-
1 επταχα
-
2 έπταχα
-
3 ἕπταχα
-
4 ἕπταχα
ἕπταχα, siebenfach, siebenmal getheilt, Od. 14, 434.
-
5 ἕπταχα
-
6 ἕπταχα
ἕπταχα: in seven parts, Od. 14.434†.A Homeric dictionary (Greek-English) (Ελληνικά-Αγγλικά ομηρικό λεξικό) > ἕπταχα
-
7 ἕπταχα
-
8 δια-μοιράω
δια-μοιράω, zertheilen, zerreißen; Hom. im medium, Odyss. 14. 434 καὶ τὰ μὲν ἕπταχα πάντα διεμοιρᾶτο δαΐζων, Fleisch bei der Mahlzeit in Portionen theilen; Eur. Hecub. 1076 und Hipp. 1376 διαμοιρᾶσαι; Hecub. 717 διεμοιράσω; Apoll. Rhod. 1, 395 κληῖδας πάλῳ διεμοιρήσαντο, vertheilen.
-
9 δαΐζω
δαΐζω (vgl. δαίω), fut. δαΐξω, pass. δεδαϊγμένος, δαϊχύείς; δεδαιγμένος Pind. P. 8, 87; δαϊσϑείς Eur. Heracl. 914 zw., s. Buttm.; zertheilen, zerschneiden, zerreißen; Odyss. 14, 434 καὶ τὰ μὲν ἕπταχα πάντα διςμοιρᾶτο δαΐζων, vom Eintheilen des Fleisches in Portionen; Ἑκτόρεον δὲ χιτῶνα περὶ στήϑεσσι δαΐξαι χαλκῷ ῥωγαλέον Iliad. 2, 416; κόμην, das Haar zerraufen, 18, 27; κάρανα δαΐξας Aesch. Ch. 396; Sp.; töd ten, absol., ἂψ ἐπόρουσε δαϊζέμεναι μενεαίνων Iliad 21, 33; mit accusat., δαΐζων ἵππους τε καὶ ἀνέρας Iliad. 11, 497; χαλκῷ δεδαϊγμένος 22, 72; ohne χαλκῷ, δεδαϊγμένος ἦτορ, todt lag er da, 17, 535; ἐκ βελέων δαϊχϑείς Pind. P 6, 33; τέκνον δαΐξω Aesch. Ag. 205; ἐξ ἐμῶν δαϊχϑεὶς χερῶν Eur. I. T 873; πόλιν, verwüsten, Aesch. Suppl. 680. Häufig übertr., ἐδαΐζετο ϑυμὸς ἐνὶ στήϑεσσιν, das Herz war ihnen getheilt in der Brust, war in innerem Zwiespalt, Il. 9, 8; ähnl. ὥρμαινε δαϊζόμενος κατὰ ϑυμὸν διχϑάδια, er war unschlüssig, ἢ – ἦε 14, 20; φρεσὶν ἔχων δεδαϊγμένον ἦτορ, ein von Kummer zerrissenes, gequältes Herz im Busen habend, Od. 13, 320. Im Anfang des Verses Il. 11, 497 δᾱ.
-
10 δαιζω
1) делить, разделять, распределятьδαϊζόμενος κατὰ θυμὸν διχθάδια Hom. — колеблясь между двумя решениями2) рассекать, разрубать(χιτώνα χαλκῷ Hom.; κάρανα Aesch.)
δεδαϊγμένος ἦτορ Hom. — пораженный в сердце, но ἔχων δεδαϊγμένον ἦτορ с растерзанным сердцем, тяжко удрученный3) разрывать, рвать (на себе)(χερσὴ κόμην Hom.)
4) разорять, опустошать(τάνδε πόλιν Aesch.)
5) истреблять, убивать(ἵππους τε καὴ ἀνέρας Hom.; ἵππος ἐκ βελέων δαϊχθείς, v. l. δαχθείς Pind.; τέκνον τινός Aesch.; ἐκ χερῶν τινος δαϊχθείς Eur.)
