-
41 ἐλάσσων
ἐλάσσων, att. ἐλάττων, ον, gen. ονος, compar. zu ἐλαχύς, w. m. s., geringer, kleiner, Ggstz von μείζων, Soph. Tr. 323; Plat. Phaed. 70 e u. sonst; von πλέον, Eur. Phoen. 510; Plat. Phil. 24 c; von οἱ πολλοί, Rep. IX, 431 d; οὐκ ἐλάσσονα πάσχουσι Aesch. Pers. 799; folgde Dichter u. in Prosa. Von der Zeit, kürzer, βίος Plat. Tim. 75 d. – Bes. ἔλασσον ἔχειν, den Kürzeren ziehen, τῇ μάχῃ Her. 9, 102; ἐν ἱππομαχίᾳ Thuc. 2, 22; im Proceß, Dem. 18, 124; δίκαιος ἀδίκου ἔλ. ἔχει Plat. Rep. I, 343 d; ἔλαττον ὑπὸ τῶν προςηκόντων ἔχοντες, beeinträchtigt von, Lys. 32, 1; Sp., die auch χρημάτων, ἡδονῆς ἐλάττων, dem Gelde, der Luft fröhnend, verbinden, wie Xen. Lac. 5, 8 σιτίων ἐλ. Uebh. nachstehend, οὐδενὸς ἐλάττων Ar. Vesp. 1270; von Sachen, οὐδενὸς ἔλαττον ἁμάρτημα Isocr. 12, 89, wie D. Hal. 1, 16 οὐδενὸς ἔλ. ἄγος ϑέμενοι; Sp. – Von der Zahl, weniger, Her. 3, 121; οὐκ ἐλάττους τετρακοσίων Xen. Hell. 4, 2, 16; μὴ ἔλαττον ἢ μυρίους Κυζικηνοὺς αἰτεῖν An. 5, 10, 5; häufig ohne ἤ, οὐκ ἐλάττους ὀγδοήκοντα D. Sic. 14, 8; – περὶ ἐλάττονος ποιεῖσϑαί τινος, geringer achten als Etwas, Her. 6, 6; Lys. 1, 26; Isocr. 18, 63; ἐν ἐλάττονι ποιεῖσϑαι, ϑέσϑαι, Ath. XII, 537 c; Pol. 4, 6, 12; – ἔλασσον, adverbial, weniger, Soph. El. 588; πλέον ἢ ἔλασσόν τινος μετέχειν Plat. Phaed. 93 d; ἔλασσον ἄπωϑεν, d. i. näher, Thuc. 4, 67; μὴ ἔλαττον δέκα ἔτη γεγονότες Plat. Legg. IX, 856 d; ἑλόμενος μὴ ἔλαττον ἑκατὸν ἀνδρῶν, nicht weniger als hundert, VI, 754 c.
-
42 εἰμί
εἰμί ( εἰμ(ί), [ἔσσι], ἐσσί, ἔστι(ν), ἐστί(ν), ἔσθ, εἰμέν, ἐντί, εἰσίν, ἔντι; εἴην, εἴη; ἔστω; ἐών, ἐόντα, ὄντα, ἐόντων, ἐοῖσα, ἐοῖσαν, ἐόντων; ἔμμεναι, ἔμμεν, [εἶναι codd.]: fut. ἔσομαι, ἔσσομαι, ἔσεται, ἔσσεται, ἔσται; ἐσσομένας gen., ἐσσόμενον, ἐσσόμενα; ἔσσεσθαι, ἔσεσθαι: impf. ἦν, ἔσαν, ἦσαν; ἔσκεν.)1 be. A1 c. predicative adj.aἄπιστον ἐμήσατο πιστὸν ἔμμεναι O. 1.32
τὸ πόρσω δ' ἐστὶ σοφοῖς ἄβατον κἀσόφοις O. 3.44
θεὸς εὔφρων εἴη λοιπαῖς εὐχαῖς O. 4.13
ἠὺ δ' ἔχοντες σοφοὶ καὶ πολίταις ἔδοξαν ἔμμεν O. 5.16
ἦν δὲ κλέος βαθύ O. 7.52
φανερὰν ἐν πελάγει Ῥόδον ἔμμεν ποντίῳ O. 7.56
τερπνὸν δ' ἐν ἀνθρώποις ἴσον ἔσσεται οὐδέν O. 8.53
μάτρωος δ' ἐκάλεσσέ μιν ἰσώνυμον ἔμμεν O. 9.64
ὁ δὲ λόγος δόξαν φέρει, λοιπὸν ἔσσεσθαι στεφάνοισί νιν ἵπποις τε κλυτὰν P. 1.37
γένοἰ οἷος ἐσσὶ μαθών P. 2.72
[ ἀβάπτιστός εἰμι (codd.: εἶμι Schnitzer) P. 2.80]σμικρὸς ἐν σμικροῖς, μέγας ἐν μεγάλοις ἔσσομαι P. 3.107
“ ἔσομαι τοῖος” P. 4.156δίδυμαι γὰρ ἔσαν ζωαί P. 4.209
πόνων δ' οὔ τις ἀπόκλαρός ἐστιν οὔτ ἔσεται P. 5.54
εὐθύτομόν τε κατέθηκεν Ἀπολλωνίαις ἀλεξιμβρότοις πεδιάδα πομπαῖς ἔμμεν ἱππόκροτον σκυρωτὰν ὁδόν P. 5.92
ἐδόκησέν τε ὕπατος ἀμφὶ τοκεῦσιν ἔμμεν πρὸς ἀρετάν P. 6.42
“ κρυπταὶ κλαίδες ἐντὶ σοφᾶς Πειθοῦς ἱερᾶν φιλοτάτων” P. 9.39θεὸς εἴη ἀπήμων κέαρ P. 10.21
θαμὰ δ' ἀλλοδαπῶν οὐκ ἀπείρατοι δόμοι ἐντί N. 1.24
ἐστὶ δ' αἰετὸς ὠκὺς ἐν ποτανοῖς N. 3.80
τὸ δ' ἐναντίον ἔσκεν N. 5.31
σέο δὲ προπράον' ἔμμεν ξεῖνον ἀδελφεόν τ (Schr.: προπρεῶνα μέν codd.) N. 7.86 ξανθοκομᾶν Δαναῶν ἦσαν μέγιστοι <¯˘¯> N. 9.17ἁ Μοῖσα γὰρ οὐ φιλοκερδής πω τότ' ἦν οὐδ ἐργάτις I. 2.6
ἐσσὶ γὰρ ὦν σοφός I. 2.12
οὐκ ἀγνῶτες ὑμῖν ἐντὶ δόμοι οὔτε κώμων I. 2.30
ἰατὰ δ' ἐστὶ βροτοῖς σύν γ ἐλευθερίᾳ καὶ τά ( ἔστι Er. Schmid) I. 8.15 ἄλοχον εὐειδέα θέλων ἑκάτερος ἑὰν ἔμμεν (Tricl.: ἔμμεναι codex) I. 8.29 ἦν γὰρ τὸ πάροιθε φορητὰ sc. Delos fr. 33d. 1.νεόπολίς εἰμι Pae. 2.28
ἄνιππός εἰμι Pae. 4.27
λίαν μοι [δέο]ς ἔμπεδονεἴη κεν Pae. 4.49
κατεκρίθης δὲ θνατοῖς ἀγανώτατος ἔμμεν Pae. 16.7
= fr. 147 Schr. σῶμα δ' ἐστὶ θνατόν Παρθ. 1. 1. τί ἔρδων φίλος σοι εἴην, τοῦτ αἴτημί σε (<ἂνγτ; εἴην coni. Christ) fr. 155. 3. νὸκακ ἔμμεναι fr. 169. 17.b with infinitive added.ἦν δ' ἐσορᾶν καλός O. 8.19
εἲην εὑρησιεπὴς ἀναγεῖσθαι O. 9.80
“ ἐντὶ μὲν θνατῶν φρένες ὠκύτεραι κέρδος αἰνῆσαι” P. 4.139εἰμὶ δ' ἄσχολος ἀναθέμεν P. 8.29
ἐμοὶ δὲ θαυμάσαι θεῶν τελεσάντων οὐδέν ποτε φαίνεται ἔμμεν ἄπιστον P. 10.50
καὶ τὸ σιγᾶν πολλάκις ἐστὶ σοφώτατον ἀνθρώπῳ νοῆσαι N. 5.18
αἰδοῖος μὲν ἦν ἀστοῖς ὁμιλεῖν I. 2.37
c impersonal.ἀλλὰ μοιρίδιον ἦν P. 1.55
2 c. pred. subs.ἦν Τάνταλος οὗτος O. 1.55
Σικελίας ἔσαν ὀφθαλμός O. 2.9
εἰ δ' εἴη μὲν Ὀλυμπιονίκας, τίνα κεν φύγοι ὕμνον; O. 6.4Φοίβου γὰρ αὐτὸν φᾶ γεγάκειν πατρός, περὶ θνατῶν δ' ἔσεσθαι μάντιν ἐπιχθονίοις ἔξοχον O. 6.50
ἐσσὶ γὰρ ἄγγελος ὀρθός ( εεσι Π: ἔστι vel εἶσι Wi<*>.) O. 6.90ἐκέλευσεν νεῦσαι μιν ἑᾷ κεφαλᾷ ἐξοπίσω γέρας ἔσσεσθαι O. 7.68
“ φάτο δΕὐρύπυλος ἔμμεναι” P. 4.34 “ οὐδὲ μὰν χαλκάρματός ἐστι πόσις Ἀφροδίτας” P. 4.87 “Ποίαν γαῖαν, ὦ ξεῖν, εὔχεαι πατρίδ' ἔμμεν;” P. 4.98 “ καρτερὸς ὅρκος ἄμμιν μάρτυς ἔστω Ζεὺς” P. 4.167ἐσσὶ δ' ἰατὴρ ἐπικαιρότατος P. 4.270
βασιλεὺς ἐσσὶ P. 5.16
Λαπιθᾶν ὑπερόπλων τουτάκις ἦν βασιλεύς P. 9.14
φίλτατον παρθενικαὶ πόσιν ἢ υἱὸν εὔχοντ, ὦ Τελεσίκρατες, ἔμμεν (sc. σε) P. 9.100πάτραν ἵν' ἀκούομεν, Τιμάσαρχε, τεὰν ἐπινικίοισιν ἀοιδαῖς πρόπολον ἔμμεναι N. 4.79
οὐκ ἀνδριαντοποιός εἰμ N. 5.1
ξεῖνός εἰμι N. 7.61
φαῖμέν κε γείτον' ἔμμεναι νόῳ φιλήσαντ ἀτενέι γείτονι χάρμα πάντων ἐπάξιον N. 7.87
ἀρχοὶ δοὐκ ἔτ' ἔσαν Ταλαοῦ παῖδες N. 9.14
οὐ θαῦμα σφίσιν ἐγγενὲς ἔμμεν ἀεθληταῖς ἀγαθοῖσιν N. 10.51
πάμπαν θεὸς ἔμμεναι οἰκεῖν τ' οὐρανῷ N. 10.58
“ ἐσσί μοι υἱός” (Snell ἔσσι) N. 10.80φαίης κέ νιν ἄνδρ' ἐν ἀεθληταῖσιν ἔμμεν Ναξίαν πέτραις ἐν ἄλλαις χαλκοδάμαντ ἀκόναν I. 6.72
τί ἔλπεαι σοφίαν ἔμμεν (Bergk: εἶναι Stobaeus: om. Clem. Alex.) fr. 61. 1. ἐν ξυνῷ κεν εἴη συμπόταισίν τε γλυκερὸν κέντρον fr. 124. 2. εὐδαιμόνων δραπέτας οὐκ ἔστιν ὄλβος fr. 134. φὰν δ' ἔμμεναι Ζηνὸς υἱοὶ καὶ κλυτοπώλου Ποσειδάωνος fr. 243. as inf. of purpose,ποτὶ γραμμᾷ μὲν αὐτὰν στᾶσε κοσμήσαις, τέλος ἔμμεν ἄκρον P. 9.118
Θέμιν Μοῖραι ἇγον σωτῆρος ἀρχαίαν ἄλοχον Διὸς ἔμμεν fr. 30. 6.3 emphatic, there is, areἐντὶ γὰρ ἄλλαι ὁδῶν ὁδοὶ περαίτεραι O. 9.104
ἐξ ὀνείρου δαὐτίκα ἦν ὕπαρ O. 13.67
ἔστι δὲ φῦλον ἐν ἀνθρώποισι ματαιότατον P. 3.21
δυσθρόου φωνᾶς ἀνακρινόμενον ποινὰ τίς ἔσται πρὸς θεῶν P. 4.63
ὅσαι τεἰσὶν ἐπιχωρίων καλῶν ἔσοδοι, τετόλμακε P. 5.116
ἀλλ' ἔσται χρόνος οὗτος, ὃ P. 12.30
ἔστι δ' ἐν εὐτυχίᾳ πανδοξίας ἄκρον N. 1.10
εἰ πόνος ἦν, τὸ τερπνὸν πλέον πεδέρχεται N. 7.74
ἐχθρὰ δ' ἄρα πάρφασις ἦν καὶ πάλαι N. 8.32
ἦν γε μὰν ἐπικώμιος ὕμνος δὴ πάλαι N. 8.50
ἔστι δέ τις λόγος ἀνθρώπων N. 9.6
ἔστι δὲ καὶ κόρος ἀνθρώπων βαρὺς ἀντιάσαι N. 10.20
“ τίς δὴ λύσις ἔσσεται πενθέων;” N. 10.77 οὐ γὰρ ἦν πενταέθλιον (Calliergus; ἦεν, ἦς codd.) I. 1.26ἔστιν δ' ἀφάνεια τύχας καὶ μαρναμένων I. 4.31
τέθμιόν μοι φαμὶ σαφέστατον ἔμμεν τάνδ' ἐπιστείχοντα νᾶσον ῥαινέμεν εὐλογίαις (Boeckh: εἶναι codd.) I. 6.20οὐδ' ἔστιν οὕτω βάρβαρος οὔτε παλίγγλωσσος πόλις ἅτις οὐ Πηλέος ἀίει κλέος I. 6.24
]ον τέλος [ἔς]ται[ (ἔσσεται Σ̆{im}) Πα. 7C. 6. ἦν γάρ τι παλαίφατον[ fr. 140a. 69. “ἦν διακρῖναι ἰδόντ' λτ;οὐγτ; πολλὸς ἐν καιρῷ χρόνος” fr. 168. 6. χρυσέων βελέων ἐντὶ τραυματίαι ( ἔντι alii) fr. 223.4 c. dat. (= ἔχω.) πολλά μοι ὑπ' ἀγκῶνος ὠκέα βέλη ἔνδον ἐντὶ φαρέτρας (= ἐστί Boeckh, wrongly) O. 2.84 ἔστι δὲ καί τι θανόντεσσιν μέρος κὰν νόμονἐρδόμενον O. 8.77
πλατεῖαι πάντοθεν λογίοισιν ἐντὶ πρόσοδοι νᾶσον εὐκλέα τάνδε κοσμεῖν N. 6.45
εἴη μή ποτέ μοι τοιοῦτον ἦθος, Ζεῦ πάτερ N. 8.35
“ ἔστι σοι τούτων λάχος” N. 10.85ἔστι δὲ καὶ διδύμων ἀέθλων Μελίσσῳ μοῖρα πρὸς εὐφροσύναν τρέψαι γλυκεῖαν ἦτορ I. 3.9
ἔστι μοι θεῶν ἕκατι μυρία παντᾷ κέλευθος I. 4.1
“ἔσσεταί τοι παῖς, ὃν αἰτεῖς, ὦ Τελαμών” I. 6.52 cf. also O. 12.1—2.5 be (situated)τοῖσι μὲν ἐξεύχετἐν ἄστει Πειράνας σφετέρου πατρὸς ἀρχὰν καὶ βαθὺν κλᾶρον ἔμμεν O. 13.62
ἄτερθε δὲ πρὸ δωμάτων ἕτεροι λαχόντες Ἀίδαν βασιλέες ἱεροὶ ἐντί P. 5.98
ἐχρῆν δέ τιν' ἔνδον ἄλσει παλαιτάτῳ Αἰακιδᾶν κρεόντων τὸ λοιπὸν ἔμμεναι N. 7.45
ἐντί τοι φίλιπποί ταὐτόθι καὶ κτεάνων ψυχὰς ἔχοντες κρέσσονας ἄνδρες N. 9.32
κατ' Ὄλυμπον ἄλοχος Ἥβα τελείᾳ παρὰ ματέρι βαίνοισ ἔστι, καλλίστα θεῶν N. 10.18
cf. B. 1.6 be, come to passὤρνυεν κάρυκας ἐόντα πλόον φαινέμεν παντᾷ P. 4.170
“χὤ τι μέλλει χὠπόθεν ἔσσεται, εὖ καθορᾷς” P. 9.497 c. gen.a of origin: be descended (from) κείνων δ' ἔσαν χαλκάσπιδες ὑμέτεροι πρόγονοι ( ἔσσαν byz.: ἦσαν Σ̆{1}, Turyn) O. 9.54b possessive: be of, belong toγνόντα τὸ πὰρ ποδός, οἵας εἰμὲν αἴσας P. 3.60
ἔντι μὲν χρυσαλακάτου τεκέων Λατοῦς ἀοιδαὶ ὥριαι παιάνιδες. ἔντι[ (edd.: ἕντι codex: ἐντὶ legendum) Θρ. 3. 1—2. cf. I. 4.318 c. ἐκ, ἀπό.a be, come fromχρὴ δ' ἀπ Ἀθανᾶν τέκτον ἀεθληταῖσιν ἔμμεν N. 5.49
τὸ γάρ ἐστι μόνον ἐκ θεῶν fr. 131b. 2.b be born ofυἱὸς Δανάας· τὸν ἀπὸ χρυσοῦ φαμὲν αὐτορύτου ἔμμεναι P. 12.18
B part.1 pres. part.a [† ἅμα (codd.: ἐόντα Maas) O. 1.104]θεὸς ἐπίτροπος ἐὼν O. 1.106
ἐμὲ πρόφαντον σοφίᾳ ἐόντα O. 1.116
οὔτε δύσηρις ἐὼν οὔτ' ὦν φιλόνικος O. 6.19
ὡραῖος ἐὼν καὶ καλὸς O. 9.94
οἷος ἐὼν θρέψενποτὲ P. 3.5
Ἰόλαον ὑμνητὸν ἐόντα P. 11.61
ἐὼν καλὸς ἔρδων τ' ἐοικότα μορφᾷ N. 3.19
Τελαμὼν Ἰόλᾳ παραστάτας ἐὼν N. 3.37
Ἀχιλεὺς παῖς ἐὼν ἄθυρε N. 3.44
κεῖνος γὰρ Ὀλυμπιόνικος ἐὼν N. 6.17
πομπαῖς θεμισκόπον οἰκεῖν ἐόντα πολυθύτοις N. 7.47
εἰ γάρ σφίσιν ἐμπεδοσθενέα βίοτον διαπλέκοις εὐδαίμον' ἐόντα N. 7.100
θυμὸς ἄτολμος ἐών N. 11.32
Ἰφικλέος μὲν παῖς ὁμόδαμος ἐὼν Σπαρτῶν γένει I. 1.30
ἐὼν καλὸς I. 2.4
θεότιμος ἐών I. 6.13
]βαρβι[τί]ξαι θυμὸν ἀμβλὺν ὄντα καὶ φωνὰν ἐν οἴνῳ[ (forma valde dubia: v.l. ἀμβλύνοντα) fr. 124d.b where the part. is concessive.σὺν δ' ἀνάγκᾳ μιν φίλον καί τις ἐὼν μεγαλάνωρ ἔσανεν P. 1.52
καὶ φθινόκαρπος ἐοῖσα διδοῖ ψᾶφον P. 4.265
καὶ πολυκλείταν περ ἐοῖσαν ὅμως Θήβαν ἐπασκήσει fr. 194. 4.c where the part. is conditional.ἀξιωθείην κεν, ἐὼν Θρασύκλου Ἀντία τε σύγγονος, Ἄργει μὴ κρύπτειν φάος ὀμμάτων N. 10.39
d followingφαίνομαι. θαυμαστὸς ἐὼν φάνη O. 9.96
ἀπειρομάχας ἐών κε φανείη λόγον ὁ μὴ συνιείς N. 4.30
cf. P. 4.170e c. adv., being (situated) cf. A. 5 supra.εὐθὺν δὲ πλόον καμάτων ἐκτὸς ἐόντα δίδοι O. 6.104
εἶδον γὰρ ἑκὰς ἐὼν P. 2.54
ἐὼν δ' ἐγγὺς Ἀχαιὸς οὐ μέμψεταί μ ἀνήρ N. 7.64
“ ἥμισυ μέν κε πνέοις γαίας ὑπένερθεν ἐὼν” N. 10.87f subs., n. pl., goods, possessionsοὐκ ἔραμαι πολὺν ἐν μεγάρῳ πλοῦτον κατακρύψαις ἔχειν, ἀλλ' ἐόντων εὖ τε παθεῖν N. 1.32
]ἑκὰς ἐόντων Pae. 4.35
m. pl., living ( φάμα)· ἅ τε ὤπασεν τοιάδε τῶν τότ' ἐόντων φύλλ ἀοιδᾶν (ὡς ἄλλων ἐγκωμιακότων ποιητῶν. Σ.) I. 4.272 fut. part.aἀμφὶ πράξιος ἐσσομένας O. 12.8
b subs.τά τ' ἐσσόμενα τότ ἂν φαίην σαφές O. 13.103
ἐσσόμενον προιδεῖν συγγενὲς οἷς ἕπεται N. 1.27
C various impersonal usages.a in wishes, εἴη c. (dat., acc. &) inf.εἴη σέ τε πατεῖν, ἐμέ τε ὁμιλεῖν O. 1.115
εἴη, Ζεῦ, τὶν εἴη ἀνδάνειν P. 1.29
φίλον εἴη φιλεῖν P. 2.83
ἁδόντα δεἴη με τοῖς ἀγαθοῖς ὁμιλεῖν P. 2.96
( ῥῆμα)τό μοι θέμεν Κρονίδᾳ τε Δὶ καὶ Νεμέᾳ Τιμασάρχου τε πάλᾳ ὕμνου προκώμιον εἴη N. 4.11
εἴη μιν ἔρνεσι φράξαι χεῖρα I. 1.64
εἴη δὲ τρίτον σωτῆρι πορσαίνοντας Ὀλυμπίῳ Αἴγιναν κάτα σπένδειν μελιφθόγγοις ἀοιδαῖς I. 6.7
εἴη καὶ ἐρᾶν καὶ ἔρωτι χαρίζεσθαι κατὰ καιρόν fr. 127. 1.b c. adj., part. & inf.ἔστι δἀνδρὶ φάμεν ἐοικὸς ἀμφὶ δαιμόνων καλά O. 1.35
ἦν ὅτι νιν πεπρωμένον ἀμπνεῦσαι καπνόν O. 8.33
θέσφατον ἦν Πελίαν θανέμεν P. 4.71
φαντὶ δἔμμεν τοῦτ' ἀνιαρότατον, καλὰ γινώσκοντ ἀνάγκα ἐκτὸς ἔχειν πόδα P. 4.287
ἔστι δἐοικὸς ὀρειᾶν γε Πελειάδων μὴ τηλόθεν ὠαρίωνα νεῖσθαι N. 2.10
συμβαλεῖν μὰν εὐμαρὲς ἦν τό τε Πεισάνδρου πάλαι αἷμἀπὸ Σπάρτας N. 11.33
πεπρωμένον ἦν, φέρτερον πατέρος ἄνακτα γόνον τεκεῖν ποντίαν θεόν I. 8.32
c = ἔξεστι,c acc. & inf. εἰ γὰρ ἦν ἓ τὰν ἀλάθειαν ἰδέμεν ( ἑὰν codd. Σγρ: ἐὰν Σγρ: ἓ τὰν Boeckh) N. 7.24 οὐκ ἔστι πρόσωθεν θνατὸν ἔτι σκοπιᾶς ἄλλας ἐφάψασθαι ποδοῖν (Böhmer: οὐκέτι πόρσω, οὐκ ἔστι πρόσω codd.) N. 9.47d c. dat. (& inf.?): it is one's duty ἔστι μοι πατρίδ' ἀρχαίαν κτενὶ Πιερίδ[ων (supp. Lobel: ἀγάλλειν supp. Snell, e. g.) fr. 215. 5.e ἔστιν ὅτε, ἦν ὅτε, there is, was a time when ἦν ὅτε σύας Βοιώτιον ἔθνος ἔνεπον fr. 83. subordinate verb suppressed: ἔστιν ἀνθρώποις ἀνέμων ὅτε πλείστα χρῆσις, ἔστι δοὐρανίων ὑδάτων sometimes O. 11.1—2. ἔσθ' ὅτε πιστόταται σιγᾶς ὁδοί fr. 180.f οὐκ ἔστιν ὅπως, it is impossible that οὐ γὰρ ἔσθ' ὅπως τὰ θεῶν βουλεύματ ἐρευνάσει βροτέᾳ φρενί fr. 61. 3. D dub. † ἔστι δέ τοι χέκωνκακίει καπνός ( ἔτι coni. Heyne) fr. 185. fragg. ]έμμεν ἁλίῳ κυ[ Pae. 6.149
ἔσσεται γὰρ ἁδυ[ Pae. 21.13
]ὅτ' ἦσαν [fr. 111a. 3. ἐμμεν[ ?fr. 338. 3. -
43 μέτρον
μέτρον, τό,1 measure, rule,μέτρ' ἐν χερσὶν ἔχοντες Il.12.422
;ἐν μέτροισι ταμὼν δόνακας h.Merc.47
; πάντ' ἄνδρα πάντων χρημάτων μ. εἶναι is a measure of all things, Pl.Tht. 183c, cf. Protag. ap. Arist.Metaph. 1053a36;μ. αὐτῷ οὐχ ἡ ψυχή, ἀλλ' ὁ νόμος X.Cyr.1.3.18
.b Math., measure, divisor, Eratosth. ap. Nicom.Ar.1.13, etc.2 measure of content, whether solid or liquid,δῶκεν μέθυ, χίλια μ. Il.7.471
;εἴκοσι δ' ἔστω μ... ἀλφίτου Od.2.355
;ὕδατος ἀνὰ εἴκοσι μ. χεῦε 9.209
, cf. Il.23.268, 741, Hes.Op. 350, 600, etc.; at Samos, of the μέδιμνος, SIG976.55 (ii B.C.); in Egypt, of theἀρτάβη, μ. δοχικόν PTeb.11.6
(ii B.C.); also of smaller units, as μ. ἑξαχοίνικον ib.105.40 (ii B.C.); μέτροις καὶ σταθμοῖς by measure and weight, Decr. ap. And.1.83; in the widest sense, either weight or measure,Φείδωνος τοῦ τὰ μ. ποιήσαντος Πελοποννησίοισι Hdt.6.127
; μ. οἰνηρά, σιτηρά, Arist.EN 1135a2;Κιλικίῳ μ. μετρεῖν OGI579.2
([place name] Cilicia).3 any space measured or measurable, length, size, in pl., dimensions, μέτρα κελεύθου the length of the way, Od.4.389;μέτρα θαλάσσης Hes.Op. 648
, Orac. ap. Hdt.1.47; μορφῆς μέτρα bodily dimensions, E.Alc. 1063; τὰ μ. τοῦ λίθου its distances from a given point in given directions, its position, Hdt.2.121.ά, cf. Pl.Lg. 843e, Plu.Sol.23;ἄστρων μέτρα S.Fr.432.8
;ἀπέχει.. θαλάσσης μέτρον ἑξήκοντα σταδίους Th.8.95
; τῷ Ἴστρῳ ἐκ τῶν ἴσων μ. ὁρμᾶται [ὁ Νεῖλος] starts from the same distances as (i.e. the position corresponding to the source of) the Ister, Hdt.2.33;εἰδέναι τὴν ἑαυτοῦ χώραν μέτρῳ καὶ τόπῳ X.Cyr.8.5.3
;ἐντὸς τῶν μ. τετμημένον μέταλλον Hyp.Eux.35
; later of Time, duration,μέτρα βίοιο ἄρκια APl.4.333
(Antiphil.); ἐτέων μέτρα, ὡράων μέτρον, AP7.334,9.481; μέτρα ἐνιαυτῶν, νυκτός, Arat.464.731;χρονικὰ μ. Simp.
