-
1 Μέλισσαι
Μέλισσαmadhu-lih-fem nom /voc pl -
2 μέλισσαι
μέλισσαmadhu-lih-fem nom /voc plμελίζωdismember: aor imperat mid 2nd sg (epic) -
3 Μέλιτται
Μέλισσαι, Μέλισσαmadhu-lih-fem nom /voc pl -
4 μέλισσ'
μέλισσι, μέλιhoney: neut dat pl (epic)μέλισσα, μέλισσαmadhu-lih-fem nom /voc sgμέλισσαι, μέλισσαmadhu-lih-fem nom /voc plμέλισσε, μελίσσωpres imperat act 2nd sgμέλισσε, μελίσσωimperf ind act 3rd sg (homeric ionic)μέλισσαι, μελίζωdismember: aor imperat mid 2nd sg (epic)μέλισσα, μελίζωdismember: aor ind act 1st sg (epic)μέλισσε, μελίζωdismember: aor ind act 3rd sg (epic) -
5 πάρνοψ
πάρνοψ, οπος, ὁ, eine Heuschreckenart; Ar. Ach. 150 Av. 588; Ael. H. A. 5, 19 u. a. Sp.; nach Suid. auch μέλισσαι ἄγριαι, auch κόρνωψ.
-
6 σιμβληΐς
σιμβληΐς, ίδος, bes. fem. zu σιμβλήϊος; πέτρα σιμβληΐς, eine den Bienen als Bienenstock dienende Felsenhöhle, Ap. Rh. 1, 880; σιμβληΐδες μέλισσαι, Zonas 6 (IX, 226).
-
7 τιθαιβώσσω
τιθαιβώσσω, 1) bauen u. nisten; ἔνϑα δ' ἔπειτα τιϑαιβώσσουσι μέλισσαι, Od. 13, 106, Honig bauen; von Hühnern, Nic. Th. 109. – 2), nähren, fruchtbar machen, Lycophr. 622. – Die Alten leiten es fälschlich von τιϑέναι βόσιν ab, es hängt wohl mit τίτϑη, τιϑήνη u. ä. zusanmen.
-
8 τανυ-χειλής
τανυ-χειλής, ές, mit langen Lippen, langem Schnabel, Rüssel; μέλισσαι, Qu. Sm. 3, 221; ὄρνιϑες, 5, 12.
-
9 μελισσο-νόμος
μελισσο-νόμος, Bienen weidend, wartend, bei Ar. Ran. 1273 eine Verdrehung wahrscheinlich eines äschyleischen Wortes, vielleicht wie μέλισσαι, Priesterinn, worauf die eine Glosse hindeutet: οἱ δίκην μελισσῶν νεμόμενοι ἐν τῷδε τῷ τῆς ϑεᾶς ἄλσει. Der Schol. erkl. οἱ διανέμοντες τὰ τῆς πόλεως, dah. auch πολισσονόμος vermuthet wird.
-
10 μητρο-πόλος
μητρο-πόλος, um die Mütter beschäftigt, d. i. ihnen beistehend, Eileithyia, Pind. P. 3, 9. – Nach Hesych. = μέλισσαι, Dienerinn der magna mater.
-
11 βου-γενής
-
12 βοη-γενής
-
13 θῡμιάω
θῡμιάω, 1) räuchern, bes. Rauchwerk, Weihrauch anzünden; Pind. frg. 87; οἱ Ἄραβες ϑυμιῶσι τὸ λήδανον Her. 3, 112; ϑυμιήματα 8, 99; τοῦ λιβανωτοῦ Luc. Prom. 19. – Pass.; τὸ σπέρμα ϑυμιῆται Her. 4, 75; τηκομένων ἢ ϑυμιωμένων γίγνονται ὀσμαί Plat. Tim. 66 d; Folgde; ἐϑυμιᾶτο αὐτῷ, es wurde ihm Räucherwerk angezündet, Ael. V. H.12, 51; ϑυμιώμεναι μέλισσαι, beräuchert, Arist. H. A. 9, 27. – 2) intrans., rauchen, Theophr. – Θυμιατός, Arist. meteorl. 4, 9.
