-
1 οφρύων
ὀφρύςfem gen plὀφρυάωto have ridges: imperf ind act 3rd pl (homeric ionic)ὀφρυάωto have ridges: imperf ind act 1st sg (homeric ionic) -
2 ὀφρύων
ὀφρύςfem gen plὀφρυάωto have ridges: imperf ind act 3rd pl (homeric ionic)ὀφρυάωto have ridges: imperf ind act 1st sg (homeric ionic) -
3 ὀ-φρύς
ὀ-φρύς, ύος, ἡ, nach Arcad. 92 ὀφρῦς (vgl. die Braue, ό ist also bloßer Vorschlag), – 1) die Augenbraue; gew. im plur.; κυανέῃσιν ἐπ' ὀφρύσι νεῦσε Κρονίων, Il. 1, 528, öfter, mit den Augenbrauen winken, als Zeichen der Bejahung, auch des Befehls (vgl. νεύω); ὑπ' ὀφρύσι δάκρυα λεῖβον, 13, 88 u. öfter; vgl. Soph., der Ant. 825 sogar sagt τέγγει δ' ὑπ' όφρύσι παγκλαύστοις δειράδας; Hom. κοίμησόν μοι Ζηνὸς ὑπ' ὀφρύσιν ὄσσε, Il. 14, 236; ὄσσε λαμπέσϑην βλοσυρῇσιν ὑπ' ὀφρύσιν, 15, 608; ὑπ' ὀφρύσι πῦρ ἀμάρυσσε, Hes. Th. 827. Oft bei den Dichtern als der Theil des Gesichts, durch welchen Freude u. Trauer ausgedrückt wird, ἡ δ' ἐγέλασσεν χείλεσιν, οὐδὲ μέτωπον ἐπ' ὀφρύσι κυανέῃσιν ἰάνϑη, Il. 15, 102; ἀγανᾷ γελάσσαις ὀφρύϊ, Pind. P. 9, 39; μειδιᾶν ὀφρύσι; vom Zorn, νωμῶντ' ὀφρύν, Aesch. Ch. 283; vom Unwillen, τὰς ὀφρῦς συνήγομεν κἀποιοῦμεν δεινά, Ar. Nub. 574, wie wir sagen »die Stirne runzeln«; στυγνὸν ὀφρύων νέφος, wie στυγνὴν ὀφρύν, Eur. Hipp. 173. 290; u. bes. vom Stolz u. Hochmuth, bes. bei Sp., wie in der Anth. oft, στρεβλὴν ὀφρὺν ἐφελκόμενος, Leon. Tar. 85 (VII, 440), wie Alciphr. 1, 34, τὰς ὀφρῦς ὑπὲρ τοὺς κροτάφους ἐπῆρας; vgl. Luc. bis accus. 28; Diphil. bei Ath. II, 35 c τὸν τὰς ὀφρῦς αἴροντα (der ein ernstes Gesicht macht) πείϑεις γελᾶν; στυγνὴν ὀφρύων τάσιν λύεις, Diosc. 3 (XII, 42); κατεσπακὼς τὰς ὀφρῦς, Alciphr. 3, 3, vgl. καταβάλλειν τὰς ὀφρῦς Eur. Cycl. 167; συνάγειν, Pallad. 5 (X, 56), wie Luc. Dem. enc. 16 Icarom. 29; συνέσπακε τὰς ὀφρῦς, Vit. auct. 7; ἀνατείνειν, Tim. 54; Lucill. 119 (X, 122) sagt τὴν ὀφρὺν καὶ τὸν τῦφον καταπαύσει; τὰς ὀφρῦς εἰς ἕν ἀγείρειν, Paul. Sil. 35 (V, 300); ἐρύσσαι, Agath. 4 (V, 216); ὀφρύες πέσον, ὀφρὺν ὑπερέσχεϑεν, 13. 22 (V, 273. 299). – 2) übh. jeder erhöhete Rand, Hügelrand, Hügel; Il. 20, 151; ἐπ' ὀφρύϊ Παρνασίᾳ, Pind. Ol. 13, 102; εἰς Νεῖλον ἀπ' ὀφρύος ἥλατο, Ep. ad. 418 (IX, 252); τοῦ ποταμοῦ, Uferrand, Pol. 2, 33, 7 u. öfter; τὰ ἐπίπεδα ὑπὲρ τὰς ὀφρῦς τῶν λόφων, 7, 6, 3; προβαλλόμενος ὀφρὺν ἀπότομον, 36, 6, 2; ἐπ' ὀφρύσιν αἰγιαλοῖο, Ap. Rh. 1, 178; N. T. u. a. Sp. (vgl. ὀφρύη). – Der acc. ὀφρύα statt des gewöhnlichen ὀφρύν findet sich Strat. 28 (XII, 186) Opp. Cyn. 4, 405; accus. plur. ὀφρύας Od. 9, 389, ὀφρῦς Il. 16, 740. – [Υ ist im nom. u. acc. sing. lang, in den Zusammensetzungen aber kurz, εὔοφρυς u. ä.]