in de An.299.37.b limit, goal, ὅρμου μ. the goal which is the mooring-place, Od.13.101; ἥβης μ. ἱκέσθαι the term which is puberty, Il.11.225, Hes. Op. 132; but, ἥβης μ. ἔχειν full measure of youthful vigour, ib. 438, Thgn.1119;σοφίης, γνωμοσύνης μ. Sol.13.52
, 16.2.4 due measure or limit, proportion,μέτρα φυλάσσεσθαι Hes.Op. 694
;χρὴ κατ' αὐτὸν παντὸς ὁρᾶν μέτρον Pi.P.2.34
;μέτρα μὲν γνώμᾳ διώκων, μέτρα δὲ καὶ κατέχων Id.I.6(5).71
;κατὰ μέτρον Hes.Op. 720
;πίνειν ὑπὲρ μέτρον Thgn.498
;προστιθεὶς μ. A.Ch. 797
(lyr.); τί μ. κακότατος ἔφυ; S.El. 236 (lyr.); μ. ἔχει have a moderating power, Pl.Lg. 836a;πλέον πίνειν τοῦ μέτρου Id.R. 621a
;μ. ἔχειν Id.Lg. 957a
; μέτρῳ, = μετρίως, καταβαίνειν Pi.P.8.78;οὐδεὶς τῷ μ. τὸ πίνειν ἔστεργε Alciphr. 3.32
.5 τίς ἱππείοις ἐν ἔντεσσιν μέτρα.. ἐπέθηκ' checks, i.e. bits, Pi.O.13.20.II metre, Ar.Nu. 638, 641, etc.; opp. μέλος (music) and ῥυθμός (time), Pl.Grg. 502c, etc.; λόγους ψιλοὺς εἰς μέτρα τιθέντες putting into verse, Id.Lg. 669d;τὰ ἐν μέτρῳ πεποιημένα ἔπη X.Mem. 1.2.21
. -
44 συμβαίνω
A- βήσομαι Hdt.2.3
, etc.: [tense] pf. - βέβηκα, [ per.] 3pl. , [dialect] Ion. inf.- βεβάναι Hdt.3.146
: [tense] pf. inf. [voice] Pass.- βεβάσθαι Th. 8.98
: [tense] aor. 2 συνέβην (v. infr.): [tense] aor. 1 subj. [voice] Pass.ξυμβᾰθῇ Id.4.30
:— stand with the feet together, Hp.Off.3;διαβαίνοντες μᾶλλον ἢ συμβεβηκότες X.Eq.1.14
;συμβεβηκὼς τὼ πόδε Poll.3.91
; συμβᾶσα τὼ πόδε, opp. περιβάδην, Ach.Tat.1.1; Παλλάδιον τοῖς ποσὶ συμβεβηκός a statue with closed feet, as in early Greek art, Apollod.3.12.3.2 σ. κακοῖς to be joined to them, i.e. increase them, E.Hel.37.3 meet,σὺν δ' ἔβη ἐν Φιλότητι Emp.21.8
;τὸν συμβαίνοντά σοι Eup.136
(dub.);σ. αὐτοὶ αὑτοῖς X.HG1.2.17
; ξυμβέβηκε δ' οὐδαμοῦ has never come in my way, has had naught to do with me, E.Hel. 1007.II most freq. metaph., come to an agreement, come to terms, E.Ph.71, etc.; ἐπ' ἐλάττονι ς. agree on (i.e. to accept) less, POxy. 237 viii 11 (ii A.D.): c. dat., Th.3.52, 4.128, etc.; πρὸς ἀλλήλους ib.61, etc.: with neut. Adj.,ἐὰν ξυμβῶ τί σοι Ar.Ra. 175
;ἤν τι ξυμβαίνωσι Th.2.5
; ξ. τὰ πλείω, οὐδέν, Id.4.117, 5.36;τἆλλα τοῖς Λακεδαιμονίοις Id.8.98
: c. inf.,συνέβησαν ἐς τὠυτὸ.., τὸν δὲ βασιλεύειν Hdt.1.13
;ξ. ὑπήκοοι εἶναι Th.1.117
; ξ. ἤν τις ἁλίσκηται,.. δοῦλον εἶναι ib. 103;ξ. τοῖς Πλαταιεῦσι παραδοῦναι σφᾶς αὐτούς Id.2.4
;ξ. πρὸς Νικίαν.. ἐπιτρέψαι Id.4.54
; alsoσυνέβησαν.. ὥστε τριηκοσίους μαχέσασθαι Hdt.1.82
; σ. εἰς τὸ μέσον agree to a compromise, Pl.Prt. 337e; λόγοις ς., of a verbal agreement, E.Med. 737, Andr. 233: generally, make friends with, ἐκ πολέμου ξ. Ar.V. 867;ἀπὸ τοῦ ἴσου Th.4.19
;ἐπὶ τοῖς εἰρημένοις E.Ph. 590
(troch.): in [tense] pf. συμβεβάναι and [voice] Pass., of the agreement, δοκέοντες πάντα συμβεβάναι that everything had been settled, or that they had settled everything, Hdt.3.146;ἐπὶ τούτοις ξυμβεβάσθαι Th.8.98
; .2 agree with, be on good terms with,οὐ.. Ἀθηναίοισι συνέβαιν' Αἰσχύλος Ar.Ra. 807
; σ. ἑκατέρᾳ τῶν στάσεων hold with one and other of them, D.H.2.62.3 of things, tally, correspond with,ὁ χρόνος ἐδόκεε τῇ ἡλικίῃ συμβαίνειν Hdt.1.116
;ἐθέλων εἰδέναι εἰ [οἱ ἐκείνων λόγοι] συμβήσονται τοῖσι λόγοισι τοῖσι ἐν Μέμφι Id.2.3
;ξυμβαίνει ταῦτα τοῖς πρὸ τοῦ Lys.8.9
;εἰς ταὐτὸ σ. τοῖς ἐμοῖς στίβοις A.Ch. 210
: abs., ὅπως ἂν ἀρτίκολλα συμβαίνῃ τάδε ib. 580; χρησμοί τε συμβαίνουσι are in harmony therewith, Ar.Eq. 220, cf. S. Tr. 1164; αὐτὸ σ. εἰς ταύτην εἶναι πέμπτην five days later exactly tallies, D.19.60; τοῦτο σ. οὐ πλέον ἢ εἰς δώδεκα comes to no more than 12, X.HG6.4.12;αἱ πεντακόσιαι μάλιστά πως συνέβαινον δραχμαί Aristid.Or.50(26).94
; τὸ φαρμακεύεσθαι τῷ καθαίρεσθαι εἰς ταὐτὸν ς. comes to the same thing as.., Gal.15.901; of ashlar-work, fit or range exactly, M.Ant.5.8.4 fall to one's lot, c. dat. pers.,μοι σ. ἆται E.IT 148
(lyr.), etc.;ἡδοναί τινι Isoc.15.222
;τριηραρχία μοι D. 47.49
;ἀτυχία Id.57.65
;εὐεργεσιῶν συμβαίνειν καιρόν Id.20.121
.III of events, come to pass, fall out, happen,συμβαίνει δ' οὐ τὰ μέν, τὰ δ' οὔ A.Pers. 802
; τῶνδε ναμέρτεια ς. S.Tr. 173;ἐὰν μὴ θεία τις σ. τύχη Pl.R. 592a
;αἱ ἀεὶ συμβαίνουσαι τύχαι Id.Criti. 120e
; εἰ καιρὸς ς. X.Eq.Mag.2.5;χρηστόν τι σ. παρὰ θεῶν D.1.11
;τοὐναντίον συμβαίνειν πέφυκε Gal.15.460
: c. dat., ib.67, 16.724: also euphem., ἄν τι ξυμβῇ if anything happen (i.e. any evil), D.21.112, cf. Riv.Fil.60.59 (ii B.C.): generally, occur, be found, exist,ἐν τῇ ἀρχαίᾳ ἡμετέρᾳ φωνῇ σ. τὸ ὄνομα Pl.Cra. 398b
, cf. A.D.Pron.29.15: but,b mostly impers., sts. c. dat. et inf.,αὐτῷ Ὀλυμπιάδα ἀνελέσθαι συνέβη Hdt.6.103
, cf. 3.50, Th.1.1;συμβαίνει τῷ πλοίῳ ἀργεῖν PCair.Zen.650.2
(iii B.C.), cf. PMich.Zen.21.3, al. (iii B.C.): sts. c. acc. et inf.,συνέβη Γέλωνα νικᾶν Hdt.7.166
, cf. Th.8.25;συμβαίνει διὰ παντὸς ἡμᾶς περιφόβους εἶναι PCair.Zen.160.6
, cf. 132.5 (iii B.C.), PEnteux.6.2, al. (iii B.C.), Gal.15.476;σ. τῷ οἰκοδόμῳ μουσικῷ εἶναι Arist.Metaph. 1017a11
; folld. by ὥστε, S.Tr. 1152, Th.4.79, Arist.Pol. 1261a34: c. part., σ. ὄν, γιγνόμενον, λεγόμενον, Pl. Sph. 244d, Phlb. 42d, Cra. 412a.c τὸ συμβεβηκός chance event, contingency, Id.Prm. 128c;τὰ συμβαίνοντα X.Cyr.1.6.43
;τὰ συμβάντα Id.An.3.1.13
;ἀπὸ τοῦ συμβαίνοντος ὁ τόπος εἴληφε τὴν προσηγορίαν Plb.10.28.7
: hence κατὰ συμβεβηκός by accident, contingently (v. infr. iv. 1); τοῦ συμβαίνοντός ἐστι it depends upon accident, easily happens, Is.4.13.2 joined with Adverbs or Adiectives, turn out in a certain way,ὀρθῶς σφι ἡ φήμη συνέβαινε ἐλθοῦσα Hdt. 9.101
; κακῶς, καλῶς συμβῆναι, X.Mem.1.2.63, Cyr.5.4.14, E.IT 1055;τὰ μητρὸς.. ἔχθιστα συμβέβηκεν S.El. 262
; ταῦτα.. λαμπρὰ ς. Id.Tr. 1174;ξυμβεβᾶσιν οἱ λόγοι.. ἀληθεῖς E.Hel. 622
;ἄπιστ' ἀληθῆ πολλὰ σ. βροτοῖς Id.Fr. 396
;σ. μέγιστον κακὸν ἡ ἀδικία Pl.Grg. 479c
, cf. Alc. 1.130c, Cra.398e;δοκεῖ τὸ μαντεῖον τοὐναντίον ξυμβῆναι ἢ.. Th.2.17
;τοιούτου τούτου συμβάντος Id.1.74
; συμβαίνει καὶ σοὶ (sc. ἄριστον) Pl. Lg. 903d: abs., turn out well,ἢν ξυμβῇ ἡ πεῖρα Th.3.3
;εἴ μοι σ. τοῦτο Pl.Lg. 744a
.3 of consequences, come out, result, follow, ; ; τὰ συμβάντα, opp. ἡ προαίρεσις, D.18.192;δηλοῦται ἐκ τοῦ συμβάντος Gal.16.583
;ἐὰν μὴ ὅτι τάχος ἀποσταλῇ τὰ ὑποζύγια, συμβήσεται τὰ μελίσσεια ἀπολέσθαι PCair.Zen. 467.8
, cf. 481.2, al. (iii B.C.).b of logical conclusions, result, follow, freq. in Pl. and Arist., Pl.Grg. 459b, etc.;σ. ἐκ τῶν κειμένων Arist.Top. 156b38
, al., cf. D.25.73: impers., it follows, c. inf., Pl.Tht. 170c, Phd. 74a, Arist.EN 1152b25, al.; alsoσ. μήτε κουφότητ' ἔχειν μήτε βάρος, ἔπειθ' ὅτι ἀδύνατον κινηθῆναι Arist.Cael. 270a5
: also pers., συμβαίνει εἶναι or γίγνεσθαι turns out to be, i.e. consequently or inevitably is or happens, κάθαρσις εἶναι τοῦτο ς. Pl.Phd. 67c, cf. 80b, Cra. 396a, Phlb. 55a, 64e, Prm. 134b, R. 438e;ὅσα συμβαίνει γίγνεσθαι κακὰ καὶ ὅσα συμβήσεται Id.Plt. 301e
: hence συμβεβηκός (v. infr. iv. 2).IV in Philos., τὸ συμβεβηκός has two senses:1 a contingent attribute or ' accident' (in the modern sense), Arist. APo. 73b4, Top. 102b4, al.; κατὰ συμβεβηκός ' accidentally', opp. καθ' αὑτό, Id.Ph. 192b22, cf. Metaph. 1052a18, Thphr.Sens.22; opp. ἁπλῶς, Arist.APo. 71b10, al.; opp. φύσει, Id.de An. 406a14; opp. κυρίως, πρώτως, Gal.15.629, cf. 16.575, al.; opp. ἄντικρυς, Id.18(2).180.2 an attribute necessarily resulting from the notion of a thing, but not entering into the definition thereof,οἷον τῷ τριγώνῳ τὸ δύο ὀρθὰς ἔχειν Arist.Metaph. 1025a31
; distd. by the addition of καθ' αὑτό, Id.APo. 83b19, al.; in Epicurus, essential attribute, property, opp. σύμπτωμα 'accident', τὰ τούτων συμπτώματα ἢ ς. Ep.1p.6U., cf. Nat.4 G., al.;σ. ἀνθρώπου τὸ θνητὸν εἶναι Phld.Sign.3
, al.; in the Stoics, consequence, opp. αἴτιον, Zeno Stoic.1.25.Greek-English dictionary (Αγγλικά Ελληνικά-λεξικό) > συμβαίνω
-
45 ἕτερος
ἕτερος, α, ον, only [dialect] Att.-[dialect] Ion. with [pref] ἕ-, [dialect] Dor. [full] ἅτερος [pron. full] [ᾰ] IG4.914.9 (Epid.), etc. (and [dialect] Att.in crasis, v.infr.), [dialect] Aeol. [full] ἄτερος Alc.41.5, etc.:— but [full] ἅτερος [pron. full] [ᾱ], [dialect] Att. crasis for ὁ ἅτερος, Com.Adesp.14.23 D., al., [dialect] Ion. [full] οὕτερος (fr. ὁ ἕτ-) Hdt.1.34, etc., [dialect] Dor. [full] ὥτερος Theoc.7.36; neut.A , And.2.7, etc., [dialect] Ion.τοὔτερον Hdt.1.32
: pl. ἅτεροι, for οἱ ἅτεροι, Arist.Pol. 1255a20; , Th.1.87, etc.; gen. , etc., [dialect] Ion.τοὐτέρου Semon.7.113
, [dialect] Dor.θατέρω Ti.Locr.94a
,θωτέρω Epich.71
(dub. l.); dat. ; fem. nom.ἡτέρα IG22.1498.76
, 1615.14,87 (iv B.C.), S.OC 497, Ar.Lys.85, 90 codd., Paus.Gr.Fr.82; dat. , Tr. 272, E.Hipp. 894, Ar.Av. 1365, etc., cf. Paus.Gr. l.c. (in Mss. sts. θατέρᾳ), [dialect] Ion.τἠτέρῃ Phoen.5.2
.—Later masc. and fem. θάτερος, θατέρα, even with the Art., Men.846, Chrysipp. ap. Paus.Gr.Fr.82, Lyc.590, Polem. Cyn.4, Luc.D Mort.26.1 (condemned in Pseudol.29), Gp.14.20.2, etc.;τῶν θατέρων Iamb. in Nic. p.83
P.; θάτερον acc. sg. masc., E. Ion [849].I one or the other of two, usu. c. Art. exc. in Poets ; freq. of natural pairs, σκαιῇ (sc. χειρὶ)ἔγχος ἔχων, ἑτέρηφι δὲ λάζετο πέτρον Il.16.734
; τῇ ἑτέρῃ μὲν.. τῇ δ' ἑτέρῃ .. 14.272, cf. X.Cyn.10.11; χειρὶ ἑτέρῃ with one hand, Il.12.452, Od.10.171 (but χεὶρ ἑτέρη commonly of the left hand, v. infr. IV.I);ἑτέροιο διὰ κροτάφοιο Il.4.502
;χωλὸς δ' ἕτερον πόδα 2.217
, cf. Ar.Ec. 162, Din.1.82;ἀμφότεραι αἱ γνάθοι, ἢ ἡ ἑτέρα X.Eq.1.9
;ἐκκοπεὶς τὸν ἕ. τῶν ὀφθαλμῶν D.H.5.23
;εἰς γόνυ θάτερον Philostr.Im.2.20
; of pairs in general, Il.5.258, etc.; τὴν ἑ. πύλην one of the two gates, Hdt.3.156;ὁ ἕ. τῶν στρατηγῶν Th.4.43
;τὸ ἕ. τοῖν δυοῖν τειχοῖν Id.7.24
: freq. of alternatives presented,τῶνδε τὰ ἕ. ποιέειν Hdt.4.126
; ἑλοῦ γε θάτερ', ἢ.. ἢ .. S.El. 345; τοῖνδ' ἑλοῦ δυοῖν πότμοιν τὸν ἕ. E.Ph. 952 ; ; δυοῖν θάτερα, ἢ.. ἢ .. Pl. Tht. 187c;ὅταν δυοῖν καλοῖν θάτερον κάλλιον ᾖ, ἢ τῷ ἑτέρῳ τούτοιν ἢ ἀμφοτέροις ὑπερβάλλον κάλλιόν ἐστιν Id.Grg. 475a
: in pl., one of two parties or sets, Od.11.258; τῶν ἕτεροί γε παῖδα κλαύσονται one set of parents, either mine or thine, Il.20.210;δώῃ δ' ἑτέροισί γε νίκην 7.292
;ἑτέροισι δὲ κῦδος ἔδωκαν 13.303
: freq. with neg.,οὐδ' ἕτεροι 11.71
.2 in double clauses ἕτερος (in Prose always ὁ ἕτερος) is generally repeated; ἑ. μὲν δουρὶ.., τῷ δ' ἑ. 21.164; τὸν ἕ., ἕ. δὲ .. Od. 5.266;ἕ. λευκόν, ἑτέρην δὲ μέλαιναν Il.3.103
, etc.: but sts. omitted in one clause, [ἕτερος μὲν] κακῶν, ἕ. δὲ ἐάων 24.528
, cf. 7.420, IG22.1388.46 (prob.), etc.;ἡ μὲν.., ἡ δ' ἑτέρη Il.22.149
, IG12.76.50; ἕ..., ὁ δὲ .. Od.8.374; answered byἄλλος, ἕτερον μὲν κεύθῃ ἐνὶ φρεσίν, ἄλλο δὲ εἴπῃ Il.9.313
, cf. Od.7.123; reversely ἄλλῳ ὀρχηστύν, ἑτέρῳ κίθαριν [ἔδωκε] Il.13.731, cf. Pl.R. 439b, Tht. 184e; τότε μὲν ἕτερα.., τότε δὲ ἄλλα .. Pl.Alc.1.116e; ὁ ἕτερος.., ὁ λοιπός .. X.An.4.1.23 ; ἕτερα.., τὰ δὲ .. S.OC 1454 (lyr.); laterμίαν μὲν.. ἑτέραν δέ A.D. Synt.172.5
;τὴν μίαν.. τὴν δ' ἑτέρην AP9.680
.3 repeated in the same clause, ἐξ ἑτέρων ἕτερ' ἐστίν one building follows on another, Od.17.266; <ἀ> δ' ἀτέρα τὰν ἀτέραν κύλιξ ὠθήτω let one cup push on the other, Alc.41.5; ἢ θάτερον δεῖ δυστυχεῖν ἢ θάτερον one party or the other, E. Ion [849];ἕτεροι ἑτέρων ἠξίωσαν ἄρχειν Th.2.64
; ἕτερος ἀφ' ἑτέρου θεραπείας ἀναπιμπλάμενοι ἔθνῃσκον ib.51;εἴ τίς τι ἕτερος ἑτέρου προφέρει Id.7.64
;ξυμμειγνυμένων ἑτέρων ἑτέροις Ar.Av. 701
; συμφορὰ ἑτέρα ἑτέρους πιέζει one calamity oppresses one, another others, E.Alc. 893 (lyr.); , cf.S.OC 231 (anap.);ἄλλη δ' εἰς ἑτέρην ὀλυφύρετο A.R.1.250
.4 = δεύτερος, second, ἡ μὲν.., ἡ δ' ἑτέρη.., ἡ δὲ τρίτη .. Od.10.352 sq., cf. Il.16.179, al., X.Cyr.2.3.22; ἡ ἑ. πρότασις the minor premiss, Arist. EN 1143b3: without Art.,ἕ. τέρας Hdt.7.57
; προσαγορεύεις αὐτὰ ἑτέρῳ ὀνόματι you call them further by a new name, Pl.Phlb. 13a; cf. IV. 1b.b with Pronouns of quantity, ordinals, etc., τόσσοι δ' αὖθ' ἕτεροι ποταμοί as many more, Hes.Th. 367; ἕτερον τοσοῦτον as much again, Hdt.2.149; ἑτέρου τοσούτου χρόνου for as long again, Isoc. 4.153; ἕ. τοιαῦτα other things of like kind, Hdt.1.120, 191; ἑτέρων τοιῶνδε (sc. ἀνθρώπων) ἄρχεις ib. 207; τῷ αὐτῷ τρόπῳ.. τῷ ἑτέρῳ in the same way over again, Id.2.127;ἄλλα τε τοιαῦθ' ἕτερα μυρία Ar.Fr.333.4
; χιλίας ἑτέρας [δραχμάς] D.58.6; δεύτερον, τρίτον ἕ. δικαστήριον, Id.23.71,74; ἕ. ἐγώ, of a friend, Pythag. ap. Iamb.in Nic. p.35 P.; ἕτεροι αὐτοί second selves, Arist.EN 1161b28;εὕρηκε τὸν ἕ., τὸν σέ Men.474
.II without Art., another, of many, with a sense of difference, Il.4.306, Od.7.123, Ar.Ach. 422, Lys.66, etc.;ἕ.αὖ τις Id.Eq. 949
; , etc.;ἕτερα ἄττα Pl.Tht. 188b
; repeatedἑτέραν χἀτέραν τρικυμίαν Men.536.8
