-
1 κείσθω
κέωto lie down: pres imperat mp 3rd sg (attic epic)κεῖμαιAër.pres imperat mp 3rd sg -
2 κεῖμαι
Aκεῖσαι Il.19.319
, etc. (κατά-κειαι h.Merc. 254
, Arc. κεῖοι Tab.Defix. in Philol.59.201),κεῖται Il.6.47
, Hdt.1.9,4.62 (v.l. κέεται), IG 12.94.25; pl. , [dialect] Ion.κέᾰται Il.11.659
, al., Hdt. ( προς-κέανται is f.l. 1.133, cf. προς-κέαται, v.l. - κέονται, Hp.Fract.6),κείᾰται Mimn.11.6
( κατα- Il.24.567),κέονται Il.22.510
, Od.16.232, prob. in Alc.94,συγ-κέονται Aret.SD2.4
; imper. κεῖσο, κείσθω, Il.18.178, Hdt.2.171; subj. [ per.] 3sg. , Lycurg.113, [dialect] Ep. κεῖται (fr. κέψ-ε-ται) Il.19.32, Od.2.102, al.,δια-κέησθε Isoc.15.259
,κείωνται IG22.1176.21
; opt. [ per.] 3sg.κέοιτο Hdt.1.67
, Hp.Art.14 ( κατα-), Is.6.32, Pl.R. 477a; inf.κεῖσθαι Il.8.126
, Hp.Prog.3, Hdt.2.127, al., κέεσθαι v.l.in ib.2, cf.Hp.Aër.6, Archim. Aequil.1 Prooem.; part.κεί μενος Il.7.265
, etc.: [tense] impf.ἐκείμην Od.13.284
, etc., [dialect] Ep.κείμην 9.434
; [dialect] Ep. [ per.] 3sg.κέσκετο 21.41
, ( παρε-) 14.521; [dialect] Ion. [ per.] 3pl.ἐκέατο Hdt.1.167
, [dialect] Ep.κέατο Il.13.763
,κείατο 11.162
;κεῖντο 21.426
, ( ἐπέ-) Od.6.19: [tense] fut.κείσομαι Il.18.121
, A.Ch. 895, etc., [dialect] Dor.κεισεῦμαι Theoc.3.53
. (Cf. Skt. śéte ( = κεῖται), also śáyate 'lie', Gr. κοίτη, κοιμάομαι, perh. Lat. cunae, etc.):— to be laid (used as [voice] Pass. to τίθημι): hence, lie, lie outstretched, used by Hom. mostly with Preps.,πυρὴν.. ᾗ ἔνι κεῖται Πάτροκλος Il.23.210
;κεῖτο παρὰ μνηστῇ ἀλόχῳ 9.556
;ἐπὶ γαίῃ 11.162
;ὑπ' αἰθούσῃ Od.21.390
; alsoἐπί τινος, ὀστέα.. κείμεν' ἐπ' ἠπείρου 1.162
;τὸ δ' ἥμισυ κεῖτ' ἐπὶ γαίης Il.13.565
, cf. 20.345; but ὁ δ' ἐπ' ἐννέα κεῖτο πέλεθρα lay stretched over.., Od.11.577, al.; later κεῖσθαι εἰς .., in pregnant sense,εἰς ἀνάγκην κείμεθ' E.IT 620
;εἰς ὀλίγην κ. κόνιν AP9.677
(Agath.); also ἐπὶ τὴν ὁδὸν κ. to be strewn upon the path, Call.Iamb.1.250: Archit., κείμενον σχῆμα, opp. ὠρθωμένον, plan, opp. elevation, Apollod.Poliorc.163.3: c.acc.,τόπον.. ὅντινα κεῖται S.Ph. 145
(anap.).2 lie down to rest, repose, Od.13.281, etc.;πορφυρέᾳ κείμενος ἐν χλανίδι Simon.37.12
; lie, remain,κεῖτο γὰρ ἐν νήεσσι.. Ἀχιλλεύς Il.2.688
, cf. 7.230, etc.;οὐ χρῆν ἥσυχον κεῖσθαι πόδα S.Fr.142.13
; lie still, λασίην ὑπὸ γαστέρ' ἐλυσθεὶς κείμην, of Odysseus under the ram's belly, Od.9.434: metaph., κακὸν κείμενον a sleeping evil, S.OC 510 (lyr.);τοῦ κύματος κειμένου Ael.NA15.5
.3 lie sick or wounded, ἐν νήσῳ κεῖτο, of Philoctetes, Il.2.721, cf. 15.240;κείσεται οὐτηθείς 8.537
, cf. 11.659; ;κεῖτ' ὀλιγηπελέων Od.5.457
; lie in misery, ;κεῖται ἐν ἄλγεσι θυμός 21.88
, cf. S.Ph. 183 (lyr.);κ. ἐν κακοῖς E.Ph. 1639
, Hec. 969; κειμένῳ ἐπεμπηδᾶν to kick him when he's down, Ar.Nu. 550.4 lie dead, Il.5.467, 16.541, al., A.Ag. 1438, 1446, S.Ph. 359;κεῖται δὲ νεκρὸς περὶ νεκρῷ Id.Ant. 1240
: rare in Prose,χίλιοι.. νεκροὶ κείμενοι Hdt.8.25
, cf. Hdn. 2.1.8.b freq. also in epitaphs, lie buried,τῇδε κείμεθα Simon. 92
, cf. 97; ; alsoκ. ἐν Ταρ τάρῳ Pi.P.1.15
; ἐν τάφῳ, ἐν Ἅιδου, παρ' Ἅιδῃ, A.Ch. 895, S.El. 463, OT 972; also in Prose,τὸν χῶρον ἐν τῷ κέοιτο Ὀρέστης Hdt.1.67
, cf. 4.11,9.105, Th.2.43; κ.ὑπό τινων to be buried by.., Plu.2.583c.5 freq. of a corpse, lie unburied, Il.18.338, 19.32;κεῖται.. νέκυς ἄκλαυτος ἄθαπτος 22.386
; ; also κεῖτ' ἀπόθεστος.. ἐν πολλῇ κόπρῳ lay uncared for, of the old hound of Odysseus, Od.17.296;εὐνὴ.. κάκ' ἀράχνια κεῖται ἔχουσα 16.35
; of places, lie in ruins,δόμοι.. χαμαιπετεῖς ἔκεισθ' ἀεί A.Ch. 964
(lyr.), cf. Pl.R. 425a, Lyc.252.6 of wrestlers, have a fall, A.Eu. 590;πεσών γε κείσομαι Ar.Nu. 126
.II of places, to be situated, lie,νῆσος ἀπόπροθεν εἰν ἁλὶ κεῖται Od.7.244
, cf. 9.25, 10.196, etc.; ἐν τῇ [γῇ] κείμενά ἐστι τὰ Σοῦσα (for κεῖται) Hdt.5.49;Αἴγινα.. πρὸς νότου κ. πνοάς A.Fr. 404
;πρὸ Μεγάρων κ. Th.3.51
;πόλις αὐτάρκη θέσιν κειμένη Id.1.37
; Aër.6, cf. Arist. HA 496a14; κ. πρὸς τὸν ἥλιον, πρὸς ἄρκτον, Id.Mete. 360b14, 363a3.2 of things, lie or be in a place,ὅθι οἱ φίλα δέμνι' ἔκειτο Od.8.277
; ἕλε δίφρον κείμενον placed there, 17.331, cf. 410;φόρμιγγα.., ἥ που κεῖται ἐν ἡμετέροισι δόμοισι 8.255
: in Prose,δύο τράπεζαι ἐκείσθην Lys.13.37
;χύτρας εὐκρινῶς κειμένας X.Oec.8.19
.III to be laid up, in store, of goods, property, etc.,δόμοις ἐν κτήματα κεῖται Il.9.382
;πολλὰ δ' ἐν ἀφνειοῦ πατρὸς κειμήλια κ. 6.47
; βασιλῆϊ δὲ κεῖται ἄγαλμα is reserved.., 4.144; μνῆμα ξείνοιο.. κέσκετ' ἐνὶ μεγάροισι was left lying.., Od.21.41; of things dedicated to a god,κ. ἐν θησαυρῷ Hdt.1.51