-
4 ὀφρῦς
ὀφρῦς, ύος, ἡ, acc. ὀφρῦν, in late Poets ὀφρύα, AP12.186 (Strat.), Opp.C.4.405, Q.S.4.361: acc. pl. ὀφρύας (in the fourth foot) Od.9.389; but ὀφρῦς (before caesura) Il.16.740, and so in [dialect] Att. (v. infr.). [[pron. full] ῡ in nom. and acc., which are accented ὀφρῦς, -ῦν by Hdn.Gr.2.937: the accentuation ὀφρύς, ὀφρύν may be admitted in late writers: compds. have ῠ, εὔοφρυς, λεύκοφρυς, etc.] (Cf. Skt.A bhrūs, gen. bhruvas, Slav. br[ucaron]v[icaron], OE. brú 'brow'.):—brow, eyebrow,τὸν.. ὑπ' ὀφρύος οὖτα Il.14.493
; ἡ ὀ. ἡ δεξιά, ἡ ἀριστερά, Arist.PA 671b32, cf. Pr. 878b28: elsewh. in pl.,ὑπ' ὀφρύσι δάκρυα λεῖβον Il.13.88
, al.;ὑπ' ὀ. πῦρ ἀμάρυσσεν Hes. Th. 827
, etc.: freq. of signs, ἐπ' ὀφρύσι νεῦσε Κρονίων, i.e. ἐπένευσε ὀφρύσι, nodded assent, Il.1.528, etc.; ἡ δ' ἄρ' ἐπ' ὀ. νεῦσε nodded to him to do a thing, Od.16.164; ἀνὰ δ' ὀφρύσι νεῦον ἑκάστῳ made a sign not to do, 9.468;ὀφρύσι νευστάζων 12.194
: in various phrases expressing emotions, τὰς ὀ. ἀνασπᾶν, in token of grief,τὰς ὀφρῦς ἀνεσπακώς, ὥσπερ τι δεινὸν ἀγγελῶν Ar.Ach. 1069
;ἀνασπάσας τις τὰς ὀφρῦς οἴμοι λαλεῖ Men.556.3
; of pride (cf. ὀφρυόομαι), D.19.314;οἱ τὰς ὀφρῦς αἴροντες Men.39
;ὀφρῦν ἐπαίρειν E.Fr. 1040
, cf. Amphis 13;τὰς ὀ. ἔχειν ἐπάνω τῆς κορυφῆς Alex.16.6
;ὑπὲρ αὐτοὺς κροτάφους ὑπεραίρειν Luc.Am.54
;ὀφρῦς ἔχειν Ar.Ra. 925
;ὀφρῦν ἐφέλκεσθαι AP7.440.6
(Leon., interpol.?); ἐρύσσαι ib.5.215 (Agath.);ἀνελκταῖς ὀφρύσι σεμνός Cratin.355
: contrariwise, τὰς ὀφρῦς συνάγειν knit the brows, frown, Ar.Nu. 582, Pl. 756, etc.;τὰς ὀ. συνέλκειν Antiph.307
