-
1 ανάγκαις
-
2 ἀνάγκαις
-
3 ἀνάγκαις
Ελληνικά-Ρωσικά λεξικό στα κείμενα της Καινής Διαθήκης (Греческо-русский словарь к текстам Нового Завета) > ἀνάγκαις
-
4 ἀνάγκη
A force, constraint, necessity,κρατερὴ δ' ἐπικείσετ' ἀ. Il.6.458
; ἀναγκαίη γὰρ ἐπείγει ib.85;ἀναγκαίῃ πολεμίζειν 4.300
;τίς τοι ἀνάγκη πτώσσειν; 5.633
; οἷσιν ἀ. (sc. φυλάσσειν) 10.418, al.: but in Hom. usu. in dat. as Adv., ἀνάγκῃ perforce, of necessity,ἀείδειν Od.1.154
;φεύγειν Il.11.150
: in act. sense, forcibly, by force, ἴσχειν, ἄγειν, Od.4.557, 22.353;μνήσασθαι 7.217
: strengthd. by καί, 10.434;ὑπ' ἀνάγκης 19.156
; opp. ἑκόντες, Pl.Phdr. 231a;ὑπ' ἀναγκαίης Hdt.7.172
, al.;ἐξ ἀνάγκης S.Ph.73
, Th.3.40, etc.;δι' ἀνάγκης Pl.Ti. 47e
;σὺν ἀνάγκᾳ Pi.P.1.51
;πρὸς ἀνάγκαν A.Pers. 569
codd. (lyr.), cf. Epict.Ench.29.2;κατ' ἀνάγκην X.Cyr.4.3.7
: ἀνάγκη ἐστί, c. inf., it must be that.., is necessary that.., cf. Il. supr. cit.;πᾶσα ἀ. ἐστὶ ὗσαι Hdt.2.22
; τρέφειν τοὺς τοκέας τοῖσι μὲν παισὶν οὐδεμία ἀ., τῇσι δὲ θυγατράσι πᾶσα ἀ. ib.35: c. dat. pers.,ἀ. μοι σχεθεῖν A.Pr.16
, cf. Pers. 293:—in Trag. freq. in answers and arguments, πολλή γ' ἀνάγκη, πολλή' στ' ἀνάγκη, or πολλή μ' ἀνάγκη, with which an inf. may always be supplied, E.Med. 1013, Hec. 396, S.Tr. 295; soπᾶσ' ἀνάγκη El. 1497
, cf. Pl.R. 441d; ἀνάγκη μεγάλη [ἐστί] ib. 485e, Is.3.6, D.28.9;ἐν ἀνάγκῃ ἐστί Lys.6.8
: later ἀνάγκην ἔχω, c. inf., Ev.Luc. 14.18.2 necessity in the philosophical sense, Arist.APo. 94b37, Metaph. 1026b28, Ph. 199b34; logical necessity, Metaph. 1064b33: in pl., laws of nature,τίσιν ἀνάγκαις ἕκαστα γίγνεται τῶν οὐρανίων X. Mem.1.1.11
, cf. Hp.Aër.21.b natural need,γαστρὸς ἀνάγκαις A.Ag. 726
, cf. Ar.Nu. 1075, X.Cyn.7.1;ὑπ' ἀ. τῆς ἐμφύτου Pl.R. 458d
; ἐρωτικαῖς ἀ. ib., etc.d ἀνάγκη δαιμόνων, αἱ ἐκ θεῶν ἀνάγκαι, fate, destiny, E.Ph. 1000, 1763: freq. personified in Poets, Parm.8.30, Emp.116, A.Pr. 105, S.Fr. 256;Ἀνάγκᾳ δ' οὐδὲ θεοὶ μάχονται Simon.5.21
.b violence, punishment, esp. of torture, mostly pl.,ἐς ἀνάγκας ἄγεσθαι Hdt.1.116
, cf. Antipho 6.25, Herod.5.5;προσάγειν τινὶ τὰς ἀνάγκας Th.1.99
; τὰ πρὸς ἀνάγκας ὄργανα instruments of torture, Plb.15.28.2: later in sg.,ἡ ἀ. τῶν βασάνων Plu.2.305e
; under torture,Id.