-
14 ὁδός [2]
ὁδός, ἡ, ep. auch οὐδός, Od. 17, 196, auch Her. 2, 7, der sonst nur ὁδός hat; der Weg; – 1) der Pfad, die Straße; ἐγγὺς ὁδοῖο, Il. 10, 274; ἐν ξυνοχῇσιν ὁδοῦ, 23, 330; ἱππηλασίη, 7, 340; ὁδῷ ἔπι οἰκία ναίων, an der Straße wohnend, 6, 15; ὥστε μέλισσαι οἰκία ποιήσωνται ὁδῷ ἐπὶ παιπαλοέσσῃ, 12, 168; λαοφόρος, die große Heerstraße, 15, 682; auch die Bahn des Seefahrers, 6, 292; πρὸ ὁδοῦ ἐγένοντο, sie gingen fürder des Weges, vorwärts, 4, 382 (vgl. ὅταν πρὸ ὁδοῦ γένωνται Ael. H. A. 11, 38; auch übtr., ὃ πρὸ ὁδοῦ σοι γένοιτ' ἂν ἐς τὰ μαϑήματα, förderlich, Luc. Hermot. 1); ὁδὸν ἁγεμονεῠσαι, Pind. Ol. 6, 25; ἁμαξιτός, N. 6, 56; übertr., ἐν εὐϑείαις ὁδοῖς στείχειν, 1, 25; σχιστὴ δ' ὁδός, Soph. O. R. 733; σύ μ' ἐξ ὁδοῦ πόδα κρύψον κατ' ἄλσος, O. C. 113; ὁδοῦ ἀτραπός, Ar. Nubb. 76; u. in Prosa, ἰόντες τὴν ἱρὴν ὁδόν, Her. 6, 34, ἡ ὁδὸς ἡ εἰς ἄστυ, Plat. Conv. 173 b; auch leicht zu ergänzen, ἐπορευόμην τὴν ἔξω τείχους, Lys. 203 a; ὁδῷ βαδίζειν, Dem. 25, 10 u. sonst. Auch ποταμοῦ, das Flußbett, Xen. Cyr. 7, 5, 16. – 2) die Handlung des Gehens, Gang, Reise; οὔ τοι ἔπειϑ' ἁλίη ὁδὸς ἔσσεται, Od. 2, 273; σοὶ δ' ὁδὸς οὐκέτι δηρὸν ἀπέσσεται, die Abreise, 2, 285. 8, 150; λιλαιόμενόν περ ὁδοῖο, 1, 315; ὄφρα πρήσσωμεν ὁδοῖο, 2, 404, daß wir die Reise vollenden; τελεῖν ὁδόν, 2, 256; ἦνον, 3, 496; ὁδὸν ἐλϑεῖν, einen Kriegszug machen, Il. 1, 151; ἀπ' Ἄργεος ἦλϑον δευτέραν ὁδόν, Pind. P. 8, 44; μή τι πημανϑῇς όδῷ, Aesch. Prom. 334; κατερητύσων ὁδόν, ἣν στέλλει, Soph. Phil. 1402; ἡ δ' ὁδὸς βραδύνεται, El. 1493; auch οἰωνῶν, vom Vogelfluge, O. C. 1316; τὰν νεάταν ὁδὸν στείχουσαν, d. i. den Todesweg, Ant. 801, wie βέβηκε τὴν πανυστάτην ὁδόν Trach. 872; vgl. Eur. Alc. 613; ἐκ μακρᾶς ἀναπεπαυμένος ὁδοῠ, Plat. Critia. 