-
1 Σειρήνες
-
2 Σειρῆνες
-
3 Σειρήν
Σειρήν, ῆνος, ἡ, Siren; in pl., Σειρῆνες, αἱ, Sirens, Od.12.39, al., cf. Sch.ad loc.; [dialect] Ep. dual gen. Σειρήνοιιν ib.52, 167;Aπτεροφόροι νεανίδες.. Σειρῆνες E.Hel. 169
(lyr.), cf. Fr. 911 (lyr.);Σειρὴν.. τὰ σκέλη δὲ κοψίχου Anaxil.22.20
; cf.ἁρπυιόγουνος; σειρῆνα κόμπον.. ὃς Ζεφύρου σιγάζει πνοάς Pi.Parth.2.13
, cf. Hes.Fr.69;ἐπὶ τῶν κύκλων [τοῦ ἀτράκτου].. ἐφ' ἑκάστου βεβηκέναι Σειρῆνα.. φωνὴν μίαν ἱεῖσαν Pl.R. 617b
(hence σειρῆνες· τὰ ἄστρα, Lex.Rhet.ap.Eust.1709.54, cf. Theo Sm. p.146H.); as a grave-ornament,στᾶλαι καὶ Σειρῆνες ἐμαί AP7.710
([place name] Erinna), cf. 491 (Mnasalc.).II metaph., Siren, deceitful woman, E.Andr. 936: also, the Siren charm of eloquence, persuasion, and the like , Alcm.7, Aeschin.3.228, Alex.Aet.7 (pl.); ποικίλη σ., of philosophy, Phld.Rh.2.145 S.;λόγων σ. καὶ χάρις Plu.Mar.44
, cf. D.H. Comp.26, Jul.Or.2.52d;ὤλετο παρθενίη σ. ἐμή Supp.Epigr.1.567.7
([place name] Fayum), cf. IG14.1942 ([place name] Rome); σειρῆνα θεάτρων, of Menander, ib.1183; ἔνθεον σειρῆνα χεύῃ ib.42(1).130.17 (Epid.).III ὁ, a kind of solitary bee or wasp, Arist.HA 623b11.IV a small singingbird, Hsch.V as name of Zeus, dub. in Antim.94 ( σείρινα acc. sg., codd.EM).VI a light garment, Harp. s.v. σείρινα, Phot. (Correctly written with - ει-, as name of a ship, IG22.1629.687.) -
4 κατα-θαλαττόω
κατα-θαλαττόω, ins Meer versenken; αἱ Σειρῆνες ἑαυτὰς κατεϑαλάττωσαν, stürzten sich ins Meer, Tzetz. ad Lycophr. 712.
-
5 κατ-έχω
κατ-έχω (s. ἔχω), 1) anhalten, festhalten, aufhalten, zurückhalten; εἴ με βίῃ ἀέκοντα καϑέξει Il. 15, 186; μή μ' ὁ γέρων ἀέκοντα κατάσχῃ ᾧ ἐνὶ οἴκῳ Od. 15, 200; ὁ μὲν ἔνϑα κατέσχετ' ἐπειγόμενός περ ὁδοῖο 3, 284; ἐν κουλεῷ ξίφος κατασχοῖσα Pind. N. 10, 6; παῖς δ' ἐμὸς κατεῖχε κἀπράϋνε τὰς στάσιν τευχούσας Aesch. Pers. 186; δάκρυ μὴ κατασχεῖν, die Thränen nicht zurückhalten, Ag. 202, vgl. 227, wie Plat. Phaed. 117 d, wo er auch κατέχειν τὸ μὴ δακρύειν sagt; so ἑαυτὸν κατέχει μὴ ἐπιπηδᾶν τῷ ἐρωμένῳ Phaedr. 254 a, öfter; γέλωτα, das Lachen zurückhalten, Lach. 184 a, wie Xen. Cyr. 2, 2, 1; μηνίσασα Λητῴα κόρη κατεῖχ' Ἀχαιούς Soph. El. 561; τεάν, Ζεῦ, δύνασιν τίς ἀνδρῶν ὑπερβασία κατάσχοι Ant. 601; κατάσχες ὀργήν El. 999; καϑέξω ϑυμόν O. C. 878; φονίου ἀνδρὸς ὕβριν κατάσχες Eur. Bacch. 