Publ.17: metaph., Hp. de Arte13; δολοποιὸς ἀ., i. e. the stratagem of Nessus, S.Tr. 832;βρόχων πλεκταῖς ἀνάγκαις Xenarch.1.9
.c duress, 'force majeure',ὅρκους οὓς ποιέονται ἐν ἀνάγκῃ ὄντες Democr.239
; stress of circumstances,ἀκούσιοι ἀ. Th.3.82
.4 bodily pain, anguish, painfully,S.
Ph. 206 (lyr.); ὑπ' ἀνάγκης βοᾶν ib. 215;ὠδίνων ἀνάγκαι E.Ba.89
(lyr.): generally, distress,ἐν ἀνάγκαις γλυκὺ γίνεται καὶ τὸ σκληρόν Simon.226
; freq. in LXX, Jb.15.24, al.;ἡ ἐνεστῶσα ἀ. 1 Ep.Cor.7.26
: esp. in pl., IG12 (7).386.23 (Amorgos, iii B. C.), D.S.4.43, 2 Ep.Cor.6.4, etc.II tie of blood, kindred, Lys.32.5.III = ἡ δικαστικὴ κλεψύδρα, Hsch. -
5 σαίνω
σαίνω, aor. ἔσηνα, auch ἔσᾱνα, Apollod. com. bei Ath. I, 3 c (verwandt mit σείω), 1) wed eln mit dem Schwanz, eigtl. vom Hunde, ὅτ' ἂν ἀμφὶ ἄνακτα κύνες δαίτηϑεν ἰόντα σαίνωσι, Od. 10, 217. 16, 6; οὐρῇ μέν ῥ' ὅγ' ἔσηνε, 17, 302; von Wölfen u. Löwen, 10, 219; οὐρῇ τε καὶ οὔασι σαίνειν, mit Schwanz und Ohren wedeln, wackeln, Hes. Th. 771; κέρκῳ, Ar. Equ. 1026; Sp. auch trans., σαίνειν οὐράν, den Schwanz wedelnd hin und her bewegen; auch ἡ οὐρὰ σαίνει, der Schwanz wedelt, u. σαίνειν τινά, Einen anwedeln, Nossis 9 (IX, 604); vgl. Onest. 10 (VII, 66). – Uebertr., schmeicheln, lieb kosen, μὶν φίλον ἔσανεν, Pind. P. 1, 52; schmeicheln, Aesch. Pers. 97 Ag. 772; μόρον, dem Tode schmeicheln, daß er Einen nicht wegraffe, d. i. ihn scheuen, meiden, Spt. 365. 686; σαίνων τε γαστρὸς ἀνάγκαις, nachgebend, Ag. 707; auch pass., σαίνομαι ὑπ' ἐλπίδος, Ch. 192; u. in späterer Prosa, wie Pol. 16, 24, 6; Luc. D. D. 12, 2. Fugit. 16; ποτὶ ἀγγελίαν, eine Botschaft freundlich aufnehmen, Pind. Ol. 4, 5, vgl. σαίνων ποτὶ πάιτας, P. 2. 62, freundlich oder gefällig gegen Einen sein; übertr. von sanften, schmeichelnden Meereswellen, Valck. Theocr. 6, 12. – 2) wie Soph. Ant. 1199 von einem Worte sagt παιδός με σαίνει φϑόγγος, der Ton trifft mein Ohr, so übh. erschüttern, bewegen, erschrecken, σαίνει μ' ἔννυχος φρυκτωρία, Eur. Rhes. 55, vgl. Ion 685; bes. bei Sp., wie N. T.