, cf. 52, Alc.94; of money, κείμενα deposits, Hdt.6.86.ά; κ. σοι εὐεργεσία ἐν τῷ ἡμετέρῳ οἴκῳ Th.1.129
, cf. SIG22.15 (Epist. Darei), Pl.R. 345a; πολλὰ χρήματα ἐπὶ τῇ τούτου τραπέζῃ κεῖταί μοι at his bank, Isoc.17.44; ; τἀργύριόν σοι κείσεται the caution-money shall be deposited, Ar.Ra. 624; δραχ μὴν ὑπόθες.—Answ.κεῖται πάλαι Diph.73.2
: metaph., εἰ ταῦτ' ἀνατὶ τῇδε κείσεται κράτη shall be placed to her credit, S.Ant. 485, cf. Pi.I. 5(4).18.2 to be set up, ordained,ἄεθλα κεῖτ' ἐν ἀγῶνι Il.23.273
, cf. Hdt.8.26,93, Th.2.46;ὅπλων ἔκειτ' ἀγὼν πέρι S.Aj. 936
(lyr.).3 of laws, κεῖται νόμος the law is laid down, E.Hec. 292; ; ; οἱ νόμοι οἱ κείμενοι the established laws, Ar.Pl. 914, cf. Lys.1.48, etc.;οἱ ὑπὸ τῶν θεῶν κείμενοι νόμοι X.Mem. 4.4.21
;οἱ νόμοι οἱ ὑπὸ οἱ τῶν βασιλέων κείμενοι Isoc.1.36
, cf. D.24.62; ; αἱ κείμεναι ὑπὸ τῶν ὑπατικῶν γνῶμαι the votes given by.., D.H.7.47; οὐκέτι κ. ἡ διαθήκη no longer holds, Is.6.32; so of philosophical arguments, hold good,κατά τινων Phld.Rh.1.51
S.; ;κείμεναι ζημίαι Lys.14.9
, cf. Th.3.45.4 to be laid down in argument, posited, assumed,τοῦτο ἡμῖν οὕτω κείσθω Pl.R. 350d
, etc.;ὡμολογημένον ἡμῖν κ. Id.Plt. 300e
; freq. in Arist., let it be assumed, Apr. ,al.; τὸ ἐξ ἀρχῆς κείμενον the assumption, Metaph.1008b2, 1047b10(pl.);τὰ περὶ τὴν διάνοιαν ἐν τοῖς περὶ ῥητορικῆς κ. Po. 1456a35
.5 of names, οὔνομα κεῖται the name is given, Hdt.4.184, 7.200, cf. X.Cyr.2.2.12, Pl.Sph. 257c, etc.; ὑπὸ τοῦ πατρὸς κείμενον [ὄνομα] Is.3.32; κεῖσθαι without ὄνομα, Pl.Cra. 392d; κείμενα ὀόματα established terms, Arist. Top. 140a3, Demetr.Eloc.96.6 metaph., πάντα δεινὰ κἀπικινδύνως βροτοῖς κεῖται, παθεῖν μὲν εὖ, παθεῖν δὲ θάτερα danger is set before men, that they may.., S.Ph. 503.V metaph., of continuing conditions, ἐνὶ φρεσὶ πένθος ἔκειτο lay heavy, Od.24.423; εὔστομα κείσθω remain unspoken, Hdt.2.171; νεῖκος ἔκειτό τισι there was an enduring feud, S.OT 491 (lyr.); Ἑλλήνων κείσομαι ἐν στόματι my name shall be a household word, AP9.62 (Even.);πολλῶν κείμενος ἐν στόμασιν Thgn.240
;εὖ κείμενα A.Ch. 693
; μὴ κινεῖν (sc. κακὸν) εὖ κείμενον 'let sleeping dogs lie', Pl.Phlb. 15c, cf. Hyp. Fr.30, Suid.2 ταῦτα θεῶν ἐν γούνασι κεῖται, i.e. these things are yet in the power of the gods, to give or not, Il.17.514, 20.435.3 κεῖσθαι ἔν τινι to rest entirely or be dependent on him,ἐν ἀγαθοῖσι κ. πολίων κυβερνάσιες Pi.P.10.71
; (lyr.); alsoἐπί τινι, τὰ δ' οὐκ ἐπ' ἀνδράσι κ. Pi.P.8.76
: also with simple dat.,Λεωφίλῳ πάντα κεῖται Archil.69
, prob.in Com.Adesp.1325; of things, depend upon,τὸ πανηγυρικὸν ἐν μελέτῃ καὶ τριβῇ κ. Phld.Rh.1.93
S.;τὰ.. γυμνάσια ἐν τῇ κινήσει κ. Antyll.
ap. Orib.6.23.1.4 Medic., to be left to settle, of urine, Hp.Epid.1.26.β.b φάρυγξ οὐ φλεγμαίνουσα, κειμένη δέ, i.e. not swollen, ib.2.2.24.5 Gramm., of words and phrases, to be found, occur,παρὰ τῷ ποιητῃ Str.7.3.6
, cf. Ath.2.58b;κεῖται ἐν τῷ Περὶ Πλούτου Phld.Oec. p.39
J.; ποῦ κεῖται; Ath.4.165d, cf. Κειτούκειτος; κ. ἀντί τινος to be used instead of.., Str.8.6.7; τὸ κείμενον the received text, Sch.vulg.Pi.O.2.48. -
3 κειμαι
(impf. ἐκείμην, fut. κείσομαι)1) лежать, покоиться(ἐνὴ μεγάροις Hom.; ἐν τάφῳ Aesch.; ἐν κλίνῃ Isocr.)
ἀγαθὰ κείμενα εἰς ἔτη πολλά NT. — многолетние запасы добра2) лежать (в прахе), быть поверженным(Αἴας νεοσφαγές κεῖται Soph.; ἐπανορθοῦν εἴ τι τῆς πόλεως ἔκειτο Plat.)
3) пребывать, находиться, быть погруженным(ἐν κακοῖς Eur.)
εἰς ἀνάγκην κ. Eur. — быть связанным необходимостью;πάντων κ. ἐν στόμασιν Anth. — быть у всех на устах;ἐνὴ φρεσὴ κ. Hom. — тяготить (досл. лежать на) сердце;θεῶν ἐν γούνασι κεῖται Hom. — это - во власти (досл. на коленях у) богов4) находиться во власти, зависетьἐν ὑμῖν κείμεθα Soph. — мы в вашей власти
5) лежать, простираться, быть расположенным(εἰν ἁλί Hom.; ἐν πεδίῳ μεγάλω Her.; τῆς Ἰταλίας καὴ Σικελίας ἐν παράπλῳ Thuc.; πρὸς ἄρκτον Arst.; πόλις ἐπάνω ὄρους κειμένη NT.)
ἥ πόλις αὐτάρκη θέσιν κειμένη Thuc. — город, занимающий выгодное положение6) стоять, помещатьсяἕλε δίφρον κείμενον Hom. — (Телемах) взял стоявший (рядом) стул;
δύο τράπεζαι ἐν τῷ πρόσθεν τῶν τριάκοντα ἐκείσθην Lys. — два стола стояли перед коллегией Тридцати;ἤδη καὴ ἥ ἀξίνη πρὸς τέν ῥίζαν τῶν δένδρων κεῖται погов. NT. — топор уже находится у корней деревьев, т.е. близок решающий час7) быть учрежденным, положенным, установленным(πάντα ὁπόσα κεῖται, νόμιμα παρὰ νομοθέτου Plat.; δικαίῳ νόμος οὐ κεῖται, ἀνόμοις δέ NT.)