555, vgl. Or. 1149; in Prosa, Her. 6, 129, Thuc. 1, 91; κατέχειν τὴν διάνοιαν, d. i. verbergen, 1, 130; τὴν ἀναγωγήν, aufschieben, 6, 29; μόγις ἑαυτὸν κατέχων, indem er sich selbst kaum hielt, Plat. Charm. 162 c, wofür Hdn. 1, 15, 1 κατέχειν ἑαυτοῦ sagt; μὴ κατασχόντες αὑτῶν, sie konnten sich vor Freude nicht halten, 1, 7, 15; κατ. τῆς ὀργῆς Philem. Stob. fl. 20, 4; τὴν ἐπῳδὴν τοῖς ἄλλοις ἀνϑρώποις αἱ Σειρῆνες ἐπᾴδουσαι κατεῖχον, ὥςτε μὴ ἀπιέναι ἀπ' αὐτῶν τοὺς ἐπᾳσϑέντας Xen. Mem. 2, 6, 11. – Dah. im med. u. pass. sich aufhalten, verweilen, zögern; πλεῖστον ἐν Λυδοῖς χρόνον κατείχετο Soph. Tr. 248; Her. 8, 117; περὶ Κρήτην κατείχοντο Thuc. 2, 86, vgl. 3, 94. – 2) inne haben, halten, einnehmen; οἱ δ' ἀλαλητῷ πᾶν πεδίον κατέχουσι Il. 16, 79; νὺξ κάτεχ' οὐρανόν, Nacht hatte den Himmel inne, bedeckte ihn, Od. 13, 269; pass., οὐρανὸς νεφέεσσι κατείχετο 9, 145; med., γρηϋς δὲ κατέσχετο χερσὶ πρόςωπα, sie hielt sich, bedeckte ihr Gesicht mit den Händen, 19, 361; βῆ δὲ κατασχομένη ἑανῷ, nachdem sie sich mit dem Gewande verhüllt hatte, Il. 3, 419. – Bei Hom. τοὺς δ' ἤδη κάτεχεν φυσίζοος αἶα Iliad. 3, 243, die Erde hielt sie, bedeckte sie, von den Gestorbenen; πρὶν καί τινα γαῖα καϑέξει, eher soll noch manchen die Erde bedecken, 16, 629 Od. 13, 427. 15, 31; umgekehrt, ϑήκας Ἰλιάδος γᾶς κατέχουσιν, Aesch. Ag. 442, τάφον εὐρώεντα καϑέξει Soph. Ai. 1146; κόνιν σήραντες ἣ κατεῖχε τὸν νέκυν Ant. 405. – Pind. φάτις τινὰ κατέχει, der Ruf hat ihn inne, P. 1, 96, φῆμαι Ol. 7, 10, λάϑα P. 8, 24; τόπον κατέχειν Plat. Tim. 63 d, τὴν ἕδραν Parm. 148 e; ἡ σφοδρὰ ἡδονὴ κατέχουσα Phil. 45 e. – In Besitz nehmen, einnehmen, behaupten, λευκόπωλος ἡμέρα πᾶσαν κατέσχε Aesch. Pers. 389; οἰμωγὴ δ' ὁμοῦ κωκύμασιν κατεῖχε πελαγίαν ἅλα, Wehklage erfüllte das Meer, 419; κατέχεις Ὀλύμπου μαρμαρόεσσαν αἴγλαν Soph. Ant. 605; πόϑεν κλέος γ' ἂν εὐκλεέστερον κατέσχον 499; βιοτ άν, leben, Phil. 685; δόμους κατασχεῖν ἐκβαλοῦσ' ἡμᾶς ϑέλεις Eur. Androm. 156; μέλλων τὴν ἀκρόπολιν κατασχήσειν Her. 5, 72; ἵνα κατάσχῃ τὰ ἐν Σάμῳ πρήγματα 3, 143; τόπον, ἀρχὴν κατασχεῖν, Plat. Rep. II, 360 b VIII, 560 c; λαμβάνειν ὧν ἂν ἐπιϑυμῶσι καὶ σώζειν ἅπερ ἂν ἅπαξ κατάσχωσιν Isocr. 