-
1 ερρηξα
-
2 έρρηξα
-
3 ἔρρηξα
-
4 ἔρρηξα
ἔρρηξα s. ῥήγνυμι. -
5 έρρηξα
αόρ. от ρηγνύω -
6 έρρηξ'
ἔρρηξα, ῥήγνυμιbreak asunder: aor ind act 1st sgἔρρηξο, ῥήγνυμιbreak asunder: plup ind mp 2nd sgἔρρηξο, ῥήγνυμιbreak asunder: perf imperat mp 2nd sgἔρρηξε, ῥήγνυμιbreak asunder: aor ind act 3rd sgἔρρηξαι, ῥήγνυμιbreak asunder: perf ind mp 2nd sgἔρρηξα, ῥήσσωstrike: aor ind act 1st sgἔρρηξο, ῥήσσωstrike: plup ind mp 2nd sgἔρρηξο, ῥήσσωstrike: perf imperat mp 2nd sgἔρρηξε, ῥήσσωstrike: aor ind act 3rd sgἔρρηξαι, ῥήσσωstrike: perf ind mp 2nd sg -
7 ἔρρηξ'
ἔρρηξα, ῥήγνυμιbreak asunder: aor ind act 1st sgἔρρηξο, ῥήγνυμιbreak asunder: plup ind mp 2nd sgἔρρηξο, ῥήγνυμιbreak asunder: perf imperat mp 2nd sgἔρρηξε, ῥήγνυμιbreak asunder: aor ind act 3rd sgἔρρηξαι, ῥήγνυμιbreak asunder: perf ind mp 2nd sgἔρρηξα, ῥήσσωstrike: aor ind act 1st sgἔρρηξο, ῥήσσωstrike: plup ind mp 2nd sgἔρρηξο, ῥήσσωstrike: perf imperat mp 2nd sgἔρρηξε, ῥήσσωstrike: aor ind act 3rd sgἔρρηξαι, ῥήσσωstrike: perf ind mp 2nd sg -
8 ῥήγνῡμι
ῥήγνῡμι und ῥηγνύω, fut. ῥήξω, aor. ἔῤῥηξα, perf. I. ἔῤῥηχα, nur LXX., aber ἔῤῥωγα in intrans. Bdtg (s. unten), aor. pass. ἐῤῥάγην, ep. impf. ῥήγνυσκε, Il. 7, 141 (vgl. auch ῥήσσω, ῥάσσω), – reißen, sprengen, durchschlagen, durchreißen, von allem gewaltsamen Oeffnen u. Losmachen od. Verletzen, z. B. τεῖχος, πύλας, ϑύρας, χαλκόν, σάκος, ϑώρηκας, ἱμάντα, νευρήν, τένοντε, ὀστέον, χρόα u. dgl.; Il. oft, in der Od. nur einmal, 12, 409; ῥήξας πέπλους, Aesch. Pers. 460, wie 195 u. Eur. Hec. 559; σίδηρον ϑραυσϑέντα καὶ ῥαγέντα πλεῖστ' ἂν εἰςίδοις, Soph. Ant. 472; ἔῤῥηξεν ὀστᾶ, Eur. Herc. F. 994, u. öfter; γῆς δάπεδον ἀρότροις, Ar. Plut. 515; bes. auch eine Schlachtreihe durchbrechen, auseinandersprengen, φάλαγγα, ὅμιλον, στίχας ἀνδρῶν, Il. 6, 6. 11, 538. 15, 615; auch im med., ῥήξασϑαι φάλαγγας, sich die feindlichen Schlachtreihen brechen, um durchzudringen, 11, 90. 13, 680. 15, 409; τὸ μέσον ῥῆξαι, die Mitte, das Centrum durchbrechen, Her. 8, 113; δεσμά, Luc. D. D. 17, 1; τὰς πύλας, Paras. 46; – durch Reißen losmachen, entfesseln, ἔριδα, d. i. Streit erheben, erregen, Il. 20, 55; bes. φωνήν, die Stimme gleichsam losreißen, die gefesselte Stimme plötzlich lösen und zuerst zu reden anfangen, von Stummen u. Kindern, Her. 1, 85. 2, 2; übh. frei herausreden, 5, 93; ῥῆξαι und ῥήξασϑαι αὐδήν, φωνήν, Eur. Suppl. 