-
1 βοεία
βοείᾱ, βόειοςof an ox: fem nom /voc /acc dualβοείᾱ, βόειοςof an ox: fem nom /voc sg (attic doric aeolic)βοείᾱ, βοείηof an ox: fem nom /voc /acc dualβοείᾱ, βοείηof an ox: fem nom /voc sg (attic doric aeolic)——————βοείᾱͅ, βόειοςof an ox: fem dat sg (attic doric aeolic)βοείᾱͅ, βοείηof an ox: fem dat sg (attic doric aeolic) -
2 βοεία
βοεία, ἡ, Hom. auch βοέη, eigentl. fem. von βόειος, βόεος, scil. δορά, Rindshaut, meist die abgezogene; Odyss. 20, 142 ἐν ἀδεψήτῳ βοέῃ, 20, 2 ἀδέψητον βοέην, 20, 96. 22, 364 Iliad. 22, 159 βοείην, Iliad. 11, 843. 12, 296 βοείας, 17, 389 ταυροιο βοὸς μεγάλοιο βοείην; 18, 582 σμερδαλέω δὲ λέοντε δυ' ἐν πρωτῃσι βόεσσιν ταῦρον ἐχέτην· ὁ δὲ μακρὰ μεμυκως ἕλκετο· – τὼ μὲν ἀναρρήξαντε βοὸς μεγάλοιο βοείην ἔγκατα καὶ μέλαν αἷμα λαφύσσετον. Die Schilde waren aus Rindsleder gemacht; daher Iliad. 17, 492 βοέῃς εἰλυμένω ὤμους αὔῃσι στερεῇσι, Schilde. – Riemen aus Rindsleder, H. h. Ap. 487.
-
3 βοεία
-
4 βοείᾳ
Βλ. λ. βοεία -
5 βόεια
βόειοςof an ox: neut nom /voc /acc pl -
6 βοείας
βοείᾱς, βόειοςof an ox: fem acc plβοείᾱς, βόειοςof an ox: fem gen sg (attic doric aeolic)βοείᾱς, βοείηof an ox: fem acc plβοείᾱς, βοείηof an ox: fem gen sg (attic doric aeolic) -
7 βοείαν
βοείᾱν, βόειοςof an ox: fem acc sg (attic doric aeolic)βοείᾱν, βοείηof an ox: fem acc sg (attic doric aeolic) -
8 βόειος
βόειος, ion. u. poet. auch βόεος, vom Ochsen, Iliad. 23, 777 ὄνϑου βοέου, Odyss. 14, 24 δέρμα βόειον; aus der Ochsenhaut gemacht, von Rindsleder, rindstedern, Iliad. 22, 397 βοέους ἱμάντας, 23, 324 βοέοισιν ἱμᾶσιν, 4, 122 νεῠρα βόεια, 5, 452. 12, 425 βοείας ἀσπίδας, Odyss. 24, 228 βοείας κνημῖδας; – αὐχένες βόεοι Pind. P. 4, 234; κρέας, Rindfleisch, Her. 2, 168; γάλα, Kuhmilch, Eur. Cycl. 217; βόεια ῥήματα Ar. Ran. 922, gleichsam »ochsige«, Schol. μεγάλα καὶ ὑπερήφανα.
-
9 περί-τονος
περί-τονος, um-, überspannt, ἀσπὶς βοείᾳ βύρσῃ περίτονος, D. Hal. 4, 58.
-
10 πολυ-βόειος
πολυ-βόειος, poet. πουλυβόειος, Qu. Sm. 3, 238, ἀσπίδα πουλυβοείαν, aus vielen Ochsenhäuten (βοεία) bestehend.
