-
1 θυρων
-
2 θυρών
-
3 θυρών
θύραdoor: fem gen plθυράζωthrust out of doors: fut part act masc voc sgθυράζωthrust out of doors: fut part act neut nom /voc /acc sgθυράζωthrust out of doors: fut part act masc nom sg (attic epic ionic)θυρόωfurnish with doors: pres part act masc voc sg (doric aeolic)θυρόωfurnish with doors: pres part act neut nom /voc /acc sg (doric aeolic)θυρόωfurnish with doors: pres part act masc nom sgθυρόωfurnish with doors: pres inf act (doric) -
4 θυρῶν
θύραdoor: fem gen plθυράζωthrust out of doors: fut part act masc voc sgθυράζωthrust out of doors: fut part act neut nom /voc /acc sgθυράζωthrust out of doors: fut part act masc nom sg (attic epic ionic)θυρόωfurnish with doors: pres part act masc voc sg (doric aeolic)θυρόωfurnish with doors: pres part act neut nom /voc /acc sg (doric aeolic)θυρόωfurnish with doors: pres part act masc nom sgθυρόωfurnish with doors: pres inf act (doric) -
5 θυρών
θυρώνhall: masc nom /voc sg -
6 θυρών
θυρών, ῶνος, ὁ, der Vorplatz im Hause an der Tür, atrium -
7 θύρων
θυρόωfurnish with doors: imperf ind act 3rd pl (doric aeolic)θυρόωfurnish with doors: imperf ind act 1st sg (doric aeolic) -
8 θυρῶν
дверейдверями дверьмиΕλληνικά-Ρωσικά λεξικό στα κείμενα της Καινής Διαθήκης (Греческо-русский словарь к текстам Нового Завета) > θυρῶν
-
9 θυρών
-
10 Κεκλεισμένων των θυρών
– Με κλειστές τις πόρτες• При закрытых дверяхИсточник: Кокурина Т.В. «Греческие пословицы и поговорки и их аналоги в русском языке», М., ЛКИ, 2008Ελληνικές παροιμίες και ρήσεις (Греческие пословицы и поговорки) > Κεκλεισμένων των θυρών
-
11 θύρα
Aθυρέων Archil.127
, Hdt.1.9:— door, Il.24.317, etc.: freq. in pl. of double or folding doors,θ. δικλίδες Od.17.267
;θ. φαειναί 6.19
, al.;θυρῶν ζεῦγος καινῶν IG12.313.123
, cf. 4.1488.25(Epid.); ἡ δεξιὰ θ. the right valve, ib.22.1457.16; θ. μονόθυρος ib.1627.418; θύραι λίθιναι (including the framework) ib. 12.372.195; θύραι αὔλειαι, v. αὔλειος; ἡ θ. ἡ εἰς τὸν κῆπον φέρονσα D. 47.53, cf.κηπαῖος 11
; rarely for πύλαι, gates, Plu.Cat.Mi.65; of the carceres in the Roman circus, barriers, Tab.Defix.Aud.187.59. —Phrases: προσθεῖναι τὰς θ., προστιθέναι τὴν θ., Hdt.3.78, Lys.1.13;ἐπισπάσαι X.HG6.4.36
; , Pl.Prt. 314d;ἐφέλκεσθαι Luc.Am.16
