-
21 εὐνήτης
Greek-English dictionary (Αγγλικά Ελληνικά-λεξικό) > εὐνήτης
-
22 εὐνήτωρ
Greek-English dictionary (Αγγλικά Ελληνικά-λεξικό) > εὐνήτωρ
-
23 εὐνάσιμος
εὐν-άσιμος, ον,Greek-English dictionary (Αγγλικά Ελληνικά-λεξικό) > εὐνάσιμος
-
24 εὐναστήρ
A = εὐνητήρ, Lyc. 144:—fem. [full] εὐνάστειρα, metaph., Androm. ap. Gal.14.36.Greek-English dictionary (Αγγλικά Ελληνικά-λεξικό) > εὐναστήρ
-
25 εὐνατήριον
εὐν-ᾱτήριον, τό,A bed-chamber, A.Pers. 160 (troch.), S.Tr. 918 (pl.); marriage-chamber, E.Or. 590. ([full] εὐναστήριον is a later form found in codd. of S. and E. ll. cc.)Greek-English dictionary (Αγγλικά Ελληνικά-λεξικό) > εὐνατήριον
-
26 εὐνάω
Aεὔνησα Od.4.440
:—[voice] Pass., [tense] aor. 1 εὐνήθην v. infr., etc.: [tense] pf.εὔνημαι AP7.397
(Eryc.): ([etym.] εὐνή):—poet. Verb, = εὐνάζω, rare in Trag.:2 lay asleep, lull to sleep,φρουρὸν ὄφιν A.
R.4.87: metaph.,τῆς δ' εὔνησε γόον Od. 4.758
; κάματον, ἐλπίδας, χόλον, AP10.12, 4.3b.41 (Agath.), Nonn.D. 13.276:—[voice] Pass., make one's couch, prob. in S.Aj. 604 (lyr.); lie asleep, esp. of death,εὐνήθης ὕπνον ὀφειλόμενον AP7.78
(Dionys. Cyz.), cf. 397 (Eryc.); ; of a dog, to lie kennelled, Id.OC 1571 (lyr.):—Hom. only in [tense] aor. [voice] Pass., of the winds,παύσασθαι δ' ἐκέλευσε καὶ εὐνηθῆναι Od.5.384
; elsewh. of sexual intercourse, 10.296, al.; φιλότητι or ἐν φιλότητι εὐνηθέντε, Il. 3.441, 14.314, cf. 331, al.: c. dat. pers., to be bedded with.., θεὰ βροτῷ εὐνηθεῖσα, γυνὴ θεῷ εὐνηθεῖσα, 2.821, 16.176;παρ' ἀνδράσιν εὐνηθεῖσαι Hes.Th. 967
.II [voice] Med., stupefy with narcotics, Aret.CA2.5. -
27 εὐνή
Aεὐνῆφι, -φιν Od.2.2
, al.:— bed,εὐνῇ ἔνι μαλακῇ Il.9.618
, etc.;ἔβη εἰς εὐνήν Od. 1.427
, etc.;ὄρνυτ' ἄρ' ἐξ εὐνῆφιν Od.2.2
, al.: in Cret. Prose, .3 εὐναὶ νυμφάων their abode, Il.24.615; of animals,συφεοὺς δυοκαίδεκα ποίει.. εὐνὰς συσί Od.14.14
; lair of a deer, 4.338, Il.11.115; [νεβρὸν] ἐξ εὐνῆφι θορόντα 15.580
; form of a hare, X.Cyn. 6.16; nest, S.Ant. 425; κριοῦ εὐναί, a place in Colchis where the ram of Phrixus rested, A.R.4.116.4 marriage-bed,μεμνημένος οὔτε τι σίτου οὔτ' εὐνῆς Il.24.130
;εὐνῆς ἐπιβήμεναι 9.133
;ἐξ εὐνῆς ἀνστᾶσα 14.336
; usu. with some word added to denote this,ἔτλην ἀνέρος εὐνήν 18.433
;ἀνδρὸς ἐν εὐνῇ ἤθελον εὐνηθῆναι Od.4.333
;ἀπανήνασθαι θεοῦ εὐνήν 10.297
;ἐμίγην φιλότητι καὶ εὐνῇ Il.3.445
, etc.;ζαλωτὸν ὁμόφρονος εὐνᾶς Pi.O.7.6