-
11 τόξον
τόξον, τό, der Bogen, von dem man Pfeile, ὀϊστοί, ἰοί schoß; Hom., der wie Her. häufig den plur. statt des sing. braucht, τόξ' ὤμοισιν ἔχων, Il. 1, 45; der Bogen der homerischen Helden ist von Horn, ἐΰξοος 4, 105, κερόδετα Eur. Rhes. 33, gebogen, καμπύλον, παλίντονα (w. m. s.); am Ende, κορῶναι, die Sehne, νευρά od. νεῦρα βόεια, angeknüpft; beim Spannen, τιταίνειν τόξον, Il. 5, 97. 8, 266, auch ἕλκειν, 11, 582, u. ἀνέλκειν, 11, 375. 13, 583 (s. die Verba), in Prosa gew. τείνειν, ἐντείνειν, auch νευρὰν ἕλκειν, faßte man ihn in der Mitte, πῆχυς, Il. 11, 375, u. zog die Sehne an sich, 4, 123, so daß der Bogen kreisrund wurde, κυκλοτερής, 4, 124; ἔπεχε τόξον, Pind. Ol. 2, 89 u. oft, wie Tragg., die es ebenfalls im plur. brauchen, so daß es, wie bei Hom. oft, den Bogen mit den Pfeilen bedeutet, obwohl auch τόξα neben ἰοί der Bogen allein ist, Soph. Phil. 702; auch die Pfeile, ἐν τοῖς τῶν τόξων βολαῖς καὶ ἀκοντίων, Plat. Legg. VII, 815 a; vgl. Eur. Ion 524; – τόξων εὖ εἰδώς, der sich gut auf den Bogen versteht, des Bogenschusses kundig, Il. 2, 718; οἵ ῥα καὶ ἀϑανάτοισιν ἐρίζεσκον περὶ τόξων, Od. 8, 225; – ἡ τέχνη τῶν τόξων, Her. 1, 73; πρὸς τόξου κρίσιν, Soph. Tr. 265. – Uebh. alles Gebogene, Gewölbte, der Bogen, das Gewölbe, Sp.
-
12 κρέας
κρέας, τό, dor. auch κρῆς, nach Greg. Cor. 235; vgl. Ar. Ach. 795; Theocr. 1, 6; Sophron bei Ath. III, 87 a (sanscr. krawja, lat. caro); gen. κρέατος, att. κρέως; plur. τὰ κρέατα, Hom. gew. τὰ κρέα, nach Greg. Cor. 359 auch κρῆ; gen. κρεάτων, gew. κρεῶν, p. κρειῶν, Od. 9, 8 u. öfter; – das Fleisch, Hom. u. Folgde überall; im plur. Fleischstücke, zum Essen zubereitetes Fleisch; κρέα τ' ὀρνίϑεια κιχηλᾶν Ar. Nubb. 339; ἑφϑά Her. 3, 23; βόεια Plat. Rep. I, 338 c; τὰ σμικρὰ κρέα κατακόψαντα ἕψειν καὶ ὀπτᾶν Euthyd. 301 c; ἐγένετο ἑκάστῳ τρία κρέα ἢ καὶ πλείω Xen. Cyr. 2, 2; 1, wie Antiphan. bei Ath. IV, 130 f. – Auch = der Körper, Soph. frg. 650, Ar. Ran. 190, u. sonst in der gemeinen Umgangssprache.
-
13 νεῦρον
νεῦρον, τό, Sehne, Flechse; – 1) am menschlichen u. thierischen Leibe, Muskel- u. Knochenbänder, von denen die Spannkraft u. Stärke des Leibes abhängt, bei sp. Medic. νεῦρον συνδετικόν; Hom. nur einmal in dieser Bdtg, ἔγχεος αἰχμῇ νεῦρα διεσχίσϑη, Il. 16, 316, von den Sehnen unten am Fuß; ὀστᾶ τε καὶ νεῦρα vrbdt Plat. Phaed. 80 d; vgl. 98 c und Tim. 82 c, κατὰ φύσιν γὰρ σάρκες καὶ νεῦρα ἐξ αἵματος γίγνεται, öfter; χαλᾶν καὶ ξυντείνειν, nachlassen u. anspannen, Phaed. 98 d; Hippocr., Arist. u. Folgde. Bei Philoxen. (Ath. I, 6 a) ist es für penis gebraucht, wie das lat. nervus. – 2) auch die Fasern, die bei der Pflanze die Sehnen des thierischen Körpers vertreten, Plat. Polit. 