-
21 βαρυτονος
21) напряженный, сильный(στῆθος Xen.)
2) низко звучащий, низкого тона, грубый(βαρύτονα φωνεῖν Arst.)
3) грам. находящийся под тяжелым (тупым) ударением, т.е. произносимый пониженным тоном или безударный4) грам. не имеющий ударения на последнем слоге -
22 εγκραζω
(aor. 2 ἔγκραγον) громко кричать (на кого-л.)(ἐπί τινα Thuc. и τινί Arph.)
φωνεῖν ἐγκεκραγός (part. pf. n = adv.) Arst. — говорить крикливым голосом -
23 ορθιον
-
24 πορρω
Iэп.-ион. πρόσ(σ)ω, дор. и староатт. πόρσω adv. (compar. πορρωτέρω, προσωτέρω, πόρσιον и πορρώτερον, superl. πορρωτάτο, προσωτάτο, προσώτατα и πόρσιστα)(тж. τὸ, τοῦ и τὰ π.)
1) вперед, дальше(φέρειν τινά Hom.; ἰέναι τοῦ π. Xen.)
ὄρμενος π. Hom. — устремляющийся вперед;αἰεὴ τὸ π. Her. — все дальше вперед2) большеπορροτέρω τοῦ δέοντος Plat. — больше, чем следует;
μέ π. φωνεῖν Soph. — не говорить больше, замолчать3) далеко, вдали(ἐγγὺς καὴ π. Aesch.; π. ἀπέχειν ἀπό τινος NT.)
π. γενέσθαι Xen. — удалиться;οἱ π. βάρβαροι Arst. — дальние неэллинские племена;π. που εἶναι τοῦ οἴεσθαι Plat. — быть далеким от мысли4) слишком далекоπ. ἀποτείνειν (sc. τὸν λόγον) Plat. — слишком затянуть беседу
5) впредь, в дальнейшем, в будущемπ. καὴ ὀπίσσω λεύσσειν Hom. — глядеть в будущее и в прошлое;
μέχρι π. διαμένειν Arst. — оставаться и впредь, длиться, сохраняться;π. τῆς ἡμέρας οὔσης Aeschin. — так как было уже поздноII1) вдали от, далеко от(οὐ π. τινός Plat., Plut.)
2) вдаль, вглубь, впередπ. σοφίας ἐλαύνειν Plat. — зайти далеко в философии
3) поздноμέχρι π. τῆς ἡμέρας Xen. — до позднего часа;
ἔδοξε μοι π. τῶν νυκτῶν εἶναι Plat. — мне показалось, что (уже) поздний час ночи; -
25 πρεπω
(преимущ. praes. и impf., редко fut. πρέψω и aor. ἔπρεψα)1) быть заметным, отличаться(διὰ πάντων Hom.)
νέα γάρ, ὡς ἐσθῆτι καὴ κόσμῳ πρέπει Eur. — она молода, как видно по (ее) платью и наряду;πρέπουσι μελαγχίμοις γυίοισι λευκῶν ἐκ πεπλωμάτων ἰδεῖν Aesch. — на фоне белых одежд резко выделяются черные тела (моряков);ὁμήγυρις γυναικῶν φάρεσιν μελαγχίμοις πρέπουσα Aesch. — толпа женщин в черных покрывалах2) блистать, сиять(πανσέληνος πρέπει ἐν μέσῳ σάκει Aesch.; Ζεὺς πρέπων δι΄ αἰθέρος Eur.)
ὅ φρυκτὸς ἀγγέλλων πρέπει Aesch. — ярко пылает сигнальный костер;πρέπουσα ὡς ἐν γραφαῖς Aesch. — блистающая (красотой) словно на картине3) ( о звуке или запахе) явственно ощущатьсяοἶμαι βοέν ἐν πόλει πρέπειν Aesch. — я думаю, что крик стоит над (павшим) городом;
ἀτμὸς ὥσπερ ἐκ τάφου πρέπει Aesch. — пахнет словно могильным испарением4) быть схожим, походить(τινὴ εἶδος Pind.; τινὴ μορφῇ Eur.)
πρέπει ὡς τύραννος εἰσορᾶν Soph. — у нее царственный вид5) подходить, приличествовать, подобать, соответствовать(ἐν μεγέθει Arst.)
τὸ αἰσχυντηλὸν αὐτοῦ τῇ ἡλικίᾳ ἔπρεψεν Plat. — застенчивость шла его возрасту;τούτοις ἓν ὄνομα ἅπασι πρέφει Plat. — всем этим (вещам) будет соответствовать одно название;εἰς τέν ἀπόδειξιν πρέψει ῥηθέν Plat. — сказанное пригодится для разъяснения (вопроса);ποῦ τάδ΄ ἐν χρηστοῖς πρέπει ; Eur. — где такие поступки подобают порядочным людям?, т.е. допустимо ли где-л. нечто подобное?;πρέπων ἔφυς πρὸ τῶνδε φωνεῖν Soph. — тебе (больше всех) пристало говорить от их имени;impers.:οὔτε κλάειν οὔτ΄ ὀδύρεσθαι πρέπει Aesch. — не подобает ни плакать, ни скорбеть;ἐμοὴ πρέποι ἄν Xen. — мне следовало бы;τίσασθαι οὕτω, ὡς ἐκείνους (sc. τίσασθαι) πρέπει Her. — наказать (врагов) так, как они заслуживают -
26 φραζω
(aor. ἔφρᾰσα - эп. φράσα и ἔφρασσα, эп. aor. 2 (ἐ)πέφραδον, pf. πέφρᾰκα; med.: aor. ἐφρασάμην и ἐφράσθην - эп. φρασάμην и ἐφρασσάμην, fut. φράσομαι - эп. φράσσομαι, pf. πέφρασμαι)1) указывать, объяснять(οὐχ ἁπλῶς εἰπεῖν, ἀλλὰ σαφῶς φράσαι Isocr.)
φ. τί τινι, πρός τινα и τινά Her., Isocr., Arph.; — объяснять что-л. кому-л.;σήματα φ. Hom. — перечислять признаки;φ. τῇ χειρί Her. — делать знак(и) рукой, объяснять жестами;φράσαι τέν ἀτραπὸν τέν φέρουσαν ἐς Θερμοπύλας Her. — указать тропинку, ведущую в Фермопилы;φράζε δέ τί φής или φράσον δ΄ ἅπερ ἔλεξας Soph. — объясни же, что ты говоришь;πυνθανομένοις τι διὰ μαντικῆς φ. Xen. — давать вопрошающим прорицания;φράσαι διὰ τῶν γραμμάτων Plut. — изложить письменно2) говорить, сообщать, объявлятьμῦθον πέφραδε πᾶσι Hom. — объяви всем;
φράζει, ὅτι ἔνδον ἐστί Lys. — (она) сообщает (мне), что (он) здесь;εἰ ῥητόν, φράσον Aesch. — если можно, скажи;τῆς μητρὸς ἥκω τῆς ἐμῆς φράσων ἐν οἷς νῦν ἐστιν Soph. — я пришел рассказать (тебе), что с моей матерью;φ. τινὴ πάντα τὰ παρεόντα πρήγματα Her. — сообщать кому-л. все о положении дел3) подсказывать, советовать(ἔρος ἦν ὅ φράσας Soph.)
4) приказывать, распоряжаться(τινι ποιεῖν τι Thuc., Xen.)
5) med. узнавать, получать сведенияἐξ ἑτέρων μῦθον ἔχειν φράσασθαι Eur. — узнать (о чём-л.) из чужих рассказов;
φράζευ λογίων ὁδόν Arph. — пойми смысл (вещих) слов6) med. узнавать, распознавать7) med. замечать, видетьτὸν φράσατο προσιόντα Hom. — (Одиссеи) заметил приближающегося человека8) med. внимательно осматриваться, остерегаться(φράσσασθαι λόχον Her.)
φράζου μέ πόρσω φωνεῖν Soph. — смотри, ни слова больше;φράσσαι τινά, μέ σε δολώσῃ Arph. — берегись, как бы кто-л. тебя не перехитрил9) med. думать, размышлятьφράζεσθαί τι θυμῷ или ἐνὴ φρεσί Hom. — обдумывать что-л. про себя;
ἀμφὴς φράζεσθαι Hom. — расходиться в мнениях10) med. замышлять, задумывать(κακά τινι, τινι ὄλεθρον Hom.)
