στον καιρό — плывём против ветра;
2):επάνω από — а) сверх, более; — выше;
επάνω από χίλιοι — более тысячи;
επάνω από είκοσι χρόνια — более двадцати лет;
επάνω από τη ρίζα — выше корня;
επάνω απ' όλα η αγάπη — превыше всего любовь; — б) над;
επάνω από το τραπέζι — над столом;
3):κατ' επάνω — против;
ώρμησε κατ' επάνω μας — он набросился на нас;
III με αντων.:επάνω πού — в тот момент, когда;
επάνω πού λέγαμε γιά σένα — как раз в тот момент, когда говорили о тебе;
επάνω πού είμαστε γιά να φύγουμε — в тот момент, когда мы собирались уходить;
IV με σύνδ.1):έως ( — или ως) επάνω — доверху;
γεμίζω το ποτήρι μου 'έως επάνω — наполнить свой стакан до краёв;
2):κι' επάνω — выше; — более;
τα παιδιά από έξ χρονών κι' επάνω — дети шести лет и старше;
εκατό οκάδες κι' επάνω — более ста ока;
τρείς μήνες κι' επάνω — более трёх месяцев;
§ επάνω - επάνω а) слегка;
б) поверхностно;του τα είπα επάνω - επάνω — я ему только (слегка) намекнул;
επάνω -κάτω — около, приблизительно, примерно;
είμαστε είκοσι επάνω -κάτω — нас было около двадцати человек;
είναι επάνω -κάτω το ίδιο — это примерно одно и то же;
παίρνω επάνω μου — поправляться, набираться сил;
πήρε επάνω του ο άρρωστος — больной поправился;
η ελιά με το κλάδεμα πήρε επάνω της — после подрезания оливковое дерево ожило;
τό παίρνω επάνω μου — много брать на себя; — зазнаваться, мнить о себе;
πέφτω επάνω σ' έναν — случайно встретить кого-л.;
τα κάνω επάνω μου — обделаться; — наложить в штаны (тж. перен.);
τα έκανε επάνω του — он здорово струхнул;
2. επίθ. άκλ. верхний;τό επάνω μέρος — верхняя часть;
τό επάνω πάτωμα — верхний этаж;
οι επάνω — живущие на верхнем этаже;
ο επάνω κόσμος — жизнь на земле;
§ τό επάνω επάνω — верхний слой (масла,.молока, супа)
-
7 ἐπάνω
ἐπ-άνω, oben darüber, darauf; χρημάτων ἐπάνω εἶναι, das Geld verachten. Im Buche: oben, ἐν τοῖς ἐπάνω εἴρηται, ist im Obigen, im Vorhergehenden gesagt. Auch von der Zeit: früher. *ber, mehr als -
8 ἑπάνω
ἑπ|άνω adv., praep. c. gen. сверху, над: ἐκάθητο ἐπάνω τοῦ λίθου сидел на камне -
9 ἐπάνω
{нареч., 20}выше, сверху, над, более, сверх.Ссылки: Мф. 2:9; 5:14; 21:7; 23:18, 20, 22; 27:37; 28:2; Мк. 14:5; Лк. 4:39; 10:19; 11:44; 19:17, 19; Ин. 3:31; 1Кор. 15:6; Откр. 6:8; 20:3.*Греческо-русский лексикон Нового Завета с номерами Стронга и греческой Симфонией > ἐπάνω
-
10 επάνω
{нареч., 20}выше, сверху, над, более, сверх.Ссылки: Мф. 2:9; 5:14; 21:7; 23:18, 20, 22; 27:37; 28:2; Мк. 14:5; Лк. 4:39; 10:19; 11:44; 19:17, 19; Ин. 3:31; 1Кор. 15:6; Откр. 6:8; 20:3.*Греческо-русский лексикон Нового Завета с номерами Стронга и греческой Симфонией > επάνω
-
11 ἐπάνω
+ D/P 50-28-20-18-11=127 Gn 1,2(bis).7.29; 7,18above, on the upper side or part Gn 40,17; above, more Ex 30,14*2 Sm 5,20 (ἐκ τῶν) ἐπάνω (διακοπῶν) ( from) the upper ( breaches)-מעל/מ (הפרצים) for MT (פרצים) בעל/ב(to) Baal (of the Philistines), see also Ez 25,9 -
12 ἐπάνω
выше, сверху, над, более, сверх.Ελληνικά-Ρωσικά λεξικό στα κείμενα της Καινής Διαθήκης (Греческо-русский словарь к текстам Нового Завета) > ἐπάνω
-
13 ἐπάνω
наверхунад сверху сверх сверху на [что] сверху на передΕλληνικά-Ρωσικά λεξικό στα κείμενα της Καινής Διαθήκης (Греческо-русский словарь к текстам Нового Завета) > ἐπάνω
-
14 επάνω
[эпано] επίρ наверху, выше, над. -
15 ἐπ-άνω
ἐπ-άνω, oben darüber, darauf; ἐπάνω κατακεισόμεϑα Ar. Lys. 773; Her. 1, 179; ὥσπερ ϑριγκὸς ἐπάνω κεῖσϑαι Plat. Rep. VII, 534 e; ὁ ἐπάνω, der Obere, Legg. VIII, 844 c; auch c. gen., ἐπάνω αὐτῆς οἰκεῖν Phaed. 109 d; χρημάτων ἐπάνω εἶναι D. L. 6, 28, das Geld verachten; ἐπ. τῆς κακίας γέγονε Plut. adv. St. 10. – Von der Verwandtschaft, πρόγονοι καὶ πατέρες καὶ τούτων ἐπάνω Dem. 50, 7. – Im Buche, oben, ἐν τοῖς ἐπάνω εἴρηται, ist im Obigen, im Vorhergehenden gesagt, Xen. An. 6, 3, 1; τὰ ἐπάνω λεχϑέντα Strab. II p. 115 u. A. – Auch von der Zeit, früher, ἐν τοῖς ἐπ. χρόνοις D. S. 16, 42; LXX. – Ueber, mehr als, ἠδύνατο πραϑῆναι ἐπάνω τριακοσίων δηναρίων N. T.
