-
1 φιλοπολις
- εως и ιδος adj.1) любящий свой город, преданный родине, патриотический Thuc., Plat., Plut.φ. ἀρετή Arph. — патриотизм
2) любящий, т.е. заботливо охраняющий город(Ἁσυχία Pind.; δαίμονες Aesch.)
-
2 φιλόπολις
φιλόπολιςloving the city: masc /fem nom sg -
3 φιλόπολις
φῐλόπολις f. adj.,1 loving cities πρὸς Ἡσυχίαν φιλόπολιν καθαρᾷ γνώμᾳ τετραμμένον (sc. Ψαῦμιν) O. 4.16 -
4 φιλόπολις
Aφιλόπολιν Pi.O. 4.18
, Pl.Ap. 24b, Isoc.2.15, X.Hier.5.3, etc.; pl.φιλοπόλεις A.Th. 176
(lyr.); also pl. -πόλιδες, -πόλιδας, Pl.R. 470d, 503a.II loving one's city, patriotic, (where there is a play on the first sense), cf. 900, Th.2.60, 6.92, Pl.ll.cc., etc.;φ. Ἡσυχία Pi.
l.c.;φ. ἀρετή
patriotism,Ar.
Lys. 547 (lyr.); soτὸ φιλόπολι Th.6.92
.Greek-English dictionary (Αγγλικά Ελληνικά-λεξικό) > φιλόπολις
-
5 φιλόπολις
φιλό-πολις, die Stadt, den Staat liebend -
6 φιλοπόλεις
φιλόπολιςloving the city: masc /fem nom /voc pl (attic epic)φιλόπολιςloving the city: masc /fem nom /acc pl (attic) -
7 φιλοπόλιδας
φιλόπολιςloving the city: masc /fem acc pl -
8 φιλοπόλιδες
φιλόπολιςloving the city: masc /fem nom pl -
9 φιλοπόλιδος
φιλόπολιςloving the city: masc /fem gen sg -
10 φιλοπόλιες
φιλόπολιςloving the city: masc /fem nom /voc pl (epic doric ionic aeolic) -
11 φιλόπολι
φιλόπολιςloving the city: masc /fem voc sg -
12 φιλόπολιν
φιλόπολιςloving the city: masc /fem acc sg -
13 φιλόπτολιν
φιλόπολιςloving the city: masc /fem acc sg -
14 φιλόπτολις
φιλόπολιςloving the city: masc /fem nom sg -
15 φιλοπτολις
Eur. = φιλόπολις См. φιλοπολις -
16 φιλό-πτολις
φιλό-πτολις, ὁ, ἡ, poet. statt φιλόπολις, Eur. Rhes. 158.
-
17 φιλ-άνθρωπος
φιλ-άνθρωπος, menschenliebend, menschenfreundlich; τρόπος, des Prometheus, Aesch. Prom. 11. 28; milde, sanftmüthig, liebreich, gütig, Plat. Conv. 189 d; Xen. Cyr. 8, 7,25; καὶ φιλόπολις, Isocr. Nic. 15, wie Plut. Lyc. 3; ἐπιστολή Dem. 19, 39, und öfter; τεύξεσϑαι πάντων τῶν φιλανϑρώπων ὑπὸ Ῥωμαίων Pol. 10, 38, 3, u. oft so im plur.; ἀγορά Plut. Coriol. 16; Thes. 6 u. oft, wie Luc. u. a. Sp. – Adv. φιλανϑρώπως; ἔχω Isocr. 4, 29; καὶ δημοτικῶς πράττειν Dem. 24, 24; φιλανϑρωπότατα ἀκοῠσαι ib. 191; τινὶ χρῆσϑαι 19, 225; διακεῖσϑαι πρός τινα Pol. 1, 68, 13.
-
18 κηδεμών
κηδεμών, όνος, ὁ, der Besorger, Pfleger; Il. 23, 163. 674 diejenigen, welche das Leichenbegängniß, die Bestattung besorgen; τᾶς δὲ φυγᾶς εἴ τις ἔστι κηδεμών Aesch. Suppl. 72; τοῦδε γὰρ σὺ κηδ. Soph. Ant. 545; Phil. 195; τυράννων Eus. Med. 991; τῆς πόλεως Plat. Rep. III, 412 c; vgl. Legg. VII, 808 b; Folgde; καὶ φιλόπολις Din. 1, 31; auch von Schutzgöttern, Xen. Cyr. 3, 3, 21. – Verwandter (durch Verschwägerung), Eur. Med. 991, Ar. Vesp. 731.
