-
1 τελευτη
дор. τελευτά (τᾱ) ἥ1) окончание, завершение, конец(μύθου Hom.; νόστου Pind.)
τελευτέν ποιῆσαι Hom. — положить конец, прекратить;τελευτέν ἔχειν Plat. — иметь конец, кончаться;ἐπὴ τελευτῇ τοῦ βίου Plat. — на исходе жизни;ἐς τελευτήν HH., Hes., Soph., ἐπὴ τελευτῆς Plat. и ἐν τελευτῇ Pind., Aesch. — на исходе, в конце2) исполнение, осуществление(θεσφάτων Aesch.)
3) развязка, результат, последствия(πράγματος Pind.; γάμου Aesch.)
4) окраина, край, оконечностьτελευταὴ τῆς Λιβύης Her. — окраины Ливии;
ἐκ μέσου πρὸς τὰς τελευτάς Plat. — от центра к периферии5) конец, кончина, смерть Pind., Soph., Thuc., Plat., Xen. etc. -
2 τελευτή
τελευτή, ἡ, wie τελετή, Vollendung; τελευτὴν ποιῆσαι, vollenden, vollziehen, Odyss. 1, 249. 16, 126; Vollziehung, γάμου, Pind. P. 9, 66; πᾶσαν τελευτὰν πράγματος δεῖξεν, Ol. 13, 75; ἐπέκρανεν δὲ γάμου πικρὰς τελευτάς, Aesch. Ag. 725; vgl. Eur. Med. 1388; das Ende, der Schluß, Hes. Th. 637; μύϑοιο, Il. 9, 625; ϑανάτοιο, das Ziel des Todes, Hes. Sc. 357, wie Eur. Med. 152; und bes. βιότοιο, Lebensende, Tod, Il. 7, 104. 16, 787; Her. 1, 30. 31; auch ohne βίου, der Tod, Pind. Ol. 5, 22; ἐς τελευτήν, am Ende, zuletzt, H. h. 6, 29; Hes. O. 335; εἰς δὲ παῖδ' ἐμὸν Ζεὺς ἐπέσκηψεν τελευτὴν ϑεσφάτων, die Erfüllung, Aesch. Pers. 726; ποῖ καταστρέφεις λόγων τελευτήν, 774; τελευτὴν τοῠ βίου μέλλει τελεῖν, Soph. Trach. 79; Eur.; u. in Prosa: τελευτὴ καὶ ἀρχὴ πέρας ἑκάστου, Plat. Parm. 137 d, u. öfter in diesem Ggstz; τελευτὴν ἤδη κεφαλήν τε ἐπιϑεῖναι τοῖς πρόσϑεν, Tim. 69 a; τελευτὴν ἔχειν, ein Ende haben, Legg. VI, 782 a; Folgde.
-
3 τελευτή
τελευτάωbring to passpres subj mp 2nd sg (doric)τελευτάωbring to passpres ind mp 2nd sg (doric)τελευτάωbring to passpres subj act 3rd sg (doric)τελευτάωbring to passpres ind act 3rd sg (doric)τελευτάωbring to passpres subj mp 2nd sg (epic ionic)τελευτάωbring to passpres ind mp 2nd sg (epic ionic)τελευτάωbring to passpres subj act 3rd sg (epic ionic)τελευτήcompletion: fem dat sg (attic epic ionic) -
4 τελευτῇ
τελευτάωbring to passpres subj mp 2nd sg (doric)τελευτάωbring to passpres ind mp 2nd sg (doric)τελευτάωbring to passpres subj act 3rd sg (doric)τελευτάωbring to passpres ind act 3rd sg (doric)τελευτάωbring to passpres subj mp 2nd sg (epic ionic)τελευτάωbring to passpres ind mp 2nd sg (epic ionic)τελευτάωbring to passpres subj act 3rd sg (epic ionic)τελευτήcompletion: fem dat sg (attic epic ionic) -