106 a; κατὰ τὴν ὁδόν, unterwegs, Prot. 314 c. – 3) übertr., Mitteln. Weg, Etwas auszurichten, Artu. Weise; πολλαὶ ὁδοὶ εὐπραγίας, Pind. Ol. 8, 13; νόῳ ἔχει ἀλαϑείας ὁδόν, P. 3, 103; ὕβριος ἐχϑρὰν ὁδὸν εὐϑυπορεῖ, Ol. 7, 91; γλώσσης ἀγαϑῆς ὁδὸν εὑρίσκει, Aesch. Eum. 944; πολλὰς ὁδοὺς ἐλϑόντα φροντίδος πλάνοις, Soph. O. R. 67; εἴ τιν' ἄλλην μαντικῆς ἔχεις ὁδόν, 311; σῶν ὁδὸν βουλευμάτων, Eur. Hec. 744; γνώμης, Hipp. 290; λογίων, Ar. Equ. 1010; u. in Prosa, ἔλεξαν περὶ τούτου τριφασίας ὁδούς Her. 2, 20, ἐπιστάμεϑα, οἵᾳ ὁδῷ οἱ Ἀϑηναῖοι χωροὖσιν ἐπὶ τοὺς πέλας Thuc. 1, 69, ἄδικον ὁδὸν ἰέναι 3, 64, ὑπάρχουσι καὶ ἄλλαι ὁδοὶ τοῦ πολέμου 1, 122, τὴν νῦν τετμημένην ὁδὸν τῆς νομοϑεσίας Plat. Legg. VII, 810 e; bes. ὁδῷ, καϑ' ὁδὸν λέγειν, nach einem bestimmten Verfahren, methodisch, Phaedr. 263 b Rep. VII, 533 b; τίνα δὴ ὁδὸν ἰών; welchen Weg einschlagend? auf welche Weise? Xen. Cyr. 1, 6, 16, vgl. 24.
-
15 ἐργάζομαι
ἐργάζομαι, fut. ἐργάσομαι, aor. εἰργασάμην, perf. εἴργασμαι, act. u. pass.; εἰργάσϑην u. ἐργασϑήσομαι nur pass.; arbeiten, thätig sein, Il. 18, 469; σφίσιν ἐργάζεσϑαι ἀνάγκῃ Od. 14, 272, wie ἐργάζεσϑαι ἑωυτῷ πάντας Αἰγυπτίους, ihm, für ihn arbeiten, Her. 2, 124; im Ggstz von ἀργεῖν, Hes. O. 297. 307; παντὸς ἀνδρὸς ἐργαζομένου ἤνετο τὸ ἔργον Her. 8, 71; ϑέρους τὰ πολλὰ γυμνοὶ ἐργάζονται Plat. Rep. IL, 372 a; u. so einzeln bei Folgdn; sogar von Thieren, wie μέλισσαι Arist. H. A. 9, 40; βοῠς Soph. tr. 149; – auch c. dat. instrum., χαλκῷ δ' εἰργάζοντο Hes. O. 150. – Häufiger c. acc., verfertigen, verrichten, ἔργα, Arbeiten fertigen, Geschäfte betreiben, Il. 24, 733 Od. 20, 72. 22, 422; φίλα, ἐναίσιμα, 17, 321. 24, 210, u. so häufig bei Anderen; auch πρᾶγμα, Plat. Gorg. 519 c; αἰσχρά τε καὶ κακά Prot. 345 c; δεινὰ καὶ ἀσεβῆ Rep. III, 391 d; – ὅπλα, οἷσίν τε χρυσὸν εἰργάζετο, mit denen er das Gold bearbeitete, Od. 3, 435; sehr gew. γῆν, das Land bestellen, vom Ackerbauer, Her. 1, 17; Xen. Cyr. 5, 4, 24; γῆν καὶ ξύλα καὶ λίϑους Hell. 3, 3, 7; Plat. Rep. IV, 420 e; auch mit ausgelassenem acc., Thuc. 2, 72. 