; τὴν θ. βαλανοῦν, μοχλοῦν, bar the door, Ar. Fr. 251, 369; θύραν κόπτειν, πατάσσειν, κρούειν, knock, rap at the door, Id.Nu. 132, Ra.38, Pl.Prt. 310b; ἀράττειν, ἐπαράξαι, Ar.Ec. 977, Pl.Prt. 314d; τὴν θ. ἀνοιγνύναι open it, v. ἀνοίγνυμι; ὦσαι push it open, Lys.1.24; μικρὸν ἐνδοῦναι open it a little, Plu.2.597d;δόμου ἐν πρώτῃσι θύρῃσι στῆναι Od.1.255
;ἷζε δ' ἐπὶ.. οὐδοῦ ἔντοσθε θυράων 17.339
;θυρῶν ἔνδον S.El.78
; πρὸ θυρῶν ib. 109(anap.); ἐπί or παρὰ Πριάμοιο θύρῃσι at Priam's door, i.e. before his dwelling, Il.2.788, 7.346: metaph.,ἐπὶ ταῖς θύραις τῆς Ἑλλάδος εἶναι X. An.6.5.23
, cf. D.10.34;τῆς πατρίδος Plu.Sull.29
, Arat.37;ἐπὶ θύραις τῆς Πίσης Philostr.VA8.15
; πυρετοῦ περὶ θύρας ὄντος being at the door, Plu.2.128f (butχειμῶνος ἐπὶ θύραις ὄντος Phlp.in Mete.130.25
).2 esp. of kings and potentates, οἱ τῶν ἀρίστων Περσῶν παῖδες ἐπὶ ταῖς βασιλέως θύραις παιδεύονται are educated at court, X.An.1.9.3; γυνὴ φοιτῶσα ἐπὶ τὰς θύρας τοῦ βασιλέος, of a petitioner, Hdt.3.119, cf. X.An.2.1.8; αἱ ἐπὶ τὰς θ. φοιτήσεις dangling after the court, Id.HG1.6.7;ἐπὶ ταῖς τῶν πλουσίων θ. διατρίβειν Arist. Rh. 1391a12
;περὶ θύρας διατρίβειν Id.Pol. 1313b7
, Theopomp.Hist. 121; applied also to lovers, clients, disciples, etc., ἐπὶ τὴν θύραν (or τὰς θύρας) τινὸς βαδίζειν, ἰέναι, etc., Ar.Pl. 1007, Pl.R. 364b, cf. Phdr. 233e, etc.;ἐπὶ ταῖσι θύραις ἀεὶ καθῆσθαι Ar.Nu. 467
: metaph.,Μουσῶν ἐπὶ ποιητικὰς θ. ἀφικέσθαι Pl.Phdr. 245a
.3 prov.,γλώσσῃ θύραι οὐκ ἐπίκεινται Thgn.421
; οὐδέποτ' ἴσχει θ., of admirers of the Demos, Eup.265; ἐπὶ θύραις τὴν ὑδρίαν to break the pitcher at the very door, 'there's many a slip 'twixt cup and lip', Arist.Rh. 1363a7; τίς ἂν θύρας ἁμάρτοι; Id.Metaph. 993b5;λόγος δικαστηρίου ἢ ἀγορᾶς οὐδὲ θύρας ἰδών D.H.Dem.23
; τὸ κατὰ θύραν τερπνόν vulgar pleasures, Eun.VSp.496 B.;παρὰ θύραν πλανᾶσθαι S.E.M.1.43
; ἐκ θυρῶν εὐθέως τῆς.. ἀκροάσεως at the very beginning, Olymp.in Mete. 2.1.4 shutter of a window,τὰς θ. τὰς ἐπὶ τῶν θυρίδων IG12(5).872.37
([place name] Tenos), cf. 22.1668.60.5 pl., door of a chariot, X.Cyr. 6.4.9.6 pl., axle-trees, Poll.1.146 (v.l. εὑραί).7 θύρη καταπακτή trap- door, Hdt.5.16.8 frame of planks, raft, Id.2.96; φραξάμενοι τὴν ἀκρόπολιν θύρῃσί τε καὶ ξύλοισι with hurdles and logs, Id.8.51, cf. Th.6.101.9 in war, fenced works to obstruct landingparties, in pl., Ph.Bel.94.37, 100.7.II generally, entrance, as to a grotto, in pl., Od.9.243, al.2 sluice-gate, PPetr.3p.134: pl., ib.2p.41 (iii B.C.).III metaph., senses, as the entrances to the soul, ap. Stob.3.6.17;ἐγγὺς τοῦ στόματος ἡ καρδία, ἡ δὲ ψυχὴ τῶν θ. Aristaenet.2.7