;εὐναῖς ἀνανδρώτοισι S.Tr. 109
(lyr.); εὐναὶ γαμήλιοι, νυμφίδιοι, κρύφιαι, E.Med. 1027, Alc. 886 (anap.), El. 720 (lyr.); without such a word,Διὸς εὐναί Pi.P.2.27
; ἄλλην τιν' εὐνὴν ἀντὶ σοῦ στέργει πόσις; E.Andr. 907, cf. Hipp. 1011; of Pyrrha and Deucalion,ἄτερ εὐνᾶς κτισσάσθαν λίθινον γόνον Pi.O.9.44
; (lyr.).5 one's last bed, the grave,ἔνθα σ' ἔχουσιν εὐναί A. Ch. 318
(lyr.);εἰς εὐνὴν πατρός S.El. 436
;Ἄϊδος εὐνάς Epigr.Gr.431
(Antioch.) (so some take Τυφωέος εὐναί in Il.2.783).II pl. εὐναί, stones thrown out from the prow and used as anchors,ἐκ δ' εὐνὰς ἔβαλον, κατὰ δὲ πρυμνήσι' ἔδησαν Il.1.436
, = Od.15.498; ὕψι δ' ἐπ' εὐνάων ὁρμίσσομεν we will let the ships ride at anchor in deep water, Il.14.77;εὐνὰς δ' ἔνθ' ἔβαλον κατὰ βένθεος Q.S.12.346
; even of iron anchors, Sch.Il.1.436.—Rare in early Prose, X.Mem.3.11.8: in pl., Th.Il.cc., Pl.Prt. 321a, R. 415e, Plt. 272a. -
28 εὐνῆθεν
εὐν-ῆθεν, Adv.A from, out of bed, Od. 20.124, A.R.2.197.Greek-English dictionary (Αγγλικά Ελληνικά-λεξικό) > εὐνῆθεν
-
29 εὔνημα
-
30 εὐ-νομία
εὐ-νομία, ἡ, 1) gute Gesetze, gesetzliche Ordnung, einmal bei Hom., Odyss. 17, 487 ϑεοὶ ἐπιστρωφῶσι πόληας, ἀνϑρώπων ὕβριν τε καὶ εὐνομίην ἐφορῶντες, Scholl. εὐνομίην: ἅπαξ εἴρηται παρὰ τῷ ποιητῇ; Plat. Soph. 216 b ὕβρεις τε καὶ εὐνομίας τῶν ἀνϑρώπων καϑορᾶν, wie auch H. h. 30, 11 den plur. hat, εὐνομίῃσι πόλιν κάτα κοιρανέουσι. Das Wort νόμος kommt bei Hom. nicht vor, denn Zenodots Lesart Odyss. 1, 3 πολλῶν δ' ἀνϑρώπων ἴδεν ἄστεα καὶ νόμον ἔγνω is. Scholl.) ist ohne Zweifel zu verwerfen; das Wort εὐνομίη leitete Aristarch von εὖ νέμεσϑαι ab, s. Lehrs Aristarch. ed. 2 p. 348. – Pind. εὐν. ἀπόλεμος, der Friede, P. 5, 67, u. personificirt, s. nom. pr.; vgl. καὶ σέο φῶτες πρὸς βαιὸν τόξων εὐνομίην ἄγομεν, wir haben Ruhe vor deinem Bogen, Alph. 3 ( Plan. 212). Bes. = die Beobachtung der Gesetze, wie Arist. pol. 4, 8 bemerkt οὐκ ἔστι δὲ εὐνομία τὸ εὖ κεῖσϑαι τοὺς νόμους, μὴ πείϑεσϑαι δέ ff.; Plat. defin. 413 e εὐν. πειϑαρχία νόμων σπουδαίων; vgl. Soph. ϑεῶν ϑέσμι' ἐξήνυσ' εὐνομίᾳ σέβων μεγίστᾳ, Ai. 699; Ar. Av. 1540; – in Prosa, εἶναι ἐν Αἰγύπτῳ πᾶσαν εὐνομίην Her. 2, 124; ὅταν παῖδες εὐνομίαν διὰ τῆς μουσικῆς εἰςδέξωνται Plat. Rep. IV, 425 a; ἐν ταῖς ψυχαῖς Legg. XII, 960 d. – Long. 2, 35 εὐν. μουσική, gute Melodie. – 2) die gute Weide, Philostr. imagg. 2, 2; vgl. Long. 1, 5.