-
16 εἰς
εἰς und ἐς, letzteres ion., dor. u. altattisch, z. B. bei Thuc. vorherrschend; bei den Dichtern vermischt gebraucht; in den Tragg. u. Com. herrscht εἰς; in gewissen Vrbdgn, wie ἐς κόρακας, ἐς μακαρίαν, kommt εἰς nie vor; im Xen. schwankt die Lesart oft, vgl. Krüger zu An. 5, 3, 1; altdorisch u. böotisch ἐν, Greg. Cor. 355; auch ἴς in böotischen Inschriften; die alte Grundform ἐνς erwähnt Eust. Il. p. 722, 60 als argivisch u. kretisch, vgl. Koen zu Greg. C. a. a. O. – Präposition mit dem acc. Die allg. Bedeutung ist die Bewegung nach Etwas hinein. – 1) am häufigsten von Ländern bei den Verbis, die eine Bewegung ausdrücken, von Hom. an überall. Nach griechischer Weise steht oft der Name der Einwohner für das Land, εἰς τοὺς Καρδούχους ἐμβάλλειν Xen. An. 3, 6, 16; ἄγειν εἰς τοὺς βαρβάρους 1, 3, 5, wo Krüger zu vgl.; εἰς Πέρσας πορεύεσϑαι Cyr. 8, 5, 20; πέμπειν εἰς τοὺς Βοιωτούς Thuc. 5, 32. – Damit ist zu vgl. die bei den Rednern häufige Vrbdg ἰόντες εἰς ὑμᾶς, Antipho 5, 80; Lycurg. 11; γραφεὶς τὸν ἀγῶνα τοῠτον εἰς ὑμᾶς εἰςῆλϑον Dem. 18, 103; vgl. 28, 17; εἰς τὸν δῆμον παρελϑεῖν Thuc. 5, 45; εἴ τις εἰςίοι γραφὴν εἰς δικαστήριον Aesch. 3, 191; überall an die Volks- oder Richterversammlung als den Ort zu denken, in den man eintritt. So auch εἰς ϑεὸν ἐλϑεῖν, zum Orakel, Pind. Ol. 7, 31; vgl. εἰς ἀνϑρώπους ἐξιέναι Xen. Mem. 1, 1, 4; ἀφικόμην ἐχϑροὺς εἰς ἄνδρας Eur. Phoen. 361; κατέφυγον εἰς αὐτούς Thuc. 4, 113. – Bei einzelnen Personen setzen εἰς von Hom. an nur Dichter; σπεύδομαι εἰς Ἀχιλῆα Il. 15, 402; εἰς Ἀγαμέμνονα δῖον ἄγον 23, 36; ἐλϑὼν ἐς δέσποιναν Od. 14, 127; wo immer auch noch an den Ort, das Zelt od. Haus gedacht werden kann, vgl. Spitzner exc. zu Il. XXXV, εἰς Ἐπιμηϑέα πέμπε Hes. O. 84; ἐς βασιλέα Thuc. 1, 137, wie Ael. V. H. 2, 1, steht einzeln; vgl. Ath. VIII, 337 c. – In den häufigen Vrbdgn εἰς Ἀΐδαο u. Ἅιδου fehlt οἶκον oder ein ähnliches Substantivum; ἷξεν εἰς Πριάμοιο Il. 24, 160; τά γ' ἐς Ἀλκινόοιο φέρον Od. 8, 418; ἀνδρὸς ἐς ἀφνειοῠ, in das Haus eines begüterten Mannes, Il. 24, 482; ἐς πατρὸς ἀπονέεσϑαι Od. 2, 195. So heißt εἰς διδασκάλων πέμπειν, ἐς διδασκάλου φοιτᾶν in die Schule schicken, gehen, Plat. Prot. 325 d Lach. 201 a; ἐς Αγαϑῶνος Conv. 174 a; so auch φέρων ἐς σεωυτοῦ, in dein Haus, Her. 1, 108. 9, 108; vgl. 1, 119; ἐπειδὰν εἰςέλϑω οἴκαδε ἐς ἐμαυτοῠ Plat. Hipp. mai. 304 d, wie οἴκαδε εἰς ἑαυτῶν Ar. Lys. 1070; auch bei Tempeln heißt es εἰς Ἀϑηναίης, in den Tempel der Athene, Il. 6, 379; εἰς Αμφιάρεω ἀνέϑηκε Her. 1, 192; ἐς Γαιαόχου Xen. Hell. 6, 5, 30; Ar. Plut. 411; Hom. sagt sogar ἂψ δ' εἰς Αἰγύπτοιο – στῆσα νέας, Od. 4, 581, in des Aegyptus Strom. Oft wird es wie bei uns übertr., ἐς νόσον, εἰς ὕπνον πεσεῖν, εἰς κακόν, Aesch. Prom. 471 Soph. Phil. 815 Ant. 240; εἰς ϑυμὸν βαλεῖν, O. R. 975; über die Vrbdgn ἐς χεῖρας, λόγους ἐλϑεῖν τινι s. die Substantiva. Man vgl. damit ἐς ἀκοὰν ἐμὰν λόγους ξένους μολεῖσϑαι Aesch. Prom. 692; ἐς ὄψιν μολεῖν Pers. 179; Ch. 213; umschreibende Vrbdgn, ἑς ὀργὰς ἐλϑεῖν τινι, Plat. Rep. IX, 572 a, ἐς διαφοράν, Phaedr. 232 d, εἰς φιλίαν, Lys. 214 d, wie schon Aesch. Prom. 191 εἰς ἀρϑμὸν καὶ φιλότητα; εἰς ὕποπτά τινι Eur. El. 347. Zu bemerken auch ἐς τοσήνδ' ὕβριν ἥκειν Soph. O. C. 1033, ἐς τόδε τόλμης ἔβη O. R. 125, wie ἐς τοσοῦτον ἐλπίδων 771; oft in Prosa, bes. bei den Rednern; ἐς τοσοῠτο ἐγένετο, so weit kam es, Her. 8, 107; ἐς τόδ' ἦλϑον Soph. O. C. 548; ἐς πᾶν ἔργον χωρεῖν, Alles wagen, El. 605; – εἰς πρόσϑεν, vorwärts, Eur. Hec. 960; εἰς τὸ πρόσϑεν Plat. Soph. 258 c. – 2) Bei mehreren Verbis, die eine Ruhe ausdrücken, steht εἰς brachylogisch, so daß man das Verbum der Bewegung hinzudenken muß; ἐφάνη λῖς εἰς ὁδόν, er kam auf den Weg u. zeigte sich da, Il. 15, 276; so oft παρεῖναι, z. B. εἰς Σάρδεις Xen. An. 1, 2, 2, nach Sardes hingekommen sein; ὃς ἂν μὴ παρῇ εἰς ἐξέτασιν 7, 1, 11; ἐς ταὐτό Cyr. 7, 3, 41; ἐς τὸ στράτευμα Thuc. 6, 62; ἐπιδημεῖν εἰς τὴν πόλιν Aesch. 2, 154 hat Bekk. nach 1. msc. in ἐν τῇ πόλει geändert; κατασκηνοῠν εἰς κώμας, sich einquartieren u. lagern, Xen. An. 2, 2, 16; Hell. 4, 2, 23; κατέστη εἰς τὴν βα σίλειαν, er trat ein in die Herrschaft, An. 1, 1, 3; καϑίστατο εἰς τὴν μάχην 1, 8, 6; ἀποστὰς εἰς Μυσούς, ἐς χωρίον, fiel ab zu den M., 1, 6, 7. 