-
1 εξαλαπάξαι
ἐξαλαπάζωsack: aor inf actἐξαλαπάξαῑ, ἐξαλαπάζωsack: aor opt act 3rd sgἐξαλαπάζωsack: aor inf actἐξαλαπάξαῑ, ἐξαλαπάζωsack: aor opt act 3rd sg -
2 ἐξαλαπάξαι
ἐξαλαπάζωsack: aor inf actἐξαλαπάξαῑ, ἐξαλαπάζωsack: aor opt act 3rd sgἐξαλαπάζωsack: aor inf actἐξαλαπάξαῑ, ἐξαλαπάζωsack: aor opt act 3rd sg -
3 μενεαίνω
μενεαίνω ( μένος, vgl. μενοινάω), 1) heftig wünschen, verlangen, begehren; absolut, Il. 22, 10, μενεήναμεν Od. 4, 282, wo der inf. leicht zu ergänzen, οὐ μὲν δή σε καταφϑίσει μάλα περ μενεαίνων 5, 341; gew. c. inf., praes., μηδὲ ϑεοῖς μενεαινέμεν ἶφι μάχεσϑαι Il. 5, 606, häufiger aor., ἀσπερχὲς μενεαίνεις Ἰλίου ἐξαλαπάξαι πτολίεϑρον 4, 32, νῆας ἐνιπρῆσαι 15, 507 u. öfter; auch fut., ἐρύσσεσϑαι μενεαίνων Od. 21, 125; Il. 21, 178; cum gen., μάχης, Hes. Sc. 361; auch ἐμοὶ μενέαινον ὄλεϑρον, sie ersannen mir Verderben, Qu. Sm. 12, 380. – Auch vom Pfeile, ἐπιπτέσϑαι μενεαίνων, Il. 4, 126. – 2) zürnen; absolut, Il. 19, 68. 24, 22. 59; ἔριδι μενεῆναι, 19, 58; – τινί, gegen Einen, Il. 15, 104. 19, 367 Od. 1, 20. 6, 330; – Il. 16, 491 κτεινόμενος μενέαινε erklärten die Alten durch λειποψυχέω, es heißt aber auch hier »erzürnte noch, da er den Todesstreich empfing«. – Einzeln noch bei sp. D., wie Ap. Rh. 3, 369.
-
4 μή-τι
μή-τι, gen. μήτινος (s. μή), daß nicht Einer, damit Keiner, wie μή beim Verbot u. beim negativen Wunsch, nach Absichtspartikeln u. den Verbis des Fürchtens u. in Conditionalsätzen; μήτις ἔτι πρόφρων ἔστω, Od. 2, 230; μήτις ἀκουσάτω, 16, 301; μήτις μοι νεμεσήσεται (ich fürchte), daß nur keiner mich tadle, Il. 17, 93, öfter; τοὺς δ' ἕν τι ποιεῖν, τοὺς δὲ μήτι δρᾶν λέγων, Aesch. Suppl. 546; ὅπως με μήτις ὄψεται βροτῶν, Soph. Trach. 797, vgl. 573; wird auch oft getrennt geschrieben, wo dann auch wohl ein Wort dazwischen treten kann. – Bes. häufig ist μήτι adverbial, nicht in Etwas, d. i. ja nicht etwa, keinesweges; ὁππότε κεν ἐξαλαπάξαι ἐϑέλω – μήτι διατρίβειν τὸν ἐμὸν χόλον, inf. für den imperat., Il. 4, 42, wie 5, 130; οὐδὲ γὰρ αὐτῷ ὕπνος ἐπὶ βλεφάροισιν ἐφίζανε, μήτι πάϑοιεν, daß sie ja nicht Etwas erlitten, 10, 26, öfter; μήτι μακιστῆρα μῦϑον, ἀλλὰ σύντομον λέγων εἰπέ, Aesch. Pers. 684; Folgde; auch in der Frage, μή τι, direct u. indirect, ob etwa, s. μή. – Später auch μή τί γε u. μή τι δή γε, geschweige denn, viel weniger; ὑπὸ τῶν παίδων παροξυνομένους, μή τι δὴ ὑπό γε τῶν φίλων, Plat. Epist. IV, 321 a, vgl. Demod. 383 d; οὐκ ἔνι αὐτῷ ἀργοῦντι οὐδὲ τοῖς φίλοις ἐπιτάττειν ὑπὲρ ἑαυτοῦ τι ποιεῖν, μή τί γε τοῖς ϑεοῖς, nicht einmal den Freunden, geschweige den Göttern, Dem. 2, 23, öfter; so auch Plut. de educ. lib. 20, οὐδὲ τοῖς δούλοις παῤῥησίαν ἄγουσιν ἐπιτιμᾶν, μή τί γε δὴ τοῖς υἱοῖς, wo μή τοι f. L. ist.