-
19 ἦθος
ἦθος, τό (vgl. ἔϑος), 1) der gewohnte Aufenthalt, Wohnsitz, Wohnort, wohl nur im plur., eigtl. ion., s. Greg. Cor. p. 494; bei Hom. von Thieren, ἤϑεα καὶ νομὸς ἵππων, Il. 6, 511. 15, 268; von Schweinen, κατὰ ἤϑεα κοιμηϑῆναι Od. 14, 411, also Stall, Kosen; vgl. Arist. de mundo 6 med. τὸ χερσαῖον ζῷον εἰς τὰ ἤϑεα καὶ νομοὺς ἐξερπύσει. Von Fischen, Opp. H. 1, 93. Von Menschen, ἕπεται πόλιν τε καὶ ἤϑεα λαῶν, Wohnungen der Menschen, Hes. O. 169. 527; auch Pind., Λακεδαιμονίων μιχϑέντες ἀνδρῶν ἤϑεσι P. 4, 257, nach Lacedämon gekommen; Aesch. Suppl. 62; oft Her., Κιμμέριοι ἐξ ἠϑέων ὑπὸ Σκυϑέων ἐξαναστάντες 1, 15, ἀπήλαυνε ἐς ἤϑεα τὰ Περσῶν 1, 157; 4, 80; auch Eur., πατρίδος ϑεοί μ' ἀφιδρύσαντο γῆς ἐς βάρβαρ' ἤϑη Hel. 281; sp. D., ἤϑεα γαίης D. Per. 294, öfter; einzeln in sp. Prosa, wie Arr. καὶ Ταξίλην ἀποπέμπει ὀπίσω εἰς τὰ ἤϑεα τὰ αὑτοῦ, An. 5, 20, 6; ἔνϑα φίλα τὰ ἤϑη αὐτῷ καὶ τριβαὶ κεχαρισμέναι Ael. H. A. 11, 10, öfter; Philostr. braucht so auch den sing. – Bei Plat. Tim. 42 e, ἔμενεν ἐν τῷ ἑαυτοῠ κατὰ τρόπον ἤϑει, u. Legg. IX, 965 e, ὁρῶν τὸν ἑαυτοῦ φονέα ἐν τοῖς ἤϑεσι τοῖς τῆς ἑαυτοῦ συνηϑείας ἀναστρεφόμενον, ist an das Geistige zu denken, so daß diese Stellen den Uebergang zu der folgenden Bdtg machen. – 2) Gewohnheit, Herkommen, Sitte, Hes. O. 139, καὶ νόμοι Th. 66; Her. 2, 35, wie Eur. ἐς καινὰ δ' ἤϑη καὶ νόμους ἀφιγμένην, Med. 238; die Art der Menschen zu handeln u. zu reden, Charakter, Sinnesart, Gesinnung, ἐπίκλοπον Hes. O. 67; ἦϑος ἐμφυές Pind. Ol. 10, 21; συγγενές 13, 13; φίλα γὰρ κέκευϑεν ἤϑη Aesch. Pers. 640; ἀκίχητα ἤϑεα καὶ κέαρ ἀπαράμυϑον Prom. 184; ὦ μιαρὸν ἦϑος Soph. Ant. 742; παιδεύειν ἦϑος Ai. 592; Eur. Suppl. 869; τὰ τῶν νέων ἤϑη, πολιτείας, Plat. Rep. VIII, 549 a Legg. XI, 929 c; ἐν νόμων ἤϑεσι u. ä. oft; im sing. Charakter, Gemüth, φρόνιμον καὶ ἡσύχιον Rep. X, 604 e; γενναῖον VI, 496 b; ἀνδρεῖον Polit. 308 a; τὸ τῆς ψυχῆς ἦϑος Rep. III, 400 d, öfter; ἐν τοιούτοις ἤϑεσι παιδευϑέντες Isocr. 4, 82. Häufig πρᾷος τὸ ἦϑος, mild an Sinnesart, Plat. Phaedr. 243 c; φιλόπολις τὸ ἦϑος Thuc. bei Poll. 9, 26; βελτίων τὸ ἦϑος Dem. 20, 14; ἀσϑενὴς τὸ ἦϑος Arist. H. A. 9, 12; Sp., wie Luc. Salt. 72; selten in solchen Verbindungen τῷ ἤϑει, wie Theophr. char. 6; auch im plur., κόσμιοι τὰ ἤϑη, Ath. VI, 260 d, κράτιστος τὰ ἤϑη D. L. 6, 64; ἁπλοῖ τοῖς ἤϑεσι, D. Sic. 5, 21, was Phryn. 364 tadelt, vgl. Lob. zu der Stelle; Sp. so auch mit praepos., βδελυροὶ εἰς τὰ ἤϑη, Luc. Pseudol. 1, 16; ὑψηλὸς ἐν ἤϑει, Plut. Dion. 4; ἱερὸς τὴν τέχνην καὶ κατὰ τὰ ἤϑη, Ath. I, 1 e. – Vgl. ἔϑος; Plat. vrbdt τρόπων ἤϑεσι καὶ ἔϑεσι, Legg. XII, 968 d; τρόποι καὶ ἤϑη X, 896 c. – Auch vom äußern Wesen, ἱλαρὸν τὸ ἦϑος Xen. Conv. 8, 3. – Jeder Ausdruck der Sinnesart, Mienen u. Gesichtszüge, insofern sich ein Charakter darin ausdrückt, bes. die ruhigen Seelenzustände, im Ggstz von πάϑος. S. die compp.
