-
1 ἀγχοῦ
ἀγχοῦ, nahe, Hom. oft ohne cas. in der Verbdg ἀγχοῦ δ' ἱστάμενος (-μένη); Odyss. 17, 526 στεῠται δ' Ὀδυσῆος ἀκοῠσαι ἀγχοῠ, Θεσπρωτῶν ἀνδρῶν ἐν πίονι δήμῳ, 19, 271 ἤδη Ὀδυσῆος ἐγὼ περὶ νόστου ἄκουσα ἀγχοῠ, Θεσπρωτῶν ἀνδρῶν ἐν πίονι δήμῳ, ζωοῦ; 6, 5 ἔναιον ἀγχοῠ Κυκλώπων, Iliad. 24, 709 ἀγχοῠ δὲ ξύμβληντο πυλάων νεκρὸν ἄγοντι. Pind. mit dem dat., χεύμασιν ἀγχοῦ N. 9, 40; Soph. Tr. 958 ohne cas.; Her. τίνος 1, 9. 6, 77. 3, 111; τινί nur πολλὰ περιήγαγε ἀγχοῦ τῇ ἵππῳ 3, 85. Sonstin Prosa nur Luc. u. Sp. – Der compar. ἀγχοτέρη εἰςβολή Her. 7, 175, und ἀγχοτάτω, sehr nahe, Her. von Verwandtschaft, προςήκοντες 4, 23, τινός 2, 169. 4, 35. 7, 176, von der Aehnlichkeit 7, 73. Auch ἀγχότατα τῶν Μηδικῶν ἔχοντες Her. 7, 64. S. auch ἄγχιστος.
-
2 αγχού
ἀγχοῦnear: indeclform (adverb)ἀναχώννυμιheap up into a mound: pres imperat mp 2nd sgἀναχώννυμιheap up into a mound: imperf ind mp 2nd sg (homeric) -
3 ἀγχοῦ
ἀγχοῦnear: indeclform (adverb)ἀναχώννυμιheap up into a mound: pres imperat mp 2nd sgἀναχώννυμιheap up into a mound: imperf ind mp 2nd sg (homeric) -
4 ἀγχοῦ
-
5 ἀγχοῦ
-
6 αγχου
Iadv. близко, вплотную, рядом(ἱστάμενος Hom.)
οἱ ἀγχοτάτω προσήκοντες Her. — ближайшие родственникиII(τινος и τινι Hom., Pind., Her.)
ἀγχοτάτω τινός Her. — в непосредственной близости с чем-л.;ἀγχοτάτω и ἀγχότατά τινος и τινι Her. — весьма похоже на что-л. -
7 άγχου
ἄ̱γχου, ἄγχωsqueeze: imperf ind mp 2nd sg (attic epic doric aeolic)ἄγχωsqueeze: pres imperat mp 2nd sg (attic epic doric)ἄγχωsqueeze: imperf ind mp 2nd sg (attic epic doric)ἀναχώννυμιheap up into a mound: pres imperat act 2nd sgἀναχώννυμιheap up into a mound: imperf ind act 3rd sg (homeric) -
8 ἄγχου
ἄ̱γχου, ἄγχωsqueeze: imperf ind mp 2nd sg (attic epic doric aeolic)ἄγχωsqueeze: pres imperat mp 2nd sg (attic epic doric)ἄγχωsqueeze: imperf ind mp 2nd sg (attic epic doric)ἀναχώννυμιheap up into a mound: pres imperat act 2nd sgἀναχώννυμιheap up into a mound: imperf ind act 3rd sg (homeric) -
9 ἀγχοῦ
A Homeric dictionary (Greek-English) (Ελληνικά-Αγγλικά ομηρικό λεξικό) > ἀγχοῦ
-
10 ἀγχοῦ
-
11 αγχοτατα
-
12 αγχοτατω...
