-
1 πόνοισι
πόνοςwork: masc dat pl (epic ionic aeolic) -
2 πόνοισ'
πόνοισι, πόνοςwork: masc dat pl (epic ionic aeolic) -
3 δι-αμ-περές
δι-αμ-περές, neutrum von διαμπερής (διά, ἀνά, περάω, πείρω, πέρας), durch und durch, ganz hindurch; ununterbrochen, fortwährend; durchweg, durchaus, ganz und gar. Homer oft: mit genitiv., Iliad. 12, 429 πολλοὶ δ' οὐτάζοντο κατὰ χρόα χαλκῷ, ἠμὲν ὁτέῳ στρεφϑέντι μετάφρενα γυμνωϑείη μαρναμένων, πολλοὶ δὲ διαμπερὲς ἀσπίδος αὐτῆς, durch den Schild hindurch; 20, 362 ἀλλὰ μάλα στιχὸς εἶμι διαμπερές; ohne Casus, vom Raume. Iliad. 16, 640 βελέεσσι καὶ αἵματι καὶ κονίῃσιν ἐκ κεφαλῆς εἴλυτο διαμπερὲς ἐς πόδας ἄκρους; Odyss. 7, 96 ἐν δὲ ϑρόνοι περὶ τοῖχον ἐρηρέδατ' ἔνϑα καὶ ἔνϑα, ἐς μυχὸν ἐξ οὐδοῖο διαμπερές; Iliad. 5, 658 ὁ μὲν βάλεν αὐχένα μέσσον Σαρπηδών, αἰχμὴ δὲ διαμπερὲς ἦλϑ' ἀλεγεινή; Odyss. 14, 11 σταυροὺς δ' ἐκτὸς ἔλασσε διαμπερὲς ἔνϑα καὶ ἔνϑα, πυκνοὺς καὶ ϑαμέας, rund herum; 10, 88 λιμένα, ὃν πέρι πέτρη ἠλίβατος τετύχηκε διαμπερὲς ἀμφοτέρωϑεν; von der Zeit, Odyss. 20, 47 διαμπερὲς ἥ σε φυλάσσω ἐν πάντεσσι πόνοις; Iliad. 16, 499 ἤματα πάντα διαμπερές; Odyss. 4, 209 διαμπερὲς ἤματα πάντα; Iliad. 15, 70 ἐκ τοῠ δ' ἄν τοι ἔπειτα παλίωξιν παρὰ νηῶν αἰὲν ἐγὼ τεύχοιμι διαμπερές, εἰς ὅ κ' Αχαιοὶ Ἴλιον αἰπὺ ἕλοιεν; übertragen, Iliad. 16, 618 τάχα κέν σε ἔγχος ἐμὸν κατέπαυσε διαμπερές, εἴ σ' ἔβαλόν περ; zuweilen sind mehrere Auffassungen möglich: Iliad. 7. 171 κλήρῳ νῦν πεπάλασϑε διαμπερές, ὅς κε λάχῃσιν, alle, die Reihe durch, kann räumlich und zeitlich gefaßt werden; 12, 398 Σαρπηδὼν δ' ἄρ' ἔπαλξιν ἑλὼν χερσὶ στιβαρῇσιν ἕλχ'· ἡ δ' ἕσπετο πᾶσα διαμπερές, αὐτὰρ ὕπερϑεν τεῖχος ἐγυμνώϑη, πολέεσσι δὲ ϑῆκε κέλευϑον, das διαμπερές kann zu πᾶσα und zu ἕσπετο gehören, »die ganze Brustwehr sank«, oder »die Brustwehr sank ganze«; 10, 89 Ἀγαμέμνονα, τὸν περὶ πάντων Ζεὺς ἐνέηκε πόνοισι διαμπερές, εἰς ὅ κ' ἀυτμὴ ἐν στήϑεσσι μένῃ, das διαμπερές kann sich auf εἰς ὅ κε μένῃ beziehen, aber auch auf ἐνέηκε πόνοισι. Mit περάω ist διαμπερές verbunden Odyss. 5, 480 οὔτ' ὄμβρος περάασκε διαμπερές. Auch in tmesi kommt διαμπερές vor: Odyss. 21, 422 Iliad. 11, 377. 17, 309 διὰ δ' ἀμπερές. Aus dieser Tmesis geht unter Anderm hervor, daß ἀνά mit in διαμπε-ρές steckt, was Einige in Abrede stellen, indem sie das Wort von διαπεράω herleiten und das Μ für ein euphonisches Einschiebsel erklären. – Folgende: Hesiod. Th. 402 O. 236 Aeschyl. Ch. 380 Sophocl. Phil. 791 Apoll. Rhod. 4, 1253 Plat. Phaedon. 111 e Rep. 10, 616 d und e Xenoph. A. 4, 1, 18. 7, 8, 14 Plutarch. Philopoem. 6.