710 Ar. Nubb. 356. 947; οὐδεὶς ἐτόλμ ησε ῥῆξαι φωνήν, Dem. 9, 61; Agath. 10 (V, 222); ϑροον, φϑόγγον, in der Anth. oft; eben so ῥῆξαι βροντήν, Ar. Nubb. 579; äbnlich δακρύων ῥήξασα ϑερμὰ νάμα τα, Soph. Tr. 915, in Thränen ausbrechen, den Thränenquell hervorbrechen lassen; auch χῶρος ῥήγνυσι πηγάς, die Gegend läßt Quellen durch-, hervorbrechen, Plut. Mar. 19. – Pass. gebrochen werden, sich brechen, ῥήγνυτο κῦμα, Il. 18, 67, vgl. 4. 425; brechen, Hes. Sc. 377; πολλῶν ῥαγεισῶν ἐλπ ίδων, Aesch. Ag. 491; βροντὴ ἐῤῥάγη δι' ἀστραπῆς, Soph. frg. 507, wiederholt von Ar. Nubb. 583; ἐῤῥήγνυτο τὸ τεῖχος, barst, Xen. Hell. 5, 2, 5; ῥαγῆναί τι τῆς γῆς, Plat. Rep. II, 359 d; ῥαγῆναι τήν ναῠν, Dem. 56, 21; auch ῥηγνύμενος ὑπὸ πλησμονῆς, Plut. Symp. 3, 6, 4. – So wird aber auch das act., bes. das perf. ἔῤῥωγα in intr. Bdtg gebraucht, bersten, reißen, springen, ἔῤῥωγεν παγὰ δακρύων, Soph. Tr. 849; vgl. Valck. zu Eur. Hipp. 1338 – Dah. aus-, los-, hereinbrechen; so vom Unglück, κακῶν δὴ πέλαγος ἔῤῥωγεν μέγα Πέρσαις, Aesch. Pers. 425, brach über die Perser herein; τάδ' ἐκ δυοῖν ἔῤῥωγεν κακά, Soph. O. R. 1280, vgl. 1076, wie Eur. μάλιστα νῠν σοί που τάδ' ἔῤῥωγεν κακά, Hipp. 1338.
-
9 ρηγνυμι
1) пробивать, ломать, сокрушать(τεῖχος Hom.)
τὸ τεῖχος ἐρρήγνυτο Xen. — стена дала трещины2) взламывать(θύρας Hom.)
3) разбивать(θώρηκας, κῦμα χέρσῳ ῥηγνύμενον Hom.; перен. ῥαγεῖσαι ἐλπίδες Aesch.)
4) разрывать(χρόα Hom.; πέπλους Aesch.; τινά NT.)
ἱμάτια ῥαγέντα Xen. — разорванные одежды5) тж. med. прорывать(στίχας ἀνδρῶν Hom.)
ὅ χῶρος ῥήγνυσι πηγάς Plut. — край изобилует источниками;ὀπίσω τοῦ ναοῦ δύο ῥήγνυνται πηγαί Plut. — позади храма бьют два ключа;ῥήγνυσθαι ἔριδά τισι Hom. — разжечь вражду среди кого-л.6) взрывать, вспахивать(γῆς δάπεδον ἀρότροις Arph.)
7) разверзать(ся), разражатьсяἔρρωγεν παγὰ δακρύων Soph. — разверзся источник слез, т.е. хлынули слезы;
τὰ κακὰ ἔρρωγεν Soph., Eur. — обрушились несчастья;βροντέ ἐρράγη Soph. — грянул гром8) редко med. нарушать молчание, заговаривать, ( о голосе) поднимать, возвышатьἔρρηξε φωνέν εἶπε δέ Her. — (глухонемой) обрел вдруг дар речи и сказал;
ῥῆξον φωνήν Arph. — заговори, выступи с речью;ἔρρηξε αὐδήν Eur. — он воскликнул;ῥῆξαι κλαυθμόν Plut. — разразиться плачем9) (радостно) восклицать(ῥῆξον καὴ βόησον NT.)