-
5 μενεαινω
(эп. inf. μενεαινέμεν; эп. 3 л. sing. impf. μενέαινεν, эп. 1 л. pl. aor. μενεήναμεν)1) страстно желать, гореть желанием(μάχεσθαί τινι, ἐξαλαπάξαι πτολίεθρον, ἐρύσσεσθαί τι Hom.)
μ. μάχης Hes. — рваться в бой2) быть охваченным злобой, быть в ярости(ἔριδι μενεῆναι Hom.)
μ. τινί Hom. — гневаться на кого-л. -
6 μέμονα
A mṇ-), cogn. with μένος (cf. Il.5.135, 136), μαίνομαι: [ per.] 1sg.μέμονα Il.5.482
; [ per.] 2sg.μέμονας 9.247
, al.; [ per.] 3sg. μέμονε, μέμονεν, 12.304, 18.176, al.; [ per.] 2 dualμέμᾰτον 8.413
; [ per.] 1pl.μέμᾰμεν 9.641
; [ per.] 2pl.μέμᾰτε 7.160
; [ per.] 3pl.μεμάᾱσι 10.208
, 236, al.; [ per.] 3sg. imper. μεμάτω [ᾰ] 20.355; inf.μεμονέναι Hdt. 6.84
;μεμάμεν Hsch.
: [tense] plpf. [ per.] 3sg. μεμόνει prob. cj. in Theoc.25.64 (μέμοινε, μέμαεν codd.); [ per.] 3pl.μέμᾰσαν Il.13.337
: mostly in [tense] pf. part.μεμᾰώς 5.301
, al. ( μεμᾱώς nom. sg. masc. only Il. 16.754); which in [dialect] Ep. and Lyr. retains ω in oblique cases, μεμᾰῶτος, μεμᾰῶτες, exc. where we have μεμᾱότες, μεμᾱότε [ā metri gr.], Il.2.818, 13.197; fem.μεμᾰυῖα 4.440
, al. ( μεμᾱότας is dub. l. in Pi.O.1.89):— to be furiously or very eager, c. [tense] pres. inf.,λάβε φαίδιμος Ἕκτωρ ἑλκέμεναι μεμαώς Il.18.156
; μάλιστα δὲ φαίδιμος Ἕκτωρ ἑλκέμεναι μέμονεν ib. 176;μέμονέν τε μάχεσθαι Od.20.15
;μέμασαν δὲ μάχεσθαι Il.13.135
;ἀλεξέμεναι μεμαῶτα 1.590
;ἐρεσσέμεναι μεμαῶτες 9.361
;θεοὶ μεμαῶτα νέεσθαι ἔσχον Od.4.351
;τοῦ.. μεμάασιν ἀκουέμεν ὁππότ' ἀείδῃ 17.520
; μέμαμεν δέ τοι ἔξοχον ἄλλων κήδιστοί τ' ἔμεναι καὶ φίλτατοι we would fain be, Il.9.641: c. [tense] aor. inf.,ἀποκτάμεναι μεμάασιν 20.165
; ;διαπραθέειν μεμαῶτες 9.532
;γούνων ἅψασθαι μεμαώς 21.65
;ἐξελθεῖν μεμαῶτα 22.413
; ;ἀμφελίξασθαι μεμαῶτες Pi.N.1.43
: inf. omitted, ἐπεὶ μεμάασί γε πολλοί (sc. ἕταροί σοι γενέσθαι) Il.10.236: abs., rage, (lyr.); γαστέρα.. μεμαυῖαν ravenous, Od.17.286; βῆ μεμαώς he strode on eagerly, Il.10.339;ἕλκ' ἐπὶ οἷ μεμαὼς ὥς τε λίς 11.239
;ἆλτ' ἐπί οἱ μεμαώς 21.174