-
4 χλίω
χλίω, warm od. weich werden, schmelzen, zerfließen, übertr., weichlich, üppig leben, schwelgen, prunken, übermüthig sein; Aesch. ἐν τοῖσι σοῖς πόνοισι χλίουσιν μέγα, Ch. 135; στόλον πέπλοισι βαρβάροισι καὶ πυκνώμασι χλίοντα Suppl. 233. – Von dieser seltenen Stammform kommt χλιδή, χλιδάω, χλιαρός u. s. w. – [Ι scheint immer lang gebraucht zu sein.]
-
5 ἐπ-ανθίζω
ἐπ-ανθίζω, mit Blumen schmücken, bunt machen, χρώμασιν ἐπηνϑισμένος, bunt gemalt, D. Sic. 1, 49; ὑπὸ κινναβάρεως τὸ ἄγαλμά ἐστιν ἐπηνϑισμένον Paus. 7, 26, 6; ἐλέφαντα ἐπήνϑιζον χρυσῷ, mit Gold auslegen, Luc. hist. conscr. 51; ἂν ὁ γραφεὺς αὐταῖς ἐρύϑημα πλεῖον ἐπανϑίσῃ, rothe. Farbe aufträgt, ibd. 13; übrtr., von der Rede, ἀπαγγελία ὀνόμασι ποιητικοῖς ἐπηνϑισμένη Philostr. – Aesch. sagt πολλοῖς ἐπανϑίσαντες πόνοισι γενεάν, Spt. 932, mit Leid u. Graus das Geschlecht umkränzt habend; κωκυτοῖς ἐπανϑίζειν παιᾶνα Ch. 148, mit den Wehklagen schmücken, durchflechten den Päan, Schol. στέφειν ὡς ἄνϑεσι; im med., πολύμναστον ἐπηνϑίσω αἷμ' ἄνιπτον Ag. 1438, du ließest aufblühen die Blutschuld, beflecktest dich mit Blut.
-
6 επανθιζω
1) расцвечивать, раскрашивать(χρῶμασιν ἐπηνθισμένος Diod.)
2) украшать(ἐλέφαντα τῷ χρυοῷ Luc.)
ἐ. τινὴ ἐρύθημα Luc. — покрыть кого-л. румянами3) перен. уснащать(παιᾶνα κωκυτοῖς Aesch.)
4) отягощать(τινὰ πολλοῖς πονοισι Aesch.)
5) med. обагрять себя(αἷμα Aesch.)
-
7 καρδία
A , al., καρδία always in Trag., exc. in some dact. and anap. verses, A.Pr. 881, Th. 781, E.Med.99, Hipp. 1274); [dialect] Aeol. [full] κάρζα EM407.21 (but [full] καρδία Sapph.2.6); Cypr. [full] κορζία (Paph.), Hsch. (fort. κόρζα):— heart, ; κραδίη δέ μοι ἔξω στηθέων ἐκθρῴσκει, of one panic-stricken, 10.94; πηδᾷ ἡ κ. Pl.Smp. 215e, cf. Ar.Nu. 1391 (lyr.): esp. as the seat of feeling and passion, as rage or anger,οἰδάνεται κραδίη Χόλῳ Il.9.646
;τέτλαθι δή, κραδίη Od.20.18
, cf. E.Alc. 837; καρδίης πλέως full of heart, Archil.58.4; of fear or courage,κυνὸς ὄμματ' ἔχων, κραδίην δ' ἐλάφοιο Il.1.225
; [ σφηκῶν]κραδίην καὶ θυμὸν ἔχοντες 16.266
;ἐν μέν οἱ κραδίῃ θάρσος βάλε 21.547
, etc.;ὀρχεῖται καρδία φόβῳ A.Ch. 166
;θερμὴν ἐπὶ ψυχροῖσι κ. ἔχεις S.Ant. 88
; τὸν νέον τίνα οἴει κ. ἴσχειν; what do you think are his feelings? Pl.R. 492c; of sorrow or joy,ἐν κραδίῃ μέγα πένθος ἄεξε Od.17.489
;κ. καὶ θυμὸς ἰάνθη 4.548
;ἄχος κραδίην καὶ θυμὸν ἵκανεν Il.2.171