12, 242; erhalten, behaupten, τὴν ἀρχήν Xen. Cyr. 7, 5, 76; καϑέξειν τὰ πράγματα Dem. 2, 9; Pol. 1, 18, 9 u. Sp. auch c. gen., τῆς παραποταμίας βίᾳ κατέσχον D. Sic. 12, 82; Pol. 14, 1, 9 u. öfter App. – Von den Schutzgöttern eines Landes, die das Land im Besitz haben, Ar. Nubb. 593 Xen. Cyr. 2, 1, 1; Ath. VII, 283 b. – Vom Unglück, von üblen Zuständen u. dgl., φϑορὰν οἵα κατέσχε τὸν σὸν ἄϑλιον δόμον Soph. O. C. 371, μεγάλοι ϑόρυβοι κατέχουσ' ἡμᾶς ἐπὶ δυςκλείᾳ, üble Gerüchte herrschen von uns, Ai. 142, κατεῖχ' ἀεὶ πᾶν στρατόπεδον δυςφημίαις, er beherrschte, erfüllte das Lager mit Unglückstönen, Phil. 10; ἐμὲ δὲ δαιμονία τις τύχη κατέχει Plat. Hipp. mai. 304 c; ἐπειδὴ κίνδυνος κατέχει Σικελίαν Ep. VIII, 355 c; von der Pest, Hdn. 1, 12, 1; ταραχὴ καὶ πένϑος πάντας κατεῖχε 2, 6, 1; pass., ὑπὸ μεγάλης ἀνάγκης κατέχεσϑαι Plat. Legg. IX, 858 a. – Aber κατέχειν τὸ ϑέατρον ist = das Theater, die Zuschauer fesseln, für sich gewinnen, τοιαῦτα κατέχει τὸν δῆμον = solche Stimmung beherrscht das Volk. – Uebertr. auf das Geistige, begreifen, verstehen, οὐ σφόδρα κατέχω, τί βούλει φράζειν Plat. Phil. 26 c; Men. 72 d; – κατέχεσϑαι ἔκ τινος, von Einem begeistert werden, Plat. Ion 536 b u. öfter in diesem Gespräch, κατεχόμενος καὶ μαινόμενος 536 d, καὶ ἔνϑεος 533 e; καὶ ἐπίπνους Men. 99 d; so auch aor. med. in passiv. Bdtg, τῷ ὀρϑῶς μανέντι καὶ κατασχομένῳ Phaedr. 244 e, womit man vgl. Eur. Hipp. 27 καρδίαν κατέσχετο ἔρωτι δεινῷ u. Hel. 42. – 3) intrans.; – a) wie ναῦν κατίσχειν gesagt wird, bes. von Schiffenden, anlanden, anlegen, so daß man ναῦν ergänzen kann, τίνες ποτ' ἐς γῆν τήνδε ναυτίλῳ πλάτῃ κατέσχετε Soph. Phil. 221, vgl. 270; Eur. Heracl. 84; ποδαπὸς δ' ὅδ' ἁνὴρ καὶ πόϑεν κατέσχε γῆν durch κατῆλϑε erkl., Hel. 1222; ἐπετήρουν τοὺς Ἀϑηναίους οἷ κατασχήσουσιν Thuc. 4, 42; ὑπὸ τοῦ χειμῶνος ἠναγκάσϑημεν κατασχεῖν εἰς τὸ χωρίον Antiph. 5, 21; κατέσχε τῆς χώρης ἐς τὸν αἰγιαλόν Her. 7, 188, oft; Sp., wie Pol., der auch vom Landmarsch sagt κατασχὼν εἰς Γαλααδῖτιν, 5, 71, 2. – b) gut von Statten gehen, εἰ μὴ τόδε φάσμα νυκτὸς εὖ κατασχήσει, gut eintreffen, Soph. El. 493. – c) bestehen, obwaten; ὁ λόγος κατέχει, die Sage besteht, hat sich behauptet, Thuc. 1, 10; öfter bei Arr. An.; κλῃδών Andoc. 1, 130; τὰ κατέχοντα πρήγματα, die obwaltenden Umstände, Her. 6, 40. – Auch = überwiegen, mehr gelten, die Oberhand haben, Theogn. 262. – Anhalten, wie Winde, Ar. Pax 944; auch εἶπεν οὖν μὴ κατασχών, Plut. Artax. 15. – 4) das med. ist schon zum Theil angeführt; – für sich zurückhalten, τὰ χρήματα, unterschlagen, Her. 7, 164; – in sich begreifen, Pol. 9, 21, 7.
