-
81 ἐρῆμος
ἐρῆμος, ον, fem.Aἐρήμη Od.3.270
, S.OC 1719(lyr.), Ant. 739, Tr. 530 (lyr.), and in the phrase δίκη ἐρήμη (v. infr. III): [dialect] Att. [full] ἔρημος, ον, acc. to Hdn.Gr.2.938 : [comp] Comp.- ότερος Th.3.11
, Lys.29.1, etc.: [comp] Sup.- ότατος Hdt.9.118
:—desolate, lonely, solitary,1 of places,ἐς νῆσον ἐρήμην Od.3.270
;χῶρος Il.10.520
; τὰ ἐ. τῆς Λιβύης the desert parts.., Hdt.2.32, cf. Th.2.17 ; ἡ ἐρῆμος (sc. χώρα) Hdt.4.18 ;ἡ ἐρήμη Ael.NA 7.48
: pl., ib.3.26 ; empty,πνύξ Ar.Ach.20
.2 of personsor animals, τὰ δ' ἐρῆμα φοβεῖται (i.e. the sheep), Il.5.140 ;ξέρξην ἔ. μολεῖν A. Pers. 734
(troch.) ;ἧσθαι δόμοις ἔ. Id.Ag. 862
;πόρτις ἐρήμα S.Tr. 530
(lyr.) ;ἔ. κἄφιλος Id.Ph. 228
;τὸν θεὸν ἔ. ἀπολιπόντε Ar.Pl. 447
; freq. of poor, friendless persons, And.4.15, etc.; ἐρημότεροι, opp. δυνατώτεροι, Th.3.11; ;εἰς ὀρφανὰ καὶ ἔ. ὑβρίζειν Pl.Lg. 927c
; solitary, not gregarious,Plu.
Caes.63 : neut. as Adv., ἔρημα κλαίω I weep in solitude, E.Supp. 775; ἔρημον ἐμβλέπειν to look vacantly, Ar.Fr. 456.II c. gen., reft of, void or destitute of,[χώρη] ἐ. πάντων Hdt.2.32
;ἀνθρώπων Id.4.17
, cf. 18 ;ἀνδρῶν Id.6.23
, S.OT57 ;Ἀθηναίων Hdt.8.65
;στέγαι φίλων ἔ. S.El. 1405
;Πειραιᾶ ἔ. ὄντα νεῶν Th.8.96
; τῇ ἦν ἐρημότατον τῶν πολεμίων (sc. τὸ τεῖχος) Hdt.9.118 ;[τὰ γεγραμμένα] ἀπόντος τοῦ γράψαντος ἔρημα τοῦ βοηθήσοντός ἐστιν Isoc.Ep.1.3
;θεῶν ἔρημα εἶναι πάντα Pl.Lg. 908c
.2 of persons, bereft of,συμμάχων Hdt.7.160
; (lyr.);πατρὸς ἢ μητρός Pl.Lg. 927d
;πρὸς φίλων S.Ant. 919
; so ἔ. οἶκος a house without heirs, Is.7.31.3 with no bad sense, wanting, without,ἐσθὴς ἐρῆμος ὅπλων Hdt.9.63
; free from,ἀνδρῶν κακῶν ἔρημος πόλις Pl.Lg. 862e
.III ἐρήμη, rarely ἔρημος (with or more commonly without γραφή, δίκη, δίαιτα), ἡ, an undefended action, in which one party does not appear, and judgement goes against him by default, ἤλπιζε.. τὴν γραφὴν..ἐρήμην ἔσεσθαι would be undefended, Antipho 2.1.7 ; ; δίκην εἷλον ἐρήμην I got judgement by default, D.21.81 ;ἐρήμην αὐτὸν λαβόντες..εἷλον Lys.20.18
; τὴν ἔρημον δεδωκότα having given it by default in one's favour, D.21.85 ; ἔρημον ὦφλε δίκην he let it go by default, ib.87, cf. Antipho 5.13 ; ;ἐρήμην καταδιαιτῆσαί τινος Id.40.17
; γενομένης ἐρήμου κατὰ Μειδίου Test. ap. eund.21.93 ; ἐρήμην κατηγορεῖν to accuse in a case where there was no defence, Pl.Ap. 18c, cf. D.21.87 ; ἐρήμην or ἐξ ἐρήμης κρατεῖν, Luc.Anach.40, JTr.25 ;ἁλῶναι Id.Tox.11
, etc.3 for ἐρήμας τρυγᾶν v. sub τρυγάω. -
82 ὑφίστημι
A : [tense] aor. ὑπέστησα, [dialect] Dor.ὑπέστᾱσα Pi.O.8.26
:—Causal, place or set under, ὑποστήσαντες [τῷ χαλκηΐῳ] τρεῖς κολοσσούς having set them under it, to support it, Hdt.4.152;ὑ. προθύρῳ κίονας Pi.O.6.1
: metaph., χώραν ὑπέστᾱσε ξένοις κίονα ib.8.26: without dat., τρεῖς σταυροὺς ὑπίστησι plants three piles in the lake to support a house, Hdt.5.16;ὑ. κλῶνας X.Cyn.10.7
; , etc.: metaph., γνώμας ὑποστήσας σοφάς having laid them as a foundation, having begun with them, S.Aj. 1091;ὑ. δόλον E.
