-
1 εκγενόμενον
ἐκγίγνομαιto be born of: aor part mid masc acc sgἐκγίγνομαιto be born of: aor part mid neut nom /voc /acc sg -
2 ἐκγενόμενον
ἐκγίγνομαιto be born of: aor part mid masc acc sgἐκγίγνομαιto be born of: aor part mid neut nom /voc /acc sg -
3 ἐκ-γίγνομαι
ἐκ-γίγνομαι (s. γίγνομαι, ἐξεγενήϑη Plat. Phileb. 62 d ist auffallend und wird in ἐξεγένετο em.), 1) daraus erzeugt, geboren werden, οἳ Διὸς ἐξεγένοντο, die von Zeus erzeugt wurden, Il. 5, 637; Τρωὸς δ' αὖ τρεῖς παῖδες ἀμύμονες ἐξεγένοντο 20, 231, Hes. Th. 648; auch mit dem dat., Πορϑεῖ γὰρ τρεῖς παῖδες ἀμ. ἐξεγ. Il. 14, 115, wie Her. 4, 155. Bes. im perf., entsprossen sein, abstammen: ἐκγεγάτην Ἠελίοιο Od. 10, 138; Ἑλένη Διὸς ἐκγεγαυῖα, öfter; ϑνητοῠ πατρὸς ἐκγεγώς Eur. Bacch. 1340. Dahin gehört das unregelmäßige ἐκγεγάονται H. h. Ven. 198, mit Futurbdtg, vgl. ἐκγεγάαντο Comet. ep. (XV, 40). – 2) intrans., weggehen, sich entfernen, τοῠ ζῆν, aus dem Leben scheiden, Xen. Hell. 6, 4, 23. – Von der Zeit, verfließen, χρόνου ἐκγεγονότος Her. 2, 175. – 3) impers., ἐκγίνεται, wie ἔξεστι, es ist vergönnt, erlaubt, μοι, Ἀϑηναίους ἐκτίσασϑαι, Her. 5, 105, Ar. Equ. 851; Plat. Parm. 128 d; Lys. 2, 6 u. A.; absol., ἐκγενόμενον, obwohl es freigestanden, Isocr. 16, 36, vor Bekker ἐγγ. – Der aor. ἐξεγείνατο in act. Bdtg, geboren haben, Luc. Tragodop. 4.
-
4 εκγιγνομαι
1) (у или от кого-л.) рождаться(τινος Hom., Hes. и τινι Hom., HH. Her.)
Ἑλένη, Διὸς ἐκγεγαυῖα Hom. — Елена, дочь Зевса;ἔκ τινος ἐκγενέσθαι Plut. — произойти вследствие чего-л.2) уходитьἐκγενέσθαι τοῦ ζῆν Xen. — расстаться с жизнью3) impers. ἐκγίγνεται (ἐκγίνεται) можно, позволеноοὐχ οἱ ἐξεγένετο Ἀθηναίους τιμωρήεασθαι Her. — ему не удалось наказать афинян;
εἰ, γὰρ ἐκγένοιτ΄ ἰδεῖν …! Arph. — о, если бы мне довелось увидеть …!;καὴ πολλάκις ἐκγενόμενον αὐτῷ … Isocr. и — хотя он часто имел возможность …;οὐδ΄ ἐμὲ βουλεύσασθαι ἐξεγένετο, εἴτ΄ ἐξοιστέον (τὸ γραφὲν) εἰς τὸ φῶς, εἴ τε μή Plat. — мне не приходилось даже задумываться над вопросом, издавать ли это сочинение, или нет4) рождать, производить на свет(ποδάγρα, ἣν Ἐρινὺς γαστρὸς ἐξεγείνατο Luc.)
-
5 ἐκγίγνομαι
ἐκγίγνομαι, later and [dialect] Ion. [pref] ἐκγίν- [pron. full] [ῑ], [tense] fut. - γενήσομαι: [dialect] Ep. [tense] pf. ἐκγέγαα, [ per.] 3 dual ἐκγεγάτην ; part. ἐκγεγαώς, [dialect] Aeol.Aἐκγεγόνων Alc. Supp.25.10
:— to be born of a father, c.gen.,οἳ Διὸς ἐξεγένοντο Il.5.637
, cf. 20.231, etc. ;ἐκγεγάτην..Ἠελίοιο Od.10.138
;Ἑλένη Διὸς ἐκγεγαυῖα 11.3.199
, 418 ;τοίων πατέρων ἐξ αἵματος ἐκγεγάᾱτε Hom. Epigr.16.3
(ἐκγεγάασθε Suid.
) ;οἳ πὰρ θεοῦ ἐκγεγάαντο AP15.40.20
(Comet.).2 c. dat., to be born to,Πορθεῖ μὲν τρεῖς παῖδες..ἐξεγένοντο 11.14.115
, cf. Hdt.1.30,4.155 : [tense] fut. [tense] perf., .3 simply, come into being, Emp. 59.3, PMasp.153.12 (vi A.D.), PLond.5.1708.207 (vi A.D.).II [tense] aor., to be gone away, c. gen., ἐκγενέσθαι τοῦ ζῆν to have departed this life, X.HG6.4.23 (s.v.l.).III impers., ἐκγίγνεται it is allowed, it is granted, c. dat. pers. et inf., mostly with neg., οὐκ ἐξεγένετό τινι ἀπαγγεῖλαι it was not granted him to.., Hdt.1.78, cf.5.51, Ar.Eq. 851, Lys.7.37 ;δικαιοτάτῳ ἀνδρῶν βουλομένῳ γενέσθαι οὐκ ἐξεγένετο Hdt.3.142
: without aneg., ἐκγενέσθαι μοι..τείσασθαι [I pray] that it may be allowed me to.., Id.5.105 ;εἰ..τότ' ἐξεγένετο D.28.2
: abs. in part.,ἐκγενόμενον Isoc.16.36
: rarely c.acc. et inf., .Greek-English dictionary (Αγγλικά Ελληνικά-λεξικό) > ἐκγίγνομαι
-
6 ἐκγίγνομαι
ἐκ-γίγνομαι, (1) daraus erzeugt, geboren werden, οἳ Διὸς ἐξεγένοντο, die von Zeus erzeugt wurden. Bes. im perf., entsprossen sein, abstammen. (2) intrans., weggehen, sich entfernen, τοῠ ζῆν, aus dem Leben scheiden. Von der Zeit: verfließen. (3) impers., ἐκγίνεται, wie ἔξεστι, es ist vergönnt, erlaubt; absol., ἐκγενόμενον, obwohl es freigestanden. Der aor. ἐξεγείνατο in act. Bdtg, geboren haben
См. также в других словарях:
ἐκγενόμενον — ἐκγίγνομαι to be born of aor part mid masc acc sg ἐκγίγνομαι to be born of aor part mid neut nom/voc/acc sg … Greek morphological index (Ελληνική μορφολογικούς δείκτες)