-
1 δαήσεαι
δαῆναι, δαήσεαι, δαῶμεν: see ΔΑ.A Homeric dictionary (Greek-English) (Ελληνικά-Αγγλικά ομηρικό λεξικό) > δαήσεαι
-
2 δαήσεαι
δάωlearn: fut ind mid 2nd sg (epic ionic) -
3 ΔΑΏ
ΔΑΏ, Wurzelwort von διδάσκω, w. m. s. – Homerische Formen: – 1) mit activischer Bedeutung, = lehren: Aorist. 2. δέδαεν, Odyss. 6, 233. – 2) mit passivischer Bedeutung, lernen: Aorist. ἐδάην, Iliad. 3, 208; conjunctiv. δαείω, Iliad. 10, 425; δαῶμεν Iliad. 2, 299; infin. δαῆναι, Odyss. 4, 493; δαήμεναι, Iliad. 6, 150. – Futur. δαήσεαι, Odyss. 3, 187. – Perfect. δεδάηκας, Odyss. 8, 146; δεδάηκε, Odyss. 8, 134; δεδαηκότες Odyss. 2, 61. – Perfect. δεδαώς, Odyss. 17, 519. – Praes. δεδάασϑαι, Odyss. 16, 316. – Constructionen und Uebersetzungen wie bei den andern Verben des Lehrens und Lernens: = kennen lernen, erfahren, erforschen, wissen, u. s. w.; εἴ τιν' ἄεϑλον οἶδέ τε καὶ δε, δάηκε, Homerisch, παραλλήλως, Odyss. 8, 134; δέδαεν τινά τι, Odyss. 6, 233; δέδαε c. infin., Odyss. 20, 72; δεδαὼς ἔκ τινος Odyss. 17, 519; τινὸς δαήμεναι, Iliad. 21, 487; τινὸς δαήσεαι Odyss. 19, 325. – Nachhomeri sch: ἔδαεν Theocr. 24, 27; δάε Ap. Rh. 1, 724. 3, 529; δεδάασιν Callim. Ap. 46; δεδαῶτε δόλους Ap. Rh. 1, 52; Ἄρεος εὖ δεδαῶτες Dion. P. 204; ἐδάη Aesch. Ag. 123 Soph. El. 169; δαείς Pind. Ol. 7, 91 Aesch. Ch. 604; sp. D., πόλλ' ἐδάη φάρμακα Theocr. 28, 19; vgl. 17, 81; δαήσονται Ap. Rh. 4, 234; δεδαημένος, kundig, τινός Ap. Rh. 1, 147; c. inf. Theocr. 8, 4. – Daneben Homerische Formen: δεδάηκε Her. 2, 165; ἐδάην Eur. Hec. 76.
-
4 κεύθω
κεύθω, κεύσω, aor. II. ἔκυϑον, wozu der conj. κεκύϑω gehört, Od. 6, 303, perf. κέκευϑα mit Präsensbedeutung, s. unten; – 1) bergen; – a) in sich fassen; ὁπότ' ἄν σε δόμοι κεκύϑωσι καὶ αὐλή, aor. in der Bedeutung des Anfangens, wenn Hof und Haus dich aufgenommen haben werden, d. i. wenn du im Hause bist, Od. 6, 303; νίψαι καϑαρμῷ τήνδε τὴν στέγην ὅσα κεύϑει Soph. O. R. 1229; εἴπερ τόδε κέκευϑεν αὐτὸν τεῠχος El. 1109, von dem Aschenkruge; ἃ δὲ κέκευϑε δέλτος ἐν πτυχαῖς Eur. I. A. 112. Daher von dem Grabe, das den Todten umschließt, in sich verbirgt, ὃν οὐδὲ κατϑανόντα γαῖα κεύϑει Aesch. Prom. 570; ähnl. λέβητος χαλκέου πλευρώματα σποδὸν κέκευϑεν ἀνδρός Ch. 676; ὧν ἥδε κεύϑει σώματ' Ἰδαία κόνις Eur. Hec. 325; oft in Grabschriften, Anth.; so auch Od. 3, 16 ὅπου κύϑε γαῖα, wo deinen Vater die Erde in ihren Schoß aufnahm, d. i. wo er begraben liegt; pass., εἰςόκεν αὐτὸς ἐγὼν Ἄϊδι κεύϑωμαι, bis ich in der Unterwelt verborgen, begraben bin, Il. 23, 244. – b) verbergen, verhehlen, verschweigen; δόλῳ δ' ὅγε δάκρυα κεῦϑε Od. 19, 212; μηδὲ σὺ κεῠϑε νοήμασι κερδαλέοισιν 8, 548; vgl. Il. 9, 313 ὅς χ' ἕτερον μὲν κεύϑει ἐνὶ φρεσίν, ἄλλο δὲ βάζει; εἰπέ μοι εἰρομένῃ, τί νύ τοι νόος ἔνδοϑι κεύϑει Od. 24, 473; οὐκέτι κεύϑετε ϑυμῷ βρωτὺν οὐδὲ ποτῆτα 18, 406, d. i. ihr