πάτρια ἔθη κείμενα Plat. — заведенные предками обычаи;ἄλλ΄ ἐπ΄ ἄλλῃ φάρμακον κεῖται νόσῳ погов. Eur. ap. Plut. — каждой болезни - свое лекарство;ὡμολογημένον ἡμῖν κεῖται Plat. — между нами достигнуто соглашение (в том, что);ταῖς κειμέναις ζημίαις ἔνοχος γενέσθαι Lys. — подвергнуться положенным (по закону) наказаниям;τὰ ἐν γράμμασι τεθέντα καὴ κείμενα Plat. — писаные законоположения;τοῦτο κείσθω διηπορημένον Plat. — пусть это останется под сомнением;κείσθω τὸ Α παντὴ τῷ Γ ὑπάρχειν Arst. — положим, что А содержится во всяком Г;τὸ κείμενον Arst. — допущение, (пред)положение;μέ κινεῖν εὖ κείμενον погов. Plat. — не затрагивать рискованных вопросов8) находиться в (том или ином) положении, обстоятьεὖ κειμένων τῶν πρηγμάτων Her. — при благоприятном положении вещей;
ἀνατεὴ κ. Soph. — оставаться безнаказанным;εἰσορῶν, ὡς πάντα δεινὰ κἀπικινδύνως βροτοῖς κεῖται Soph. — учитывая, как все страшно и опасно для людей9) ( о деньгах) быть вложенным, быть внесенным, лежать10) возникнуть, быть(τί ἢ Λαβδακίδαις ἢ τῷ Πολύβου νεῖκος ἔκειτο; Soph.)
-
4 περιῤ-ῥέω
περιῤ-ῥέω (s. ῥέω), 1) rings umfließen, umströmen; c. acc., τὸν δ' (μοχλόν) αἷμα περίῤῥεε, Od. 9, 388; Her. 2, 29; Thuc. 4, 102; pass., Xen. An. 1, 5, 4; ἃς περιῤῥεῖν τὸν ἀέρα, Plat. Phaed. 111 a; u. übertr., οἱ ἐν τῇ παλαίστρᾳ ἅπαντες περιέῤῥεον ἡμᾶς κύκλῳ κομιδῇ, Charm. 155 d; λέγεται κύκλῳ τὸν τόπον περιῤῥεῠσαι τὸ πῦρ, Lycurg. 96; pass. ἱδρῶτι περιῤῥεόμενοι, S. Emp. pyrrh. 1, 238, wie αἵματι, von Blut triefend, Plut. Aem. P. 26. – 2) intrans., herumfließen, von allen Seiten herunterfließen od. -gleiten, z. B. von Fesseln, Xen. An. 4, 3, 8; vgl. Thuc. 4, 12; Luc. D. D. 4, 1. 19, 1; ἐλέφαντος περιῤῥυῆναι, hinunterfallen, Plut. Alex. 60, vgl. Artax. 15. – Uebertr., σοὶ δὲ πλουσία τράπεζα κείσϑω καὶ περιῤῥείτω βίος, Soph. El. 354, dir ströme das Leben, der Lebensbedarf über, du magst im Ueberfluß leben; οὐδενὸς περιῤῥέοντος, Nichts war überflüssig, Plut. Per. 16.
-
5 τέως
τέως, ep. u. ion. τείως, seltener τεῖος, adv., bisdahin, solange; eigtl. demonstratives Correlativum zu ἕως; Il. 20, 42 (s. am Ende die prosod. Bemerkung); ἕως ἐγὼ βίοτον συναγείρων ἠλώμην, τείως μοι ἀδελφεὸν ἄλλος ἔπεφνεν, während ich sammelte, unter der Zeit tödtete, Od. 4, 90; τέως, ἕως σαυτὸν λάϑῃς διαῤῥαγείς, Ar. Pax 32; Strab. 3, 4, 5; – andern Zeitbestimmungen entsprechend; τείως μέν – αὐτὰρ νῦν, Od. 16, 139; τέως μὲν ἐτόλμα – ἀλλ' ὅτε δή, 24, 162 ff.; φίλον τέως, νῦν δ' ἐχϑρόν, Aesch. Ch. 987; τέως μέν – νῦν δέ, Ar. Th. 449, vgl. Ran. 983; bei Her. τέως μέν – μετὰ δέ, 1, 11. 86. 94; τέως μέν – ἔπειτα δέ, 6, 83; τέως μέν, τέλος δέ, 1, 82. 2, 169; τέως μὲν ἐπιεικῶς οἷοί τε ἦσαν κατέχειν τὸ μὴ δακρύειν, bis dahin, ὡς δὲ εἴδομεν, Plat. Phaed. 117 c; τέως ἐλέγοντο, πρὶν ὁρίσασϑαι ἀποϑνήσκειν, Xen. An. 2, 5, 13; τέως μέν – ἐπεὶ δέ, Cyr. 5, 3, 17; – allein, unterdessen, wo aus dem Zusammenhange der Satz mit ἕως zu ergänzen: ποσσῆμαρ μέμονας κτερεϊζέμεν Ἕκτορα δῖον, ὄφρα τέως αὐτός τε μένω καὶ λαὸν ἐρύκω, damit ich so lange selbst bleibe, nämlich bis du bestattet hast, Il. 24, 657; τοῦτο δίδωμι ἐς γάμου ὥρην, σῇ ἀλόχῳ φορέειν, τείως δὲ φίλῃ παρὰ μητρὶ κείσϑω, Od. 15, 125 ff., vgl. 16, 170. 18, 190; Soph. Ai. 555; Eur. Heracl. 725; κἀγὼ μὲν ᾤμην οὓς τέως εὐεργέτησα δεομένους, ἕξειν φίλους, denen ich so lange Gutes gethan hatte, Ar. Plut. 834, vgl. Av. 1687 Pax 670; wie Plat. Menex. 235 c u. Andoc. 1, 81, τούτους ἐπιμελεῖσϑαι τῆς πόλεως, ἕως ἂν οἱ νόμοι τεϑεῖεν· τέως δέ, bis dahin aber, unterdessen aber; φίλοι τέως ὄντες, Isae. 1, 9; ὁ τέως χρόνος, Lys. 27, 16. 28, 3. 33, 1, bis dahin, wie Xen. An. 7, 6, 29; Pol. 2, 5, 10 u. a. Sp., wie Luc. Nigr. 4 Alex. 16; die alten Gramm. erklären πρότερον ἢ πάλαι; – es giebt auch Fälle, wo die Beziehung noch mehr zurücktritt, eine Weile, eine Zeit lang; Od. 15, 231; τέως μὲν οὖν ἐκρινόμεϑ'· εἶτα τῷ χρόνῳ κοινῇ ξυνέβημεν, Ar. Nubb. 67; Xen. An. 4, 2, 12; τέως μὲν οὖν ἠπόρει, Plat. Lys. 207 a, vgl. Lach. 183 e Rep. IV, 439 c; καταγελώμενος τέως, τότε δή, I, 330 d; – τέως ἄν c. conj., so lange wie, τέως ἂν παῖδες ὦσι, φιλοῦσι τοὺς ἄνδρας, Plat. Conv. 191 e; und so im Gesetze Dem. 24, 63. 105, vgl. 2, 21. 21, 16. – Sp. Epiker brauchten es auch für ἕως, um den Hiatus zu vermeiden, Herm. H h. Ven. 226 Cer. 66. 138; doch findet es sich so auch bei Her. 4, 165, wie Dem. 19, 326, ὅ, τέως ἦσαν Φωκεῖς σῷοι, οὐδεπώποτ' ἐποιήσαμεν; u. so auch τέως ἄν, wofür bei Dem. gew. v. l. τέως, ἕως ἄν. – [Die Messung ist wie bei ἕως im Hom. verschieden; Il. 19, 189, μιμνέτω αὖϑι τέως ἐπειγόμενός περ Ἄρηος, hat Hermann αὐτόϑι τεῖος ändern wollen; ein Schol. bemerkt, daß man hinter τέως eine kleine Pause machen müsse; Il. 20, 42, wo der Vers anfängt τέως Ἀχαιοί, und gelesen werden müßte τεῖος, haben Spitzner und Bekker nach einer v. l. der Schol. τόφρα aufgenommen. – Od. 16, 370 ist es einsylbig zu sprechen, αὐτόν· τὸν δ' ἄρα τέως μὲν ἀπήγαγεν οἴκαδε δαίμων, wie 24, 162.]
