-
1 ηδύσματα
-
2 ἡδύσματα
-
3 μῡελός
μῡελός, ὁ, Mark; μυελὸς αὖτε σφονδυλίων ἔκπαλτο, Il. 20, 482; μυελὸν οἱον ἔδεσκε καὶ οἰῶν πίονα δημόν, 22, 501; auch übertr. ἄλφιτα u. ἀλείατα μυελὸς ἀνδρῶν, Mark der Männer, die nahrhafte, stärkende Speise, Od. 2, 290. 20, 108; νεαρὸς μυελὸς στέρνων ἐντὸς ἀνᾴσσων, Aesch. Ag. 76; das Gehirn, κόμης δὲ λευκὸν μυελὸν ἐκραίνει, Soph. Tr. 778; übertr. sagt Eur. πρὸς ἄκρον μ υελὸν ψυχῆς, Hipp. 255; ὀστέα μυελῶν περιφράγματα, Tim. Locr. 100 b; διαυχένιος καὶ νωτιαῖος, Plat. Tim. 54 a, öfter, u. Folgde. – Bei Alexis in Ath. III, 117 d, εἶτ' εἰς λοπάδιον ὑποπάσας ἡδύσματα, ἐνϑεὶς τὸ τέμαχος, λευκὸν οἶνον ἐπιχέας, ἐπεσκέδασα τοὔλαιον· εἶϑ' ἕψων ποιῶ μυελόν, scheint eine Art Gallerte gemeint; vgl. Mein. zu Philox. coen. (Ath. XIV, 643) III p. 638 u. μυελόεις. – Uebh. das Innere, Sp. – Uebtr. nennt Theocr. 28, 18 Syrakus νάσω Τρινακρίας μυελόν. – [Υ, bei Hom. stets lang, ist bei den Attikern gewöhnlich kurz, wie in den angeführten Stellen der Tragg.; auch zuweilen bei sp. Ep., vgl. Iac. A. P. p. XCIV; so auch in den Ableitungen.]
-
4 ἀνα-στομόω
ἀνα-στομόω, 1) die Mündung öffnen, τάφρους, die Schleusen ( πρὸς τὸν ποταμόν) öffnen (schwerlich durch Durchgrabung des Erdreichs zwischen dem Kanal u. dem Flusse ersterem Abfluß verschaffen), Xen. Cyr. 7, 5, 15; vgl. Pol. 5, 62 τὰς διώρυγας τοῦ Νείλου; Poll. 2, 102; übh. eröffnen, erweitern, Arist., der es aber Mund. 3, 8 vom ὠκεανός braucht, κατὰ στενοπόρους ἀνεστομωμένος, entgegengesetzt πλατυνόμενος, also in eine Mündung zusammengeengt; in eigtl. Btdg, Eur. χεῖλος φάρυγγος ἀναστόμου Cycl. 357; Pass., sich ergießen, von Flüssen, D. Sic. 3, 38. – 2) spitzen, schärfen; dah. reizen, ἡδύσματα ἀναστομοῖ τὰ αἰσϑητήρια, Eßlust erregen, Diphil. bei Ath. IV, 133 e; τραυλὴ μέν ἐστι ἀλλ' ἀνεστομωμένη Call. com. Poll. 2, 102, scharf.
-
5 ἐμ-βάφιος
-
6 ἥδυσμα
ἥδυσμα, τό, Alles was dazu dient, eine Speise oder ein Getränk schmackhaft zu machen, Würze, Gewürz, so γήτειον Ar. Vesp. 496 Equ. 676 als Würze der Sardellen; τέχνη μαγειρικὴ τοῖς ὄψοις ἀποδίδωσι τὰ ἡδύσματα Plat. Rep. I, 332 d; Xen. Mem. 3, 14, 5; vom Pfeffer u. Essig, Ath. II, 67 c. Auch von Wohlgerüchen, Hippocr.; Specereien, Plut. de esu carn. 1, 5; oft übertr., παιδιὰ τοῠ πόνου ἥδυσμα Lyc. 25; Reiz, Arist. poet. 5, 5 u. Sp. oft.