-
6 τάλαν
τάλαν, gen. τάλανος, auch τάλαντος, Hippon. bei Choerob. in B. A. 1421, duldend, leidend, bes. duldsam, viel zu ertragen fähig, dah. zuweilen im tadelnden Sinne, dreist, frech, wie auch Od. 18, 327. 19, 68 von den Alten erkl. wird. in welchen beiden Stellen der voc. τάλαν steht; ἀνάγκαις ταῖςδ' ἐνέζευγμαι τάλας, Aesch. Prom. 108; οἲ ἐγὼ τάλαινα συμφορᾶς κακῆς, Pers. 437; μητρὸς ταλαίνης κἀπὸ δυστήνου πατρός, Spt. 1023, u. öfter, wie Soph., bes. ἀπόλλυμαι τάλας, z. B. Phil. 311; ἁ τάλαινα διάβορος νόσος, Trach. 1074; ἔρις, Eur. Hel. 255; ἴϑ' εἰς φυγὰν τάλαιναν, Phoen. 1704; Ar. oft, bes. ὦ τάλαν, freundliche Anrede, Lys. 910 u. sonst, wie ὦ τάλαινα, Eccl. 242; τάλαιν' ἐγὼ τῆς ὕβρεως, Plut. 1044; selten in Prosa, Xen. Cyr. 4, 6, 5; – compar. ταλάντερος, ταλάντατος, Ar. Plut. 684. 1060. – [Theocr. 2, 4 ist in τάλας die letzte Sylbe kurz gebraucht.]
-
7 κατα-γυμνάζω
κατα-γυμνάζω, sehr üben, durch Uebung gewöhnen; ἢν πολλαῖς ἀνάγκαις καὶ πόνοις τοὺς νέους ἀντέχειν καταγυμνάσωσιν Luc. Nigr. 27, vgl. Tim. 36; τὰ σώματα de gymn. 24. – Bei Hesych. wird das med. erkl. ἐπὶ γυμνασίαν ἀναλῶσαι, auf gymnastische Spiele verwenden.
-
8 κατα-λαμβάνω
κατα-λαμβάνω (s. λαμβάνω), 1) ergreifen, erfassen, festhalten; τοῦ κατὰ νῶτα λαβών Od. 9, 43, öfter in tmesi; von der Krankheit, κατέλαβε νοῠσός μιν, Her. 3, 149; Sp.; καταλαμβανόμενος ὑπὸ πολεμίων Plat. Legg. XII, 944 c; τῇ χειρὶ τὸν ὀφϑαλμόν, zuhalten, Theaet. 165 b; – einnehmen, besetzen, κατέλαβε τὴν ἀκρόπολιν ὡς ἐπὶ τυραννίδι Thuc. 1, 126; Ar. Lys. 263; übertr., κατέλαβον τὴν τοῦ νέου τῆς ψυχῆς ἀκρόπολιν Plat. Rep. VIII, 560 b; Pol. 3, 104, 3 u. A.; ὁ δὲ Πειραιεὺς ἦν κατειλημμένος Isocr. 18, 17; στρατόπεδον, ein Lager beziehen, Thuc. 2, 81; πάντα φυλακαῖς, besetzen, Plut. Pericl. 33. – Auch im med., für sich einnehmen, κατελάβετο τὴν πόλιν Pol. 1, 58, 2, öfter; so τὰ πρήγματα Her. 6, 39; selbst perf. so, κατειλημμένων τὴν πέτραν τῶν βαρβάρων D. Sic. 17, 85; aber Andoc. 1, 19 lies't Bekker λαμβανόμενος τῶν γονάτων für die vulg. καταλ. – Aehnl. ἕδρας καταλαβεῖν, Platz nehmen, Ar. Eccl. 86; ϑέαν καταλαμβάνειν, einen Platz zum Schauen einnehmen, Luc. de salt. 5; – Μιλτιάδεα τὰ πρήγματα καταλαμψόμενον ἀποστέλλουσι, daß er den Oberbefehl übernehme, Her. 6, 39, der es auch von Schriftstellern braucht, vorwegnehmen, früher erzählen, τὰ δὲ ἄλλοι οὐ κατελάβοντο, τουτέων μνήμην ποιήσομαι 6, 55; – χρήματα, mit der Nebenbdtg des Wegnehmens, Ar. Lys. 624. – 2) festhalten, zurückhalten, hemmen; καταλαβεῖν αὐξανομένην τὴν δύναμιν Κύρου Her. 1, 46; τὸ πῦρ 1, 87; ἴσχε καὶ καταλάμβανε σεωυτόν, halte dich zurück, 3, 36; τὰς διαφοράς 7, 9, 2, Streitigkeiten beilegen; auch ἐρίζοντας, 3, 128, die Streitenden beschwichtigen; pass., ὁ τῶν Περσέων ϑάνατος οὕτω καταλαμφϑεὶς ἐσιγήϑη 5, 