-
6 κεῖμαι
κεῖμαι (ΚΕΩ, vgl. κείω), κεῖσαι, auch κεῖαι, H. h. Merc. 254, κεῖται, ion. κέεται, Her., bei Luc. de dea Syr. κέαται; κεῖνται, ep. u. ion. (κείαται u.) κέαται, Il. 16, 24 u. öfter, κέονται, Od. 16, 232 Il. 22, 510; conj. κέωμαι, κῆται, 19, 32 Od. 2, 102, wofür Buttmann κεῖται als alte Conjunctivsorm beibehalten wollte; inf. κεῖσϑαι, ion. κέεσϑαι, Hippocr., partic. κείμενος. – Impf. ἐκείμην, ἔκειτο u. κεῖτο, Hom. auch κέσκετο, Od. 21, 41; ἔκειντο, κείατο, Il. 11, 192 u. öfter; auch κέατο, 13, 763. – Fut. κείσομαι, dor. κεισεῦμαι, Theocr. 3, 53. – 1) liegen, sowohl von Menschen u. Thieren, als von leblosen Dingen; – a) schlafend daliegen, schlafen, ruhen, Hom. u. Folgde; auch müssig daliegen, rasten, unthätig, unbeschäftigt sein, Il. 2, 688. 7, 230. 18, 121 u. sonst. – b) schwach, ohnmächtig, krank, verwundet daliegen, Il. 2, 721. 8, 537. 11, 659. 15, 240. 18, 435 Od. 5, 457. – c) todt daliegen, oft im Hom.; auch von den Begrabenen, κεῖται ϑανών Aesch. Pers. 317, κεῖσαι δ' ἀράχνης ἐν ὑφάσματι τῷδε Ag. 1471, ἐν ταὐτῷ τάφῳ κείσῃ Ch. 882, κεῖται δὲ νεκρὸς περὶ νεκρῷ Soph. Ant. 1225, νεοσφαγὴς κεῖται Ai. 883, κεῖται παρ' Ἅιδῃ Πόλυβος O. R. 972, ἐν Ἅιδο υ κείμενος El. 455, ἐν Ταρτάρῳ Pind. P. 1, 15, οἱ μὲν ἐν χωστοῖς τάφοις κεῖνται πεσόντες Eur. Rhes. 415; Her. 1, 67 u. öfter; Plat. Menex. 242 d; bes. in späterer Prosa, Hdn. 2, 1, 19. 7, 5, 15. – Hingeworfen, hingestreckt sein, von den Ringern, Ar. Nubb. 126; οὐ κειμένῳ πω τόνδε κομπάζεις λόγον Aesch. Eum. 560. – Von verwüsteten Städten, in Schutt u. Trümmern liegen, Sp., wie Lycophr. 252; ἐπανορϑοῦσα εἴ τι τῆς πόλεως ἔκειτο Plat. Rep. IV, 425 a. – d) im dauernden Unglück liegen; Od. 1, 46. 21, 88; πάντων ἄμμορος ἐν βίῳ κεῖται Soph. Phil. 138; ἐν οἵοις κείμεϑ' ἄϑλιοι κακοῖς Eur. Phoen. 1633. – e) weggeworfen, vernachlässigt, verachtet daliegen, Il. 5, 685 Od. 17, 296 u. öfter, bes. von den unbestattet daliegenden Todten; Aesch. ἄναγε μάν, δόμοι, πολὺν ἄγαν χρόνον χαμαιπετεῖς ἔκεισϑ' ἀεί Ch. 964. – 2) von Gegenden, Inseln, Städten, gelegen sein; Od. 7, 244. 9, 25. 10, 196; Aesch. frg. 316; Eur. Bacch. 18; πόλις, Ἀττική, Her. 1, 178. 6, 139; auch umschrieben, ἐν τῇ γῇ κείμενά ἐστι τὰ Σοῦσα, wie unser »ist gelegen«, 5, 49; Thuc. oft, u. Folgde; πόλις αὐτάρκη ϑέσιν κειμένη, eine Stadt von einer sich selbst genügenden Lage, Thuc. 1, 37, wie Hippocr. sagt τὰς πόλιας ταύτας ϑέσιν κέεσϑαι νοσερωτάτην, sie haben eine sehr ungesunde Lage. – Eben so von Sachen = sich an einem Orte befinden, sein; δίφρος, ϑρῆνυς κεῖται, Od. 17, 331. 410; εὐνή, 16, 35; οἶκος, 24, 358; κέσκετο μνῆμα 21, 41; ϑρόνος, κλίνη, χαλκήϊον, Her. 1, 9. 181. 4, 81; δίφρος, Plat. Rep. I, 328 c. – In vielen Vrbdgn entspricht es dem act. τίϑημι u. vertritt die Stelle des perf. pass. τέϑειμαι, gestellt, gelegt sein; εἰς ἀνάγκην κείμεϑα Eur. I. T. 620; εἰς ὀλίγην κεῖται κόνιν Agath. 51 (IX, 677); κεῖμαι εἰς Ἄϊδος εὐνάς Ep. ad. 677 (App. 260); niedergelegt, aufbewahrt u. dah. vorräthig sein; κτήματα, κειμήλια κεῖται ἐν δόμοις u. ä.; oft Hom.; βασιλῆϊ δὲ κεῖται ἄγαλμα Il. 4, 144; ähnl. κείσεταί σοι εὐεργεσία ἐν τῷ ἡμετέρῳ οἴκῳ ἀνάγραπτος Thuc. 1, 129; von der an der Wand hangenden Lyra, Od. 8, 225; von dem unter dem Bauche des Widders hangenden Odysseus, 9, 434; τράπεζαι ἔκειντο Lys. 13, 37; εὐκρινῶς κειμένας χύτρας Xen. Oec. 8, 19. – Uebertr. von Gemüthszuständen, πένϑος ἐνὶ φρεσὶ κεῖται, Trauer ist in, liegt auf der Seele, Od. 24, 423; ϑεῶν ἐν γούνασι κεῖται, es liegt in den Knieen, d. h. in der Macht der Götter, hängt von ihrer Bestimmung, ihrem Willen ab; ἐν ὑμῖν ὡς ϑεῷ κείμεϑα Soph. O. C. 247, wir ruhen in euch, hangen von euch ab, unsere Hoffnungen beruhen auf euch; ἐν γὰρ τῇ κλυτὰ πείρατα κεῖται ἀέϑλων Ap. Rh. 2, 424; ἐν τῇ συγκλήτῳ κεῖται, es steht beim Senat, hängt von ihm ab, Pol. 6, 15, 6; vgl. Schäfer zu D. Hal. de C. V. 439. – Bes. tritt das Verhältniß zu τίϑημι hervor in folgenden Vrbdgn: – a) κεῖται ἄεϑλον, der Kampfpreis ist ausgesetzt, Il. 23, 723; Her. 8, 26. 93; ὅπλων ἔκειτ' ἀγὼν πέρι Soph. Ai. 916; auch νεῖκος, O. R. 490. – b) vom Gesetz; νόμος τοῖς τ' ἐλευϑέροις ἴσος καὶ τοῖσι δούλοις αἵματος κεῖται πέρι, ist gegeben, besteht, Eur. Hec. 292; καινὰ κεῖσϑαι ϑέσμ' ἐν ἀνϑρώποις τανῦν Med. 494; βοηϑεῖν τοῖς νόμοις τοῖς κειμένοις, den bestehenden, vorhandenen Gesetzen, = τοῖς τεϑειμένοις, Ac. Plut. 914; νόμων ὅσοι ἐπ' ὠφελείᾳ τῶν ἀδικουμένων κεῖνται, die zum Nutzen der Beleidigten gegeben worden, Thuc. 2, 37, neben ὅσοι ἄγραφοι ὄντες; oft in Prosa νόμοι, νόμιμα, Plat. Legg. IV, 705 d XI, 930 e Polit. 300 d; νόμοι κεῖνται περί τινος Antiph. 6, 1 u. sonst; auch πάτρια ἔϑη, Plat. Polit. 299 d; auch mit ὑπό verbunden, Xen. Hem. 4, 4, 21, wie Dem. τῷ ὑφ' ἑαυτοῦ πρότερον κειμένῳ νόμῳ τἀναντία ϑεῖναι, 24, 62; νόμος κείμενος dem καινός entgeggstzt, 24, 25, womit Is. 6, 32 zu vgl., ὡς οὐκέτι κέοιτο ἡ συνϑήκη, nicht mehr bestehe; eben so κείμεναι ζημίαι, Lys. 14, 9, die gesetzlich bestimmten, festgesetzten Strafen, wie Thuc. 3, 45; Plat. Legg. X, 909 d, der auch τὰ ἐν γράμμασι τεϑέντα καὶ κείμενα vrbdt, VII, 793 b; das Ausgesprochene, Festgesetzte, ἐπεκύρουν τὰς κειμένας ὑπὸ τῶν ὑπατικῶν γνώμας D. Hal. 7, 47; ὡμολογημένον ἡμῖν κεῖται Plat. Polit. 