-
6 θεσπέσιος
θεσπέσιος, auch 2 Endgn, Eur. Andr. 297 u. Luc., eigtl. von Gott gesprochen (ϑεός, εἰπεῖν, ἔσπετε), von Gott eingegeben, göttlich tönend, ἀοιδή Il. 2, 600, wie Pind. N. 9, 7; Σειρῆνες Od. 12, 158; ἔπη Pind. I. 3, 57; so auch Aesch. Ag. 1125, πόϑεν ὅρους ἔχεις ϑεσπεσίας ὁδοῦ κακοῤῥήμονας, der weissagenden Klage Ziel; gew. übh. göttlich, βηλός Il. 1, 591, ϑεσπεσίῃ, sc. βουλῇ, nach göttlichem Willen od. Rathschluß, Il. 2, 367; von allem Vortrefflichen, z. B. von trefflicher Wolle, Od. 9, 434, gutem Erze, Il. 2, 457, lieblichem Dufte, Od. 9, 211; auch = gewaltig, ungeheuer, ἀλαλητός, ὅμαδος, ἠχή, βοή. Auch was von den Göttern gesendet, verhängt ist, theils von Naturerscheinungen, νέφος, λαῖλαψ, ἀχλύς, Il. 15, 669 Od. 7, 42. 9, 68. 12, 314 Il. 20, 342, theils von Ereignissen des Menschenlebens, ϑεσπέσιον γάρ σφιν φόβον ἔμβαλε Φοῖβος 17, 118, πλοῦτος 2, 670, ϑεσπεσίη χάρις, göttliche Anmuth, Od. 2, 12. Man faßt alle diese Bedeutungen auch so zusammen, daß man, auf die Zusammensetzung des Wortes zurückgehend, es erklärt: so daß nur ein Gott es aussprechen kann, unaussprechlich groß, schön u. dgl., vgl. ἀϑέσφατος u. Butim. Lexil. I p. 166. Einzeln auch bei sp. D., ὅμιλος Theocr. 15, 66, u. in Prosa, ἀπόζει ϑεσπέσιον ὡς ἡδύ Her. 3, 113, τέχνη Plat. Euthyd. 289 e, βίος, διαγωγή, Rep. II, 365 b VIII, 558 a, ϑεσπέσιος τὴν γνώμην Luc. Alex. 4, ὀδώδει ϑεσπέσιον οἷον Plut. Alex. 20. – Adv., ϑεσπεσίως ἐφόβηϑεν, unsäglich, Il. 15, 637.
-
7 θηλυ-πρός-ωπος
θηλυ-πρός-ωπος, mit Weibergesicht, Suid. Σειρῆνες.
-
8 ἐπ-ᾴδω
ἐπ-ᾴδω, od. ἐπ-αείδω (s. ἀείδω), dazu singen; ᾠδὰν ἐμῷ χορῷ Eur. El. 864; ϑεογονίην Her. 1, 132; vorsingen, ἐπᾴσομαι μέλος Ar. Eccl. 1152; λόγον Plat. Rep. X, 608 a; μῦϑον ἐπὶ τῷ ϑηρίῳ, dabei erzählen, Ael. H. A. 6, 51. Besonders = vorsingen, um Jemanden anzulocken, zu verführen, ἃ αἱ Σειρῆνες ἐπῇδον τῷ Ὀδυσσεῖ Xen. Mem. 2, 6, 11; ταῖς τῶν νέων ψυχαῖς Plat. Legg. VII, 812 c. So Aesch. αἷμα τίς ἀγκαλέσαιτ' ἐπᾴδων, durch Beschwörung, Ag. 1020; τὴν ψυχὴν παρασχεῖν ἐπᾷσαι ταῖς ἐπῳδαῖς, bezaubern, Plat. Charm. 157 c, öfter; auch pass., ἐπᾴδεσϑαι ὑπό τινος 176 d.