l.c.; v. infr. B.1.1.3 bring to a halt, hold up, ὑποστήσαντες (sc. τοὺς στρατιώτας)ἐν τῷ στενῷ οἱ στρατηγοί Id.An.4.1.14
(v.l. ὑποστάντες, v. infr. B. 111); ὑπέστησε τὴν ἑαυτοῦ ναῦν ἀντίπρῳρον τοῖς πολεμίοις stationed it, Plb. 1.50.6.4 give substance to, cause to subsist, 'hypostatize', Plot.6.7.40, al.; treat as subsisting,ὁ νοῦς κατὰ τὸ νοεῖν ὑφιστὰς τὸ ὄν Id.5.1.4
;ὑφίστησι μὲν τὸ ὅλον, ὑφίσταται δὲ τὰ μέρη Dam.Pr. 271
, cf. Procl. Inst.28.II [voice] Med. also in causal sense, mostly [tense] fut. and [tense] aor. 1, lay down, premise, ;ἀρχὰς ψευδεῖς ὑποστήσασθαι Plb.3.48.9
;ἐπειδὰν ὑποθέσεις εὐπεριλήπτους.. ὑποστήσωνται Id.7.7.6
.3 conceive, suppose, c. acc. et inf.,τῷ -στησαμένῳ τοὺς θεοὺς.. εἶναι Phld.D.1.17
; , cf. Heraclit.Incred.13; but the inf. is mostly omitted, , cf. 12, D.L.2.86:—[voice] Pass.,τοὺς θεούς, ἂν φρονοῦντες -σταθῶσιν Phld.D.1.7
.B [voice] Pass., with [tense] aor. 2 and [tense] pf. [voice] Act. (Hom. uses only [tense] aor. 2):— stand under as a support,ὑπεστᾶσι κολοσσοὶ.. τῇ αὐλῇ Hdt.2.153
; ;τὸ ὑφεστὸς τῷ βάρει Arist.IA 708b31
; v. supr. A. 1.1.2 sink, settle, τὸ ὑπιστάμενον the milk, opp. τὸ ἐπιστάμενον (the cream), Hdt.4.2; opp. τὸ ἐπιπολάζον, Arist.Cael. 311a17; of a sediment, deposit,ἐν οὔρῳ ψαμμώδεα ὑφίσταται Hp.Aph.4.79
, cf. Arist.Mete. 357b3; opp. ἐπιπλεῖν, Thphr. HP3.15.4; of the sun, set, Emp.48(cj.).II place oneself under an engagement, promise to do, folld. by [tense] fut. inf.,ὅσσ' Ἀχιλῆϊ.. ὑπέστημεν δώσειν Il.19.195
, cf. Hdt.9.94;θύσειν ὑπέστης παῖδα E.IA 360
(troch.), cf. Ar.V. 716(anap.), Pl.Lg. 751d; by [tense] aor.inf., (i B. C.); by [tense] pres. inf.,ὑπέστησαν ποιέειν ταῦτα Hdt.3.128
;ὑ. τὴν τάξιν ἔχειν X.Cyr.6.3.35
: the inf. is sts. omitted, ὡς.. ὑπέστην καὶ κατένευσα (sc. ἔσεσθαι) Il.4.267: abs., after promise given,Od.
3.99, cf. Il.21.457, Hdt.3.127, 9.34, Lys.19.19, X.An.4.1.26; ὤσπερ ὑπέστη as he promised, Th.4.39, 8.29: c. dat. pers., ὤς οἱ ὑπέστην as I promised him, Il.15.75: sts. with acc. of object (but an inf. may be supplied),πάντα τελευτήσεις ὅσ' ὑπέστης.. Πριάμῳ 13.375
;τρίποδας φέρον, οὕς οἱ ὑπέστη 19.243
, cf. 11.244; , cf. Od.10.483; ἦ ῥ' ἅλιον τὸν μῦθον ὑπέστημεν.., ἀπονέεσθαι vain was the promise we made.., that he would return, Il.5.715.3 c. acc. rei, submit to, consent to, ὁ τὸ ἐλάχιστον ὑπιστάμενος who offers to take the least, Hdt. 1.196; ὑ. τὸν πλοῦν undertake it unwillingly, Th.4.28;ὑ. τὸν κίνδυνον Id.2.61
