-
1 παρ-ακονάω
παρ-ακονάω, daneben, daran schärfen oder wetzen, übertr. zugleich ermuntern; ὁ λόγχην ἀκονῶν, ἐκεῖνος καὶ τὴν ψυχήν τι παρακονᾷ, Xen. Cyr. 6, 2, 33; αἱ φύσεις ἄλλως κράτισται, νῦν δὲ καὶ παρηκόνηνται, Ar. Ran. 1146, was Schol. erkl. παρωξυμμένοι εἰσί; Sp.
-
2 παρακονάω
παρ-ακονάω, daneben, daran schärfen oder wetzen, übertr. zugleich ermuntern -
3 παρακοναω
заодно оттачивать(ὅ λόγχην ἀκονῶν, ἐκεῖνος καὴ τέν ψυχήν τι παρακονᾷ Xen.)
; перен. обострять, совершенствовать(αἱ φύσεις παρηκόνηνται Arph.)