, cf. 10.10, B.10.85, etc.;καρδίην ἰαίνεται Archil.36
; κελαινόχρως.. πάλλεταί μου κ. A.Supp. 785;ὦ τάλαινα κ. ψυχή τ' ἐμή E.Or. 466
; of love, Sapph.l.c., etc.;ἐκ τῆς κ. φιλεῖν Ar.Nu.86
; φιλέειν ἀπὸ κ. Theoc.29.4 (but ἐρεῖν τἀπὸ κ. to speak freely, E.IA 475); λαλῆσαι ἐπὶ καρδίαν τινός speak kindly to.., LXXJd.19.3.2 inclination, desire, purpose,ἔμ' ὀτρύνει κραδίη καὶ θυμός Il.10.220
; πρόφρων κ. ἐν πάντεσσι πόνοισι ib. 244;καρδίας δ' ἐξίσταμαι S.Ant. 1105
.3 mind,ὡς ἄνοον κραδίην ἔχες Il.21.441
;κραδίη πόρφυρε Od.4.572
; ;εἰ θεάσῃ τοῖς τῆς καρδίας ὀφθαλμοῖς Corp.Herm. 4.11
, cf. 7.2; διαλογισμοὶ ἀναβαίνουσι ἐν τῇ κ. Ev.Luc.24.38.III heart in wood, pith, Thphr.HP3.14.1; = ἐντεριώνη, ib. 1.2.6;ἀρτεμισίας μονοκλώνου καρδίας ζ PMag.Berol.1.245
, cf. PMag. Leid.V.13.24;λαβὼν βάϊν Χλωρὰν καὶ τῆς κ. κρατήσας σχίσον εἰς δύο PMag.Leid.W.6.51
. -
8 μέλω
A to be an object of care or thought, or in act. sense, care for, take an interest in.A [tense] pres. μέλω: [tense] impf. ἔμελον, [dialect] Ep.μέλον Od.5.6
: [tense] fut. μελήσω, [dialect] Ep. inf.μελησέμεν Il.10.51
: [tense] aor. ἐμέλησα: [tense] pf. μεμέληκα; also [dialect] Ep. and Lyr. μέμηλα, [dialect] Dor. part. μεμᾱλώς dub. in Pi.O.1.89 (for [dialect] Ep. forms of [voice] Med.v.infr.111.2): almost always [ per.] 3sg.and pl., exc. in [tense] pres. (v. infr.):— to be an object of care or thought, sts. with a personal subject (not in [dialect] Att. Prose):I πᾶσι δόλοισιν ἀνθρώποισι μέλω by all manner of wiles am I in men's thoughts, i. e. am well known to them, Od.9.20;Ἀργὼ πᾶσι μέλουσα 12.70
; ;Εὐθυμίᾳ μέλων εἴην Pi.Fr. 155
;μέλει σφισὶ Καλλιόπα Id.O.10(11).14
;ἵνα θανοῦσα νερτέροισιν μέλω E.Andr. 850
(lyr.);Ἔρως.. οὐρανίδαισι μέλων Id.Tr. 842
;μέλων πολλοῖσι AP 5.121
(Diod.);ἡ μέλουσα ἀγέλη Them.Or.1.10a
: [tense] pf. part., ἀρεταῖσι μεμαλότας dear to virtue, Pi.O.1.89 (dub.); μέλεγάρ οἱ [Ὀδυσσεύς] Od. 5.6;τὸν ξεῖνον δὲ ἐῶμεν... Τηλεμάχῳ μελέμεν 18.420
: but more freq. of things, μή τοι ταῦτα... μελόντων let not these things weigh on thy soul, Il.18.463, Od.13.362;μηδέ τί οἱ θάνατος μελέτω φρεσί Il.24.152
; σοὶ χρὴ τάδε πάντα μέλειν 'tis good these things should be a care to thee, 5.490; ;μελήσουσιν δ' ἐμοὶ ἵπποι 5.228
;ᾧ τόσσα μέμηλε 2.25
;οἷς ὕβρις μέμηλε κακή Hes.Op. 238
;τοῖσιν.. ἐνὶ φρεσὶν ἄλλα μεμήλει Od.1.151
, cf. Il.2.614; ;ἔλεγε.. κομιδῆς πέρι τὴν ὥρην αὐτῷ μελήσειν Hdt.8.19