, Lys.9.7, cf. Th.4.59, Isoc.3.28;ἀγῶνας Th.3.57
, OGI763.9 (Milet., ii B. C.); ; ; ;ἀπεχθείας Plu.Them.3
;πόλεμον Plb. 1.6.7
, Alciphr.3.45; πράγματα ib.61;τὴν πρᾶξιν Plu.Pel.8
;τὸν ἆθλον Luc.Rh.Pr.24
: also c. inf., consent, bring oneself to,οὔ τίς με.. ὑπέστη σαῶσαι Il.21.273
;πᾶν ἂν ὑποστὰς εἰπεῖν D.21.114
; ὑ. ἐξαπατᾶν τινα Id. 19.69: abs., submit patiently, Id.Prooem.5.1; ὑφίστασθαι συμβαίνει τὸν κερατοειδῆ the cornea yields (to pressure), Aët.7.36.b undertake an office,τὴν ἀρχήν X.An.6.1.19
,31;γυμνασιαρχίαν IG5(1).535.12
([place name] Sparta), cf. OGI494.6 (Milet., ii A. D.); ὑφέστη (sic)τὴν στρατηγίαν SIG876.6
(Smyrna, ii/iii A. D.), cf. Plu.Cam.37: alsoἐθελοντὴν ὑποστῆναι τριήραρχον Lys.29.7
;χορηγὸς ὑπέστην D.21.69
; ἐμὲ τοῦ λόγου διάδοχον.. ὑποστάντα PlPhlb.19a; poet.,ὑπέστης αἵματος δέκτωρ A.Eu. 204
: metaph., ψυχὴν Τέλητος ὑπέστης, i. e. you promised to be as brave as T., Hermipp.46 (anap.).c make an offer in a public auction, ἔδοξεν.. μοι μηθὲν ὑποστῆναι I decided to make no bid, commit myself to nothing, PCair.Zen.371.9 (iii B.C.), cf. PMich.Zen. 60.10 (iii B. C.); δώδεκα ἀρταβῶν ὑπέστη he undertook (to supply the produce) of 12 artabae, ib. 36.5 (iii B.C.), cf. PCair.Zen.199.4 (iii B.C.), PEleph.21.16 (iii B.C.); ὑφίστατο.. τάξεσθαι ἑκάστου πήχεως [x] PTheb. Bank 1.2 (ii B. C.); οὐ δυνόμενος ( = -άμενος)οὐκέτι ὑποστῆναι τὴν γεωργίαν Sammelb.7468.11
(iii A. D.).d ὑπέστη πολλὰς ἀπορίας laid himself open to many doubts, Plot.3.6.12.III lie concealed or in ambush, Hdt.8.91, E.Andr. 1114, v.l. in X.An.4.1.14; v. supr. A. 1.2,ὑφίημι 1.3
, ὑφεῖσα.IV resist, withstand, c. dat., A.Pers.87 (lyr.), X.An.3.2.11, HG7.5.12:ξυμφοραῖς ταῖς μεγίσταις ὑ. Th.2.61
, cf. E.HF 1349: c. acc., Id.Cyc. 200, Rh. 375 (lyr.), Th.1.144, Plb.9.35.1: abs., stand one's ground, face the enemy, E.Ph. 1470, Th.4.54, 8.68, Plb.4.80.5; opp. φεύγω, X.Cyr.4.2.31, Plu.Demetr.25; ὑποστᾰθείς, opp. φεύγων, E.Rh. 315; of clouds, opp. προωθεῖσθαι, Arist.Pr. 940b36.2 subsist, exist (cf.ὑπόστασις B.
III),κατ' ἰδίαν ὑφεστώς Arist.Fr. 188
;ὑφέστηκε τό τε ὁρᾶν ἡμᾶς καὶ ἀκούειν ὥσπερ τὸ ἀλγεῖν Epicur.Fr.36
;τὸ ὑφεστηκὸς τέλος Id.Sent.22
, cf. Diog.Oen.5, Arr.Epict.3.7.6;ἐκ τοῦ μηκέτ' ὄντος μηδ' ὑφεστῶτος Plu.2.829c
, cf. Luc.Par.27; τὸ παρῳχημένον τοῦ χρόνου καὶ τὸ μέλλον οὐχ ὑπάρχειν ἀλλ' ὑφεστηκέναι φησί (sc. Χρύσιππος) Stoic.2.165; the Stoic distinction betw. τὸ ὄν and τὸ ὑφεστός is pettifogging acc. to Gal.10.155 (= Stoic.2.115); business in hand,Plb.