φράσσασθαι ἠρίον τινί Hom. — задумать (воздвигнуть) гробницу кому-л. -
27 GALA
* * *(gel; gól, gólum; galinn), v.1) to crow (of a cock), cry, scream;2) to sing, chant; g. galdra yfir e-m, to chant magic songs over one; afl gól hann Ásum, he chanted strength into the Æsir.* * *pres. gelr, Hm. 28, 150, Vsp. 35; pret. gól, pl. gólu; pret. subj. gœli, Haustl. 20; in mod. usage, pres. galar, áðr en haninn galar, Matth. xxvi. 34, 74, 75, Mark xiv. 30, cp. Pass. 12. 7; but fyrr en haninn gelr, Luke xxii. 61; in pret. the old form is preserved, ok jafnsnart gól haninn, Matth. xxvi. 74; þá gól nú haninn fyrst, Pass. 11. 5; gól haninn annað sinn, 11. 8, Luke xxii. 60; og strax gól haninn, John xviii. 27; but elsewhere in mod. usage weak, galaði: [not recorded in Goth., as Ulf. renders φωνειν l. c. by hrukjan; A. S. galan; Old Engl. and Scot. to gale = to cry; Dan. gale; Swed. gala]:—to crow; hún heyrir hana gala, Stj. 208; gól um Ásum Gullinkambi, Vsp. 35; en annarr gelr, sótrauðr hani, id.: of a crow, Hm. 84.II. metaph. to chant, sing, used trans.; gala sér úgott, Hm. 28, Ls. 31; afl gól hann Ásum, Hm. 161; þann kann ek galdr at gala, I can chant that song, with the notion of spell, Hm. 153; svá ek gel, 150; hón (the sibyll) gól galdra sína yfir Þór, Edda 58: ironic., gólu þeir eptir í staðinn, O. H. L. 17; gala at um e-t, to beg blandly, Fms. xi. 113; Herodias gól at um líflát Johannes, 625. 96:—with acc. to gladden, cheer, Sl. 26. -
28 ÓP
* * *n.1) shout, shouting, crying (þá varð óp mikit at lögbergi ok úhljóð);2) weeping, crying (sló síðan ópi á barnit).* * *n. [cp. Ulf. wôpjan = φωνειν, βοαν; A. S. wôp; Engl. whoop, weep]:—a shouting, crying:1. without the notion of weeping; með ópi ok eggjan, Stj. 365; heyrðu þeir óp mikit, Fs. 143; þá varð óp mikit ( a great shouting) at Lögbergi, Nj. 15; en er Egill heyrði óp þat, Eg. 296; æpa sigr-óp, shouting victory, id., 298, Fms. viii. 141, Karl. 365, 368; her-óp, a war-whoop, Nj. 245, Eg. 80. Ó. H. 107, Orkn., Stj. passim; hrinda upp ópi, to raise the war-cry. Fas. i. 254 (in a verse).2. a crying, weeping aloud; þá setti hann upp mikit óp, ok í þeim angistar ekka, … gráta með ópi miklu, Stj. 167; stóð hann þar ok grét aumliga, þessi maðr bað hann ganga inn í búðina ok taka af sér ópit, Ölk. 35; óps ok ýlfranar, Matth. ii. 18; óp og tanna gnístan, weeping and gnashing of teeth, xiii. 50; setr hon upp stór óp, she set up a great howling, Bs. ii. 87; sló síðan ópi á barnit, the child began to weep, i. 341; þeir sögðu konu hans þenna atburð, en hón kunni ílla ok grét hátt … hann taldi sér leiðask óp hennar, Edda 48. -
29 βαρύτονος
A deep-sounding, β. φωνεῖν, of dogs, Arist.Phgn. 813b2; so prob.β. στῆθος X.Cyn.5.30
; deep, of musical notes, Bacch.Harm.32.Greek-English dictionary (Αγγλικά Ελληνικά-λεξικό) > βαρύτονος
-
30 μωρός
Aμῶραν Herod.5.17
(s. v.l.):—dull, sluggish, of the nerves, Hp.Genit.2; χειμῶνος ἀρχομένου μ. γίνονται οἱ ἐργάται [ τῶν σφηκῶν] Arist.HA 628a6.2 of persons, dull, stupid,μωροῦ φωτὸς ἅδε βουλά Simon.57.6
, cf. S.Ant. 220, 470, Isoc.5.94, LXXSi.18.18, al., Ev.Matt.7.26, etc.: [comp] Comp. in prov.,μωρότερος Μορύχου Sophr.74
: [comp] Sup., X.An.3.2.22.b in a religious sense, λαὸς μ. καὶ ἀκάρδιος LXXJe.5.21,al.3 of things, ; ; τὸ μ. folly, E.Hipp. 966;τὸ μ. τοῦ θεοῦ σοφώτερον τῶν ἀνθρώπων ἐστί 1 Ep.Cor.1.25
; μῶρα φρονεῖν, φωνεῖν, δρᾶν, S.Aj. 594, OT 433, Ant. 469;μῶρα.. μῶρος λέγει E.Ba. 369
, cf. LXXIs.32.6;μ. βουλεύεσθαι Ar.Ec. 474
.4 of taste, insipid, flat, Com. Adesp. 596, Diocl.Fr.138, Dsc.4.19. -
31 πνευματώδης
πνευμᾰτ-ώδης, ες,A like wind or air, opp. ὑδατώδης, Arist.Mete. 380b16, 366b7, al., Epicur.Ep.1p.14U.; opp. ἀτμιδώδης, Arist.Mete. 341b9 ([comp] Comp.); π. ζῴδιον in the zodiac, opp. πυρῶδες, γεῶδες, ὑδατῶδες, Palch.in Cat.Cod.Astr.8(1).262; γράμματα π. pronounced with a strong breathing, as φ, ψ, ς, ζ, Pl.Cra. 427a; aerated, .2 windy, exposed to the wind,τόποι Thphr.CP1.8.3
, Plu.2.648d; ἐνιαυτοὶ π. windy years, Arist.Mete. 344b27; ὧραι -έσταται ib. 366b4.Greek-English dictionary (Αγγλικά Ελληνικά-λεξικό) > πνευματώδης
-
32 πρέπω
1 on the eye, to be clearly seen, to be conspicuous among a number,ὁ δ' ἔπρεπε καὶ διὰ πάντων Il.12.104
;μετὰ δὲ π. ἀγρομένοισιν Od.8.172
, Hes.Th.92; to be distinguished in or by a thing,φάρεσιν μελαγχίμοις A.Ch.12
, cf. Th. 124 (lyr.), E.Alc. 512, 1050;π. παρηῒς φοινίοις ἀμυγμοῖς A.Ch.24
(lyr.); shine forth, show itself,πειρῶντι χρυσὸς ἐν βασάνῳ π. Pi.P.10.67
;πανσέληνος ἐν σάκει π. A.Th. 390
, cf. Pers. 239 (troch.), Ag. 389 (lyr.); πρέπουσά θ' ὡς ἐν γραφαῖς ib. 242 (lyr.);ἐπί τοι πρέπει ὄμμασιν αἰδώς h.Cer. 214
;Ζεὺς πρέπων δι' αἰθέρος E.Hel. 216
(lyr.): sts. c. part., to be clearly seen as doing or being,ὁ φρυκτὸς ἀγγέλλων πρέπει A.Ag.30
; σπλάγχνα.. πρέπουσ' ἔχοντες ib. 1222, cf. Eu. 995 (anap.).3 on the smell, to be strong or rank, ὅμοιος ἀτμὸς ὥσπερ ἐκ τάφου π. ib. 1311.II to be conspicuously like, resemble, π. τινὶ εἶδος to be like one in form, Pi.P.2.38;πρέποντα.. ταύρῳ δέμας A.Supp. 301
; ;πρέπεις.. θυγατέρων μορφὴν μιᾷ Id.Ba. 917
: c. inf., τοῦδε γὰρ δράμημα φωτὸς Περσικὸν πρέπει μαθεῖν his running is like Persian to behold, A.Pers. 247, cf. Supp. 719; more freq. with ὡς orὥστε, πρέπει ὡς τύραννος εἰσορᾶν S. El. 664