-
20 χρηστος
31) хороший, отличный(γῆ Eur.; ποτόν, σῖτος Plat.)
2) добрый, благожелательный, благосклонный(θεοί Her.; δεσπότης Men.)
χρηστὰ χρηστοῖσι ἔς τινα ἀμείβεσθαι Her. — отплатить кому-л. добром за добро;χρηστόν τι συμβουλεύειν Arph. — дать добрый совет3) счастливый, благоприятный, успешный(ἱρά, τελευτή Her.)
ἐκτελοῖτο δέ τὰ χρηστά! Aesch. — да будет же счастлив исход!;τὰ χρηστὰ ἔχει φίλους Eur. — где счастье, там друзья4) порядочный, честный(βίος Aeschin.)
χ. καὴ φιλόπολις Arph. — честный патриот;ὀλίγον τὸ χρηστόν ἐστιν собир. Arph. — порядочных людей (в Афинах) мало5) кроткий, покорный6) благоустроенный, упорядоченный(πολιτεία Isocr.; οἰκία Plat.)
7) полезный, благотворный πρὸς τέν ψυχήν Plat.; αἱ μὲν χρησταί εἰσιν λῦπαι, αἱ δὲ πονηραί Plat.χ. περὴ τέν πόλιν γεγενημένος Lys. — оказавший услуги государству;
χρηστὰ μέλιττα Arst. — пчела-работница8) знатный, именитыйοἱ χρηστοί Xen. — родовитые люди, аристократия
9) ирон. простоватый, недалекий Arph., Dem., Men.φιλόλογός γ΄ εἶ ἀτεχνῶς καὴ χ. Plat. — охотник до споров ты большой, но и простак тоже
10) изрядный, сильный(δῆγμα Luc.; χρηστὸν καὴ βαθὺ τραῦμα Luc.)
- 1
- 2
См. также в других словарях:
φιλόπολις — loving the city masc/fem nom sg … Greek morphological index (Ελληνική μορφολογικούς δείκτες)
φιλόπολις — ι, ΝΑ, και ποιητ. τ. φιλόπτολις Α (λόγιος τ.) αυτός που αγαπά την πόλη στην οποία γεννήθηκε, την ιδιαίτερη πατρίδα του αρχ. 1. (γενικά) αυτός που αγαπά την πόλη, που τού αρέσει η πόλη 2. το ουδ. ως ουσ. τὸ φιλόπολι η αγάπη προς την πόλη, προς την … Dictionary of Greek
φιλοπόλεις — φιλόπολις loving the city masc/fem nom/voc pl (attic epic) φιλόπολις loving the city masc/fem nom/acc pl (attic) … Greek morphological index (Ελληνική μορφολογικούς δείκτες)
φιλοπόλιδας — φιλόπολις loving the city masc/fem acc pl … Greek morphological index (Ελληνική μορφολογικούς δείκτες)
φιλοπόλιδες — φιλόπολις loving the city masc/fem nom pl … Greek morphological index (Ελληνική μορφολογικούς δείκτες)
φιλοπόλιδος — φιλόπολις loving the city masc/fem gen sg … Greek morphological index (Ελληνική μορφολογικούς δείκτες)
φιλοπόλιες — φιλόπολις loving the city masc/fem nom/voc pl (epic doric ionic aeolic) … Greek morphological index (Ελληνική μορφολογικούς δείκτες)
φιλόπολι — φιλόπολις loving the city masc/fem voc sg … Greek morphological index (Ελληνική μορφολογικούς δείκτες)
φιλόπολιν — φιλόπολις loving the city masc/fem acc sg … Greek morphological index (Ελληνική μορφολογικούς δείκτες)
φιλόπτολιν — φιλόπολις loving the city masc/fem acc sg … Greek morphological index (Ελληνική μορφολογικούς δείκτες)
φιλόπτολις — φιλόπολις loving the city masc/fem nom sg … Greek morphological index (Ελληνική μορφολογικούς δείκτες)