;μέλει γὰρ ἀνδρὶ.. τἄξωθεν A.Th. 200
;σοὶ χρὴ μέλειν ἐπιστολάς Id.Pr.3
;οὗτος.. δμωσὶν ἂν μέλοι πόνος E.Supp. 939
;ἃ τοῖσιν ἀστοῖς ἔμελεν Ar.Ec. 459
;τοῖσδε μελήσει γάμος E.El. 1342
(anap.);τοῦτο ἴσασιν ἐμοὶ μεμεληκός X.Ap.20
.2 impers. c. inf.,οὐκ ἔμελέν μοι ταῦτα μεταλλῆσαι Od.16.465
; so in A.Ag. 1250, Th.1.141, etc.; also,μοι ἐμέλησεν ὥστε εἰδέναι X.Cyr.6.3.19
: united with the personal construction, .3 less freq. with a Conj.,οὐ μέλειν οἱ ὅτι ἀποθνῄσκει Hdt.9.72
; σοὶ μελέτω ὅκως .. Id.1.9, cf. X.An.1.8.13, etc.;ὡς δὲ καλῶς ἕξει.., ἐμοὶ μελήσει Id.Cyr.3.2.13
; ἐμοὶ τοῦτο μέλει, μὴ .. S.Ph. 1121 (lyr.); οὐ τοσοῦτόν μοι μέλει εἰ .. Lys.21.12.4 [ per.] 3sg. is freq. used impers. with the object in gen., and pers. in dat., ᾧ μέλει μάχας to whom there is care for the battle, who careth for it, A.Ch. 946 (lyr.), cf. Ag. 974; ;θεοῖσιν εἰ δίκης μέλει S.Ph. 1036
;Ζηνὶ τῶν σῶν μέλει πόνων E.Heracl. 717
; ; alsoμέλει μοι περί τινος A.Ch. 780
, Ar.Lys. 502, Pl.Alc.2.150d;μεμέληκέ μοι περὶ αὐτῶν Id.Cra. 428b
: less freq. withὑπέρ, εἴπερ ὑπὲρ τοῦ κοινῇ βελτίστου δεῖ μέλειν ὑμῖν D. 21.37
.5 abs.,μηδέ σοι μελησάτω A.Pr. 334
; οἶμαι θεοῖς τοῖς κάτω μέλειν, οἳ (nisi leg. οἷς) .6 freq. with a neg., οὐδέν μοι μέλει I care not, Ar.Ra. 655;μή νυν μελέτω σοι μηδέν Id.Pl. 208
;τῷ δ' οὐδὲν μ. Alex.178.2
; so τί δέ σοι μέλει; Diph.73.10.II μέλον ἔστι periphr. for μέλει, asτοῖσδ' ἔσται μ. S.OC 653
, cf. 1433.2 neut. part. used abs., οὐδὲν ἄρ' ἐμοῦ μέλον for they took no thought of me, Ar.V. 1288; δῆλον ὅτι οἶσθα, μέλον γέ σοι since you care about it, Pl.Ap. 24d;οὐδὲν αὐτῷ μ. τοῦ τοιούτου Id.Phdr. 235a
;μ. αὐτοῖς ἰσχυρῶς ὅπῃ τὸ μέλλον ἀποβήσοιτο X.Cyr.5.2.24
;οὔτε σκοπούμεναι οὔτε μ. αὐταῖς ἄλλο ἢ χαρίζεσθαι Pl.Grg. 501b
.III [voice] Med. is used by Poets and in Hp. like [voice] Act., μελόμεθα, -ησόμεθα, Hp.Ep.27; to be an object of care,Ἄρτεμιν ᾇ μελόμεσθα E.Hipp.60
: mostly in [ per.] 3sg.,ἐμοὶ δέ κε ταῦτα μελήσεται Il.1.523
; μή τί τοι ἡγεμόνος γε ποθὴ μελέσθω let it not weigh on thy mind, Od.10.505; τἀντεῦθεν.. αὐτῷ μελέσθωΛοξίᾳ A.Eu.61
;τἀνθάδ' ἂν μέλοιτ' ἐμοί S.El. 1436
;γάμους.. σοὶ χρὴ μέλεσθαι E.Ph. 759
, etc.; ἰαχὰν μελομέναν νεκροῖς ib. 1302: rarely impers.,σοὶ.. μελέσθω φρουρῆσαι S.El.74
;μέλεταί τινί τινος Theoc. 1.53