;ὡς πένθιμος πρέπεις ὁρᾶν E.Supp. 1056
; (lyr.).III to be conspicuously fitting, beseem, c. dat. pers.,θνατὰ θνατοῖσι πρέπει Pi.I.5(4).16
; , cf. Pl.Chrm. 158c, etc.; with Preps.,ποῦ τάδ' ἐν χρηστοῖς πρέπει; E.Heracl. 510
;οἷα δὴ εἰς πλῆθος πρέπει X.Cyr.2.1.24
: c. part.,ὅ τι γιγνόμενον ἂν πρέποι Pl.Epin. 976c
, cf. Plt. 269c, 288c; πρέποι γὰρ ἂν (sc. λεχθεῖσα) Id.Sph. 219c.2 freq. in part.,ὕμνοι πρέποντες γάμοις Id.R. 460a
, etc.; esp. in part. neut.,πρέπον τε εἶναι καὶ ἁρμόττειν Id.Grg. 503e
;ἤν τι ἄλλο π. δοκῇ εἶναι Th.6.25
;τὸ π. τῇ γραφῇ Plb.2.40.3
: rarely c. gen.,π. ἦν δαίμονος τοὐμοῦ τόδε S.Aj. 534
, cf. Plu.Caes.14, Thom.Mag.p.306R.; τὸ π. that which is seemly, propriety, Pl.Hp.Ma. 294a;πρὸς τὸ μέτριον καὶ τὸ π. Id.Plt. 284e
, etc.: pl.,πρέποντα πάσχειν Antipho 3.3.9
;πρέποντα τῇ συγγενείᾳ ποιοῦντες Isoc.10.23
.3 rarely with personal subject, πρέπων ἔφυς πρὸ τῶνδε φωνεῖν art the fit person to.., S.OT9; Πομπήϊος.. πάνυ τοῖς ἔπεσι πρέπων suiting them, Plu.Pomp.72, cf. Publ. 17.4 mostly impers., πρέπει it is fitting, both of outward circumstances and moral fitness, c. dat. pers. et inf., Hdt.9.79, etc.;οὐ πρέπει νῷν.. δάσασθαι Pi.P.4.147
;πρέπει ἐσλοῖσιν ὑμνεῖσθαι Id.Fr. 121
, cf. A.Ag. 483 (lyr.), E.Hipp. 115, etc.: with inf. unexpressed, πρέπει γοῦν σοι [ἀποκρίνεσθαι] X.HG4.1.37.b c. acc. pers. et inf.,πρέπει τὸν Αἰνησιδάμου ἐγκωμίων τε μελέων λυρᾶν τε τυγχανέμεν Pi.O.2.46
, cf. A.Supp. 203, S.Tr. 728, Th.1.86, etc.c c. inf. only,πρέπει γαρυέμεν Pi.N.7.82
, cf. P.5.43, A.Th. 656, Ag. 636, etc.d with inf. understood, an acc. may be subject,ἀπήλλαξαν οὕτω ὡς κείνους ἔπρεπε Hdt.8.68
.α', cf. A.Supp. 195, Pl.Prt. 312b; or object,τείσασθαι οὕτως, ὡς κείνους [τείσασθαι] πρέπει Hdt.4.139
; so with dat. of indirect object, Id.8.114. -
33 πρό
πρό,A before, forth:A PREP. WITH GENIT.:I of Place, before, in front of,ἠγερέθοντο π. ἄστεος Od.24.468
, cf. Il.15.351, etc.;π. πτόλιος δεδαϊγμένον 19.292
;κείνους κιχησόμεθα π. πυλάων 10.126
, cf. 6.80, etc.;φύλοπις αἰνὴ ἕστηκε π. νεῶν 18.172
;πυρὰ φαίνετο Ἰλιόθι π. 8.561
, cf. 10.12, Od.8.581, etc.;κλαγγὴ γεράνων πέλει οὐρανόθι π. Il.3.3
;π. τειχέων Pi.O.13.56
; ἔμπροσθε π. (v.l.)τῆς ἀκροπόλιος, ὄπισθε δὲ τῶν πυλέων Hdt.8.53
, cf. 9.52; π. δόμων, π. δωμάτων, in front of, i.e. outside the house, Pi.P.2.18, 5.96, etc.;π. θυρῶν S.El. 109
(anap.), etc.; τὴν π. τοῦ Ἡραίου νῆσον before or off the Heraeum, Th.3.75, cf. 7.22; π. ποδός, v. πούς 1.4a; π. χειρῶν at hand, S.Ant. 1279, E. Rh. 274, dub. in Tr. 1207;π. τῶν ὀφθαλμῶν προφαίνεσθαι Aeschin. 2.148
.2 with Vbs. of motion,π. δ' ἄρ' αὐτῶν κύνες ἤϊσαν Od. 19.435
, cf. Il.23.115;π. Ἀχαιῶν ἄγγελος ᾔει 10.286
, cf. 13.693;π. ἕθεν κλονέοντα φάλαγγας 5.96
.3 before, in front of, for the purpose of shielding or guarding,π. Τρώων ἑσταότ' Il.24.215
: hence, in defence of,μάχεσθαι.. π. τε παίδων καὶ π. γυναικῶν 8.57
, cf. 4.156, 373, Hdt.8.74, etc.; ὀλέσθαι π. πόληος, Lat. pro patria mori, Il.22.110;π. τῆς Σπάρτης ἀποθνῄσκειν Hdt.7.134
, cf. 172,9.72, E.Alc.18, 645, etc.;π. τοῦ θανόντος.. ἔθεσθ' ἐπιστροφήν S.OT 134
;διακινδυνεῦσαι π. βασιλέως X.Cyr.8.8.4
; βουλεύεσθαι, πράττειν π. τινός, ib.1.6.42, 4.5.44, cf. Mem.2.4.7; π. τοξευμάτων as a defence against arrows, Id.An.7.8.18: hence also, for, on behalf of, instead of, ἀγρυπνῆσαι π. τινῶν ib.7.6.36, cf. Leg.Gort.1.43; of an advocate,π. τῶνδε φωνεῖν S.OT10
, cf. OC 811; ὄτι δέ κ' αὐτὸς π. Ειαυτοῦ [ἀμάρτῃ] whatever offence he commits of his own volition, Kohler-Ziebarth Stadtrecht von Gortyn p.34.4 π. ὁδοῦ ἐγένοντο further on the road, i.e. forwards, onward, Il.4.382, cf. Ael.NA3.16,7.29 (v. φροῦδος): also to denote distance,π. πολλοῦ τῆς πόλεως D.H.9.35
;π. τριάκοντα σταδίων
at a distance of30
stades, Str.8.6.24.II of Time, before,π. γάμοιο Od.15.524
;ἠῶθι π. 5.469
; π. ὃ τοῦ ἐνόησεν one before the other, Il.10.224; more freq. in later writers,π. τῶν Τρωικῶν Th.1.3
, cf. 1.1;π. τοῦ θανεῖν S.Ant. 883
;π. τοῦ θανάτου Pl.Phd. 57a
;π. τοῦ λοιμοῦ Id.Smp. 201d
;π. δείπνου X.Cyr. 5.5.39
; π. ἡμέρας ib.4.5.14; π. τοῦ χρῆσθαι before one uses it, Id.Mem.2.6.6; π. μοίρας τῆς ἐμῆς before my doom, A.Ag. 1266;π. τῆς εἱμαρμένης Antipho 1.21
;π. τοῦ καθήκοντος χρόνου Aeschin.3.126
, cf. 124; π. πολλοῦ long before, Hdt.7.130, etc.; π. μικροῦ, π. ὀλίγου, Plu.Pomp.73, App.BC2.116;ὀλίγον π. τούτων Th.2.8
; τὸ π. τοῦ (v.l. τούτου) ib.15; π. τοῦ (sts. written προτοῦ) A.Ag. 1204, Hdt.1.122, 5.83, Ar.Th. 418, Pl.Smp. 173a;ὁ π. τοῦ χρόνος A.Eu. 462
, Th.2.58, etc.; π. τοῦ ἤ, = πρὶν ἤ, IG7.2225.22 ([place name] Thisbe);οἱ π. ἡμῶν γενόμενοι Isoc.13.19
;οἱ π. ἐμοῦ Th.1.97
.2 in later writers freq. with Numerals, π. τριάκοντα ἡμερῶν thirty days before, Ael.NA5.52;π. μιᾶς ἡμέρας Plu.Caes.63
;π. ἐνιαυτοῦ Id.2.147e
;π. δυεῖν ἡμερῶν ἢ ἐτελεύτα Id.Sull.37
: freq. c. dupl. gen., π. δύο ἐτῶν τοῦ σεισμοῦ, π. δύο ὡρῶν τῆς ἐπιβολῆς, LXX Am.1.1, Dsc.1.64; π. ἓξ ἡμερῶν τοῦ πάσχα, π. μιᾶς ἡμέρας τῶν γενεθλίων, Ev.Jo.12.1, Plu. 2.717d;π. πολλοῦ τῆς ἑορτῆς Luc.Sat.14
.b in rendering Roman dates, τῇ π. μιᾶς Νωνῶν Ὀκτωβρίων, = pridie Non. Oct., Plu.2.203a, etc.III in other relations:1 of Preference, before, rather than, κέρδος αἰνῆσαι π. δίκας to praise sleight before right, Pi.P.4.140, cf. Pl.R. 361e; πᾶν δὴ βουλόμενοι σφίσι εἶναι π. τῆς παρεούσης λύπης anything before, rather than, their actual trouble, Hdt.7.152 (so, in order to avoid,π. τοῦ δεινοτάτου D.54.19