-
9 αδινος
или ἀδῐνός 31) крепкий, могучий(κῆρ Hom.)
2) сбившийся в кучу, сгрудившийсяἔθνεα μελισσάων ἀδινάων Hom. — густые рои пчел;
μῆλ΄ ἀδινὰ σφάζειν Hom. — резать овец целыми стадами3) частый, обильный(δάκρυα Soph.)
4) сильный, громкий(γόος Hom.; ὄψ HH.)
5) громогласный(Σειρῆνες Hom.)
6) сильный, мучительный(δάκος κακαγοριᾶν Pind.)
-
10 θεσπεσιος
3 и 21) божественный(χάρις, ὀδμή Hom.; ἀοιδή Hom., Pind.; ἔπεα Pind.; μέλη Sext.)
2) божественно поющий(Σειρῆνες Hom.)
3) боговдохновенный, пророческий(ὁδός Aesch.)
4) чудесный, прекрасный(ἄωτον, χαλκός Hom.; τέχνη, ἀνήρ Plat.)
ἀνέρ τέν γνώμην θ. Luc. — человек поразительной мудрости5) огромный, страшный, необычайный, ужасный(νέφος, λαῖλαψ, ἠχή Hom.; ὅμιλος Theocr.)
-
11 σειρην
- ῆνος ἥ1) pl. αἱ Σειρῆνες Сирены (миф. девы, обитавшие у южн. берегов Италии, завлекавшие своим пением мореплавателей и убивавшие их, у Hom. их две - νῆσος Σειρήνοιϊν, у Plat. - восемь)2) коварная очаровательница Eur.3) очарование, обаяние, прелесть(λόγων σ. καὴ χάρις Plut.)
4) «сирена» ( вид дикой пчелы) Arst. -
12 θέλγω
Aθέλγεσκεν Od.3.264
: [tense] fut.θέλξω 16.298
,A.Pr. 865, [dialect] Dor.- ξῶ Theoc.Ep.5.3
: [tense] aor.ἔθελξα Il.
(v. infr.):—[voice] Med., Alc.Supp. 11.7:—[voice] Pass., [tense] fut.θελχθήσομαι Luc.Salt.85
: [tense] aor.ἐθέλχθην Od.10.326
, [dialect] Ep. [ per.] 3pl.- χθεν 18.212
:—poet. Verb (used by Pl.Smp. 197e, and in late Prose, as Phld.Mus.p.72K., Jul.Or.4.150c, etc.), enchant, be witch, [Ἑρμῆς] ἀνδρῶν ὄμματα θέλγει Od.5.47
, al.;τὸν.. Ποσειδάων ἐδάμασσε θέλξας ὄσσε φαεινά Il.13.435
; [Κίρκη] οὐδ' ὣς θέλξαι σε δυνήσεται Od.10.291
, cf. 326 ([voice] Pass.); [Σειρῆνες] πάντας ἀνθρώπους θέλγουσιν, ὅτις σφέας εἰσαφίκηται 12.40
; [θύελλα] θέλγε νόον spell-bound their senses, Il.12.255.2 cheat, cozen, Od.16.195, 298, S.Tr. 710: c. dat. modi, ; ; ψεύδεσσι, δόλῳ, Il.21.276, 604;ἔπεσσιν Od.3.264
.3 metaph., charm, beguile, 17.521; οἱ ἐλπὶςἔθελγε νόον h.Cer.37
, cf. Pi.P.1.12, D.Chr.45.5;καί μ' οὔτι μελιγλώσσοις πειθοῦς ἐπαοιδαῖσιν θέλξει A.Pr. 174
:σὺ δὲ θέλγοις ἂν ἄθελκτον Id.Supp. 1055
;θέλγει ἔρως E.Hipp. 1274
(lyr.);ᾠδῆς.., ἣν ᾄδει θέλγων.. νόημα Pl.Smp. 197e