6.14.5.b ὑφεστηκότος παρὰ τῷ ταμίᾳ κατ' ἰδίαν λόγου the treasurer having a special bank-account, IG12(9).236.64 (Eretria, ii B.C.);τὸ ἥμισσυ ἀναπεμπόντω ἐπὶ τὰν δαμοσίαν τράπεζαν ἐς τὸν ὑφεστᾱκότα τᾶς θεοῦ λόγον Arch.f.Religionswiss. 10.211
(Cos, ii B.C.); ὑποστησαμένους λόγον πόλεως τῶν.. χρημάτων ἐγγράφεσθαι τὸ διδόμενον they shall open a municipal account (entitled) 'the.. fund' and place this gift to its credit, SIG577.13 (Milet., iii/ii B.C.).V ἡ κοιλία ὑφίσταται the bowels are costive, lit., are obstructed or stopped, Plu.2.134e.Greek-English dictionary (Αγγλικά Ελληνικά-λεξικό) > ὑφίστημι
-
83 ὠφέλεια
ὠφέλ-εια, ἡ, required by the metre (in iambics), S.El. 944, Ar. Th. 183; whereas [full] ὠφελία is required in E.Andr. 539 (anap.), Fr.78 (lyr.), Ar.Ec. 576 (lyr.): the best codd. of Pl. have ὠφελία more freq. than ὠφέλεια (although B always has ὠφέλεια in Phdr.), and ὠφελία is found in IG12.69.24 (v B. C., Prose), Hyp.Eux.9, and freq. in Phld., as Mus.p.54 K., al.: [dialect] Ion. [full] ὠφελίη Hdt.5.98, al., AP6.187 (Alph.):—A help, aid, succour, esp. in war,ἔπεμπον ἐς τὴν Ἐπίδαμνον.. τὴν ὠ. Th. 1.26
, cf. 39;τὴν ὠ. παρέχειν τινί Id.3.13
, cf. And.3.31;ὠ. ἀνδρὶ φέρειν E.Fr.78
(lyr.);ὠ. προσλήψεσθαι Th.2.7
;ἀπό τινων εὑρίσκεσθαι Id.1.31
;τῆς ὠ. μεταλαμβάνειν Id.1.39
;τυγχάνειν Id.6.17
; ἐπάγεσθαί τινας ἐπ' ὠφελίᾳ for aid, Id.1.3, cf. 5.38; ἀποχρήσασθαι τῇ ἑκατέρου ἡμῶν ὠ. to make full use of the assistance or services we both can give, Id.6.17;μετὰ τῶν κειμένων νόμων ὠφελίας Id.3.82
, cf. D.H. Th.31; οὐδὲν ἰατρικῆς δεῖται οὐδ' ὠφελίας or any other aid, Pl.Ly. 217a, cf. R. 559b; καὶ τοῖσιν ἑλκωθεῖσιν ὠφελίαν ( ὠφέλειαν codd., unmetrically)ἔχει Com.Adesp.106.8
.II profit, advantage,βούλευμα ἀπ' οὗ.. οὐδεμία ἔμελλε ὠφελίη ἔσεσθαι Hdt.
l. c.;εἴ τις ὠφέλειά γε S.El. 944
; τὴν κοινὴν ὠ. φυλάξαι the common interest of all, Th. 6.80;τίς ἂν εἴη ἡμῖν ὠ. εἰδόσιν αὐτό; Pl.Chrm. 167b
; opp. βλάβη, X.Cyr.6.2.13, Pl. (v. infr.2), etc.; opp. ζημία, X.Mem.2.3.6; ἐπ' ὠφελείᾳ ἐστί τι ib.1.4.4: c. gen. subjecti, τὴν ὠ. τὴν τῶν τειχέων their utility, Hdt.7.139: c. gen. objecti, ἐπ' ὠφελίᾳ τῶν φίλων for their benefit, Pl.R. 334b; ὠφελίας ἕνεκα ib. 398b;ἐναντία τῇ ἑαυτῶν ὠ. And.2.2
; ἐν ὠ. ἐστί 'tis of use, X.Vect.4.35; after ὠφελεῖν, cf.ὠφελέω 1.5
.2 source of gain or profit, service, freq. in pl.,τὰς ὠ. τὰς ἐκ τῆς στρατείας.. ἐσομένας Isoc.4.15
;αἱ κοιναὶ ὠ. Lys. 19.62
;αἱ ἀπὸ τινος γιγνόμεναι ὠ. Isoc.4.29
;ὠφελίας τε καὶ βλάβας ἀποδιδοῦσα Id.R.332d
;αἱ παρὰ τῶν μισθοδοτούντων αὐτοὺς ὠ. D.15.32
.3 esp. gain made in war, spoil, booty, Plb.2.3.8, 3.82.8, Rev.Arch.6(1935).31 (pl., Amphipolis), LXX 2 Ma.8.20; ὠ. μεγάλαι καὶλάφυρα Plu.2.255b
;ὠφελείας ἀθροῖσαι Id.Cleom.12
;πολλῆς ὠ. κυριεῦσαι D.S.15.36
;τὴν χώραν γέμειν ὠφελείας Plb.3.80.3
; τίθεσθαι τὰ χρήματα δι' ὠφελείας to regard as booty, D.H.7.37; so in the chase, game, X.Cyn.6.4; so of a thief,ὠ. ἑτοίμην καὶ κατειργασμένην ἀφῆκεν Antipho 2.1.4
. (Prob. abstracted fr. οἰκ-ωφελία, which comes fr. οἶκον ὀφέλλειν 'to increase the οἶκος'; cf. ὄφελος.)Greek-English dictionary (Αγγλικά Ελληνικά-λεξικό) > ὠφέλεια