);πᾶν π. τοῦ δουλεῦσαι ἐπεξελθεῖν Th.5.100
, cf.4.59; ἑλέσθαι, αἱρεῖσθαι, or κρῖναί τι π. τινός to choose one before another, Id.5.36, Pl.R. 366b, Phlb. 57e; π. πολλοῦ ποιήσασθαι to esteem above much, i.e. very highly, Isoc.5.138;π. πολλῶν χρημάτων τιμήσασθαί τι Th.1.33
, cf.6.10; π. ἄλλων more than others, Pl.Mx. 249e (v.l.), cf. A. Th. 1002; δυσδαίμων.. π. πασᾶν γυναικῶν ib. 927 (codd., lyr.);π. πάντων θεῶν τῇ Ἑστίᾳ πρώτῃ προθύειν Pl.Cra. 401d
: after a [comp] Comp. it is redundant,ἡ τυραννὶς π. ἐλευθερίης ἀσπαστότερον Hdt.1.62
, cf.6.12, Pl.Ap. 28d, Cri. 54b, Phd. 99a; for ἤ afterἄλλος, οὐδεὶς ἄλλος π. σεῦ Hdt.3.85
, cf.7.3.2 of Cause or Motive, for, from, π. φόβοιο for fear, Il.17.667; ἀθλεύων π. ἄνακτος toiling before the face of, i.e. in his service, 24.734; π. τῶνδε there fore, S.El. 495 (lyr.).B POSITION: words may be put between π. and its case, Il.23.115; but it does not follow its case, exc. after [dialect] Ep. forms in -θι, Ἰλιόθι πρό, οὐρανόθι πρό, ἠῶθι πρό (v. supr.).C πρό, abs. as ADV.:I of Place, before, opp. ἐπί ( after), Il. 13.799, 800; before, in front, 15.360; forth, forward,ἐκ δ' ἄγαγε π. φόωσδε 19.118
; χωρεῖν π. δόμων to come forth from, S.Tr. 960 (lyr.);ἄγειν τινὰ π. δόμων E.Hec.59
(anap.); γῆν π. γῆς ἐλαύνομαι I am driven on from one land to another, A.Pr. 682;διώκειν γῆν π. γῆς Ar.Ach. 235
.II of Time, before,πρό οἱ εἴπομεν Od.1.37
; earlier,τά τ' ἐσσόμενα π. τ' ἐόντα Hes. Th.32
,38.III when joined with other Preps., ἀποπρό, διαπρό, ἐπιπρό, περιπρό, προπρό, it strengthens the first Prep., or adds to it the notion of forward, forth.I with Substs., to denote2 priority of rank, πρόεδρος, προεδρία, etc.: also priority of order, προάγων, πρόλογος, προοίμιον, προπάτωρ, etc.3 standing in another's place, πρόμαντις, πρόξενος.II with Adjs., to denote3 prematureness, πρόμοιρος, πρόωρος.III with Verbs,1 of Place, before, forwards, προβαίνω, προβάλλω, προτίθημι, etc.: also, before, in defence, προκινδυνεύω, προμάχομαι, etc.2 forth, προέλκω, προφέρω.b publicly, προγράφω, προειπεῖν, πρόκειμαι.3 away, προδίδωμι, προϊάλλω, προϊάπτω, προΐημι, προλείπω, προρέω, προτέμνω, προτρέπομαι, προφεύγω, προχέω.4 in preference, προαιροῦμαι, προτιμάω, etc.5 before, beforehand, προαισθάνομαι, προγίγνομαι, προκαταλαμβάνω, etc.; of foresight, προνοέω, προοράω.E Etymology: cf. Lat. προ?πρόX-, Slav. pro-, Skt. pra-, etc., in compounds. -
34 πρόσω
A f.l. for πρὸ ἕω in Th.4.103); poet. [full] πρόσσω; also [full] πόρσω, Pi., Trag.; later [dialect] Att. [full] πόρρω Pl., X., Com., Oratt. ( πρόσω should be restored in S.Fr.858.3 and πόρσω in E.Rh. 482): Th. never uses the word.—Regul. [comp] Comp. and [comp] Sup. προσωτέρω, πορρωτέρω, προσωτάτω, πορρωτάτω, v. προσωτέρω: poet. [comp] Comp.πόρσιον Pi.O.1.114
: [comp] Sup.πόρσιστα Id.N.9.29
. Adv.: ([etym.] πρό).A abs.:I of Place, generally with a notion of motion, forwards, onwards, π. ἄγειν, φέρειν, Il.18.388, Od.9.542, etc.; [δοῦρα] ὄρμενα πρόσσω Il.11.572
; ἵπποι πρόσσω μεμαυῖαι ib. 615;πρόσω ἵεσθε 12.274
, etc.;π. πᾶς πέτεται 16.265
; π. κατέκυψε ib. 611;π. ἀΐξας 17.734
; π. τετραμμένος αἰεί ib. 598;νέμεσθαι π. Hdt.3.133
; παραγγεῖλαι, πέμψαι π., A.Ag. 294, 853; βῆναι, ἕρπειν π., S.Tr. 195, 547; μὴ πόρσω φωνεῖν speak no further, Id.El. 213 (lyr.);μηκέτι πάπταινε πόρσιον Pi.O.1.114
: with Art.,πορεύεσθαι αἰεὶ τὸ πρόσω Hdt.7.30
, cf. 9.57; also ἰέναι τοῦ π. X.An.1.3.1;ἤϊε αἰεὶ ἐς τὸ π. Hdt.3.25
.II of Distance, far off,παπταίνειν τὰ πόρσω Pi.P.3.22
; ;ὡς ἀπ' ὀμμάτων, πρόσω S.OC15
; πρόσω λεύσσειν to see at a distance, Id.Fr.858.3;πόρρω ποι ἀπεσκοποῦμεν Pl.R. 432e
;ἐγγύς, οὐ πρόσω βεβηκώς E.Ph. 596
;ἡ δέ γ' Εὔβοια.. παρατέταται μακρὰ πόρρω πάνυ Ar.Nu. 212
;εἴτ' ἐγγύς, εἴτε πόρρω Pl. Prt. 356e
;πόρρω που ἐκτὸς ὄντι Id.R. 499c
, etc.; πόρρω ποιεῖν τι leave at a distance, Anaxil.22.18, cf. Herod.6.90 (dub.);πάνυ π. γενέσθαι X.Cyr.4.3.16
; τὰ σκέλη κινεῖν ταχὺ καὶ π., of a runner, Arist.Rh. 1361b24;οἱ πόρρω βάρβαροι Id.EN 1149a11
.2 too far, καὶ νῦν ἴσως πόρρω ἀποτενοῦμεν [τὸν λόγον] Pl.Grg. 458b;οὐ πόρρω ἐθελήσαιμ' ἂν πιεῖν Id.Smp. 176d
.III of Time, forward, πρόσσω καὶ ὀπίσσω, v. ὀπίσω 11;χρόνος.. ἰὼν πόρσω Pi.O.10(11).55
; of continuance, A. Eu. 747; hereafter, Pi.P.3.111; ἀναβάλλομαι ὡς πόρσιστα as late as possible, Id.N.9.29; ἤδη πόρρω τῆς ἡμέρας οὔσης far spent, Aeschin.3.122; μέχρι πόρρω till late, Arist.HA 581a26.B c. gen.:I of Place, further into,π. τοῦ ποταμοῦ προβαίνειν X.An.4.3.28
, cf. Hp.Mul.1.2: esp. metaph., προβήσεσθαι πόρρω μοχθηρίας will go far in wickedness, X.Ap.30; π. ἀρετῆς ἀνήκειν to have reached a high point of virtue, Hdt.7.237;οὕτω πόρρω σοφίας ἥκεις Pl.Euthd. 294e
;πόρρω σοφίας ἐλαύνειν Id.Euthphr.4b
, cf. Grg. 486a, Cra. 410e, Ly. 204b; π. τέχνης a past master, Ar. V. 192 (v. infr. 11);π. πάνυ ἐλάσαι τῆς πλεονεξίας X.Cyr.1.6.39
: also with Art.,προβήσομαι ἐς τὸ π. τοῦ λόγου Hdt.1.5
;ἐς τὸ π. οὐδὲν προεκόπτετο τῶν πρηγμάτων Id.3.56
; ἐς τὸ π. μεγάθεος τιμῶνται are honoured to a high point of greatness, i.e. very greatly, ib. 154.II of Distance, far from,οὐ π. τοῦ Ἑλλησπόντου Id.5.13