5 τελευτή
τελευτήcompletion: fem nom /voc sg (attic epic ionic) -
6 τελευτή
τελευτή: end, accomplishment, purpose, Il. 9.625, Od. 1.249.A Homeric dictionary (Greek-English) (Ελληνικά-Αγγλικά ομηρικό λεξικό) > τελευτή
-
7 τελευτή
τελευτή, ἡ, Vollendung; τελευτὴν ποιῆσαι, vollenden, vollziehen; Vollziehung; das Ende, der Schluß; ϑανάτοιο, das Ziel des Todes; bes. βιότοιο, Lebensende; auch ohne βίου, der Tod; ἐς τελευτήν, am Ende, zuletzt; τελευτὴν ἔχειν, ein Ende haben -
8 τελευτή
τελευτή, ῆς, ἡ (Hom. et al. in var. senses: ‘completion, issue, end’) that which marks the point at which someth. ceases to exist, end, a euphemism for death (s. prec. entry; Pind., Thu. 11:7 et al.; pap, LXX; TestAbr B 10 p. 115, 5 [Stone p. 78]; Test12Patr; ApcMos 5; SibOr 3:363; Jos., Ant. 8, 190; Just., D. 47, 3; Tat. 6, 1; Ath., R. p. 61, 19, W. βιότοιο as early as Il. 7, 104) Mt 2:15.—DELG s.v. τέλος. M-M. -
9 τελευτή
ἡ τελευτή конец; кончина -
10 τελευτή
Греческо-русский лексикон Нового Завета с номерами Стронга и греческой Симфонией > τελευτή
-
11 τελευτή
Греческо-русский лексикон Нового Завета с номерами Стронга и греческой Симфонией > τελευτή
-
12 τελευτή
A completion, accomplishment, τελευτὴν ποιῆσαι [γάμου] accomplish, Od.1.249, 16.126;κραίνειν τελευτὰν γάμου Pi.P.9.66
; τ. νόστου ib.1.35;οὐ γάρ μοι δοκέει μύθοιο τ. τῇδέ γ' ὁδῷ κρανέεσθαι Il.9.625
.2 event, issue,δεῖξεν πᾶσαν τ. πράγματος Pi.O.13.75
, cf. Thgn.1075; γάμου πικραὶ τ. A.Ag. 745 (lyr.);τ. πρευμενεῖς κτίσαι Id.Supp. 138
(lyr.); (troch.);κακοῦ θυμοῦ τ... κακὴ προσγίγνεται S.OC 1198
.3 termination, end, οὐδέ τις ἦν ἔριδος λύσις οὐδὲ τ. Hes.Th. 637;μή μ' ἀποσβεσθὲν λάθῃ πρὸς τῇ τ. τῆς ὁδοῦ Ar.Lys. 294
(lyr.);ἡ τ. τοῦ πολέμου Th.1.13
; ;τελευτὴν ἔχειν Pl.Lg. 782a
.4 esp. βιότοιο τ. Il.7.104, 16.787;βίου Hdt.1.30
, 31, cf. And.4.24;τ. τοῦ βίου τελεῖν S.Tr.79
;ἐπὶ τελευτῇ τοῦ βίου Pl.Grg. 516a
.b freq. without βίου, the end of life, death, Pi.O.5.22, Pl.Phd. 118, etc.;τ. ὑστάτη S.Tr. 1256
; τελευτῆς λαχεῖν, τυχεῖν, Th.2.44, X.HG4.4.6;τ. δοῦναι Id.Cyr.8.7.3
; periphr., θανάτοιο τ. the end that is death, Hes.Sc. 357, cf.τέλος 1.4
;τῆς γηραιοῦ τ. προαποθνῄσκειν Antipho 4.1.2
.5 with Preps., in adv. sense, at the end, at last,h.Hom.