-
84 ῥοπή
A turn of the scale, fall of the scale-pan, weight, Arist. Cael. 307b33; μέχρι τοῦ μέσου τὴν ῥ. ἔχειν gravitate to.., ib. 297a28; downward momentum,τῷ μείζονι βάρει καὶ ῥ. πλείων παρέπεται Ph. Bel.69.21
; ῥ. ποιεῖν make (counter-) weight, Thphr.CP5.4.7; ἁ γᾶ ἐρήρεισται ἐπὶ τᾶς αὐτᾶς ῥ. in equilibrium, Ti.Locr.97e; διαστρεφόντων τὴν ῥ. disturbing the balance, Plu.Cam.28.2 metaph., balancing, suspense, ἀ δ' (sc. ἀ πόλις)ἔχεται ῤόπας Alc.25
;ῥ. Δίκας A.Ch.61
(lyr.);ἐν οὖν ῥ. τοιᾷδε κειμένῳ S.Tr.82
; ποντοναῦται.. λεπταῖς ἐπὶ ῥοπῆσιν ἐμπολὰς μακρὰς ἀεὶ παραρρίπτοντες staking distant ventures on nice balancings, Id.Fr. 555 ( = Philol.88.2); ῥ. βίου μοι the turning-point or sinking-point of life, i.e. death, Id.OC1508;ῥ. 'στιν ἡμῶν ὁ βίος ὥσπερ ὁ ζυγός Men.Mon. 465
.b turn of the scale, ποιεῖν ῥ. turn the scale, Arist.Pol. 1295b38;τοῦ πολέμου Isoc.12.50
;πολλάκις μικραὶ δυνάμεις μεγάλας τὰς ῥ. ἐποίησαν Id.4.139
; μεγάλην ἔσεσθαι τὴν ῥ., εἰ .. Id.14.33; , cf. Trag.Adesp.102: hence, decision, outcome,βλέπω δύο ῥ.· ἢ γὰρ θανεῖν δεῖ μ'.. ἢ.. E.Hel. 1090
; ἀσθενεῖς καὶ ἐπὶ ῥ. μιᾶς ὄντες at the mercy of a single weighing in the scales, Th.5.103.II weight placed in the scale-pan, Arist.Mech. 850a13; esp. small additional weight, make-weight, casting weight, IG22.1013.35, al.;ὡς ῥ. ἐκ πλαστίγγων LXX Wi.11.22
; ὡς ῥ. ζυγοῦ ἐλογίσθησαν 'as dust in the balance', ib.Is.40.15; οὐδ' ὅσον ῥ. Herod.7.33.2 metaph., σμικρὰ παλαιὰ σώματ' εὐνάζει ῥ. casting weight, S.OT 961;σῶμα νοσῶδες σμικρᾶς ῥ.. δεῖται προσλαβέσθαι πρὸς τὸ κάμνειν Pl.R. 556e
; δέδορκε φῶς ἐπὶ σμικρᾶς ῥ. E.Hipp. 1163, cf. Plu.Art.30.b δεῖ ῥ. διδόναι ταῖς αὑτῶν πατρίσι τοὺς συγγραφέας give the casting weight to.., Plb. 16.14.6.c weight, decisive influence, ;μεγάλη γὰρ ῥ., μᾶλλον δὲ ὅλον, ἡ τύχη παρὰ πάντα τὰ πράγματα D.2.22
; ῥ. ἔχειν have influence, Id.11.8, cf. SIG761.5 (Delph., i B.C.);ἔχει τι βρῖθος καὶ ῥ. πρὸς τὸν βίον Arist.EN 1101a29
, cf. 1094a23, 1172a23;πλείστην παρέχεται ῥ. εἰς τὸ νικᾶν Plb.6.52.9
.III decisive moment, crisis (i.e. victory), καὶ τὸν Βαλαὰμ.. ἀπέκτειναν ἐν τῇ ῥ. LXX Jo.13.22: so generally, moment, πρὸς μίαν ῥ... διεφθάρη in one moment, ib.Wi.18.12; ὑστάτην βίου ῥ. αὑτοῖς ἐκείνην δόξαντες εἶναι ib.3 Ma.5.49;ἐν ῥοπῆς καιρῷ βραχεῖ AP11.289
(Pall.).IV discount deducted from a payment, PLond.3.780.4 (vi A.D.), POxy.143.3 (vi A.D.), etc.; perh. illicit commission, Cod. Just.4.59.1.1. -
85 ῥώμη
A bodily strength, might, Xenoph.2.11, Hdt.1.31, 8.113; γυίων ῥ. A.Pers. 913 (anap.);μεῖζον ἢ κατ' ἐμὰν ῥώμαν S.Tr. 1019
(lyr.);ἐπ' ἀσθενοῦς ῥώμης ὀχούμεθ' E.Or.69
; , cf. Agatho 27; εἴ τῳ.. προλίποι ἡ ῥ. καὶ τὸ σῶμα, i.e. his bodily strength, Th.7.75; ὁ μετὰ ῥώμης γιγνόμενος θάνατος in the full strength or vigour of life, Id.2.43; ὑγίειαν καὶ ῥ. Pl.Phdr. 270b; τὴν ἰσχὺν δεινὰ καὶ τὴν ῥ. Id.Smp. 190b;ῥ. καὶ τόλμῃ D.18.220
;ῥώμης ἀκμή Eub.7.6
: pl., πιστεύοντες ταῖς αὑτῶν ῥ. Lys.24.16; ταῖς τῶν σωμάτων ῥ. X.Cyr.3.3.19.2 of nations, armies, and the like ,τὴν παροῦσαν νῦν ῥ. πόλεως Th.4.18