;οὐ π. Σπάρτης πόλις E.Andr. 733
;στάντες οὐ πόρρω τῶν βωμῶν Pl.Lg. 800d
, cf. X.An.3.2.22, etc.: metaph.,π. δικαίων A.Eu. 414
; πόρρω τέχνης,= οὐκ ἀπὸ τέχνης, i. e. φύσει, Ar.V. 192 (acc. to Sch., sed v. supr. B. 1);π. τοῦ χειρίσματος Hp.Art.11
;οὐκέτι πόρρω διθυράμβων φθέγγομαι Pl.Phdr. 238d
; πόρρω που τῶν ἐμαυτῷ πεπολιτευμένων far below them, D.18.299;πόρρω εἶναι τοῦ οἴεσθαι Pl.Phd. 96e
;πόρρω τῶν πραγμάτων Isoc.4.16
;πόρρω τοῦ διαφθείρειν Id.15.240
; ; π. σαρκός very far (i. e. different) from, Arist.HA 504b11, cf. Pl.R. 581e: also folld. byἀπό, ἐξαναχωρέειν π. ἀπὸ τῶν φορτίων Hdt.4.196
; ;ἀπὸ τοῦ τείχους X.Cyr.5.4.49
; also οὕτω πόρρω εἶ περὶ τοῦ δικαίου so far out in your notions of right, Pl.R. 343c.III of Time, ὡς πρόσω ἦν τῆς νυκτός far into the night, Hdt.2.121.δ; ὡς π. τῆς νυκτὸς προελήλατο Id.9.44
;διαλέγεσθαι πόρρω τῶν νυκτῶν Pl.Smp. 217d
;λίαν π. ἔδοξε τῶν νυκτῶν εἶναι Id.Prt. 310c
;ἐκάθευδον μέχρι π. τῆς ἡμέρας X.HG7.2.19
;βιότου πόρσω E.Alc. 910
(lyr.);π. ἤδη ἐστὶ τοῦ βίου, θανάτου δὲ ἐγγύς Pl.Ap. 38c
;ὀψὲ καὶ π. τῆς ἡλικίας Plu.Dem.2
.2 οὐ π. ἑπτὰ ἡμερέων not longer than.., Hp.Epid.4.38. -
35 φράζω
Aφράζον Pi.N.1.61
: [tense] fut. φράσω [pron. full] [ᾰ] A.Pr. 781, etc.: [tense] aor. 1 , h.Merc. 442, Hdt.2.150, etc.; poet. φράσα [pron. full] [ᾰ] Od.11.22, A.Ag. 231 (lyr.); imper.φράσσατε Pi. P.4.117
: [tense] pf.πέφρᾰκα Isoc.5.93
, Phld.Po.5.23: [dialect] Ep. [tense] aor. πέφρᾰδον, ἐπέφραδον used by Hom. mostly in [ per.] 3sg., Il.14.500, al. (in Od.1.273, 8.142, πέφραδε is imper.); opt.πεφράδοι Il.14.335
; inf. πεφραδέειν, πεφραδέμεν, Od.19.477, 7.49; [ per.] 1sg. ἐπέφραδον only Il.10.127: also [tense] aor. 1 part. gen. φράδαντος dub. in IG5(2).261.15 (Mantinea, vi B. C.):— [voice] Med. and [voice] Pass., φράζομαι, [dialect] Ep. imper. φράζεο, φράζευ, Il.5.440, 9.251; inf.φράζεσθαι Od.1.294
: [dialect] Ep.[ per.] 3sg. [tense] impf. φράζετο, φραζέσκετο, 11.624, h.Ap. 346: [tense] fut. φράσομαι [pron. full] [ᾰ] Il.15.234, [dialect] Ep.φράσσομαι Od.16.238
: [tense] aor.1ἐφρᾰσάμην 17.161
, [dialect] Ep.φρᾰσάμην 23.75
; [ per.] 3sg. and pl. ἐφράσσατο, φράσσαντο, 4.529, Il.15.671; imper.φράσαι Od.24.331
, A.Ch. 113; [dialect] Ep. [ per.] 3sg. subj.φράσσεται Od.24.217
; [dialect] Ep. inf. φράσσασθαι Orac. ap. Hdt.3.57: [tense] aor. [voice] Pass.ἐφράσθην Od.19.485
, Hdt.1.84, E.Hec. 546: [tense] pf. πέφρασμαι (in med. sense) A.Supp. 438, (in pass. sense) Isoc.15.195; part.,προ-πεφραδμένος Hes.Op. 655
.—The [tense] aor. [voice] Med. is chiefly [dialect] Ep., also Archil.94, Sol.5.4, 34.1, A.Ch. 113, E.Med. 653 (lyr.):—point out, show (never say, tell, in Hom. acc. to Aristarch.),ἐς χῶρον ὃν φράσε Κίρκη Od.11.22
, cf. Il.23.138, Od.15.424; also, show the way to, show where to find, , cf. 8.68;σήματ'.., τά οἱ ἔμπεδα πέφραδ' Ὀδυσσεύς
showed,19.250
; μῦθον πέφραδε πᾶσιν show, make known the word to all, 1.273, cf. 8.142;δεῖξε καὶ ἔφρασε h.Ven. 128
; φράσσατέ μοι δόμους show me them, Pi.P.4.117;ἔφρασε τὴν ἀτραπόν Hdt.7.213
;κόποι αὐτόματοι φράζουσι νούσους Hp.Aph.
2.5;δμώων δή τινα.. μοι φράσον Theoc.25.47
;τὸ παράδειγμα ὃ ἂν φράζῃ ὁ ἀρχιτέκτων IG22.1668.96
: abs.,φωνῆσαι μὲν οὐκ εἶχε, τῇ δὲ χειρὶ ἔφραζε Hdt.4.113
;ἀντὶ φωνῆς φράζε.. χερί A.Ag. 1061
.2 show forth, tell, declare, λόγον, ἔπος, ὄνομα, Pi.O.2.60, A.Pers. 173 (troch.), Supp. 320;φ. τοῖσι ἥκουσι τὰ πρήγματα Hdt.6.100
;ἑλοῦ γάρ, ἢ πόνωντὰ λοιπά σοι φράσω σαφηνῶς, ἢ τὸν ἐκλύσοντ' ἐμέ A.Pr. 781
;τιπρός τινα Hdt.1.68
, Ar.Nu. 359 (anap.), etc.: c. dupl. acc.,φ. τινά τι Isoc. 15.100
; τι Pl.Phdr. 267b;περί τινος Isoc.15.117
(v. infr.);ἐπί τινος Id.Ep.6.8
: rarely c. gen., tell of,τῆς μητρὸς ἥκω τῆς ἐμῆς φράσων, ἐν οἷς νῦν ἐστι S.Tr. 1122
: folld. by a relat. clause, φ. ὅτι .. Lys.1.23, Pl.Phdr. 278b, etc.;φ. ὡς δεῖ γεωργεῖν X.Oec.16.8
;φ. οἷ' ἐπορσύνθη κακά A.Pers. 267
, cf. Pr. 995, etc.; with double constr.,φ. τό τε ὄνομα καὶ ἐν ᾗ κώμῃ οἰκοῦσιν PRev.Laws 29.5
(iii B. C.): rarely c. part.,πεφραδέειν πόσιν ἔνδον ἐόντα Od.19.477
; : later c. acc. et inf., Phld. l.c.; explain (opp. λέγω, which means simply speak, say), φράσον ἅπερ γ' ἔλεξας declare, explain what thou didst say, S.Ph. 559;φράζε δὴ τί φῄς Id.OT 655
;φράζουσιν ἃ λέγει X.An.2.4.18
;φράζε λόγῳ S.Ph.49
, Pl.Lg. 814c;οὐχ ἁπλῶς εἰπεῖν ἀλλὰ σαφῶς φράσαι περὶ αὐτῶν Isoc.15.117
, cf. Ep.1.2;σαφῶς φ. τοῖς βουλομένοις συνιέναι Aeschin.1.129
; of teachers, Antipho 6.13, Pl.Tht. 180b; of oracles, Ar.Eq. 1048, Pl.46, Pl.Lg. 923a, etc.; of letters, Plu.Cic.15: abs., τοῦτο φράζει ὅτι this signifies that.., X.Smp.8.30.3 c. dat. pers. et inf., tell one to do so and so,ἵνα γάρ σφιν ἐπέφραδον ἠγερέθεσθαι Il. 10.127
; δὴ γάρ μοι ἐπέφραδε.. Κίρκη (sc. ἰέναι) Od.10.549;τοῖς ἀνθρώποισι φ. σιγᾶν Ar. Pax98
(anap.);τὰ ὅπλα ὑπολαβεῖν Th.6.58
, cf. 3.15.4 abs., give counsel, advise, suggest,δόλος ἦν ὁ φράσας S.El. 197
(lyr.).II [voice] Med. and [voice] Pass., indicate to oneself, i.e. think or muse upon, consider, ponder, [dialect] Ep., [dialect] Ion., Trag., but not in [dialect] Att. Prose;εὔκηλος τὰ φράζεαι ἅσσ' ἐθέλῃσθα Il.1.554
; φράζεσθαι βουλήν, βουλάς, 18.313, Od.11.510;ἐνὶ φρεσὶ μῆτιν ἀμείνω Il.9.423
;πάντα μετὰ φρεσίν Hes.Op. 688
;θυμῷ Il.16.646
;ἐφράσθη καὶ ἐς θυμὸν ἐβάλετο Hdt.1.84
; bethink thee,S.