280 c. – 3) eine aus Thiersehnen gemachte Schnur, Seil, Sehne, z. B. die Pfeilspitze am Schaft zu befestigen, ὡς δὲ ἴδεν νεῦρόν τε καὶ ὄγκους ἐκτὸς ἐόντας, Il. 4, 151; und so erklären Einige auch 4, 122, ἕλκε δ' ὁμοῦ γλυφίδας τε λαβὼν καὶ νεῦρα βόεια, wo es aber, = dem folgdn νευρὴν μὲν μαζῷ πέλασεν, die Bogensehne ist, in welcher Bdtg sonst Hom. nur die andere Form νευρή gebraucht, welche zu vergleichen. Man brauchte dergleichen Sehnen auch zum Nähen von Lederwerk, δέρματα συῤῥάπτειν νεύρῳ βοός, Hes. O. 546 (vgl. νευροῤῥάφος); u. zu Schleudern, Xen. An. 3, 4, 17; zu diesen und anderen Zwecken νεῦρα εἰργασμένα, Pol. 7, 56, 3. – 4) wie bei uns Nerv, wird es auch übertr. für Spannkraft, Stärke gebraucht u. bezeichnet Alles, was einer Sache Nachdruck giebt, wie Plat. Rep. III, 411 b sagt ἕως ἂν ἐκτέμῃ τὸν ϑυμὸν ὥςπερ νεῦρα ἐκ τῆς ψυχῆς; Aesch. 3, 166 verbnidet ὑποτέτμηται τὰ νεῠρα τῶν πραγμάτων mit ἀατνετμήκασί τινες τὰ κλήματα τοῠ δήμου; Bion bei D. L. 4, 48 nennt den Reichthum νεῦρα πραγμάτων (vgl. auch ἐκνευρίζω). So auch Dem. 19, 283: οὐδέν ἐστ' ὄφελος πόλεως, ἥτις μὴ νεῦρα ἐπὶ τοὺς ἀδικοῦντας ἔχει; u. Plut. ἡ κάϑαρσις αὐτοῠ (τοῦ οἴνου) ἐκτέμνει τὰ νεῦρα καὶ τὴν ϑερμότητα κατασβέννυσιν, Symp. 6, 7, 1. Auch ν. τῆς τραγῳδίας, Ar. Ran. 861 u. B. A. 64, 26; νεῦρα τῶν πράξεων, Crant. bei S. Emp. adv. eth. 53. – 59 erst nach Arist. entspricht es dem jetzigen Gebrauche des Wortes Nerven u. bezeichnet die vom Gehirn auslaufenden Empfindungswerkzeuge. – 6) die aus Thiersehnen gemachten Saiten, auch Darmsaiten, Sp., wie Luc. D. Mar. 1, 4, ἐνάψας τὰ νεῦρα.
-
14 βοειος
-
15 κρεας
дор. κρῆς τό (gen. κρέατος - атт. κρέως; pl.: nom. κρέατα и κρέᾰ, gen. κρειῶν и κρεάων - атт. κρεῶν, dat. κρέασι - ион. κρέεσσι)1) мясо, кусок мясаκρέα ἀνάβραστα Arph. и ἑφτά Arst. — вареное мясо;
τρία κρέα Xen. — три порции мяса2) презр. «шкура»(περὴ κρεῶν ναυμαχεῖν Arph.)
3) презр. ( в обращении) человек, созданиеὦ δεξιώτατον κ.! Arph. — ах ты, хитрец из хитрецов!
-
16 βούβελα
βούβελα· κρέα βόεια, Hsch.Greek-English dictionary (Αγγλικά Ελληνικά-λεξικό) > βούβελα
-
17 κρέας
κρέας, τό, [dialect] Dor. [full] κρῆς (q.v.), [dialect] Ep. [full] κρεῖας dub. cj. in Anan.5.3; [dialect] Att. gen.A ; Cret. ([place name] Vaxos): pl.κρέα IG12.84.26
, etc.; gen.κρεῶν Od.15.98
, Hdt.1.73, IG12.10.7, Ar.Ra. 191, etc.; [dialect] Ep.κρειῶν Il.11.551
, al., κρεάων [ᾰ] h.Merc. 130; dat.κρέασι Il.12.311
, κρέεσσι Orac. ap. Hdt.1.47, κρεάεσσι Epic.in Arch.Pap.7.4. [κρέᾰ Hom.