-
31 εὐ-νοϊκός
εὐ-νοϊκός, ή, όν, wohlwollend; εὐνοϊκώτερον ὑπάρχειν τινί, Dem. 57, I; Sp., wie Pol. 6, 6, 8; Luc. Tim. 15. – Adv. εὐνοϊκῶς, βοηϑεῖν, Plat. Hipp. mai. 291 e; Xen. Mem. 2, 2, 12 u. A.; εὐνοϊκῶς ἔχειν τινί, gegen Einen wohlwollend sein, Xen. Hell. 4, 4, 15; Dem. 15, 22; πρός τινα, Xen. Mem. 2, 6, 34; τοῖς εὐν. πρὸς ὑμᾶς διακειμένοις Isocr. 12, 237; δικαίως ἂν ἔχοιτ' εὐνοϊκωτέρως ἐμοί Dem. 51, 2.
-
32 εὐνήτειρα
εὐνήτειρα, ἡ, = εὐνάτειρα, Aesch. Pers. 153; νὺξ εὐν. ἔργων Ap. Rh. 4, 1058.
-
33 εὔ-νοια
εὔ-νοια, ἡ, ion. εὐνοίη, p. εὐνοΐη, Anth. App. 318, Wohlwollen, Zuneigung, Gunst; κατ' εὔνοιαν φρενῶν Aesch. Suppl. 918; ἐπ' εὐνοίᾳ χϑονός Spt. 998; auch im plur., τοῖς ἥσσοσιν γὰρ πᾶς τις εὐνοίας φέρει, beweis't sein Wohlwollen, wo an die einzelnen Aeußerungen desselben (s. unten) zu denken ist, Suppl. 484, wie Ἀρτέμιδος εὐνοίαισι Spt. 432; εὐνοίᾳ λέγω, αὐδῶ, mit Wohlwollen, Soph. Phil. 1306 El. 226; εὔνοιαν ἔχειν τινί, gegen Einen Wohlwollen hegen, Eur. Or. 866, wie Plat. Legg. XI, 931 a; εἴτε εὐνοίᾳ ταῠτα ἐποίησε εἴτε καὶ καταχαίρων Her. 7, 239; εἴς τινα, Eur. Hel. 1425; Thuc. 2, 8, wie Xen. Cyr. 1, 5, 13; εὔνοιαν ἔχων διατελεῖ εἰς τοὺς Ἕλληνας Dem. 18, 54; ἡ πρὸς τοὺς ἄλλους Ἕλληνας εὔνοια Plat. Rep. V, 470 a (wie Dem. 18, 277); εὐνοίᾳ ἐρῶ τῇ σῇ, aus Zuneigung zu dir, Gorg. 486 a; wie oben Aesch. öfter mit gen., gegen Einen, Thuc. 3, 37, ἑκατέρων 1, 22; οὐ τῆς τῶν Ἑλλήνων εὐνοίας Xen. An. 4, 7, 20; Ggstz φϑόνος, Plat. Legg. I, 635 b 642 c; εὔνοιαν παρέχεσϑαι, zeigen, Andoc. 1, 6, wie παρέχειν τινί Soph. Tr. 705; – ἡ παρὰ τῶν ϑεῶν εὔνοια, die Gunst der Götter, Dem. 2, 1; ἡ παρὰ τοῦ δήμου εὔν. Luc. Scyth. 10; εὔνοιαν ἐξ ἀνϑρώπων κτᾶσϑαι Xen. Cyr. 8, 2, 22; – κατ' εὔνοιαν, Ggstz βίᾳ, Thuc. 6, 92; δι' εὐνοίας 2, 40. Auch in Prosa findet sich der plur., ταῖς εὐνοίαις μεϑ' ὑμῶν ἦσαν Isocr. 14, 15; Sp., wie D. Sic. 15, 9. – Bei Dem. 8, 25, φασὶ δ' εὐνοίας (v. l. mehrerer mss. εὐνοίᾳ) διδόναι, καὶ τοῠτο τοὔνομα ἔχει τὰ λήμματα, ist es = freiwillige Geschenke, wie man es auch 19, 282 erkl.: τίς λειτουργία, τίς εἰςφορά, τίς εὔνοια, Beweis des Wohlwollens.