3, 50 u. A.; – ἐν τοῖς ἔργοις, in den Bergwerken, Dem. 42, 31; ἐν τῇ ἀγορᾷ, Handel treiben, 57, 31; wie οἱ ἐργαζόμενοι allein, Arist. oec. 2, 33, s. unten; – ϑάλασσαν, vom Schiffer u. Fischer, das Meer bearbeiten, auf dem Meere arbeiten, D. Hal. 3, 46; Plut. u. a. Sp.; – ξυμφυτεῦσαι τοὔργον, εἰργάσϑαι δέ Soph. O. R. 347; μήτε τὸ πρᾶγμα βουλεύσαντι, μήτε εἰργασαμένῳ Ant. 267; ἀγάλματα, ὕμνους, Pind. N. 5, 1 I. 5, 46; τέχνην, ἐπιστήμην, Handwerk, Kunst u. Wissenschaft betreiben, Plat. Rep. II, 374 a; μ ουσικὴν ποίει καὶ ἐργάζου Phaed. 60 e; vgl. Lys. 24, 6; Aesch. 1, 27 u. A.; εἰκόνας Plat. Crat. 431 c; καλλίους τὰς οἰκίας 429 a; so Thuc. u. A. oft; – erarbeiten, erwerben, χρήματα Her. 1, 24; τῷ σώματι 1, 93, von Hetären, wie Dem. 59, 20; auch ἀπὸ τοῦ σώματος, Pol. 12, 13, 2; ἀφ' ὥρας, Plut. Tim. 14 u. Ath. XIII, 572 f; übh. Unzucht treiben, Luc. adv. ind. 25; τὰ δειλὰ κέρδη πημονὰς ἐργάζεται Soph. Ant. 326, bringt Leid; ὅσον ἀργύριον εἴργασμαι ἐγώ Plat. Hipp. mai. 282 d u. öfter in diesem Gespräch; vgl. noch Ar. Equ. 840 τρίαιναν ᾗ πολλὰ χρήματ' ἐργάσει σείων τε καὶ ταράττων u. Dem. πειρῶμαι ναυτικοῖς ἐργάζεσϑαι, ich versuche im Seehandel Geschäfte zu machen, durch Seezinsen Geld zu verdienen, 33, 4; ἐν ἐμπορίῳ καὶ χρήμασιν ἐργαζομένοις ἀνϑρώποις 36, 44; τὰ ἐπιτήδεια 59, 39; auch absol., wie δημιουργῶν ἐργαζομένων 27, 20; βίον εἰργασάμην ἐκ τοῦ δικαίου, ich verdiente mir auf gerechte Weise meinen Lebensunterhalt, Andoc. 1. 144; τῶν ἐπὶ τέγους ἀπὸ τοῦ σώματος εἰργασμένων οὐδείς Pol. 12, 13, 2; – ζημίαν εἰργασμένος, der Strafe verwirkt hat, Is. 6, 20; – verarbeiten, vom Magen, die Speisen, καὶ πέττει τὴν τροφήν Arist. – Oft mit doppeltem acc., ἐργάζεσϑαί τινά τι, Einem Etwasanthun, bes. etwas Schlimmes, ἀνήκεστον κακὸν ἀλλήλους Isocr. 4, 172; οἷά μ' ἐργάσει κακά Soph. Phil. 775; οἷά μ' εἰργάσω, τί μ' εἴργασαι; 916. 1157; vgl. Ai. 109; εἴργασαι δέ μ' ἄσκοπα El. 1315; τὰς Μυκήνας οὐδὲν ἐργάσει κακόν Eur. Heracl. 806; πολλὰ ὑμᾶς καὶ κακὰ ὅδ' εἴργασται ἀνήρ Plat. Gorg. 521 e; Ar. Plut. 465; Her. 2, 26; Thuc. 1, 137 u. Sp.; – selten im guten Sinne, πλέω ἀγαϑὰ τὴν πατρίδα Her. 8, 79; πολλὰ δὴ καὶ καλὰ τὴν Ἑλλάδα εἰργάσαντο Plat. Phaedr. 244 b; τί πείσας μέγιστον ἀγαϑὸν ἐργάσαιτο ἂν τὴν πόλιν Legg. II, 664 a; τί ἀγαϑὸν ἐργάσει σαυτόν Crit. 53 a; τοὺς Λακεδαιμονίους ἀγαϑόν τι Thuc. 3, 52; τὴν πόλιν ἀγαϑόν τι τοσοῠτον ἐργάσασϑαι Andoc. 