-
13 αγχοτερος
-
14 περι-άγω
περι-άγω (s. ἄγω), herumführen; περιάγουσίν σε πρὸς τἀριστερά, Eur. Cycl. 682; περιάγειν τὴν κεφαλήν, Ar. Pax 665, wie τὸν αὐχένα Plat. Rep. VII, 515 c; περιῆγε τὸν ἵππον ἀγχοῦ τῇ ἵππῳ, Her. 3, 85, vgl. 4, 73; u. mit dem accus. des Ortes. περιάγουσι τὴν λίμνην κύκλῳ, 4, 180; οἷον τροχοῠ περιαγομένου, Plat. Tim. 79 b, oft; auch οἱ τὰ μαϑήματα περιάγοντες κατὰ τὰς πόλεις, Prot. 313 d; Folgde; τὸ ἱππικὸν εἰς τὸ Μαιάνδρου πεδίον περιήγαγεν, Xen. Ages. 1, 15, u. oft; περιάγειν τὼ χεῖρε, beide Hände herum und auf den Rücken drehen, um sie zu binden, Lys. 1, 25; Long. 2, 14; pass., περιαχϑεὶς τὼ χεῖρε, Jac. Philostr. imagg. 464. – Intr. sich herumtreiben, gaffend umhergehen, N. T., z. B. περιῆγε τὰς πόλεις, Matth. 9, 35; vgl. Dem. 42, 5 περιαγαγὼν τὴν ἐσχατιάν. – Med. mit sich herumführen, immer bei sich haben, Xen. Cyr. 2, 2, 28 Mem. 1, 7, 2, u. öfter bei Ath. u. Sp.
-
15 μακράν
μακράν, ion. μακρήν (eigtl. fem. von μακρός, sc. ὁδόν, einen weiten Weg), weithin, fern, weit; μακρὰν ἀνωτέρω ϑακῶν, Aesch. Prom. 312, vgl. 859; οὐδέπω μακρὰν πτέσϑαι σϑένοντες, Soph. O. R. 16; προςβαίη μακράν, Phil. 42; Ggstz ἀγχοῠ, Trach. 958; auch von der Zeit, ἐπεί τἂν οὐ μακρὰν ἔζων ἐγώ, lange leben, El. 323; μακρὰν ἀπεῖναι, Eur. Med. 1158 u. öfter; μακρὰν ἄπωϑεν vrbdt Ar. Av. 1184; τάχα – οὐκέτ' ἐς μακράν, Vesp. 454; u. in Prosa, μακρὰν ἀπ οικεῖν, Plat. Legg. VI, 753 e; περιελϑεῖν, Theaet. 200 a; Folgde; ἱέντες μακράν, Xen. An. 3, 4, 7, der auch den superl. so braucht, ὅπως ὅτι μακροτάτην ἔλϑοι τῆς Λυδίας, 7, 8, 20, um so weit wie möglich in Lydien vorzurücken; – von der Rede, weitschweifig, λέγειν, τείνειν, ἐκτείνειν, Aesch. Spt. 695 Ag. 890. 1269; μὴ μακρὰν βούλου λέγειν, Soph. El. 1250; vgl. Eur. Or. 848.
-
16 ἌΓΧι
ἌΓΧι (vgl. ἐγγύς, ἄγχω, ἄγκος), p., nahe, 1) vom Orte, nahe bei, von Homer an, a) mit dem gen. z. B. ἄγχι νεῶν Il. 10, 161, στήσαμεν νῆα ἄγχ' ὕδατος γλυκεροῖο Od. 12, 306, ἤιεν ἄγχι κυνῶν 19, 438, Ἕκτορος ἄγχι γένοντο II. 8, 117; Pind. ἄγχι ἐλϑὼν ἁλός Ol. 1, 71; Aesch. Ch. 630 Pers. 459; Soph. O. C. 400; Eur. Phoen. 1572. – b) mit dem dat., bes. bei παρέστη, παρίστατο, wo der dat. auch vom verh. abhangen kann, Il. 15, 442. 