El. 383; ἀμφὶς φ. to think differently, Il.2.14: folld. by εἰ c. [tense] fut. indic., consider whether.., 1.83, Od.10.192.2 purpose, plan, contrive, φ. τινὶ κακά, θάνατον, ὄλεθρον, 2.367, 3.242, 13.373;μέγ' ὄνειαρ 4.444
;ἐσθλά Il.12.212
;φράσσατο Πατρόκλῳ μέγα ἠρίον 23.126
; φράσσεται ὥς κε νέηται will contrive how.., Od.1.205;φ. ὅπως ὄχ' ἄριστα γένοιτο 3.129
, cf. S.Aj. 1041.3 c. acc. et inf., think, suppose, believe, imagine that.., Od.11.624;οὐκ ἐφράζετο δυνατὸς εἶναι Hdt.3.154
.4 perceive, observe,οἷον ἐγὼν οἰωνὸν.. ἐφρασάμην Od.17.161
; τὴν (sc. τὴν οὐλὴν)ἀπονίζουσα φρασάμην 23.75
; with a part.,τὸν δὲ φράσατο προσιόντα Il.10.339
, cf. 23.453: later c. gen.,χειμῶνος Arat.745
;πομπᾶς Theoc.2.84
: rarely c. part., ψυχὰν Ἀΐδᾳ τελέων οὐ φράζεται marks not that he will die, Pi.I.1.68.6 beware of, ξύλινον λόχον Orac. ap. Hdt. 3.57: freq. in imper., cave canem,Ar.
Eq. 1030 (hex.); φράσσαι κυναλώπεκα μή σε δολώσῃ ib. 1067 (hex.); (hex.), cf. Call.Lav.Pall.52: c. inf.,φράζου μὴ πόρσω φωνεῖν S.El. 213
(lyr.): abs., take care!A.
Eu. 130. (Perh. cf. Lith girdziù 'I hear', inf. girdēti.) -
36 φύσις
φύσις [pron. full] [ῠ], ἡ, gen. φύσεως, poet. φύσεος prob. (metri gr.) in E.Tr. 886, cf. Ar.V. 1282 (lyr.), 1458 (lyr.), [dialect] Ion. φύσιος: dual φύσει (I origin,φ. οὐδενός ἐστιν ἁπάντων θνητῶν οὐδὲ.. τελευτή Emp.8.1
(cf. Plu.2.1112a);φ. βούλονται λέγειν γένεσιν τὴν περὶ τὰ πρῶτα Pl.Lg. 892c
;ἡ φ. ἡ λεγομένη ὡς γένεσις ὁδός ἐστιν εἰς φύσιν Arist.Ph. 193b12
;φ. λέγεται ἡ τῶν φυομένων γένεσις Id.Metaph. 1014b16
; freq. of persons, birth,φύσει νεώτερος S.OC 1295
, cf. Aj. 1301, etc.;φύσι γεγονότες εὖ Hdt.7.134
; φύσει, opp. θέσει (by adoption), D.L.9.25;φύσει Ἀμβρακιώτης, δημοποίητος δὲ Σικυώνιος Ath.4.183d
; so ὁ κατὰ φύσιν πατήρ, υἱός, ἀδελφός, Plb. 3.9.6, 3.12.3, 11.2.2; also in acc.,ἐκ πατρὸς ταὐτοῦ φύσιν S.El. 325
; ἢ φίλων τις ἢ πρὸς αἵματος φύσιν ib. 1125, cf. Isoc.3.42.2 growth, τριχῶν, παιδίου, Hp.Nat.Puer.20,29, cf. 27: pl.,γενειάσεις καὶ φύσεις κεράτων Plot.4.3.13
.II the natural form or constitution of a person or thing as the result of growth (οἷον ἕκαστόν ἐστι τῆς γενέσεως τελεσθείσης, ταύτην φαμὲν τὴν φ. εἶναι ἑκάστου Arist.Pol. 1252b33
): hence,1 nature, constitution, once in Hom., καί μοι φύσιν αὐτοῦ (sc. τοῦ φαρμάκου)ἔδειξε Od.10.303
;φ. τῆς χώρης Hdt.2.5
;τῆς Ἀττικῆς X.Vect.1.2
, cf. Oec.16.2, D.18.146, etc.;τῆς τριχός X.Eq.5.5
; αἵματος, ἀέρος, etc., Arist.PA 648a21, Mete. 340a36, etc.: pl.,φύσεις ἐγγιγνομένας καρπῶν καὶ δένδρων Isoc.7.74
;αἱ φ. καὶ δυνάμεις τῶν πολιτειῶν Id.12.134
;ἡ τῶν ἀριθμῶν φ. Pl.R. 525c
;ἡ τῶν πάντων φ. X.Mem.1.1.11
, etc.;ἡ ἰδία τοῦ πράγματος φ. IG22.1099.28
(Epist.Plotinae).2 outward form, appearance,μέζονας ἢ κατ' ἀνθρώπων φύσιν Hdt.8.38
; ἢ νόον ἤτοι φύσιν either in mind or outward form, Pi.N.6.5;οὐ γὰρ φ. Ὠαριωνείαν ἔλαχεν Id.I.4(3).49
(67);μορφῆς δ' οὐχ ὁμόστολος φ. A.Supp. 496
; (read εἷρπε, taking φ. with ἔχων), cf. Tr. 379; δρακαίνης φ. ἔχουσαν ἀγρίαν prob. in E.Ba. 1358;τὴν ἐμὴν ἰδὼν φ. Ar.V. 1071
(troch.), cf. Nu. 503;τὴν τοῦ σώματος φ. Isoc.9.75
.3 Medic., constitution, temperament, Hp.Aph.3.2 (pl.), al.;ἡ φ. καὶ ἡ ἕξις Id.Acut.43
;φ. φύσιος καὶ ἡλικία ἡλικίης διαφέρει Id.Fract.7
;φύσιες νούσων ἰητροί Id.Epid.6.5.1
.b natural place or position of a bone or joint, ἀποπηδᾶν ἀπὸ τῆς φ., ἐς τὴν φ. ἄγεσθαι, Id.Art.61, 62, al.;ὀστέον μένον ἐν τῇ ἑωυτοῦ φ. Id.VC5
, al.;φύσιες τῶν ἄρθρων Id.Nat.Puer.17
.4 of the mind, one's nature, character,ἦθος ἕκαστον, ὅπῃ φ. ἐστὶν ἑκάστῳ Emp.110.5
;εὐγενὴς γὰρ ἡ φ. κἀξ εὐγενῶν.. ἡ σή S.Ph. 874
; τὴν αὑτοῦ φ. λιπεῖν, δεῖξαι, ib. 902, 1310;φ. φρενός E.Med. 103
(anap.);ἡ ἀνθρωπεία φ. Th.1.76
;φ. τῆς μορφῆς καὶ τῆς ψυχῆς X.Cyr.1.2.2
;ὀνόματι μεμπτὸν τὸ νόθον, ἡ φ. δ' ἴση E.Fr. 168
; φ. φιλόσοφος, τυραννική, etc., Pl.R. 410e, 576a, etc.;δεξιοὶ φύσιν A.Pr. 489
;ἀκμαῖοι φύσιν Id.Pers. 441