2, 10. Abweichend auch τινί τι, πολλοῖς γὰρ χἀτέροις αὔτ' εἰργάσω Ar. Vesp. 1350; ὦ τλῆμον, ὥς σοι δύςφορ' εἴργασται καλά, wie ist dir unerträglich Leid angethan worden, Eur. Hec. 1085. – Bei Sp. auch = zu Etwas machen, τὸν Πηνειὸν μέγαν Ael. V. H. 3, 1; τινὰ ὅλον ξηρόν Luc. d. mar. 10, 2, a. Sp. – Pass. steht das praes., D. Hal. 8, 87 σκεύη οἷς γῆ τ' ἐργάζεται; auch vielleicht Ar. Eccl. 148 τὸ χρῆμ' ἐργάζεται, die Sache wird betrieben, ist im Gange, Schol. ἀνύεται, wo Andere übersetzen: die Sache drängt, hat Eile. Oft das pers., λίϑοι εἰργασμένοι, behauene Steine, Thuc. 3, 91; τοὖργον εἰργάσϑαι δοκεῖ Aesch. Ag. 1319; ἐκ πέτρας εἰργασμένος Prom. 242; so auch ἐμοὶ ἔργ' ἐστὶ κρείσσον' ἀγχόνης εἰργασμένα Soph. O. R. 1374, vgl. 1369; auch das fut. ἐργασϑήσεται, Tr. 1208; τὰ πρόσϑεν εἰργασμένα Πέρσῃσι Her. 7, 53; κακὸν ἄρα μοι εἴργασται Plat. Prot. 340 d; ἡ γῆ ἡ εἰργασμένη Xen. Oec. 19, 8; ϑώρακας εὖ εἰργασμένους Mem. 3, 10, 9.
-
16 ἐμ-πλάσσω
-
17 ἠμάτιος
ἠμάτιος, p. = ἡμερήσιος, bei Tage, am Tage; ἠματίη μὲν ὑφαίνεσκεν, νύκτας δ' ἀλλύεσκεν Od. 2, 204; μέλισσαι ἠμάτιαι σπεύδουσι Hes. Th. 597; φέγγος, das Tageslicht, Paul. gil. 64 (IX, 651); Ggstz ἔννυχος, Arat. 580. – Aber Il. 9, 71, τὸν νῆες Ἀχαιῶν ἠμάτιαι Θρῄκηϑεν ἐπ' εὐρέα πόντον ἄγουσιν, ist es = täglich.
-
18 βοτρυδον
adv. в виде гроздьев(μέλισσαι β. πέτονται Hom.; τίκτει ὅ πολύπους ᾠὰ β. Arst.; ἑσμοῦ δίκην Luc.)
-
19 γεμιζω
1) нагружать(ὁλκάδα κληματίδων Thuc.; πλοῖα χρημάτων Xen.; ναῦν ξύλων Dem. и στρατιωτῶν Polyb.; ἥ ναῦς γεγεμισμένη Dem.)
μέλισσαι γεμισθεῖσαι Arst. — нагруженные (добычей) пчелы2) наполнять(λέβητας σποδοῦ Aesch.)
γεμισθεὴς ποτὴ σέλμα γαστρὸς ἄκρας Eur. — наевшийся до отвала;οἶνον ὑπὸ φρένα γεμισθείς Anth. — полный мыслей о вине -
20 διαπετομαι
(aor. 2 διέπτην - med. διεπτόμην и διεπτάμην)1) перелетать, пролетать, проноситься(κραιπνῶς διέπτατο Ἶρις, ὀϊστός - in tmesi Hom.; αἱ μέλισσαι διαπετόμεναι λειμῶνας Plut.)