;συσπᾶν Luc.Vit.Auct.7
;κατεσπακώς Alciphr.3.3
: on the other hand, καταβαλεῖν, λῦσαι, μεθεῖναι τὰς ὀ. or τὴν ὀ., let down or unknit the brow, become calm or cheerful again, E.Cyc. 167, Hipp. 290, IA 648;ὀ. μὴ καθειμένη Zeno Stoic.1.58
;σχάζεσθαι τὰς ὀ. Pl.Com.32
;καθέσθαι Plu. 2.1062f
: the brow was also the seat of smiles and joy,ἀγανᾷ χλοαρὸν γελάσσαις ὀφρύϊ Pi.P.9.38
, cf. h.Cer. 358; or gravity,στυγνὸν ὀφρύων νέφος E.Hipp.[172]
;ὁρᾶτε ὡς σπουδαῖαι μὲν αὐτοῦ αἱ ὀφρύες X.Smp.8.3
; on their physiognomical character, v. Arist.HA 491b14, Phgn. 812b26.2 ὀφρῦς alone, scorn, pride, AP7.409 (Antip.), 9.43 (Parmen.), 10.122 (Lucill.), etc.II from like ness of shape, brow of a hill, crag, Il.20.151, Pi.O.13.106; embankment,ὀ. ἀπότομος Plb. 36.8.3
; overhanging bank of a river, Id.2.33.7, etc.;ἐπ' ὀφρύων ποταμοῦ PAmh.2.68.9
(i A. D.); of the sea, A.R.1.178, etc.; of a ditch, Str.5.3.7 (cf. ὀφρύη); of the rim of joint-cavities, Gal.UP 1.15, al.; of the woodwork enclosing the bore of a torsion-engine, Ph.Bel.57.7: in Archit., architrave, Procop.Gaz.p.157 B.III a plant, Plin.HN26.164. -
5 στυγνός
στυγνός, eigtl. zsgzgn aus στυγανός, wie στυγερός, verhaßt; δαίμων, Aesch. Pers. 464; ἄτη, Prom. 888; auch = traurig, στυγνῷ προςώπῳ, Ag. 625, Soph. Trach. 1038 Phil. 1122; στυγνὸν οἰμώξας, traurig, Ant. 1211, στυγνὸς μὲν εἴκων δῆλος εἶ, verdrießlich. ungern, O. R. 673, oft Eur., στυγνὸν ὀφρύων νέφος Hipp. 173, ἔπος στυγνότατον Suppl. 1161; ὁρᾶν στυγνὸς ἦν, Ggstz φαιδρός, Xen. An. 2, 6, 9. 11; καὶ ἄγριος, Bion. 1, 52; ἡμέρα στυγνοτέρα, Plut. Num. 10.
