-
1 Αλίου
-
2 Ἁλίου
-
3 αλίου
ἁ̱λίου, ἅλιος 1of the sea: masc /neut gen sgἁ̱λίου, ἅλιος 1of the sea: masc /fem /neut gen sgἅλιος 2fruitless: masc /neut gen sgἁ̱λίου, ἥλιοςsun: masc gen sg (doric) -
4 ἁλίου
ἁ̱λίου, ἅλιος 1of the sea: masc /neut gen sgἁ̱λίου, ἅλιος 1of the sea: masc /fem /neut gen sgἅλιος 2fruitless: masc /neut gen sgἁ̱λίου, ἥλιοςsun: masc gen sg (doric) -
5 ἀέλιος
ἀέλιος, ἅλιος (ᾶε-, αε-, ᾶ-. ἀελίου, ἀελίου, ἀελίοιο, ἁλίῳ, ἅλιον, ἀέλιον. v. Forssman, 6ff.)a sun μηκέτ ἀελίου σκόπει ἄλλο θαλπνότερον ἐν ἁμέρᾳ φαεννὸν ἄστρον. O. 1.5 ὀξείαις αὐγαῖς ἀελίου (v. 1. ἁλίου.) O. 3.24 “ σθένος ἀελίου χρύσεον λεύσσομεν” P. 4.144αἴθωνι πρὶν ἁλίῳ γυῖον ἐμπεσεῖν N. 7.73
ἀκτὶς ἀελίου, τί πολύσκοπε μήσεαι, ὦ μᾶτερ ὀμμάτων, ἄστρον ὑπέρτατον; Pae. 9.1
ἔλαμψαν δ' ἀελίου δέμας ὅπω[ς Pae. 12.14
τοῖσι μὲν λάμπει μὲν μένος ἀελίου τὰν ἐνθάδε νύκτα κάτω Θρ. 7. 1.b sunshine ἴσαις δὲ νύκτεσσιν αἰεί, ἴσαις δ' ἁμέραις ἅλιον ἔχοντες sc. those who live in the islands of the blessed. O. 2.62εἰ δ' ἔτι ζαμενεῖ Τιμόκριτος ἁλίῳ σὸς πατὴρ ἐθάλπετο N. 4.13
ἐς τὸν ὕπερθεν ἅλιον κείνων ἐνάτῳ ἔτει ἀνδιδοῖ ψυχὰς πάλιν i. e. to the upper world fr. 133. 2.c day Πυθοῖ τ' ἔχει σταδίου τιμὰν διαύλου θἁλίῳἀμφἑνὶ (v. l. τ' ἀλίῳ.) O. 13.37d frag. ] ἀέλιον δ[ ?fr. 344. 5.e pro pers., Helios, the Sun godτὰν ποντίαν ὑμνέων παῖδ' Ἀφροδίτας Ἀελίοιό τε νύμφαν, Ῥόδον O. 7.14
ἀπεόντος δ' οὔτις ἔνδειξεν λάχος Ἀελίου O. 7.58
Ἀελίου θαυμαστὸς υἱὸς (sc. Aietes.) P. 4.241 μᾶτερ Ἀελίου πολυώνυμε Θεία ( Ἁλίου coni. Morel.: cf. Hes. Theog. 371.) I. 5.1 fig. ἁμέραν παῖδ ἀελίου (v. l. ἁλίου Π.) O. 2.32 test. Σ. Theocr. 2. 10. Πίνδαρός φησιν ἐν τοῖς κεχωρισμένοις τῶν Παρθενείων ὅτι τῶν ἐραστῶν οἱ μὲν ἄνδρες εὔχονται λτ;παργτ;εῖναι Ἥλιον, αἱ δὲ γυναῖκες Σελήνην fr. 104. -
6 σέλας
σέλας, αος, τό, Licht, Glanz, Strahl, Schimmer; Hom., bes. πυρός, πυρὸς καιομένοιο u. αἰϑομένοιο, Il. öfter, τὼ δέ οἱ ὄσσε λαμπέσϑην ὡςεί τε πυρὸς σέλας, 19, 366; u. einfach, ὄσσε δεινὸν ὑπὸ βλεφάρων ὡςεὶ σέλας ἐξεφάανϑεν, ib. 17 (vgl. ἐξ ὀμμάτων ἤστραπτε γοργωπὸν σέλας Aesch. Prom. 356, u. Eur. Cycl. 659); μήνης, 19, 374, u. dgl.; σέλας ἀμφέδραμεν λάβρον Ἁφαίστου, Pind. P. 3, 39; oft bei Tragg.: φαιδρὸν ἁλίου σέλας, Aesch. Eum. 886; τὸ παγκρατὲς σέλας ἡφαιστότευκτον, Soph. Phil. 974, vom feuerspeienden Berge; λαμπάδων, Eur. Or. 1573 u. öfter; insbes. der Blitz, δαιόμενον