21, er wurde unterdrückt u. verschwiegen; ἤ που ὑπὸ φυγῆς καταληφϑέν, irgendwo zurückgehalten, Plat. Rep. VI, 496 b. – Erzwingen, befehlen, ἀνάγκη κατείληφεν Plat. Legg. VII, 814 d; τὰ ταῖς ζημίαις ὑπὸ νόμων κατειλημμένα 823 a; – πίστι καὶ ὁρκίοισι καταλαβόντες αὐτούς, sie durch Eide verpflichtend, bindend, Her. 9, 106; Thuc. 4, 86; ὅρκῳ κατειλημμένοι 1, 9; εὗρε τὰς σπονδὰς κατειλημμένας, festgestellt, im Ggstz von μετακινητὴ ὁμολογία, 5, 21; Sp. öfter, wie D. Hal. 3, 24 Luc. D. Mar. 10, 1. – Den Schuldigen ergreifen, verurtheilen u. bestrafen, Ggstz von ἀφεῖναι, Antiph. 2 δ 11, von ἀπολύω, 4 δ 9; καταλαμβάνεσϑαι ὑπὸ τῶν νόμων 4 γ 2 u. öfter. – 3) ergreifen, ertappen, betreffen, finden; καταλαμβάνομεν τὸν.Σωκράτη ἄρτι λελυμένον Plat. Phaed. 59 e; ἀνεῳγμένην καταλ. τὴν ϑύραν Conv. 174 d; κατελάβομεν περιπατοῠντα Prot. 314 e, wir trafen ihn beim Spazierengehen; ὡς ἐπ' αὐτοφώρῳ καταληψόμενος ἐμαυτὸν ἀμαϑέστερον ἐκείνων ὄντα Apol. 22 b; καταλαβὼν ἐν Βοσπόρῳ μοχϑηρὰ τὰ πράγματα καὶ τῶν φορτίων πολλὴν ἀπρασίαν Dem. 34, 8; τὴν Σπάρτην ἔρημον Pol. 9, 8, 5; φεῦγε, πρὶν τὸν τοξότην ἥκοντα καταλαβεῖν Ar. Thesm. 1209; Eur. Cycl. 259 κατελήφϑη πωλῶν τὰ σά; Luc. Alex. 37 hat so auch das med. – Beim Aufnehmen eines Inventariums vorfinden, Inscr. 160; vgl. Böckh Att. Seew. p. 8. – 41 mit dem Geiste erfassen, auffassen, begreifen; κατειλήφαμεν αὐτὸ διὰ τῆς ἐνεργεστάτης αἰσϑήσεως Plat. Phaedr. 250 d; Phil. 16 d; Sp., wie Pol. 8, 4, 6; ἐκ τούτου κατέλαβον τοῦ φάσματος, ὅτι νίκην αὐτοῖς σημαίνει τὸ δαιμόνιον D. Hal. 5, 46; auch im med., 2, 66. – 5) wie bes. von unglücklichen Ereignissen (s. 1), die plötzlich über Einen kommen, gesagt wird εἰ δέ τινας ξυμφορὰ καταλαμβάνοι, Plat. Legg. IX, 873 a, öfter, vgl. Eur. Hipp. 1161, κίνδυνος Dem. 18, 99, Sp., so ist καταλαβοῦσα ξυμφορή ein eintreffendes Unglück, Her. 4, 161, u. so öfter; begegnen, treffen, τὸν πατέρα κατέλαβε πρῆγμα τοιόνδε 9, 93; εἰ ὑμέας καταλελάβηκε ἀδύνατόν τι 9, 60; πρίν τι ἀνήκεστον ἡμᾶς καταλαβεῖν Thuc. 4, 20; καταλελάβηκέ με τοῦτο εἰς ὑμέας ἐκφῆναι, es traf mich, ich fühlte mich gedrungen, euch dies kund zu thun, Her. 3, 65; ἕνα κατέλαβε ὑβρίσαντα τάδε ἀποϑανεῖν, es traf sich, daß er starb, eigtl. den Einen ergriff das Sterben, 3, 118, vgl. 4, 105. 6, 38; τὰ καταλαβόντα, was sich zugetragen hat, die Begebnisse, = dem att. συμβάντα, 9, 49; ähnl. Thuc. ἢν δέ γε ἄλλος πόλεμος καταλάβῃ, 2, 54, wie 2, 18; Sp., τὰ ἐκ τοῦ ϑεοῦ κατειληφότα Paus. 10, 23, 7, öfter; τῆς νυκτὸς καταλαβούσης, als die Nacht eingetreten war, D. Sic. 20, 86; D. Hal. 5, 44 u. a. Sp.; χειμῶνος ἤδη καταλαμβάνοντος, der Winter stand bevor, Hdn. 7, 2, 18, öfter. – Selten vom Glücke, wie τοῦτον κατέλαβε εὐτυχίη τις Her. 3, 139. – Im pass. vrbdt Thuc. 7, 57 ἐν τοιαύταις ἀνάγκαις κατειλημμένος.