-
6 νεφέλη
νεφέλη, ἡ, von νέφος, Nebel, Wolke, Gewölk; von Hom. an im eigentlichen Sinne u. übertr.; ἔμενον νεφέλῃσιν ἐοικότες, ἅς τε Κρονίων νηνεμίης ἔστησεν ἐπ' ἀκροπόλοισιν ὄρεσσιν, Il. 5, 522, öfter; ἐριβρόμου νεφέλας στρατός, Pind. P. 6, 11; κρημναμέναν νεφέλαν, Aesch. Spt. 211; αἰϑερίας νεφέλας κύρσαιμι, Soph. O. C. 1084; ἀνεμώκεας δρόμον νεφέλας, Eur. Phoen. 166; ἔνυδροι, El. 753; übertr., Umnachtung der Sinne durch den Tod, Todesnacht, νεφέλη δέ μιν ἀμφεκάλυψεν κυανέη, Il. 20, 417 (vgl. νέφος); so ist auch Soph. Trach. 828 εἰ γάρ σφε Κενταύρου φονίᾳ νεφέλῃ χρίει δολοποιὸς ἀνάγκα zu nehmen, wie φόνου νεφέλαν τρέψαι Pind. N. 9, 38. Auch ἄχεος νεφέλη, Wolke der Trauer, des Kummers (vgl. νέφος), Il. 17, 591. 18, 22 Od. 24, 315; wie Soph. νεφέλη δ' ὀφρύων ὕπερ αἱματόεν ῥέϑος αἰσχύνει, Ant. 524. – Seltener in Prosa; λευκή, Xen. An. 1, 8, 8. Bei Theophr. sind νεφέλαι πόκαις ἐρίων ὅμοιαι die leichten Wolken, welche wir auch Schäfchen nennen. – Ein dünnes Vogelnetz, Fangnetz, Ar. Av. 194. 528, wie einige Erkl. auch die aus Soph. Tr. angeführte Stelle haben deuten wollen; παγίδας καὶ νεφέλας ἐπὶ ταῖς κίχλαις ἱστάντες, Ath. I, 25 c; Opp. Ixeut. 3, 9; πτηνολέτις, Zosim. 3 (VI, 185); Antiphil. 17 (VI, 109).
-
7 νέφος
νέφος, τό, ( nubes, verwandt mit δνόφος, κνέφας, wie νεφέλη), Wolke, Gewölk; ἄνεμος ζαὴς νέφεα σκιόεντα δονήσας, Il. 12, 157, öfter; σὺν δὲ νεφέεσσι κάλυψεν γαῖαν ὁμοῦ καὶ πόντον, Od. 9, 68; νέφη ὑδρηλά, Aesch. Suppl. 774; νέφεσσι γειτονῶν Διός, 761; Soph. Ai. 1172; ὄμβριον, Ar. Nubb. 288; u. in Prosa, νέφος καὶ ὁμίχλην, Plat. Tim. 49 c, einzeln bei Folgdn; Arist. de mund. erkl. πάχος ἀτμῶδες συνεστραμμένον, γόνιμον ὕδατος. – Häufig übertr., ϑανάτου νέφος, wie νεφέλη, Todesdunkel, Il. 16, 350 Od. 4, 180. – Eine große, dichtgedrängte Menge, ein Schwarm, der, wenn er sich von fern heranbewegt, einer Wolke ähnlich sieht, ἅμα δὲ νέφος εἵπετο πεζῶν, Il. 4, 274. 23, 133; ψαρῶν, κολοιῶν, 16, 66. 17, 755; πολέμοιο νέφος, das dichte Schlachtgetümmel, 17, 293, wie Pind. N. 10, 9, der auch νέφος πλούτου, fr. 84, u. in anderer Uebertragung ἐπιβαίνει λάϑας νέφος, Ol. 7, 45, sagt, das Vergessen als das Verdunkeln des Wissens darstellend; von der Blindheit auch Soph. O. R. 1313; τοῖον Ἑλλάνων νέφος ἀμφί σε (Τροίαν) κρύπτει, Eur. Hec. 907, schließt sich an den homer. Gebrauch an; vgl. νέφος ἀσπίδων πυκνόν, Phoen. 258; auch von der Trauer, στυγνὸν νέφος ὀφρύων αὔξεται, Hipp. 173, wie auch wir von Wolken der Stirn sprechen; οἰμωγῆς, Med. 107, vgl. στεναγμῶν με περιβάλλει νέφος, Herc. Fur. 1140. – Auch Her. sagt 8, 109, wie Hom., νέφος τοσοῦτο ἀνϑρώπων. – Od. 22, 304, ταὶ μέν (ὄρνιϑες) τ' ἐν πεδίῳ νέφεα πτώσσουσαι ἵενται, erkl. die Alten = νεφέλαι, von Vogelnetzen.