δὲ ἧκε σέλας μετὰ λαὸν ᾿Αχαιῶν, Il. 8, 76; wie σέλας Διός Soph. O. C. 95; σέλας ἐκ τοῠ οὐρανοῠ, Her. 3, 28; auch vom Tageslichte, Soph. Ai. 843; Plat. Crat. 409 b sagt τὸ σέλας καὶ τὸ φῶς ταὐτόν. – Der dat. lautet bei Hom. σέλαϊ, Il. 17, 739, u. σέλᾳ, Od. 21, 246; gen. σέλαος, Hes. Th. 867. Bei att. Dichtern auch plur. σέλᾱ, wie Bass. 5 (IX, 289).
-
7 φαιδρός
φαιδρός, 1) rein, klar, hellglänzend, leuchtend; zuerst bei Pind., φάος frg. 228; σελήνη Aesch. Ag. 289; φαιδρὸν ἁλίου σέλας Eum. 886. – 2) gew. übertr., heiter, fröhlich, vergnügt; ὄμματα, φρήν, Aesch. Ag. 506 Ch. 558; πρόςωπον Soph. El. 1289, vgl. 1302; ὄμμα Eur. Med. 1043; φαιδρὸς λάμποντι μετώπῳ Ar. Equ. 548; Ggstz στυγνός, Xen. An. 2, 6,11, vgl. Cyr. 3, 3,59; ἐπί τινι, Mem. 3, 10, 4; καὶ γεγηϑὼς ἐπί τινι Dem. 18, 323. – Adv., φαιδρῶς βιοτεῠσαι Xen. Cyr. 4, 6,6.
-
8 θαλπνός
θαλπνός, erwärmend, erhitzend, οὐδὲν ϑαλπνότερον ἁλίου ἄστρον Pind. Ol. 1, 6.
-
9 ὑπ-ακούω
ὑπ-ακούω (s. ἀκούω), darauf hören, hinhören, ὁ δ' ἐμμαπέως ὑπάκουεν Od. 14, 485; h. Ven. 181; Gehör geben, antworten, Od. 10, 83, vgl. 4, 283; Theocr. 13, 59; einzeln auch in Prosa, Xen. Cyr. 8, 1, 18; – gew. gehorchen, Folge leisten, folgen; Her. 3, 148. 4, 119. 201; τινόξ, 3, 101; Thuc. 4, 56; Xen. Cyr. 8, 1, 20 An. 4, 1, 9; aufmerken auf Etwas, Plat. Theaet. 162 d; in der Bdtg des eigentlichen Gehorchens häufiger c. dat., Ar. Lys. 878; Thuc. oft, vgl. 6, 82; Xen. An. 7, 3, 7. – Bes. von den Thürstehern, welche anpochen hören und die Thür öffnen, Plat. Phaed. 59 e ὁ ϑυρωρός, ὅςπερ εἰώϑει ὑπακούειν, vgl. Crit. 43 a; u. absol., ἡ ἄνϑρωπος ἡ ὑπακούσασα, Dem. 47, 35; Xen. Conv. 1, 11; von Soldaten, die aufgerufen antworten, u. übh. von Solchen, die einem Rufe, einer Aufforderung Folge leisten, dah. δείπνῳ ὑπακούειν, der Aufforderung zu einem Schmause Folge leisten, d. i. zum Schmause kommen, Ath. VI, 247 d; ὑπακούειν αὐγαῖς ἁλίου Pind. Ol. 3, 24, den Sonnenstrahlen ausgesetzt sein, von ihnen beherrscht werden; τοῖς λό-γοις, die Worte verstehen und darauf antworten, Plat. Legg. X, 898 c; selten c. acc. der Sache, τοῦτό γε ὑπήκουσε, Xen. Cyr. 2, 2, 3; – darunter verstehen, Plat. Phil. 31 c; – τὰ πράγματα ὑπακούει μοι, die Sachen fügen sich mir, gehen nach meinen Wünschen von Statten, Hdn. 2, 7, 6. – Bei Thuc. 6, 69 erklären Einige das fut. ὑπακούσομαι für ein pass.