. (I.-E. dhur-, cf. Lat. foras, fores, OE. duru 'door', etc.) -
12 θύρα
η дверь; ворота;§ κεκλεισμένων (ανοικτών) των θύρών — при закрытых (открытых) дверях;
πολιτική (των) ανοιχτών θύρών — политика открытых дверей;
προ των θύρών — очень близко
-
13 θύρα
θύρα, ας, ἡ (Hom.+) ‘door’. As is oft. the case in earlier lit. (e.g. Il. and Od. passim), the pl. can be used of one door (Phlegon: 257 Fgm. 36, 1, 3 Jac.; Philo, Ebr. 49; cp. Jos., C. Ap. 2, 119.—B-D-F §141, 4; Rob. 408).① doorⓐ of habitable quarters ἀνοίγειν open the door (LXX; JosAs 10:9; Jos., Vi. 246) Ac 5:19; B 16:9. Pass. Ac 16:26f (Achilles Tat. 7, 13, 1 Λευκίππη τὰς θύρας ἀνεῳγμένας ὁρῶσα). (ἀπο)κλείειν shut Mt 6:6; Lk 13:25a. Pass (LXX; JosAs 10:6; 14:5; Jos., Ant. 18, 74) Mt 25:10; Lk 11:7; J 20:19, 26; Ac 21:30; κρούειν τὴν θ. knock at the door 12:13; Lk 13:25b; also πρὸς τὴν θ. GJs 12:2; ἔδραμεν πρὸς τήν θ. ibid. διὰ τῆς θ. J 10:1f. ἐπὶ τ. θυρῶν before the door(s) Ac 5:23. Also ἐπὶ θύραις (LXX; Aesop, Fab. 466 P.; Jos., Ant. 17, 90. Also with art.: Clearchus, Fgm. 24 p. 17, 21; Appian, Bell. Civ. 3, 93 §385) 1 Cl 39:9 (Job 5:4); ἐπὶ τῇ θ. Ac 5:9. πρὸ τῆς θύρας 12:6 (schol. on Nicander, Ther. 860 πρὸ τ. θυρῶν); so also JosAs 5:1. πρὸς (τὴν) θ. at the door (Hegesippus Com. [III B.C.] 1, 24 K.) Mk 1:33; 11:4; τὰ πρὸς τὴν θ. the place near the door 2:2 (TestAbr A 6 p. 83, 6 [Stone p. 14]). πρὸς τῇ θ. ἔξω outside the door J 18:16 (cp. Lucian, Herm. 7, 7 ὁ παρὰ τὴν θύραν ἔξω ἑστώς).—θ. τοῦ πύργου Hv 3, 9, 6.—On the θύρα ὡραία Ac 3:2 s. ὡραῖος 2.—1 Cl 43:3 v.l.ⓑ fig. (Maximus Tyr. 19, 5d ὁ ἔρως ἔστη ἐπὶ θύραις τ. ψυχῆς; Iambl., Myst. 10, 5 [Herm. Wr. IV p. 39, 5ff Sc.] ἡ ἱερατικὴ δόσις καλεῖται ‘θύρα πρὸς θεόν’).α. ἐγγύς ἐστιν ἐπὶ θύραις he is near, at your very door (cp. X., An. 6, 5, 23; Just., D 32, 3) Mt 24:33; Mk 13:29. Also πρὸ τῶν θυρῶν ἕστηκεν Js 5:9; cp. also Ac 5:9. ἕστηκα ἐπὶ τ. θύραν καὶ κρούω Rv 3:20a; s. also vs. 20b.