: with neg., οἷα οὐχ ἕτερα [ἐγένετο] such as none like them had happened, Th.1.23;ναυμαχία.. οἵα οὐχ ἑτέρα τῶν προτέρων Id.7.70
; οὐδεμιᾶς ἥσσων μᾶλλον ἑτέρας ib. 29 (s.v.l.); οὐχ ἕτερον ἀλλά .. none other than, Plu.2.671b, cf. UPZ 71.9 (ii B.C.).b οἱ ἕ. the rest, Hdt.4.169.c ὁ ἑ. ' one's neighbour', ἀγαπᾶν τὸν ἕ. Ep.Rom.13.6, cf. Ep.Gal.6.4.III of another kind, different,ἕ. δέ με θυμὸς ἔρυκεν Od.9.302
; τὸ μὲν ἕ., τὸ δὲ ἕ., i.e. they are different, Pl.Men. 97d, cf. R. 346a;ἕ. τε καὶ ἀνόμοιον Id.Smp. 186b
;τὸ δὲ ταὐτὸν ἕ. ἀποφαίνειν καὶ τὸ θάτερον ταὐτόν Id.Sph. 259d
;ἕ. ἤδη ἦν καὶ οὐχ ὁ αὐτός D.34.12
; (i B. C.);ἕ. εὐαγγέλιον Ep.Gal.1.6
: coupled with ἄλλος, χἀτέρους ἄλλους πόνους and other different toils, E.Supp. 573 (s.v.l.), cf. Or. 345 (dub.l.);Ῥόδον καὶ ἄλλας ἑτέρας πόλεις D.15.27
;ἕτερον τό τ' ἀλγεῖν καὶ θεωρεῖν ἐστ' ἴσως Philem.75.7
;ἕτερα φρονῶν καὶ δημηγορῶν Din.1.17
: c.gen., other than, different from,φίλους.. ἑτέρους τῶν νῦν ὄντων Th.1.28
, cf. Pl.Prt. 333a, D.10.44, etc.; ἕτερον, ἕτερα ἢ .., E.Or. 345, X.Cyr.1.6.2;παρὰ ταῦτα πάντα ἕτερόν τι Pl.Phd. 74a
;ἕτερα πολιτείας εἴδη παρὰ μοναρχίαν Arist.Pol. 1294a25
, cf. 1286b21.2 other than should be, euphem. forκακός, παθεῖν μὲν εὖ, παθεῖν δὲ θάτερα S.Ph. 503
;ἀγάθ' ἢ θάτερα, ἵνα μηδὲν εἴπω φλαῦρον D. 22.12
: abs., δαίμων ἕ. Pi.P.3.34; λέκτρα, συμφοραί, E.Med. 639 (lyr.), HF 1238;ἐὰν τὰ ἕ. ψηφίσωνται οἱ δικασταί D.48.30
; πλέον θάτερον ἐποίησαν did more harm (than good), Isoc.19.25, cf. Pl.Phd. 114e, Euthd. 280e, Aristid.2.117 J.IV Special Phrases:1 elliptical, mostly in dat. fem.,a τῇ ἑτέρᾳ (sc. χειρί), [dialect] Ep. ἑτέρῃ or ἑτέρηφι, with one hand (v. sub init.); with the left hand, Od.3.441, Il.22.80, Theoc.24.45: hence prov., οὐ τῇ ἑτέρᾳ ληπτός not to be caught with one hand, Pl.Sph. 226a;ἐκ δ' ἑτέρης A.R.1.1115
, AP 9.650 (Leont.).b θατέρᾳ (sc. ἡμέρᾳ) on the morrow, S.OT 782, E.Rh. 449;τῆς ἑτέρας Pl.Cri. 44a
; but τῇ ἑτέρᾳ on the following (i.e. the third) day, X.Cyr.4.6.10.c (sc. ὁδῷ) in another or a different way, ; another way, ;ἑτέρᾳ πῃ Id.Eq.35
; τότ' ἄλλοσ'.., θατέρᾳ δὲ .. S.Tr. 272; θατέρᾳ.., θατέρᾳ .. in one way.., in the other.., Henioch.5.16 ; : acc.ἑτέραν ἐκτρέπεσθαι Luc.Tim.5
.2 adverb. with Preps.:a ἐπὶ θάτερα to the one or the other side, one or the other way, ἐπὶ μὲν θάτερα.., ἐπὶ θ. δὲ .. Hp.Art.7; τότε μὲν ἐπὶ θάτερα, τότε δ' ἐπὶ θ. Pl.Sph. 259c: also with another Prep., ἐς τὰ ἐπὶ θάτερα to or on the other side, Th.1.87; ἐκ τοῦ ἐπὶ θάτερα from the other side, Id.7.37; ἐκ μὲν τοῦ ἐπὶ θ., ἐκ δὲ τοῦ ἐπὶ θ. Pl.Prt. 314e: c. gen.,ἐς τὰ ἐπὶ θ. τοῦ ποταμοῦ Th.7.84
;εἰς τἀπὶ θ. τῆς πόλεως X.HG6.2.7
;τὸ ἐπὶ θάτερον τῆς ῥινός Hp.Art.35
.b κατὰ θάτερα on the one or other side,κατὰ θ. ἀστός D.57.30
;ψόφου κατὰ θ. προσπεσόντος Plu.Brut.51
, etc.; but καθ' ἕτερα at other points, Th.7.42.V Adv. [full] ἑτέρως in one or the other way, opp. ἀμφοτέρως, Pl.Tht. 181e; ἑ. τε καὶ ἑ., = ἀμφοτέρως, Id.Phdr. 235a; τοῦ σκέλους ἑ. ἔχειν, = ἑτεροσκελὴς εἶναι, Philostr.VA3.39.2 differently, rarely in Poetry,οὐχ ἑ. τις ἐρεῖ Theoc.Ep.10.3
; ἑ. ἔχειν to be different, Ar.Pl. 371: freq. in Prose, ὡς ἑ. in the other way (cf. ὡς), ἢν ἡ ἑτέρη γνάθος ἐκστῇ ὡς ἑ. χρὴ τὴν ἐπίδεσιν ἄγειν Hp.Art.34
, cf. Pl.Sph. 266a, etc.; ἐάν τε καλῶς, ἐάν θ' ὡς ἑ. D.18.85, cf. 212: c. gen., differently from,ἑ. πως τῶν εἰωθότων Pl.Plt. 295d
; ἑ. ἤπερ .. Ael.NA12.28.3 otherwise than should be, badly, wrongly, once in Hom.,ἑ. ἐβόλοντο Od.1.234
;εἰ καὶ ἑ. τοῦτο ἀπέβη SIG851.10
(Marc.Aur.);εἴ τι ἑ. φρονεῖτε Ep.Phil. 3.15
. -
46 φέρω
φέρω, tragen, fero (bahren, fahren); (1) eine Last tragen, heben, auf sich nehmen, von leblosen Dingen; πῇ δὴ καμπύλα τόξα φέρεις; wo trägst du den Bogen hin?; τίς τοι ἔπειτα μετοιχομένη φάος οἴσει, wer wird dir das Licht tragen?; mit den Händen tragen. Als Zeichen auf dem Schilde tragen; herbei-, wegtragen, -bringen; (a) herbeibringen, darbringen, überbringen; mit sich tragen, bringen, zu eigenem Gebrauch herbeibringen. Χάριν τινὶ φέρειν, einem eine Gunst gewähren, einen Gefallen tun, ihm zu Willen sein. Auch veranlassen, verursachen, bewirken, wo wir auch bringen sagen können; δηιοτῆτα, einen Krieg bringen, verursachen; πῆμα, ἄλγεα, κακότητα φέρειν τινί, einem Unglück bringen, bereiten. So auch von der Erde und von fruchttragenden Bäumen und Gewächsen: hervorbringen, tragen. Absol., tragen, Frucht bringen, fruchtbar sein; αἱ ἄμπελοι φέρουσιν, wie auch wir 'die Weinstöcke tragen'. Dah. eintragen, einbringen, Vorteil bringen; ἀγὼν ὁ τὸ πᾶν φέρων, der alles leistende oder entscheidende Kampf; τὸ πᾶν ἡμῖν τοῦ πολέμου φέρουσιν αἱ νῆες, die Schiffe bringen uns den Hauptvorteil für den Krieg. Μῠϑον od. ἀγγελίην φέρειν τινί, einem eine Rede, Nachricht, Botschaft überbringen, melden; ἀγγελίην πατρός, vom Vater; = ἀγγέλλω, melden; τοὺς ἐνεγκόντας τὰς ὑποσχέσεις, die sie euch überbrachten; auch φέρειν τινὶ τοὺς ἀπολογισμούς, die Gründe auseinandersetzen; τὰ παραδείγματα, etwas Schuldiges darbringen, eine Schuld abtragen, bezahlen, entrichten; bes. φόρον φέρειν, Abgaben, Tribut entrichten; μισϑὸν φέρειν, Sold, Lohn bezahlen; τιμὴν φέρειν, eine Strafe zahlen, abbüßen. Ψῆφον φέρειν, sein Stimmsteinchen, seine Stimme abgeben; bes. bei der Wahl zu einem Staatsamte seine Stimme geben, dah. zu einem Staatsamte vorschlagen, erwählen, ernennen; ὁ ἐνεχϑείς, der Vorgeschlagene; (b) davon-, wegtragen, wegschaffen; ἔπος φέροιεν ἀναρπάξασαι ἄελλαι, die Winde mögen das Wort aufraffend von hinnen tragen. Bes. als Beute, Raub davontragen, wegreißen, wegraffen; dah. ἄγειν καὶ φέρειν, alles Besitztum wegtragen u. wegführen, von vollständiger Plünderung, wo φέρειν auf das Leblose, ἄγειν auf Menschen u. Vieh geht; auch ἄγειν καὶ φέρειν τινά, einen völlig ansplündern; φέρειν τινά, ohne ἄγειν, berauben; φέρειν καὶ ἄγειν, herbeitragen und -führen. Auch durch Mühe u. Anstrengung erlangen, erwerben, als Siegespreis davontragen; holen. Empfangen, was ein anderer einem schuldig ist, was man zu fordern hat; so μισϑὸν φέρειν, Sold, Lohn empfangen; für sich davontragen, von allem, was einer für sich, zu seinem Gebrauch oder Nutzen holt, sich zueignet, bes. in sein Haus trägt. Daher: sich erwerben, erringen; ἰχϑῦς δ' ἃς πείροντες ἀτερπέα δαῖτα φέροντο, sie trugen für sich zum Mahle davon; κράτος φέρεσϑαι, den Sieg davontragen; τὰ πρῶτα φέρεσϑαι, sc. ἄεϑλα, den ersten Preis für sich davontragen; dah. τὰ πρῶτα, τὰ δεύτερα φέρεσϑαι = den ersten, den zweiten Rang behaupten; übh. παρά τινος, von einem etwas heimtragen, erlangen; ταῦτα ἐπὶ σμικρόν τι ἐφέροντο τοῦ πολέμου, dieses empfingen sie als ein kleines Förderungsmittel zum Kriege; πλέον φέρεσϑαι, mehr, einen größeren Teil für sich davontragen, mehr bekommen, = im Vorteil sein vor einem; φέρεσϑαι, mit sich nehmen; ἔγχος ἔστησε φέρων, er brachte den Speer und stellte ihn hin; σῖτον παρέϑηκε φέρουσα, sie brachte Speise und setzte sie vor; δὸς τῷ ξείνῳ τοῦτο φέρων, trage es dem Fremden hin und gib es ihm; ἦλϑον τὰ ὅπλα φέροντες, sie kamen mit ihren Waffen; bei den Zeitwörtern gehen, kommen, = mit Leichtigkeit, Hast, auch die Unbesonnenheit der Handlung oder ihr Freiwilliges u. Absichtliches; (2) tragen, mit dem Nebenbegriffe einer Bewegung, durch eine Kraftanstrengung von der Stelle bringen, fortbringen; von allem, was Ursache einer Bewegung ist; von den Füßen, die einen, wie auch wir uns ausdrücken, wohin tragen, wie auch von den Sohlen, welche die Götter über das Land und das Meer hintragen. Von den Pferden, die den Wagen fortschaffen, -ziehen, als auch den, der auf dem Wagen ist; von Schiffen, auch von Winden, welche das Schiff bewegen, treiben, verschlagen. Μένος, μένος χειρῶν ἰϑύς τινος φέρειν, seine Kraft gerade darauf lostragen, mit voller Kraft gerade darauf losgehen. Auch Menschen, Tiere führen, treiben; übh. von jeder Bewegung, die nicht durch die eigne Kraft, oft auch gegen den freien Willen des bewegten Gegenstandes bewirkt wird; auch von Gemütsbewegungen: fortreißen; πῶλοι βίᾳ φέρουσιν, sie gehen durch; pass., getragen, von der Stelle bewegt werden, vorzugsweise von unfreiwilliger, unwillkürlicher Bewegung; so von den Wellen, Winden fortgetrieben, hingerissen werden; auch durch Einwirkung einer gewaltsam mit sich fortreißenden Kraft von außen: hinstürzen, eilen, in Schuß geraten, wie das lat. ferri, so daß gew. der Nebenbegriff reißender Schnelligkeit darin liegt; πᾶν δ' ἦμαρ φερόμην, von dem auf die Erde geschleuderten Hephästus: ich stürzte, fiel; ἧκε φέρεσϑαι, er warf od. schleuderte ihn, daß er hinflog; ἰϑὺς φέρεσϑαι, gerade darauf losfahren, -stürzen; ἧκα πόδας καὶ χεῖρε φέρεσϑαι, ich ließ Hände und Füße fahren, ließ sie sich im Schwunge od. Sprunge bewegen. Auch von jedem Körper, der sich durch eigenen Antrieb oder ihm einwohnende Kraft fortbewegt: eilen, rennen, stürzen, fahren, schweben; κατὰ τῶν πετρῶν φερόμενοι, sich herabstürzend; ὁμόσε τινὶ φέρεσϑαι, einem entgegenlaufen, ihn anfallen; εἰς τὴν ἑαυτοῦ φύσιν φέρεσϑαι, in seine eigene Natur zurückfallen; bes. das partic. zu anderen Verbis der Bewegung, um die Heftigkeit, Schnelligkeit der Bewegung auszudrücken; partic. act., φέρουσα ἐνέβαλε νηῒ φιλίῃ, mit Gewalt warf er sich auf ein befreundetes Schiff. Übertr., εὖ oder κακῶς φέρεσϑαι von Unternehmungen, gut oder schlimm von Statten gehen, geraten, gelingen od. mißlingen. Allgemeiner, ὀλιγώρως ἔχειν καὶ ἐᾶν ταῦτα φέρεσϑαι, etwas vernachlässigen, gehen lassen, wie es will; πατρὸς κατ' εὐχὰς δυςπότμους φορούμενοι, es geht ihnen nach des Vaters unheilvollen Verwünschungen, sie befinden sich (im Unglück), wie es der Vater ihnen angewünscht hat; (3) zu einem Ziele führen, vom Wege gesagt; ἡ ὁδὸς φέρει εἰς od. ἐπί τι, der Weg führt, bringt wohin; ἴχνη τῆς ὑποψίας φέρει εἴς τινα, die Spuren des Verdachtes führen auf eine gewisse Person; ἡ ϑύρα ἡ εἰς τὸν κῆπον φέρουσα, die in den Garten führende Tür; auch leiten, lenken. Dah. intrans., sich in einer Richtung, auf ein Ziel hinerstrecken; φέρειν ἐπί, ἐς, πρὸς ϑάλασσαν, sich gegen das Meer hin erstrecken, gegen das Meer zu gelegen sein; χωρία πρὸς νότον φέροντα, gegen den Notus gelegen. Übertr. = zu einem Zwecke führen, wozu gereichen, dienen; ἐς αἰσχύνην φέρει, es führt zur Schande; φέρει σοι ἐπ' ἀμφότερα ταῠτα ποιεῖν, dies zu tun gereicht dir zu beidem; τὰ πρὸς τὸ ὑγιαίνειν φέροντα, das zur Gesundheit Führende, sie Bewirkende; ἐς τιμὴν αὐτῷ φέρει, es gereicht ihm zur Ehre; ταῠτα ἔφερεν αὐτῷ, das war ihm zuträglich, bekam ihm. Abzielen auf etwas, sich worauf beziehen, auf etwas gehen, bes. von Orakeln und anderen Vorzeichen; εἰς τί ὑμῖν ταῠτα φαίνεται φέρειν, worauf scheint euch das zu gehen?; ἡ τοῠ δήμου φέρει γνώμη, ὡς, die Meinung des Volkes geht dahin, daß; τῶν ἡ γνώμη φέρει συμβάλλειν, ihre Meinung geht dahin, die Schlacht zu liefern; τῶν πλειόνων ἐπὶ τὸ αὐτὸ αἱ γνῶμαι ἔφερον, die Meinungen der meisten liefen auf dasselbe hinaus; τοῦ στρατηγοῠ ταύτῃ ὁ νόος ἔφερε, des Feldherrn Meinung ging dahin; πλέον ἔφερέ οἱ ἡ γνώμη, mit folgendem inf., ihm ging die Meinung mehr dahin; δήλου μόνον, ἐφ' ὅ τι φέροις τοὔνομα, ὅ τι ἂν λέγῃς, worauf du ihn beziehst. Übertr., φέρειν τὴν αἰτίαν ἐπί τινα, auf einen die Schuld schieben; φέρειν τὴν ὀργὴν ἐπὶ τοὺς Αἰτωλούς, den Zorn gegen die Aetoler richten; (4) tragen, ertragen, erdulden, einen Schmerz, ein Unglück; ἐσϑίουσι πλείω ἢ δύνανται φέρειν, als sie vertragen können; bes. mit einem adv., βαρέως, χαλεπῶς, δεινῶς, πικρῶς φέρειν, eine Sache schwer, mit Ungeduld, Unmut oder Unwillen ertragen, übel aufnehmen; im Ggstz κούφως, φαύλως, ἁπλῶς, πρᾴως, ῥᾳδίως, προϑύμως φέρειν τι, leicht, mit Geduld, mit Gleichmut ertragen, leicht aufnehmen. Aber auch βαρέως, κούφως φέρειν ἐπί τινι, über etwas zufrieden od. unzufrieden sein, dabei unwillig sein od. gleichmütig bleiben; (5) im Munde tragen, führen, vielfach besprechen, gew. mit dem Nebenbegriffe des Lobens, Rühmens; πολὺν τὸν Φίλιππον ἐν ταῖς διαβολαῖς φέρων, ihn sehr rühmend; pass., εὖ, καλῶς, πολὺ φέρεσϑαι, gelobt werden, Lob und Beifall verdienen; κακῶς, πονηρῶς, χαλεπῶς φέρεσϑαι, getadelt, gehaßt werden. Absolut φέρεται, wie das lat. fertur, die Sage, die Nachricht wird herumgetragen, man sagt, es heißt; (6) imperat. φέρε, trage, bringe her; adv., in Fragen und Aufforderungen: laß sehen, wohlan; τοῖσι φέρε δῶ, laß sehen, wem ich sie gebe, = nun, wem soll ich sie geben?; φέρε γάρ, denn sieh, laß zum Beispiel einmal sehen, fängt einen Satz an, der eine Widerlegung durch ein angeführtes Beispiel enthält. Mit folgdm int., gesetzt daß, angenommen, wie fac, finge; (7) das part. neutr. τὸ φέρον, substantivisch, das Leitende, Führende, das Schicksal; τὸ φερόμενον, das Los -
47 ψῡχή