, Orac. ap. Luc.Alex.24.2 [dialect] Ep. [tense] pf. and [tense] plpf. [voice] Pass. [full] μέμβλεται, [full] μέμβλετο (fr. μέ-μλ-εται, μέ-μλ-ετο), with [tense] pres. and [tense] impf. sense, ἦ νύ τοι οὐκέτι πάγχυ μετὰ φρεσὶ μέμβλετ' Ἀχιλλεύς (for μέλει); Il.19.343; μέμβλετο γάρ οἱ τεῖχος (for ἔμελε) 21.516;φόνος δέ οἱ οὐκ ἐνὶ θυμῷ μέμβλετο Od.22.12
;ᾗσιν ἀοιδὴ μέμβλεται ἐν στήθεσσιν Hes. Th.61
: hence later [dialect] Ep. formed a [tense] pres. μέμβλομαι, [ per.] 2pl.μέμβλεσθε A.R.2.217
; [ per.] 3pl. μέμβλονται, in act. sense (cf. B. 11 infr.),μ. πόνοισι Opp.H.4.77
: the regul. [tense] pf. and [tense] plpf. (with [tense] pres. and [tense] impf. sense) also occur in later Poets,μεμέληται Opp.C.1.436
;Φοίβῳ μεμελήμεθα AP10.17
(Antiphil.);μεμέληνται Call.
Fr.anon. 119, Opp.C.1.349: 2 and 3 [tense] plpf. μεμέλησο, -το, AP5.219 (Agath.), Theoc.17.46; part. μεμελημένος, α, ον, cared for,πολλοῖς μεμελημέναι ἡρωῖναι Id.26.36
, cf. AP7.199 (Tymn.): [tense] aor. part. [voice] Pass. μεληθέν ib.5.200; cf. βέβλεσθαι.B with an object, care for, take an interest in a thing, c. gen., Hom. only in [tense] pf. part., μέγα πλούτοιο μεμηλώς busied with, attending to.., Il.5.708;μέγα πτολέμοιο μεμηλώς 13.297
: later in [tense] pres., (lyr.);μέλειν μὲν ἡμῶν S.Aj. 689
;δεινόν σε.. τικτούσης μέλειν Id.El. 342
: later c. dat., care for,μέλω κύρτοις AP10.10
(Arch. Jun.);θεοῖς μέλοντες Plu.Sull.7
: abs., to be anxious,μέλει.. κέαρ A.Th. 288
, cf. Pers. 1049 (both lyr.);μελούσῃ καρδίᾳ E.Rh. 770
.3 c. inf., θεοὶ τῶν ἀδίκων μέλουσι ( μέλλουσι codd. opt.)καὶ τῶν ὁσίων ἐπᾴειν E.HF 773
(s.v.l.).II [voice] Med. μέλομαι, care for, take care of, c. gen., A.Th. 177 (lyr.), S.OT 1466, E.Hipp. 109, Heracl. 354 (lyr.), A.R.1.967; τὰ λοιπά μου μέλου (where τὰ λ. is adverbial) S.OC 1138;μεμελημένοι ἀέθλων Opp.H.4.101
: c. dat.,ἐτητυμίῃ μεμελημένος Call. Aet.3.1.76
;ἱππασίῃ μεμελημένον ἦτορ Q.S.4.500
: c. acc., μέλομαι ῥόδον (prob. l. for μέλπομαι) Anacreont.53.2: with Preps., μέλεσθαι ἀμφί τι or τινος, A.R.2.376, 4.491;ἀμφ' αἰγῶν μεμελημένοι AP6.221
(Leon.);ἐμέλοντο περὶ σφίσιν A.R.3.1172
: c. inf.,μέλομαι.. ἀείδειν Anacr.65
;μελέσθω λαὸς ἐκπονεῖν ἄκη A.Supp. 367
, cf. E.Heracl.96 (lyr.): [tense] aor. in same sense, c. gen.,τάφου μεληθείς S.Aj. 1184
. -
9 πόνος
A work, esp. hard work, toil, in Hom. mostly of the toil of war, μάχης π. the toil of battle, Il.16.568; πόνος alone, = μάχη, 6.77, Od.12.117, al.; πόνον ἔχειν, = μάχεσθαι, Il.6.525, cf. 13.2, al.;ἀνδράσι δυσμενέεσσι π. καὶ δῆριν ἔθεντο 17.158