β. of the door to the kgdm. of heaven: εἰσελθεῖν διὰ τῆς στενῆς θύρας come in through the narrow door Lk 13:24. Perh. the same door is meant in δέδωκα ἐνώπιόν σου θύραν ἠνεῳγμένην Rv 3:8. But here senseγ. is also prob., acc. to which the opening of the door represents something made possible or feasible: θύρα μοι ἀνέῳγεν μεγάλη 1 Cor 16:9 (HNie, Vox Theologica 10, ’40, 185–92); cp. 2 Cor 2:12; Col 4:3. Sim. ὁ θεὸς … ἤνοιξεν τοῖς ἔθνεσιν θύραν πίστεως Ac 14:27 (πίστις 2dα).② a passage for entering a structure, entrance, doorway, gateⓐ of the door-like opening of a cave-tomb (cp. Od. 9, 243; SEG VIII, 200, 3 [I A.D., Jerus.]) ἡ θ. τοῦ μνημείου Mt 27:60; Mk 15:46; 16:3. θ. τοῦ μνήματος GPt 8:32; cp. 9:37; 12:53f.—The firm vault of heaven has a ‘door’ (cp. Ps 77:23), which opens to admit favored ones Rv 4:1 (difft., GRinaldi, CBQ 25, ’63, 336–47).ⓑ In John Jesus calls himself ἡ θύρα J 10:9, thus portraying himself as an opening that permits passage: the gate for the sheep; ἡ θύρα (ὁ ποιμήν P75 et al.) τῶν προβάτων vs. 7, however, has the sense which is prominent in the context, the gate to the sheep (s. Hdb. ad loc.; EFascher, Ich bin d. Thür! Deutsche Theologie ’42, 34–57; 118–33).—Jesus as the θύρα τοῦ πατρός the door to the Father IPhld 9:1.—B. 466. DELG. M-M. EDNT. TW. -
14 προ-στατήριος
προ-στατήριος, α, ον, vorstehend, beschützend, Ἄρτεμις, Aesch. Spt. 431; vor der Seele stehend, vorschwebend, δεῖγμα προστατήριον καρδίας, 950; nach Phot. u. a. VLL. bes. Apollo, ἐπεὶ πρὸ ϑυρῶν αὐτὸν ἱδρύοντο; so Soph. El. 627; Dem. 21, 52; Paus. 1, 44, 2.
-
15 κλισιάς
κλισιάς, άδος, ἡ, nach B. A. 272, 13 πᾶς μέγας ϑυρών, παρὰ τὰς κλισιάδας, αἵπερ εἰσὶ μεγάλαι ϑύραι; gew. im plur., κλισιάδες, αἱ; Thorweg (zum Anlehnen u. Aufschlagen), nach Poll. 4, 125 im Wirthschaftsgebäude, κλίσιον; groß, πρὸς τὸ καὶ τὰς ἁμάξας παρελαύνειν καὶ τὰ σκευοφόρα, von der Hausthür, Plut. Poplic. 20; αἱ κλισιάδες ϑύραι D. Hal. 5, 39; von den Thüren einer Schleuse, 1, 66; – übertr., μεγάλαι κλισιάδες ἀναπεπτέαται ἐς τὴν Πελοπόννησον τῷ Πέρσῃ Her. 9, 9; vgl. Plut. Alc. 10 μεγάλας δ' αὐτῷ κλισιάδας ἐπὶ τὴν πολιτείαν ἀνοίγοντος τοῠ γένους καὶ τοῦ πλούτου, seine Geburt u. sein Reichthum öffneten ihm den Zugang zur Staatsverwaltung. – Es findet sich auch κλεισιάδες geschrieben, von κλείω abgeleitet ( Poll. 1, 50 κλείσιον παρὰ τὸ κεκλεῖσϑαι, οὗ καὶ αἱ ϑύραι κλεισιάδες), ist aber schwerlich mit Dindorf überall herzustellen.