-
10 ῥήγνυμι
Aἀναρ- Hp.Flat.10
: [tense] impf.κατ-ερρήγνυε D.21.63
, etc.); later [full] ῥήσσω, Gal.10.640, Orib.Fr.93, Gloss.;ῥήσσεσθαι PHolm.6.3
, cf. 4.22; ἀπο-, δια-ρρήσσεσθαι, Hp.Int.17,42; [full] ῥήττω, Str.11.14.8, Dsc.4.150 (v.l. ῥήσσει), ([etym.] περι-) Id.2.98, 3.18 (v.l. περιρρήσσει); ῥήττεσθαι Bito 45.8
, Str.7.3.18: [dialect] Ep. [tense] impf.ῥήγνυσκε Il.7.141
: [tense] fut.ῥήξω 12.262
, Hdt.2.2, ([etym.] ἐκ-) S.Aj. 775: [tense] aor.ἔρρηξα Il.3.348
, Pi.N.8.29, Ar.Nu. 960;ῥῆξα Il.6.6
: [tense] pf. ἔρρηχα ([etym.] δι-) LXX 2 Ki.14.30, 15.32:—[voice] Med. ῥήγνῠμαι, [tense] fut. ῥήξομαι, [tense] aor. ἐρρηξάμην, all in Il. (12.257, 224, 291), [tense] pres. also in Hp.VC4,12: [tense] aor. , ([etym.] κατ-) X.Cyr.3.1.13; [dialect] Ep. [ per.] 3pl.ῥήξαντο Il.11.90
:—[voice] Pass., subj.ῥήγνῡται Hippon.19.4
: [dialect] Ep. [ per.] 3sg. [tense] impf.ῥηγνύατο Arat.817
: [tense] fut.ῥᾰγήσομαι Plu.2.668a
, ([etym.] διαρ-, ἐκ-) Ar.Eq. 340, A.Pr. 369, etc.: [tense] aor. ἐρράγην [ᾰ] S.Fr. 578, Ar.Nu. 583, etc.; later ἐρρήχθην, Tryph.11; δια-ρρηχθῇ (v.l. -ρραγῇ) Hp.Int.29: [tense] pf. ἔρρηγμαι ([etym.] συν-) Od.8.137; but intr. [tense] pf. ἔρρωγα is more freq., v. infr. c. 1; [tense] pf. part. fem. ἐρρηγεῖα, v. infr. c. 2; masc. pl.κατ-ερρηγότας Hsch.
The word is hardly used by correct [dialect] Att. Prose-writers, exc. in [voice] Pass.:—break asunder, rend, shatter,τεῖχος Il.12.198
;πύλας 13.124
;σάκος 21.165
;θώρηκας 2.544
;ἱμάντα 3.375
;νευρήν 8.328
;ὀστέον 20.399
;χρόα 23.673
; only once in Od., :—later, esp. rend garments, in sign of grief,ῥ. πέπλους A.Pers. 199
, 468; ῥ. ἕλκεα make grievous wounds, Pi.N.8.29; ῥ. ὀστᾶ, σάρκας, E.HF 994, Ba. 1130;ἀρότροις γῆς δάπεδον Ar.Pl. 515
: in [dialect] Ion. and later Prose,ῥήγνυσι.. τὸν ἀμφὶ τὴν ὄψιν χιτῶνα Hp.VM19
;ῥήττειν νευράν Str.15.1.57
;τὰ δεσμά Luc.DDeor.17.1
;τὰς πύλας Id.Par.46
;μὴ στραφέντες ῥήξωσιν ὑμᾶς Ev.Matt.7.6
:—[voice] Med., break for oneself, get broken,ὄρνυσθ'.. ῥήγνυσθε δὲ τεῖχος Il.12.440
, cf. 224, 257, 291:—[voice] Pass., v. infr. B.2 break a line of battle or body of men, ῥ. φάλαγγα, ὅμιλον, στίχας ἀνδρῶν, Il.6.6, 11.538, 15.615; τὸ μέσον ῥῆξαι break through the centre, Hdt. 6.113: abs., ἐρρηξάτην ἐς κύκλα.. ὅπλων broke through, S.Fr.210.9:— [voice] Med., ῥήξασθαι φάλαγγας, στίχας, break oneself a way through the lines, Il.11.90, 13.680, cf. E.Heracl. 835;ῥηξαμένῳ θέσθαι παρὰ νηυσὶ κέλευθον Il.12.411
.4 after Hom., ῥῆξαι φωνήν let loose the voice, of children and persons who have been dumb or silent, break into speech, speak out, Hdt.1.85, 2.2, 5.93, cf. Ar.Nu. 357, 960;ῥῆξαι αὐδήν E.Supp. 710
; later ῥήξασθαι φωνήν, θρόον αὐδῆς, φθόγγον, utter, AP5.221 (Agath.), 7.597 (Jul.), 9.61: abs., ῥῆξον καὶ βόησον cry aloud, LXXIs.54.1; v. infr.c.5 also δακρύων ῥήξασα.. νάματα having let loose, having burst into floods of tears, S.Tr. 919; κλαυθμὸν ῥ. Plu.Per.36;ῥ. τὰ ὄρη εὐφροσύνην LXX Is.49.13
