-
1 χολή
χολή, ἡ, = χόλος, die Galle; zuerst bei Archiloch. 48; Aesch. Prom. 493 Ch. 182; μετάρσιοι χολαὶ διεσπείροντο Soph. Ant. 997; Thuc. 2, 49; Plat. Rep. VIII, 564 b u. sonst; übrtr., Zorn, Haß, δαίμονος χολῇ βαρείᾳ δυςτυχῶς πεπληγμένοι Aesch. Ag. 1645; Widerwillen, πάνυ ἐστί μοι χολή, es ist mir ganz zum Ekel, Ar. Ran. 4; χολὴ ἐπιζεῖ, die Galle läuft über, Th. 468; χολὴν κινεῖν τινι, die Galle Einem aufregen, Vesp. 403; γυναιξὶ ἔνεστι χολή Lys. 465; οὐδεὶς ὑμῶν χολὴν οὐδ' ὀργὴν ἔχων φανήσεται Dem. 25, 27. – Bei Nic. Al. 472 der Saft des Tintenfisches.
-
2 χολή
χολή, ἡ, die Galle; übertr., Zorn, Haß; Widerwillen; πάνυ ἐστί μοι χολή, es ist mir ganz zum Ekel; χολὴ ἐπιζεῖ, die Galle läuft über; χολὴν κινεῖν τινι, die Galle einem aufregen; der Saft des Tintenfisches -
3 χολή
χολή, ἡ,A gall, bile, Archil.131, A.Ch. 184, E.Fr. 682, Th.2.49, etc.; χ. μέλαινα black, i. e. diseased, bile, Hp.Aph.4.23, Pl.Ti. 83c (but, = μελαγχολία, Men.Epit. 459);ξανθὴ χ. Hp.VM19
;πυρρά Gal.15.658
; χολὴν ἐμεῖν, βῆξαι, Nicopho 12, Herod.3.70 (prob. l.): prov., ;πικρότερ' αὐτῆς τῆς χ. Alex. 16.12
; χολῇ ἀλείφειν, prov. of giving one a disgust for a thing, from the custom of mothers putting gall to the nipple when the child was to be weaned, Diph.74.2 pl. χολαί, gall-bladder, S.Ant. 1010; called δοχαὶ χολῆς, E.El. 828; also in sg., A.Pr. 495; , cf. PA 677b11.3 metaph. (mostly in Poets) like χόλος (q. v.), bile, gall, i. e. bitter anger, wrath, Ar. Pax66;ἢ γυναιξὶν οὐκ οἴει χολὴν ἐνεῖναι; Id.Lys. 465
; ; πάνυ ἐστ' ἤδη χ. stirs my bile, makes me sick, Ar.Ra.4; ἐπιζεῖ χ. the bile boils over, Id.Th. 468;χολὴν κινεῖν Id.V. 403
, cf. Pherecr. 69.III in LXX = Hebr. rôsh, a poisonous plant, variously called hemlock or poppy, Ps.68(69).22, Je.8.14.IV serpent's venom, χ. ἀσπίδος ib.Jb.20.14; of the hydra's venom, Apollod.2.5.2, D.S. 4.11.V bitter drink, Ev.Matt.27.34. (With χολή, χόλος, cf. Lat.fel, ONorse gall, etc., 'bile, gall':—prob. the name is derived from the colour of bile, and is cogn. with Lat. (h) olus, helvus, Germ. gelb 'yellow', perh. also χλόη.) -
4 χολη
ἥ1) желчь Trag., Thuc., Plat.δοχαὴ χολῆς Eur. — желчный пузырь
2) тж. pl. желчный пузырь Aesch., Soph., Arst.3) желчь, раздражение, злоба Aesch., Dem.ἡ χ. ἐπιζεῖ Arph. — злоба кипит;
πάνυ ἐστὴ χ. Arph. — это очень раздражает;κινεῖν τέν χολήν Arph. — вызывать раздражение;χολέν ἐμεῖν Plut. — изрыгать желчь, т.е. говорить с величайшим гневом4) яд(τῆς ὕδρας Diod.)
-
5 ἐπι-ζέω
ἐπι-ζέω (s. ζέω), poet. ἐπιζείω, darauf, darüber kochen, sieden, intrans., ἐκ βυϑοῦ νῆσον ἀναδῦναι μετὰ πυρὸς πολλοῦ καὶ κλύδωνος ἐπιζέσαντος Plut. de Pyth. or. 11. – Uebertr., ἄμμιγά νιν αἰκίζει κέντρ' ἐπιζέσαντα Soph. Tr. 837, die durch das Gift veranlaßten brennenden Schmerzen; δεινόν τι πῆμα Πριαμίδαις ἐπέζεσε Eur. Hec. 583; ἡ νεότης ἐπέζεσε, der jugendliche Muth braus'te auf, Her. 7, 13; ἡ χολὴ ἐπιζεῖ, die Galle läuft über, Ar. Th. 468; ϑυμάλωψ ἐπέζεσεν Ach. 321; ἐπιζέσαντος τοῦ πάϑους Luc. Abdie. 16; so auch δεινή τις ὀργὴ δαιμόνων ἐπέζεσε Eur. I. T. 987, wo das folgende σπέρμα nicht davon abhängt. – Activ. heiß machen, kochen lassen, λέβητ' ἐπέζεσεν πυρί Eur. Cycl. 391, zweifelhaft.
-
6 ἐπιζέω
ἐπι-ζέω, darauf, darüber kochen, sieden. Übertr., ἄμμιγά νιν αἰκίζει κέντρ' ἐπιζέσαντα, die durch das Gift veranlaßten brennenden Schmerzen; ἡ νεότης ἐπέζεσε, der jugendliche Mut brauste auf; ἡ χολὴ ἐπιζεῖ, die Galle läuft über. Activ. heiß machen, kochen lassen
См. также в других словарях:
Ινδία — Επίσημη ονομασία: Δημοκρατία της Ινδίας Έκταση: 3.287.590 τ. χλμ. Πληθυσμός: 1.029.991.145 (2001) Πρωτεύουσα: Νέο Δελχί (12.791.458 κάτ. το 2001)Κράτος της νότιας Ασίας. Συνορεύει Α με το Μπαγκλαντές και τη Μυανμάρ (Βιρμανία), Β με την Κίνα και… … Dictionary of Greek