, cf. 22.326; ἐν πέτρᾳ μεμαώς, of a fisher, expectant, Theoc. 21.42: with Adv. of direction, πῇ μέματον; whither so fast? Il.8.413; πῇ μεμαυῖα κατ' Οὐλύμπου τόδ' ἱκάνεις; 14.298; πρόσσω μεμαυῖαι pressing forward, 11.615;ἀντικρὺ μεμαώς 13.137
;ἰθὺς μεμαῶτι 22.284
: so c. dat. instrum.,μεμαότες ἐγχείῃσι 2.818
.2 to be minded, purpose, intend: c. [tense] pres. inf., οὔ ῥά τ' ἀπείρητος μέμονε σταθμοῖο δίεσθαι has no mind to be chased, Il.12.304; ἀλλ' ἄνα, εἰ μέμονάς γε καὶ ὀψέ περ υἷας Ἀχαιῶν τειρομένους ἐρύεσθαι (perh. [tense] fut. inf.) 9.247; ποσσῆμαρ μέμονας κτερεϊζέμεν Ἕκτορα δῖον; 24.657;ἢ καταλείψουσιν.. ἦε μένειν μεμάᾱσι 22.384
, cf. 10.208, 409, Od.5.375: c.[tense] aor. inf., πῇ τ' ἂρ μέμονας καταδῦναι ὅμιλον; Il.13.307;εἰ.. μέματον καταδῦναι ὅμιλον 10.433
: c. [tense] fut. inf., sts. with sense of hoping, expecting, presuming, πῶς δὲ σὺ νῦν μέμονας, κύον ἀδεές, ἀντἴ ἐμεῖο στήσεσθαι; 21.481; ἀλλ' ἄγε, πῶς μέμονας πόλεμον καταπαυσέμεν ἀνδρῶν; 7.36, cf. 2.543, 12.197, 200, 218; οὕτω δὴ μέμονας Τρώων πόλιν εὐρυάγυιαν καλλείψειν (ἐκπέρσειν Zenod.
); 14.88, cf. 15.105;μέμονέν τε μάλιστα μητέρ' ἐμὴν γαμέειν καὶ Ὀδυσσῆος γέρας ἕξειν Od.15.521
;σίτῳ ἐπιχειρήσειν μεμαῶτες 24.395
: c. acc. cogn., μέμονεν δ' ὅ γε ἶσα θεοῖσι deems himself a match for.., Il.21.315; τί μέμονας; what wishest thou ? A.Th. 686 (lyr.): c. gen.,μεμαυἶ ἔριδος καὶ ἀϋτῆς Il.5.732
; μεμαότε θούριδος ἀλκῆς mindful of.., 13.197 (cf.μεδώμεθα θούριδος ἀλκῆς 5.718
);ἦ τινα καὶ Δαναῶν, ἀλκῆς μάλα περ μεμαῶτα, σχήσω ἀμυνέμεναι 17.181
(unless ἀλκῆς goes only with σχήσω), cf. 9.655, 20.256, Od.22.172: abs.,διχθὰ δέ μοι κραδίη μέμονε Il.16.435
;δίδυμα μέμονε φρήν E.IT 655
(lyr.). -
7 μενεαίνω
A desire earnestly or eagerly, c. [tense] pres. inf.,μηδὲ θεοῖς μενεαινέμεν ἶφι μάχεσθαι Il.5.606
, cf. Od.13.30, etc.: more freq. c. [tense] aor. inf., , etc.: rarely c. [tense] fut. inf., ἐρύσσεσθαι (v.l. - ασθαι)μενεαίνων 21.176
, Od.21.125 (s. v. l.): when abs., an inf. may be supplied, σὺ δ' ἀσπερχὲς μενεαίνεις [διῶξαι] Il.22.10; μάλα περ μενεαίνων [καταφθῖσαι] Od.5.341, etc.: also c.gen., μ. μάχης long for battle, Hes.Sc. 361: c. acc. rei, ὄλεθρον μ. τινί purpose death against another, Q.S.12.380.II to be angry, rage, Il.19.68, 24.22,54;ἔριδι μενεήναμεν 19.58