2, 5, 7; εἰς Ἰϑώμην Thuc. 1, 101; στῆναι εἰς μέτωπον, sich hingestellt haben auf, Xen. Cyr. 2, 4, 2; στὰς εἰς ταύτην τὴν ἀρχήν Her. 3, 80; ἐς μέσον Xen. Cvr. 4, 1, 1; συλλέγεσϑαι εἰς τόπον Hell. 2, 1, 6. Auch bei substant., ὁ ἀπόστολος ἐς τὴν Μίλητον ἦν Her. 1, 21; ἦν ξύνοδος εἰς Δῆλον Thuc. 3, 104. Eine ähnliche Ellipse findet Statt bei ἑάλωσαν εἰς Ἀϑήνας, s. unter ἁλίσκομαι, Dio Cass. 35, 17; λιπὼν πατρίδα εἰς Θήβας Hes. Sc. 12; ἐκλιπεῖν τὴν πόλιν ἐς χωρίον ὀχυρόν, ἐς τὰ ἄκρα, Xen. An. 1, 2, 24; Her. 6, 100. 8, 50; in παραγγέλλειν εἰς τὰ ὅπλα, Xen. An. 1, 5, 13, fehlt ἰέναι, wie bei uns: zu den Waffen rufen; ähnlich βούλομαι ἐς τὸ βαλανεῖον, ich will in das Bad, Ar. Ran. 1305; ἀξιοῠμεν εἰς τὴν ἐκκλησίαν Charit. 8, 7. Aehnl. εἰς ἀνάγκην κείμεϑα, wir sind in die Nothwendigkeit versetzt. Eur. I. T. 620; Agath. 51 (IX, 677) κεῖται εἰς ὀλίγην κόνιν. Man vgl. noch καϑεζόμενος εἰς τὸ μέσον Xen. Cyr. 7, 4, 4, εἰς ἱερόν Dem. 21, 227, ἵζειν εἰς ϑᾶκον Soph. Ant. 986, εἰς ϑρόνους καϑιζάνω Aesch. Eum. 29. Bei späten Schriftstellern geht es geradezu in die Bedeutung von ἐν über; Long. 3, 10; οἰκοῦντι εἰς τὰ Ὕπατα Luc. asin. 1; εἰς Ἐκβάτανα ἀπέϑανε Ael. V. H. 7, 8; εἰς τὸ πρυτανεῖον ἐσιτεῖτο Heliod. 1, 10; Gramm. citiren mit ζήτει εἰς τὸ δεῖνα, z. B. ζήτει εἰς τὰ ἐπάνω, d. h. »siehe oben«, also = ζήτει ἐν τοῖς ἐπάνω. – 3) Nicht das Eindringen in einen Ort, sondern nur die Richtung wohin bezeichnet es bei Xen. An. 4, 7, 2 ἀφίκοντο εἰς χωρίον, wo sie nicht hineinkommen, wie εἰς τὸν οὐρανὸν ἥλλοντο Cyr. 1, 4, 11; τὸ εἰς Παλλήνην τεῖχος, dahin gelegen, Thuc. 1, 56; vgl. 5, 82 u. Her. 2, 169; wohin man auch ὁδὸς ἐς λαύρην Od. 22, 128 u. ἡ εἰς Βοιωτοὺς ὁδός Xen. An. 5, 3, 6 rechnen kann. Dah. steht es oft bei den Verbis des Sehens, εἰς ὦπα ἰδέσϑαι, Hom., wie εἰς ὀφϑαλμούς, Il. 24, 104, womit εἰς ὦπα ἔοικεν zu vgl.; ἰδὼν ἐς πλησίον ἄλλον, Od. 10, 37; βλέπειν εἰς τὰ νῦν πεπραγμένα Aesch. Pers. 787; vgl. Suppl. 97; εἰς σέ Soph. El. 942; εἰς οὐρανόν Xen. Cyr. 6, 4, 9; ἀποσκοπεῖν εἴς τι, Soph. O. C. 1197; λεύσσειν εἴς τινα, O. R. 1254. – So auch bei den Verbis sagen, zeigen, wo wir vor, unter, in Gegenwart übersetzen, vgl. ἐς φανερὸν λεγόμεναι αἰτίαι, die ins Oeffentliche ausgesprochnen, offen angegebenen Gründe, Thuc. 1, 23, mit ἀποδῠναι ἐς τὸ φανερόν, vor Aller Augen, 1, 6; ἐς ὑμᾶς ἐρῶ μῠϑον Aesch. Pers. 157; ἐς πάντας αὕδα, κηρύσσειν, Soph. O. R. 93 El. 596; λέγειν εἰς φῶς Phil. 577; εἰς μέσον δεῖξαι Αχαιοῖς 605; ἐς τὸ φῶς φανεῖ O. R. 1229; εἰς ὀφϑαλμούς Ant. 307; περί τινος ἐς ὑμᾶς εἰπεῖν, Her. 8, 26; ἐς βελτίστους μνησϑῆναι Thuc. 8, 47; ἐς τὸν δῆμον εἰπεῖν 5, 45; Dem. 24, 47; στρατιὰν ἐπαγγέλλειν ἐς τοὺς συμμάχους, unter den Bundesgenossen ausschreiben, Thuc. 7, 17; ἐς τὸ βουλευτήριον ἀναῤῥηϑῆναι Aesch. 3, 45; εἰπεῖν εἰς τὴν στρατιάν Xen. An. 5, 6, 37; εἰς τοὺς συμμάχους Cyr. 8, 4, 11; παρέχειν ἑαυτὸν σοφιστήν und ἐλλόγιμος γέγονε εἰς τοὺς ἄλλους Ἕλληνας, Plat. Gorg. 526 b Prot. 312 a; καλὸν σφίσιν ἐς τοὺς Ἕλληνας τὸ ἀγώνισμα φανεῖσϑαι Thuc. 7, 56; ἔργα ἀποφήνασϑαι εἰς πάντας ἀνϑρώπους Plat. Menex. 239 a. So auch εἰς τοὺς ἄλλους διαβεβλῆσϑαι, bei den Anderen verleumdet worden sein, Plat. Rep. VII, 539 b; ἐπαχϑῆ εἶναι εἰς τοὺς πολλούς, der Menge lästig sein, Thuc. 6, 54; φιλοδοξεῖν Pol. 1, 16, 10; vgl. Xen. Hell. 3, 5, 2; οὐκ ἄγνωστον εἰς ἀνϑρώπους Arr. An. 1, 12, 8. – Auch bei substant., wie αἰδώς τίς σ' ἐς Μυκηναίους ἔχει Eur. Or. 21. – 4) Nachhomerisch ist die feindliche Bdtg gegen, εἰς τὴν Ἀττικὴν στρατεύειν Thuc. 3, 1. 5, 23; ἴεντο εἰς τοὺς ἀνϑρώπους, stürzten auf die Feinde los, Xen. An. 4, 2, 7, vgl. 3, 2, 16; εἰς πολεμίους ϑεῖν Cyr. 3, 2, 9. Dah. ὀνειδίζειν εἴς τινα, Soph. O. C. 758, vgl. Phil. 518; μηδ' εἰς Ἑλένην κότον ἐκτρέψῃς Aesch. Ag. 1443, wie μηνίειν, ὀργὴν ἔχειν εἴς τινα, Soph. O. C. 969 Phil. 1293; ὀργῇ χαλεπῇ χρῆσϑαι ἔς τινα, Thuc. 1, 130, vgl. 3, 85; so ἁμαρτάνειν, Aesch. Prom. 947; Soph. O. C. 972; ἡ ἔχϑρα εἰς τοὺς Αργείους Thuc. 2, 68; τὸ ἔργον εἰς ἅπαντας ἦν Aesch. Spt. 1041; οἱ εἰς Μυτιλήνην πολέμιοι Xen. Hell. 1, 7, 29; οἱ στρατηγοὶ οἱ εἰς Σικελίαν Andoc. 1, 11. Auch in gutem Sinne gegen, εὐσεβεῖν εἴς τινα, Soph. Ant. 727; δίκαιος εἴς τινα, Trach. 