-
1 ουδαμοι
-
2 ουδαμοί
-
3 οὐδαμοῖ
-
4 ουδαμοί
-
5 οὐδαμοί
-
6 οὐδαμοῖ
Greek-English dictionary (Αγγλικά Ελληνικά-λεξικό) > οὐδαμοῖ
-
7 θεωρέω
θεωρέω, ein ϑεωρός sein, Zuschauer bei den öffentlichen Spielen u. Festen sein, als Zuschauer zu einem Feste hinziehen, bes. als Abgesandter des Staates, s. ϑεωρός; τὰ Ὀλύμπια ϑεωρεῖν Her. 1, 59. 8, 26; σ ύν τε γὰρ γυναιξὶ καὶ παισὶν ἐϑεώρουν, ὥςπερ νῠν ἐς τὰ Ἐφέσια Ἴωνες, sie zogen mit Frau u. Kind zu den Festspielen, Thuc. 3, 104; allgemein, περὶ μὲν τῶν ἱερῶν τῶν κοινῶν, ϑύειν καὶ ἰέναι καὶ μαντεύεσϑαι καὶ ϑεωρεῖν 5, 18, wo der Schol. ϑεωροὺς πέμπειν erkl.; ἐϑεώρο υν εἰς τὰ Ἴσϑμια 8, 10; ἐγὼ δὲ τεϑεώρηκα πώπ οτ' οὐδαμοῖ, πλὴν εἰς Πάρον Ar. Vesp. 1188, so auch ἀγῶνα, Xen. An. 1, 2, 10. vgl. 5. 3, 8; absolut, nach Delphi zum Orakel gehen, Plat. Ep. III, 315 b; ἐς Ὀλυμπίαν Luc. Tim. 50. – Uebh. ansehen, schauen, betrachten; ἦ ϑεωρήσων τύχας ἐμὰς ἀφῖξαι; Aesch. Prom. 302 (sonst nicht bei Tragg., denn ϑεωρήσασα τοὐμὸν ὄμμα Soph. O. C. 1086 ist zw. L. u. schwierige Verbindung, s. Herm.); στρατιώτας, mustern, Xen. An. 1, 2, 16 Hell. 4, 5, 6 u. oft; in Prosa von Plat. an sehr gewöhnlich, auch auf geistiges Beschauen übertr., betrachten, erwägen; ϑεωρεῖν τὰ περὶ τὸν πόλεμ ον Rep. V, 467 c; πολλοὺς καὶ καλοὺς λόγους Conv. 210 d; καὶ σκοποῦμαι Phaed. 99, d; auch pass., τὸ ὑπὸ τῆς τοῠ διαλέγεσϑαι ἐπιστήμης τοῦ ὄντος τε καὶ νοητοῦ ϑεωρούμενον Rep. VI, 511 e; neben λογίζομαι Dem. 1, 12; öfter bei den Rednern u. Folgdn; ἡ σοφία ϑεωρεῖ οὐδέν Arist. Eth. 6, 12; ϑεωρήσεται ist pass., S. Emp. adv. gramm. 70, der ϑεωρεῖσϑαι oft (wie das lat. videri) fast für εἶναι braucht, z. B. ὃ πάλιν τῶν ἀπόρων ϑεωρεῖται adv. geom. 48, was sin Folge der Untersuchung) gehört.