:—[voice] Pass.,μήθ' ὕπνῳ θελχθῇς E.IA 142
(lyr.);τὰ δ' οὔτι θέλγεται A.Ch. 420
(lyr.);ἔρῳ δ' ἄρα θυμὸν ἔθελχθεν Od.18.212
; Μούσαισιν.. τὴν φρένα θελγομένη (which may be [voice] Med.) IG14.1960.4 c. inf., ἵμερος θέλξει τὸ μὴ κτεῖναι will persuade her not to kill, A.Pr. 865;ἔρως δέ νιν.. θέλξειεν αἰχμάσαι τάδε S.Tr. 355
; ἕπεσθαι θ. Ael. NA10.14.5 produce by spells, ἀοιδαὶ θέλξαν νιν (sc. εὐφροσύναν) Pi.N.4.3; [Γαλήνη] θ. ἀνηνεμίην AP9.544
([place name] Adaeus). (Perh. cf. Lith. žuelgiù 'look', 'glance'.) -
13 θεσπέσιος
θεσπέσιος, α, ον, also ος, ον E.Andr. 296 (lyr.), Luc.Sacr.13: (perh. for θες-σπέσιος, cf. θεός, ἔσπον):—prop. of the voice,b oracular,γένος Pi.P.12.13
(of the Graiae);δάφνα E.
l.c.; θ. ὁδός the way of divination, of Cassandra, A.Ag. 1154 (lyr.); εὐχαῖς ὑπὸ θ. with prayers to the gods, Pi. I.6(5).44.II more than human: hence, awful, of natural phenomena,θ. νέφος Il. 15.669
;ἀχλύς Od.7.42
;λαῖλαψ 9.68
; marvellous,χάρις 2.12
; θ. ἄωτον, χαλκός, 9.434, Il.2.457; θ. ὀδμή a smell divinely sweet, Od.9.211; ὀσμὴ θ. Hermipp.82.9; of human affairs, θ. φύζα, φόβος, Il.9.2, 17.118;πλοῦτος 2.670
;ἠχή 8.159
;βοή Od.24.49
;θ. ὅμιλος Theoc. 15.66
: also in Prose,τέχνη θ. τις καὶ ὑψηλή Pl.Euthd. 289e
;θ. βίος Id.R. 365b
; θ. καὶ ἡδεῖα ἡ διαγωγή ib. 558a;σοφοὶ καὶ θ. ἄνδρες Id.Tht. 151b
, cf. Philostr.Dial.1;φύσεις Id.VS2.9.2
;θ. τὴν γνώμην Luc. Alex.4
.III Adv. -ίως, θ. ἐφόβηθεν they trembled unspeakably, Il.15.637: neut. θεσπέσιον as Adv.,θ. ὑλᾶν Theoc.25.70
; alsoἀπόζει θ. ὡς ἡδύ Hdt.3.113
;ὠδώδει θ. οἷον Plu.Alex.20
; θεσπεσίηθεν divinely,ἀρηρότα Emp.96.4
. —Chiefly [dialect] Ep., once in Hdt., twice in Trag. (lyr.), once in Ar. (lyr.).Greek-English dictionary (Αγγλικά Ελληνικά-λεξικό) > θεσπέσιος
-
14 θρηνολάλος
Greek-English dictionary (Αγγλικά Ελληνικά-λεξικό) > θρηνολάλος
-
15 Σειρήνειος
Σειρήνειος, ον,A Siren-like: metaph., bewitching, LXX 4 Ma.15.21, Hld.5.1:—in codd. freq. σειρήνιος. Also fem. Adj. [full] Σειρηνίς, ίδος, D.P.360, Tz.H.1.341, and Σειρηνίδες,= Σειρῆνες, ib.9.19; [dialect] Dor. [full] Σηρηνίδες dub. in Alcm.23.96.Greek-English dictionary (Αγγλικά Ελληνικά-λεξικό) > Σειρήνειος