;τὸ γὰρ ἀποστῆναι χαλεπὸν φύσεος, ἣν ἔχοι τις Ar.V. 1458
(lyr.), cf. 1282 (lyr.);Σόλων.. ἦν φιλόδημος τὴν φ. Id.Nu. 1187
;ἔνιοι ὄντες ὡς ἀληθῶς τοῦ δήμου τὴν φ. οὐ δημοτικοί εἰσι X.Ath.2.19
; φύσεως ἰσχύς force of natural powers, Th.1.138; φύσεως κακία badness of natural disposition, D.20.140;ἀγαθοὶ.. γίγνονται διὰ τριῶν, τὰ τρία δὲ ταῦτά ἐστι φ. ἔθος λόγος Arist. Pol. 1332a40
; χρῶ τῇ φύσει, i.e. give rein to your natural propensities, Ar.Nu. 1078, cf. Isoc.7.38;τῇ φ. χρώμενος Plu.Cor.18
;θείας κοινωνοὶ φ. 2 Ep.Pet.1.4
: pl., Isoc.4.113, v.l. in E.Andr. 956;οἱ ἄριστοι τὰς φ. Pl.R. 526c
, cf. 375b, al.: prov.,ἔθος, φασί, δευτέρη φ. Jul.Mis. 353a
.b instinct in animals, etc., Democr.278; ap. Stob.1.41.6;ἐν τοῖς ἄλλοις ζῴοις ἡ αἴσθησις τῇ φ. ἥνωται, ἐν δὲ ἀνθρώποις τῇ νοήσει Corp.Herm. 9.1
, cf. 12.1.5 freq. in periphrases, καὶ γὰρ ἂν πέτρου φύσιν σύ γ' ὀργάνειας, i.e. would'st provoke a stone, S.OT 335;χθονὸς φ. A.Ag. 633
; esp. in Pl.,ἡ τοῦ πτεροῦ φ. Phdr. 251b
;ἡ φ. τῶν σωμάτων Smp. 186b
; ἡ φ. τῆς ἀσθενείας its natural weakness, Phd. 87e;ἡ τοῦ μυελοῦ φ. Ti. 84c
;ἡ τοῦ δικαίου φ. Lg. 862d
, al.; ἡ φ., with gen. understood, Smp. 191a, Phd. 109e.III the regular order of nature,τύχη.. ἀβέβαιος, φ. δὲ αὐτάρκης Democr.176
;κατὰ φύσιν Pl.R. 444d
, etc.; τρίχες κατὰ φύσιν πεφυκυῖαι growing naturally, Hdt.2.38, cf. Alex.156.7 (troch.); (cf. Pl.Grg. 488b);κατὰ φ. ποιεῖν Heraclit.112
; opp. παρὰ φύσιν, E.Ph. 395, Th.6.17, etc.;παρὰ τὴν φ. Anaxipp.1.18
; προδότης ἐκ φύσεως a traitor by nature, Aeschin.2.165; πρὸ τῆς φ. ἥκειν εἰς θάνατον before the natural term, Plu.Comp.Dem.Cic.5: freq. in dat. φύσει (ἐν φ. Hp.
Aër.14) by nature, naturally, opp. τύχῃ, τέχνῃ, Pl.Lg. 889b, cf. R. 381b;φύσει τοιοῦτος Ar.Pl. 275
, cf. 279, al.;ὁ ἄνθρωπος φ. πολιτικὸν ζῷόν ἐστι Arist.Pol. 1253a3
; ὁ μὴ αὑτοῦ φ. ἀλλ' ἄλλου ἄνθρωπος ὤν, οὗτος φ. δοῦλός ἐστιν ib. 1254a15;φ. γὰρ οὐδεὶς δοῦλος ἐγενήθη ποτέ Philem.95.2
; opp. νόμῳ (by convention), Philol.9, Archelaus ap.D.L.2.16, Pl.Grg. 482e, cf. Prt. 337d, etc.;τὰ μὲν τῶν νόμων ὁμολογηθέντα, οὐ φύντ' ἐστίν, τὰ δὲ τῆς φύσεως φύντα, οὐχ ὁμολογηθέντα Antipho Soph.44
Ai 32 (Vorsokr.5);ἅπας ὁ τῶν ἀνθρώπων βίος φύσει καὶ νόμοις διοικεῖται D.25.15
;τοὺς τῆς φ. οὐκ ἔστι λανθάνειν νόμους Men.Mon. 492
;οὐ σοφίᾳ, ἀλλὰ φύσει τινί Pl. Ap. 22c
;φ. μὴ πεφυκότα τοιαῦτα φωνεῖν S.Ph.79
, cf. Pl.Phlb. 14c, etc.;φύσει πάντα πάντες ὁμοίως πεφύκαμεν καὶ βάρβαροι καὶ Ἕλληνες εἶναι Antipho Soph.44
Bii 10 (Vorsokr.5); φύσιν ἔχει c. inf., it is natural, κῶς φύσιν ἔχει πολλὰς μυριάδας φονεῦσαι (sc. τὸν Ἡρακλέα); Hdt.2.45, cf. Pl.R. 473a; οὐκ ἔχει φύσιν it is contrary to nature, ib. 489b; ;τὸ τόλμημα φύσιν οὐκ ἔχει Polem.Call.36
.IV in Philosophy:1 nature as an originating power,φ. λέγεται.. ὅθεν ἡ κίνησις ἡ πρώτη ἐν ἑκάστῳ τῶν φύσει ὄντων Arist.Metaph. 1014b16
;ὁ δὲ θεὸς καὶ ἡ φ. οὐδὲν μάτην ποιοῦσιν Id.Cael. 271a33
; ἡ δὲ φ. οὐδὲν ἀλόγως οὐδὲ μάτην ποιεῖ ib. 291b13;ἡ μὲν τέχνη ἀρχὴ ἐν ἄλλῳ, ἡ δὲ φ. ἀρχὴ ἐν αὐτῷ Id.Metaph. 1070a8
, cf. Mete. 381b5, etc.;φ. κρύπτεσθαι φιλεῖ Heraclit.123
;ἡ γοητεία τῆς φ. Plot.4.4.44
; φ. κοινή, the principle of growth in the universe, Cleanth.Stoic.1.126; as Stoic t.t., the inner fire which causes preservation and growth in plants and animals, defined as πῦρ τεχνικὸν ὁδῷ βαδίζον εἰς γένεσιν, Stoic.1.44, cf. 35, al., S.E.M.9.81; Nature, personified,χάρις τῇ μακαρίᾳ Φ. Epicur.Fr. 469
;Φ. καὶ Εἱμαρμένη καὶ Ἀνάγκη Phld. Piet.12
;ἡ κατωφερὴς Φ. Corp.Herm.1.14
.2 elementary substance,κινδυνεύει ὁ λέγων ταῦτα πῦρ καὶ ὕδωρ καὶ γῆν καὶ ἀέρα πρῶτα ἡγεῖσθαι τῶν πάντων εἶναι καὶ τὴν φ. ὀνομάζειν αὐτὰ ταῦτα Pl.Lg. 891c
, cf. Arist.Fr.52 (defined asτὴν πρώτην οὐσίαν.. ὑποβεβλημένην ἅπασι τοῖς γεννητοῖς καὶ φθαρτοῖς σώμασι Gal.15.3
);τῶν φύσει ὄντων τὰ στοιχεῖά φασιν εἶναι φύσιν Arist.Metaph. 1014b33
: pl., Epicur.Ep. 1p.6U., al.;ἄτομοι φ.
atoms,Democr.