410; ἐσϑλὸς εἰς ὑμᾶς γεγώς El. 24; τοιοίδε εἰς ἡμᾶς εἰσι Thuc. 1, 38; 1, 68 ἀπιστότεροι εἰς τοὺς ἄλλους. Auch bei substant., φιλία εἰς ἀμφοτέρους Thuc. 2, 9; ἡ εἰς ὑμᾶς εὔνοια Andoc. 1, 141. – 5) Bei der Zeit ist εἰς Gränzbestimmung und bedeutet – a) bis; Hom. εἰς ήῶ, ἐς ἠέλιον καταδύντα, Od. 11, 375 Il. 1, 601; Xen. An. 1, 7, 1 u. sonst; εἰς τόδε, bis auf diese Zeit, Her. 7, 123; Thuc. 1, 69; εἰς ἐμέ, bis zu meiner Zeit, Her. 1, 92; Paus. oft; εἰς τόδ' ἡμέρας Soph. O. C. 1140; Aesch. Spt. 21; ἐς τί; wie lange? Il. 5, 465, wie εἰς πότε Soph. Ai. 1164; ἐς τότε Plat. Legg. VIII, 845 c; Hom. ἐς τῆμος Od. 7, 318, εἰς ὅτε 2, 99, bis zur Zeit, wann; ἐς οὗ, bis daß, Her. 1, 67. 3, 31. Vgl. εἰςόκε, ἔςτε. Oft entspricht es einem vorangehenden ἐκ, wie schon Hom. ἐκ νεότητος εἰς γῆρας Il. 14, 86; οἱ ἐκ παιδὸς εἰς γῆρας σώφρονες Aesch. 1, 180; εἰς ἔτος ἐξ ἔτεος, wie unser Jahr aus, Jahr ein, Theocr. 18, 15, wobei man an örtliche Vrbdgn wie ἐς πόδας ἐκ κεφαλῆς, ἐς σφυρὸν ἐκ πτέρνης, Il. 22, 397. 23, 190, oder ἐς μυχὸν ἐξ οὐδοῠ Od. 7, 87, ἐκ τῶν ποδῶν ἐς κεφαλήν Ar. Plut. 650 denken muß. – b) die ganze, dazwischenliegende Zeit; εἰς ἐνιαυτόν, ein Jahr lang, auf ein Jahr, Od. 4, 595 Hes. Th. 740, eigtl. bis ein Jahr vollendet ist; so auch die Folgdn; εἰς ὥρας Od. 9, 133. – c) den Zeitpunkt selbst; ἐς ϑέρος, ἐς ὀπώρην ἐλεύσεσϑαι, Od. 14, 384, auf den Sommer; οὔτε ἐς τὸ παρέον οὔτε ἐς χρόνον μεταμελήσει, weder für jetzt, noch dereinst, Her. 7, 29; ἐς νύκτα ἐτελεύτα, zur Nacht, Thuc. 1, 51; ὀλίγοι ἐς τὴν ἑσπέραν σίτου ἐγεύσαντο Xen. An. 3, 1, 3; vgl. Ar. Eccl. 1092; ἐς τρίτην ἡμέραν παρεῖναι Xen. Cyr. 3, 1, 42; οὐκ εἰς μακράν, d. i. bald, 5, 4, 21; ἐς τὴν ὑστεραίαν προῆγε Pol. 5, 13, 8; ἐς ὕστερον Od. 12, 126; Her. 5, 74; ἐς αὔριον Od. 7, 317; ἡ εἰς αὔριον ἡμέρα, der morgende Tag, Soph. O. C. 573. Vgl. εἰςαεί, εἰςαυτίκα, εἰςαῠϑις, εἰς ἔτι u. ä. – 6) Bei der Zahl drückt es ebenfalls die Gränze aus, bis an, höchstens, u. allgemein, gegen, an, εἰς τριακάδας δέκα νεῶν Aesch. Pers. 331; bes. mit dem Artikel, σχεδὸν εἰς τοὺς ἑκατόν Xen. An. 4, 8, 15; Cyr. 6, 2, 7 u. sonst überall; vgl. ἐς δίσκουρα λέλειπτο, auf Diskusweite, Il. 23, 523; ἐς δραχμὴν ἑκάστῳ διέδωκε, zum Belauf einer Drachme, Thuc. 8, 29; τριήρεις τοῖς τυράννοις ἐς πλῆϑος ἐγένοντο, in Menge, 1, 14; ἐς τρίς Xen. An. 6, 2, 16 Cyr. 7, 1, 4, bis auf dreimal. – Distributiv steht es bes. bei Angabe der Stellung der Soldaten; εἰς δύο, je zwei Mann neben einander, Xen. An. 2, 4, 26 Hell. 5, 1, 22; εἰς ὀκτώ, je acht Mann hinter einander, An. 7, 1, 23 Hell. 3, 2, 16. – 7) An βλέπειν εἴς τι reiht sich die Zweckbedeutung: zu, für, ἐς πό λεμον ϑωρήσσεσϑαι Il. 8, 376; vgl. ἐσταλμένος εἰς π. Xen. An. 3, 2, 7; ἵππους εἰς ἱππέας κατασκευάζειν 6, 1, 14; ἔῤῥωντο εἰς πόλεμον Thuc. 2, 8; ἡ ἐς πόλεμον παρασκευή 1, 25; – εἰπεῖν εἰς ἀγαϑόν, zum Guten reden, um Gutes zu bewirken, Hom. Iliad. 9, 102, vgl. 23, 305; πείσεται εἰς ἀγαϑόν, zu seinem Besten, 11, 789; ἐς φόβον 15, 310; ἐς πλόον Pind. P. 1, 34; εἰς κέρδος τι δρᾶν, Soph. Phil. 111, wie εἰς χάριν πράττειν, zu Gefallen, O. R. 1353, εἰς τί, wozu? Trach. 412, vgl. Theocr. 27, 54; εἰς κατασκοπὴν πέμψον Phil. 45; εἰς ἔλεγχον ἐξιών 98; εἰς μάχην ὁρμᾶν Aesch. Pers. 386, wie εἰς τὸ διώκειν Xen. An. 1, 8, 25; λακτίσας Δίκας βωμὸν εἰς ἀφάνειαν Aeschyl. Ag. 374; oft Eur.; εἰς ὑποδήματα δέδοται Her. 2, 98; εἰς ἱμάτιον Ar. Plut. 984; ἔδωκε χρήματα εἰς τὴν στρατιάν Xen. An. 1, 1, 27; δαπανᾶν εἴς τι, 1, 3, 3; εἰς Διονύσια χορηγήσας Is. 5, 36; εἰς τὸν πόλεμον εἰςφορὰς εἰςφέρειν 45; εἰς πόλεμον ἀποϑνήσκουσι μαχόμενοι 46; – anders ist δανείζειν εἴς τι, Dem. 27, 28; συμβάλλειν συμβόλαια εἰς τὰ ἀνδράποδα 27; εἰς πίστιν δέδωκα, auf Credit, 32, 16; sonst ἐπί τινι; – ϑήραν ἐποιοῦντο εἰς τὴν ἑορτήν Xen. An. 5, 3, 10; ἐς χλαῖναν πόκον δωρεῖσϑαι, zum Kleide, Theocr. 5, 98; εἰς τὰ κρέα μόσχον ἔλαβες Ath. XIV, 644 e; ἐς γράμματα, um zu lernen, Plat. Legg. VII, 809 e. – Bei adject.; ἐπιτήδειος ἔς τι, geeignet zu Etwas, Her. 1, 115; σύμφορος ἔς τι, 8, 60; εὐπρεπής, 2, 116; βέλτιον εἰς δικαστήριον Plat. Theaet. 