-
10 ἑῷος
ἑῷος, α, ον, auch 2 Endgn (vgl. das ion. ἠοῖος u. ἑώιος), am Morgen, morgendlich; πάχνην ϑ' ἑῴαν ἥλιος σκεδᾷ, den Morgenthau, Aesch. Prom. 25; φϑέγματ' ὀρνίϑων Soph. El. 18; ἑῴοις βολαῖς ἁλίου Eur. Phoen. 169; auch ἑῷοι ἐξαναστάντες λέχους, El. 786; ἀστήρ, der Morgenstern, Plat. Ep. 21 (VII, 670). – Gegen Osten gelegen, östlich, τεῖχος Xen. Hell. 4, 4, 9; D. Per. 893; κατὰ τὰς ἑῴας, sc. χώρας, Arist. de mund. 4; τὰ ἑῷα, das Morgenland, Luc. Charon 5; auch ἡ ἑῴα, der Orient, Ael. H. A. 17, 19.
-
11 θαλπνος
-
12 φλεγεθω
1) сжигать(πόλιν Hom.)
; pass. сгорать(πυρί Hom.)
2) гореть, сверкать(πῦρ φλεγέθει Hom.)
φλεγέθων βολαῖς ἁλίου Eur. — сияющий лучами солнца;φ. κἀν σκότῳ Aesch. — светить и во тьме -
13 ενυαλίου
-
14 ἐνυαλίου
-
15 ἅλιος
1 of, by the seaμετὰ κόραισι Νηρῆος ἁλίαις O. 2.29
ἁλίαισιν πρύμναις Τήλεφος ἔμβαλεν O. 9.72
ἁλίοιο γέροντος i. e. Nereus. P. 9.94ἁλίῳ Pae. 6.149
ἁλίαι[ fr. 140a. 51 (25). ἁλίου δελφῖνος fr. 140b. 15. ἐπ' οἶδμἅλιον fr. 221. 4.------------------------------------v. ἀέλιος -
16 δελφίς
1 dolphin, a symbol for speed at sea.θεός, ὃ καὶ θαλασσαῖον παραμείβεται δελφῖνα P. 2.51
“ ἀντὶ δελφίνων δἐλαχυπτερύγων ἵππους ἀμείψαντες” P. 4.17δελφῖνι καὶ τάχος δἰ ἅλμας ἶσόν κεἴποιμι Μελησίαν N. 6.64
οἷοι δ' ἀρετὰν δελφῖνες ἐν πόντῳ (sc. the Aiginetans with their ships) I. 9.7 ἐρεθίζομαι πρὸς ἀυτὰ[ν] ἁλίου δελφῖνος ὑπόκρισιν, τὸν μὲν ἀκύμονος ἐν πόντου πελάγει αὐλῶν ἐκίνησἐρατὸν μέλος (v. Page, C. R. 1956, 191) fr. 140b. 15. παρὰ ναῦν δ' ἰθύει τάχιστα δελφίς fr. 234. 2. φιλάνορα δοὐκ ἔλιπον βιοτάν (sc. οἱ ἐκ λῃστῶν γενόμενοι δελφῖνες) fr. 236, cf. fr. 267. -
17 Οὐλίας
Οὐλίας father of Theaios of Argos (v. Wil., Kl. Schr. IV. 156) Οὐλία παῖςΘεαῖος (ἀλία, ἀλίου vv. ll.) N. 10.24 -
18 ὑπόκρισις
ὑπόκρῐσις acc. pro adv.,1 answering, in the manner of ἐρεθίζομαι πρὸς ἀυτὰν ἁλίου δελφῖνος ὑπόκρισιν, τὸν μὲν ἀκύμονος ἐν πόντου πελάγει αὐλῶν ἐκίνησ' ἐρατὸν μέλος ( in the role of, Page, C. R., 1956, 191; v. Thummer, 114̆{1}) fr. 140b. 15. -
19 δίαυλος