-
16 σειριάζω
A sparkle, twinkle, given as etym. of Σειρῆνες used as name of the planets, Anon. ap. Theo Sm.p.146H.Greek-English dictionary (Αγγλικά Ελληνικά-λεξικό) > σειριάζω
-
17 ἁδινός
A close, thick: hence in Hom.,1 crowded, thronging, ἁ. κῆρ, like πυκιναὶ φρένες, in physical sense, Il.16.481, Od.19.516; of bees, flies, sheep, Il.2.87, 469, Od.1.92.2 vehement, loud, of sounds,ἁ. γόος Il.18.316
; Σειρῆνες ἁ. the loud-voiced Sirens, Od.23.326. Adv. - νῶς frequently, or loudly, vehemently,ἁ. ἀνενείκατο Il.19.314
: neut. as Adv.,ἁδινὸν γοόωσα Od.4.721
;ἁ. μυκώμεναι 10.413
: pl.,ἁδινὰ στεναχίζων Il. 23.225
;κλαῖ' ἁ. 24.510
: [comp] Comp.ἁδινώτερον Od.16.216
:—rare in Lyr. and Trag., ἁ. δάκος a deep bite, Pi.P.2.53; ἁ. δάκρυα thick-falling tears, S.Tr. 848 (lyr.); βίοτος ἁ. abundant, Tim.Pers.29; and freq. in A.R., ἁ. ὕπνος, κῶμα abundant, deep sleep, 3.616, 748; ἁ. εὐνή frequent wedded joys, 3.1206. (Aristarch. wrote ἁδ-, cf. ἁδρός.) -
18 ἐνιδρύω
A set in a place, Plu.2.745c; establish in,ἕνωσις τὸ πᾶν κῦρος ἐνιδρύουσα τοῖς θεοῖς Iamb.Myst.5.26
:—[voice] Med., found, establish, ἐνιδρύσασθαι πόλιας, βωμοὺς καὶ τεμένεα, Hdt.1.94, 2.178:— [voice] Pass., to be established in,ἐν.. Id.4.53
: c. dat. loci,Συρακούσσαις Theoc.Ep.18.5
, cf. 17.102, AP10.9; κόρσῃ (v.l. κόρσην).. ἐνιδρυθεῖσα ἀλώπηξ Call.Dian.79
; ταῖς ψυχαῖς, τοῖς θεοῖς, Iamb.Myst.1.5, 15; frequent,ταῖς ὁμιλίαις αὐτῆς Σειρῆνες ἐνίδρυντο Alciphr.1.38
: abs., prob. cj. in E.Hipp.33.II [voice] Act. intr., settle in, Plot.1.3.4;ταῖς μακάρων ἐνιδρῦσαι νήσοις Hierocl. in CA27p.483M.
Greek-English dictionary (Αγγλικά Ελληνικά-λεξικό) > ἐνιδρύω
-
19 ἐπαείδω
A , etc.;- ᾴσω Ach.Tat.2.7
:— sing to or in accompaniment,μάγος ἀνὴρ.. ἐ. θεογονίην Hdt.1.132
; (lyr.):—[voice] Pass., Arr.An.2.16.3.2 sing as an incantation,ἃ αἱ Σειρῆνες ἐπῇδον τῷ Ὀδυσσεῖ X.Mem.2.6.11
; , cf. 77e;ἐ. ἡμῖν αὐτοῖς τοῦτον τὸν λόγον Id.R. 608a
; ἐ. τινί sing to one so as to charm or soothe him, Id.Phdr. 267d, Lg. 812c, al.:—[voice] Pass., Porph.Chr.35: abs., use charms or incantations, Pl.Tht. 157c; by means of charms,A.