178 e; καλὸν εἰς τὴν στρατιάν Xen. Cyr. 3, 3, 6; χρήσιμος n. ä., s. die einzelnen Wörter; εἰς τὸ πρᾶγμά ἐστι ist zweckdienlich, Dem. 36, 54. – Auch ἐξάγει τὸ στράτευμα, εἰς τὸ μὴ φοβεῖσϑαι, damit nicht, Xen. An. 7, 8, 20, vgl. Mem. 3, 6, 2. – Adverbialisch werden Vrbdgn wie ἐς καλὸν εἶπας Soph. Phil. 78; ἐς τάχος παίει Ar. Ach. 656, wo der schol. ἐς τάχος, εἰς κάλλος γράφειν anführt. – Bei Sp., wie Hel., führt es das Prädicat ein, τὸ προςτυχὸν εἰς ὅπλον ἁρπάζεσϑαι, τὴν πήραν εἰς καϑέδραν ποιεῖσϑαι, als Waffe, zum Sitz; womit man Vrbdgn wie εἰς ἄνδρας ἐκ μειρακίων τελευτῶσι Plat. Teaet. 173 b, εἰς ἄνδρα γενειῶν Theocr. 13, 28 vergleiche. – 8) Aehnlich ist die Bdtg in Ansehung, in Rücksicht auf entstanden; die nähere Bestimmung bei Adjectivis einführend, πρῶτος εἰς εὐψυχίαν Aesch. Pers. 318, vgl. Plat. Charmid. 158 a; ἐς τὸ πᾶν, oft bei Tragg. u. sonst, in jeder Beziehung; z. B. ἐτητύμως Aesch. Ag. 668, βίαιος Prom. 738; σῶμα οὐ σπουδαῖον ἐς ὄψιν Soph. O. C. 583; Ai. 863; ἐς τί; sc. δυς-τυχὴς ἦσϑα, worin? O. C. 528; ἐς τὰ ἄλλα, z. B. μέγας, Thuc. 1, 1; ἄτολμος εἰς τὴν μάχην 4, 55; ἀνυπέρβλητος εἰς πονηρίαν Antiphan. Ath. III, 108 f; πόλις μεγίστη καὶ εὐδοκιμωτάτη εἰς σοφίαν καὶ ἰσχύν Plat. Apol. 29 d; τοιοῠτος εἰς φρόνησιν Conv. 219 d; ἀγαϑὸς εἰς πόλεμον Xen. An. 1, 9, 14; Cyr. 3, 3, 6; εἰς χρήματα ἀναιδής Dem. 22, 75; vgl. Xen. Cyr. 8, 8, 6; – τὸ μὲν γὰρ εἰς ἔμ' οὐ κακῶς ἔχει Eur. I. T. 691, was mich anbetrifft, ich befinde mich nicht schlecht; vgl. εἰς τὸν ἑαυτῶν βίον ἀσφαλῶς ἔχειν Dem. 10, 45; – bei Verbis; τό γ' εἰς ἑαυτὸν πᾶν ἐλευϑεροῖ στόμα Soph. O. R. 706; εἰς ὅσον ἐγὼ σϑένω, wie weit, Phil. 1389; εἰς πλεῖστον πενϑεῖν O. C. 743; ἐς τὰ μάλιστα, häufig; ἐς δαιμόνιον τέρας ἀμφιγνοῶ Ant. 372; εἰς δικαιοσύνην ἐπιδείκνυσϑαι Xen. An. 1, 9, 16; εἰς χρήματα δίκην λαμβάνειν u. εἰς τὰ σώματα τιμωρίας ποιεῖσϑαι, an Geld u. am Leben strafen, Dem. 22, 55; vgl. Plat. Legg. IX, 865 c VI, 774 b. Bes. bei anklagen, loben, tadeln u. ä.; ἐς φιλίαν μέμφεσϑαι Xen. An. 2, 6, 30; εἰς τὰ πολεμικὰ καταφρονεῖσϑαι Hell. 7, 4, 30; διαβάλλειν εἴς τι Thuc. 8, 88; σκώπτειν εἰς τὰ ῥάκια, εἰς μαλακίαν, Ar. Pax 740 Dem. 18, 245; εἴς τε μαλακίαν καὶ εἰς τὴν ἀβουλίαν ἀπελύσαντο, sie rechtfertigten sich gegen den Vorwurf der Weichlichkeit, Thuc. 5, 75; ἐνεκάλουν εἰς τὴν ἐπιτροπήν, über die Vormundschaft, Dem. 38, 3; so Folgde, wie ὀνειδίζειν τινὶ ἐς ἀσέλγειαν Pol. 5, 11, 2; κατά τινος εἰπεῖν εἰς ἀχαριστίαν 17, 6, 7; σκώπτειν εἴς τινα Plut. Symp. 2, 9; ἐκωμῳδοῠντο εἰς βλασφήμους Harpocr. p. 9. Auch πρῆγμα γενόμενον εἴς τινα, ein Vorfall, der sich mit Einem zugetragen, Her. 1, 114. – Absolut, εἰς δὲ τὴν τοῠ καρποῠ κομιδήν, was das anbetrifft, Xen. Cyr. 5, 4, 25; ἐς τὰ ἄλλα, in anderer Hinsicht, Thuc. 1, 1. – Auch bei Substantivis; δέος εἰς Συρακοσίους Thuc. 6, 85; τιμὴ εἰς γῆρας Plat. Legg. IX, 879 c; δόξα εἰς ἀνδρειότητα Xen. An. 6, 3, 14; ὁ εἰς ταῠτα ἔλεος Dem. 25, 84; ἀγὼν εἰς τὸν Δία = Ὀλύμπια, Thom. Mag. vit. Pind.; ἡ ἐς γῆν καὶ ϑάλατταν ἀρχή Thuc. 8, 46. – Oft wird diese Vrbdg eine bloße Umschreibung; τὰ εἰς τὴν τέχνην Plat. Rep. IV, 421 d; οἱ λόγοι οἱ εἰς τὰ δικαστήρια Euthyd. 304 d. – Man merke noch εἰς τὸν ἀριϑμὸν ἐφάνη τριςχίλια, für die Zählung oder nach der Zählung, Her. 7, 97; vgl. Thuc. 2, 7 εἰς τὸν πάντα ἀριϑμόν u. εἰς λόγον, in Rücksicht auf, – 9) Hieraus entwickelt sich die Bdtg gemäß, nach; Aesch. Ag. 68 ist εἰς το πεπρωμένον τελεῖται das Vollenden nach dem Schicksal, rin Aufgehen in das Beschlossene; εἰς νόμον ἑαυτῷ ταξάμενος Plat. Legg. V, 733 d; ἐς δύναμιν, nach Kräften, Rep. IX, 590 d; Xen. An. 2, 3, 23 u. oft; ἐς τὸ δυνατόν Cyr. 2, 1, 22, soweit es möglich ist; λέγειν εἰς ὑπερβολὴν δυνατοῠ Aesch. 1, 180; ἐς ἀργύριον λογισϑέν, auf Geld berechnet, 6, 1, 33; εἰς τὸν αὐτὸν λόγον Plat. Rep. I, 353 d; εἰς ἓν μέλος, nach einer Weise, Theocr. 18, 7; oft bei Lucian., ἐς τὸν πωλικόν, εἰς ὄρνιϑος τρόπον, Zeux. 4 Halc. 1. Manche Wendungen der Art werden rein adverbial gebraucht, wie ἐς το ἀκριβὲς εἰπεῖν, genau, Thuc. 6, 82; ἐς ἀκρίβειαν Plat. Legg. VII, 809 e; ἐς δέον u. εἰς τὸ δέον, Soph. Ant. 386 Her. 2, 173; ἐς καλόν ( Suid. εὐκαίρως), Xen. An. 4, 7, 3; Plat. Conv. 174 e u. sonst; ἐς κάλλος ζῆν Xen. Cyr. 8, 1, 33; ἐς καλόν Plat. Theag. 122 a; εἰς ἀφϑονίαν παρέχειν, = ἀφϑόνως, Xen. An. 7, 1, 33.