;ῥήγνυσι πηγὰς ὁ χῶρος Plu.Mar.19
;ῥ. νεφέλην ἔς τινας Philostr.Im.2.27
; v. infr. B.B [voice] Pass., break, break asunder, burst,κῦμα ῥήγνυτο Il.18.67
;κῦμα.. χέρσῳ ῥηγνύμενον 4.425
, Hes.Sc. 377; of clouds, Ar.Nu. 378; ῥαγῆναί τι τῆς γῆς, as in an earthquake, Pl.R. 359d;ῥαγεῖσα Θηβαίων κόνις S.Fr. 958
;ἱμάτια ῥαγέντα X.Cyr.1.6.16
; ; ῥήττονται ὑδρίαι (by the cold) Str.7.3.18; τοῖς βασκάνοις εἶναι ῥήγνυσθαι may the envious burst, Aristid.Or.50 (26).69;τοῖς εἴ τις εὐδοκιμήσειεν ἐπί τῳ ῥηγνυμένοις Lib.Or.29.13
, cf. Or.1.207.2 burst forth, like lightning, βροντὴ δ' ἐρράγη δι' , Ar.Nu. 583, cf. Plu.2.919b; soκαταμηνίων ῥαγέντων Hp.Aph.5.32
, cf. Nat.Mul.13, Arist.HA 582b10, etc.3 of ships, to be wrecked, D.56.21: metaph.,πολλῶν ῥαγεισῶν ἐλπίδων A.Ag. 505
.4 of a stone, γράμματι ῥηγνύμενον scored with lettering, i.e. inscribed, Puchstein Epigr.Gr.p.76 (Memphis, i B.C.).C intr., like [voice] Pass., break or burst forth,ἔρρηξεν ἔμετος Hp.Epid. 4.24
;τὸ πνεῦμα ῥήγνυσι Id.Nat.Puer.12
; : metaph.,ὁποῖα χρῄζει ῥηγνύτω S.OT 1076
(in answer to the words δέδοιχ' ὅπως μὴ.. ἀναρρήξει κακά): freq. in this signf. in [tense] pf. ἔρρωγα, to have broken out,ἔρρωγε παγὰ δακρύων Id.Tr. 852
(lyr.): metaph.,κακῶν πέλαγος ἔρρωγεν A.Pers. 433
;τάδ' ἐκ δυοῖν ἔρρωγεν.. κακά S.OT 1280
;σοὶ τάδ' ἔρρωγεν κακά E.Hipp. 1338
; broken, disjointed,Com.Adesp.
661.Greek-English dictionary (Αγγλικά Ελληνικά-λεξικό) > ῥήγνυμι
-
11 ῥήγνῦμι
ῥήγνῦμι (ϝρ., cf. frango), 3 pl. ῥηγνῦσι, ipf. iter. ῥήγνυσκε, fut. ῥήξω, aor. ἔρρηξα, ῥῆξε, mid. pres. imp. ῥήγνυσθε, aor. (ἐρ) ρήξαντο: break, burst, rend in twain, different from ἄγνῦμι. Freq. of breaking the ranks of the enemy in battle, φάλαγγας, ὅμῖλον, στίχας, Il. 6.6, Λ , Il. 15.615.—Mid., break for oneself, Il. 11.90, Il. 12.90; break intrans., as waves, and fig., ‘let break out,’ ‘let loose,’ ἔριδα, Il. 20.55.A Homeric dictionary (Greek-English) (Ελληνικά-Αγγλικά ομηρικό λεξικό) > ῥήγνῦμι
См. также в других словарях:
ἔρρηξα — ῥήγνυμι break asunder aor ind act 1st sg ῥήσσω strike aor ind act 1st sg … Greek morphological index (Ελληνική μορφολογικούς δείκτες)
ἔρρηξ' — ἔρρηξα , ῥήγνυμι break asunder aor ind act 1st sg ἔρρηξο , ῥήγνυμι break asunder plup ind mp 2nd sg ἔρρηξο , ῥήγνυμι break asunder perf imperat mp 2nd sg ἔρρηξε , ῥήγνυμι break asunder aor ind act 3rd sg ἔρρηξαι , ῥήγνυμι break asunder perf ind… … Greek morphological index (Ελληνική μορφολογικούς δείκτες)
ρίχνω — ῥίπτω, ΝΜΑ, και ρίχτω και ρήχνω Ν 1. πετώ κάτι μακριά, τό ωθώ με δύναμη ώστε να πάει μακριά (α. «τού ριξα μια πέτρα») β. «ῥίπτω το ἀπὸ τοῡ σκουτελίου», Πρόδρ. γ. «ὠή, ῥίψω πέτραν τάχα σου», Ευρ. δ. «σφαῑραν ἔπειτ ἔρριψε μετ ἀμφίπολον βασίλεια»,… … Dictionary of Greek
ρήσσω — (I) και αττ. τ. ρήττω Α ιων. τ. ρήγνυμι*. [ΕΤΥΜΟΛ. Μτγν. τ. σχηματισμένος από το θ. ῥηκ τού αορ. ἔρρηξα τού ῥήγνυμι, με επίθημα jω (*ρήκ jω > ρήσσω), πρβλ. πήγνυμι: πήσσω]. (II) Α ιων. τ. βλ. ῥάσσω … Dictionary of Greek