-
1 Ανθων
-
2 Ἄνθων
-
3 Ανθών
-
4 Ἀνθῶν
-
5 ανθών
ἄνθηfull bloom: fem gen plἄνθοςblossom: neut gen pl (attic epic doric)ἀνθέωblossom: pres part act masc nom sg (attic epic doric) -
6 ἀνθῶν
ἄνθηfull bloom: fem gen plἄνθοςblossom: neut gen pl (attic epic doric)ἀνθέωblossom: pres part act masc nom sg (attic epic doric) -
7 ἄνθος
ἄνθος (A), ους, τό. gen. pl. ἀνθέων, freq. used for ἀνθῶν, S.El. 896, Hermipp.5,6, Eub.105, Aristag.3; butAἀνθῶν Pherecr.46
, Pl.Criti. 115a, X.Cyn.5.5:—blossom, flower,πέτονται ἐπ' ἄνθεσιν εἰαρινοῖσιν Il.2.89
;ὑακινθίνῳ ἄνθει ὁμοίας Od.6.231
;βρύει ἄνθεϊ λευκῷ Il.17.56
;τέρεν' ἄνθεα ποίης Od.9.449
;ἐπ' ἄνθεσιν ἵζειν Ar.Eq. 403
;δένδρα καὶ ἄνθη καὶ καρπούς Pl.Phd. 110d
;ἡ κατ' ἄνθη δίαιτα Id.Smp. 196a
; ἄνθεα τεθρίππων the chaplets of flowers which graced them, Pi.O.2.50, cf.7.80; [Δάφνιν] φέρβον μαλακοῖς ἄνθεσσι μέλισσαι, i.e. with honey, Theoc.7.81.2 generally, anything thrown out upon the surface, eruption, ; cf. ἐξανθέω. froth or scum,ἄ. οἴνου Gal.11.628
, Gp.6.3.9,7.15.6; ἄνθη χαλκοῦ, = χάλκανθος, Nic.Th. 257; ἄ. χαλκοῦ, v. χαλκός; ἄ. χρυσοῦ, = ἀδάμας, Poll.7.99.3 in pl., embroidered flowers on garments, Hermipp.5,6, Pl.R. 557c, Cypr. Fr.4.II metaph., bloom, flower of life,ἥβης ἄ. Il.13.484
, Pi.P. 4.158, A.Supp. 663;ἥβης ἄνθεσι Sol.25
;κουρήιον ἄ. h.Cer. 108
;ὥρας ἄ. X.Smp.8.14
;παῖς καλὸν ἄ. ἔχων Thgn.994
; χροιᾶς ἀμείψεις ἄ. the bloom of complexion, A.Pr.23; τὸ τοῦ σώματος ἄ. its youthful bloom, Pl.Smp. 183e;ὅταν [τὰ πρόσωπα] τὸ ἄ. προλίπῃ Id.R. 601b
; also, the flower of an army and the like ,ἄ. Ἄργους A.Ag. 197
;ἄ. Περσίδος αἴας Id.Pers.59
, cf. 252, 925, E.HF 876 (lyr.);ὅ τι ἦν αὐτῶν ἄ. ἀπολώλει Th.4.133
; ἄνθεα ὕμνων νεωτέρων the choice flowers of new songs, Pi.O.9.48; τὸ σὸν.. ἄ, παντέχνου πυρὸς σέλας thy pride or honour, A.Pr.7; τὰ ἄνθη flowers or choice passages, elegant extracts, APl.4.274, Cic.Att.16.11.1.2 like ἀκμή, the bloom, i.e. height of anything, bad as well as good,δηξίθυμον ἔρωτος ἄ. A.Ag. 743
;ἀκήλητον μανίας ἄ. S.Tr. 999
;ἀ. τοῦ νοῦ Procl.in Alc.p.248C.
, Dam.Pr. 70;τῆς οὐσίας Procl. in Ti.1.412D.