, E.Cyc. 126, Ar.V. 363, al., κρέ ) elided Od.3.65, 470, Ar.Th. 558,κρέᾱ Antiph.20
(s.v.l.).]:—flesh, meat, Od.8.477, etc.; ἄρνειον κ. piece of lamb, Pherecr.45, cf. Ar.Pl. 1137;ἐρίφειον Antiph.222.6
;τρία κρέα [ἢ] καὶ πλείω X.Cyr.2.2.2
;τέτταρα.. κρέα μικρά Antiph. 172.3
(anap.): pl., mostly in collect. sense, dressed meat, Od.3.65, etc.;κ. ἑφθά Hdt.3.23
; κ. ἀνάβραστα, ὠπτημένα, Ar.Ra. 553, Pl. 894;κ. ὀρνίθεια Id.Nu. 339
; ; ;δαῖτα παιδείων κρεῶν A.Ag. 1242
, 1593; κ. Ἀθηναίοις μερίζειν, νέμειν τῷ δήμῳ, IG22.334.15, 24.2 carcass: hence, body, person, τοῦδε τοῦ κρέως (i.e. ἐμοῦ) S.l.c. (satyric): in Com. addresses, like κάρα, ὦ δεξιώτατον κρέας Ar.Eq. 421, cf. 457: prov., ὁ λαγὼς τὸν περὶ τῶν κρεῶν [δρόμον] τρέχει 'to save one's bacon', Zen.4.85, cf. Plu.2.1087b; so , v. Sch. ( κρεϝας, cf. Skt. krauís 'raw meat', Lat. cruor.) -
18 τραχήλια
τρᾰχήλ-ια, τά,Greek-English dictionary (Αγγλικά Ελληνικά-λεξικό) > τραχήλια
-
19 χόνδρος
χόνδρος, ὁ,A granule or lump of salt,ἁλὸς χόνδρους Hp.Ulc.17
, cf. Sophr. in PSI11.1214a.3: pl., PLit.Lond.167.18 (ii/iii A. D.);ἁλὸς τρύφεα κατὰ χόνδρους μεγάλους Hdt.4.181
; οἰκία ἐκ τῶν ἁλίνων χ. οἰκοδομέαται ib. 185:— χόνδρος abs., salt,χ. ἐποψίδιος AP7.736
(Leon.); also of the gum of frankincense, Thphr.HP9.4.10;λιβανωτοῦ χ. Luc.Sat.16
, cf. Asin.12;χ. λιβάνου Dsc.1.68.7
.2 groats of wheat or spelt (esp. the latter, Dsc.2.96, Gp.3.7);σασαμίδας χόνδρον τε καὶ ἐγκρίδας Stesich.2
;χόνδρον ἕψων Ar.Fr. 203
, cf. 412 (anap.);χ. γάλακι κατανενιμμένος Pherecr.108.18
;ἐκ δ' Ἰταλίας χ. καὶ πλευρὰ βόεια Hermipp.63.6
(hex.); χ. Μεγαρικός, Θετταλικός, Antiph. 34.2,3, Alex.191;ὁ χ. πλεῖον ὕδωρ δέχεται ἢ οἱ πυροὶ ἐξ ὧν ὁ τοιοῦτος ἐγένετο χ. Arist.Pr. 929b1
, cf. Thphr.CP4.16.2, Plb.12.2.5;χόνδρου πτισάνη Gal.6.496
: hence, gruel, porridge, Thphr.HP 4.4.9, Orac. ap. Hierocl. in CA1p.421M.: prov., of an old man,χόνδρον λείχειν Ar.V. 737
(anap.).II gristle, cartilage, Hp.Aph. 6.19, Arist.HA 516b31, PA 655a37: esp. the cartilage of the breast, which unites the false ribs at the termination of the breast-bone, Hp.Epid.7.3, cf. Prorrh.2.7, Nic.Al. 123; and v. ξιφοειδής; also, the cartilage of the ear, Arist.HA 492a16; of the nose, Poll.2.79; of the windpipe (i. e. uvula), ib.99; ὠλενίτης χ. the shoulder-blade, Lyc.155; also of the young horns of deer, Ael.NA6.5.Greek-English dictionary (Αγγλικά Ελληνικά-λεξικό) > χόνδρος
-
20 ἕλκω
Aεἷλκον A.Fr.39
, etc., [dialect] Ep.ἕλκον Il.4.213