ap. Diog.Oen.5, Epicur.Ep. 1p.7U.;ἄφθαρτοι φ. Phld.Piet.83
.3 concrete, the creation, 'Nature',ἀθανάτου.. φύσεως κόσμον ἀγήρων E.Fr. 910
(anap.);περὶ φύσεώς τε καὶ τῶν μετεώρων ἀστρονομικὰ ἄττα διερωτᾶν Pl.Prt. 315c
; περὶ φύσεως, title of works by Xenophanes, Heraclitus, Gorgias, Epicurus, etc.;[σοφία] ἣν δὴ καλοῦσι περὶ φύσεως ἱστορίαν Pl.Phd. 96a
;περὶ φ. ἀφοριζόμενοι διεχώριζον ζῴων τε βίον δένδρων τε φύσιν λαχάνων τε γένη Epicr.11.13
(anap.); so later,ἡ φ. τὸ ὑπὸ ψυχῆς τῆς πάσης ταχθέν Plot.2.2.1
;τὰ στοιχεῖα τῆς φ. Corp.Herm.1.8
; αἱ δύο φ., i.e. heaven and earth, light and darkness, etc., PMag.Leid.W.6.42.4 Pythag. name for two, Theol.Ar.12.V as a concrete term, creature, freq. in collect. sense, θνητὴ φ. mankind, S.Fr. 590 (anap.), cf. OT 869 (lyr.); πόντου εἰναλία φ. the creatures of the sea, Id.Ant. 345 (lyr.);ὃ πᾶσα φ. διώκειν πέφυκε Pl.R. 359c
, cf. Plt. 272c; ἡ τῶν θηλειῶν φ. woman- kind (opp. τὸ ἄρρεν φῦλον) X.Lac.3.4: also in pl., S.OT 674, Pl.R. 588c, Plt. 306e, X.Oec.13.9; in contemptuous sense, αἱ τοιαῦται φ. such creatures as these, Isoc.4.113, cf. 20.11, Aeschin.1.191.b of plants or material substances,φ. εὐώδεις καρποφοροῦσαι D.S.2.49
;ὑγράν τινα φ. καπνὸν ἀποδιδοῦσαν Corp.Herm. 1.4
.VI kind, sort, species,ταύτην.. ἔχειν βιοτῆς.. φύσιν S.Ph. 165
(anap.);ἐκλέγονται ἐκ τούτων χρημάτων μίαν φ. τὴν τῶν λευκῶν Pl.R. 429d
; φ. [ἀλωπεκίδων] species, X.Cyn.3.1; natural group or class of plants, Thphr.HP6.1.1 (pl.).VII sex, θῆλυς φῦσα (prob. for οὖσα)κοὐκ ἀνδρὸς φύσιν S.Tr. 1062
, cf. OC 445, Th.2.45, Pl.Lg. 770d, 944d: hence, -
37 χρῆ
χρῆ, [full] χρῆς, 3 and 2 pers. sg. [tense] pres. indic. of a defect. verb, expld. by Hsch. and Sch.S.Ant. 887 by θέλει χρῄζει, θέλεις χρῄζεις and found in the following passages: εἴτε χρῇ θανεῖν whether sheA desires to die, S.Ant. 887 ( χρή codd., cf. Sch.ad loc.);σοὶ δὲ δρᾶν ἔξεσθ' ἃ χρῇς Id.Aj. 1373
( χρή codd.); εἴτε χρῇς (sc. κηρύσσειν με) Id.El. 606 ( χρή codd.); (anap., χρή codd.);πάρα δ' ἄλλ' ὅ τι χρῇς Cratin.127
, cf. Eup.4 (prob. l.); οὐ χρῆσθα (sc. φωνεῖν); Ar.Ach. 778 ([place name] Megarian). (Cogn. with χρή, κέχρημαι 'I yearn after', χρῄζω.) -
38 ἀραρίζω
Greek-English dictionary (Αγγλικά Ελληνικά-λεξικό) > ἀραρίζω
-
39 ἀτονία
ἀτον-ία, ἡ,A slackness, enervation, debility, Hp.Aër.20; laziness, Epicur.Nat.54 G.;ψυχῆς Plu.2.535d
;ἀσθένεια καὶ ἀ. Luc.Nigr.36
;ἰνῶν ἀ. καὶ τρόμος Phld.Acad.Ind.p.76M.
; as Stoic term, lack of τόνος (q.v.), Chrysipp.Stoic.3.120, 123, Arr.Epict. 2.15.4, etc.; in oratory, lack of vigour in delivery, Hermog.Inv.4.3 [suff] ἄτον-ος, ον, not stretched, slack, relaxed, of the limbs, Hp.Aër.3 ([comp] Comp.), 19; lacking in elasticity, of strands in torsion-engine, Ph. Bel.58.18;πνοαί D.S.1.41
;σφυγμοί Aret.SD2.9
; of fruit, insipid, Dsc. 1.112 ([comp] Comp.), al.; τὸ ἄ. τῆς γεύσεως v.l. ib.127;φωνεῖν ἄτονον Arist.Phgn. 813b3
: Medic., of the stomach, Ath.3.79f ([comp] Comp.), etc.: c. inf., too weak to.., D.L.7.35; of oratorical style, D.H.Dem.20, cf. Hermog.Id.2.11 ([comp] Comp.), Eun. VSp.493 B. ([comp] Comp.). Adv.- νως Plu. Lyc.18
: [comp] Comp.- ώτερον J.BJ4.1.5
;- ωτέρως Archig.
ap. Orib.8.2.26. -
40 ἐγκράζω
A to cry aloud at one, esp. in anger, τινί v.l. in Ar.Pl. 428; ἐπί τινα v.l. in Th.8.84;φωνεῖν ὀξὺ καὶ ἐγκεκραγός Arist.Phgn. 813b5
.Greek-English dictionary (Αγγλικά Ελληνικά-λεξικό) > ἐγκράζω
См. также в других словарях:
φωνεῖν — φωνέω produce a sound pres inf act (attic epic doric) … Greek morphological index (Ελληνική μορφολογικούς δείκτες)
DIES — I. DIES Nicanoris, Festum Iudaeorum, de quo infra in voce Iudith. Diespiter, Iuppiter, quasi diei, i. e. lucis pater, uti Macrob. interpretatur. Hostat. l. 1. Carm. od. 34. v. 5. Namque Diespiter Igni corusco nubila dividens. Et idem l. 3. Carm.… … Hofmann J. Lexicon universale
FULMEN — in Theologie Poetica, ut et Tonitru, designatut Geryonis fabula, cui a γηρύειν, i. e. φωνεῖν, Lat. sonando, nomen. Unde quod is triceps, quod boves ei tributi, quorum in Ins. Erythia sedes; quod idem ex Chrysaore et Callirrhoe natus fingitur,… … Hofmann J. Lexicon universale
GERYON sive GERYONES — GERYON, sive GERYONES Chrysaoris fil. Hesiod. Trium Hispanicarum insularum Rex priscus Belearidum viz duarum, et Ebusi, quae res locum fecit Poetarum fabulis, ut Geryonem tricorporeum fuisse dicerent Hunc Hercules interfecit, bovesque eius in… … Hofmann J. Lexicon universale
περισοβώ — έω, Α 1. απομακρύνω, διώχνω κάποιον ή κάτι ολόγυρα, κάνω να περιέλθει κάτι γρήγορα γύρω γύρω, περιφέρω (α. «παῑ, ταχὺ τὸ πρῶτον περισόβει αὐτοῑς ποτήριον ἀκράτου», Μέν. β. «ἐς τοὺς ἄλλους συνεχῶς περιεσοβεῑτο ἡ κύλιξ», Λουκιαν.) 2. περιτρέχω,… … Dictionary of Greek
φύω — ΝΜΑ, και αιολ. τ. φυίω Α 1. (μτβ.) συντελώ στο να φυτρώσει κάτι, εκφύω 2. μέσ. φύομαι (κυρίως για φυτά και δέντρα) φυτρώνω, εκφύομαι αρχ. 1. (αμτθ.) α) (για φυτά και δέντρα) εκφύω βλαστούς, βλαστάνω («δρύες... αἵτε φύοντι παρ ὄχθαισιν ποταμοῑο»,… … Dictionary of Greek
ώστε — ὥστε, ΝΜΑ, και δωρ. τ. ὧτε Α 1. (στην αρχή λόγου ή πρότασης για να δηλώσει συμπέρασμα) λοιπόν, επομένως, συνεπώς (α. «ώστε έτσι έγιναν τα πράγματα» β. «ὥστ ... ὄλωλα καί σε προσδιαφθερῶ», Σοφ.) 2. (ως συμπερ. σύνδ. για να δηλώσει αποτέλεσμα) για… … Dictionary of Greek
gru- — gru English meaning: grunting (of pigs) Deutsche Übersetzung: Grunzlaut der Schweine Note: (gru d , gru n d ) Material: Gk. γρῦ “a grunt, as of swine”, γρύζω (*γρυδι̯ω) “to grunt, grumble, mutter”, γρῦλος, γρύλλος “piglet”,… … Proto-Indo-European etymological dictionary