; μ. τινί rage against one, 15.104, Od.1.20, etc.; κτεινόμενος μενέαινε wrestled with death, Il.16.491 (Sch. expld. it by ἐλειποθύμει).—[dialect] Ep., and Ps.-E.Fr.1132.51 (lyr.).Greek-English dictionary (Αγγλικά Ελληνικά-λεξικό) > μενεαίνω
-
8 Τροίη
Grammatical information: f.Meaning: `the land of Troy; in the Iliad already used for the town, Ilios.Origin: Anat.Etymology: The word is no doubt derived from Τρῶες `Trojans'. That Troia was the land was often remarked (e.g. Page, History a. the Homeric Iliad, 1966, 294). Explicitly Maria del Valle Muñoyerro, Glotta 75 (1999) 68-81. However, she denied that it also indicated the town, which is clearly wrong ( εὐτείχεος, εὔπυργος, εὐρυάγυια, ἐξαλαπάξαι) and unnecessary; the meaning gradually shifted to the town (going to Troy always included to fight for Ilios). - The annals of Tudhaliyas IV from around the end of the 15th c. mention Wilusa ( Ilios) and Taruisa at the end of an expedition to the north. This must be understood as "[the city of] Wilusa and [the land of] Troy." (Thus Mrs. Bachvarova, From Hittite to Homer...2002.) Taruiša must be read [ Truisa]. So the original form was Tru- = Τρω-.Greek-English etymological dictionary (Ελληνικά-Αγγλικά ετυμολογική λεξικό) > Τροίη
См. также в других словарях:
ἐξαλαπάξαι — ἐξαλαπάζω sack aor inf act ἐξαλαπάξαῑ , ἐξαλαπάζω sack aor opt act 3rd sg ἐξαλαπάζω sack aor inf act ἐξαλαπάξαῑ , ἐξαλαπάζω sack aor opt act 3rd sg … Greek morphological index (Ελληνική μορφολογικούς δείκτες)
εξαλαπάζω — ἐξαλαπάζω (Α) [αλαπάζω] 1. λεηλατώ, ερημώνω («πόλιν Τροίην εύτύχεον ἐξαλαπάξαι», Ομ. Ιλ.) 2. καταστρέφω, αφανίζω («ἐξαλαπάξειν νῆας», Ομ. Ιλ.) 3. εκκενώνω μια πόλη για να εγκαταστήσω σ αυτή νέους κατοίκους («μίαν πόλιν ἐξαλαπάξας», Ομ. Οδ.) 4.… … Dictionary of Greek
πόθι — Α επίρρ. 1. πού, σε ποιο μέρος; («πόθι τοι πόλις ἠδὲ τοκῆες»; Ομ. Οδ.) 2. προς τα πού, προς ποιο μέρος; («μὴ νοέων πόθι νίσσομαι», Ανθολ. Παλ.) 3. (ως εγκλιτ. αοριστολ.) που, ίσως («τὸν ὠμόθυμον εἴ ποθι πλαζόμενον λεύσσων», Σοφ.) 4. (ως εγκλιτ.… … Dictionary of Greek