,al. (never εἵλκυον): [tense] fut., etc., rarely ἑλκύσω [ῠ] Hp.Fract.2, Philem.174: [tense] aor.εἵλκῠσα Batr.232
, Pi.N.7.103, Trag. and [dialect] Att., E.Ph. 987, Ar.Nu. 540, SIG2587.23, al., etc.;ἥλκυσα IG11(2).287
B61 (Delos, ii B.C.), CIG4993,5006 (Egypt, iii A.D.); later εἷλξα, poet.ἕλξα AP9.370
(Tib. Ill.), Orph.A. 258, Gal.Nat.Fac.1.12: [tense] pf.εἵλκῠκα D.22.59
; [tense] pf. part. ἑολκώς prob.in Epich. 177:—[voice] Med., [tense] fut. - ύσομαι ([etym.] ἐφ-) Antyll. ap. Orib.6.10.9: [tense] aor. εἱλκυσάμην ([etym.] ἀφ-) v.l. in Hp.Art.11, subj.ἀφελκύσωμαι Ar.Ach. 1120
; rarelyεἱλξάμην Gal.4.534
:—[voice] Pass., [tense] fut.ἑλκυσθήσομαι A.Th. 614
([etym.] ξυγκαθ-), Lyc.358,ἑλχθήσομαι Gal.UP7.7
: [tense] aor.εἱλκύσθην Hp.Epid.4.14
, ([etym.] ἐξ-) Ar.Ec. 688,ἑλκ- Hdt.1.140
,ἡλκ- IG12(7).115.11
([place name] Amorgos); laterεἵλχθην Ph.2.11
, Philostr.VA8.15, D.L.6.91: [tense] pf.εἵλκυσμαι Hp.Superf. 16
, E.Rh. 576,Ph.1.316, ([etym.] καθ-) Th.6.50, ἕλκυσμαι ([etym.] ἀν-) Hdt.9.98, (ii B.C.): [tense] plpf.εἵλκυστο Hp.Epid.4.36
.—In [dialect] Att., ἕλκω, ἕλξω were alone used in [tense] pres. and [tense] fut., while the other tenses were formed from ἑλκυ-; cf. ἑλκέω (q.v.), ἑλκυστάζω. In Hom., Aristarch. rejected the augm. (Cf. Lat. sulcus, Lith. velkù 'drag'):— draw, drag, with collat.notion of force or exertion, ὣς εἰπὼν ποδὸς ἕλκε began to drag [the dead body] by the foot, Il.13.383;ἤν περ.. ποδῶν ἕλκωσι θύραζε Od.16.276
;τινὰ τῆς ῥινός Luc.Herm.73
;Ἕκτορα.. περὶ σῆμ' ἑτάροιο ἕλκει Il.24.52
; drag away a prisoner, 22.65 ([voice] Pass.); draw ships down to the sea, 2.152, etc.; draw along a felled tree, 17.743; of mules, draw a chariot, 24.324; ἑλκέμεναι νειοῖο.. πηκτὸν ἄροτρον draw the plough through the field, 10.353, cf. 23.518;ἕ. τινὰ ἐπὶ κνάφου Hdt.1.92
; περιβαλόντας σχοινία ἕ. haul at them, Id.5.85.2 draw after one,ἐν δ' ἔπεσ' Ὠκεανῷ.. φάος ἠελίοιο, ἕλκον νύκτα μέλαιναν Il.8.486
; πέδας ἕ. trail fetters after one, Hdt.3.129; ἕ. χλανίδα let one's cloak trail behind, Ephipp.19(anap.);θοἰμάτιον Archipp.45
.3 tear in pieces (used by Hom. only in the form ἑλκέω), ὀνύχεσσι παρειάν E. Tr. 280
; worry,τὰς κύνας ὥλαφος ἕλκοι Theoc.1.135
;ἑλκυσθῆναι ὑπὸ κυνός Hdt.1.140
.b metaph., carp at, Pi.N.7.103.4 draw a bow,ἕλκε.. γλυφίδας τε λαβὼν καὶ νεῦρα βόεια Il.4.122
, cf. Od.21.419, Hdt. 3.21, X.An.4.2.28, etc.5 draw a sword, S.Ant. 1233, E.Rh. 576 ([voice] Pass.):—[voice] Med.,ἕλκετο δ' ἐκ κολεοῖο.. ξίφος Il.1.194