2) пролетать сквозь, миновать(Συμπληγάδας Eur.; διὰ τῆς πόλεως Arph.)
3) прилетать, быстро прибывать4) пронзать, поражать(τὸ βέλος διέπτατό τινος Eur.)
5) улетать, уноситься, aor. умчаться ( о времени)(ὥσπερ καπνός Plat.; ὅ χρόνος διέπτατο Eur.)
См. также в других словарях:
Μέλισσαι — Μέλισσα madhu lih fem nom/voc pl … Greek morphological index (Ελληνική μορφολογικούς δείκτες)
μέλισσαι — μέλισσα madhu lih fem nom/voc pl μελίζω dismember aor imperat mid 2nd sg (epic) … Greek morphological index (Ελληνική μορφολογικούς δείκτες)
Μέλιτται — Μέλισσαι , Μέλισσα madhu lih fem nom/voc pl … Greek morphological index (Ελληνική μορφολογικούς δείκτες)
МЕЛИССА — • Melissa, Μέλισσα, 1. пчела. Пчелы, извлекающие сладкую пищу из цветов природы, были поставлены в различные отношения к нимфам, как питающим богиням цветущей жизни природы. Одной из нимф, М. (усмирительница, от μελίσσω,… … Реальный словарь классических древностей
бъчела — БЪЧЕЛ|А (42), Ы с. 1.Пчела: иди къ бъчелѣ. и оувѣжь ˫ако т˫ажатель ѥсть. СбТр XII/XIII, 90; бчела ѡбълѣтаѥть и оудоли˫а и полѩ ѡбиходить. (ἡ... μέλισσα) ПНЧ 1296, 102; на изѣдѣниѥ бчеламъ. Пр 1383, 24в; в паоучинѣ. комаръ и муха оувѩзнеть. а… … Словарь древнерусского языка (XI-XIV вв.)
μέλισσ' — μέλισσι , μέλι honey neut dat pl (epic) μέλισσα , μέλισσα madhu lih fem nom/voc sg μέλισσαι , μέλισσα madhu lih fem nom/voc pl μέλισσε , μελίσσω pres imperat act 2nd sg μέλισσε , μελίσσω imperf ind act 3rd sg (homeric ionic) μέλισσαι , μελίζω… … Greek morphological index (Ελληνική μορφολογικούς δείκτες)
НАСЕКОМЫЕ — Разные виды Н. соотносятся в мифах с разными частями космического пространства, с его зонами (царствами) или их образами. Божья коровка и пчела («божья пчела»), безусловно, могут соотноситься с верхней зоной, с небом (отсюда эпитет «божья»); они… … Энциклопедия мифологии
ПЧЕЛА — Отражения образа П. в мифологических представлениях известны уже в эпоху неолита (изображения в Чатал Хююке в Южной Турции) и, видимо, связаны с развитием примитивного пчеловодства, прежде всего в ареале Малой Азии, Кавказа, Ближнего Востока,… … Энциклопедия мифологии
Медоносная пчела — У этого термина существуют и другие значения, см. Пчёлы. Медоносная пчела … Википедия
ερίβομβος — ἐρίβομβος, ον (Α) αυτός που βουίζει δυνατά («ἐρίβομβοι μέλισσαι», Ορφ.). [ΕΤΥΜΟΛ. < ερι (επιτ. μόριο) + βόμβος] … Dictionary of Greek
κατεργάζομαι — (AM κατεργάζομαι) επεξεργάζομαι ένα υλικό για να κατασκευάσω κάτι από αυτό (α. «κατεργάζομαι τον χαλκό» β. «κατεργασμένο ατσάλι» γ. «τὸν κατειργασμένον σῑτον», Διον. Αλ. δ. «μέλι πολλὸν μὲν μέλισσαι κατεργάζονται», Ηρόδ.) αρχ. 1. (με ενεργ. και… … Dictionary of Greek