;π. ἀνδρῶν Thgn.987
;πόνοι Ἐνυαλίου Pi.I.6(5).54
; ἐν τούτῳ τῷ π. ὁ πολέμαρχος διαφθείρεται in this struggle (at Marathon), Hdt.6.114;ἐν τοῖσι Τρωϊκοῖσι π. Id.9.27
.2 generally, toil, labour,ἐπεὶ παύσαντο πόνου Il.1.467
, al.; π. ὀρνίθεσσι τιθείη cause toil to them, Hes.Op. 470; π. λαβόντας incurring toil, Hdt.7.24;π. παρέχειν μανθάνοντι Pl.R. 526c
; μάταιος π. labour in vain, Id.Ti. 40d;οἱ κατὰ τὰ σώματα π. Id.Plt. 294e
;π. συνεχής Democr.241
;πολλῷ π. A.Pers. 509
;μετὰ πολλοῦ π. Pl.Sph. 230a
;σὺν π. X.Cyn.9.6
;οὐ μακρῷ π. A.Pr.75
;ἄνευ π. X.Mem.2.6.22
; ἔχει πόνον πολύν involves much trouble, Ar. Pax 1216 (also εἰνάλιον π. ἐχοίσας σκευᾶς when the tackle labours in the sea, Pi.P.2.79): pl.,π. ἑκούσιοι Democr.240
.3 of special kinds of labour, bodily exertion, exercise,στρατιωτικοὶ π. X.Cyr.3.3.9
; of exertions in the games, Hes.Sc. 305, Pi.N.4.1, l.4(3).47, etc.; γυμνάσια.., νεανιᾶν (prob.) πόνον the scene of youthful labours, E.Hel. 211 (lyr.);εἰναλίοισι πόνοισι Theoc.21.39
.4 work, task, business,ἐπεὶ π. ἄλλος ἔπειγεν Od.11.54
; enterprise, undertaking, S.Ph. 864 (lyr.), etc.5 implements for labour, stock-in-trade,οὗτος τοῖς ἁλιεῦσιν ὁ πᾶς πόνος Theoc.21.14
; καὶ πόνος ἐντὶ θάλασσα the sea is their workshop, Mosch.Fr.1.10.II stress, trouble, distress, suffering, Il.19.227; ;ἦ μὴν καὶ π. ἐστὶν.. 2.291
; ἐν τούτῳ τῷ π., of a storm, Hdt.7.190; ὁ Μηδικὸς [π.] the trouble from the Medes, Id.4.1;παῦροι ἐν πόνῳ πιστοί Pi.N.10.78
: freq. in Trag.,πόνος πόνῳ πόνον φέρει S.Aj. 866
(lyr.);πόνον ἔχειν Id.OC 232
(lyr.), etc.: in pl., sufferings, A.Pr.66, 328, etc.; πόνους πονεῖν (cf.πονέω B.1.2
);διά τινα πόνους ἔχειν Ar.Ec. 975
(lyr.); also of disease,κατέβαινεν ἐς τὰ στήθη ὁ π. Th.2.49
; ; ἰσχίων π. καὶ πλευρᾶς ib. 73.2 pain, esp. physical,δύο π. ἅμα γενομένων, μὴ κατὰ τὸν αὐτὸν τόπον, ὁ σφοδρότερος ἀμαυροῖ τὸν ἕτερον Hp.Aph.2.46
, cf. Erot. s.v. πόνοι, Gal.17(2).699;π. ἐν κεφαλῇ Hp.
Acut.(Sp.) 40;ἐς τὰ ἄρθρα πόνοι Id.Aph.4.44
,45, cf. Sor.1.27, al.;π. ἐς ἀμφοτέρας κνήμας Hp. Epid.1.26
.γ, cf. δ, al., LXX Ge.34.25; distd. from λύπη (pain in general), Alex.Aphr.Quaest.125.33; but sts. = λύπη, Epicur.Ep.3p.65U., Sent.Vat.4, Fr. 442, Phld.Mus.p.72K. -
10 χλίω
-
11 ἀναμετρέω
A measure back again, re-measure the road, retrace one's steps,ὄφρ'.. ἀναμετρήσαιμι Χάρυβδιν Od.12.428
;ἀ. σαυτὸν ἀπιών
measure yourself off!Ar.