-
8 ἐπι-πρεπής
ἐπι-πρεπής, ές, von stattlichem, würdigem Aussehen, anständig, ϑέσιες καὶ ἕξιες Diot. Stob. fl. 48, 61; καὶ τῶν ὀφρύων τὸ ἐπιπρεπές Luc. imag. 7, = ἐπιπρέπεια.
-
9 ευγραμμον
-
10 νεφελη
дор. νεφέλα ἥ1) облако, туча(μέλαινα, κυανέη Hom.; λευκή Xen.)
2) перен. туча, мракν. δέ μιν ἀμφεκάλυψεν Hom. — облако (смерти) объяло его;
ἄχεος ν. Hom. — облако скорби;ν. ὀφρύων Soph. — нахмуренные брови3) тонкая птицеловная сеть Arph., Anth. -
11 νεφος
-
12 στυγνος
31) страшный, враждебный(τινι Aesch., Soph.)
2) ненавистный, ужасный(ἄτη Aesch.; αἰών Soph.)
3) угрюмый, мрачный(πρόσωπον Aesch.; ἡμέρα Plut.)
στυγνέ ὀφρύς или στυγνὸν ὀφρύων νέφος Eur. — нахмуренные брови, мрачность;ὁρᾶν σ. Xen. — угрюмый на вид;σ. εἴκων Soph. — неохотно соглашающийся -
13 τασις
1) растягивание, растяжение(τοῦ οἰσοφάγου Arst.)
2) растяжимостьτάσιν ἔχειν Arst. — быть растяжимым
3) стягивание, сдвигание(ὀφρύων Anth.)
4) напряжение(τῆς φωνῆς Plut.)
τάσιν λαβεῖν Plut. — приобрести стремительность5) протяжение(ἐπὴ μῆκος Arst.)
6) грам. напряжение, ударение -
14 γεῖσον
A projecting part of the roof, cornice, IG22.463.51, Thphr.Sign.18 (pl.), Demetr.Eloc. 108 (pl.): in pl., of the stones composing it, IG12.372.152; γ. καταιέτια ib.2.1054.39.3 metaph., hem or border of a garment, Ar.Fr. 762;γεῖσα ὀφρύων Poll. 2.49
. -
15 εὔγραμμος
εὔγραμμ-ος, ον,A well-designed,γραφαί D.H.Is.4
; well-drawn, Luc.JTr.33; of graceful contour, εὔ. τῇ συστάσει, of a person, Str.4.5.2; ὀφρύων τὸ εὔ. their fine lines, Luc.Im.6. Adv. - γράμμως, of architecture, Lyd. Mag.3.70.III masc., a good writer, Man.5.245.Greek-English dictionary (Αγγλικά Ελληνικά-λεξικό) > εὔγραμμος
-
16 λάσιος
A shaggy, woolly, of sheep, Il.24.125, Od.9.433; λ. θῆρες, of sheep and goats, opp. deer ([etym.] στικτοὶ θ.), S.Ph. 184 (lyr.);μέλισσαι Theoc.22.42
; τὰ -ώτατα, of horses, X.Eq.2.4; in men, λ. κῆρ was in the heroic age a mark of strength, Il.2.851, 16.554, cf. Pl.Tht. 194e; ἐν.. στήθεσσιν λασίοισι, of Achilles, Il.1.189;τὸ στῆθος ἐπαινεῖν χρὴ τετράγωνόν τε ἐὸν καὶ λ. Hp.Prorrh.2.7
; whereas afterwards a hairy breast was looked upon as a sign of dissoluteness or coarseness, Ar.Nu. 349; or of intrigue and cunning, Ἀγαθοκλεῖος λάσιαι φρένες ἤλασαν ἔξω πατρίδος Alex.Aetol.5; alsoλ. κεφαλή Pl.Ti. 76c
;περὶ ὦτα λ. Id.Phdr. 253e
;λ. τὰ σκέλη Luc.DDeor.4.1
;λ. ὀφρύς Theoc.11.31
;μηρῶν τρίχες AP11.326
(Autom.); τὸ λ. hairiness, Luc.DMar.1.1. Adv.τῶν ὀφρύων -ίως ἔχειν Philostr.VS2.1.7
.II generally, bushy, overgrown,αἴης λάσιον μένος Emp.27.2
;χωρίον X.HG4.2.19
, cf. Pl.Cra. 420e;δρυμός Theoc.25.134
;δρῦς Id.26.3
;ἐκ τῶν λ. τὰ θηρία ἐξελᾶν X.Cyr.1.4.16
;διὰ τῶν λ. ἐπιγενόμενοι Id.An.6.4.26
: c. dat., overgrown with..,γῆ ὕλαις λάσιος Luc.Prom.