verhehlet nicht, daß ihr euch in Speis' u. Trank übernommen habt; c. acc. der Person, vor Einem verborgen halten, verschweigen, δαήσεαι οὐδέ σε κεύσω 3, 181; vgl. ὅ μιν κύϑε φώριον ἄγρην Eratosth. bei Schol. Ap. Rh. 3, 802; – μὴ κεύϑετ' ἔνδον καρδίας, verbergt es nicht in eurem Herzen, Aesch. Ch. 100; ἐντὸς ὀμμάτων γέλων κεύϑουσα 728; κρυφῇ δὲ κεῦϑε Soph. Ant. 85; κακόν τι κεύϑεις καὶ στέγεις ὑπὸ σκότῳ Eur. Phoen. 1220; sp. D., wie Theocr. 1, 50. – Das perf. hat Präsensbdtg, in sich verborgen halten; ὅσσα πόλις ἤδε κέκευϑεν Il. 22, 118; ἥν τινα μῆτιν ἐνὶ στήϑεσσι κέκευϑεν Od. 3, 18; so das plusqpf. 9, 348; Anth., z. B. IX, 188. – 2) bei den Tragg. auch intraus., verborgen sein; bes. von den Todten; ὁ δὲ ϑανὼν κεύϑει κάτω δὴ γῆς Soph. O. R. 968; Ἅιδᾳ κεύϑων Ai. 622; häufiger im perf., κεκευϑὼς πολεμίας ὑπὸ χϑονός Aesch. Spt. 570, μητρὸς δ' ἐν Ἅιδου καὶ πατρὸς κεκευϑότοιν Soph. Ant. 902, vgl. O. C. 1520. – S. auch κρύπτω.
-
5 δαω
I.эп. = δαείω См. δαειωII.1) (только эп. aor. 2 δέδαε) научитьὃν Ἥφαιστος δέδαεν Hom. — которого обучил Гефест;
ἔργα δέδαε κλυτὰ ἐργάζεσθαι Hom. — она научила создавать замечательные произведения2) (pf. δεδάηκα и δέδαα; aor. 2 ἐοάην; inf. med. δεδάασθαι) научиться, (у)знатьθεῶν ἔξ δεδαώς Hom. — научившись у богов;
δεδαημένος τι HH. — изучив что-л.;ἄμφω ἀεῖδεν δεδαημένω Theocr. — оба искусные в пении;ὅσσα πεύθομαι, δαήσεαι Hom. — все, что я слышал, ты узнаешь;ὄφρα δαῶμεν Hom. — чтобы нам узнать;οὐ δεδαηκότες ἀλκήν Hom. — не набравшиеся сил, т.е. слабосильные;εἴ τιν΄ ἄεθλον οἶδέ τε καὴ δεδάηκε Hom. — искушен ли он в каком-л. виде состязания;δαήμεναί и δαῆναί τι и τινος Hom. — узнать что-л., ознакомиться с чем-л.;τούτων βαναυσίης οὐδεὴς δεδάηκε οὐδέν Her. — никто из них не знает никакого ремесла;λάθεται ὧν τ΄ ἔπαθ΄ ὧν τ΄ ἐδάη Soph. — он предает забвению и то, что испытал, и то, что узнал -
6 δάω
I intr., [tense] aor.ἐδάην Il.3.208
, Trag. (in lyr.), A.Ag. 123, S.El. 169; subj.δαῶμεν Il.2.299
, [dialect] Ep.δαείω 16.423
, Od.9.280; opt.δαείην A.R.2.415
; inf.δαῆναι Od.4.493
, IG 4.760 ([place name] Troezen), [dialect] Ep.δαήμεναι Il.21.487
; part.δαείς Sol.13.50
, A.Ch. 603, Pi.O.7.91 (for [tense] aor. δέδαον, ἔδαον, v. infr. 11): [tense] fut.δαήσομαι Od.3.187
: [tense] pf.δεδάηκα 8.134
, 146, part.δεδαώς 17.519
; also , Theoc.8.4, etc.:—learn, and in [tense] pf., know, ll.cc.: c. gen. pers., ἐμεῦ δαήσεαι wilt learn from me, Od.19.325: c. gen. rei,πολέμοιο δαήμεναι Il.21.487
;Ἄρεος εὖ δεδαῶτες D.P.1004
; σοφίης δεδαημένο Epic.Oxy.1015.20: c. acc. rei,φάρμακα Theoc.28.19
;ἄξια Μοισᾶν IG3.771
; ἀλεξητήρια νούσων ib.9(1).881 (Corc.); ἄκεσμα νόσου ib.14.1750; ἔργα Ἀθηναίης ib.12(5).30 ([place name] Sicinus); perceive,ἐδά ψυχάς B.5.64
; δάεν ῥιπὰν μελιαδέος οἴνου felt the impulse of.., Pi.Fr. 166: abs., to one who knows,Id.