Av. 1020; πόνοισι πόνους ἀ., i. e. undergo a succession of labours, IG3.1374.2 enumerate, Hp.Ep.27:—in [voice] Med., recapitulate, E.Or.14.2 measure carefully,ἀ. ὅσῳ ἐλάσσων ὁ χῶρος γέγονε Hdt.2.109
;ἀ. τὸ ὅλον Arist.Ph. 221a3
; τινί τι one thing by another, Pl.R. 531a:—also in [voice] Med.,ἀ. γῆν Ar.Nu. 203
; ἀνεμετρησάμην φρένας τὰς σάς took the measure of.., E. Ion 1271; :—[voice] Pass.,ἀ. τινί
to be measured by,Pl.
Ti. 39d.Greek-English dictionary (Αγγλικά Ελληνικά-λεξικό) > ἀναμετρέω
-
12 ἐνίημι
A- ήσω Th.4.115
: [tense] aor. -ῆκα, [dialect] Ep. - έηκα: [mostly ἐνῐημι in [dialect] Ep., always ἐνῑημι in Trag.; butἐνῑετε Il.12.441
]:— send in or into, ἄλλους δ' ὀτρύνοντες ἐνήσομεν will send into the battle, ib.14.131;ἄλλην ἐνίησι πατὴρ ἐναρίθμιον εἶναι Od.12.65
.2 implant, inspire, c. acc. rei et dat. pers.,ἐνῆκε δέ οἱ μένος ἠΰ Il.20.80
; ;τοῖσιν κότον αἰνὸν ἐνήσεις 16.449
;ἐνεὶς ἐλαφρὰν λύσσαν E.Ba. 851
; ἐ. τισὶ δαπάνην involve them in expense, PAmh.2.133.9 (ii A.D.):—[voice] Pass., κίνησις παρ' ἄλλου ἐνιεμένη introduced from without, Plot.6.3.23.3 reversely, c. acc. pers. et dat. rei, plunge into,τὸν.. Ζεὺς ἐνέηκε πόνοισι Il.10.89
; νῦν μιν μᾶλλον ἀγηνορίῃσιν ἐνῆκας plunged him in, inspired him with pride of soul, 9.700; so ἥδε δ' ὁδὸς καὶ μᾶλλον ὁμοφροσύνῃσιν ἐνήσει (sc. ἡμᾶς) shall bring us yet more to harmony, Od.15.198.4 generally, throw in, ἐπεί ῥ' ἐνέηκε (sc. φάρμακον οἴνῳ) ib.4.233; τάμισον [τυρῷ] Theoc.11.66;νηυσὶν ἐνίετε θεσπιδαὲς πῦρ Il.12.441
, cf. E.Tr. 1262 (so in [voice] Pass.,πῦρ ἐνίετο ταῖς ἀσπίσιν Jul.Or.1.27d
); alsoἐς τὰς πόλις ἐ. πῦρ Hdt. 8.32
, cf. Th.4.115; of ships, launch them into the deep, ἐνήσομεν εὐρέϊ πόντῳ (sc. νῆα) Od.2.295, 12.293.6 inject poison, of spiders, X.Mem.1.3.12;ἰὸν ἐ. τινί A.R.4.1508
; also of clysters, Nic.Al. 197, Aret.CA1.6, Dsc.1.30, etc.b infuse, in [voice] Pass.,ἐνεήσθω ἐν αὐτέῳ ἄνηθον Aret.CA1.1
; κάνναβις ἐνεσμένη ( ἐνεεσμένη Geronthr.) soaked (?),Edict.Diocl.
32.17.8 [voice] Med., of trumpets, begin to sound, D.S.17.106.II intr., press on, X. Cyr.7.1.29, HG2.4.32:—[voice] Med., plunge into,ὑδάτεσσι Arat.943
. -
13 ἐπανθίζω
A deck as with flowers, make bright-coloured, ἐ. τινὶ ἐρύθημα give one a red tint, Luc.Hist. Conscr.13; ἐλέφαντα ἐ. τῷ χρυσῷ ib.51; brighten, give lustre to a dye, PHolm.17.9, al.:—[voice] Pass.,χρώμασιν ἐπηνθισμένος D.S.1.49
.2 metaph., deck as with flowers, decorate, adorn,κωκυτοῖς ἐ. παιᾶνα A. Ch. 150
;πολλοῖς ἐ. πόνοισι γενεάν Id.Th. 949
:—[voice] Pass.,ἀπαγγελία ἐπηνθισμένη ὀνόμασι ποιητικοῖς Philostr.VS1.15.4
.—The [tense] aor. [voice] Med. ἐπηνθίσω is prob. corrupt in A.Ag. 1459 (lyr.).Greek-English dictionary (Αγγλικά Ελληνικά-λεξικό) > ἐπανθίζω
-
14 ὑπέρκοπος
A overstepping all bounds, extravagant, arrogant,δόρν A.