300 e; τοῦτο ἡμῖν οὕτω κείσϑω, es soll so bestimmt, festgesetzt sein, Soph. 250 e. – Bes. bei Sp. κεῖται παρά τινι, es findet sich bei einem Schriftsteller, wird bei ihm gelesen, vgl. Ath. II, 58 b IV, 165 d. – c) vom Namen, κεῖται ὄνομα, der Name ist gegeben, Her. 4, 184; τῷ οὔνομα κεῖται Δύρας, er heißt Dyras, 7, 198; ὀρϑῶς αὐτῷ τὸ ὄνομα κεῖται Plat. Crat. 395 c; περὶ ἅττ' ἂν κέηται τὰ ὀνόματα Soph. 257 c; Xen. ὁ μὲν ἀλαζὼν ἔμοιγε δοκεῖ ὄνομα κεῖσϑαι ἐπὶ τοῖς Cyr. 2, 2, 12. – d) bei Adverbien; εὖ κεάμενα, das im guten Zustande Befindliche, Aesch. Ch. 682; ὡς πάντα δεινὰ κἀπικινδύνως βροτοῖς κεῖται Soph. Phil. 501; εἰ ταῦτ' ἀνατεὶ τῇδε κείσεται κράτη Ant. 481; εὖ κειμένων τῶν πρηγμάτων Her. 8, 102; μὴ κινεῖν εὖ κείμενον Plat. Phil. 15 e. – e) vom Gelde; κἄν τι πηρώσω γέ σοι τὸν παῖδα τύπτων, τἀργύριόν σοι κείσεται, das Geld soll erlegt werden, daliegen, Ar. Ran. 627; πολλὰ χρήματα ἐπὶ τῇ τούτου τρα-πέζῃ κεῖταί μοι, ist bei diesem Wechsler angelegt, Isocr. 17, 44; παρά τινι Plat. Epist. VII, 436 c. – f) von Weihgeschenken, die in den Tempeln niedergelegt od. aufgestellt sind, ἀνάϑημα κεῖται ϑεῷ.
-
7 εὔ-στομος
εὔ-στομος, 1) mit schönem, gutem Munde, ἵππος εὔστομος χαλινῷ, ein gutmäntig Pferd, das nicht hart-, noch weichmäulig ist, Plut. de audit. 3; κύνες, mit gutem Gebiß, Ggstz ἄστομος, Xen. Cyn. 4, 2; mit großer Oeffnung, von Bechern, Luc. Lexiph. 7; von einem Hafen, Poll. 1, 100. – Bei Hesych. = εὐπρόςωπος. – 21 schön redend, beredt, von der Flasche, M. Arg. 18 (IX, 229); vom Papagei sagt Ael., daß er ἀνϑρώπου στόμα εὐστομώτατα ὑποκρίνεται, H. A. 13, 18; φωνὴ ὀρνίϑων 16, 2. – Bes. Worte von guter Vorbedeutung sprechend, dah. εὔστομ' ἔχε = εὐφήμει, sage Nichts von übler Vorbedeutung, schweige, Soph. Phil. 201; ταῦτά μοι εὔστομα ἔστω, περὶ τούτων μοι εὔστομα κείσϑω, davon will ich schweigen, Her. 2, 171; τά γε παρ' ἐμοῦ ἔστω πρὸς ϑεοὺς εὔστομα, mit Ehrfurcht gegen die Götter gesprochen, Ael. N. A. 14, 28 E.; vgl. Piers. zu Moeris p. 475. – 31 dem Munde angenehm, wohlschmeckend, Theophr. u. Sp. – Adv. wohlsprechend, wohllautend, ᾐδον Aristaen. 2, 19; Ael. u. a. Sp., superl., Ael. N. A. 1, 43, öfter von Vögeln.
-
8 εἶεν
εἶεν, = εἴησαν, optat. praes. zu εἰμί, es mag sein, wird adverbial gebraucht u. bezeichnet den Uebergang von etwas vorläufig nicht weiter zu Erörterndem auf etwas Neues, Plat. oft, vollständig εἶεν, ἦν δ' ἐγώ, τοῠτο μὲν ἡμῖν οὕτω κείσϑω Rep. I, 350 d, so daß das Neue in einen Gegensatz tritt, mit ἀλλά, δέ u. ä. Oft folgt eine Frage, wie Plat. Prot. 312 e; Aesch. Ch. 719; imperat., Soph. El. 534, wo eben so das Folgende als etwas Neues besonders hervorgehoben werden soll, s. ἄγε; – εἶεν ἀκούω, ja doch, ich höre! Aesch. Ch. 655 u. Ar. Pax 663, wo die letzte Sylbe lang Ist.
-
9 ἕρμα
ἕρμα, τό, 1) (von ἔρδω, ἐρείδω) die Stütze, bes. diejenigen, welche unter die Schiffe gestellt werden, wenn diese aufs Land gezogen sind, damit sie nicht faulen, νῆα μὲν οἵγε μέλαιναν ἐπ' ἠπείροιο ἔρ υσσαν – ὑπὸ δ' ἕρματα μακρὰ τάνυσσαν Il. 1, 485; ὑπὸ δ' ᾕρεον ἕρματα νηῶν 2, 154; H. h. Apoll. 507; übertr., ἕρμα πόληος, Stütze der Stadt, von Menschen, Il. 16, 449 Od 23, 121, womit Simonds. 85 (XIII, 26) zu vergleichen, der von Periander sagt σήμαινε λαοῖς ἕρμ' ἔχων Κορίνϑο υ. – Der Stützpunkt, Grundlage, τοῠτο οἷον ἕρμα πόλεως ἡμῖν κείσϑω τὰ νῠν Plat. Legg. V, 737 a; ἕρμα τῆς πολιτείας βέβαιον Plut. reip. ger. praec. 18. – In der Rennbahn der Stein, der den Punkt des Auslaufens bezeichnet, ἀφετήριον ἕρμα Philox. ep. (IX, 319). – Der Pfeil heißt bei Hom. μελαινέων ἕρμ' ὀδυνάων, der die Schmerzen begründet, auf dem die Schmerzen gleichsam ruhen, der Träger der Schmerzen, Il. 4, 117, welchen Vers Aristarch verwarf. – Auch der das Schiff niederhaltende, gleichsam stützende Ballast, Ar. Av. 1492; πρὸς τύχην μεγάλην πολὺ πνεῠμα καὶ σάλον ἔχουσαν ἕρματος πολλοῠ καὶ κυβερνήτου μεγάλου δεόμενον Plut. ad. princ. inerud. 5. Aehnl. Arist. von den Bienen, ὅταν δ' ἄνεμος ᾖ μέγας, φέρο υσι λίϑον ἐφ' ἑαυταῖς, ἕρμα πρὸς τὸ πνεῠμα H. A. 9, 40, vgl. 9, 12. – Uebertr., ἕρμα δῖον λαβοῠσα, von einem Gott die Leibesfrucht empfangen habend, Aesch. Suppl. 575. – 2) Klippen, Felsen, Sandbänke, auf die das Schiff auffährt, ἄφαντον Aesch. Ag. 979; übertr., τὸν πρὶν ὄλβον ἕρματι προςβαλὼν Δίκας Eum. 534; κακοὺς δ' ἐφ' ἕρμα στερεὸν ἐκβάλλο υσι γῆς Eur. Hel. 854; in Prosa, Her. 7, 183; μὴ ὥσπερ περὶ ἕρμα περιβάλῃ τὴν ναῠν Thuc. 7, 25, wie Plat. ἐξαίφνης πταίσαντα ὥςπερ πρὸς ἕρματι πρὸς τῇ πόλει Rep. VIII, 553 b; Sp., ἕρματα ὕφαλα D. Hal. 1, 52. – Allgemeiner, Hügel, πρὸς ἕρμα ( conj. für ἕργμα) τυμβόχωστον ἔρχομαι, zum Grabhügel, Soph. Ant. 841; ἕρμα γῆς ἁπαλόν, eine Stelle von weichem Grunde, App. B. C. 5, 101; – ἕρματα τῶν ϑεμελίων, die Ruinen, D. Sic. 5, 70. – 31 ( εἴρω) nur im plur., Ohrringe, Ohrgehänge, Il. 14, 182 Od. 18, 297. Vgl. ὅρμος. – Uebh. Bande, Fessel, Ael. H. A. 17, 25. 37. – Vgl. Buttm. Lexil. I p. 111 – 115.