ψῡχή, ἡ, Hauch, Athem, Odem, und weil dieser früh als Zeichen und Bedingung des Lebens erkannt wurde, Leben, Lebenskraft, Seele; oft bei Hom.: τοῦ δ' αὖϑι λύϑη ψυχή τε μένος τε Il. 5, 296, u. oft; ψυχὴν Ἄϊδι δώσειν 5, 654; χερσὶν ὺπ' Ἀργείων ψυχὰς ὀλέσαντες 13, 763; τὸν δ' ἔλιπε ψυχή, κατὰ δ' ὀφϑαλμῶν κέχυτ' ἀχλύς 5, 696; Od. 14, 426; ἐπὴν δὴ τόν γε λίπῃ ψυχή τε καὶ αἰών Il. 16, 453, wie αἲ γὰρ δὴ ψυχῆς τε καὶ αἰῶνός σε δυναίμην εὖνιν ποιήσας πέμψαι δόμον Ἄϊδος εἴσω Od. 9, 523; auch ϑυμοῠ καὶ ψυχῆς κεκαδών vrbdn, Il. 11, 334, wie Od. 21, 154; ψυχῆς ὄλεϑρος, Vernichtung des Lebens, ll. 11, 325; ψυχὴν παρϑέμενος, sein Leben daran setzend, wagend, Od. 3, 74. 9, 255, wie αἰεὶ ἐμὴν ψυχὴν παραβαλλόμενος πολεμίζειν Il. 9, 322; περὶ ψυχῆς, ums Leben, zur Rettung oder Erhaltung des Lebens, Od. 9, 423; μάχεσϑ αι περὶ ψυχῆς 22, 245, wie ϑέειν περὶ ψυχῆς Il. 22, 161; τρέχειν περὶ ψυχῆς Her. 7, 37. 9, 37; ὁ περὶ τῆς ψυχῆς ἀγών, Kampf auf Leben und Tod, s. Jac. Ach. Tat. p. 896; οὓς (ἀγῶνας) περὶ τῆς ψυχῆς ἀγωνίζεσϑε Dem. 18, 262; κινδυνεύειν περὶ τῆς ψυχῆς Thuc. 8, 50; τῆς ψυχῆς πρίασϑαί τι, Etwas mit seinem Leben erkaufen, Xen. Cyr. 3, 1,36; τὴν ψυχήν τινος ζημιοῠσϑαι, an Jemandes Leben, d. i. dadurch gestraft werden, daß einem Andern das Leben genommen wird, Her. 7, 39; ποινὴν τῆς Αἰσώπου ψυχῆς ἀνελέσϑαι, Rache nehmen für das dem Aesop genommene Leben, 2, 134; so auch Pind.: ἀπὸ ψυχὰν λιπών P. 3, 101; ἀπέπνευσεν ψυχάς N. 1, 47, vgl. Ol. 8, 39 N. 9, 32; ψυχὴν Ἀΐδᾳ τελέων I. 1, 68; οὐκ ἐᾷ ἡμᾶς οὐδὲ ψυχῆς λαχεῖν, das Leben genießen, seiner froh werden, van einem Menschen, der uns plagt und ängstigt, Phryn. in B. A. 73; τὰς πάνυ πολλὰς ψυχὰς ὀλέσασ' ὑπὸ Τροίᾳ Aesch. Ag. 1432, vgl. 1445; ὡς ἔλεξα τῆς ἐμῆς περὶ ψυχῆς Eum. 115; τῶνδε γὰρ πλέον φέρω πένϑος ἢ καὶ τῆς ἐμῆς ψυχῆς πέρι Soph. O. R. 94; ἐπ' ἀργύρῳ γε τὴν ψυχὴν προδούς Ant. 322; ἐκπνέων ψυχὴν ἐμήν Eur. Gr. 1163; ψυχὴν δώσω τῆςδ' ὑπερϑανεῖν χϑονός Phoen. 1005; ψυχὴν σέϑεν ἔκτεινε Troad. 1214, u. öfter; φιλῶ τὴν ἐμὴν ψυχήν Ar. Ach. 338; τὸν περὶ ψυχῆς δρόμον δραμεῖν Vesp. 376; ψυχὴν ἐκπίνειν, das Blut aussaugen, Nubb. 703; τῆς ψυχῆς ἀποστερεῖν τινα Thuc. 1, 136; σώζειν τὰς ψυχάς Xen. Cyr. 4, 1,5. – Auch vom Leben der Thiere, Hes. Sc. 173. – Dieser Lebenshauch, der im Tode erlischt, geht nach der Vorstellung der Alten in die Unterwelt, dort mit einem Schattenkörper (der nicht mit Händen zu greifen ist, Od. 11, 207) verbunden, ohne den denkenden Geist (vgl. φρήν); dah. ψυχή die Seele des Abgeschiedenen in der Unterwelt; ψυχαὶ δ' Ἄϊδόςδε κατῆλϑον Il. 7, 330, wie Od. 10, 560. 11, 65; u. noch genauer beschrieben : ἀνδρὸς δὲ ψυχὴ πάλιν ἐλϑεῖν οὔτε λεϊστή, οὔϑ' ἑλετή, ἐπεὶ ἄρ κεν ἀμείψεται ἕρκος ὀδόντων, Il. 9, 408; ψυχὴ δὲ κατ' οὐταμένην ὠτειλὴν ἔσσυτ' ἐπενγομένη 14, 518, wo die Seele also mit dem Blute entströmt; vgl. τοῖο δ' ἅμα ψυχήν τε καὶ ἔγχεος ἐξέρυσ' αἰχμήν 16, 505; 23, 104 ἦ ῥά τίς ἐστι καὶ εἰν Ἀΐδαο δόμοισιν ψυχὴ καὶ εἴδωλον· ἀτὰρ φρένες οὐκ ἔνι πάμπαν; vgl. 72, wo ausdrücklich bemerkt ist, daß der Schatten vollkommen die Gestalt dessen behielt, dem er im Leben angehört hatte; oft in Od. 11, u. 24, 1 ff.; vgl. noch Il. 1, 3 Od. 14, 134; so auch Tragg., wie Aesch. Pers. 622 Soph. O. C. 1003. – Auch ein Schmetterling, eine Motte, die man als Sinnbild des Lebens und der Unsterblichkeit der Seele brauchte, wegen der Verwandlung aus einer Raupe und Puppe, Arist. H. A. 4, 7. – Der abstrakte Begriff der Seele entwickelt sich seit Her., ἀνϑρώπ ου ψυχὴ ἀϑάνατός ἐστι 2, 123; Plat. Phaedr. 245 c Prot. 313 a u. öfter. – Seele, Herz, als Sitz des Willens, der Begierden und der Leidenschaften, Gesinnung, Gemüth, Her. 3, 14; auch = Muth, τὴν ψυχὴν πονηρός, ἐν ναυμαχίᾳ, Lys. 20, 14; οἷος ἦν τὴν ψυχήν ib. 24; ἐκ τῆς ψυχῆς, aus innerster Seele, von ganzem Herzen, τίνα οἴεσϑέ με τὴν ψυχὴν ἔχειν, wie glaubt ihr, daß mir zu Muthe ist, Dem. 28, 21. – Sinnliche Neigung, Appetit, ἡ ψυχὴ οὐ προςίεται σῖτον Xen. Cyr. 8, 7,4; – δοῠναί τι τῇ ψυχῇ, der Neigung, dem Hange wozu folgen, nachgeben, ψυχῇ διδόντες ἡδονὴν καϑ' ἡμέραν Aesch. Pers. 827 (vgl. Theocr. 16, 24); ἐκμαϑεῖν ἀνδρὸς ψυχήν τε καὶ φρόνημα καὶ γνώμην Soph. Ant. 176; ἐν τοῖσιν ὠσὶν ἢ 'πὶ τῇ ψυχῇ δάκνει 317, u. öfter; τίν' ἔχεις ψυχήν Eur. Or. 525; ἀρσένων μείζονες ψυχαί Suppl. 1103; τῶν γερόντων οἶδα τὰς ψυχάς Ar. Ach. 353; ψυχὴν ἐμπλησάμενος Διοπείϑους Vesp. 380; ταῖς ψυχαῖς παρεσκευασμένοι Xen. Cyr. 2, 1,11; ἥ μου ψυχὴ παρεσκεύασται, ich will, bin bereit, 5, 1,26; ἐκ τῆς ψυχῆς φίλος, ein wahrer Freund, An. 7, 7,43; ὅλῃ τῇ ψυχῇ Mem. 3, 11, 18. – Auch Geist, Verstand, Her. 5, 124; τῇ ψυχῇ τοῦτ' οἶδε Dem. 21, 221. – In der Anrede, φίλη ψυχή, liebe Seele, ὧ ἀγαϑὴ καὶ πιστὴ ψυχή Xen. Cyr. 7, 3,8.
-
48 οὐ
οὐ, vor einem Vocal mit dem Spiritus lenis οὐκ, vor einem Vocal mit dem Spiritus asper ο ὐ χ (vgl. auch οὐχί u. οὐκί), Verneinungswort, nicht, im Ggstz von μή objectiv, eine Thatsache verneinend, Etwas als nicht vorhanden bezeichnend, was freilich auch eine Vorstellung, ein Gedanke sein kann; also in aussagenden Sätzen c. indic., von Hom. an überall und keiner Beispiele bedürfend; auch c. optat. pot., οὐ γάρ κεν ῥύσαιτό σ' ὑπὲκ κακοῦ, Od. 12, 107, denn dies ist nur ein gemilderter Ausdruck für οὐ ῥύσεταί σε; wie etwa οὔ με μάλα ῥέα νικήσει, οὐδ' εἰ παγχάλκεος εὔχεται εἶναι, Il. 20, 101, vgl. οὔ κεν ἀλήϊος εἴη ἀνήρ, 9, 125; οὔ κε ϑανόντι περ ὧδ' ἀκαχοίμην, Od. 1, 236; 2, 249. – Eben so in Erklärungssätzen u. beschreibenden Zeit- u. Causalsätzen, nach ὅτε, ἐπεί, ἐπειδή u. ä. (vgl. μή, wo die Fälle aufgeführt sind, in welchen diese Verneinungspartikel gebraucht wird, so daß anzunehmen ist, daß in allen anderen Fällen οὐ steht). Bes. ist zu bemerken, daß zu λέγω, φημί u. ä., wie zu ἐάω, die Verneinungspartikel οὐ so hinzugesetzt wird, daß im Deutschen geradezu e i n Verbum »verneinen«, »leugnen«, »verweigern«, »verbieten« entspricht, Il. 5, 256. 7, 393 Od. 7, 239. So auch οὐκ ἀξιόω, Thuc. 1, 102. 2, 89; Xen. An. 2, 5, 12; daher in diesem Falle auch bei abhängigen int. οὐ steht, φησὶ δεῖν οὐδὲν τοιοῦτον προςφέρειν τῷ φαρμάκῳ, Plat. Phaed. 83 d, es wird als eine faktische Behauptung hingestellt, οὐδὲν δεῖ προςφέρειν. – Das Verbum fehlt zuweilen bei οὐ, bes. in Schwurformeln, οὐ τὸν πάντων ϑεῶν ϑεὸν πρόμον Ἅλιον, Soph. O. R. 680, u. sonst. – In Vrbdgn wie οὐ χερός, οὐ ποδός, οὔ τινος ἄρχων, Soph. Phil. 848, ist es auf das Verbum zu beziehen u. steht in keiner engern Vrbdg mit dem Nomen; so auch οὐ λόγοις τιμώμενα O. C. 62, κοὐ λόγῳ κακά Tr. 1035. – Adjectiva werden dadurch verneint u. ihr Begriff ins Gegentheil umgewandelt, οὐ πολὺν χρόνον μ' ἐπέσχον Soph. Phil. 348, ὄνειδος οὐ καλόν 475, χῶρον οὐχ ἁγνὸν πατεῖν O. C. 37, λέγεις γὰρ οὐκ ἀνεκτά Ant. 282; doch müssen sie immer durch einen einfachen, beschreibenden Relativsatz ausgedrückt werden können (vgl. μή 2 d); u. in demselben Falle bei Participien, ὁ μὲν λαβών, ὁ δ' οὐ λαβών, Ar. Eccl. 187; ξυνελϑόντες μέν, ἀμύνεσϑαι δ' οὐ τολμῶντες, Thuc. 1, 124; u. bei Adverbiis, πολλάκις τε κοὐχ ἅπαξ, Soph. O. R. 1275, oft οὐκ ἄνευ, οὐ πάνυ, keinesweges, οὐχ ἥκιστα, ganz besonders. – Besonders wird oft ein Gegensatz zwischen zwei Wörtern auf diese Weise hervorgehoben, τρέχω δὲ χερσίν, οὐ ποδωκίᾳ σκελῶν, Aesch. Eum. 37; οὐ προςτρόπαιον χέρα, ἀλλ' ἀμβλὺν ἤδη, 228; οὗτος ἔφϑιτ' οὐ καλῶς, ἀλλά νιν μήτηρ κατέκτα, 436; πόνον, οὐ χάριν ἀντιδίδωσιν ἔχειν, Soph. O. C. 231; ἥξοντα βαιοῦ κοὐχὶ μυρίου χρόνου, 398; so findet es sich auch wenn der Gegensatz nicht bestimmt ausgesprochen ist in den Sätzen, wo nach dem unter μή Bemerkten diese Partikel regelmäßig steht, εἰ δέ τοι οὐ δώσει, Il. 24, 296, d. i. wenn er dir nicht geben, verweigern wird, u. öfter bei dem schon bemerkten οὔ φημι, οὐκ ἐάω; vgl. noch μὴ δείσητε, ὡς οὐχ ἡδέως καϑευδήσετε, Xen. Cyr. 6, 2, 30, unangenehm. (Nach ϑαυμάζω hat εἰ deswegen οὐ bei sich, weil es hier keine Bedingung, sondern eine Frage ausdrückt, vgl. εἰ u. μή.) – Ἀλλ' οὐ μέλλειν, ἀλλ' ἅπτεσϑαι χρή, Ar. Eccl. 581. – Seltener ist eine Vrbdg, wie Thuc. 1, 137 ἡ τῶν γεφυρῶν οὐ διάλυσις, das Nichtabbrechen der Brücken, wie ἡ οὐ περιτείχισις 3, 95, vgl. 5, 50, geradezu Umschreibung für einen ganzen Satz, daß die Brücken in der That nicht abgebrochen wurden; ἡ οὐκ ἐπιμαρτύρησις S. Emp. adv. math. 7, 214 ff. – Sowohl das einfache οὐ wird in demselben Satze zweimal gesetzt, um nachdrücklicher zu verneinen, οὐ γὰρ ὀΐω οὔ σε ϑεῶν ἀέκητι γενέσϑαι Od. 3, 27, οὐ μὲν ἀεργίης γε ἄναξ ἕνεκ' οὔ σε κομίζει 24, 251, Hes. O. 519, ὃς οὐκ ἐπειδὴ τῷδ' ἐβούλευσας δρᾶσαι τόδ' ἔργον οὐκ ἔτλης Aesch. Ag. 1617, νῦν ἐπὶ τῷδε νοσοῦντι οὐ πῦρ, οὐκ ἔγχος τις ὀνήσιμον οὐκ ἀποτρέψει Soph. Tr. 1010, als auch werden bes. verschiedene Verneinungswörter in einem Satze vereinigt, ohne sich aufzuheben; ist der Satz durch eine negative Conjunction eingeleitet, so werden regelmäßiger Weise alle adverbiale Orts-, Zeit- u. ähnliche Bestimmungen allgemeiner Art ebenfalls verneint, οὐκ ἦν ἀλέξημ' οὐδέν Aesch. Prom. 477, οὐκ οἶδεν οὐδείς Ag. 618, κοὐ στρατὸς οὐδαμῇ καϑίστατο Pers. 376, οὐκ ἔμελλον ἄρα λείψειν οὐδέποτε Soph. Phil. 1072; u. in Prosa, vgl. z. B. οὐ μέντοι ἔφασαν ἀποϑνησκειν οὐδένα Her. 2, 63; οὐδεὶς εἰς οὐδὲν οὐδενὸς ἂν ἡμῶν οὐδέποτε γένοιτο ἄξιος, Plat. Phil. 19 b; σμικρὰ φύσις οὐδὲν μέγα οὐδέποτε οὐδένα οὔτε ἰδιώτην, οὔτε πόλιν δρᾷ, Rep. VI, 495 b (vgl. auch ούδαμῶς, οὐδαμῆ u. ä.). – Anders sind Beispiele, wie οὐ νῦν ἐκεῖνοι παιόμενοι – οὐδ' ἀποϑανεῖν δύνανται; Xen. An. 3, 1, 29, wo das erste οὐ die Frage einleitet, οὐδέ zu ἀπαϑανεῖν allein gehört, können jene nicht, nicht einmal sterben? d. i. sie können nicht einmal sterben; vgl. οὐκ εἰς Πέρινϑον – Ἀρίσταρχος ἡμᾶς οὐκ εἴα εἰςιέναι, verhinderte er uns nicht, 7, 6, 24. – In scharf hervorgehobenem Gegensatze steht es oft ohne Verbum am Ende des Satzes und wird dann accentuirt, συμβαίνει γὰρ οὐ τὰ μέν, τὰ δ' οὔ; Aesch. Prom. 788; ὁ μὲν γὰρ ἠφάνιστο, τυμβήρης μὲν οὔ, Soph. Ai. 255; ταρβήσει γὰρ οὔ, 541; καὶ τοὶ γὰρ αἰϑοίσας ἔχοντες σπέρμ' ἀνέβαν φλογὸς οὔ, Pind. Ol. 7, 48; οἱ μὲν ἐνετύγχανον, οἱ δὲ καὶ οὔ, Xen. An. 5, 2, 17; τοῖς μὲν ἐδόκει βέλτιστον εἶναι καταμεῖναι, τοῖς δὲ πολλοῖς οὔ, 5, 6, 19. – Eben so wird es betont, wenn es allein steht, ohne Verbum, theils in der Antwort, οὔ, nein, Soph. O. R. 1040 Tr. 247 u. öfter, Ar. u. Plat., theils wenn es nach einem negativen Satze noch einmal allein steht und mit einem besonderen Nachdruck auch im Deutschen durch nein wiedergegeben werden kann, οὐκ ἔστ' ἄλυξις, οὔ, ξένοι, Aesch. Ag. 1272, vgl. οὔ, πρίν γε χώραν τήνδε κινδύνῳ βαλεῖν Spt. 1039; οὔκ, εἴπερ ἔσται γε, Ag. 1222; οὔ μοι δοκεῖ, ὦ Ἱππία, οὐκ, εἰ ταῦτά γε –, Plat. Hipp. mai. 292 b; ϑεοῖς τέϑνηκεν οὗτος, οὐ κείνοισιν, οὔ, Soph. Ai. 649. – In der Frage drückt οὐ immer aus, daß man eine bejahende Antwort erwartet; es ist eigentlich nicht als Fragepartikel anzusehen, sondern die Frage wird, wie bei uns so oft, durch den bloßen Ton der Rede angedeutet, οὔ νυ καὶ ἄλλοι ἔασι; sind nicht auch andere? womit die Ansicht ausgesprochen ist, daß es wirklich noch Andere giebt, Il. 10, 165, vgl. 4, 242. 24, 33, öfter; οὐ τοῠτο δειμαίνεις πλέον; Aesch. Prom. 41, vgl. Pers. 784 Eum. 121, öfter; οὐκ ἐρεῖς; Soph. Phil. 730; οὐκ εἶ πάλιν; 963; oft mit γάρ verbunden, wie Ar. Av. 611. 1526 u. in Prosa überall. Auch allein u. am Ende der Frage stehend u. dann accentuirt, ϑανουμένη γὰρ ἐξῄδ η, τί δ ' οὔ; Soph. Ant. 456; πῶς γὰρ οὐχ; Ai. 989. – Nicht selten steht es in diesem Falle dem Worte nach, zu dem es eigentlich gehört, wonach gefragt wird, vgl. Plat. Conv. 202 c Rep. IX, 590 a. – Das fut. mit οὐ steht oft so frageweise für den imperat., οὐ σῖγ' ἀνέξει; wirst du nicht schweigen? d. i. schweige. Soph. Ai. 75, vgl. Phil. 975 Tr. 1183. Doch findet sich auch außer der Frage οὐ φήσεις, du wirst das nicht sagen, für den imperat., wenn das Verbot so ausgesprochen wird, daß man die feste Ueberzeugung zugleich mit ausdrückt, es könne und werde nicht dagegen gehandelt werden. – Aehnlich der optat. aor. wit ἄν, οὐκ ἂν δὴ τόνδ' ἄνδρα μάχης ἐρύσαιο; den Befehl mildernd, Il. 5, 456, möchtest du nicht zurückhalten? vgl. 24, 263; u. so auch bittend, Od. 7, 22. 22, 132. – In einzelnen Fällen erscheint uns οὐ überflüssig (vgl. aber μή u. μὴ οὐ). Auch nach einem compar. wird es zuweilen gesetzt, wo wir es nicht übersetzen, οὐδὲν μᾶλλον Αἰολεῠσι ἢ οὐ καὶ σφί, Her. 5, 94, vgl. 7, 16, 3; πόλιν ὅλην διαφϑεῖραι μᾶλλον ἢ οὐ τοὺς αἰτίους, Thuc. 3, 36, vgl. 2, 62. – Ueber οὐ für οὐ μά mit einem accus. in verneinender Betheuerung s. Koen Greg. Cor. p. 257. – Ἔ οὐκ, μὴ οὐ werden bei den Dichtern immer in eine Sylbe verschmolzen, so auch ἐγὼ οὐ.]