Selten steht εἰς dem davon abhängigen Worte nach, wie Il. 15, 59 Od. 3, 137. 15, 541; Soph. O. C. 126, ch.; Eur. Alc. 85; in einzelnen Beispielen der späteren Dichter.
In der Zusammensetzung bedeutet εἰς hinein, hinan, hinzu.
-
17 ἐπιφέρω
+ V 3-7-1-3-3=17 Gn 1,2; 7,18; 37,22; 1 Sm 22,17; 24,7A: to bring, to put, to lay upon [τί τινι] Gn 37,22; to give [τί τινι] Jdt 8,8P: to rush (upon) or (after) [ἐπάνω τινός] Gn 1,2; to be borne (on) [ἐπάνω τινός] Gn 7,18; to attack, to assault [τινι]2 Mc 12,35*Jb 15,12 ἐπήνεγκαν (they) have set themselves on (sc. the eyes)-ירומון for MT ירזמון they have flashed?Cf. HELBING 1928, 286-288 -
18 κάθημαι
κάθημαι (Hom.+; ins, pap, LXX, pseudepigr.; Jos., Ant. 5, 192; Ath. 17:3 [ptc. as name of an image of Athene]) 2 sg. κάθῃ (since Hyperid., Fgm. 115 [OLautensach, Glotta 8, 1917, 186]; POxy 33 verso III, 13 [II A.D.]; TestJob 24:3) Ac 23:3; pl. κάθησθε Lk 22:30 v.l., impv. κάθου (Moeris 215: κάθησο Ἀττικῶς, κάθου κοινῶς; later Attic [Lautensach, Glotta 9, 1918, 88; s. also AMaidhof, Z. Begriffsbestimmung der Koine 1912, 300]) twice in Js 2:3 and seven times in a quot. fr. Ps 109:1 (B-D-F §100; Mlt-H. 206f; s. 3 below); impf. ἐκαθήμην (on the augment s. B-D-F §69, 1; Mlt-H. 192); fut. καθήσομαι (oft. LXX) Mt 19:28; Lk 22:30.① to be in a seated position, sitⓐ w. the place indicated by a prep. ἀπέναντί τινος opposite someth. Mt 27:61.—εἴς τι on someth. (Pel.-Leg. p. 4, 4 καθημένη εἰς βαδιστήν=‘sitting on a donkey’; cp. also Musonius 43, 18 H. καθῆσθαι εἰς Σινώπην) εἰς τὸ ὄρος τ. ἐλαιῶν Mk 13:3; cp. Hs 5, 1, 1.—ἐκ δεξιῶν τινος at someone’s right (hand) Mt 26:64; Mk 14:62; Lk 22:69.—ἐν: Mt 11:16; 26:69; Lk 7:32. ἐν σάκκῳ κ. σποδῷ 10:13. ἐν δεξιᾷ τινος at someone’s right Col 3:1. ἐν τοῖς δεξιοῖς on the right (side) Mk 16:5.—ἐπάνω τινός on or upon someth. Mt 23:22; Rv 6:8.—ἐπί τινος on someth. (Babrius 57, 14; UPZ 79, 10 [160 B.C.]) Mt 24:3. ἐπὶ τοῦ θρόνου (Aeschines in Ps.-Demetr. 205; Cebes 21, 3 ἐπὶ θρόνου ὑψηλοῦ; Ex 11:5 al.; TestAbr A 12 p. 91, 9 [Stone p. 30]; B 8 p. 112, 21 [Stone p. 72]; Jos., Ant. 5, 192); Rv 4:2 v.l.; 4:9f; 5:1, 7, 13 v.l.; 6:16; 7:10 v.l., 15; 19:4 v.l.; 20:11 v.l.; 21:5 v.l. ἐπὶ θρόνων Lk 22:30. ἐπὶ τῆς νεφέλης (Is 19:1) 14:15f. ἐπὶ τοῦ ἅρματος Ac 8:28. ἐπὶ τ. ἵππων Rv 9:17; 19:18. ἐπὶ τοῦ ἵππου vs. 19, 21 (cp. TestJud 3:2). Of judges (κ.=‘sit in judgment’: Pla., Ap. 35c; Hyperid. 3, 6) ἐπὶ τοῦ βήματος Mt 27:19.—ἐπὶ τῇ ὡραίᾳ πύλῃ at the ‘Beautiful Gate’ Ac 3:10. ἐπὶ τῷ θρόνῳ Rv 5:13; 6:16 v.l.; 7:10, 15 v.l.; 19:4; 21:5.—ἐπί τι w. acc. of place (Lev 8:35) ἐπὶ τὸ τελώνιον Mt 9:9; Mk 2:14; Lk 5:27; ἐπὶ πῶλον ὄνου J 12:15; ἐπʼ αὐτόν (horse) Rv 6:2, 4f; 19:11, 18 v.l.; ἐπὶ θηρίον 17:3; ἐπὶ (τὸν) θρόνον, (τοὺς) θρόνους (3 Km 1:27; Jer 13:13 A; 43, 30 A; TestJob 20:4) Mt 19:28; Rv 4:2, 4; 11:16; 20:11; ἐπὶ τὴν νεφέλην 14:14, 16 v.l.—παρά τι beside someth. παρὰ τὴν ὁδόν at the side of the road Mt 20:30; Mk 10:46; Lk 18:35.—περί τινα around someone Mk 3:32, 34.—πρὸς τὸ φῶς by the fire Lk 22:56 (Aristoph., Vesp. 773 πρὸς τὸ πῦρ κ. Likewise Menand., Fgm. 806 Kö.).ⓑ w. the place indicated by an adv. of place: ἐκεῖ Mk 2:6; οὗ Ac 2:2; Rv 17:15; ὅπου vs. 9.ⓒ abs. sit, sit there (Epict. 2, 16, 13 εὔχου καθήμενος; 33) Mt 27:36; Lk 5:17; J 2:14; 9:8; Ac 14:8; 1 Cor 14:30; B 10:4.ⓓ w. some indication of the state or characteristics of the pers. sitting (Ex 18:14 σὺ κάθησαι μόνος; κ. of a judge Ael. Aristid. 46 p. 318 D.; 327) σὺ κάθῃ κρίνων με; do you sit there to judge me? Ac 23:3 (Ἄβελ … κάθηται ὧδε κρῖναι TestAbr A 13 p. 92, 7 [Stone p. 32]).ⓔ in the special sense sit quietly Mk 5:15; Lk 8:35. Be enthroned in majesty (Od. 16, 264) κάθημαι βασίλισσα Rv 18:7.② to be a resident in a place, stay, be, live, reside, settle, fig. ext of 1 (Hom. et al.; Hdt. 5, 63 ἐν Δελφοῖς; Musonius p. 59, 7 ἐν πόλει; Ael. Aristid. 50, 14 K.=26 p. 505 D.; Is 9:8 v.l.; 2 Esdr 21:6; Jdth 4:8; 5:3) Lk 21:35; Rv 14:6 (cp. Jer 32:29); 17:1, 9 (s. 1b). πρός τινα w. someone D 12:3; 13:1. ἐν σκότει (σκοτίᾳ v.l.) … καὶ ἐν σκιᾷ θανάτου Mt 4:16. ἐν σκότει καὶ σκιᾷ θανάτου (Ps 106:10) Lk 1:79 (cp. Pind., O. 1, 83 ἐν σκότῳ καθήμενος [=one who enters old age without accomplishments worthy of remembrance]; Ael. Aristid. 