5, 570; τάχα δέ σφισιν ἄγχι γένοντο Il. 23, 447, ταρβήσας, ὅ οἱ ἄγχι πάγη βέλος Il. 20, 283. Vgl. Pind. N. 6, 16 ἄγχι ἀρούραις, wo es ähnlich heißt. – c) ohne cas., wie ἄγχι σχὼν κεφαλήν Od. 1, 157. 4, 70. 17, 592; – ἔστη ἄγχι παρ' ὀρσοϑύρην Od. 22, 333. – 2) von der Zeit erkl. man Hom. Od. 19, 301 ἐλεύσεται ἤδη ἄγχι μάλ', οὑδ' ἔτι τῆλε φίλων καὶ πατρίδος αἴης δηρὸν ἀπεσσεῖται, – Compar. ἆσσον, näher, häufig ohne cas. mit ἰέναι, ἱκέσϑαι, sich nähern, oft mit dem gen., dem es gew. nachsteht, z. B. τείχεος ἆσσον ἴσαν Il. 22, 4, wie Aesch. frg. 162; Eur. Iph. A. 291; Soph. O. C. 813 στείχει ἡμῶν ἆσσον; vgl. El. 888; auch μᾶλλον ἆσσον verb., Ant. 1195; doch ἆσσον ἐμεῖο IL 24, 74, ἆσσον δ' οὐκέτ' ἔπειτα δυνήσατο οἷο ἄνακτος ἐλϑέμεν Od. 12, 303. In ἀλλά μοι ἆσσον στῆϑι Il. 23, 97 ist μοι der dat. ethic., wie auch wohl Soph. O. C. 726 ἆσσον ἔρχεται Κρέων ὅδ' ἡμῖν zu nehmen. – Auch ἀσσοτέ ρω, Hom. πυρός Od. 19, 506, παραὶ πυρί 17, 572; - ἄγχιον, E. M. – Die Form ἀγχότερος s. unter ἀγχιοῠ, – Superl. ἄγχιστος, s. bes.; – ἀγχότατος unter ἀγχοῦ; – ἄσσιστα sagte Aesch. frg. 56; ἀσσοτάτω Crinag. 22 (IX, 430), der auch ἀσσοτάτη λεχέων hat 9 (VI, 345).
-
17 ἌΓΧος
-
18 προκλαιω
1) заранее оплакиватьπροκλαύσαντες πρῶτον Her. — (фракийцы на три дня выставляют покойника), предварительно оплакав (его), μέ πρόκλαι΄ ἄκοιτιν Eur. не оплакивай заранее (живую еще) супругу
2) сильно оплакиватьἀγχοῦ κοὐ μακρὰν προὔκλαιον Soph. — я плакал(а) о том, что близко
-
19 ἀνθέω
1 blossom, flourishχθὼν ὥτε φοινικέοισιν ἄνθησεν ῥόδοις I. 4.18
met.,γείτονες ὧν κλέος ἄνθησεν αἰχμᾶς P. 1.66
χρυσοστεφάνου δέ οἱ Ἥβας καρπὸν ἀνθήσαντ' ἀποδρέψαι ἔθελον P. 9.110
ἕποιτο μοῖρα καὶ ὑστέραισιν ἐν ἁμέραις ἀγάνορα πλοῦτον ἀνθεῖν σφίσιν P. 10.18
λέγεται μὰν Ἕκτορι μὲν κλέος ἀνθῆσαι Σκαμάνδρου χεύμασιν ἀγχοῦ N. 9.39
c. dat.,ἐκ θεοῦ δ' ἀνὴρ σοφαῖς ἀνθεῖ πραπίδεσσιν ὁμοίως O. 11.10
ἐν δὲ Μοῖσ' ἁδύπνοος, ἐν δ Ἄρης ἀνθεῖ νέων οὐλίαις αἰχμαῖσιν ἀνδρῶν O. 13.23
-
20 Ἕκτωρ
1ὃς Ἕκτορα σφᾶλε, Τροίας ἄμαχον ἀστραβῆ κίονα O. 2.81
ἐν Τροίᾳ μὲν Ἕκτωρ Αἴαντος ἄκουσεν N. 2.14
λέγεται μὰν Ἕκτορι μὲν κλέος ἀνθῆσαι Σκαμάνδρου χεύμασιν ἀγχοῦ N. 9.39
τίνες Κύκνον, τίνες Ἕκτορα πέφνον; I. 5.39μαχατὰν αἰνέων Μελέαγρον, αἰνέων δὲ καὶ Ἕκτορα Ἀμφιάρηόν τε I. 7.32
Τροίας ἶνας ἐκταμὼν δορί Μέμνονός τε βίαν ὑπέρθυμον Ἕκτορά τ' ἄλλους τ ἀριστέας (sc. Ἀχιλλεύς) I. 8.55 ]Ἕκτορι χαλ[κ Δ. 4a. 3.