Die Verbindung mit anderen Partikeln ist meist sehr einfach, da diese ihre eigentliche Bedeutung behalten. Doch mögen hier die üblichsten Fälle aufgeführt werden:
-
49 ὄψις
ὄψις, ἡ (ΟΠ), das Sehen, der Anblick; πατρὸς φίλου ὄψιν ἀτυχϑείς, Il. 6, 468; auch ὄψει ἴδες, 20, 205; wie ὄψει δ' ἄλλοτε μέν μιν ἐνωπαδίως ἐςίδεσκεν, Od. 23, 94; das Antlitz, οἷ ὄψιν ἐειδόμενος, Pind. N. 10, 15; εἰς ὄψιν μολεῖν, Aesch. Pers. 179; εἰς ὄψιν ἥκεις, Ch. 213, wie εἰς ὀμμάτων ὄψιν περᾶν, Eur. Or. 512; εἶδον τὴν ὄψιν τὴν τῶν παιδικῶν ἀστράπτουσαν, Plat. Phaedr. 254 b; ὄψιν ἔχειν, einen Anblick gewähren, Xen. An. 5, 9, 9. – Das Sehen, die Wahrnehmung durch die Augen, ὄψις ἡμῖν ὀξυτάτη τῶν διὰ τοῦ σώματος ἔρχεται αἰσϑήσεων, Plat. Phaedr. 250 d; ἡ τῆς ὄψεως δύναμις, Rep. VII, 532 a; Ggstz τυφλότης, I, 353 c; ἐμπίπτοντα εἰς τὴν ὄψιν, Tim. 67 d; προφαίνειν τινὶ ἐς ὄψιν, Her. 4, 81; ἀπικέσϑαι ἐς ὄψιν τινί, 1, 136; u. so auch Sp., ὑπὸ τὴν ὄψιν τιϑέναι Pol. 3, 99, 7 (wie ὑπ' ὄψιν κειμένη S. Emp. adv. math. 7, 261); ὑπὸ τὴν ὄψιν λαμβάνειν, vor Augen stellen, 2, 28, 11; ἀ πὸ τῆς ὄψεως δοκεῖ, auf den ersten Anblick; ἐν ὄψει πάντων, vor Aller Augen, Luc. vit. auct. 10. – Das Schauspiel, φοβερά, ἀήϑης, Aesch. Pers. 48 Suppl. 562; ἡδεῖα, Eur. Or. 725; κοὐδὲν εἰς ὄψιν πλέον, Soph. Ai. 863, vgl. O. C. 583; u. die Augen selbst, πῶς ἔτλης σὰς ὄψεις μαρᾶναι, O. R. 1328; Ant. 52; auch in Prosa, Pol. 3, 79, 12. 12, 7, 3 u. Sp., ὄψεως λήμη, Plut. non posse 21. – Die Erscheinung, wie auch wir Gesicht sagen, ὄψεις ἔννυχοι Aesch. Prom. 648, vgl. Spt. 693 Pers. 510; Soph. El. 405; ἔννυχος, Eur. Hec. 72; ὄψιν εἶδε ἐν τῷ ὕπνῳ, Her. 3, 30 u. öfter, vgl. 8, 54. 7, 18; Plat. Phaed. 60 e.
-
50 ἶσον
ἶσον [so Hom. stets mit langem ι, neben ἐῗσος, welches man nachsehe, gew. auch die späteren Epiker; ἴσος mit kurzem ι zuerst Hes. O. 754, l. d., Theogn. 678, u. stets bei den Attikern u. Pind.; die späteren alexandrinischen Dichter brauchen nach Versbedürfniß ι lang u. kurz, ἴσον κάτω ἶσον ἄνωϑεν Theocr. 8, 19; so auch in den compp., s. bes. ἰσόϑεος], – gleich; zunächst auf die Quantität gehend, dem Maaße, der Zahl nach ( ἴσους ἀριϑμόν Eur. Suppl. 662, ἴσα τὸν ἀριϑμόν Plat. Rep. IV, 441 c, gew. ohne diesen Zusatz), dann übh. gleich an Stärke, an Beschaffenheit, Hom. u. Folgde; gew. τινί, δαίμονι ἶσος, Il. 5, 438 u. oft, u. in anderen Vergleichungen; οὔτε μεῖον οὔτ' ἴσον Aesch. Spt.337; ἀρίϑμημα Eum. 723; οὐ γὰρ γένοιτ' ἂν εἷς γε τοῖς πολλοῖς ἴσος Soph. O. R. 845; λοχαγοὶ ταχϑέντες ἴσοι πρὸς ἴσους Ant. 142; ἴσας ψήφους I. T. 965, u. oft von der Stimmengleichheit, auch ohne ψῆφος, Ar. Ran. 685 Plat. Legg. VII, 946 a; ἴσον χρόνον, gleiche Zeit, Soph. Phil. 784. 1101; ἀντὶ τῶν εἰρημένων ἴσ' ἀντάκουσον O. R. 544; oft ἴσα ἀντὶ ἴσων λαμβάνειν, ἀποδοῦναι, Plat. Legg. VI, 774 c; ἴσος τὸ πλάτος καὶ τὸ μῆκος Xen. An. 5, 4, 32, so dick wie lang; ἴσας ναῦς, gleich viel Schiffe, Hell. 1, 6, 29; – ἶσον ϑυμὸν ἔχειν, gleichen Sinn haben, eines Sinnes sein, Il. 13, 704. 17, 720; ἶσον φρονεῖν τινι, 5, 441. 15, 50; – ἴση μοῖρα, gleicher Antheil, gleich zugetheilt, Il. 9, 318 Od. 20, 282; auch ἴση allein, ohne μοῖρα, Il. 11, 705. 12, 423 Od. 9, 42 (vgl. oben ἐῗσος); ἴσον μέρος, Ar. Plut. 225 u. A.; ἴσον ἴσῳ κεκραμένος, sc. οἶνος ὕδατι, Wein u. Wasser zu gleichen Theilen gemischt, comic. bei Ath. X, 426 b XI, 473 c; κύλιξ ἴσον ἴσῳ κεκραμένη Ar. Plut. 1133; οὐ μόνον ἴσον, ἀλλὰ καὶ πλέον ἔχοντες ἀπέρχεσϑε Isocr. 17, 57; τῶν ϑεῶν τὰ ἴσα νεμόντων Her. 6, 11. 109; τῶν ἴσων μετέχειν τινί, eben so viel bekommen wie ein Anderer, gleiche Vorzüge genießen, u. ἴσων τυγχάνειν, dem πλεονεκτεῖν entgeggstzt, Xen. Cyr. 2, 2, 20; εἰς τὸ ἴσον ἀφικέσϑαι τινὶ τῇ ἱππικῇ, es in der Reitkunst eben so weit gebracht haben wie ein Anderer, ibd. 1, 4, 5; – μηδὲ κασιγνήτῳ ἶσον ποιεῖσϑαι ἑταῖρον, den Freund nicht gleich achten, Hes. O. 705. – Bei den Attikern bes. von der Gleichheit der Rechte unter den Bürgern eines Freistaates, wie Xen. die athenische Demokratie bezeichnet als πολιτεία ἐν τοῖς ἴσοις καὶ ὁμοίοις, Hell. 7, 1, 45; ähnlich ὡς δέον ἐπὶ τοῖς ἴσοις καὶ ὁμοίοις τὴν συμμαχίαν εἶναι 7, 1, 1; u. so ἐπὶ τῇ ἴσῃ καὶ ὁμοίᾳ, Thuc. 1, 27. 145; συμμάχους ἐπ' ἴσῃ τε καὶ ὁμοίῃ ποιήσασϑαι, unter ganz gleichen Rechten, Her. 9, 7; auch umgekehrt, ἐν τοῖς ὁμοίοις καὶ ἴσοις, 6, 52, 3; Arist. pol. 3, 11, 10; οὐ μέτεστι τῶν ἴσων οὐδὲ τῶν ὁμοίων πρὸς τοὺς πλουσίους τοῖς πολλοῖς ἡμῶν Dem. 21, 112, die große Masse hat nicht gleiche Rechte mit den Reichen; τῆς ἴσης μετέχειν, Thuc. 4, 105, sc. πολιτείας. – Billig, gerecht, ἀνήρ Soph. Phil. 685, δικαστής Plat. Legg. VII, 957 c; κριταὶ ἴσοι καὶ δίκαιοι Pol. 25, 5, 3, eigtl. die beide Parteien auf gleiche Weise anhören; πῶς ἐστι τοῦτ' ἴσον ἢ δίκαιον Dem. 12, 9 (Philp. ep.); ἐκ ποίας γὰρ ἴσης ἢ δικαίας προφάσεως 18, 284; ἴση καὶ ἔννομος πολιτεία Aesch. 1, 5. – Vom Orte, gleich, eben, flach, καταβαίνειν εἰς τὸ ἴσον ἡμῖν Xen. An. 4, 6, 18, auf einen Ort, wo wir so stehen wie sie, wo wir mit gleichen Kräften kämpfen können; aber ἐν ἴσῳ καὶ βραδέως προςιέναι, An. 1, 8, 11, heißt in gleichem Schritte, in gleicher Linie anrücken, so daß die Fronte gerade bleibt, vgl. Cyr. 7, 1, 4. – Von Constructionen bemerke man außer dem dat., der oft mit großer Kürze gebraucht wird, οὐ μέν σοι ποτε ἶσον ἔχω γέρας, = τῷ σῷ γέραϊ ἶσον, Hom. öfter, κόμαι Χαρίτεσσιν ὁμοῖαι, dem Haare der Chariten gleich, Il. 17, 51, Λοκροῖς ἴσας ἄγων ναῠς, eben so viel Schiffe wie die Lokrer, Eur. I. A. 262; auch in Prosa nicht selten, vgl. Schäf. Melet. p. 57. 134 zu D. Hal. C. V. p. 170 (der genit., von Thom. Mag. 269, 15 bemerkt, ist zw.), – noch folgde: mit καί; νόμος τοῖς τ' ἐλευϑέροις ἴσος καὶ τοῖσι δούλοις κεῖται Eur. Hec. 291; ὅτῳ γε νοῦς ἴσος καὶ σοὶ πάρα Soph. O. C. 814, vgl. 255; O. R. 612; Thuc. 2, 60. 4, 65; ἴσα καὶ ἱκέται ἐσμέν 3, 14; – mit ὡ ς; ἴσον γάρ σ' ὡς τεκοῦσ' ἀσπάζομαι Eur. Ion 1362; – mit ὥςπερ; οὐκ ἴσον καμὼν ἐμοὶ ὥςπερ ἡ τίκτουσ' ἐγώ Soph. El. 522, wie Lys. τὰ ἐκεῖ ὅμως σφίσιν εἶναι ἴσα ὥςπερ καὶ τὰ ἐνϑάδε 19, 36; – ὅσος περ u. ä.; ἐμοὶ δ' ἴσον μὲν τῆςδε τῆς χώρας μέτα ὅσον περ ὑμῖν Ar. Eccl. 175; vgl. Dem. 23, 44; Plat. Eryx. 405 b; – ἴσον ἅτε, Eur. Herc. Fur. 667; ἴσα ἐργάζεται οἱα καὶ ἔδρασας Luc. D. D. 1, 2. – Adverbial werden von Hom. an gebraucht ἴσον u. ἴσα; ἴσον Κηρί, gleich wie der Tod, Il. 3, 454; ἶσον ἐμοὶ βασίλευε, herrsche wie ich, zum gleichen Theile mir, 9, 616; ἶσα 3, 71. 15, 439 Od. 1, 432. 11, 304; ἴσον ἀπέχειν, Her. 8, 132; auch bei Attikern sehr geläufig, ἔοικα κἀγὼ τοῖς ἀφιγμένοις ἴσα ἐποικτείρειν Soph. Phil. 317, ὡς ὑμᾶς ἴσα καὶ τὸ μηδὲν ζώσας ἐναριϑμῶ O. R. 1187; ἴσα φίλῳ λυπούμενος Eur. Or. 880. – Auch mit Präposit., κατὰ ἶσα, ἐπὶ ἶσα, Il. 11, 336. 12, 436, von einem unentschiedenen Kampfe, wie Her. 1, 74 sagt ἐπ' ἴσης διαφέρειν τὸν πόλεμον, den Krieg mit gleichem, unentschiedenem Glücke fortsetzen; vgl. Xen. Cyr. 3, 4, 35; – τάδ' οὐκ ἐπ' ἴσας τελοῦμεν Soph. El. 1051; ἀπὸ τῆς ἴσης, sc. μοίρας, im Verhältniß der Gleichheit, Thuc. 1, 15. – Sehr gew. ἐξ ἴσου, auf gleiche Weise, eben so, νοσεῖν Soph. O. R. 61, κἀξ ἴσου τιμώμενος 563, πῶς ὁ φύσας ἐξ ἴσου τῷ μηδενί 1029; οὐ γὰρ ἐξ ἴσου ἥ τε τιμὴ καὶ ἡ ὠφέλεια Plat. Rep. X, 599 b, öfter; ἐξ ἴσης Legg. IX, 861 a; ἐξ ἴσου πᾶσι τῆς ὠφελείας οὔσης Pol. 10, 17, 5; auch οἱ ἐξ ἴσου, die Gleichen, Plat. Legg. VI, 777 d u. Sp.; – ἐπ' ἴσον, Pol. 6, 38, 4 u. A. – Das eigtl. adv. ἴσως s. unten. – Der compar. ist ἰσαί-τερος, Eur. Suppl. 441; τὴν πολιτείαν ἰσαιτέραν καϑιστάναι, größere Gleichheit einführen, Thuc. 8, 89; Xen. Hell. 7, 1, 14.
-
51 διζημαι
1) разыскивать, искать(ἄλλους Hom.; τι κατ΄ ὄρος ἢ κατ΄ ἄρουραν Hes.)
2) добиваться, домогаться(τι Hom., Theocr. и ποιεῖν τι Aesch.)
πλέον τι δ. ἔχειν τὸν ἕτερον τοῦ ἑτέρου Her. — стремиться получить превосходство друг над другом3) расспрашивать, разузнавать(εἴ τις ἀπιγμένος εἴη Her.)
4) требовать, настаивать(τινά τινα εἶναι Her.)
5) исследовать, стараться понять(τὸ μαντήϊον Her.; ἐμεωϋτόν Heracl. ap. Plut.)
-
52 επι
I.I(перед гласн. - ἐπ΄, перед придых. - ἐφ΄; in crasi: κἀπί, κἀπ΄ - ион. κἠπί = καὴ ἐπί; οὑπί = ὅ ἐπί; τοὐπί = τὸ ἐπί; τἀπί = τὰ ἐπί; анастроф. ἔπι)(1) (на вопрос «где?»)- на(στῆναι ἐπι πύργου Hom.; ἐφ΄ ἵππων καὴ ἐπὴ νεῶν βαίνειν Aesch.; ἐπὴ γῆς καὴ ὑπὸ γῆς Plat.)
ἐπὴ τῶν πλευρῶν Xen. — на флангах;ἐπὴ προσπόλου μιᾶς χωρεῖν Soph. — идти в сопровождении единственной помощницы;ἐπὴ τελευτῆς Arst. — в конце- у, при, близ, подле(κόλπος ὅ ἐπὴ Ποσιδηΐου Her.; μεῖναι ἐπὴ τοῦ ποταμοῦ Xen.)
αἱ ἐπὴ Λήμνου ἐπικείμεναι νῆσοι Her. — острова, лежащие близ Лемноса- в(ἐπὴ τοῦ προαστείου Thuc.; ἐπὴ τῶν ἐργαστηρίων καθίζοντες Isocr.; καταλῦσαι τὸν βίον ἐπὴ τῆς πατρίδος Luc.)
οἱ ἐπὴ Θρᾴκης Thuc. — находящиеся во Фракии;οἱ ἐπὴ τῆς Ἀσίας κατοικοῦντες Isocr. — жители Азии;ἐπὴ τῆς οἰκίας Polyb. — дома(2) (на вопрос «куда?») на(ἐπὴ τῆς γῆς καταπίπτειν Xen.)
— в, к, по направлению (ἐπὴ τοῦ κόλπου πλεῦσαι Thuc.; ἥ ἐπὴ Βαβυλῶνος ὁδός Xen.):ἐπὴ τῆς εὐθείας κινεῖσθαι Arst. — двигаться по прямой (линии);ἀναχωρεῖν ἐπ΄ οἴκου Thuc. — вернуться домой;ἐπί στρατοπέδου ἐλθεῖν Xen. — прийти в лагерь;ἐπὴ γνώμης τινός γενέσθαι Dem. — присоединиться к чьему-л. мнению(3) в присутствии, перед (лицом)(ἐπὴ μαρτύρων Isae., Xen.; ἐπὴ τοῦ δικαστηρίοιυ Isocr., Arst.)
ἐπ΄ ἐκκλησίας Thuc. — в народном собрании(4) (при числах, мерах и т.п.) поἐφ΄ ἑνός Xen. — по одному, поодиночке;
τὸ μέτωπον ἐπὴ τριακοσίων, τὸ δὲ βάθος ἐφ΄ ἑκατόν Xen. — по триста (человек) по фронту и по сто в глубину;ἐπὴ ὀκτὼ πλίνθων τὸ εὖρος Xen. — по восемь кирпичей в ширину(5) во время, в, при(ἐπὴ Κρόνου Hes., Plat.; ἐπὴ τῶν ἡμετέρων προγόνων Xen.; ἐπὴ δείπνου Luc.; ἐπὴ τῶν δείπνων Diod. и ἐπὴ τῆς τραπέζης Plut.)
ἐπὴ τῶν πράξεων Xen. — при наличии дела, когда нужно действовать;ἐπὴ τῆς ἐμῆς ζόης Her. — при моей жизни, пока я жив;ἐπ΄ ἐμεῦ Her., ἐπ΄ ἐμοῦ Dem. — в мое время;οἱ ἐφ΄ ἡμῶν Xen. — наши современники;ἐπὴ σχολῆς Aeschin. — в свободное время, на досуге;ἐπὴ τοῦ παρόντος Arst. — в настоящий момент, пока;ἐπὴ καιροῦ Dem. и ἐπὴ τῶν καιρῶν Aeschin. — вовремя, кстати:ἐπὴ μιᾶς ἡμέρας Luc. — в один (и тот же) день;ταύτας (τὰς πόλιας) ἐπ΄ ἡμέρης ἑκάστης αἵρεε Her. — (Даврис) брал эти города по одному в день(6) по поводу, насчет, относительно, о(ἐπί τινος λέγειν Plat., Arst.; ἐπί τινος σκοπεῖν Xen.; ἐπὴ πάντων ὀργίζεσθαι Dem.)