l.c. -
17 νέφος
A cloud, mass of clouds, Il.4.275, al.; ;ν. ὄμβριον Ar.Nu. 288
(lyr.);ν. καὶ ὁμίχλη Pl.Ti. 49c
;τὸν κίνδυνον παρελθεῖν ὥσπερ ν. D.18.188
.2 metaph. (cf.νεφέλη 1.2
),θανάτου δὲ μέλαν ν. ἀμφεκάλυψεν Il.16.350
, cf. Od.4.180, B.12.64;λάθας ν. Pi.O.7.45
; σκότου ν., of blindness, S.OT 1314 (lyr.); ν. οἰμωγῆς, στεναγμῶν, E.Med. 107 (anap.), HF 1140; ὀφρύων ν. a cloud upon the brow, Id.Hipp. 172 (anap.);ὑπὸ τοῦ μετώπου οἷον ν. ἐπανεστηκός Arist.Phgn. 809b22
;διασκεδᾶτε τὸ προσὸν νῦν ν. ἐπὶ τοῦ προσώπου Anaxandr.58
.II metaph., also, a cloud of men, etc., ν. πεζῶν, Τρώων, Il.4.274, 16.66; ψαρῶν, κολοιῶν, 17.755;ν. τοσοῦτον ἀνθρώπων Hdt.8.109
; πενεστάων ν. Timo 39;μαρτύρων Ep.Hebr.12.1
; πολέμοιο ν. the cloud of battle, thick of the fight, Il.17.243, cf.Ar. Pax 1090: applied by Pi.N.10.9 to a single hero: used by Prose writers for poet. νεφέλη (q. v.). (Cf. Skt. nábhas 'fog', 'cloud', Slav. nebo 'heaven', Lat. nebula.) -
18 οὐραχός
οὐρᾰχός, ὁ,III pl., οὐ. τῶν ὀφρύων outer ends of the eyebrows, PMed. in Arch.Pap.4.271 (iii A. D.).Greek-English dictionary (Αγγλικά Ελληνικά-λεξικό) > οὐραχός
-
19 στυγνός
A hated, abhorred, of persons and things, Archil.80; (anap.);ὦ στυγνὲ δαῖμον Id.Pers. 472
;ὦ στυγνὸς αἰών S.Ph. 1348
; , etc.: c. dat., hateful or hostile to one, A.Pers. 286 (lyr.), S.El. 918. Adv. [comp] Comp.-οτέρως, ἔχειν πρός τινα BGU1301.8
(ii/i B.C.).II gloomy, sullen, , E. Alc. 777;ὀφρύων νέφος Id.Hipp. 172
(anap.), cf. 290;στυγνοὶ κλαίουσιν Ἔρωτες Mosch.3.67
; ὁρᾶν στυγνός, opp. φαιδρός, X.An.2.6.9, cf. 11, Hp.Mul.2.182, LXX Is.57.17, Arr.Epict.3.5.9 ([comp] Comp.), Aret.SD1.5; ; οἱονεὶ πυρὸς εἰσπεσόντος εἰς ὕδωρ στυγνὸν σέλας ἐκπέμπουσα [ λιγνύς] Adam.Vent.34; σ. διαγωγαὶ καὶ ἀναγνώσεις καὶ διηγήματα, opp. ἐρεθιστικὰ τῶν ἀφροδισίων, Sor.2.46; στυγνὸς μὲν εἴκων δῆλος εἶ sullenly, with an ill grace, S.OT 673: neut. as Adv.,στυγνὸν οἰμώξας Id.Ant. 1226
.Greek-English dictionary (Αγγλικά Ελληνικά-λεξικό) > στυγνός
-
20 τάσις