-
16 θυρ-αυλέω
θυρ-αυλέω, außer dem Hause, im Freien, im Felde verweilen, liegen, Tim. lex. Plat. ἔξω τῶν ϑυρῶν αὐλίζεσϑαι καὶ ἀναστρέφεσϑαι; bes. von Soldaten; δυναμένους ϑυραυλεῖν καὶ ἀγρυπνεῖν Plat. Legg. III, 695 a; γυμνοὶ δὲ καὶ ἄστρωτοι ϑυραυλοῦντες τὰ πολλὰ ἐνέμοντο Polit. 272 a; Xen. Oec. 7, 30 setzt μένειν ἔνδον entgegen. Vgl. noch Arist. pol. 6, 4 Plut. Ant. 40 D. Hal. 9, 15. Bes. auch vor der Thür der Geliebten die Nacht zubringen, vgl. Ruhnk. zu Tim. p. 145.
-
17 θύρα
θύρα, ἡ, ion. ϑύρη, die Thür, s. Curtius Grundz. d. gr. Et. 2. Aufl. S. 233; bei Hom. von πύλαι unterschieden, s. Lehrs Aristarch. ed. 2 p. 124; ϑύραι nur in Häusern; sowohl Thüren einzelner Zimmer, als des ganzen Hauses; sing. Iliad. 24, 317. 453 Odyss. 1, 441. 22, 155. 157. 201. 258. 275. 394; meist plur., wobei vielleicht an Flügelthüren zu denken; πυκινὰς δὲ ϑύρας σταϑμοῖσιν ἐπῆρσεν Il. 14, 339; ϑαλάμοιο ϑύρας πυκινῶς ἀραρυίας ῥήξας ἐξῆλϑον 9, 475; οἰγνύναι, κλείω, ἐπιτιϑέναι, s.diese Verba; ϑύραι δ' εὐερκέες εἰσὶν δικλίδες Od. 17, 267; φαειναί, von polirtem Holz od. mit Metallverzierungen, wie Alkinous hat, 7, 88; ἐπὶ Πριάμοιο ϑύρῃσιν Iliad. 2, 788, παρὰ Πριάμοιο ϑύρῃσιν 7, 346, bei Priamus' Thüren, vor seiner Wohnung; Pind. braucht nur den plur.; Soph. πατρῴων πρὸ ϑυρῶν, Bl. 109, vor des Vaters Hause; gew. auch Eur. im plural., sing. Cycl. 500; ϑύρας ἄκουσον ἑρκείας κτύπον Aesch. Ch. 549; τὴν ϑύραν κόπτειν, πατάσσειν u. ä., f. diese Verba; προςϑεῖναι τὰς ϑύρας Her. 3, 78; ἐπἱ ϑύραις καὶ ἐν ὁδοῖς ὑπαίϑροις κοιμώμενος Plat. Conv. 203 d; ἐπὶ τὰς ϑύρας ἥξουσι Phaedr. 233, öfter; φοίνικος μὲν αἱ ϑύραι πεποιημέναι Xen. Cyr. 7, 5, 92. – Αἱ βασιλέως ϑύραι der Hof des Perserkönigs, wie noch heute "die ottomanische Pforte" gesagt wird, παῖδες ἐπὶ ταῖς βασιλέως ϑύραις παιδεύονται Xen. An. 1, 9, 3, sie werden am Hofe des Königs erzogen, öfter; auch ἦσαν ἐπὶ ταῖς ϑύραις Τισσαφέρνους, An. 2, 5, 31, ἐφοίτων ἐπὶ τὰς ϑύρας Κύρου Cyr. 8, 1, 8; αἱ ἐπὶ τὰς ϑύρας φοιτήσεις, das an den Hof Gehen und seine Aufwartung Machen, Hell. 1, 6, 7 u. Sp. – Vom Kutschenschlage, τὰς ϑύρας τοῦ ἁρματείου δίφρου Xen. Cyr. fl, 4, 9. – Uebh. Zugang, Eingang, zu einer Felsengrotte Od. 9, 243. 12, 256. 13, 109. 370; ἐπὶ ταῖς ϑύραις τῆς Ἑλλάδος εἶναι, ganz nahe bei Griechenland, Xen. An. 6, 3, 23; ὃς δ' ἂν ἄνευ μανίας Μουσῶν ἐπὶ ποιητικὰς ϑύρας ἀφί. κηται, zu den Musen kommen, Plat. Phaedr. 245 a. Sprichwörtlich παρὰ τὴν ϑύραν εἰςβιάζεσϑαι, Luc. Nigr. 31; Ggstz κατὰ ϑύραν εἰςιέναι, Antiph. Stob. fl. 6, 2. – Bei Her. 2, 96 ist ἐκ μυρίκης πεποιημένη ϑύρη eine aus Brettern in länglichem Viereck zusammengefügte Tafel; vgl. 8, 51.