-
9 ἀνάγκη
ἀνάγκη, ἡ (mit ἄγκος, Enge, schwerlich mit ἀνάγω zusammenhängend), 1) Zwang, Beschränkung des Willens, a) durch äußere Gewalt, wie du Reh Schicksalsbestimmung, κρατερὴ δ' ἐπικείσετ' ἀνάγκη Il. 6, 458, ein mächtiger Zwang; bes. häufig ἀνάγκῃ, aus Zwang, gezwungen, z. B. φεύγειν, 11, 150; ἀμύνεσϑαι, 12, 178; ἂψ ἴμεν, 15, 133; ἀείδειν, Od. 1, 154; ἄγειν, gewaltsamer Weise, Il. 9, 429; ἴσχειν, Od. 4, 557 u. sonst; εἰς δαιμόνων ἀνάγκην ἀφιγμένος, durch den Ausspruch der Götter, neben ϑεσφάτων ἐλεύϑεροι, Eur. Phoen. 1014; εἰς ἀνάγκας ἀλγεινοτάτας ἐμπεσόντες Xen. Mem. 3, 12, 2; oft bei Tragg., auch im plur., Aesch. Prom. 108 Pers. 579; oft auch Leiden, Mühsal, Noth, ὑπ' ἀνάγκας βοᾶν, vor Schmerz schreien, Soph. Phil. 213; φϑογγὰ τοῦ στίβου κατ' ἀνάγκαν ἕρποντος, Einer, der mühselig einherschreitet, in der Noth des Weges, 206, vgl. Κενταύρου δολοποιός Trach. 829. – b) Zwangsmittel, Gefängniß, Ketten u. Banden, Her. 1, 116; Diod. 3, 14 ἀνάγκας ἐπιφέρειν, anwenden; auch sing., ἐν ἁμίλλαισιν ἀνάγκας Eur. Bacch. 544; ἀνάγκην ἐπιτιϑέναι Xen. Lac. 10, 7; προςτιϑέναι Hier. 9, 4; τὰ πρὸς τὰς ἀνάγκας ὄργανα, Folterwer Kzeuge, Pol. 15, 20; vgl. die Parodie πουλύπους ἁλοὺς βρόχων πλεκταῖς ἀνάγκαις Xenarch. com. Ath. II, 64 (v. 9). – c) physische Nothwendigkeit, Naturgesetz, Verhängniß, ἀνάγκῃ οὐδὲ ϑεοὶ μάχονται Simon. bei Plat. Prot. 345 d; auch ἔγγραφοι ἀνάγκαι, geschriebene Gesetze, Plut. Lyc. 13; ϑεῖαι ἀνάγκαι Plat. Legg. VII, 818 b; vgl. Xen. Mem. 1, 1, 11. 15. – d) moralische Nothwendigkeit, zwingende Beweise, ῥητόρων ἀνάγκας διδάσκειν Anacr. 50, 2. – 2) Blutsverwandtschaft, Xen. Conv. 8, 13; Isocr. 1, 10. – Als adv. Vbdgn sind außer ἀνἀγκῃ, welches auch in Prosa sehr geläufig ist, zu merken: ὑπ' ἀνάγκης, Od. 19, 156; σὺν ἀνάγκῃ, Pind. P. 1, 51; δι' ἀνάγκης, Plat. Tim. 47 e; ἐξ ἀνάγκης, Phaedr. 246 a; vgl. τὰ ἐξ ἀνάγκης παϑήματα, = ἀναγκαῖα, Tim. 89 b; Soph. Phil. 73; κατ' ἀνάγκην, sowohl activ., zwingend, Pol. 1, 37, als passiv., gezwungen, 3, 67, 5; πρὸς ἀνάγκην, Luc. Abdic. 26 u. öfter, bes. bei Sp. – Ebenso ἀνάγκη ἐστί, mit darauf folgendem inf., wie ἀναγκαῖόν ἐστι, man muß, Xen. Cyr. 1, 4, 12; u. ohne ἐστί, πᾶσα ἀνάγκη, oft bei Plat., z. B. Tim. 69 d; Dem. Lept. 28 πολλή γ' ἀνάγκη, auch oft bei Plat., in Zugeständnissen, es ist ja wohl nöthig, ich muß ja wohl; ἀνάγκη πολλή u. πολλή 'στι ἀνάγκη, in Behauptungen u. Bekräftigungen.