46 p. 272 D.: ἐν τ. στενοῖς τ. ἐλπίδων ἐκάθηντο). (The restoration [καθήμ]ε̣ν̣ο̣ι̣ AcPl Ha 8, 33 is questionable, s. the rdg. of BMM, s.v. πεδάω.)③ to take a seated position, sit down; the occurrence of this sense in our lit. can scarcely be disputed; the same is true of the LXX (W-S. §14, 3). It is to be assumed for the impv. in all its occurrences; seven of them are connected w. Ps 109:1: κάθου ἐκ δεξιῶν μου Mt 22:44; Mk 12:36; Lk 20:42; Ac 2:34; Hb 1:13; 1 Cl 36:5; B 12:10. The impv. has the same mng. twice in Js 2:3. But this sense is also quite probable for the foll. pass.: ἐν τῇ θαλάσσῃ Mk 4:1. ἐπάνω τινός Mt 28:2. μετά τινος 26:58; J 6:3 (καθίζω v.l.). παρὰ τὴν θάλασσαν Mt 13:1.—ἐκεῖ Mt 15:29.—μέσος αὐτῶν Lk 22:55.—Abs. Mt 13:2.—B. 455. DELG s.v. ἧμαι. M-M. EDNT. TW. -
19 κεῖμαι
κεῖμαι impf. 3 sg. ἔκειτο; fut. 3 pl. κείσονται (Tat. 31, 1) (Hom.+)① to be in a recumbent position, lie, recline; can serve as passive of τίθημι, of pers.: w. indication of place ἔν τινι in someth., of a child ἐν φάτνῃ Lk 2:12, 16; of a dead person (Hom. et al.; also in Palest. [PhilolWoch 49, 1929, 247] and Alexandrian [Sb 1397] grave ins; PRyl 114, 17 τοῦ σώματος κειμένου) w. οὗ or ὅπου (ApcMos 33; PGM 4, 2038) Mt 28:6; Lk 23:53; J 20:12.② to be in a place so as to be on someth., lie, of things ἐπί τι on someth. 2 Cor 3:15. Also ἐπάνω τινός (TestAbr A 12 p. 91, 1 [Stone p. 30] ἐπάνω τῆς πραπέζης) Mt 5:14 (κ. of location of a place since Hdt., Thu.; SIG 685, 46 [139 B.C.]; Tob 5:6 S ἐν τῷ ὄρει; Jos., Ant. 9, 7).—Abs. (as Hom. et al.; Josh 4:6) of a throne, a bench stand (Hdt. 1, 181, 5 κλίνη κ.; Arrian, Anab. 6, 29, 6 τράπεζα κ.; Chariton 5, 4, 5; Polyaenus 4, 3, 24 and Paus. 2, 31, 3 θρόνος κ.) Rv 4:2; Hv 3, 1, 4. Of cloths lie (there) Lk 24:12 v.l.; J 20:5, 6, 7.—21:9. Of vessels stand (there) (X., Oec. 8, 19; Paus. 9, 31, 3 τρίποδες; cp. 1 Esdr 6:25; Jer 24:1) 2:6; 19:29. σκάφην GJs 18:2 (codd.). Of goods be laid up, be stored up Lk 12:19 (Hom. et al.; cp. PSI 365, 20 [251/250 B.C.] ὁ σῖτος ἐπὶ τῆς ἅλω κείμενος).—Of a foundation be laid 1 Cor 3:11. ἡ πόλις τετράγωνος κεῖται is laid out as a square Rv 21:16. κ. πρός τι be laid at someth. the ax at the roots (ready for felling of the tree) Mt 3:10; Lk 3:9. κ. πρός w. acc. also means be very close to someone in ὁ ἄγγελος τ. πνεύματος τοῦ προφητικοῦ ὁ κείμενος πρὸς αὐτόν (i.e. τ. ἄνθρωπον) Hm 11:9 (Ox 5 recto, 3 reads: ἐπʼ αὐτῷ).③ In a variety of transferred senses involving esp. abstractions to exist, have place, or be there (for someth.)ⓐ be appointed, set, destined εἴς τι for someth. εἰς πτῶσιν καὶ ἀνάστασιν for the fall and rising Lk 2:34. εἰς ἀπολογίαν τοῦ εὐαγγελίου Phil 1:16. εἰς τοῦτο 1 Th 3:3.—κ. ἐπί τινος be put in charge of someth. of the angel of punishment ἐπὶ τῆς τιμωρίας in charge of the punishment Hs 6, 3, 2.ⓑ be given, exist, be valid of legal matters (legal t.t. since Eur.; Thu. et al.; s. also BGU 1002, 14 [55 B.C.] πᾶσαι αἱ κατʼ αὐτῶν κείμεναι συνγραφαί; PTebt 334, 7 of a marriage contract κατὰ τ. κειμένην ἡμῖν συνγραφήν; 2 Macc 4:11; κειμένου νόμου Just., D. 123, 1) τινί for someone of law (Menand., PDidot I, 14 p. 329 S. ἔστʼ ἀνδρὶ κ. γυναικὶ κείμενος νόμος; Dio Chrys. 64 [14], 13; OGI 111, 30 [II B.C.] ὁ κείμενος νόμος; pap; EpArist 15; Philo, Det. Pot. Ins. 18 νόμος κεῖται; Jos., Ant. 4, 182 ὑμῖν κεῖται=are there for you) 1 Ti 1:9. Of powers κ. ἐπί τινι exist for someth., relate or apply to someth. Hm 6, 1, 1.ⓒ occur, appear, be found (Hellanicus [V B.C.] 4 Fgm. 93 Jac. αὕτη [i.e. Πιτάνη] παρʼ Ἀλκαίῳ κεῖται=is found in Alcaeus) ἐν παραβολαῖς B 17:2. διὰ τί ὁ υἱὸς τοῦ θεοῦ εἰς δούλου τρόπον κεῖται ἐν τῇ παραβολῇ; why does the Son of God appear in the parable as a slave? Hs 5, 5, 5; cp. 5, 6, 1.ⓓ find oneself, be, in a certain state or condition (Hdt. 8, 102 al.; Menand., Fgm. 576, 2 Kö. τὴν ἐν ἑτέρῳ κειμένην ἁμαρτίαν; PTebt 27 I, 7 [113 B.C.] ἐν περιστάσει κειμένων; 2 Macc 3:11; 4:31, 34; 3 Macc 5:26) ὁ κόσμος ἐν τῷ πονηρῷ κ. the world lies in (the power of) the evil one 1J 5:19 (also probable is the mng. κ. ἔν τινι be dependent on someone [Soph., Oed. R. 247f; Polyb. 6, 15, 6]).—B. 834. DELG. M-M. TW. -
20 πατέω