A stretching, tension, τῆς κοιλίης f.l. in one cod. for στάσις, Hp.Acut.37;τοῦ οἰσοφάγου Arist.PA 691a1
, cf. 664a32; τάσιν ἔχειν to be capable of tension, Id.HA 515b16,al.; ὀφρύων τ. contraction of the eyebrows, AP12.42 (Diosc.); of tension accompanying inflammation, Sor.2.19, Gal.10.66.3 τάσεις τῆς φωνῆς pitch of the voice, Stoic.2.96; in music, Plu.2.1020e, cf. 1133c; of the accents,τάσεις φωνῆς αἱ καλούμεναι προσῳδίαι D.H.Comp.19
; ὀξεῖα τ. Ath.2.53a.II = tentigo, Gloss.
- 1
- 2
См. также в других словарях:
ὀφρύων — ὀφρύς fem gen pl ὀφρυάω to have ridges imperf ind act 3rd pl (homeric ionic) ὀφρυάω to have ridges imperf ind act 1st sg (homeric ionic) … Greek morphological index (Ελληνική μορφολογικούς δείκτες)
бръвьныи — (1*) пр. к бръвь в 1 знач.: Безъстоудъно зрѣние, и высока˫а вы˫а, часто помѣжение бровное (ὀφρύων) Пч к. XIV, 136 об … Словарь древнерусского языка (XI-XIV вв.)
FRONS — Genio olim sacra, teste Serv. qui addit Virg. Ecl. 6. v. 22. et 7. v. 27. Aen. l. 5. v. 567. Unde quoties Deum veneramur, frontem tangimus: Plin. sic describitur l. 11. c. 37. Frons et aliis (animantibus) sed homini tantum tristitiae, hilaritatis … Hofmann J. Lexicon universale
εύγραμμος — η, ο (ΑΜ εὔγραμμος, ον) 1. καλλίγραμμος, με ωραίες αρμονικές γραμμές 2. καλά σχεδιασμένος, με ωραίο περίγραμμα αρχ. 1. αυτός που έχει προσεκτικά ολοκληρωθεί, διατυπωθεί («εὔγραμμοι περίοδοι τοῡ λόγου») 2. το αρσ. ως ουσ. ὁ εὔγραμμος ο καλλιγράφος … Dictionary of Greek
ουραχός — ο (Α οὐραχός) νεοελλ. ανατ. το ενδοκοιλιακό εξωπεριτοναϊκό τμήμα τού αλαντοειδούς πόρου στο έμβρυο, το οποίο πριν από τον τοκετό μεταπλάσσεται σε μέσο ομφαλοκυστικό σύνδεσμο αρχ. 1. ο αγωγός τών ούρων στο έμβρυο 2. το κορυφαίο άκρο τής καρδιάς 3 … Dictionary of Greek
οφρύς — η (Α ὀφρῡς και ὀφρύς) 1. το έπαρμα που βρίσκεται πάνω από την οφθαλμική κόγχη μαζί με το τοξοειδές τριχωτό δέρμα που τό καλύπτει, το φρύδι 2. φρ. «οφρύς λόφου [ή όρους]» το χείλος γκρεμού, και, γενικά, το κράσπεδο οποιουδήποτε υψώματος νεοελλ. 1 … Dictionary of Greek