-
34 εὔ-νομος
εὔ-νομος, 11 mit guten Gesetzen, gesetzlicher Einrichtung; πόλις Pind. I. 4, 24; ἔρανος Ol. 1, 37; μοῖρα εὔν., d. i. εὐνομία, N. 9, 29; πόλις Plat. u. A.; ἄνδρες, die Gesetze beobachtend, gesetzmäßig handelnd, Plat. Legg. VII, 815 b u. öfter. – 21 ( νομή) Σκύϑαι, mit guten Weiden, gute Weideplätze habend, Aesch. fr. 189; τὰ εὐνομώτατα τῶν χωρίων Long. 4, 4.
-
35 ἐΰς
ἐΰς, ἐΰ, gut, wacker, edel; Hom. im nom., ἐϋς παῖς Ἀγχίσαο Il. 2, 819, öfter, wie Hes. O. 50; acc., ἐΰν τ' ἔμεν ἀφνειόν τε, Od. 18, 127, wie Il. 8, 303; das neutr., nur adv., s. εὖ u. auch ἠΰς. Als gen. gehören hierher – a) ἐῆος, was offenbar gut, edel heißt, Od. 14, 505 φιλότητι καὶ αἰδοῖ φωτὸς ἐῆος, wie 15, 449, Il. 19, 342 πάμπαν ἀποίχεαι ἀνδρὸς ἐῆος, wo Zenod. falsch ἑοῖο lesen wollte; vgl. Ap. Rh. 1, 225. So ist es auch in den fünf anderen Stellen der Il. zu nehmen, περίσχεο παιδὸς ἐῆος 1, 393, wie 15, 138, wo es wie 24, 422. 450 des guten Sohnes, für deines Sohnes heißt, u. κάρη λάβε παιδὸς ἐῆος 18, 71, des guten Sohnes Haupt, nicht einfach ihres Sohnes, wie oft φίλος nachdrücklicher für das pron. poss. gebraucht wird, so daß also nicht an ἑῆος (wie Bekker überall schreibt) als unregelmäßigen gen. von ἑός zu denken ist. Vgl. Buttm. Lezil. I p. 85 ff. – b) ἐᾱων (wie für ἐήων, Bekk. auch ἑάων), die guten Dinge, Güter; δώρων ἐἀων, den κακῶν entgeggstzt, Il. 24, 528; ϑεοὶ δωτῆρες ἐάων, die Geber des Guten, Od. 8, 325; δῶτορ ἐάων ibd. 335. Vgl. Hes. Ih. 45. 111 H. h. 18, 12. 29, 8 Call. Iov. 91, immer von den Göttern. Alte Gramm. nahmen den nom. ἐά, ἀγαϑά dazu an u. verglichen, wie Apoll. L. H., den gen. κυανεάων.