-
10 ὑπο-ζεύγνῡμι
ὑπο-ζεύγνῡμι u. - ζευγνύω (s. ζεύγνυμι), darunter od. daran jochen, unters Joch spannen, ὑποζεύξω δέ τοι ἵππους Od. 15, 81, vgl. 6, 73; auch med., τέϑριππον ὑποζευξάμενος Plut. Cam. 7; – αὐτοὺς εἰς τὸ δουλικὸν ὑποζεύγνυσι γένος Plat. Polit. 309 a, darunter rechnen; überh. womit verbinden, verknüpfen, dah. darauf folgen lassen, τινί τι, Sp. – Pass., ἀνάγκαις ταῖςδ' ὑπέζευγμαι Aesch. Prom. 108, zw.; ὑποζυγῆναι πόνῳ Soph. Ai. 24; ὑπεζεῦχϑαι τῷ γένει, untergeordnet sein, Arist. partt. an. 1, 4.
-
11 γαστηρ
γαστρός, эп.-поэт. тж. γαστέρος ἥ1) желудок Hom., Soph., Arst., Plut.2) живот, брюхо Hom., Arst., Plut.3) потребность в пище(γαστρὴ φορβὰν ἀνύειν Soph.)
γαστέρι πενθῆσαί τινα Hom. — поститься от скорби по ком-л.;ἐν γαστρὸς ἀνάγκαις Aesch. — движимый голодом4) пища, еда5) материнская утроба, чревоγαστέρι (γαστρὴ) φέρειν Hom., Plat. и ἐν γαστρὴ ἔχειν Her. — носить в чреве, быть беременной
6) кулин. начиненный мясным фаршем желудок, желудочная колбаса(γαστέρες αἰγῶν Hom.; ὀπτᾶν γαστέρα τινί Arph.)
-
12 ενζευγνυμι
1) досл. впрягать2) перен. связывать(ἄρθρα ποδοῖν Soph.)
3) обрекать(τινὰ ταῖς ἀνάγκαις и ἐν πημοσύναις Aesch.)
-
13 καταγυμναζω
-
14 χρηματιζω
тж. med.1) заниматься (общественными) делами, вести дела(ἥ σκηνέ ἐν ᾗ χ. εἰώθει Polyb.)
τοῦ χ. ἢ κρίνειν καιρὸς ὡρισμένος Diod. — время, назначенное как для общественных, так и судебных дел2) обсуждать общественные дела, совещаться(περί τινος Thuc., Dem.)
πρὸς τὸν δῆμον χρηματίσαι Thuc. — провести совещание в народном собрании;τὰ χρηματιζόμενα Plut. — обсуждаемые вопросы3) вершить суд, выносить решение, сообщать ответ(τινί Luc.)
τινὰ εἰσδέχεσθαι καὴ χ. Plut. — дать кому-л. аудиенцию;τὸ μαντεῖον χρηματίζει Plut. — оракул дает ответ;χρηματίσαι ταῖς εὐχαῖς Luc. — выслушать просьбы;ταῖς ἀνάγκαις χ. Plut. — уступать непреодолимым обстоятельствам4) вести переговорыἰδίᾳ χ. Dem. — вести частные переговоры;
5) заниматься денежными операциями, наживать деньгиχρηματιούμενος ἐξέπλευσε Lys. — он уехал для наживы;
χρηματίζεσθαί τινι Plut. — наживать деньги в пользу кого-л.;χρηματίζεσθαι τὸ νόμισμα Arst. — заниматься меняльным делом6) вымогать деньги, обирать(τινά Polyb.)