Ag. 1021 (lyr.), cf. Pl.Lg. 773d, Tht. 149d.Greek-English dictionary (Αγγλικά Ελληνικά-λεξικό) > ἐπαείδω
-
20 Ἐστρῆνες
Ἐστρῆνες· Σειρῆνες, Hsch.Greek-English dictionary (Αγγλικά Ελληνικά-λεξικό) > Ἐστρῆνες
- 1
- 2
См. также в других словарях:
σειρήνες — Κατά την ελληνική μυθολογία θαλάσσιοι δαίμονες που ήταν μισές γυναίκες και μισά πουλιά. Αρχικά ήταν πνεύματα του θανάτου (όπως οι Κήρες και οι Ερινύες) που προσπαθούσαν να προσελκύσουν τους ζωντανούς μαγεύοντας τους. Το 12o βιβλίο της Οδύσσειας… … Dictionary of Greek
Σειρῆνες — Σειρήν Siren fem nom/voc pl … Greek morphological index (Ελληνική μορφολογικούς δείκτες)
Сирены морские музы — (Σειρήνες, Sirenes) в греческой мифологии морские музы, олицетворявшие собой обманчивую, но очаровательную морскую поверхность, под которою скрываются острые утесы или мели. Первые упоминания о С. имеются в Одиссее. Они живут на западе, на… … Энциклопедический словарь Ф.А. Брокгауза и И.А. Ефрона
Сирены, морские музы — (Σειρήνες, Sirenes) в греческой мифологии морские музы, олицетворявшие собой обманчивую, но очаровательную морскую поверхность, под которою скрываются острые утесы или мели. Первые упоминания о С. имеются в Одиссее. Они живут на западе, на… … Энциклопедический словарь Ф.А. Брокгауза и И.А. Ефрона
σειρήνα — η / σειρήν, ῆνος, ΝΑ, και σιρήνα Α 1. μυθ. στον πληθ. οι σειρήνες μυθικές θηλυκές θεότητες που εικονίζονται με ανθρώπινο κεφάλι και σώμα αρπακτικού πτηνού και οι οποίες ήταν εγκατεστημένες στην είσοδο τού πορθμού τής Σικελίας και με τη γλυκιά… … Dictionary of Greek
Ελλάδα - Μουσική — ΑΡΧΑΙΑ ΛΥΡΙΚΗ ΠΟΙΗΣΗ Είναι γνωστό ότι η καταγωγική περιοχή της αρχαίας ελληνικής ποίησης βρίσκεται στις θρησκευτικές τελετουργίες. Ωστόσο, το κύριο σώμα της λυρικής ποίησης χαρακτηρίζεται από έναν ανεξάρτητο χαρακτήρα την εποχή κατά την οποία… … Dictionary of Greek
Ελλάδα - Τέχνη (Αρχαιότητα) — ΑΡΧΑΙΑ ΕΛΛΗΝΙΚΗ ΤΕΧΝΗ Η απαρχή της αρχαίας ελληνικής τέχνης τοποθετείται συνήθως περί το 1100 π.Χ., μετά την κάθοδο των Δωριέων. Μετά την αποκρυπτογράφηση της Γραμμικής Β’ και την ανάγνωση των πινακίδων των ανακτόρων της Πύλου, των Μυκηνών, των… … Dictionary of Greek
Siren — This article is about the mythological creature. For the noise maker, see Siren (noisemaker). For other uses, see Siren (disambiguation). Leucosia redirects here. For the capital city of Cyprus, see Nicosia Sirens Mythology Greek Grouping… … Wikipedia
Cinema of Greece — European cinema • Cinema of Albania • Cinema of Armenia • Cinema of Austria • Cinema of Azerbaijan • Cinema of Belgium • Cinema of Bosnia Herzegovina • Cinema of Bulgaria … Wikipedia
Nicophon — (Greek: Νικοφῶν, also Nicophron, Greek: Νικοφρῶν[1]), the son of Theron, was an Athenian comic poet, a contemporary of Aristophanes in his later years. Athenaeus[2] states that he belonged to Old Comedy, but it is more likely that he belonged to… … Wikipedia
Сирены — (Sirened, Σειρη̃νες). Морские девы, которых считалось три и которые привлекали мореплавателей своим пением с целью погубить их. По преданию, они жили недалеко от Сциллы. Одиссей спасся от них тем, что приказал привязать себя к мачте корабля, а… … Энциклопедия мифологии