κρίνειν τι ἐπί τινος Dem. — высказывать какое-л. суждение о чем-л.(7) в соответствии с (чем-л.), на основании, по(8) (выраж. отношение, зависимость, причастность, должность и т.п.; в переводе часто опускается)ἐπὴ νόσου ἔχεσθαι Soph. — быть пораженным болезнью;
ἐπὴ τῆς φιλότητος Arst. — под влиянием любви;(αὐτὸς) ἐφ΄ ἑαυτοῦ Her., Thuc., Xen., Plat.; — сам по себе, тж. отдельно, самостоятельно;ἐπὴ ὀνόματός τινος εἶναι Dem. — носить какое-л. имя;ἥ ἐπ΄ Ἀνταλκίδου εἰρήνη Xen. — Анталкидов мир;τὸ ἐφ΄ ἑαυτῶν Thuc. — их собственные дела, их личные интересы;μένειν ἐπὴ τῆς ἀρχῆς Xen. — оставаться у власти;οἱ ἐπὴ τῶν πραγμάτων (ὄντες) Dem. — государственные деятели;ὅ ἐπὴ τῶν δεσμῶν Luc. — тюремщик;ὅ ἐπὴ τῶν ὁπλιτῶν Dem. — начальник гоплитов;ὅ ἐπὴ τῶν ἐπιστολῶν Plut. — писец, секретарь;ὅ ἐπὴ τοῦ οἴνου Plut. — виночерпий;οἱ ἐπ΄ ἀξίας Luc. — высокопоставленные лица(9) (преимущ. в нареч. оборотах) в, приἐπὴ πάντων Dem. — во всех случаях, при всех обстоятельствах;
ἐπὴ ἡσυχίας τινός Dem. — при (ввиду) чьей-л. беспечности;ἐπ΄ ἀδείας Plut. — в условиях безопасности;ἐπὴ σπουδῆς Plat. — прилежно, усердно;ἐπὴ ῥοπῆς μιᾶς εἶναι Thuc. — быть на волосок от гибели;ἐπ΄ αὐτῆς τῆς ἀληθείας Dem. — как оно действительно и есть (было), со всей истинностью;ἐπὴ κεφαλαίων Dem. — в общих чертах;ἔσται ὅ λόγος ἐπὴ παραδείγματος Aeschin. — скажем к примеру;ἐπ΄ ὅρκου Her. — клятвенно;ἐπ΄ ἴσας Soph. — равным образом, точно так же;οὐδ΄ ἐπὴ σμικρῶν λόγων Soph. — ни одним словечком, т.е. нисколько, никак(10) (по)среди, в числеοὐδεὴς ἐπ΄ ἀνθρώπων Soph. — никто из людей
(1) (на вопрос «где?») на(ἐπὴ πᾶσιν βωμοῖς καίειν τι Hom.; ζωέμεν ἐπὴ χθονί Hes.; ἐπὴ τῇ πυρᾷ κεῖσθαι Plat.)
ἐπὴ ταῖς οἰκίαις ἐπεῖναι Xen. — находиться на домах;ἐφ΄ ἵππῳ Xen. — на коне (верхом);ἐπὴ τῷ εὐωνύμῳ (sc. κέρᾳ) Xen. — на левом фланге:ἐπ΄ ἀμφοτέροις Arst. — с обеих сторон;— внутри, в (ἐπὴ δώμασιν ἕλκειν μακρόπονον ζωάν Eur.; ἐπὴ ταῖς οἰκίαισι τὰς δίκας δικάζειν Arph.);— при, у, возле (ἐπὴ Κελάδοντι μάχεσθαι Hom.; ἐπὴ θαλάττῃ οἰκεῖν Xen.):ἐπὴ δόξῃ κτίσαι τινά Plut. — прославить кого-л.(2) (на вопрос «куда?») на(ἐπὴ γαίῃ καταθέσθαι Hom.: ἐπὴ γᾷ πίπτειν Soph.)
— в, к, по направлению (βλέπειν ἐπί τινι Soph.):καταδεῖν ἵππους ἐπὴ κάπῃσιν Hom. — привязать лошадей к яслям;ἐπὴ οἷ καλέσας Hom. — подозвав к себе(3) в присутствии, перед(4) против(ἐπ΄ ἐχθροῖς χεῖρα τρέπειν Soph.; ἐπί τινι μηχανήν τινα ἱστάναι Eur.; τινὰ ἐπί τινι συνιστάναι Her.)
ἐφ΄ Ἕκτορι ἀκοντίζειν Hom. — метать в Гектора копья(5) (вслед) за(τῷ δ΄ ἐπὴ ὦρτο Διομήδης Hom.)
ἐπ΄ ἐξειργασμένοις Aesch., Her.; — после того, как дело свершилось;ἐπὴ τούτῳ ἀνέστη Προκλῆς καὴ εἶπεν Xen. — после него встал Прокл и сказал(6) кроме, помимо, сверх(ἐπὴ τούτῳ, ἐπὴ τῷδε и ἐπὴ τούτοις Her., Eur., Xen., Arst.)
τὰ λοιπὰ τὰ ἐπὴ τούτοισι Her. — то, что после этого осталось;τρισχίλιοι ἐπὴ μυρίοις Plut. — три тысячи сверх десяти тысяч, т.е. тринадцать тысяч;μεῖζον ἐπὴ κέρδεϊ κέρδος Hes. — огромная прибыль;φόνος ἐπὴ φόνῳ Eur. — непрерывный ряд убийств(7) за, позадиοἱ ἐπὴ πᾶσιν Xen. — следующие за всеми, т.е. арьергард:
(8) в честь, в память(ἐπί τινι λέγειν, sc. ἔπαινον Thuc., Lys., Plat.)
ὅ λίθινος λέων ἕστηκεν ἐπὴ Λεωνίδῃ Her. — каменное изваяние льва воздвигнуто в честь Леонида(9) (выраж. принадлежность или зависимость; в переводе обычно опускается)τἀπὴ σοὴ κακά Soph. — твои несчастья;
ἐπί τινι τήν ἀρχέν ποιεῖσθαι Plut. — передать кому-л. (свою) власть, т.е. назначить кого-л. своим преемником;καταλείπειν τι ἐπί τινι Arst. — предоставить что-л. на чьё-л. усмотрение;ἐπί τινι εἶναι Xen., Plat.; — быть в чьей-л. власти, находиться в чьём-л. распоряжении:ἐπὴ τῷ πλήθει κράτος, sc. ἐστίν Soph. — власть принадлежит народу;τὰ πάντα τότ΄ ἦν ἐπὴ τοῖς τότ΄ ἔθεσι Dem. — все было тогда обусловлено тогдашними нравами;τὸ ἐπὴ τούτοις εἶναι Lys. — насколько это от них зависит(10) (об управлении, начальствовании или владении) во главеἐπὴ τοσούτῳ στρατεύματι Thuc. — во главе столь большого войска;
ναύαρχος ἐπὴ ταῖς ναυσίν Xen. — флотоводец;ὅ ἐπὴ τοῖς καμήλοις Xen. — погонщик верблюдов;ἀπολιπεῖν τινα κληρονόμον ἐπὴ πολλοῖς κτήμασιν Plut. — оставить кого-л. наследником больших богатств(11) во время, в течение(ἐφ΄ ἡμέρῃ ἠδ΄ ἐπὴ νυκτί Hes.)
ἐπ΄ ἤματι Hom. — днем, но тж. в течение (одного) дня;ἐπὴ τῷ δείπνῳ ( или σίτῳ) Xen. — за трапезой;ἥλιος ἧν ἐπὴ δυσμαῖς — солнце клонилось к закату;ἐπὴ (τῇ) τελευτῇ Arst. — в конце;ἐπὴ κυνί Arst. — во время каникул, т.е. в самое знойное время года(12) сообразно, согласно, соответственно(ἐπὴ τοῖς νόμοις Dem.; καλεῖσθαι Ῥώμην ἐπὴ Ῥωμύλῳ τέν πόλιν Plut.)
κεκλῆσθαι ἐπί τινι Plat. — быть названным по имени чего-л.;ἐπὴ πᾶσι οικαίοις Aeschin., Dem.; — по всей справедливости(13) вследствие, по поводу, из-за(ἐπί τινι μάλα πολλὰ παθεῖν Hom., γελᾶν ἐπί τινι Aesch.)
ἐπ΄ εὐνοία τῆς πόλεως Lys. — из любви к отечеству;ἐφ΄ αἵματι φεύγειν Dem. — подвергнуться изгнанию за убийство(14) с целью, ради, дляἐφ΄ οἶς ἐλήλυθας Soph. — (то), ради чего ты прибыл;
ὀδόντες ἐπὴ τῷ διαιρεῖν Arst. — зубы для разрезания (пищи), т.е. резцы;ἐπὴ θανάτῳ συλλαβεῖν Isocr., Diod., Luc.; — схватить и предать смерти;ἐπὴ σωτηρίᾳ κοινῇ Plut. — для общего блага;ἐπ΄ ὠφελείᾳ τῶν φίλων Plat. — на пользу друзьям;ἐπ΄ ἀγαθῷ τινος Xen. — для чьего-л. блага(15) в отношении, что касается (до)ἐπὴ ἐπῶν ποιήσει Ὅμηρον μάλιστα τεθαύμακα Xen. — в области эпической поэзии я больше всего восторгаюсь Гомером
(16) (в мат. и проч. обозначениях)τὸ ἐφ΄ ᾦ — В Arst. ( нечто), обозначаемое буквой В
(17) против(ἥ ἐπὴ τῷ Μήδῳ συμμαχίᾳ Thuc.; νόμους ἐπὴ τοῖς ἀδικοῦσι ἀναγράψαι Dem.)
(18) ( об условии) на, заἐπ΄ ἀργύρῳ Soph., ἐπ΄ ἀργυρίῳ Dem., Arst. и ἐπὴ χρήμασιν Dem. — за деньги;
ἐπὴ κέρδεσι Soph. и ἐπὴ κέρδει Xen. — из-за выгоды;ἐπ΄ οὐδενί Her. — ни за что;ἐπὴ μεγάλοις τόκοις Dem. — за высокий процент;δανείζειν ἐπὴ νηΐ Dem. — давать ссуду под залог корабля;ἐπὴ τοῖς εἰρημένοις Eur. и ἐπὴ ῥητοῖς Thuc. — на (заранее) установленных условиях;ἐπὴ τῇ ἴσῃ καὴ ὁμοίᾳ Thuc. — на равных и одинаковых условиях(1) (на вопрос «где?») наἐπὴ πολύ Thuc., Xen.; — на далеком расстоянии;
ἐπ΄ ἀμφότερα Her., Arst.; — по обе стороны, с обеих сторон, в обоих направлениях;— у, при, в (ἐπὴ τὰς εἰσόδους στῆναι Xen.)(2) (на вопрос «куда?») наἡ ἀχθεῖσα ἐπὴ τέν βάσιν (sc. γραμμή) Arst. — опущенная на основание (прямая) линия, т.е. перпендикуляр;
— в, (по направлению) к (ἐπὴ βωμὸν ἄγειν Hom.; ἐπὴ συμφορέν ἐμπίπτειν Her.; ἐπὴ τέν περιφέρειαν φέρεσθαι Arst.; ἥ ὁδὸς ἐπὴ Ἐκβάτανα φέρει Xen.):ἐπὴ τέρμα ἀφίκετο Hom. — от достиг цели;ἐπὴ τὸ αὐτὸ αἱ γνῶμαι ἔφερον Thuc. — мнения сошлись(3) на протяжении, через, поπουλὺν ἐφ΄ ὑγρήν Hom. — по широко раскинувшемуся морю;
ἐπὴ πολλὰ ἀλήθην Hom. — я обошел много стран;ἐπὴ εἴκοσι σταδίους Xen. — на расстоянии двадцати стадиев(4) среди, между(κλέος πάντας ἐπ΄ ἀνθρώπους Hom.)
τὸ κάλλιστον γένος ἐπ΄ ἀνθρώπους Plat. — красивейшее из человеческих племен(5) против(πέμπειν στρατηγὸν ἐπί τινα Her.; ἰέναι ἐπὴ τοὺς πολεμίους Xen.)
ταῦτ΄ ἐφ΄ ὑμᾶς ἐστιν Dem. — это направлено против вас(6) во время, в течениеἐπὴ χρόνον Hom., Her. и ἐπὴ χρόνον τινά Plat. — в течение некоторого времени;
ἐπὴ δύο ἡμέρας Thuc. — в течение двух дней;ἐπὴ βραχύ Arst. — вскоре и вкратце(7) (вплоть) до(ἐπ΄ ἠῶ Hom.)
ἐπὴ γῆρας ἱκέσθαι Hom. — дожить до старости(8) сообразно, согласноἐπὴ στάθμην ἰθύνειν Hom. — выравнивать по (натянутому) шнуру;
ἐπὴ τοῦτον τὸν λόγον Lys. — на основании этих слов(9) ( разделительно) поἐπὴ πέντε καὴ εἴκοσιν Thuc. — по двадцати пяти;
ἐπὴ μίαν ναῦν Polyb. — по одному кораблю в ряд, т.е. в кильватерной колонне(10) ( при указании промежутка времени) на(ἐπὴ δέκα ἔτη Thuc.)
ὅσον ἐπ΄ ἀνθρώπων γενεάν Xen. — сколько хватило бы на (всю) человеческую жизнь;ἐπ΄ ἡμέρην ἔχειν Her. — иметь дневное пропитание(11) ( при указании числа или меры) в пределах, около, до(ἐπὴ διηκόσια Her.)
μέ ὅλος ψευδής, ἀλλ΄ ἐπί τι Arst. — ложный не вполне, а частично(12) что касается (до), в отношении(τοὐπὴ τήνδε τέν κόρην Soph.)
ἵπποι ἐπὴ νῶτον ἔϊσαι Hom. — кобылицы, равные по хребту, т.е. одинакового роста(13) с целью, дляἥκειν ἐπὴ πρᾶγος πικρόν Aesch. — прийти по печальному делу;ἐπὴ τὸ βοηθεῖν τινι Arst. — для оказания помощи кому-л.;χρήσιμος ἐπὴ οὐδέν Dem. — ни на что не годный(14) ( в наречных выражениях)ἐπὴ πᾶν Thuc., Arst. и ἐπὴ πάντα Plat. — в общем, в целом, вообще;
ἐπὴ βάθος Thuc. — в глубину;ἐπὴ διπλάσιον Xen. — вдвое;ἐπὴ πλέον καὴ μᾶλλον ἢ ἐπ΄ ἔλαττον καί ἧττον Plat. — в большей или в меньшей степени;ἐπὴ ἶσα Hom. — поровну, ( о борьбе) без чьего-л. перевеса;ἐπὴ ὅσον δεῖ Thuc. — (на)сколько нужно;ἐπὴ (σ)μικρόν Soph., Arst.; — немного, мало;ἐπὴ μεῖζον κοσμῆσαί τι Thuc. — чрезмерно разукрасить что-л.;ἐπὴ γελοιότερα Plat. — выставляя на смех;ἐπὴ τὸ ἄπειρον Arst. — до бесконечности, бесконечно;ἐπὴ τὸ χεῖρον Arst. — к худшему, во вред;ἐπὴ (τὸ) πολύ Xen., Arst.; — во многих случаях, (очень) частоIIadv.1) поверх, наверху, сверхуἐπὴ ἄλφιτα πάλυνεν Hom. — поверх (Гекамеда) насыпала муки;
χυτέν ἐπὴ γαῖαν ἔχευαν Hom. — сверху (над могилой Патрокла) насыпали курган2) тогда, затем3) а также, сверх того, далееἐπὴ δὲ πλήξιππον Ὀρέστην Hom. — (Гектор и Арей убили) также искусного наездника Ореста
II.Iанастрофически = ἐπί См. επι IIIοὐ γὰρ ἔπ΄ ἀνήρ, οἷος Ὀδυσσεὺς ἔσκεν Hom. — ибо нет мужа, каким был Одиссей;
ἔπι τοι καὴ ἐμοὴ θάνατος Hom. — ибо ведь и надо мной нависла смерть -
53 Ὅμηρος
Ὅμηρος (-ος, -ου, -ον.) the poet.1τῶν δ' Ὁμήρου καὶ τόδε συνθέμενος ῥῆμα P. 4.277
ἐγὼ δὲ πλέον' ἔλπομαι λόγον Ὀδυσσέος ἢ πάθαν διὰ τὸν ἁδυεπῆ γενέσθ Ὅμηρον N. 7.21
ἀλλ' Ὅμηρός τοι τετίμακεν δἰ ἀνθρώπων (sc. Αἴαντα) I. 4.37 Ὁμήρου [ τρι]πτὸν κατ' ἀμαξιτὸν ἰόντες (supp. Lobel) Πα. 7B. 11. test., [Plut.], vit. Hom., p. 25. 4 Wil., Ὅμηρον τοίνυν Πίνδαρος μὲν ἔφη Χῖον τε καὶ Σμυρναῖον γενέσθαι fr. 264. Aelian., V. H., 9. 15, λέγεται δὲ (sc. ὑπὸ τῶν Ἀργείων) ὅτι ἄρα ἀπορῶν (sc. ὁ Ὅμηρος) ἐκδοῦναι τὴν θυγατέρα, ἔδωκεν αὐτῇ προῖκα ἔχειν τὰ ἔπη τὰ Κύπρια. καὶ ὁμολογεῖ τοῦτο ὁ Πίνδαρος fr. 265. v. fr. 347. -
54 δίζημαι
Aδίζηαι Od.11.100
: [ per.] 3pl.δίζηνται B.1.67
, once in Trag., A.Supp. 821 (lyr.); part.διζήμενος Od.16.391
, al., Hdt.7.142, al.: [tense] impf.ἐδίζητο Id.3.41
, Phoen.1.4: [tense] fut.διζήσομαι Od.16.239
, Lyc.682; [ per.] 2sg.διζήσεαι Parm. 8.6
: [tense] aor.ἐδιζησάμην Heraclit.101
. ([dialect] Ep., [dialect] Ion., Lyr., = [dialect] Att. ζητέω (which occurs only once in Hom.); cf.δίζω 11
):—seek out, look for among many,Πάνδαρον.. διζημένη εἴ που ἐφεύροι Il.4.88
, cf. 5.168, Anacr.4;ἐδιζησάμην ἐμεωυτόν Heraclit.
l. c.II seek for,ἢ καὶ διζησόμεθ' ἄλλους Od.16.239
;νόστον δίζηαι; 11.100
; νόστον ἑταίροισιν διζήμενος ἠδ' ἐμοὶ αὐτῷ devising means for a return, 23.253; μνάσθω ἐέδνοισιν διζήμενος seeking to win her by gifts, 16.391;γύην.. κατ' ὄρος δ. ἢ κατ' ἄρουραν Hes.Op. 428
;δ. τὸ μαντήϊον
to seek out, seek the meaning of,Hdt.
7.142; ἀγγέλους δ. εἰ .. to inquire of them whether.., Id.4.151; δ. ἐπ' ᾧ ἂν .. Id.3.41; ὅτινι .. Theoc.16.68<*> abs., Democr.108.III c. inf., seek, desire to do,πλέον δ. ἔχειν Hdt.2.147
, cf.A.l.c., B.l.c., and later [dialect] Ep., Tryph.525, etc.: c. acc. et inf., demand, require that..,σὲ δ. εἴκοσι εἶναι ἀντάξιον Hdt.7.103
. (Perh. redupl. fr. root of ζητέω.)Greek-English dictionary (Αγγλικά Ελληνικά-λεξικό) > δίζημαι
-
55 πάθος
A that which happens to a person or thing, τὰ ἐν τοῖς κατόπτροις τῆς ὄψεως π. Pl.Tht. 193c; τὰ ἐν τῷ ἀνθρωπίνῳ βίῳ [τῆς ψυχῆς] π. Id.R. 612a; incident, accident, τὰ ἀνθρωπήϊα π. Hdt.5.4; τὸ συντυχὸν π. S.Aj. 313; οὗ τόδ' ἦν π. where this incident took place, Id.OT 732; ἔξωθεν π. Pl.R. 381a; unfortunate accident, Antipho 3.4.10.2 what one has experienced, good or bad, experience, (lyr.); τά γ' ἐμὰ π. my experiences, Pl.Phd. 96a;τὸ δρᾶμα τοῦ πάθους πλέον A.Ag. 533
; opp. ἔργα, Pl. Phdr. 245c, Arist.Cael. 298a28; opp. πρᾶξις, Pl.Lg. 876d;ἤθη καὶ π. καὶ πράξεις Arist.Po. 1447a28
.b in bad sense, misfortune, calamity, A.Pr. 703, Hdt.1.91, Lys.32.10, etc.;οὐλίῳ σὺν πάθει S.Aj. 932
(lyr.); τὰ τῆς Νιόβης π. Pl.R. 380a, etc.; ἀνήκεστον π. ἔρδειν to do an act which is an irreparable mischief to one, Hdt.1.137; μετὰ τῆς θυγατρὸς τὸ π., i.e. her death, Id.2.133; π. μέγα πεπονθέναι, of a great defeat, Id.3.147, cf. 5.87, al.II of the soul, emotion, passion (λέγω δὲ πάθη.. ὅλως οἷς ἕπεται ἡδονὴ ἢ λύπη Arist.EN 1105b21
),σοφίη ψυχὴν παθῶν ἀφαιρεῖται Democr.31
;διὰ πάθους Th.3.84
; ἐρωτικὸν π. Pl.Phdr. 265b; π. ποιεῖν to excite passion, Arist.Rh. 1418a12;ἐν π. εἶναι Id.Pol. 1287b3
; ἐκτὸς τοῦ π. εἶναι to be exempt from passion, Teles p.56 H.;ἔξω τῶν π. γίγνεσθαι D.C.60.3
; περὶ παθῶν, title of work by Zeno the Stoic, D.L.7.4; in Epicur., sensation (including pleasure and pain), ἀκουστικὸν π. Ep.1p.13U., cf. p.19 U. (pl.); ὡς κανόνι τῷ π. πᾶν ἀγαθὸν κρίνοντες ib.3p.63U.III state, condition, τὸ τῆς παντοδαπῆς ἀγνοίας π. Pl.Sph. 228e, cf. 243c, Plt. 277d, Ap. 22c; opp. ἐνέργεια, A.D.Synt.12.17; opp. ποίημα, Pl.Sph. 248d.2 incidents of things, changes or happenings occurring in them, τὰ οὐράνια π. Pl.Hp.Ma. 285c; τὰ περὶ τὸν οὐρανὸν π. Id.Phd. 96c;τὰ τοῦ οὐρανοῦ π. καὶ μέρη Arist.Metaph. 986a5
;π. τοῦτο, ὃ καλεῖν εἰώθαμεν σεισμόν Id.Mu. 395b36
.3 properties, qualities of things, opp. οὐσία, Pl.Euthphr. 11a; π. λέγεται.. ποιότης καθ' ἣν ἀλλοιοῦσθαι ἐνδέχεται, οἷον τὸ λευκὸν καὶ τὸ μέλαν, καὶ γλυκὺ καὶ πικρόν, καὶ βαρύτης καὶ κουφότης, κτλ. Arist. Metaph. 1022b15; τῶν ἀριθμῶν π. ib. 985b29; ἀριθμοῖς καὶ γραμμαῖς καὶ τοῖς τούτων π. Iamb.Comm.Math.23;γεωμετρία περὶ τὰ συμβεβηκότα πάθη τοῖς μεγέθεσι Arist.Rh. 1355b31
, cf. APo. 75b1; τῶν φυτῶν τὰ μέρη καὶ τὰ π. Thphr.HP1.1.1; αἱ δυνάμεις καὶ τὰ π. ib.8.4.2.IV Gramm., modification in form of words (esp. dialectal),πάθη τῆς λέξεως Arist.Rh. 1460b12
, cf. A.D.Pron.38.24, al.2 in Syntax, modified construction, of omission or redundancy, Id.Synt.6.15, 267.8.c in writing, signs other than accents and breathings ([etym.] ἀπόστροφος, ὑφέν, ὑποδιαστολή), D.T.Supp.1p.107U.V Rhet., emotional style or treatment, τὸ σφοδρὸν καὶ ἐνθουσιαστικὸν π. Longin.8.1;πάθος ποιεῖν Arist.