-
18 ἀντ-έχω
ἀντ-έχω (s. ἔχω u. vgl. αντίσχω), entgegenhalten, χεῖρα κρατός Soph. O. C. 1647; – bes. intrans., ausdauern, aushalten, τινί, τὸ σῶμα τῇ ταλαιπωρίᾳ ἀντέχει Thuc. 2, 49; τῷ πόνῳ Plat. Tim. 81 d; Xen. Ag. 11, 10; Luc. Nigr. 27; ἐπιϑυμίαις 19; τοῖς ἐναντίοις, den Gegnern Widerstand leisten, ἐπὶ πολὺ ἀντεῖχον ἀλλήλοις Thuc. 6, 70; Xen. Hell. 4, 6, 2; πρὸς τοὺς καμάτους Herodian. 3, 6, 22; oft absol., Stand halten, sich halten, dem ἀναχάζεσϑαι entgegengesetzt, Xen. Cyr. 7, 1, 24; vgl. Aesch. Pers. 410; Thuc. 2, 70. 6, 69; Dem. 1, 25 (VVL. σώζεσϑαι); auch λίϑος ἐν πυρί Xen. Mem. 4, 7, 7; dah. οὐκ ἐπὶ πολὺ ἀντέχει. es hält nicht lange gegen, dauert nicht, Thuc. 2, 64; ἔςτ' ἂν αἰὼν ὁ ὐμὸς ἀντέχῃ Eur. Alc. 346; ὁ ποταμὸς οὐκ ἀντέσχε τὸ ὕδωρ παρέχων τῷ στρατῷ, er lieferte nicht hinlängliches Wasser, Her. 7, 108, u. so auch ποταμὸν οὐκ ἀντισχόντα τῇ στρατιῇ τὸ ῥέεϑρον ἀλλ' ἐπιλιπόντα 7, 58, wo Einige erkl.: der mit seinem Strome dem Heere keine Hindernisse in den Weg legte; ἀντέχειν περί τινος, auf etwas bestehen, Xen. Hell. 2, 2, 16. – Med., vor sich als Schutzmittel (dem Feinde entgegen) halten, ἀντίσχεσϑε τραπέζας ἰῶν, haltet euch die Tische vor zum Schutze gegen die Pfeile, Od. 22, 74. – Gew. τινός, sich an etwas halten, ϑυγατρός Eur. I. A. 1367; ϑυρῶν Ar. Lys. 161; vgl. Ach. 1086; übertr., Ἡρακλέος, dem Herakles anhangen, ihn verehren, Pind. N. 1, 33; τῆς ἀρετῆς, der Tugend anhangen, Her. 1, 134; Xen. Cyr. 3, 2, 27; τῆς ἀληϑείας Plat. Phil. 58 e; χρημάτων Xen. Mem. 3, 5, 8; τ οῦ πολέμου Her. 7, 53; τῆς φύσεως, der Natur folgen, Plat. Legg. VI, 773 e; τῆς ϑαλάττης, sich auf das Seewesen legen, Thuc. 1, 13; τῆς ϑαλάσσης ἀνϑεκτέα 1, 93; Pol. 3, 96 u. öfter; Gegensatz καταφρονεῖν Matth. 6. 24.