th.455 (lyr.); . Adv. - πως extravagantly, excessively,οἱ δ' ὑ. ἐν τοῖσι σοῖς πόνοισι χλίουσιν μέγα A.Ch. 136
; and Grotius' cj. ὑπερκόπως (for - κότως ) is generally received in Id.Ag. 468 (lyr.), τὸ δ' ὑπερκόπως κλύειν εὖ.—Since ὑπέρκοπος is required by the metre in the above passages, whilst in those cited under foreg. (exc. Men. l. c.) either ὑπέρκομπος or ὑπέρκοπος might stand, Blomf. proposed to read - κοπος everywhere in Trag.Greek-English dictionary (Αγγλικά Ελληνικά-λεξικό) > ὑπέρκοπος
-
15 ἐνίημι
ἐν-ίημι, ἐνίησι, imp. ἐνίετε, fut. ἐνήσω, aor. ἐνῆκα, ἐνέηκε, part. fem. ἐνεῖσα: let go in or into, let in; of sending men into battle to fight, Il. 14.131; throwing fire upon, setting fire to, ships, Il. 12.441; launching a ship in the sea, Od. 2.295; often w. dat., νηυσίν, πόντῳ, rarely ἔν τινι; metaph., of inspiring feelings, θάρσος τινὶ ἐν στήθεσσιν, Il. 17.570; filling one with any sentiment, τινὶ ἀναλκίδα θῦμόν, Il. 16.656; κότον, Il. 16.449; μένος, Od. 13.387; plunging in troubles, πόνοισι, Il. 10.89; leading to concord, ὁμοφροσύνῃσιν, Il. 15.198.A Homeric dictionary (Greek-English) (Ελληνικά-Αγγλικά ομηρικό λεξικό) > ἐνίημι
-
16 ἐπανθίζω
ἐπ-ανθίζω, mit Blumen schmücken, bunt machen, χρώμασιν ἐπηνϑισμένος, bunt gemalt; ἐλέφαντα ἐπήνϑιζον χρυσῷ, mit Gold auslegen; ἂν ὁ γραφεὺς αὐταῖς ἐρύϑημα πλεῖον ἐπανϑίσῃ, rote Farbe aufträgt; übrtr., von der Rede; πολλοῖς ἐπανϑίσαντες πόνοισι γενεάν, mit Leid u. Graus das Geschlecht umkränzt habend; κωκυτοῖς ἐπανϑίζειν παιᾶνα, mit den Wehklagen schmücken, durchflechten den Päan; πολύμναστον ἐπηνϑίσω αἷμ' ἄνιπτον, du ließest aufblühen die Blutschuld, beflecktest dich mit Blut
См. также в других словарях:
πόνοισι — πόνος work masc dat pl (epic ionic aeolic) … Greek morphological index (Ελληνική μορφολογικούς δείκτες)
πόνοισ' — πόνοισι , πόνος work masc dat pl (epic ionic aeolic) … Greek morphological index (Ελληνική μορφολογικούς δείκτες)
ενίημι — (Α ἐνίημι) [ίημι] 1. νεοελλ. (για φάρμακα, δηλητήρια) εισάγω με σύριγγα στο σώμα, κάνω ένεση, εγχέω θεραπευτικό υγρό αρχ. 1. στέλνω μέσα, εμβάλλω, ρίχνω μέσα 2. εμβάλλω κάτι στην ψυχή κάποιου, εμπνέω («πὰρ δέ μοι στῆθι μένος πολυθαρσὲς ἐνεῑσα»… … Dictionary of Greek
επανθίζω — (Α ἐπανθίζω) στολίζω με άνθη, ανθοστολίζω, δίνω ανθηρό χρώμα, πλουμίζω, στολίζω, διανθίζω («χρώμασιν ἐπηνθισμένον τὸν βασιλέα», Διόδ.) αρχ. ποικίλλω («ἰὼ πολλοῑς ἐπανθίσαντες πόνοισι γενεάν», Αισχύλ.) … Dictionary of Greek