Rh. 1418a12;πράγματα π. ἔχοντα Plu.2.711e
, etc.: pl.,πάθη διεστῶτα ὕψους Longin.8.2
. -
56 παρά
πᾰρά [pron. full] [ρᾰ], [dialect] Ep. and Lyr. also [full] παραί: shortd. [full] πάρ, in Hom., Lyr. (but rarely in Trag., in lyr. passages, A.Supp. 553, S.Tr. 636), and in all dial ects exc. [dialect] Att., GDI5434.8 ([place name] Paros), IG5(2).3.14 (Tegea, iv B. C.), Inscr.Magn.26.28 (Thess.), etc.:—Prep. c. gen., dat., and acc., prop.A beside: hence,A WITH GEN. prop. denoting motion from the side of, from beside, from:I of Place,πὰρ νηῶν ἔλθωμεν Il.13.744
;παρὰ ναῦφιν ἐλευσόμεθ' 12.225
, etc.;παρ' Ὠκεανοῖο ῥοάων.. ἐπερχομένη Od.22.197
;πὰρ νηῶν ἀπώσεται Il.8.533
, etc.;δῶρα π. νηὸς ἐνεικέμεν 19.194
;φάσγανον ὀξὺ ἐρυσσάμενος π. μηροῦ 1.190
, cf. 21.173;σπασσάμενος.. ἄορ παχέος π. μηροῦ 16.473
; πλευρὰ παρ' ἀσπίδος ἐξεφαάνθη was exposed beside the shield, 4.468, cf. A.Th. 624.II commonly of Persons,1 with Verbs of going or coming, bringing, etc.,ἦλθε.. πὰρ Διός Il.2.787
;παρ' Αἰήταο πλέουσα Od.12.70
, etc.;ἀγγελίη ἥκει π. βασιλέος Hdt.8.140
.ά; αὐτομολήσαντες π. βασιλέως X.An.1.7.13
;ἐξεληλυθὼς παρ' Ἀριστάρχου D.21.117
; ὁ π. τινὸς ἥκων his messenger, X.Cyr.4.5.53; soοἱ π. τινός Th.7.10
, Ev.Marc.3.21, etc.;ὅστις ἀφικνεῖτο τῶν π. βασιλέως πρὸς αὐτόν X.An.1.1.5
, etc.; τεύχεα καλὰ φέρουσα παρ' Ἡφαίστοιο from his workshop, Il.18.137, cf. 617, etc.;ἀπαγγέλλειν τι π. τινός X.An.2.1.20
;σὺ δὲ οἰμώζειν αὐτοῖς παρ' ἐμοῦ λέγε Luc.DMort.1.2
.2 issuing from a person, γίγνεσθαι π. τινός to be born from, Pl.Smp. 179b; λόγος (sc. ἐστί) π. Ἀθηναίων c. acc. et inf., Hdt.8.55: freq. following a Noun, δόξα ἡ π. τῶν ἀνθρώπων glory from (given by) men, Pl.Phdr. 232a; ἡ π. τινὸς εὔνοια the favour from, i. e. of, any one, X.Mem.2.2.12; τὸ παρ' ἐμοῦ ἀδίκημα done by me, Id.Cyr.5.5.13; τὰ π. τινός all that issues from any one, as commands, commissions, Id.An.2.3.4, etc.; or promises, gifts, presents, Id.Mem.3.11.13; τὰ παρ' ἐμοῦ my opinions, Pl.Smp. 219a; παρ' ἑωυτοῦ διδούς giving from oneself, i. e. from one's own means, Hdt. 2.129, 8.5;παρ' ἑαυτοῦ προσετίθει X.HG6.1.3
; νόμον θὲς παρ' ἐμοῦ by my advice, Pl.Prt. 322d; αὐτοὶ παρ' αὑτῶν of themselves, Id.Tht. 150d, cf. Phdr. 235c.3 with Verbs of receiving, obtaining, and the like ,τυχεῖν τινος π. τινός Od.6.290
, 15.158;πὰρ δ' ἄρα μιν Ταφίων πρίατο 14.452
;ἀρέομαι πὰρ μὲν Σαλαμῖνος Ἀθαναίων χάριν Pi.P.1.76
;εὑρέσθαι τι π. τῶν θεῶν Isoc.9.14
, cf. IG12.40.10; δέχεσθαι, λαμβάνειν, ἁρπάζειν π. τινός, Th.1.20, X.Oec.9.11, Hes.Th. 914; ἀντιάσαι, αἰτήσασθαι π. τινός, S.El. 870 (lyr.), X.HG3.1.4;ἀξιοῖ π. τοῦ ἰατροῦ φάρμακον πιὼν ἐξεμέσαι τὸ νόσημα Pl.R. 406d
;κόσμος τοῖς πράξασι γίγνεται π. τῶν ἀκουσάντων Id.Mx. 236e
: without Verb,ὁ καρπὸς ὁ π. τῶν δημάρχων IG12.76.27
: with Verbs of learning, etc.,μεμαθηκέναι π. τινῶν Hdt.2.104
, etc.4 with [voice] Pass. Verbs,πὰρ Διὸς.. μῆνις ἐτύχθη Il.15.122
;π. θεῶν ἡ τοιαύτη μανία δίδοται Pl.Phdr. 245c
, etc.; τὰ π. τῶν θεῶν σημαινόμενα, συμβουλευόμενα, X.Cyr.1.6.2; τὰ π. τινὸς λεγόμενα ib.6.1.42; τὰ π. τῆς τύχης δωρηθέντα the presents of.., Isoc.4.26;με π. σοῦ σοφίας πληρωθήσεσθαι Pl.Smp. 175e
.III rarely for παρά c. dat., by, near,πὰρ ποδός Pi.P.10.62
, 3.60; παρὰ δὲ κυανέων πελαγέων dub. l. in S.Ant. 966 (lyr.);τὸν Ῥειτὸν τὸν παρὰ τοῦ ἄστεως IG12.81.5
; πολλοὶ παρ' ἀμφοτέρων ἔπιπτον, = ἀμφοτέρωθεν, D.S.19.42.B WITH DAT. denoting rest by the side of any person or thing, answering the question where?I of Places, κατ' ἂρ ἕζετ'.. πὰρ πυρί, ἔκειτο π. σηκῷ, Od.7.154, 9.319;νέμονται π. πέτρῃ 13.408
;ἑσταότες παρ ὄχεσφιν Il.8.565
; πὰρ ποσὶ μαρναμένων ἐκυλίνδετο at their feet, 14.411, etc.; π. θύρῃσι at the door, 7.346;π. ῥηγμῖνι θαλάσσης 2.773
;δεῖπνον.. εἵλοντο παρ' ὄχθῃσιν ποταμοῖο Od.6.97
, cf. Il.4.475, 20.53, etc.;κεῖσθαι παρ' Ἅιδῃ S.OT 972
; παρ' οἴνῳ over wine, ib. 780, etc.II of persons, beside,πὰρ δὲ οἷ αὐτῷ εἷσε Θεοκλύμενον Od.15.285
;κεῖτο παρὰ μνηστῇ ἀλόχῳ Il.9.556
, cf. 6.246, etc.;παρ' ἀνδράσιν εὐνάζεσθαι Od.5.119
;δαίνυσθαι π. τινί 8.243
; πὰρ δέ οἱ ἑστήκει stood by him, Il.4.367.2 at one's house or place, with one,μένειν π. τισί 9.427
;θητευέμεν ἄλλῳ, ἀνδρὶ παρ' ἀκλήρῳ Od.11.490
;φιλέεσθαι π. τινί Il.13.627
; παρ' ἑωυτοῖσι at their own house, Hdt.1.105, cf. 86;παιδευθῆναι π. τινί X.Cyr.1.2.15
;καταλύειν π. τινί D.18.82
(butπαρά τινα καταλῦσαι Th.1.136
), etc.: hence οἱ παρ' ἐμοί those of my household, X.Mem.2.7.4, etc.; τὰ παρ' ἐμοί life with me, Id.An. 1.7.4; οἱ παρ' ἡμῖν ἄνθρωποι our people, Pl.Phd. 64b; ἡ παρ' ἡμῖν πολιτεία, ὁ παρ' ὑμῖν δῆμος, D.15.19; ὁ παρ' αὑτῷ βίοτος one's own life, S.OT 612;τὸ παρ' ἡμῖν πῦρ Pl.Phlb. 29f
; ;τὸ παρ' ἡμῖν σῶμα Pl.Phlb. 29f
; also, in one's hands,τὰ π. τοῖς Ἑλληνοταμίαις ὄντα IG12.91.6
;ἔχειν παρ' ἑωυτῷ Hdt. 1.130
, etc.; οὔπω παρ' ἐμοὶ τότ' ἦν λέγειν I had no right to speak then, Men.Epit.98.3 before, in the presence of,ἤειδε π. μνηστῆρσιν Od. 1.154
; before a judge,δίκας γίγνεσθαι π. τῷ πολεμάρχῳ IG12.16.9
;π. Δαρείῳ κριτῇ Hdt.3.160
;π. τῷ βασιλέϊ Id.4.65
;παρὰ δικασταῖς Th. 1.73
;εἰς κρίσιν καθιστάναι τινὰ π. τισί D.18.13
: hence παρ' ἐμοί in my judgement, Hdt.1.32, cf. S.Tr. 589, E.Heracl. 881, 1 Ep.Cor.3.19; π. τούτῳ μέγα δυνήσεται with him, Pl.Grg. 510e.4 in quoting authors, παρ' Ἐφόρῳ, παρ' Αἰσχίνῃ, π. Θουκυδίδῃ, in Ephorus, etc., Plb. 9.2.4, D.H.Comp.9,18.III Arc., = π. c. gen., from,καθὰ εἶχον τὰς ἰντολὰς π. τᾷ ἰδίᾳ πόλι SIG559.9
(Megalop., iii B. C.), cf. 558.10 (Ithaca, iii B. C.).C WITH ACCUS. in three main senses,I beside, near, by,II along,III past, beyond.I beside, near, by:1 with Verbs of coming, going, etc., to the side of, to,ἴτην π. νῆας Il.1.347
, cf. 8.220, etc.;βῆ.. π. θῖνα 1.34
, cf. 327, etc.; τρέψας πὰρ ποταμόν to the side of.., 21.603, cf. 3.187: more freq. of persons, εἶμι παρ' Ἥφαιστον to the chamber of H., 18.143, cf. Od.1.285, etc.;ἐσιόντες π. τοὺς φίλους Th.2.51
, etc.;φοιτᾶν π. τὸν Σωκράτη Pl.Phd. 59d
; πέμπειν ἀγγέλους, πρέσβεις π. τινά, Hdt. 1.141, Th.1.58, etc.;ἄγειν π. τινά Hdt.1.86
;καταφυγὴ π. φίλων τινάς Th.2.17
.2 with Verbs of rest, beside, near, by, sts. with ref. to past motion (expressed in such phrases asἧσο παρ' αὐτὸν ἰοῦσα Il.3.406
, cf. 11.577), , cf. 13.372; κεῖται ποταμοῖο παρ' ὄχθας lies stretched beside.., Il.4.487, cf. 12.381; παρ' ἔμ' ἵστασο come and stand by me, 11.314, cf. 592, 20.49, etc.;π. πυθμέν' ἐλαίης θῆκαν Od.13.122
;καταθέτω π. τὰ ἴκρια IG12.94.28
; κοιμήσαντο π. πρυμνήσια they lay down by.., Od.12.32, cf. 3.460;ὁ παρ' ἐμὲ καθήμενος Pl.Euthd. 271b
, cf. Phd. 89b; ἐκάθητο π. τὴν πύλην, π. τὴν ὁδόν, LXX Ge.19.1, Ev.Marc. 10.46;παρ' αὐτὸν τὸν καλέσαντα κατακείμενος δειπνῆσαι Thphr.Char. 21.2
, cf. Pl.Smp. 175c;ἐκαθέζετο π. τὸν Λύσιν Id.Ly. 211a
, cf. R. 328c;στὰς παρ' αὐτόν Id.Phd. 116c
;τέμενος νεμόμεσθα.. παρ' ὄχθας Il.12.313
, cf. 6.34, IG12.943.45;τοῦ Εὐρίπου, παρ' ὃν ᾤκει Aeschin.3.90
;κατελείφθη π. τὸν νηόν Hdt.4.87
;τὴν παρ' ἐμὲ ἐοῦσαν δύναμιν Id.8.140
.ά (v.l. ἐμοί); εἶπεν αὐτῷ μένειν παρ' ἑαυτόν X.Cyr.1.4.18
, cf. An.1.9.31, Ar.Fr. 451, Is.8.16, Alex.248, Demetr.Com. Nov.1.5, IG22.654.23 (iii B. C.), Plb.3.26.1, 11.14.3, 28.14.3;ἡ π. θάλασσαν Μακεδονία Th.2.99
, cf. S.El. 184 (lyr.), Tr. 636 (lyr.);Καρβασυανδῆς π. Καῦνον IG12.204.52
;τὸ κουρεῖον τὸ π. τοὺς Ἑρμᾶς Lys.23.3
, cf. And.1.62, Is.6.20, 8.35, Aeschin. 1.182, 3.88, Lycurg.112; (1).109 iii 146 (Epid.); παρ' ὄμμα before one's eyes, E.Supp. 484; π. πόδας on the spot, Phld.Ir.p.78 W., Rh.2.2 S.; immediately thereafter, Plb.1.7.5, 1.8.2, al.b [dialect] Dor., [dialect] Boeot., and Thess., = supr. B. 11.2, at the house of.., with a person, IG7.3171.7 (Orchom. [dialect] Boeot.), GDI 1717 (Delph.); παρ' ἁμὲ πολυτίματος [ὁ σῖτος] Ar.Ach. 759 (Megar.);τοῖς κατοικέντεσσι πὰρ ἀμμέ IG9(2).517.18
(Larissa, iii B. C.); τοῖ πὰρ ἀμμὲ πολιτεύματος ib.13;πεπολιτευκὼρ πὰρ ἁμέ Schwyzer 425.5
(Elis, iii/ii B. C.): so in [dialect] Att., θέμενος π. γυναῖκας depositing with.., Pl. R. 465c.3 with Verbs of striking, wounding, etc.,βάλε στῆθος π. μαζόν Il.4.480
, etc.;τὸν δ' ἕτερον.. κληῗδα παρ' ὦμον πλῆξε 5.146
;τύψε κατὰ κληῗδα παρ' αὐχένα 21.117
, cf. 4.525, 8.325, etc.; , cf. 17.310; δησάμενος τελαμῶνι π. σφυρόν ib. 290.4 with Verbs of placing, examining, etc., side by side with..,ὁ ἔλεγχος π. τὸν ἔλεγχον παραβαλλόμενος Pl.Grg. 475e
, cf. Hp.Mi. 369c, Smp. 214c, R. 348a; ;ἄλλα παρ' ἄλλατιθέμενα.. τῶν χρωμάτων Arist.Mete. 375a24
.b Geom., παραβάλλειν π. apply an area to (i. e. along) a finite straight line, Euc.1.44, Archim.Aequil.2.1;π. τὴν δοθεῖσαν αὐτοῦ γραμμὴν παρατείναντα Pl. Men. 87a
; ἡ [εὐθεῖα] παρ' ἣν δύνανται αἱ καταγόμεναι τεταγμένως the line to which are applied the squares of the or dinates, etc., Apollon. Perg.Con.1.11: hence,c Arith., παραβάλλειν τι π. τι divide by.. (v.παραβάλλω A.