-
7 ηδύσμαθ'
ἡδύσματα, ἥδυσμαrelish: neut nom /voc /acc plἡδύσματι, ἥδυσμαrelish: neut dat sgἡδύσματε, ἥδυσμαrelish: neut nom /voc /acc dual -
8 ἡδύσμαθ'
ἡδύσματα, ἥδυσμαrelish: neut nom /voc /acc plἡδύσματι, ἥδυσμαrelish: neut dat sgἡδύσματε, ἥδυσμαrelish: neut nom /voc /acc dual -
9 ηδύσματ'
ἡδύσματα, ἥδυσμαrelish: neut nom /voc /acc plἡδύσματι, ἥδυσμαrelish: neut dat sgἡδύσματε, ἥδυσμαrelish: neut nom /voc /acc dual -
10 ἡδύσματ'
ἡδύσματα, ἥδυσμαrelish: neut nom /voc /acc plἡδύσματι, ἥδυσμαrelish: neut dat sgἡδύσματε, ἥδυσμαrelish: neut nom /voc /acc dual -
11 ἥδυσμα
-ατος τό N 3 2-5-1-1-0=9 Ex 30,23.34; 1 Kgs 10,2.10(bis)relish, seasoning Eccl 10,1; ἡδύσματα spices, sweet herbs Ex 30,23 Cf. LE BOULLUEC 1989 311.313 -
12 γάκα
-
13 γανυτελεῖν
γανυτελεῖν· γανοπετεῖν, ἡδύσματα ποιεῖν, Hsch.Greek-English dictionary (Αγγλικά Ελληνικά-λεξικό) > γανυτελεῖν
-
14 δρέπω
A : [tense] aor. 1ἔδρεψα Hdt.2.92
, ([etym.] ἀπο-) Pi.P.9.110: [tense] aor. 2 ἔδρᾰπον ib.4.130: [dialect] Aeol. subj.δρόπωσιν Alc.Oxy.1788
Fr.15 ii 23:—[voice] Med., [dialect] Dor. [tense] fut.δρεψεῦμαι Theoc.18.40
: [tense] aor.ἐδρεψάμην Od.12.357
, etc.:—[voice] Pass., [tense] aor.ἐδρέφθην Philostr.
V A8.7.5:—pluck, , Hdt.2.92, cf. E.El. 778, Ion 889 (lyr.);κασίην Hdt.3.110
: metaph., gain possession or enjoyment of, δ. τιμάν, ἥβαν, Pi.P.1.49, 6.48, etc.; δραπὼν εὐζωᾶς ἄωτον ib. 4.130;δ. κορυφὰς ἀρετᾶν ἄπο Id.O.1.13
;σοφίας καρπὸν δ. Id.Fr. 209
; λειμῶνα Μουσῶν δ., of a poet, Ar.Ra. 1300.II [voice] Med., pluck for oneself, cull,φύλλα δρεψάμεναι.. δρυός Od.12.357
;νάρκισσον.. δρεπόμην h.Cer. 429
;Ἰσθμιάδων δρέπεσθαι ἄωτον Pi.N.2.9
; ;στεφάνως δρεψεύμεναι Theoc. 18.40
;κενεὰς ἐλπίδας ἐδρεπόμαν AP12.125
(Mel.);ἡδύσματα παρὰ τῆς ποιητικῆς Μούσης Jul.Or.7.207c
;ψυχὴν θείαν Orph.Fr. 228
; αἷμα δρέψασθαι cull the fruits of murder, A. Th. 718, cf. Bion 1.22: abs., E. Hipp.81: c. gen.,κατὰ καιρὸν ἐρώτων δ. Pi.Fr.123.1
. -
15 φύλλιον
A = ἡδύσματα κηπαῖα, Hp. ap. Gal.19.153.2 perh. a kind of plate,φ. ἀργυρᾶ ὀκτώ PLond.1.191.11
(ii A. D.).Greek-English dictionary (Αγγλικά Ελληνικά-λεξικό) > φύλλιον
-
16 ὄψον
ὄψον, τό,A cooked or otherwise prepared food, a made dish, eaten with bread and wine,ἐν δὲ.. σῖτον καὶ οἶνον ἔθηκεν, ὄψα τε Od.3.480
;ἐν δέ οἱ ἀσκὸν ἔθηκε.. οἴνοιο.., ἐν δὲ καὶ ᾖα κωρύκῳ, ἐν δέ οἱ ὄψα τίθει 5.267
, cf.6.77, Il.9.489;παμπόνηρον ὄ. ὁ γέρανος Epich.87
;ἄρτον,.. οἶνον.., ὄψον Th.1.138
(taken in signf. 3 by D.S.11.57);ἄρτους,.. ὄψον.., οἶνον Pl.Grg. 518c
;ὄ. ὀπτόν Ar.Eq. 1106
, cf. Av. 900; ἐσθίουσι ἐπὶ τῷ σίτῳ ὄ. X.Mem.3.14.2, cf. 3.14.3; τῷ ὄ. ( cuisine) τε καὶ τῷ οἴνῳ χαίροντα μᾶλλον ἢ τοῖς φίλοις ib.1.5.4;ὄ. ἕξουσιν, ἅλας τε δηλονότι καὶ ἐλάας καὶ τυρόν, καὶ βολβοὺς καὶ λάχανά γε, οἷα δὴ ἐν ἀγροῖς ἑψήματα, ἑψήσονται Pl.R. 372c