-
19 ἀγυιεύς
ἀγυιεύς, έως, ὁ, Apollo als Schirmherr der Straßen, Eur. Phoen. 634; Orac. bei Dem. 43, 66, vgl. 21, 52; dessen Altäre und rohe Bildsäulen, ὀβελίσκοι, vor den Hausthüren aufgestellt waren; γεῖτον Ἀγυιεῦ τοὐμοῠ προϑύρου Ar. Vesp. 875; vgl. Th. 489; ὦ δέσποτ' Ἀγυιεῠ Phereer. bei Schol. Ar. Vesp.; dessen Altar βωμὸς ἀγ., Soph. frg. 301; Harpocr. erkl. οἱ πρὸ τῶν οἰκιῶν βωμοί, κίων εἰς ὀξὺ λήγων, ὃν ἱστᾶσι πρὸ τῶν ϑυρῶν; an diesem brachte man Opfer dar, was κνισᾶν ἀγυιᾶς heißt, Ar. Av. 1233; vgl. Dem. 21, 51 (wo ἀγυιάς steht, vgl. Harpocr., der auch beide Accentuationen anführt).
-
20 ὑπ-ᾴσσω
ὑπ-ᾴσσω, att. = ὑπαΐσσω, Soph. ὑπᾴξας διὰ ϑυρῶν, Ai. 294.
См. также в других словарях:
θυρών — θυρών, ῶνος, ὁ (Α) [θύρα] το μέρος που βρίσκεται μπροστά στη θύρα, το προπύλαιο … Dictionary of Greek
θυρών — hall masc nom/voc sg … Greek morphological index (Ελληνική μορφολογικούς δείκτες)
θυρῶν — θύρα door fem gen pl θυράζω thrust out of doors fut part act masc voc sg θυράζω thrust out of doors fut part act neut nom/voc/acc sg θυράζω thrust out of doors fut part act masc nom sg (attic epic ionic) θυρόω furnish with doors pres part act… … Greek morphological index (Ελληνική μορφολογικούς δείκτες)
θύρων — θυρόω furnish with doors imperf ind act 3rd pl (doric aeolic) θυρόω furnish with doors imperf ind act 1st sg (doric aeolic) … Greek morphological index (Ελληνική μορφολογικούς δείκτες)
θυρῶνα — θυρών hall masc acc sg … Greek morphological index (Ελληνική μορφολογικούς δείκτες)
θυρῶνας — θυρών hall masc acc pl … Greek morphological index (Ελληνική μορφολογικούς δείκτες)
θυρῶνι — θυρών hall masc dat sg … Greek morphological index (Ελληνική μορφολογικούς δείκτες)
θυρῶνος — θυρών hall masc gen sg … Greek morphological index (Ελληνική μορφολογικούς δείκτες)
θύρα — Άνοιγμα των εξωτερικών ή των εσωτερικών τοίχων ενός κτιρίου ή ενός τείχους, που επιτρέπει τη διάβαση ανθρώπων ή οχημάτων και συνήθως κλείνεται με ένα ή περισσότερα θυρόφυλλα. Στην αρχαιότητα η θ. ήταν χώρος ιερός ή μαγικός, γι’ αυτό και οι θ. των … Dictionary of Greek
Ιταλία — Επίσημη ονομασία: Δημοκρατία της Ιταλίας Έκταση: 301.230 τ. χλμ. Πληθυσμός: 56.305.568 (2001) Πρωτεύουσα: Ρώμη (2.459.776 κάτ. το 2001)Κράτος της νότιας Ευρώπης. Συνορεύει στα ΒΔ με τη Γαλλία, στα Β με την Ελβετία και την Αυστρία, στα ΒΑ με τη… … Dictionary of Greek
JANUARUM Potestates — apud Tertullian. Ianitores sunt, quibus Cancellorum Potestates, h. e. Cancellarios iungit, quorum illi οἱ ἐπὶ θυρῶν, isti οἱ ἐπὶ κιγκλίδων, Graecis dicti sunt. Apud Vett. enim solidis foribus, praecipue in prima ianua, praeponebantur cancellatae… … Hofmann J. Lexicon universale