-
11 διαμοιραω
1) разрубать на части(χρόα Eur.)
διαμοιοᾶσαι (sc. ἑαυτόν) Eur. — заколоться2) med. разрезать на части, разделять(ἕπταχά τι Hom.)
-
12 διαμοιράω
A divide, rend asunder, E.Hipp. 1376 (lyr.):—[voice] Med., E. Hec. 717, Orph.Fr. 210:—[voice] Pass., Ath.1.12e.2 [voice] Med., also, portion out, distribute, ἕπταχα πάντα διευοιρᾶτο [pron. full] [ε ¯ ] Od.14.434.Greek-English dictionary (Αγγλικά Ελληνικά-λεξικό) > διαμοιράω
-
13 διαμοιράω
δια-μοιράω, zerteilen, zerreißen; καὶ τὰ μὲν ἕπταχα πάντα διεμοιρᾶτο δαΐζων, Fleisch bei der Mahlzeit in Portionen teilen; κληῖδας πάλῳ διεμοιρήσαντο, verteilen -
14 ἑπτά
Grammatical information: num.Meaning: `seven'(Il.).Compounds: As 1. member in copulative ἑπτακαίδεκα, in ἑπτακόσιοι (cf. on διᾱκόσιοι) and in several bahuvrihi's like ἑπτα-βόειος.Derivatives: ἑπτάκι(ς), - ιν `seven times' (Pi.), ἕπτᾰχᾰ `in seven parts' (ξ 434), ἑπτάς f. `a group of seven' (of days, years; Arist.); ἑπταδεύω `belong to the ἑπτα' (Olbia IIIa).Origin: IE [Indo-European] [909] *septm̥ `seven'Etymology: On ἑβδομήκοντα, ἕβδομος s. vv. Gr. ἑπτά, Skt. saptá, Lat. septem, Arm. ewt`n, Germ., e. g. Goth. sibun go back on IE *septḿ̥ (accent after IE *oktṓ[u] \> ὀκτώ, aṣṭáu). - See e.g. Wackernagel-Debrunner Ai. Gramm. 3, 356, W.-Hofmann s. septem.Page in Frisk: 1,545Greek-English etymological dictionary (Ελληνικά-Αγγλικά ετυμολογική λεξικό) > ἑπτά
См. также в других словарях:
έπταχα — ἕπταχα (Α) επίρρ. σε επτά μέρη («τὰ μὲν ἕπταχα πάντα διεμοιρᾱτο», Ομ. Οδ.). [ΕΤΥΜΟΛ. Αναλογικός σχηματισμός κατά το πρότυπο τού δί χα] … Dictionary of Greek
ἕπταχα — in seven parts indeclform (adverb) … Greek morphological index (Ελληνική μορφολογικούς δείκτες)
DIES — I. DIES Nicanoris, Festum Iudaeorum, de quo infra in voce Iudith. Diespiter, Iuppiter, quasi diei, i. e. lucis pater, uti Macrob. interpretatur. Hostat. l. 1. Carm. od. 34. v. 5. Namque Diespiter Igni corusco nubila dividens. Et idem l. 3. Carm.… … Hofmann J. Lexicon universale
επτά — και εφτά (AM ἑπτά) (απόλ. αριθμ.) 1. ο αριθμός που αποτελείται από έξι συν μία μονάδες, ο μεταξύ τού έξι και τού οκτώ 2. χρησιμοποιείται για να δηλώσει απροσδιόριστο πλήθος, αμέτρητες φορές (α. «στό είπα εφτά φορές» β. «ὁ γὰρ ἑπτά ἀριθμός παρὰ τῇ … Dictionary of Greek
επταχή — ἑπταχῇ (Α) επίρρ. έπταχα. [ΕΤΥΜΟΛ. Αναλογικός σχηματισμός κατά το πρότυπο του διχῄ] … Dictionary of Greek