-
10 ῥιπτάζω
ῥιπτάζω, frequentat. von ῥίπτω, häufig, wiederholt hin- und herschleudern; als Mißhandlung, ϑεοὺς κατὰ δῶμα, Il. 14, 257; ὀφρύσι ῥιπτάζειν, mit den Augenbrauen zucken, häufige Bewegungen machen, h. Merc. 279; πολλαῖς ἀγρυπνίαις ἐῤῥιπτασμένον, Ar. Lys. 27, auf dem Bette hin- und hergeworfen; sp. D., ἐν κόλποισιν ἐκείνης ῥιπτασϑεὶς κείσϑω, Mel. 102 (V, 165). – Auch in sp. Prosa, τῇ γνώμῃ πολλὰ ῥιπτασϑεὶς ἐπ' ἀμφότερα Plut. Cic. 37.
-
11 ευστομος
21) с крепкой хваткой(κύνες Xen.)
2) с послушным ртомἵππος εὔ. τῷ χαλινῷ Plut. — лошадь, повинующаяся узде
3) широкогорлый(ποτήρια Luc.)
4) красноречивый(φύσις τινός Anth.)
5) шутл. делающий красноречивым, развязывающий язык(λάγυνος Anth.)
6) воздерживающийся от неподобающих слов, т.е. хранящий благоговейное молчаниеπερὴ τούτων μοι εὔστομα κείσθω Her. — об этих (египетских мистериях) я (благоговейно) умолчу;
εὔστομ΄ ἔχε! Soph. — (за)молчи! тише! -
12 εἶἑν
εἶἑν (for the aspiration, found in cod. Rav. of Ar., etc., cf. A.D. Synt.319.26, An.Bachm.1.208), Particle used in dialogue and oratory, in passing to the next point,A well, quite so, very good, Ar.Nu. 1075, Pl.Ap. 19a, etc.; "e: folld. by a question, Ar.Nu. 176, etc.; εἶἑν· τί δῆτα .. ; S.Ph. 1308;εἶἑν· καὶ δὴ τεθνᾶσι E.Med. 386
: folld. by imper., S.El. 534; in argument, so far so good: εἶἑν, ἐρεῖ δέ .. Antipho 4.2.3; εἶἑν, τοῦτο μὲν ἡμῖν κείσθω· ἔφαμεν δέ .. Pl.R. 350d; εἶἑν, ἀλλὰ νὴ Δία .. D.20.75, cf. D. Chr.17.19, etc.; . [At the beginning of a trimeter, εἶἑν, ἀκούω, A.Ch. 657, Ar. Pax 663: extra versum in E. l.c.] -
13 εὔστομος
A with mouth of good size, of dogs, X.Cyn.4.2; of horses, εὔ. τῷ χαλινῷ well-bitted, opp. ἄστομος, Plu.2.39a.II speaking well, eloquent, AP14.10.8 ([comp] Comp.), Ptol. Tetr. 166; making eloquent,λάγυνος AP9.229
(Marc.Arg.). Adv. - μως with clear utterance, Ael.NA4.42: [comp] Sup. - ώτατα ib.13.18; melodiously, ib.1.43;ᾖδον Aristaenet.2.19
.2 like εὔφημος, avoiding words of ill omen, and so, keeping silence, περὶ μὲν τούτων.. μοι.. εὔστομα κείσθω on these things.. let me keep a religious silence, Hdt. 2.171, cf. Ael.NA14.28, Porph.Abst.2.36; εὔστομ' ἔχε peace, be still! S.Ph. 201 (lyr.).III pleasant to the mouth, palatable, Thphr.HP 2.6.10 ([comp] Comp.),4.3.4, Sor.1.94, Dsc.1.110 ([comp] Comp.).Greek-English dictionary (Αγγλικά Ελληνικά-λεξικό) > εὔστομος
-
14 πλούσιος
A wealthy, opulent, opp. πένης, πενιχρός, Hes.Op.22, h.Merc. 171, Thgn. 621, etc.;πτωχὸς ἀντὶ πλουσίου S.OT 455
;ἐμοὶ πένης.. πλουσίου μᾶλλον ξένος E.El. 395
;μέγα π. Hdt.1.32
; πλουσίῳ χαίρειν γένει in his rich and lordly race, S.OT 1070: prov., .2 c. gen. rei, rich in a thing, ὁ δαίμων δ' ἐς ἐμὲ πλούσιος ;π. οὐ χρυσίου, ἀλλ' οὗ δεῖ τὸν εὐδαίμονα πλουτεῖν Pl. R. 521a
;-ώτερος εἰς τὸ γῆρας.. φρονήσεως Id.Plt. 261e
.3 c. dat.,π. τοῖς ἀχρήστοις καὶ περιττοῖς Plu.Cat.Ma.18
;εἴκοσι μύξαις π... λύχνος Call.Epigr.56
;π. ἐν ἐλέει Ep.Eph.2.4
.II of things,σοὶ δὲ π. τράπεζα κείσθω
richly furnished,S.
El. 361; ample, abundant,κτερίσματα E.Tr. 1249
;ὕδωρ Id.Fr.316.3
: [comp] Sup., . Adv.-ίως, ἱρὸν π. κατεσκευασμένον ἀναθήμασι Id.2.44
;π. ταφήσεται E.Alc.56
;κοίτας.. π. σεσαγμένας Eup.76
, cf. Ph.2.400, etc.;νέον π. ἐπικηρυκευόμενον Aristaenet.2.1
.Greek-English dictionary (Αγγλικά Ελληνικά-λεξικό) > πλούσιος
-
15 πρόσκειμαι
A v. κεῖμαι), serving as [voice] Pass. to προστίθημι, to be placed or laid by or upon, lie by or upon, οὔατα προσέκειτο handles were upon it, Il.18.379; τῇ θύρᾳ πρόσκεισο keep close to the door, Ar.V. 142, cf. E.Ph. 739; δοκοὶ τῷ τείχει.. προσκείμεναι lying near the wall, Th.4.112; of places, lie near, be adjacent,τῷ καλῷ ἀκρωτηρίῳ Plb.3.24.2
, etc.; ὁ προσκείμενος [ ἵππος] the inside horse (turning a corner), S.El. 722: metaph., πρόσκειται τὸ κάλλος ( ὁ καλός ap. Stob.)τῷ ἀγαθῷ X.Oec.6.15
.3 of pessaries, to be applied, remain in place, Hp.Nat.Mul. 109, Mul.1.37.II generally, to be involved in or bound up with,εἴ τῳ πρόσκειμαι χρηστῷ S.El. 240
(lyr.); ᾧ σὺ πρόσκεισαι κακῷ ib. 1040; ; cf. infr. 111.2 to be attached or devoted to, τινι Hdt. 6.61;τῷ δήμῳ Th.6.89
, etc.: abs., θεραπεύων π. Id.8.52; devote oneself to the service of a god,τῷ Διονύσῳ D.C.51.25
; π. διάκονος καὶ ἀκόλουθος ἐκείνῳ (sc. τῷ θεῷ) Arr.Epict.4.7.20; also of things, π. τῷ λεγομένῳ put faith in a story, Hdt.4.11; π. οἴνῳ, τῇ φιλοινίῃ, to be addicted to wine, Id.1.133, 3.34; ἄγραις devote oneself to hunting, S.Aj. 407 (lyr.);ταῖς ναυσί Th.1.93
, cf. 8.89;τῇ τοῦ ὄντος ἰδέᾳ Pl.Sph. 254a
;τῇ τοῦ Ὁμήρου ποιήσει Paus.2.21.10
;τοῖς Δημοσθένους λόγοις Aristid.2.315J.