-
36 ευνητος
-
37 ευς
n ἐΰ, эп.-ион. тж. ἠΰς, n ἠΰ (эп. gen. ἐῆος и *ἑῆος, acc. ἐΰν и ἠΰν, ἠΰ, gen. pl. n ἐάων и ἑάων с ᾱ) славный, доблестный(παῖς Ἀγχίσαο, ἀνήρ Hom.; παῖς Ἰαπετοῖο Hes.). - см. тж. ἐάων
-
38 εύνοια
η благосклонность,, расположение; доброжелательность; благоволение (уст.);εύν της τύχης — благосклонность судьбы;
αποκτώ την εύνοια κάποιου — завоёвывать благосклонность, расположение кого-л.;
έχω την εύνοια κάποιου — пользоваться чьйм-л. расположением;
χάνω την εύνοια κάποιου — впадать в немилость к кому-л.;
απολαύω της εύνρίας τίνος — быть в фаворе у кого-л.;
δείχνω εύνοια — благоволить (к кому-л.)
-
39 εὐνάζω
Aεὐνάξω Pi.
(v. infr.): [tense] aor. ,εὔνασα Simon.184.10
, A.R.3.1000:— [voice] Med.,v.infr.:—[voice] Pass., Od.5.65: [tense] aor. 1 ηὐνάσθην or εὐν-, Pi.P.3.25, E. Ion17, 1484, ([etym.] ξυν-) S.OT 982; [dialect] Ep. [ per.] 3pl. εὔνασθεν ([etym.] κατ-) Il.3.448: [tense] pf. ηὔνασμαι ([etym.] κατ-) E.Rh. 611: ([etym.] εὐνή):—mostly poet., cf. εὐνάω:2 put to bed, put to sleep,οὔ σε παιηόνων ἄδορπον εὐνάξομεν Pi.Pae.6.128
, cf. A.R.4.1060, etc.; of animals, lay their young in a form, X.Cyn.9.3: metaph., of death, lay asleep, S.OT 961, cf. Tr. 1042 (lyr.), E.Rh. 762; so l.c.; calm, soothe,εὐνάζειν.. βλεφάρων πόθον S.Tr. 106
(lyr.);χόλον A.R.3.1000
:—[voice] Pass., go to bed, sleep, Hom., only in Od., ;εὐνάζοντο κατὰ μέγαρα 23.299
, cf. Hes.Op. 339, etc.; σκληρῶς εὐ. X. Cyn.12.2; also ἔνθα δέ τ' ὄρνιθες.. εὐνάζοντο there they used to roost, Od 5.65; of sexual intercourse, παρ' ἀνδράσιν εὐνάζεσθαι ib. 119; soθεαῖς εὐνάζεται h.Ven. 190
; ;εὐνάσθη ξένου λέκτροισιν Pi.P.3.25
;εὐνάσθην ὑπὸ σπαργάνοις Id.Fr. 193
;γάμοις.. βασιλικοῖς εὐνάζεται E.Med.18
; (lyr.); of animals, Arist.HA 609b23:—so in [voice] Med.,κούρῳ παρθένος εὐνάσατο Call.Aet.3.1.1
.4 of pain, lull, deaden,τὴν ταλαιπωρίην Aret.CA2.1
:—[voice] Pass., . -
40 εὐνίκητος
Greek-English dictionary (Αγγλικά Ελληνικά-λεξικό) > εὐνίκητος
См. также в других словарях:
ἐύν — ἐΰν , ἐύς good masc/fem acc sg … Greek morphological index (Ελληνική μορφολογικούς δείκτες)
ABRETTANE et ABRETTINE vel ABRETTENE — ABRETTANE, et ABRETTINE, vel ABRETTENE ςώρα ἡ λεγσ μεν´η Μυσία, εὐν` Α᾿βρετίας νύμφνς Phavorinus, Inde Abretanus Iuppiter, Mysius Deus, ab Abretâ, quae est Mysia, sic vocatus: cuius sacerdos fuit Cleon, latto prius insignis, deinde Antonii,… … Hofmann J. Lexicon universale