πατέω fut. πατήσω; 1 aor. ἐπάτησα LXX. Pass. fut. 3 sg. πατηθήσεται (TestZeb); aor. ἐπατήθην (Hom. et al.; pap, LXX; En 1:4; TestLevi 18:12; TestZeb 9:8 v.l.; JosAs 23:8 [cod. A for ἐπάταξε]; AscIs 3:3; Philo, Just.) tread (on) w. feet.① to set foot on, tread, walk, trans.ⓐ tread τὶ someth. (Herodas 8, 74) τὴν ληνόν (s. ληνός) Rv 19:15; pass. 14:20. Of a stone ὁ πατούμενος what is trodden under foot Dg 2:2.ⓑ set foot on, tread of a place (Aeschyl. et al.; LXX) τὴν αὐλήν the court B 2:5 (Is 1:12). τὸ ἁγνευτήριον Ox 840 12; τὸ ἱερόν ibid. 17; 20.② to tread heavily with feet, with implication of destructive intent, trample, trans.ⓐ tread on, trample (Iambl., Vi. Pyth. 31, 193) of the undisciplined swarming of a victorious army through a conquered city. Its heedlessness, which acknowledges no limits, causes π. to take on the sense ‘mistreat, abuse’ (so πατέω in Plut., Tim. 14, 2; Lucian, Lexiph. 10 al.; Philo, In Flacc. 65) and ‘tread contemptuously under foot’ (s. 2b; in Heliod. 4, 19, 8 π. πόλιν actually means plunder a city). τὴν πόλιν πατήσουσιν Rv 11:2; pass. (Jos., Bell. 4, 171 πατούμενα τὰ ἅγια) Lk 21:24 (ὑπὸ ἐθνῶν).ⓑ fig. ext. of a: trample in contempt or disdain (Il. 4, 157 ὅρκια; Soph., Aj. 1335, Antig. 745 al.; Herodian 8, 5, 9; Jos., Bell. 4, 258 τ. νόμους) τὸ τῆς αἰσχύνης ἔνδυμα πατεῖν despise (=throw away w. disdain) the garment of shame (s. αἰσχύνη 1) GEg 252, 57.③ move on foot, walk, tread (not in the sense of ‘taking a walk’) (since Pind., P. 2, 85 ἄλλʼ ἄλλοτε πατέων ὁδοῖς σκολιαῖς, of one who moves against an opponent like a fox, stepping now here and now there, in no straight line) with implication that the experience is not planned, intr. πατεῖν ἐπάνω ὄφεων Lk 10:19 (ἐπάνω 1b and cp. TestLevi 18:12.—Diod S 3, 50, 2f speaks of the danger of death in πατεῖν on ὄφεις).—DELG. M-M. TW.
См. также в других словарях:
επάνω — και (α)πάνω και (α)πάνου επίρρ. τοπ. 1. άνω, ψηλά, σε τόπο ή σημείο ψηλότερο σχετικά με τον ομιλητή: Ποιος είναι εκεί πάνω; 2. πάνω σε κάτι, πάνω στο: Το άφησα πάνω στο θρανίο. 3. εναντίον κάποιου ή αντίθετα προς κάποια διεύθυνση: Όρμησε πάνω του … Νέο ερμηνευτικό λεξικό της νεοελληνικής γλώσσας (Новый толковании словарь современного греческого)
ἐπάνω — above indeclform (adverb) … Greek morphological index (Ελληνική μορφολογικούς δείκτες)
επάνω — και πάνω και απάνω και πάνου και (ε)πά (AM ἐπάνω, Μ και πάνω και ἀπάνω και πάνου και [έ]πά) (επίρρ. συχνά και ως πρόθ.) 1. ψηλά, στο πάνω μέρος ή στην πάνω επιφάνεια («ἐπάνω κατακεισόμεθ ἡμεῑς», Αριστοφ.) 2. (με άρθρο) ως επίθ. αυτός που… … Dictionary of Greek
Επάνω Αρχάνες — Ημιορεινή κωμόπολη (υψόμ. 400 μ., 3.860 κάτ.) στην πρώην επαρχία Τεμένους του νομού Ηρακλείου. Βρίσκεται χτισμένη μέσα σε κοιλάδα, ανατολικά του υψώματος Γιούχτα, όπου κατά τη μυθολογία πέθανε ο Δίας. Αποτελεί έδρα του ομώνυμου δήμου. Στην… … Dictionary of Greek
Επάνω Βάθεια — Ημιορεινός οικισμός (υψόμ. 260 μ., 152 κάτ.) στην πρώην επαρχία Πεδιάδος του νομού Ηρακλείου. Βρίσκεται στο βόρειο τμήμα του νομού, 15 χλμ. ΝΑ του Ηρακλείου. Υπάγεται διοικητικά στον δήμο Γουβών … Dictionary of Greek
Επάνω Ελούντα — Πεδινός οικισμός (υψόμ. 80 μ., 154 κάτ.) στην πρώην επαρχία Μιραμπέλλου του νομού Λασιθίου. Βρίσκεται στο δυτικό τμήμα του νομού, προς την ακτή του κόλπου Μιραμπέλλου. Υπάγεται διοικητικά στον δήμο Αγίου Νικολάου. Η ονομασία Ελούντα προέρχεται… … Dictionary of Greek
Επάνω Επίδαυρος — Πεδινός οικισμός (υψόμ. 20 μ., 137 κάτ.) στην πρώην επαρχία Ναυπλίας του νομού Αργολίδας. Βρίσκεται στο ανατολικό άκρο του νομού, 19 χλμ. ΒΑ του Ναυπλίου. Υπάγεται διοικητικά στον δήμο Επιδαύρου … Dictionary of Greek
Επάνω Επισκοπή — Ημιορεινός οικισμός (υψόμ. 270 μ., 129 κάτ.) στην πρώην επαρχία Σητείας του νομού Λασιθίου. Βρίσκεται στο ανατολικό τμήμα του νομού. Υπάγεται διοικητικά στον δήμο Σητείας … Dictionary of Greek
Επάνω Καλαμώνας — Πεδινός οικισμός (υψόμ. 130 μ., 250 κάτ.) της Ρόδου. Βρίσκεται στο βορειοδυτικό τμήμα του νησιού, 24 χλμ. ΝΔ της πόλης της Ρόδου. Υπάγεται διοικητικά στον δήμο Πεταλούδων του νομού Δωδεκανήσου … Dictionary of Greek
Επάνω Κάμπος — Πεδινός οικισμός (υψόμ. 100 μ., 38 κάτ.) της Ίου. Υπάγεται διοικητικά στον δήμο Ιητών του νομού Κυκλάδων … Dictionary of Greek
Επάνω Κρυά — Ορεινός οικισμός (υψόμ. 600 μ., 8 κάτ.) στην πρώην επαρχία Σητείας του νομού Λασιθίου. Βρίσκεται στις ανατολικές πλαγιές του όρους Ορνού. Υπάγεται διοικητικά στον δήμο Σητείας … Dictionary of Greek