O.7.53.—Hom. has also inf. δεδάασθαι (perh. for δεδαέσθαι) search out, c. acc., Od.16.316.—The [tense] pres. in this sense is supplied by διδάσκομαι.II causal, teach, Hom. only in redupl. [tense] aor. 2 δέδαε he taught, c. dupl. acc.,ὃν Ἥφαιστος δέδαεν.. παντοίην τέχνην Od.6.233
, cf. 8.448, 23.160; , cf. Theoc.24.129 (v.l. ἔδαεν); [ per.] 3pl.δέδαον Hsch.
; also δάε, ἔδαε, A.R.1.724,4.989.—The [tense] pres. in this sense is supplied by διδάσκω. -
7 ΔΑ
ΔΑ (the root of διδάσκω), aor. 2 act. δέδαε, aor. 2 pass. ἐδάην, subj. δαείω, δαῶμεν, inf. δαῆναι, δαήμεναι, fut. δαήσομαι, perf. δεδάηκα, part. δεδαώς, δεδαηκότες, mid. aor. inf. δεδάασθαι: (1) teach, only aor. 2 act. δέδαε ( τινά τι), Od. 6.233, Od. 8.448, Od. 22.160, w. inf., Od. 20.72.— (2) learn, be instructed, the other forms; w. gen., πολέμοιο δαήμεναι, ‘become skilled in,’ Il. 21.487 ; ἐμεῦ δαήσεαι, ‘from me,’ Od. 19.325; w. acc. οὐ δεδαηκότες ἀλκήν, Od. 2.61; δεδάασθαι γυναῖκας, ‘find out,’ Od. 16.316.A Homeric dictionary (Greek-English) (Ελληνικά-Αγγλικά ομηρικό λεξικό) > ΔΑ
-
8 δαῆναι
δαῆναι, δαήσεαι, δαῶμεν: see ΔΑ.A Homeric dictionary (Greek-English) (Ελληνικά-Αγγλικά ομηρικό λεξικό) > δαῆναι
-
9 δαῶμεν
δαῆναι, δαήσεαι, δαῶμεν: see ΔΑ.A Homeric dictionary (Greek-English) (Ελληνικά-Αγγλικά ομηρικό λεξικό) > δαῶμεν
См. также в других словарях:
δαήσεαι — δάω learn fut ind mid 2nd sg (epic ionic) … Greek morphological index (Ελληνική μορφολογικούς δείκτες)
δάω — (Α) 1. μαθαίνω 2. γνωρίζω 3. αντιλαμβάνομαι 4. εξετάζω, αναζητώ 5. διδάσκω. [ΕΤΥΜΟΛ. Το δάω είναι άχρηστος ενεστ. τού αορ. εδάην, απαρμφ. δαήναι < (θ.) δα (< ΙΕ *dns , συνεσταλμένη βαθμίδα τής ρίζας *dens «διδάσκω, μαθαίνω»), το οποίο στον… … Dictionary of Greek
διδάσκω — και διδάχνω (AM διδάσκω, Μ και διδάχνω) 1. μαθαίνω σε κάποιον κάτι, μεταδίδω γνώσεις («εδίδασκε τα ελληνικά γράμματα», «τὸν διδάσκει τοὺς δεσμοὺς ἐκεῑνος τῆς ἀγάπης», «σε... ἱπποσύνας ἐδίδαξαν», «μέ δίδαξε η ζωή», «πολλὰ διδάσκει μ ὁ πολὺς… … Dictionary of Greek