.6 ἕ. ἱστία hoist sails, Od.2.426:—also in [voice] Med.,h.Bacch.32.II after Hom.,3 drag into court,ἕλκω σε κλητεύσοντα Ar.Nu. 1218
, cf. 1004 ([voice] Pass.);εἰς ἀγοράν Act.Ap.16.19
; drag about, esp. with lewd violence,ἕλκει καὶ βιάζεται D.21.150
; μηδένα ἕλξειν μηδ' ὑβριεῖν ib. 221;ἕλκειν γυναῖκα Lys.1.12
: metaph., ἄνω κάτω τοὺς λόγους ἕ. Pl. Tht. 195c, cf. Arist.SE 167a35;ἡμέας ὁ καιρὸς ἕλκει Herod.2.10
; also ἥλκυσμαι λαμπαδάρχης I have been compelled to serve as λ., BGU l.c.4 draw or suck up, [ἥλιος] ἕλκει τὸ ὕδωρ ἐπ' ἑωυτόν Hdt.2.25
; ἕ. τὸν ἀέρα draw it in, breathe it, Hp.Aër.19, Ti.Locr.101d ([voice] Pass.), cf. Philyll.20: ζωὴν φύσιν Archel. ap. Antig.Mir.89; esp. of persons drinking, drink in long draughts, quaff, ; ; τὴν.. τοῦ Πραμνίου [σπονδήν] Ar.Eq. 107; οἶνον ἐκ.. λεπαστῆς TeleclId.24 (lyr.);ἀπνευστί Antiph.74.14
, etc.: with acc. of the cup,δέπας μεστὸν.. ἕλκουσι γνάθοις ἀπαύστοις Id.237
, cf. Eub. 56.7, al.; so ἕ. μαστόν suck it, E.Ph. 987; inhale,ὀσμήν Antig.Mir. 89
; of roots, draw up nourishment, Thphr.HP1.6.10: metaph., χανδὸν καὶ ἀμυστὶ τῶν μαθηυάτων ἕ. Eun.VSp.474D.6 ἕ. βίοτον, ζόαν, drag out a weary life, E.Or. 207 (lyr.), Ph. 1535 (lyr.); προφάσιας ἕ. keep making excuses, Hdt.6.86;πάσας τε προφάσεις.. ἕλκουσι Ar.Lys. 727
; ἕ. χρόνους make long, in prosody, Longin.Proll. Heph.p.83C.: hence intr., ἐπὶ τοσοῦτο λέγεται ἑλκύσαι τὴν σύστασιν.. that the conflict dragged on, lasted, Hdt.7.167, cf. PHib.1.83.9 (iii B.C.):—[voice] Pass.,τῶν ἐγκλημάτων εἱκλυσμένων πλείονα χρόνον Supp.Epigr.2.281
(Delph., ii B.C.); also of a person,ἑλκόμενος καὶ μόγις Pl. R. 350d
.8 draw to oneself, attract, of the magnet, E.Fr. 567; by spells,τινὰ ποτὶ δῶμα Theoc.2.17
, cf.X.Mem.3.11.18, Plot.4.4.40, etc.; πείθειν καὶ ἑ. Pl.R. 458d;ἐχθροὺς ἐφ' ἑαυτόν D.22.59
; draw on,ἐπὶ ἡδονάς Pl.Phdr. 238a
;εἰς τυραννίδας ἕ. τὰς πολιτείας Id.R. 568c
:—[voice] Pass., to be drawn on as by a spell,ἴυγγι δ' ἕλκομαι ἦτορ Pi.N.4.35
;πρὸς φιλοσοφίαν Pl.R. 494e
.9 of things weighed, ἕ. σταθμὸν τάλαντα δέκα draw down the balance, i.e. weigh ten talents, Hdt.1.50, cf. Eup.116: abs., τὸ δ' ἂν ἑλκύσῃ whatever it weigh, Hdt. 2.65; πλεῖον ἕ. Pl.Min. 316a.b ἕ. τὰς ψήφους cast up the account, PPetr.2p.37 (iii B.C.), PHib.1.17.25 (iii B.C.).10 draw or derive from a source,ἐντεῦθεν εἵλκυσεν ἐπὶ τὴν.. τέχνην τὸ πρός φορον αὐτῇ Pl.Phdr. 270a
, cf. Jul.Or.7.207a;τὸ γένος ἀπό τινος Str.11.9.3