; τῆς ψυχῆς ib.472D.III brightness, brilliancy, as of gold, Thgn.452;χαλκήϊον ἄ. Orph.Fr. 174
; of dyes, lustre, PHolm.17.37; freq. of purple, in sg., Pl. R. 429d, Arist.HA 547a7, J.AJ3.6.1;ἁλὸς ἄνθεα AP6.206
(Antip. Sid.); of bright colours generally,περιβόλαια παντὸς ἄνθους D.H.7.72
; ἄ. θαλάσσιον seaweed dye, Ps.-Democr.Alch.p.42B.IV ἄ. πεδινόν, = ἀνθεμίς, Ps.-Dsc.3.136.------------------------------------ἄνθος (B), ὁ, a kind of -
8 virectum
virectum (weniger gut virētum), ī, n. (*virex [v. vireo], wie frutectum v. frutex), I) die grüne-, mit Gras bewachsene Stelle, der grüne Platz, α) Sing., Isid. orig. 17, 6, 2; vgl. Gloss. II, 528, 28 ›virectum, ἀνθῶν τόπος‹. – β) Plur.: virecta nemorum, das Grün der Haine, Verg. Aen. 6, 638: amoena virecta, das Paradies, Prud. cath. 3, 101. – laetissima virecta, Apul. met. 4, 2: patentia virecta, ibid. 8, 18: mons consitus virectis, ibid. 10, 30: per virecta Tempe, Fulg. myth. 1. praef. p. 12 M. – II) übtr., Plur. virecta, das Grün des Smaragdes, Mart. Cap. 1. § 67. – / Über die in den besten Hdschrn. u. Ausgaben u. in den Not. Tir. 5, 84 sich findende Schreibung virecta ( nicht vireta) s. Muncker Fulg. myth. 1. praef. p. 12. Oudend. Apul. met. 4, 2. p. 238. Wagner Orthogr. Vergil. p. 481; auch in Inschrn., zB. Corp. inscr. Lat. 14, 2065.
-
9 βολή
βολή, ἡ, der Wurf (s. βάλλω); Hom. dreimal, Odyss. 17, 283 οὐ γάρ τι πληγέων ἀδαήμων οὐδὲ βολάων, 24, 161 ἀλλ' ἔπεσίν τε κακοῖσιν ἔνίσσομεν ἠδὲ βολῇσιν; übertr., vom Blicke der Augen 4, 150 κείνου γὰρ τοιοίδε πόδες τοιαίδε τε χεῖρες ὀφϑαλμῶν τε βολαὶ κεφαλή τ' ἐφύπερϑέ τε χαῖται. – Hesiod. Th. 683 ἔνοσις δ' ἵκανε βαρεῖα Τάρταρον, ποδῶν τ' αἰπεῖα ἰωὴ ἀσπέτου ἰωχμοῖο βολάων τε κρατεράων· ἃς ἄρ' ἐπ' ἀλλήλοις ἵεσαν βέλεα στονόεντα; κεραύνιοι Aesch. Spt. 412, wie Eur. Troad. 92; Lycophr. 560; πέτρων Eur. Or. 59; ἀκοντίου Xen. Hell. 4, 5, 15; ἀγκίστρου Plut. Sol. 26; βελέων Opp. Cyn. 3, 137. Uebertr., Blick, βλεμμάτων Aesch. frg. 224; vgl. Herodian. 1, 7, 9; ἡλίου, Sonnenstrahlen, Soph. Ai. 877; Eur. Or. 1259; Ap. Rh. 1, 607; χιόνος Eur. Bacch. 661; χρυσοῦ Ep. ad. 189 ( App. 256); übh. = βέλος, z. B. ἔρωτος Ep. ad. 18 (XII, 160). Bei Theophr. ἀνϑῶν, das Abwerfen, Verlieren.
-
10 ἀπό-πτωσις
ἀπό-πτωσις, ἡ, das Abfallen, ἀνϑῶν Diosc. prooem. lib. 1; τῆς ἀρχῆς, das vom Throne Gestoßensein, Ath. XII, 530 a.
-
11 ἔγ-καρπος
ἔγ-καρπος, mit Früchten versehen, Frucht tragend; πόλις φϑίνουσα κάλυξιν ἐγκάρποις χϑονός Soph. O. R. 25, Schol. σὺν τοῖς βλαστήμασιν; Trach. 237 wird τέλη ἔγκαρπα erkl. ϑυμιάμα τα τὰ ἀπὸ ἀνϑῶν ἢ καρπῶν, nach Valk. Diatr. 144 Einkommen von Fruchthainen; σπέρματα Plat. Phaedr. 276 b; von Pflanzen, Theophr. u. Sp.; übertr., φιλία ἔγκ. καὶ χρήσιμος Plut. philos. esse cum princ. 1; – a. Sp.