; opp. τραγήματα, Clearch.65; ὄψα.. καὶ τραγήματα, ὄψα.. καὶ μύρα, Pl.R. 372e, 373a; Σικελικὴ ποικιλία ὄψου ib. 404d;φακῆν, ἥδιστον ὄψων Ar.Fr.23
; τὴν ἔγχελυν.. ὄψων μέγιστον the greatest of delicacies, Anaxandr.39.6; ὄ. δὲ ταὐτὸν ἀεί ποτε πᾶσίν ἐστιν, ὕειον κρέας ἑφθόν (in the Spartan φειδίτια) Dicaearch. Hist.23;εἷς ἄρτος, ὄ. ἰσχάς Philem.85
, cf. X.Cyr.1.2.8; [ τέχνη] ἡ τοῖς ὄ. ( dishes) τὰ ἡδύσματα (sauces, seasonings) [ ἀποδιδοῦσα μαγειρικὴ καλεῖται] Pl. R. 332d, cf. Tht. 175e, Plu.2.99d;ὄ. ὀξέα καὶ δριμέα καὶ ἁλμυρά X.Cyr. 6.2.31
;τοὺς παῖδας διδάσκομεν.. τῇ δεξιᾷ λαμβάνειν τοῦ ὄ. τῇ δ' ἀριστερᾷ κρατεῖν τὸν ἄρτον Plu.2.99d
: metaph., ὄ. δὲ λόγοι φθονεροῖσι are a treat to the envious, Pi.N.8.21.2 relish, κρόμυον, ποτῷ ὄ. Il.11.630; κολλύραν.. καὶ κόνδυλον ὄ. ἐπ' αὐτῇ pudding and knuckle- sauce, Ar. Pax 123: metaph., λιμῷ ὅσαπερ ὄψῳ διαχρῆσθε 'hunger is the best sauce', X.Cyr.1.5.12; ἡ ἐπιθυμία τοῦ σίτου ὄ. Id.Mem.1.3.5;ὄ. τροφῆς τὸ πεινῆν Socr.
ap. Porph.Abst.3.26;οἱ πόνοι ὄ. τοῖς ἀγαθοῖς X.Cyr. 7.5.80
.3 at Athens, esp. fish, the chief delicacy of the Athenians (πολλῶν ὄντων ὄ. ἐκνενίκηκεν ὁ ἰχθὺς μόνος ἢ μάλιστά γε ὄψον καλεῖσθαι Plu.2.667f
, cf. Ath.7.276e); so in Pap., ὄ. as collective, = fish, PCair. Zen.82.17 (iii B. C.); in Hp.Mul.1.37 ὄψα θαλάσσια is v.l. (dub.). -
17 ὑποπάσσω
Greek-English dictionary (Αγγλικά Ελληνικά-λεξικό) > ὑποπάσσω
-
18 γάνυμαι
Grammatical information: v.Meaning: `brighten up, be glad' (Il.)Other forms: present; further only fut. γανύσσομαι (Il. 14, 504); late perf. γεγάνυμαι.Compounds: Γανυ-μήδης etc..Derivatives: γανύματα ἀρτύματα (AB), γανύσματα (Paul. Sil.), from which (with rhotacism) γανύρματα H. (Baunack Phil. 70, 374f.); γανυρόν λευκόν, ἡδύ, ἱλαρόν H. ( γανερόν EM), γανυτελεῖν γανυπελεῖν, ἡδύσματα ποιεῖν H. γάνος `brightness, joy' (Sapph.). with γάνωμα = γάνος (Ph.), γανώδης (Thphr.), διηγανές λαμπρόν H. and γανόομαι (Anacr.) with γάνωσις (Plu.). - Denomin. γανεῖν λευκαίνειν (H., EM). Pres. γανύσκομαι (Them.). - Homeric ptc. γανόωντες, γανόωσαι etc. `glitter, gleam' (Il.), innovations after the verbs in - ανάω (s. Risch 274, Chantr. Gramm. hom. 1, 360), late pres. γανόωσιν (Arat. 190) and γανάσσαι σμῆξαι, ἡδῦναι H. - γαίων in κύδει γ.; γαίεσκον ἔχαιρον Η.Etymology: γάνυμαι is an old nasal present * gh₂-n-u-, cognate with γαίων from *γᾰϜ-ι̯ω \< *gh₂u-i̯ō. Further perhaps to γαῦρος (* geh₂u-ro-) and γηθέω, q. v..Page in Frisk: 1,289Greek-English etymological dictionary (Ελληνικά-Αγγλικά ετυμολογική λεξικό) > γάνυμαι
См. также в других словарях:
ἡδύσματα — ἥδυσμα relish neut nom/voc/acc pl … Greek morphological index (Ελληνική μορφολογικούς δείκτες)
ἡδύσμαθ' — ἡδύσματα , ἥδυσμα relish neut nom/voc/acc pl ἡδύσματι , ἥδυσμα relish neut dat sg ἡδύσματε , ἥδυσμα relish neut nom/voc/acc dual … Greek morphological index (Ελληνική μορφολογικούς δείκτες)
ἡδύσματ' — ἡδύσματα , ἥδυσμα relish neut nom/voc/acc pl ἡδύσματι , ἥδυσμα relish neut dat sg ἡδύσματε , ἥδυσμα relish neut nom/voc/acc dual … Greek morphological index (Ελληνική μορφολογικούς δείκτες)
HEDYSMA — apud Plin. l. 13. c. 1. Ratio faciendi (unguenta) duplex: sucus et corpus. Ille olei generibus fere constat, hoc odorum. Haec stymmata vocant, illa hedysmata: ex Graeco ἥδυσμα. Cornario est omne id, quo spislatum oleum suavi odore imbuebatur et… … Hofmann J. Lexicon universale
ήδυσμα — το (AM ἥδυσμα) [ηδύνω] καθετί που παρέχει γλυκύτητα, καθετί που κάνει το φαγητό νόστιμο, άρτυμα, καρύκευμα («παντοδαπά ἡδύσματα εἰς τὸ στόμα λαμβάνων», Ξεν.) μσν. αρχ. 1. καθετί που παρέχει ευχαρίστηση, τέρψη («οὐχ... ἡδύσματι χρῆται ἀλλ ὡς… … Dictionary of Greek
вонѧ — ВОН|Ѧ (84), Ѣ ( Ѧ) с. 1.Запах: Нъ ˫ако же виноградъ ѥгда процвьтеть вънѣ на се то чѫѥть вонѫ соущеѥ въ вино. и цвьтеть сь нимь (τῆς ὀσμῆς) Изб 1076, 133 об.; отъвьрзъше ракоу испълнис˫а цр҃кы бл҃гооухани˫а ||=и вонѣ пречюдьны СкБГ XII, 20в г; не… … Словарь древнерусского языка (XI-XIV вв.)
ASPALATHUS — ad unguenta adhibita et odores. Plin. l. 24. c. 13. Vulgaris haec quoque spina, ex qua iniae fulloniae implentur, radicis usus habet, praeter spinas, quidem multi. Inter odores ad unguenta utuntur alia, Aspalathum, vocantes. Est sine dubio hôc… … Hofmann J. Lexicon universale
DULCIARIUS — apud Treb. Pollion. in Divo Claud. ubi recensentur ea, quae Valerianus Imp. Claudio, rum Tribuno Martiae quintae legionis, tribui iussit: Piscatorem unum, Dulciarium unum. Ligni quottidiani pondo mille etc. et Lamprid. in Heliogabalo, Dulciarios… … Hofmann J. Lexicon universale
SALGAMA — dicta sunt olera, quae sale et acetô condita servabantur; sicut Acetaria, quae recentia ac cruda ex aceto vorabantur; et ἀξύπορα, quae ex pluribus speciebus composita una tritis mixtisque, quibus etiam acetum addebatur. Graecis ἁλμαῖαι. Uti autem … Hofmann J. Lexicon universale
STYMMA — apud Plin. l. 13. c. 1. Ratio faciendi (unguenti) dieplex, sucus et comus. Ille olie generibus fere constat, hoc odorum: quorum hoec ftymmata volunt, illa hedysmata. Graece ςτύμμα est, a verbo ςτύψαι, quod de ungentis spissare significat. Nempe… … Hofmann J. Lexicon universale
ηδυσματοθήκη — ἡδυσματοθήκη, ἡ (Α) θήκη για ήδύσματα, αρωματοθήκη. [ΕΤΥΜΟΛ. < θ. ηδυσματ τού ήδυσμα (πρβλ. γεν. ηδύσματ ος) + συνδετικό φωνήεν ο + θήκη] … Dictionary of Greek