7) провозглашать или именовать себяχρηματίζει βασιλεύς Polyb. — он именует себя царем;
ἐβασίλευε Πτολεμαῖος ὅ νέος Διόνυσος χρηματίζων Diod. — царствовал (тогда) Птолемей, провозгласивший себя новым Дионисом;πατρόθεν χ. Plut. — носить имя по отцу -
15 ἀνάγκα
ᾰνάγκα (-α, -ας, -ᾳ; -αις)1 necessity, compulsion, constraint ἐχθρᾷ λόγον φράσαις ἀνάγκᾳ with the hostility of necessity O. 2.60μιν ἔντὐ ἀνάγκα πατρόθεν O. 3.28
σὺν δ' ἀνάγκᾳ μιν φίλον καί τις ἐὼν μελαλάνωρ ἔσανεν P. 1.51
βοέους δήσαις ἀνάγκᾳ ἔντεσιν αὐχένας (v. l. ἀνάγκας) P. 4.234καλὰ γινώσκοντ' ἀνάγκᾳ ἐκτὸς ἔχειν πόδα P. 4.288
ὥρα πότνια, τὸν μὲν ἡμέροις ἀνάγκας χερσὶ βαστάζεις N. 8.3
κεράιζε Τυφῶνα πεντηκοντοκέφαλον ἀνάγκᾳ Ζεὺς πατὴρ was compelled to fr. 93. βιαίᾳ δαμεὶς ἀνάγκᾳ by inescapable violence Παρθ. 1. 1. σὺν δ' ἀνάγκᾳ πᾶν καλὸν fr. 122. 9. Ταρτάρου πυθμέναπτίξεις ἀφανοῦς σφυρηλάτοις ἀνάγκαις beaten chains of compulsion fr. 207. c. inf.,θανεῖν δ' οἷσιν ἀνάγκα O. 1.82
frag. Κρ]ονίων νεῦσεν ἀνάγκᾳ[ Δ. 4. 17. -
16 πυθμήν
-
17 σφυρήλατος
σφῠρήλατος, -ον1 hammered fig. σφυρηλάτοις ἀνάγκαις fr. 207. -
18 Τάρταρος
Τάρτᾰρος (ὁ, ἡ.) the underworld.1ὅς τ' ἐν αἰνᾷ Ταρτάρῳ κεῖται Τυφὼς P. 1.15
“χθόνα τοί ποτε καὶ στρατὸν ἀθρόον πέμψαν κεραυνῷ τριόδοντί τε ἐς τὸν βαθὺν Τάρταρον Pae. 4.44
Ταρτάρου πυθμένα πτίξεις ἀφανοῦς σφυρηλάτοις ἀνάγκαις fr. 207. -
19 ἀνάγκη
-ης + ἡ N 1 0-1-3-17-22=43 1 Sm 22,2; Jer 9,14; 15,4; Zph 1,15; Ps 24(25),1717,16; distress 1 Sm 22,2κατ᾽ ἀνάγκην forcibly, by force 2 Mc 15,2; δι᾽ ἀνάγκην through compulsion 4 Mc 5,13; σιδηροδέσμοις ἀνάγκαις with unyielding chains 3 Mc 4,9Cf. BARR 1961, 223; →NIDNTT; TWNT -
20 σιδηρόδεσμος
-ος,-ον A 0-0-0-0-1=1 3 Mc 4,9with bonds of iron, unyielding; σιδηροδέσμοις ἀνάγκαις under the constraint of iron bonds; neol.