;θειασμῷ Th.7.50
, Plu.Nic.4.3 urge, entreat, solicit,Κύρῳ π. δῶρα πέμπων Hdt.1.123
; π. αὐτῷ ἀξιοῦντες .. X.HG3.4.7: abs., ἐπηκολούθουν κἠντιβόλουν προσκείμενοι with importunity, Ar.Fr. 543; προσκείμενος ἐδίδασκε with zeal, Th.7.18;δεόμενοι προο έκειντο Plu. Per.33
.b in military sense, press hard, pursue closely,ἡ ἵππος προσέκειτο πᾶσα Hdt.9.57
, cf. 40,60;ᾗ μάλιστα αὐτοῖς προσκέοιντο Th.4.33
, etc.; τὸ προσκείμενον the pressure of the enemy, Hdt.9.61; : metaph.,ἀνάγκης ἀεὶ προσκειμένης Pl.Phdr. 240e
: rarely c. acc., (s.v.l.).III to be assigned to, fall to, belong to,τοῖσι θεῶν τιμὴ αὕτη πρόσκειται Hdt.1.118
, cf. 2.83, etc.; τῷ πρόσκειμαι δούλα; E.Tr. 185 (lyr.), cf. Hdt.1.196; of qualities,τὴν ἀβουλίαν ὅσῳ μέγιστον ἀνδρὶ πρόσκειται κακόν S.Ant. 1243
;βραχεῖ λόγῳ δὲ πολλὰ π. σοφά Id.Fr. 102
;ἦ πόλλ' ἀγρώταις σκαιὰ π. φρενί E.Rh. 266
; ; τὸ ῥῆμα πρόσκειται τῇ προτέρᾳ τέρᾳ αἰτιατικῇ belongs to.., A.D.Synt.243.20; to be laid upon as a charge, business, , cf. 1.119;ἐμοὶ τοῦτο π., μηδένα πελάζειν δόμοις E.Hel. 443
;ἄλλῳ δ' ἄλλο π. γέρας, σὲ μὲν μάχεσθαι, τοὺς δὲ βουλεύειν καλῶς Id.Rh. 107
; of punishments,προσκειμένης ζημίας τῷ πωλοῦντι X.Vect.4.21
(sed leg. προκ-).2 to be added or attached to, ἄλγος ἄλγει π. E.Alc. 1039;ἐπὶ τοῖς πάλαι κακοὶς π. πῆμα Id.Heracl. 483
;κέρδος πρὸς ἔργῳ Id.Rh. 162
;π. τῇ πόλει ὑπὸ τοῦ θεοῦ ὥσπερ ἵππῳ Pl.Ap. 30e
; ἐχθρὰ δὲ τῷ θανόντι προσκείσει thou wilt be for ever hated by.., S.Ant.94;ταῦτα προσκείσθω τοῖς εἰρημένοις Isoc.15.196
: abs.,ἡ χάρις προσκείσεται S.OT 232
; ; αἱ γραφαὶ (of νώ)οὐκ ἔχουσι τὸ ῑ προσκείμενον A.D.Pron.86.12
; τὰ ἀντίγραφα οὐκ ἔχει προσκείμενον τῷ φρενιτικοί τὸ εἰσίν" Gal.16.491, cf. 840.3 Arith. and Geom., to be added, opp. ἀφῃρῆσθαι, Arist.EN 1132b7, cf. 1138a19, PCair.Zen.707.3, 709.7 (iii B.C.); προσκείσθω ποτί .. Archim.Spir.10; also κοινὸς -κείσθω λόγος let the ratio be multiplied into both, Papp.66.28.4 in Logic, to be added as a determinant (v.πρόσθεσις 111.2
),τὸ προσκείμενον Arist.Int. 21a21
; τοῖς ὅροις, ἄλλῳ π., Id.APr. 30a1, Metaph. 1029b31; so later, to be specified or given in a document, ὁ αὐτὸς χρόνος π. BGU 388 ii 37 (ii A.D.), cf. PRyl.421.36 (iii A.D.), etc.Greek-English dictionary (Αγγλικά Ελληνικά-λεξικό) > πρόσκειμαι
-
16 ἀμφιπλέκω
A :—twine round, (lyr.); αὔραν ἀμφιπλέκειν καλάμοις, of musician, Telest.2.4; embrace, Opp.H.4.158; so in [voice] Pass., Orph.l.c.Greek-English dictionary (Αγγλικά Ελληνικά-λεξικό) > ἀμφιπλέκω
-
17 ἕρμα
A prop, support: in pl., of the props used to keep ships upright when hauled ashore,νῆα..ἐπ' ἠπείροιο ἔρυσσαν ὑψοῦ ἐπὶ ψαμάθοις, ὑπὸ δ' ἕρματα μακρὰ τάνυσσαν Il.1.486
, cf. 2.154: metaph., of men, ἕ. πόληος prop or stay of the city, 16.549, Od.23.121, Epigr.Gr. 452.11 ([place name] Syria); τοῦτο..οἷον ἕ. πόλεως κείσθω as a foundation for the city, Pl.Lg. 737b;ὥσπερ ἕ. τῆς πολιτείας βέβαιον Plu.2.814c
;ἕ. ἐχέγγυον [ἑταιρίας] D.C.Fr.40.15
;ὥσπερ ἕρματος ἀεὶ δεόμενοι τῆς τροφῆς Gal.19.208
.2 sunken rock, reef, Alc.Supp.26.6, Hdt.7.183, Th. 7.25, E.Hel. 854;ἄσημα ἕ. Anacr.38
;ἄφαντον ἕ. A.Ag. 1007
(lyr.), cf.Eu. 564 (lyr.);ἕ. ὕφαλα D.H.1.52
; ἕ. γῆς ἁπαλόν a soft bank of mud, App.BC5.101.3 cairn, barrow,πρὸς ἕρμα τυμβόχωστον..τάφου S.Ant. 848
(lyr., nisi leg. ἕργμα); Ἑρμᾶν ἀφετήριον ἕρμα starting-post, AP9.319 (Philox.); ἕρματα τῶν θεμελίων ruins of the foundations, D.S.5.70.4 that which keeps a ship steady, ballast, Plu.2.782b; of stones with which cranes and bees were supposed to steady themselves in their flight, Arist.HA 597b1, 626b25;μετὰ τῶν γεράνων ἀναχωρῶ πάλιν, ἀνθ' ἕρματος πολλὰς καταπεπωκὼς δίκας Ar.Av. 1429
: metaph.,τῆς ψυχῆς ἐχούσης ἕ. Chrysipp.Stoic.2.299
;τὸ ἀπὸ τῆς φρονήσεως ἕ. Socr.