; assume,μείζω φαντασίαν Plb.32.10.5
;ὁ ἄρτος ἕλκει χρῶμα κάλλιστον Ath.3.113c
.11 ἑλκύσαι πλίνθους make bricks, Hdt.1.179, cf. PPetr.3p.137; ἕ. λάγανον Chrysipp. Tyan. ap. Ath.14.647e.12 αἱ θυρίδες ἕλκουσι the win dows draw in air, Thphr.Vent.29.13 ἕ. ἑαυτόν, expressing some kind of athletic exercise, Pl.Prm. 135d.B [voice] Med., ἕ. χαίτας ἐκ κεφαλῆς tear one's hair, Il.10.15; ἀσσοτέρω πυρὸς ἕλκετο δίφρον drew his chair nearer to the fire, Od.19.506, cf. Semon.7.26.2 draw to oneself, scrape up, amass, τιμάς, ἄφενος ἕλκεσθαι, Thgn.30.3 ἕλκεσθαι στάθμας περισσᾶς in Pi.P.2.90, means lit., to drag at too great a line, i.e. grasp more than one's due-- but whence the metaphor is taken remains unexplained.C [voice] Pass., to be drawn or wrenched, νῶτα.. ἑλκόμενα στερεῶς, of wrestlers, Il.23.715; of the nails, to be curved, Hp.Morb.2.48; to close in when the core is removed, of the timber of certain trees, Thphr.HP5.5.2.
- 1
- 2
См. также в других словарях:
βοεία — βοείᾱ , βόειος of an ox fem nom/voc/acc dual βοείᾱ , βόειος of an ox fem nom/voc sg (attic doric aeolic) βοείᾱ , βοείη of an ox fem nom/voc/acc dual βοείᾱ , βοείη of an ox fem nom/voc sg (attic doric aeolic) … Greek morphological index (Ελληνική μορφολογικούς δείκτες)
βοείᾳ — βοείᾱͅ , βόειος of an ox fem dat sg (attic doric aeolic) βοείᾱͅ , βοείη of an ox fem dat sg (attic doric aeolic) … Greek morphological index (Ελληνική μορφολογικούς δείκτες)
βόεια — βόειος of an ox neut nom/voc/acc pl … Greek morphological index (Ελληνική μορφολογικούς δείκτες)
βοείας — βοείᾱς , βόειος of an ox fem acc pl βοείᾱς , βόειος of an ox fem gen sg (attic doric aeolic) βοείᾱς , βοείη of an ox fem acc pl βοείᾱς , βοείη of an ox fem gen sg (attic doric aeolic) … Greek morphological index (Ελληνική μορφολογικούς δείκτες)
βοείαν — βοείᾱν , βόειος of an ox fem acc sg (attic doric aeolic) βοείᾱν , βοείη of an ox fem acc sg (attic doric aeolic) … Greek morphological index (Ελληνική μορφολογικούς δείκτες)
βόειος — α, ο (AM βόειος, α, ον) [βους] ο βοδινός αρχ. 1. το θηλ. ως ουσ. βοείη ή βοέη δέρμα βοδιού, ασπίδα από δέρμα βοδιού 2. «βόεια ρήματα» περήφανα, μεγάλα λόγια … Dictionary of Greek
τράγειος — α, ο / τράγειος, εῑα, ον, ΝΜΑ, και τράγιος, (ί)α, ον ΝΜ, και τράγεος, έα, ον και ιων. τ. θηλ. τραγείη και τ. ουδ. τραγεῖον, Α [τράγος] 1. αυτός που ανήκει ή αναφέρεται σε τράγο ή προέρχεται από τράγο, τραγήσιος (α. «τράγιο κρέας» β. «τῶν κρεῶν τὰ … Dictionary of Greek