.3 of things, strength, force, might,δορός E.Supp.26
; ; ; alsoῥ. ψυχῆς X.Cyr.4.2.14
; ; τοῦ λέγειν ib. 711e; ; ἡ τῶν λόγων ῥ. Cratin.Jun.7.3.4 οὐ μιᾷ ῥώμῃ not single-handed, S.OT 123: a force, i.e. army, X.An.3.3.14, HG7.4.16.5 confidence,τοῖς Λακεδαιμονίοις ἐγεγένητό τις ῥ., διότι τοὺς Ἀθηναίους ἐνόμιζον διπλοῦν τὸν πόλεμον ἔχοντας.. εὐκαθαιρετωτέρους ἔσεσθαι Th.7.18
, cf. 42, 4.29. -
86 ξυμ
A Homeric dictionary (Greek-English) (Ελληνικά-Αγγλικά ομηρικό λεξικό) > ξυμ
-
87 σύνειμι
A Homeric dictionary (Greek-English) (Ελληνικά-Αγγλικά ομηρικό λεξικό) > σύνειμι
-
88 ξύνειμι
A Homeric dictionary (Greek-English) (Ελληνικά-Αγγλικά ομηρικό λεξικό) > ξύνειμι
-
89 ἐρατεινός
ἐρατεινός, lieblich, anmutig, am gewöhnlichsten von Ländern u. Städten; selten von Menschen; οὐδ' ἄρ' ἔμελλ' ἑτάροισι φανεὶς ἐρατεινὸς ἔσεσϑαι, den Gefährten erwünscht, willkommen; von Göttinnen -
90 ἐρῆμος
ἐρῆμος, einsam, gew. entblößt von angenehmen Dingen, deren Verlust empfindlich ist; vom Lande: wüst, unbebaut; πνύξ, menschenleer; ποιοῠντες ἀνδρῶν κακῶν ἔρημον τὴν πόλιν, leer von schlechten Menschen; ἡ ἔρημος, sc. χώρα, die Einöde, Wüste, ein von Menschen verlassener Ort; von Menschen: einsam, verlassen, hilflos, μονάδα δὲ Εέρξην ἔρημόν φασιν οὐ πολλῶν μέτα μολεῖν; ἔρημον πάντων τῶν συγγενῶν, von allen Verwandten verlassen, ohne alle Verwandte; ναῠς ἔρημος ἀνδρῶν μὴ ξυνοικούντων ἔσω, entblößt von Männern; στέγαι φίλων ἔρημαι, leer von Freunden. Κορινϑίων ἔρημοι ἐς τοῠτον τὸν πόλεμον καϑέσταμεν, ohne die Korinther. Bes. ἡ ἐρήμη, ein Contumazialbescheid, wodurch die im Termin ausbleibende Partei verurteilt wurde; ἐρήμην κατηγορεῖν, einen Abwesenden anklagen; ἤλπιζε ἀποφεύξεσϑαι τὴν γραφήν · οὔτε γὰρ ἐπεξιέναι οὐδένα, ἀλλ' ἐρήμην αὐτὴν ἔσεσϑαι, wenn eben kein Ankläger auftritt; ἐρήμην ὄφλειν τὴν δίκην, ein Contumazialurteil verwirkt haben, in contumaciam verurteilt werden; δίκην εἷλον ἐρήμην, einen solchen Prozess gewinnen, bewirken, daß einer in contumaciam verurteilt wird; ἐρήμην καταδιαιτᾶν, καταδικάζειν τινός, j-n in contumaciam verurteilen; ἔρημον ἀφεικέναι τὸν ἀγῶνα, sich dem Kampfe entziehen, sich nicht stellen -
91 ἔτι
ἔτι, (1) Von der Zeit, (a) (mit dem praes.), noch jetzt; ἔτι καὶ νῦν, auch jetzt noch; νέος ἔτι, er ist noch ein junger Mann. Mit der Negation: nicht mehr. (b) (mit praeterit.), λείαν, ἥπερ δορίληπτος ἔτ' ἦν λοιπή, die (damals) noch übrig war; häufiger mit der Negation, οὐδ' ἔτι δὴν ἦν, er lebte nicht lange mehr; ἔτι μὲν ἐπεχείρησεν, eine Zeitlang, noch dachte er daran. (c) (mit fut.), noch ferner, fernerhin; ἦ μὴν ἔτι Ζεὺς ἔσται ταπεινός, dereinst noch einmal; μέγαν ἔτι ἔσεσϑαι αὐτόν, dereinst noch. (2) überdies noch, noch dazu, außerdem; das einfache ἔτι δέ, wenn schon etwas aufgezählt ist. (3) (mit dem comparat.), noch; ἔτι πρόσϑεν, noch früher -
92 ἶκανός