- 1
- 2
См. также в других словарях:
ἀνάγκαις — ἀνάγκη force fem dat pl … Greek morphological index (Ελληνική μορφολογικούς δείκτες)
CATANANCE — Graece κατανάγκη, apud Plinium, l. 27. c. 8. herba est Magica, quâ ad amatoria olim utebantur. Ita enim is, Catanancen Thessalam herbam, qualis sit, a nobis describi supervacuum est, cum sit usus eius ad amatoria tantum. Illud non abs re est… … Hofmann J. Lexicon universale
CEMOS — apud Plinium, herba in amatoriis pollens, a Graeco κημὸς, capistrum: ab incapistrandis sic et ligndis animis nomen adepta. Quidam et κατανάγκην ita dictam scripsere. Neophytus Monachus, Κατανάγκη, οἱ δὲ κημὸν, οἱ δὲ δαμνάμητιν. Alii Leontopodium… … Hofmann J. Lexicon universale
NECESSITAS apud Veteres — Α᾿νάγκη Graecis dicta est quidquid animum suae spontis esse non patitur. Ita, dolor, voluptas, metus, laiaque animi πάθη, totidem illis fuêre ἀνάγκαι Hi enim affectus rapiunt nos ac trahunt, quo ire nolumus. Sed et cum aliquid facere cogimur aut… … Hofmann J. Lexicon universale
PHILTRA — quibus in amorem per vim inducuntur homines, ἀνάγκαι quoque et κατανάγκαι Graecis dicta, ut ex Synesio discimus, qui κατανάγκας et καταδέσμους in amatoriis memorat. Unde et herba, cuius ad amatoria usus, Plinio, l. 27. c. 8. catanance appellatur … Hofmann J. Lexicon universale
ενζεύγνυμι — ἐνζεύγνυμι και ἐνζευγνύω και ποιητ. τ. ἐνιζεύγνυμι, ἐνιζευγύω (Α) [ζεύγνυμι] 1. δένω με δεσμά, προσδένω, εμπλέκω, σφιχτοδένω 2. (ειδ.) ζεύω, βάζω στον ζυγό («ἐνιζευχθέντες ταῡροι», Απολλ. Ρόδ.) 3. μτφ. μπερδεύω, δένω κάποιον, τόν εμπλέκω μέσα σε… … Dictionary of Greek
στενοχώρια — η / στενοχωρία, ΝΜΑ, και στεναχώρια και σταναχώρια Ν, και ιων. τ. στενοχωρίη Α [στενόχωρος] 1. στενότητα χώρου, ανεπαρκής χώρος, σε αντιδιαστολή με την ευρυχωρία 2. μτφ. α) ψυχική αδιαθεσία, θλίψη (α. «αρρώστησε από τη στενοχώρια του» β. «ὅσα… … Dictionary of Greek
συγχωρώ — συγχωρῶ, έω, ΝΜΑ, και συχωρώ και σ(υ)(γ)χωρνώ και σχωρώ, άω, Ν [χωρῶ] 1. απαλλάσσω κάποιον από σφάλμα του, παρέχω συγγνώμη, δίνω άφεση αμαρτιών (α. «σού τό συγχωρώ για τελευταία φορά» β. «συγχωρεῑν ἁμαρτήματα», Αποφθεγμ. Πατέρ.) 2. επιτρέπω (α.… … Dictionary of Greek
σύντροφος — ο, η / σύντροφος, ον, ΝΜΑ, και τ. θηλ. συντρόφισσα Ν, και αττ. τ. ξύντροφος, ον, Α [συντρέφω] (κυρίως σχετικά με πρόγμ. και καταστάσεις) αυτός τον οποίο δεν αποχωρίζεται ή δεν μπορεί να αποχωριστεί κάποιος, ο στενά συνυφασμένος (α. «από τότε που… … Dictionary of Greek
χρηματίζω — ΝΜΑ, και σε επιγρ. χρησματίζω Α [χρῆμα, χρήματος] μέσ. χρηματίζομαι κερδίζω χρήματα με αθέμιτα μέσα νεοελλ. ασκώ μια ιδιωτική ή δημόσια υπηρεσία, διατελώ («έχει χρηματίσει δήμαρχος») μσν. 1. καλώ, ονομάζω 2. (μτβ. και αμτβ.) α) υπολογίζω ή… … Dictionary of Greek
Ροζέττη — Γράφεται και Ρωζέττη. (Στα αραβικά Ρασίντ). Λέγεται και Ραχήτι (ov). Αιγυπτιακή πόλη χτισμένη στα παράλια της Μεσογείου, στην αριστερή όχθη του πιο δυτικού στομίου του Νείλου. Το 1799 ανακαλύφθηκε εκεί η περίφημη Στήλη της Ρ. Στην εκστρατεία του… … Dictionary of Greek