- 1
- 2
См. также в других словарях:
αγχού — ἀγχοῡ (Α) επίρρ. κοντά, πλησίον, δίπλα. [ΕΤΥΜΟΛ. < ἄγχι. ΠΑΡ. αρχ. ἀγχόθεν, ἀγχόθι] … Dictionary of Greek
ἀγχοῦ — near indeclform (adverb) ἀναχώννυμι heap up into a mound pres imperat mp 2nd sg ἀναχώννυμι heap up into a mound imperf ind mp 2nd sg (homeric) … Greek morphological index (Ελληνική μορφολογικούς δείκτες)
ἄγχου — ἄ̱γχου , ἄγχω squeeze imperf ind mp 2nd sg (attic epic doric aeolic) ἄγχω squeeze pres imperat mp 2nd sg (attic epic doric) ἄγχω squeeze imperf ind mp 2nd sg (attic epic doric) ἀναχώννυμι heap up into a mound pres imperat act 2nd sg ἀναχώννυμι… … Greek morphological index (Ελληνική μορφολογικούς δείκτες)
αγχόθι — ἀγχόθι (Α) επίρρ. κοντά (σε δήλωση στάσης πρβλ. ἄγχι*, ἀγχοῡ*). [ΕΤΥΜΟΛ. < ἀγχοῦ + παραγ. κατάλ. επιρρ. θι] … Dictionary of Greek
ARICIA — I. ARICIA Latii oppid. post Albnum montem in via Appia, ab Hippolyto Thesei filio conditum; ita dictum ab Aricia, nobili Atticae femina, quam idem fertur adamâsle. In agro Aricino praestantissimi proveniebant porri, de quibus Columella l. 10.… … Hofmann J. Lexicon universale
MAURUSII — Africae populi, quorum regio Maurusia, quam iuxta Herculis columnas, ponit Dionysius, v. 184. Ἀλλ᾿ ἤτοι πυμάτην μὲν ἐπὶ γλωχῖνα νέμονται Ἀγχοῦ ςηλάων, Μαυρουσίδος ἔθνεα γαίης. Virg. Aen. l. 4. v. 206. Iuppiter omnipotens, cui nunc Maurusia pictis … Hofmann J. Lexicon universale
άγχι — ἄγχι (Α) (ποιητ. τ. επιρρ.) 1. (για τόπο και χρόνο) κοντά, πλησίον 2. (για ομοιότητα) όπως, σαν. [ΕΤΥΜΟΛ. < ἄγχω. ΠΑΡ. ἄγχιμος, ἀγχιστήρ, ἄγχιστος, ἀγχοῦ. ΣΥΝΘ. ἀγχέμαχος αρχ. ἄγχαυρος, ἀγχήρης, ἀγχίαλος, ἀγχιβαθής, ἀγχιγείτων, ἀγχίγυος,… … Dictionary of Greek
αγχοτάτω — ἀγχοτάτω (Α) επίρρ. (υπερθ. τού ἀγχοῡ *) 1. πάρα πολύ κοντά, πλησιέστατα 2. ομοιότατα 3. φρ. «οἱ ἀγχοτάτω προσήκοντες», οι πλησιέστατοι συγγενείς … Dictionary of Greek
αγχόθεν — ἀγχόθεν (Α) επίρρ. από πολύ κοντά. [ΕΤΥΜΟΛ. < ἀγχοῦ + παραγ. κατάλ. επίρρ. θεν] … Dictionary of Greek
αγχότερος — ἀγχότερος, α, ον (Α) (συγκριτ. επίθ. τού επιρρ. ἀγχοῡ *) πλησιέστερος, κοντινότερος … Dictionary of Greek
συμμιγνύω — και συμμειγνύω ΝΜΑ, και συμμείγνυμι και επικ. και ιων. και αττ. τ. συμμίσγω Α [μ(ε)ιγνύω] αναμιγνύω μαζί δύο ή περισσότερα πράγματα, ανακατώνω μαζί, συμφύρω αρχ. 1. (σχετικά με δύο στρατεύματα) συγχωνεύω, συνενώνω 2. (σχετικά με πρόσ.) ενώνω,… … Dictionary of Greek