A double pipe or channel: usu. in the race, double course, Pi.O.13.37, E.El. 825, IG22.957, al.; compared with recurrent nerves, Gal.UP7.14.b δ. ἵππος, Hp.Vict.2.63.2 metaph., κάμψαι διαύλου θάτερον κῶλον πάλιν to run the homeward course, retrace one's steps, A.Ag. 344; δίαυλοι κυμάτων ebb and flow, rise and fall of the waves, E.Hec.29; εἰς αὐγὰς πάλιν ἁλίου δισσοὺς ἂν ἔβαν διαύλους they would twice return, Id.HF 662 (lyr.), cf. 1102;τὸν ὕστατον τρέχων δ. τοῦ βίου Alex.235
; ἐκπεριτ ρέχειν διαύλους to run to and fro, Aristaenet.1.27; of a wife's return to her husband, Anaxandr.56.4.2 in pl., of air-passages, Opp.C. 2.181.Greek-English dictionary (Αγγλικά Ελληνικά-λεξικό) > δίαυλος
-
20 δύσις
A setting of the sun or stars, opp. ἀνατολή, Heraclit.120, A.Pr. 458; ἀμφὶ Ηλειάδων δύσιν (cf. Ηλειάδες) Id.Ag. 826;περὶ δύσιν Ηλειάδος Damox.2.19
; δ. χειμερινή, θερινή, ἰσημερινή, Cleom.1.9;δ. τροπική Str.2.4.7
;ἄχρι ἡλίου δύσεως IG4.597
([place name] Argos); ἁλίου ἄχρι δ. ib.606 (ibid.);Κυνὸς ψυχρὰν δ. S.Fr.432.11
; personified, PMag.Berol.2.94: pl., δύσιες, opp. ἀντολαί, A.R.1.85: metaph.,δ. τοῦ λογισμοῦ Ph.1.511
.2 quarter in which the sun sets, west,πρὸς ἡλίου δύσιν Th.2.96
;πρὸς δύσεις Arist.Mu. 393a18
;ἀπὸ δύσεως CIG1755
([place name] Opus);πρὸς δύσει Plb.1.42.5
;πρὸς τὰς δύσεις βλέπειν Id.5.104.7
.
- 1
- 2
См. также в других словарях:
Ἁλίου — Ἅλιος masc gen sg … Greek morphological index (Ελληνική μορφολογικούς δείκτες)
ἁλίου — ἁ̱λίου , ἅλιος 1 of the sea masc/neut gen sg ἁ̱λίου , ἅλιος 1 of the sea masc/fem/neut gen sg ἅλιος 2 fruitless masc/neut gen sg ἁ̱λίου , ἥλιος sun masc gen sg (doric) … Greek morphological index (Ελληνική μορφολογικούς δείκτες)
σέλας — αος, το, ΝΜΑ, γεν. και ατος, πληθ. σέλα, άων, Α (ιδίως για φως ουράνιων σωμάτων) έντονη λάμψη, ακτινοβολία, φεγγοβολιά («φαιδρὸν ἁλίου σέλας», Αισχύλ.) νεοελλ. (μετεωρ. αστρον. γεωφ.) 1. οπτικό ατμοσφαιρικό φαινόμενο, ορατό κυρίως στις βόρειες ή… … Dictionary of Greek
ἐνυαλίου — ἐνῡαλίου , Ἐνυάλιος the Warlike masc gen sg … Greek morphological index (Ελληνική μορφολογικούς δείκτες)