-
12 χυλος
ὅ1) сок(ἀνθῶν ἢ καρπῶν Plut.)
φυτῶν χυλοῖς ζῆν Arst. — питаться соками растений2) вкус, смак(φιλίας Arph.)
ἥ ἰδιότης τοῦ χυλοῦ Diod. — своеобразный вкус -
13 цветник
цветникм ὁ ἀνθόκηπος, ὁ ἀνθών(ας), ἡ πρασιά, ἡ βραγιά. -
14 virectum
virectum (weniger gut virētum), ī, n. (*virex [v. vireo], wie frutectum v. frutex), I) die grüne-, mit Gras bewachsene Stelle, der grüne Platz, α) Sing., Isid. orig. 17, 6, 2; vgl. Gloss. II, 528, 28 ›virectum, ἀνθῶν τόπος‹. – β) Plur.: virecta nemorum, das Grün der Haine, Verg. Aen. 6, 638: amoena virecta, das Paradies, Prud. cath. 3, 101. – laetissima virecta, Apul. met. 4, 2: patentia virecta, ibid. 8, 18: mons consitus virectis, ibid. 10, 30: per virecta Tempe, Fulg. myth. 1. praef. p. 12 M. – II) übtr., Plur. virecta, das Grün des Smaragdes, Mart. Cap. 1. § 67. – ⇒ Über die in den besten Hdschrn. u. Ausgaben u. in den Not. Tir. 5, 84 sich findende Schreibung virecta ( nicht vireta) s. Muncker Fulg. myth. 1. praef. p. 12. Oudend. Apul. met. 4, 2. p. 238. Wagner Orthogr. Vergil. p. 481; auch in Inschrn., zB. Corp. inscr. Lat. 14, 2065.Ausführliches Lateinisch-deutsches Handwörterbuch > virectum
-
15 δίοιξις
Greek-English dictionary (Αγγλικά Ελληνικά-λεξικό) > δίοιξις
-
16 πρασιά
A bed in a garden, garden-plot, Od.7.127, 24.247, Thphr.HP4.4.3, Nic.Al. 532, LXX Si.24.31, Dsc.4.17, Gal.UP9.6;ἀνθῶν πρασιαί Longus 4.2
: metaph., πρασιαὶ πρασιαί in companies or groups, Ev.Marc.6.40. (Prob. from πράσον, and so prop. bed of leeks.)II a surgical instrument, Hermes 38.283. -
17 χυλός
I juice of plants,χυλῶν στακτῶν εἴτε ἀνθῶν ἢ καρπῶν Pl.Criti. 115a
, cf. Arist.HA 596b15, Col. 796a23, Aud. 802a15, Thphr.HP6.4.6, LXX 4 Ma.6.25.b decoction, Dsc.Eup.1.55; but distd. fr. ἀφέψημα, Id.1.105.3 juice produced by the digestion of food, chyle, Gal.UP4.3.4 barley-water, gruel, having the barley or groats strained off, whereas πτισάνη was taken unstrained,πτισάνης χ. Hp.Acut.6
, cf. Cratin.297 (lyr.), Ephipp.13.6 (anap.): pl., Anaxipp.1.46.II = χυμός 11, flavour, taste, Gorg. ap.S.E.M.7.85, v.l. in Arist.EN 1118a28;αἱ διὰ χυλῶν ἡδοναί Epicur. Fr.67
, cf. Ep.3.p.63U., Diocl.Fr.112, Phld.Mus.p.103K.;κατ' ὀσμὴν καὶ χρόαν καὶ χυλόν Id.Sign.27
: metaph., χ. στωμυλμάτων, φιλίας, Ar.Ra. 943, Pax 997 (anap.). (Gal.11.450 distinguishes χυλός juice fr. χυμός flavour, attributing this usage to Aristotle and later writers, whereas earlier authors used χυμός in both senses: the Mss. vary.) -
18 ἀνθεών
-
19 ἰάσμη
ἰάσμη, ἡ,A jessamine, Jasminum officinale, Aët. ap. Ps.-Dsc.1.63 (fr. Pers. yāsam): [full] ἰάσμῐνον, τό, oil of jasmine, ibid.:—also [full] ἰασμέλαιον, τό, Aët.1.119 (who states that ἰάσμη = ἰάσμινον = ἰασμέλαιον was prepared ἐκ τῶν ἀνθῶν τῶν λευκῶν τοῦ ἴου, καὶ ἐλαίου σησαμίνου). -