ap. Stob.3.3.61;οἷον ἕ. τὴν τῶν γερόντων ἀρχὴν θεμένη Plu.Lyc.5
;οὔτε τι ἕ. ἐν τῇ ψυχῇ ἔχει D.C.46.3
; also λαβοῦσα ἕ. Δῖον having conceived by Zeus, A.Supp. 580 (lyr.); so perh. μελαινέων ἕρμ' ὀδυνάων freight of dark pains, Il.4.117 (athetized by Aristarch.). -
18 κεῖμαι
κεῖμαι, κεῖσαι, κεῖται, 3 pl. κεῖνται, κέαται, κείαται, subj. κῆται, imp. κεῖσο, κείσθω, inf. κεῖσθαι, part. κείμενος, ipf. (ἐ) κείμην, 3 pl. κέατο, κείατο, iter. 3 sing. κέσκετο, fut. κείσομαι: lie, be placed or situated, of both persons and things, and often virtually a pass. to τίθημι, as κεῖται ἄεθλα, prizes ‘are offered,’ Il. 23.273; freq. where we say ‘stand,’ δίφρος, θρῆνυς, Od. 17.331, 410; fig., πένθος ἐπὶ φρεσὶ κεῖται, Od. 24.423; ταῦτα θεῶν ἐν γούνασι κεῖται, ‘rest’ in their disposal; see γόνυ.A Homeric dictionary (Greek-English) (Ελληνικά-Αγγλικά ομηρικό λεξικό) > κεῖμαι
-
19 κεῖμαι
κεῖμαι, (1) liegen, sowohl von Menschen u. Tieren, als von leblosen Dingen; (a) schlafend daliegen, schlafen, ruhen; auch müßig daliegen, rasten, untätig, unbeschäftigt sein; (b) schwach, ohnmächtig, krank, verwundet daliegen; (c) tot daliegen; auch von den Begrabenen. Hingeworfen, hingestreckt sein (von den Ringern). Von verwüsteten Städten, in Schutt u. Trümmern liegen; (d) im dauernden Unglück liegen; (e) weggeworfen, vernachlässigt, verachtet daliegen; bes. von den unbestattet daliegenden Toten. (2) von Gegenden, Inseln, Städten, gelegen sein; auch umschrieben, ἐν τῇ γῇ κείμενά ἐστι τὰ Σοῦσα, wie unser 'ist gelegen'; πόλις αὐτάρκη ϑέσιν κειμένη, eine Stadt von einer sich selbst genügenden Lage; τὰς πόλιας ταύτας ϑέσιν κέεσϑαι νοσερωτάτην, sie haben eine sehr ungesunde Lage. Eben so von Sachen = sich an einem Orte befinden, sein; niedergelegt, aufbewahrt u. dah. vorrätig sein; von der an der Wand hangenden Lyra; von dem unter dem Bauche des Widders hangenden Odysseus. Übertr. von Gemütszuständen, πένϑος ἐνὶ φρεσὶ κεῖται, Trauer ist in, liegt auf der Seele; ϑεῶν ἐν γούνασι κεῖται, es liegt in den Knieen, d. h. in der Macht der Götter, hängt von ihrer Bestimmung, ihrem Willen ab; ἐν ὑμῖν ὡς ϑεῷ κείμεϑα, wir ruhen in euch, hangen von euch ab, unsere Hoffnungen beruhen auf euch; ἐν τῇ συγκλήτῳ κεῖται, es steht beim Senat, hängt von ihm ab. Bes. tritt das Verhältnis zu τίϑημι hervor in folgenden Vrbdgn: (a) κεῖται ἄεϑλον, der Kampfpreis ist ausgesetzt; (b) vom Gesetz; νόμος τοῖς τ' ἐλευϑέροις ἴσος καὶ τοῖσι δούλοις αἵματος κεῖται πέρι, ist gegeben, besteht; βοηϑεῖν τοῖς νόμοις τοῖς κειμένοις, den bestehenden, vorhandenen Gesetzen; νόμων ὅσοι ἐπ' ὠφελείᾳ τῶν ἀδικουμένων κεῖνται, die zum Nutzen der Beleidigten gegeben worden; ὡς οὐκέτι κέοιτο ἡ συνϑήκη, nicht mehr bestehe; eben so κείμεναι ζημίαι, die gesetzlich bestimmten, festgesetzten Strafen; das Ausgesprochene, Festgesetzte; τοῦτο ἡμῖν οὕτω κείσϑω, es soll so bestimmt, festgesetzt sein; κεῖται παρά τινι, es findet sich bei einem Schriftsteller, wird bei ihm gelesen; (c) vom Namen, κεῖται ὄνομα, der Name ist gegeben; τῷ οὔνομα κεῖται Δύρας, er heißt Dyras; (d) bei Adverbien; εὖ κεάμενα, das im guten Zustande Befindliche; (e) vom Gelde; κἄν τι πηρώσω γέ σοι τὸν παῖδα τύπτων, τἀργύριόν σοι κείσεται, das Geld soll erlegt werden, daliegen; πολλὰ χρήματα ἐπὶ τῇ τούτου τρα-πέζῃ κεῖταί μοι, ist bei diesem Wechsler angelegt; (f) von Weihgeschenken, die in den Tempeln niedergelegt od. aufgestellt sind -
20 περιῤῥέω
περιῤ-ῥέω, (1) rings umfließen, umströmen; pass. ἱδρῶτι περιῤῥεόμενοι, wie αἵματι, von Blut triefend; (2) intrans., herumfließen, von allen Seiten herunterfließen od. -gleiten, z. B. von Fesseln; ἐλέφαντος περιῤῥυῆναι, hinunterfallen. Übertr., σοὶ δὲ πλουσία τράπεζα κείσϑω καὶ περιῤῥείτω βίος, dir ströme das Leben, der Lebensbedarf über, du magst im Überfluß leben; οὐδενὸς περιῤῥέοντος, nichts war überflüssig
- 1
- 2
См. также в других словарях:
κείσθω — κέω to lie down pres imperat mp 3rd sg (attic epic) κεῖμαι Aër. pres imperat mp 3rd sg … Greek morphological index (Ελληνική μορφολογικούς δείκτες)
εύστομος — η, ο (ΑΜ εὔστομος, ον) ευφραδής, εύγλωττος αρχ. 1. (για ζώα και ιδιαίτερα για σκυλιά) αυτός που έχει ισχυρό στόμα («αἱ κύνες ἀπὸ τῶν προσώπων φαιδραὶ καὶ εὔστομοι», Ξεν.) 2. (για ποτήρια) με μεγάλο στόμιο 3. (για λιμάνι) αυτός που έχει μεγάλη… … Dictionary of Greek
κείμαι — (ΑΜ κεῑμαι) 1. είμαι τοποθετημένος κάπου, βρίσκομαι κάπου, έχω θέση, εδρεύω, απαντώ 2. είμαι ξαπλωμένος στο έδαφος 3. κατάκειμαι, απόκειμαι, είμαι θαμμένος, βρίσκομαι νεκρός, κείτομαι («ενθάδε κείται») 4. (για νόμους) ισχύω, έχω κύρος, έχω τεθεί … Dictionary of Greek
περιρρέω — ΝΜΑ 1. (για υγρό) ρέω, κυλώ γύρω από κάποιον ή από κάτι, περιβρέχω, περιχύνω κάποιον ή κάτι («νῆσον περιρρέει Νεῑλος», Ηρόδ.) 2. παθ. περιρρέομαι περιβάλλομαι από νερό, περιβρέχομαι («περιερρεῑτο δ αὕτη ὑπὸ τοῡ Μάσκα κύκλῳ», Ξεν.) αρχ. 1. (για… … Dictionary of Greek
πλούσιος — α, ο / πλούσιος, ία, ιον, ΝΜΑ, και πλούτιος Α 1. αυτός που έχει πολύ υλικό πλούτο, μεγάλη κινητή ή ακίνητη περιουσία, εύπορος 2. αυτός που έχει σε μεγάλη αφθονία, σε πλησμονή, ένα πράγμα ή μια ιδιότητα (α. «οι ομορφιές τσ ήσαν πολλές, τα κάλλη τζ … Dictionary of Greek
τέως — Oνομασία αρχαίων πόλεων. 1. Πόλη και λιμάνι της Ιωνίας στη Λυδία, σύμμαχος των Αθηναίων τον 5o αι. Αποσχίστηκε από την αθηναϊκή συμμαχία εξαιτίας της Σικελικής Εκστρατείας. Είχε ναό του Διονύσου, ιωνικού ρυθμού, που χτίστηκε από τον Ερμογένη το… … Dictionary of Greek