ἶκανός, hinlangend, hinreichend, u. von Menschen: fähig, tüchtig; ἱκανὸς Ἀπόλλων, ᾡ τάδ' ἐκπρᾶξαι μέλει, er bedarf meiner nicht dazu; ἱκανοὺς νομίζεις δῆτα ϑανάτους εἴκοσιν, daß zwanzigfacher Tod hinreichend ist; ἀνὴρ γνώμην ἱκανός, von ausreichender, tüchtiger Klugheit; αὐληταὶ ἱκανοὶ ὡς πρὸς τοὺς ἰδιώτας, tüchtige Flötenspieler; ἱκανὸς ἀμφότερα, in beiden Beziehungen; ἱκανὸς ἐμπειρίᾳ καὶ ἡλικίᾳ, erfahren u. alt genug; ἰσχὺν ἱκανὴν ἐπὶ τοὺς πόνους, zu Anstrengungen, für diese ausreichend; κατὰ τὴν ἐπιφάνειαν, von stattlichem Äußeren; ἱκανόν μοι τεκμήριόν ἐστιν, ὅτι, ein ausreichender Beweis; ἱκανὴν μαρτυρίαν παρέχεται, ein gültiges Zeugnis; öfter mit folgdm inf., ἱκανὸς μακροὺς λόγους καὶ καλοὺς εἰπεῖν, im Stande, geschickt, lange u. schöne Reden zu halten; ἡ χώρα ἱκανὴ τρέφειν, kann ernähren; ἱκανοί εἰσι ζημιοῦν, sie haben die Macht zu strafen; ἱκανοὺς ἔσεσϑαι τοῖς Ῥωμαίοις, den Römern gewachsen; im N. T = würdig; πλῆϑος, tüchtig, ansehnlich; ἐφ' ἱκανόν, hinreichend, genug; ἱκανὸν ποιεῖν, genug tun; ἱκανὸν λαμβάνειν, Genugtuung empfangen. Adv. ἱκανῶς, hinlänglich, genug; ἔχειν, hinreichend sein; τοῦ βάϑους, tief genug sein; gut sein; eingesehen haben; zur Genüge haben; πρός τινα, ihm gewachsen sein -
93 λοίγιος
-
94 νέος
νέος, α, ον, neu; zunächst (a) von Menschen: jung, im Ggstz von παλαιός; ein bestimmtes Alter nicht bezeichnet, bis in die dreißiger Jahre; νέοι, Jünglinge; öfter = die junge Mannschaft der Soldaten; auch εὖτ' ἂν τὸ νέον παρῇ, die Jugend, Jugendblüte; ἀνϑρώποις νέοις, jungen Leuten; ἡμεῖς γὰρ ἔτι νέοι, ὥςτε τοσοῦτο πρᾶγμα διελέσϑαι, wo wir sagen 'wir sind noch zu jung'; μὴ νεωτέρους πεντήκοντα ἐτῶν, jünger als 50 Jahre; εὐϑὺς ἐκ νέου, von Jugend auf; (b) auch von anderen Dingen, wie Pflanzen; (c) von Zuständen: neu, frisch, sowohl das noch nicht Dagewesene, als das noch nicht lange Daseiende bezeichnend; νέοι γὰρ οἰακονόμοι κρατοῦσ' Ὀλύμπου, neue Herrscher; τοὺς νέους ϑεούς, von Zeus u. seinem Hause, im Ggstz der alten Titanen; was Neues; ἐδόκει τι νέον ἔσεσϑαι, mit dem Nebenbegriffe des Unerwarteten, Befremdenden; bes. im compar., νεώτερόν τι ποιέειν, Neuerungen machen; gew. von Neuerungen im Staate; (d) ἡ ' μπειρία ἔχει τι λέξαι τῶν νέων σοφώτερον, so wird auch sonst das Jugendliche nicht bloß als unerfahren ( νέος περὶ λόγους), sondern auch als das Leidenschaftliche, Übereilte bezeichnet. Adverbial wird νέον gebraucht, neuerlich, jüngst, nur eben; ἐκ νέης adverb., von neuem -
95 χιλιάς
χιλιάς, άδος, ἡ (χίλιοι; Aeschyl., Hdt.+; LXX; TestSol 26:9 H; TestAbr, TestJob, JosAs; GrBar 4:10) a group of a thousand, a thousand pl. (En 10:17, 19; Jos., Ant. 6, 193) Lk 14:31ab; Ac 4:4; 1 Cor 10:8; Rv 7:4–8; 11:13; 14:1, 3; 21:16; 1 Cl 43:5. χίλιαι χιλιάδες 34:6 (Da 7:10). χιλιάδες χιλιάδων thousands upon thousands Rv 5:11 (χιλιάδων also a loanw. in rabb.). In Rv the noun denoting what is counted may stand in the same case as χιλ. (so Theophanes Conf., Chron. 482, 14 deBoor λ´ χιλιάδες νομίσματα; 7, 17 πολλὰς μυριάδας μάρτυρας) instead of the gen. 7:4, 5a, 8c; 11:13; cp. ἐπὶ σταδίων δώδεκα χιλιάδων 21:16 (ἐπὶ σταδίους δώδεκα χιλιάδων v.l.). The millennium χιλιάδα τινὰ … ἐτῶν ἔσεσθαι Papias (2:12).—DELG s.v. χίλιοι. M-M. TW.