VII. 2);μερίζω τι π. τι Dioph.4.33
; ἐπὶ γ π. ί multiply by 3 and divide by 10, PLond.5.1718.2 (vi A. D.).5 Geom., parallel to.., Democr.155, Arist. Top. 158b31, Archim.Sph. Cyl.1.12, al.6 metaph. in Gramm., like, as a parody of.., π. τὸ Σοφόκλειον, π. τὰ ἐν Τεύκρῳ Σοφοκλέους, Sch.Ar.Av. 1240, Nu. 584.b Gramm., of words which differ as compared with other words, π. τὸ τοῦ ἔρωτος ὄνομα σμικρὸν παρηγμένον ἐστίν.. [τὸ ἥρως] Pl.Cra. 398d, cf. 399a, Lg. 654a: hence, derived from.., π. τὸ ἔδαφος, δάπεδον, A.D. Pron.31.16; π. τὸ δρῶ δρᾶμα Sch.A.R.2.624;σύγκειται [τὸ αὐθέντης] π. τὸ εἷναι.. καὶ π. τὸ αὐτός Phryn.PSp.24
B.7 generally, of Comparison, alongside of, compared with, usu. implying superiority,δοκέοντες π. ταῦτα οὐδ' ἂν τοὺς σοφωτάτους ἀνθρώπων Αἰγυπτίους οὐδὲν ἐπεξευρεῖν Hdt.2.160
, cf. 7.20, 103;ἡλίου ἐκλείψεις αἳ πυκνότεραι π. τὰ ἐκ τοῦ πρὶν χρόνου μνημονευόμενα ξυνέβησαν Th.1.23
, cf. 4.6;τῶν ἁπάντων ἀπερίοπτοί εἰσι π. τὸ νικᾶν Id.1.41
;π. τὰ ἄλλα ζῷα ὥσπερ θεοὶ ἄνθρωποι βιοτεύουσι X.Mem.1.4.14
;φαίνεται π. τὸ ἀλγεινὸν ἡδὺ καὶ π. τὸ ἡδὺ ἀλγεινὸν ἡ ἡσυχία Pl.R. 584a
, cf. Phdr. 236d, La. 183c, al.;εὐδαίμων μᾶλλον π. πάντας BCH26.332
([place name] Halae);προετέρει π. πάντας PSI 4.422.34
(iii B. C.): sts. implying inferiority or defect, ἠλάττωσας αὐτὸν βραχύ τι παρ' ἀγγέλους a little lower than the angels, LXX Ps. 8.6; μιᾷ ἡμέρᾳ ὑστεροῦσι π. τὸν ἥλιον lag one day behind the sun, Gem.8.19; so perh. παρ' αὐτόν, ὑπὲρ αὐτόν (has passed the ball?) short of him, beyond him, Antiph.234; μέγα τοι ἡμέρα παρ' ἡμέραν γιγνομένη γνώμην ἐξ ὀργῆς μεταστῆσαι one day compared with another is important.., a day's delay makes a difference, Antipho 5.72; τί γὰρ παρ' ἦμαρ ἡμέρα τέρπειν ἔχει προσθεῖσα κἀναθεῖσα τοῦ γε κατθανεῖν; what joy has one day compared with another to offer, since it only brings us nearer to, or farther from, death (which is neither good nor evil)? S.Aj. 475; ὃς μὲν κρίνει (prefers) ἡμέραν παρ' ἡμέραν, ὃς δὲ κρίνει (approves)πᾶσαν ἡμέραν Ep.Rom.14.5
.8 with Verbs of estimating, to set at so and so much, hence π. = equivalent to.., ταρβῶ μὴ.. θῆται παρ' οὐδὲν τὰς ἐμὰς ἐπιστολάς set at nought, E.IT 732, cf. A. Ag. 229 (lyr.);παρ' οὐδὲν ἄγειν S.Ant.35
; π. μικρὸν ἡγεῖσθαι or ποιεῖσθαί τι hold of small account, Isoc.5.79, D.61.51;παρ' ὀλίγον ποιεῖσθαί τινα X.An.6.6.11
; so with εἶναι, etc., παρ' οὐδέν ἐστι are as nothing, S.OT 983, cf. Ant. 466; ;οὐ π. μέγα ἔσεσθαι τὸ πταῖσμα Arr.An.1.18.6
; so perh. π. σμικρὰ κεχώρηκε have turned out of little account, have amounted to little, Hdt.1.120.b in Accountancy, without a verb, π. τὴν καταλλαγήν on account of κ., PHib.1.100.4 (iii B. C.).9 of correspondence, ὀφείλειν στατῆρα π. στατῆρα stater for stater (one to each of two creditors), BCH50.214 (Thasos, v B. C.);πληγὴν π. πληγὴν ἑκάτερον Ar.Ra. 643
; συνεῖναι ἑκατέρῳ ἡμέραν παρ' ἡμέραν stayed day for day with each, D.59.46; hence of alternation, ποιεῖσθαι ἁγνείας καὶ θυσίας δύο π. δύο, of four priests acting two and two alternately, BGU1198.12 (i B. C.); τοῦ καθημερινοῦ ἢ μίαν π. μίαν (sc. ἡμέραν) [πυρετοῦ] quotidian or tertian fever, ib.956.3 (iii A. D.): sts. without doubling of the Noun, παρ' ἡμέρην, opp. καθ' ἡμέρην, tertian, opp. quotidian, Hp.Aph.1.12; καθ' ἡμέραν, παρ' ἡμέραν, π. δύο, π. τρεῖς every day, every second day, every third (fourth) day, Arr.Epict.2.18.13; π. μίαν every second day, Plb.3.110.4; παρ' ἐνιαυτόν every second year, Plu.Cleom.15; παρ' ἔτος year and year about, Arist.GA 757a7; every second year, Paus.8.15.2; π. μέρος by turns (v. μέρος II. 2);ὁ ἀνὰ μέρος παρ' ἓξ μῆνας ὑπὲρ γῆν τε καὶ ὑπὸ γῆν γινόμενος Ἄδωνις Corn. ND28
; π. μῆνα τρίτον every third month, Arist.HA 582b4, cf. Plu.2.942e; but π. τρία [ἔτεα] prob. every fourth year, IG5(2).422 ([place name] Phigalea), cf. Arr.Epict. l.c.; ἕνα παρ' ἕνα παραλειπτέον every second one, Nicom.Ar.1.18; ἕνα π. δύο ([etym.] τρεῖς) every third (fourth) one, ibid.; παρὰ δ' ἄλλαν ἄλλα μοῖρα διώκει now one now another, E.Heracl. 611.10 precisely at the moment of, παρ' αὐτὰ τἀδικήματα flagrante delicto, D.18.13, 21.26;ἀποδώσω π. τὸν εὔθυνον τὸ καθῆκον IG12.188.31
; π. τοιοῦτον καιρόν, π. τὰς χρείας, D.20.41,46; π. τὰ δεινά in the midst of danger, Plu.Ant.63;π. τὴν πρώτην γένεσιν Jul.Or.1.10b
; π. τὴν πρώτην (sc. ἐπίθεσιν) at the first attack, Hld.9.2;π. γε τὴν πρώτην ὁρμήν Ael.NA14.10
.b distributively, whether of Time, π. τὰ ἑβδομήκοντα ἔτεα in each complete period of seventy years, Hdt.1.32;ἐν ταῖς ὁδοιπορίαις π. στάδια διακόσια.. τοῖς ἑκατὸν σταδίοις διήνεγκαν ἀλλήλων X.Oec.20.18
; πὰρ Ϝέτος each year, every year, Tab.Heracl. 1.101;π. τὸν ἐνιαυτὸν ἕκαστον IG12(7).5.14
([place name] Amorgos); παρ' ἆμάρ τε καὶ νύκτα day and night, B.Fr.7; or more generally, πὰρ τὰν ἐλαίαν in respect of each olive plant, Tab.Heracl.1.122; παρ' ἡμέραν αἱ ἀμίαι πολὺ ἐπιδήλως αὐξάνονται from day to day, per day, Arist.HA 571a21;τὸ παρ' ἑκάστην βάσιν γινόμενον μικρὸν πολὺ γίνεται π. πολλάς Id.Pr. 881b26
;ἡ παρ' ἡμέραν χάρις D.8.70
;τὸ παρ' ἑκάστην ἡμέραν ἡδύ Pl. Lg. 705a
.c παρ' ἆμαρ on (this) day, to-day, τὸ μὲν πὰρ ἆμαρ, τὸ δέ .. to-day and to-morrow, Pi.P.11.63; but παρ' ἦμαρ to-morrow, S. OC 1455 (lyr.).d throughout a period of time,π. τὴν ζόην Hdt. 7.46
;π. τὸν βίον ἅπαντα Pl.Lg. 733a
;π. πάντα τὸν χρόνον D.18.10
; also more loosely, during, π. τὴν πόσιν while they were drinking, Hdt.2.121.δ; π. τὸν πότον Aeschin.2.156
;π. τὴν κύλικα Plu.Ant.24
; π. δεῖπνον or π. τὸ δεῖπνον, Id.2.737a,674f.II along,ὄνος παρ' ἄρουραν ἰών Il.11.558
;βῆ δὲ θέειν π. τεῖχος 12.352
;π. ῥόον Ὠκεανοῖο ᾔομεν Od. 11.21
;ἔπλεον π. τὴν ἤπειρον Hdt.7.193
;π. πᾶσαν τὴν ὁδόν Isoc.4.148
; ὀρθὴν παρ' οἶμον.. τύμβον κατόψει straight along the road, E.Alc. 835;παρ' ὅλην τὴν φάραγγα Plb.10.30.3
; παρ' αὐτὴν τὴν χαράδραν παραπορευομένων ib.9; for παραβάλλειν π., v. supr. c. 1.4b.2 strictly according to, without deviating from,εἶμι π. στάθμην ὀρθὴν ὁδόν Thgn. 945
, cf. S.Fr.474.5; ὠμοί τε δούλοις πάντα καὶ π. στάθμην, i.e. too strict, A.Ag. 1045; π. τὸν λόγον ὃν ἀποφέρουσιν.. ἐπιδείξω I will prove to you strictly according to the accounts which they themselves submit, D.27.34.III past, beyond,παρὰ σκοπιὴν καὶ ἐρινεὸν ἠνεμόεντα.. ἐσσεύοντο Il.22.145
, cf. Od.3.172, 24.12;βῆ δὲ π. Κρουνούς h.Ap. 425
; π. τὴν Βαβυλῶνα παριέναι pass by Babylon, X.Cyr.5.2.29; παρ' αὐτὴν τὴν χύτραν ἄκραν ὁρῶντες looking over the edge of.., Ar.Av. 390.2 metaph., over and above, in addition to,οὐκ ἔστι π. ταῦτ' ἄλλα Id.Nu. 698
;π. ταῦτα πάντα ἕτερόν τι Pl.Phd. 74a
, cf.R. 337d, D.18.139, X.HG 1.5.5; ἑκὼν ἐπόνει π. τοὺς ἄλλους more than the others, Id.Ages.5.3, cf. Mem.4.4.1, Oec.20.16;ἃ τῷ ῥαψῳδῷ προσήκει καὶ σκοπεῖσθαι καὶ διακρίνειν π. τοὺς ἄλλους ἀνθρώπους Pl. Ion 539e
.3 metaph., in excess over, πὰρ δύναμιν beyond one's strength, Il.13.787, cf. Th.1.70, Hyp.Lyc.16, Arist.Rh.Al. 1423b29;π. τὴν δ. Id.Po. 1451b38
.4 metaph., in transgression or violation of,π. μοῖραν Od.14.509
;π. μοῖραν Δίος Alc.Supp. 14.10
; παρ' αἶσαν, παρὰ δίκαν, Pi.P.8.13, O.2.16, etc.;π. τὸ δίκαιον Th.5.90
, etc.; π. τὰς σπονδάς, τὸν νόμον, Id.1.67, X.HG1.7.14;π. φύσιν Th.6.17
, cf. Pl.Lg. 747b; π. τὴν στήλην prob. in IG12.45.20; π. καιρόν out of season, Pi.O.8.24, etc.; π. γνώμαν ib.12.10, cf. A.Supp. 454; π. δόξαν, π. τὸ δοκοῦν ἡμῖν, π. λόγον, Th.3.93, 1.84, Plb.2.38.5; παρ' ἐλπίδα or ἐλπίδας, A.Ag. 899, S.Ant. 392, etc.; πὰρ μέλος out of tune, Pi.N.7.69;π. τὴν ἀξίαν Th.7.77
, etc.; π. τὸ εἰωθός, τὸ καθεστηκός, Id.4.17, 1.98.5 π. τοσοῦτον ἦλθε κινδύνου, = παρῆλθε τοσοῦτον κινδύνου, passed over so much ground within the sphere of danger, i.e. incurred such imminent peril, Id.3.49, cf. 7.2; in such phrases the tmesis was forgotten, and the acc. came to be governed by παρά, which thus came to mean 'by such and such a margin', ' with so much to spare', ἐνίκησαν π. πολύ, ἡσσηθέντες π. πολύ, Id.1.29, 2.89, cf. Pl. Ap. 36a; παρὰ δ' ὀλίγον ἀπέφυγες only just, E.IT 870 (lyr.); ; δεινότατον π. πολύ by far, Ar.Pl. 445; παρ' ὅσον quatenus, Luc.Nec.17, etc.; π. δύο ψήφους ἀπέφυγε by two votes, Hyp.Eux.28, cf. D.23.205;π. τέτταρας ψήφους μετέσχε τῆς πόλεως Is.3.37
; π. τοσοῦτον ἐγένετο αὐτῷ μὴ περιπεσεῖν by so much (= little) he missed falling in with.., Th.8.33; π. πέντε ναῦς πλέον ἀνδρὶ ἑκάστῳ ἢ τρεῖς ὀβολοὶ ὡμολογήθησαν ib.29; οὐ π. μικρὸν ἐποίησαν they made no little difference, Isoc.4.59.b in phrases like π. τοσοῦτον ἦλθε κινδύνου, τοσοῦτον was sts. understood of the interval from danger, etc., and παρά came to mean 'by so much short of' (τὸ π. μικρὸν ὥσπερ οὐδὲν ἀπέχειν δοκεῖ Arist.Ph. 197a29
), within such and such a distance of, so near to, τὴν Ἠϊόνα π. νύκτα ἐγένετο (sc. αὐτῷ) λαβεῖν he was within one night of taking E., Th.4.106; π. μικρὸν ἦλθον ἀποθανεῖν I came within a little of.., Isoc. 19.22, cf. Plb.1.43.7, Plu. Caes. 39; παρ' ἐλάχιστον ἦλθε.. ἀφελέσθαι was within an ace of taking away, Th.8.76; παρ' οὐδὲν μὲν ἦλθον ἀποκτεῖναι (were within a mere nothing, within an ace of killing him),ἐξεκήρυξαν δ' ἐκ πόλεως Aeschin. 3.258
, cf. Plu.Pyrrh. 14, Alex.62; π. τοσοῦτον ἦλθε διαφυγεῖν so near he came to escaping, Luc.Cat.4; ;παρ' οὐδὲν ἐλθόντες τοῦ ἀποβαλεῖν Plb.1.45.14
, cf. 2.55.4, D.S.17.42: hence without ἐγένετο or ἐλθεῖν, π. μίαν μονάδα (less) by one, i.e. less one, Nicom.Ar.1.8; τεσσαράκοντα π. μίαν, = 39, 2 Ep.Cor.11.24; παρ' ἕνα τοσοῦτοι the same number less one, Plu. Publ.9; σύ μοι παρ' ἕνα ἥκεις ἄγων you have brought me one too few, Luc.Cat.4;δύναται π. δύο συλλαβὰς εἶναι τὸ καταληκτόν Heph.4.2
; τὰ ὁλοκόττινα ηὑρέθησαν π. ἑπτὰ κεράτια seven carats short, PMasp.70.2 (vi A. D.); πάντες παρ' ἕνα, πάντες παρ' ὀλίγους, all save one (a few), Plu.Cat.Mi.20, Ant.5;ἔτη δύο π. ἡμέρας δύο IG5(1).801
([place name] Laconia); of one Μάρκος, θηρίον εἶ π. γράμμα you are a bear ([etym.] ἄρκος) all but a letter, AP11.231 (Ammian.); ὡς π. τι καὶ τὰς ὄψεις ἀφανίσαι so that he all but (lit. less something) lost his sight, Vett.Val.228.6; π. τι βυθίζεσθαι v.l. in Ev.Luc.5.7; τὸ π. τοῦτο the figure less that, i.e. the remainder or difference, PTeb.99.10 (ii B. C.), cf. POxy.264.4 (i A. D.), PAmh.2.148.5 (v A. D.); hence of any difference whether of excess or defect, οὐδὲν π. τοῦτο ποιούμενοι τοὺς.. Λευκανούς τε καὶ τοὺς.. Σαυνίτας making no difference between.., Str.6.1.3, cf. 14.5.11, Plu.2.24c.6 hence of the margin by which anything increases or decreases, and so of the cause according to which anything comes into existence or varies,τὸ εὖ π. μικρὸν διὰ πολλῶν ἀριθμῶν γίνεται Polyclit.2
(cf. μικρός III. 5 c); διαφέρει π. τὰς τῶν παθημάτων ἐναντιώσεις according to.., Arist.HA 486b5;μεταπίπτει π. τὰ κλίματα Gem. 5.29
, cf. 11.5, al.; π. τὰ πράγματα cj. in Apollod.Car.11.7 more generally of the margin by which an event occurs, i.e. of the necessary and sufficient cause or motive (τὸ μὴ π. τοῦτο γίνεσθαι τότε λέγομεν, ὅταν ἀναιρεθέντος τούτου μηδὲν ἧττον περαίνηται ὁ συλλογισμός Arist.APr. 65b6
, cf. 48a24, al.), κεινὰν π. δίαιταν just for the sake of unsatisfying food, Pi.O.2.65; ἕκαστος οὐ π. τὴν ἑαυτοῦ ἀμέλειαν οἴεται βλάψειν each thinks that his own negligence will not suffice to cause injury, Th.1.141, cf. Isoc.3.48; π. τὴν αὑτοῦ ἁμαρτίαν all through his own fault, Antipho 3.4.5, cf. Isoc.6.52, D.4.11, 18.232; πολλὰ.. ἐστιν αἴτια τούτων, καὶ οὐ παρ' ἓν οὐδὲ δύ' εἰς τοῦτο τὰ πράγματ' ἀφῖκται not from one or two causes only, Id.9.2; οὐ π. τοῦτο οὐκ ἔστι it does not follow that it is not.., 1 Ep.Cor.12.15; π. τὸ τὴν ἀρίθμησιν ποιήσασθαι ἐξ ἑτοίμου τοὺς ἐργώνας οὐκ ὀλίγα χρήματα περιεποίησε τῇ πόλει by the simple fact of prompt payment, IPE12.32B35 (Olbia, iii B. C.); , cf. Plb.3.103.2, 18.28.6, al.; οὐδεὶς παρ' ἑαυτόν ἐστι βασιλεύς thanks to himself alone, Aristeas 224;παρ' αὑτὸν ἀτυχεῖ Arr.Epict.3.24.2
, cf. Phld.Rh.2.16 S.;παρ' ἡμᾶς ἡ τῶν ἀγαθῶν ἀπόστασις Hierocl. in CA25p.477M.
; εἶναι π. τοῦτο σωτηρίαν τε πόλει καὶ τοὐναντίον, i.e. on this depends.., Pl.Lg. 715d, cf. X.Eq.Mag.1.5, D.C.Fr.36.5;π. μίαν ἡμέραν καὶ ἓν πρᾶγμα καὶ ἀπόλλυται προκοπὴ καὶ σῴζεται Epict.Ench.51.2
; π. τὸ Ἕλληνά με εἶναι just because I am a Greek, UPZ7.13 (ii B. C.);π. τὸ ἀγαπᾶν αὐτὸν αὐτήν LXX Ge.29.20
, cf. Ex.14.11; later more loosely, because of.., Phld.Rh.1.158 S., Gem.6.24, etc.; οὐδὲν π. σὲ γέγονε it is no fault of yours, PRyl.243.6 (ii A. D.), cf. POxy.1420.7 (ii A. D.).8 of a limit of possibility,εἴπερ ἐνεδέχετο π. τοὺς παρόντας καιρούς D.18.239
; πεῖσαι τό γε παρ' αὑτόν to persuade (the judges) so far as in you lies, Arr.Epict.2.2.20; οἴμωζε παρ' ἐμέ as far as I am concerned, for all I care, Ar.Av. 846.D POSITION: παρά may follow its Subst. in all three cases, but then becomes by anastrophe πάρα: when the ult. is elided, the practice varies,τῇσι παρ' Il.18.400
; but Ἡφαίστοιο πάρ' ib. 191.F πάρα (with anastrophe) stands for πάρεστι and πάρεισι, Il.1.174, Hes.Op. 454, A.Pers. 167, Hdt.1.42, al., S.El. 285, Ar.Ach. 862, etc.G IN COMPOS.,I alongside of, beside, of rest, παράκειμαι, παράλληλοι, παρέζομαι, πάρειμι (εἰμί), παρίστημι; of motion, παραπλέω, πάρειμι ([etym.] εἶμι).II to the side of, to, παραδίδωμι, παρέχω.IV metaph.,2 of comparison, as in παραβάλλω, παρατίθημι.3 of alteration or change, as in παραλλάσσω, παραπείθω, παραπλάσσω, παρατεκταίνω, παραυδάω, παράφημι.4 of a side-issue, παραπόλλυμι. (Cogn. with Goth. faúr 'along', Lat. por-.) -
57 προήκω
A to have gone before, be the first,ἀξιώσει Th.2.34
;χρήμασι X.HG7.1.23
;χρόνῳ τῶν ἄλλων S.E.M.9.1
; τοῖς χρόνοις ib.1.204.2 to have advanced,π. ἐς βαθὺ τῆς ἡλικίας Ar.Nu. 513
;τὴν ἡλικίαν LXX 4 Ma.5.4
;ἡλικίᾳ D.C.58.27
;καθ' ἡλικίαν Plu.Alc.13
; also,ἔχειν ἡλικίαν πλέον προήκουσαν Arist.Pol. 1336b18
(s.v.l.); [ ὁρῶ] τὰ πράγματ' εἰς τοῦτο προήκοντα have come to this pass, D.3.1; of Time,τῆς ἡμέρας προηκούσης Plu.Brut.15
; also ἐπὶ προηκούσῃ τῇ πραγματείᾳ as my work proceeds, Gal.2.573. -
58 μείων
Grammatical information: n.Meaning: μεῖον `smaller' (Il., Hp., X., Dor., Arc.; cf. Seiler Steigerungsformen 115f.), also μειότερος (A. R., Arat.), superl. μεῖστος `least' (Lokr. Va, Hdn., H.).Compounds: As 1. member e.g. in μειον-εκτέω `draw the shorter, be in disadvantage' with - εξία (X.), from μεῖον ἔχειν after πλεον-έκτης, - εκτέω, - εξία (Fraenkel Nom. ag. 1, 166).Derivatives: Derivv. (analogical after the ο-stems [Schwyzer 731 f.], not with Egli Heteroklisie 77 from a secondary ο-stem μεῖο-ν): 1. μειότης f. `minority' (A.D., Vett.Val.); 2. μειόομαι, - όω `become smaller, be inferior, make smaller' (Hp., X., Arist.) with μεί-ωσις `lessening' (Hp., Arist.), - ωμα `lessening of wealth' = `penalty' (X. An. 5, 8, 1), - ώτης m. `who makes smaller' (Paul. Al.), - ωτικός `decreasing' (hell.).Etymology: Primary comparative from a verb `lessen' in Skt. minā́ti `lessen, damage', mī́yate `become less, dwindle'; cf. the opposite πλείων, πλέων, πλεῖστος (s. πολύς). The judgement of the general - ει- is uncertain. -- Myc. meujo, mewijo, appar. = μείων, cannot be combined with this explanation, but might find support in Toch. B maiwe `small, young' (from *meiu̯o-, *moiu̯o-; Duchesne-Guillemin BSL 41, 157); but the u̯o-suffix (older u-stem?) belongs only to the positive. -- Diff. on μείων Osthoff. MU 6, 303ff.: from *μείνων to ἀ-μείνων (s.v.) with loss of the - ν- after πλείων (? improbable). Cf. μινύθω.Page in Frisk: 2,197-198Greek-English etymological dictionary (Ελληνικά-Αγγλικά ετυμολογική λεξικό) > μείων
См. также в других словарях:
ει — (I) εἰ (Α) Ι. 1. μόριο που χρησιμοποιείται ως επιφώνημα με προστακτική ή έγκλιση επιθυμίας για να δηλώσει προτροπή («εἰ δὲ σὺ μὲν ἄκουσον», Ιλ. Ι) 2. σε ευχές με ευκτική 3. συνήθως ακολουθείται από το γαρ («αἴ γὰρ δὴ οὕτως εἴη», Ιλ. Δ) 4. σε… … Dictionary of Greek
έχω — (I) (ΑΜ ἔχω) 1. κρατώ κάτι στα χέρια μου, είμαι ο κάτοχος (κύριος, ιδιοκτήτης) ενός πράγματος («έχει σπίτια και κτήματα») 2. (για προσωπική κράτηση) κρατώ, φυλάω («τόν έχουν μέσα» ή «τόν έχουν στη φυλακή») 3. (για δήλωση συγγενικού δεσμού ή άλλης … Dictionary of Greek
έως — Γένος πτηνών της οικογένειας των ψιττακιδών. Πρόκειται για μικρούς παπαγάλους με χρώμα πορτοκαλί ή ανοιχτό κόκκινο. Το ράμφος τους είναι γαμψό και μυτερό και το πάνω σαγόνι τους κινητό. Στα πόδια τους έχουν δύο δάχτυλα εμπρός και δύο πίσω και για … Dictionary of Greek
προήκω — Α [ἥκω] 1. είμαι ανώτερος, υπερέχω («γένει τε οὐδενὸς ἐνδεὴς χρήμασί τε προήκων», Ξεν.) 2. έχω προχωρήσει, έχω φθάσει («ἔχειν ἡλικίαν πλέον προήκουσαν», Αριστοτ.) 3. έχω εξέλθει («τοῡ δωματίου προήκων», Ηλιόδ.) 4. απλώνομαι πέρα από κάτι,… … Dictionary of Greek
προσεκθρώσκω — Α κάνω κάποιον ή κάτι να εκπηδήσει επί πλέον («υἱὸν ἔχειν βουλόμενος καὶ τὸ τῶν γυναικῶν γένος μισῶν, πέτρᾳ τινὶ προσεξέθορεν», Πλούτ.). [ΕΤΥΜΟΛ. < προσ * + ἐκθρῴσκω «πηδώ, εξορμώ»] … Dictionary of Greek
προσεκτής — και προσέκτης, ὁ, ΜΑ αυτός που ανήκει σε κάποιον («φροντίδα τῶν ὑπὲρ γῆς αὐτῷ κατὰ τὸ γένος προσεκτῶν ἔχειν», Γρηγ. Ναζ.). [ΕΤΥΜΟΛ. < προσ * + εκτης (< ἔχω), πρβλ. πλεον έκτης] … Dictionary of Greek