AMALECH — Latin. populos lambens; vel ex Ebraeo et Syro, populos percutiens; Fil. Eliphaz ex Thamna concubina. Gen. c. 36. v. 12. Erat autem nepos Esau. A quo Amalechitae, pars Idumaeorum vicini Iudaeae, versus meridiem, maledictioni divinitus destinati,… … Hofmann J. Lexicon universale
εΰς — ἐΰς και ἠΰς, ὁ (ουδ. ἠΰ, τό) (Α) 1. γενναίος, ευγενής (α. «ἐὺς παῑς Ἀγχίσαο» β. «υἱov ἐὺν Πριάμοιο») 2. (γεν. πληθ. ουδ.) ἐάων και ἑάων τών αγαθών, τών δώρων («θεοὶ σωτῆρες ἑάων»). [ΕΤΥΜΟΛ. Επικ. τ., ο οποίος συνδέεται πιθ. με τα χεττ. aššuš… … Dictionary of Greek
εχέτης — ἐχέτης, ὁ (Α) αυτός που έχει, άνθρωπος με πολλά αγαθά, πλούσιος κτηματίας. [ΕΤΥΜΟΛ. < θ. εχ *τού έχω (I) + κατάλ. έτης (πρβλ. ευν έτης, οφειλ έτης)] … Dictionary of Greek
ηχέτης — ἠχέτης και επικ. τ. ήχέτα και δωρ. τ. άχέτα, ό (Α) 1. αυτός που παράγει καθαρό ισχυρό ήχο, βουερός, ηχηρός 2. καλλίφωνος, οξύφωνος 3. ως επίθ. φρ. «ἠχέτα τέττιξ» ο θορυβώδης τζίτζικας, που τερετίζει (Ησίοδ.) 4. (ως ουσ. κατά παράλ. τού τέττιξ) ο… … Dictionary of Greek
ιστιούχος — ο ναυτ. σχοινί τεντωμένο κατά μήκος τού ιστού πάνω στο οποίο προσδένεται στο ιστίο, κν. βαρδαβέλα. [ΕΤΥΜΟΛ. < ἱστίον + οῦχος (< ἔχω), πρβλ. ευν ούχος, κλειδ ούχος. Η λ. μαρτυρείται από το 1858 στο Ονοματολόγιον ναυτικόν] … Dictionary of Greek
λεπτόνητος — λεπτόνητος, ον (Α) αυτός που έχει κλωστεί με λεπτότητα. [ΕΤΥΜΟΛ. < λεπτ(ο) * < επίρρ. λεπτά) + νητος (< νήθω), πρβλ. εύν νητος] … Dictionary of Greek
μουνί — το (Μ μουνί[ν]) το γυναικείο αιδοίο νεοελλ. 1. μτφ. χυδαίος χαρακτηρισμός ωραίας και προκλητικής γυναίκας 2. φρ. «γίναμε μουνί» ή «τά κάναμε μουνί» ήλθαμε σε οξεία διαφωνία ή αναστατώσαμε τα πάντα. [ΕΤΥΜΟΛ. Πολλές απόψεις έχουν διατυπωθεί για την … Dictionary of Greek
μουνούχος — ο (Μ μουνοῡχος και μνοῡχος) ευνούχος. [ΕΤΥΜΟΛ. Αρχ. εὐνοῦχος (< εὐνή «κλίνη, συζυγικό κρεβάτι» + οῦχος < ἔχω) > βνοῦχος > μνοῦχος > μουνοῦχος (για την τροπή τού συμφωνικού συμπλέγματος / vn / (ευν / αυν) σε / mn / πρβλ. εὔνοστος… … Dictionary of Greek
παρευνέτις — ιδος, ἡ, Α αυτή που κοιμάται δίπλα σε κάποιον, σύνευνος, σύζυγος. [ΕΤΥΜΟΛ. < πάρευνος + επίθημα έτις (πρβλ. ευν έτις)] … Dictionary of Greek