7.29, Hes.Op. 333, Thgn.201, S.OC 1223 (lyr.);ἐπὶ τελευτῆς Pl.Phdr. 267d
, etc.;ἐν τελευτᾷ Pi.O.7.26
, A.Th. 936 (lyr.).Greek-English dictionary (Αγγλικά Ελληνικά-λεξικό) > τελευτή
-
13 τελευτή
η1) конец; край; 2) кончина, смерть -
14 τελευτή
кончина, смерть; LXX: (מָ֫וֶת), (מות).Ελληνικά-Ρωσικά λεξικό στα κείμενα της Καινής Διαθήκης (Греческо-русский словарь к текстам Нового Завета) > τελευτή
-
15 τελευτή
кончина, смерть -
16 τελευτή
[тэлэфти] ουσ. 0. кончина, смерть,Λεξικό Ελληνικά-ρωσική νέα (Греческо-русский новый словарь) > τελευτή
-
17 τελευτή
-ῆς + ἡ N 1 3-6-0-1-17=27 Gn 27,2; Dt 31,29; 33,1; Jos 1,1; JgsA 1,1end of life, deathWEVERS 1993, 419; →NIDNTT -
18 τελευτή
[тэлэфти] ουσ θ кончина, смерть. -
19 τελευτή
ecel, son -
20 τελευταί
τελευτήcompletion: fem nom /voc pl
См. также в других словарях:
τελευτή — completion fem nom/voc sg (attic epic ionic) … Greek morphological index (Ελληνική μορφολογικούς δείκτες)
τελευτή — η, ΝΜΑ 1. τέλος, έσχατο σημείο, τέρμα, άκρο 2. (με ή χωρίς γεν. τού βίου ή τής ζωής) το τέλος τού βίου, ο θάνατος, ιδίως ο φυσικός (α. «η τελευτή τού βίου του» β. «παρὰ τοῡ ὑπηρετοῡντος μοναχοῡ ἔμαθε τὴν τελευτὴν αὐτοῡ», Μηναί. γ. «τελευτὴν… … Dictionary of Greek
τελευτῇ — τελευτάω bring to pass pres subj mp 2nd sg (doric) τελευτάω bring to pass pres ind mp 2nd sg (doric) τελευτάω bring to pass pres subj act 3rd sg (doric) τελευτάω bring to pass pres ind act 3rd sg (doric) τελευτάω bring to pass pres subj mp 2nd sg … Greek morphological index (Ελληνική μορφολογικούς δείκτες)
τελευτῆι — τελευτῇ , τελευτάω bring to pass pres subj mp 2nd sg (doric) τελευτῇ , τελευτάω bring to pass pres ind mp 2nd sg (doric) τελευτῇ , τελευτάω bring to pass pres subj act 3rd sg (doric) τελευτῇ , τελευτάω bring to pass pres ind act 3rd sg (doric)… … Greek morphological index (Ελληνική μορφολογικούς δείκτες)
τελευταῖς — τελευτή completion fem dat pl … Greek morphological index (Ελληνική μορφολογικούς δείκτες)
τελευταί — τελευτή completion fem nom/voc pl … Greek morphological index (Ελληνική μορφολογικούς δείκτες)
τελευτήν — τελευτή completion fem acc sg (attic epic ionic) … Greek morphological index (Ελληνική μορφολογικούς δείκτες)
επιτελεύτιος — ἐπιτελεύτιος, ον (Μ) 1. αυτός που γίνεται για τον θάνατο ή αναφέρεται στην τελευτή, στον θάνατο («τοὺς ἐπιτελευτίους ἄσοντες ὕμνους», Άνν. Κομν.) 2. αυτός που εκφράζεται λίγο πριν τον θάνατο («ἐπιτελεύτιος βούλησις»). [ΕΤΥΜΟΛ. < επί + τελευτή… … Dictionary of Greek
τελευτά — τελευτά̱ , τελευτή completion fem nom/voc/acc dual τελευτά̱ , τελευτή completion fem nom/voc sg (doric aeolic) … Greek morphological index (Ελληνική μορφολογικούς δείκτες)
Homéotéleute — L homéotéleute est l une des figures qui participe du rythme poétique (Paul Raphael Montford, Musique et Poésie). Une homéotéleute (en grec : ὁμοιοτέλευτος[1] … Wikipédia en Français
Polydamas de Skoutoussa — Polydamas de Skotoussa Polydamas de Skoutoussa est l un des plus fameux athlètes grecs de l Antiquité. Polydamas de Skotoussa est champion des Jeux olympiques de pancrace en 408 av. J. C.. Cet athlète jouit d’une grande renommée et ses exploits… … Wikipédia en Français