См. также в других словарях:
ἔσεσθαι — εἰμί sum fut inf mid … Greek morphological index (Ελληνική μορφολογικούς δείκτες)
Altgriechische Grammatik — Die Grammatik der altgriechischen Sprache (Altgriechisch: ἡ Ἑλληνικὴ γλῶσσα hē hellēnikē glōssa) ist in Beziehung auf Morphologie komplex und verfügt wie viele indogermanischen Sprachen über eine ausgeprägte Flexion. Dieser Artikel fasst die… … Deutsch Wikipedia
Seyn — Seyn, ein sehr irreguläres Zeitwort, dessen abweichende Form daher rühret, weil es, so wie wir es jetzt haben, aus mehrern Zeitwörtern zusammen gesetzt ist. Ich will zuförderst dessen Conjugation hersetzen, und, um die Anmerkung desto kürzer… … Grammatisch-kritisches Wörterbuch der Hochdeutschen Mundart
Wesen, das — Das Wêsen, des s, plur. der doch nur in der einzigen concreten Bedeutung gebraucht wird, ut nom. sing. Da dieses Wort in seinen heutigen Bedeutungen eines der abstractesten ist, abstracte Begriffe aber erst durch die Länge der Zeit und Aufklärung … Grammatisch-kritisches Wörterbuch der Hochdeutschen Mundart
боудоущии — (216) прич. действ. наст. В роли пр. 1.Предстоящий в будущем: коръмъчи˫а. и ратаеве... прорѣчють. дождевна˫а и боурьна˫а и оутишеньѥ. и ˫аснъ аеръ боудоущь. (ἔσεσϑαι) ПНЧ XIV, 125г; Но вы ˫ако б҃огомудрии. и всѩ бж(с)твено и бл҃гооустроѥно… … Словарь древнерусского языка (XI-XIV вв.)
άκλαυτος — η, ο (Α ἄκλαυτος, ον) και άκλαυστος 1. αυτός τον οποίο δεν έχουν κλάψει, ο αθρήνητος «τόν έθαψαν άκλαυτο» «νέκυς ἄκλαυτος ἄθαπτος Πάτροκλος» Όμ. 2. εκείνος που δεν κλαίει ή δεν θρηνεί «άκλαυτο παιδί» αρχ. «οὐδὲ σὲ φημι δὴν ἄκλαυτον ἔσεσθαι» Όμ.… … Dictionary of Greek
έλπω — ἔλπω και ἐέλπω (Α) 1. δίνω ελπίδες 2. (μέσ., ομαι) ελπίζω, περιμένω 3. μέσ. φοβάμαι κάτι («ἐλπόμενος δέ τὶ οἱ κακόν ἔσεσθαι», Ηρόδ.) 4. νομίζω, υποθέτω. [ΕΤΥΜΟΛ. Ο ενεργητικός μεταβιβαστικός ενεστ. έλπω είναι υστερογενής έναντι τού αρχικού… … Dictionary of Greek
ηδύς — εία, ύ (Α ἡδύς, δωρ. τ. ἁδύς, εῑα, ύ, στον Όμ. το θηλ. και ἡδύς [μόνο μία φορά], ιων. θηλ. ἡδέα, δωρ. θηλ. ἁδέα) 1. γλυκός, ευχάριστος στις αισθήσεις, κυρίως στη γεύση, στην όσφρηση και στην ακοή («ἡδύ δεῑπνον», Ομ. Οδ.) 2. (κατ επέκτ. και για… … Dictionary of Greek
λοίγιος — λοίγιος, ον (Α) [λοιγός (I)] 1. ολέθριος, καταστρεπτικός («οἴω λοίγι ἔσεσθαι» νομίζω ότι θα είναι ολέθριο, Ομ. Ιλ.) 2. (το ουδ. πληθ. ως ουσ.) τὰ λοίγια ονομασία διαφόρων δηλητηρίων … Dictionary of Greek
νέος — α, ο και νιος, ά, ό (ΑΜ νέος, α, ον, Α ιων. τ. νεῑος, η, ον Α θηλ. και ος και ιων. τ. νέη και συνηρ. τ. νῇ, Μ και νεός, όν) 1. αυτός που είναι μικρής ηλικίας, νεαρός, νεανίας (α. «κοιμάται ο νέος ωραίος βοσκός», Γρυπ. β. «παιδὸς νέας ὣς κάρτ… … Dictionary of Greek
ολιγοχρόνιος — α, ο (ΑΜ ὀλιγοχρόνιος, ον, θηλ. και ία) [ολιγόχρονος] αυτός που ζει ή διαρκεί για σύντομο χρονικό διάστημα λιγόχρονος (α. «ἔφη σε ὀλιγοχρόνιον ἔσεσθαι», Ηρόδ. β. «καὶ πασῶν ὸλιγοχρονιώτεραι τῶν πολιτειῶν εἰσιν ὀλιγαρχία καὶ τυραννίς», Αριστοτ.)… … Dictionary of Greek