20 βολή
См. также в других словарях:
Ανθών — Με τον τίτλο αυτό εκδόθηκε από τον Ιωάννη Τσακασιάνο στη Ζάκυνθο δεκαπενθήμερο περιοδικό ποικίλης εγκυκλοπαιδικής και οικογενειακής ύλης (1889 90). Αναφέρονται επίσης άλλα δύο περιοδικά, με τίτλους Ζακύνθιος Α. (1874 78) και Α. Ποιητικός (1886… … Dictionary of Greek
Ανθών(ας) — Ημιορεινός οικισμός (υψόμ. 380 μ., 179 κάτ.) του νομού Ηλείας. Βρίσκεται στις νοτιοδυτικές πλαγιές του Σκιαδοβουνίου κοντά στον ποταμό Λάδωνα. Υπάγεται διοικητικά στον δήμο Πηνείας … Dictionary of Greek
Ἀνθῶν — Ἄνθης masc gen pl Ἀνθάς masc gen pl … Greek morphological index (Ελληνική μορφολογικούς δείκτες)
ἀνθῶν — ἄνθη full bloom fem gen pl ἄνθος blossom neut gen pl (attic epic doric) ἀνθέω blossom pres part act masc nom sg (attic epic doric) … Greek morphological index (Ελληνική μορφολογικούς δείκτες)
Ἄνθων — Ἄνθος masc gen pl … Greek morphological index (Ελληνική μορφολογικούς δείκτες)
βιολέτα — (violla).Κοινή ονομασία της καλλιεργούμενης ποικιλίας του φυτικού είδους ματθιόλα η πολιά της οικογένειας των σταυρανθών. Έχει βλαστό διακλαδιζόμενο, με τη βάση αποξυλωμένη, ύψος 30 60 εκ., φύλλα επαλλάσσοντα, προμήκη, χνουδωτά, άνθη κόκκινα,… … Dictionary of Greek
κρυπτόγαμα — Όρος που αποδίδεται σε φυτά που αναπαράγονται με σπόρια και όχι με σπέρματα. Ο όρος εμφανίστηκε κατά τον 19ο αι., για να χαρακτηρίσει φυτά των οποίων τα όργανα αναπαραγωγής δεν ήταν εμφανή, σε αντίθεση με τα φυτά που παράγουν σπέρματα, όπου η… … Dictionary of Greek
ανθομανία — Ανώμαλη και υπερβολική αύξηση του αριθμού ή του μεγέθους των ανθών ή ταξιανθιών, που συγκαταλέγεται μεταξύ των περιπτώσεων τερατομορφισμού των φυτών. Η α. συνίσταται στην παραγωγή μεγάλου αριθμού ανθών, συνήθως πιο μικρών από τα κανονικά, κατά… … Dictionary of Greek
έντομα — Ζώα ασπόνδυλα που αποτελούν ομοταξία των αρθροπόδων. Περίπου από το ένα εκατομμύριο ζωικών ειδών, που είναι σήμερα γνωστά και έχουν ταξινομηθεί, γύρω στα 750.000 είναι έ., από τα οποία τα 300.000 είναι κολεόπτερα και τα 150.000 λεπιδόπτερα. Το… … Dictionary of Greek
Новогреческая литература — Под этим названием разумеется литература греческого народа за время от взятия Константинополя турками в 1453 г. до наших дней. История ее распадается на три периода, из которых первый обнимает два с половиной века до начала XVIII стол. (период… … Энциклопедический словарь Ф.А. Брокгауза и И.А. Ефрона
VESPA — I. VESPA Hebr. Gap desc: Hebrew communi cum crabrone nomine, quod mire pressa et constricta utrumque habet ilia, vespa inprimis, Graece σφὴξ dicitur, sicut crabro, qui vespâ maior atque alvô minus gracili, ἀνθρήνη; quam vis, fere promiscue… … Hofmann J. Lexicon universale