-
8 οὐδ-αμός
-
9 ἁμός [2]
-
10 ὅτι
ὅτι, ep. ὅττι, eigtl. neutr. von ὅςτις, also = ὅ, τι (s. oben), wie das lat. quod und unser daß zur Conjunction geworden; – 1) den Uebergang zeigen Verbindungen, wo es sich als Erklärungssatz an ein vorausgegangenes Demonstrativum anschließt, τόδε κέρδιον ἔπλετο, ὅττι πάροιϑε ὑπόειξεν, Il. 15, 226; ἀλγύνομαι τοῦτ' αὔτ' ὅτι ζῶ σὺν πολλοῖς κακοῖς, Soph. Phil. 1011, was ursprünglich heißt: ich empfinde Schmerz über das, was ich lebe, d. i. darüber, daß ich lebe; Plat. ἴσϑι τοῦτο, ὅτι οὐχ ἑκὼν ἐξαμαρτάνω, Gorg. 488 a; vgl. noch τίνα δὴ μῆτιν ἐρέσσων, ὅτι σύγκλητον τήνδε γερόντων προὔϑετο λέσχην, Soph. Ant. 159, was für einen Plan, daß er nämlich zusammenrief; ποῖον πάϑος δείσαντες, ὅτι σφ' ἀνάγκη τῇδε πληγῆναι χϑονί, O. C. 611. – Zuweilen scheint es für ὥςτε zu stehen, τίπτε τοι ὧδε Ποσειδάων ὠδύσατο, ὅτι τοι κακὰ πολλὰ φυτεύει, Od. 5, 340, wo es aber auch nur erklärend zu fassen, was zürnet er dir so, nämlich daß er dir Leiden bereitet; vgl. νῦν γε πολὺ προβέβηκας ἁπάντων σῷ ϑάρσει, ὅτ' ἐμὸν – ἔγχος ἔμεινας, Il. 6, 125; τί νύ σε Πρίαμος Πριάμοιό τε παῖδες τόσσα κακὰ ῥέζουσιν, ὅτ' ἀσπερχὲς μενεαίνεις, 4, 31. – Vgl. noch Vrbdgn, wie τὸ δὲ ἔσχατον πάντων, ὅτι ϑόρυβον παρέχει, Plat. Phaed. 66 d; τὸ δὲ μέγιστον τῶν εἰρημένων, ὅτι συμβαίνει, das Wichtigste ist das, daß es sich trifft, Isocr. 5, 136. – So bes. im Anfange eines Satzes, wie das lat. qu od, was das anbetrifft, τὰ μὲν ἄλλα ὀρϑῶς ἤκουσας, ὅτι δὲ καὶ ἐμὲ οἴει εἰπεῖν τοῦτο παρήκουσας, was aber das anbetrifft, daß du meinst –, so hast du dich verhört, Plat. Prot. 330 e; Phaed. 115 d. – Dahin gehört auch ἆρά τί σοι δοκεῖ ἀδικῶν ἄνϑρωπος σωφρονεῖν, ὅτι ἀδικεῖ, Plat. Prot. 333 b, darin, daß, oder insoferner Unrecht thut. – Dah. bedeutet es – 2) den Grund, der auch als ein Erklärungssatz zu einem entweder ausdrücklich hinzugesetzten (τούτῳ, διὰ τοῦτο), oder gew. ausgelassenen Demonstrativum aufgefaßt werden kann (vgl. bes. διότι), deshalb, weil, darum daß, darüber daß, Hom. und Folgende; c. indic., χωόμενος, ὅτ' ἄριστον Ἀχαιῶν οὐδὲν ἔτισας, Il. 1, 244, über das zürnend (τούτῳ od. ἐπὶ τούτῳ), daß du den besten der Achäer gar nicht ehrtest; κυδιόων, ὅτι πᾶσι μετέπρεπεν ἡρώεσσιν, 2, 579, öfter; auch ὅτι ῥα, ὅτι δή; dem τοὔνεκα entsprechend, Od. 23, 1151 κῦδος διδόντων Τυνδαριδᾶν, ὅτι πλείσταισι βροτῶν ξεινίαις αὐτοὺς ἐποίχονται τραπέζαις, da die Tyndariden Ruhm ihnen verleihen, deswegen, weil sie, Pind. Ol. 3, 39, vgl. 1, 60 P. 2, 31; στέρ γω δ' ὄμματα Πειϑοῦς, ὅτι μοι γλῶσσαν καὶ στόμ' ἐπωπᾷ, Aesch. Eum. 971; Prom. 903; Soph. El. 1059; ὅσοι οἴονται τῇ ἀληϑείᾳ πολιτικοὶ εἶναι, ὅτι ἐπαινοῦνται ὑπὸ τῶν πολλῶν, Plat. Rep. IV, 426 d; ἆρα τὸ ὅσιον, ὅτι ὅσιόν ἐστι, φιλεῖται ὑπὸ τῶν ϑεῶν, ἢ ὅτι φιλεῖται ὅσιόν ἐστιν; Euthyphr. 9 e; Folgende. Der indicat. bleibt in indirecter Rede, ἔλεξεν, ὅτι οὗτος μὲν διὰ ταῦτα οὐ φαίη εἰδέναι, ὅ τι αὐτῷ τυγχάνει ϑυγατὴρ ἐκεῖ ἐκδεδομένη, Xen. An. 4, 1, 24, vgl. 2, 3, 19. – In Stellen, wie Il. 16, 35, γλαυκὴ δέ σε τίκτε ϑάλασσα πέτραι τ' ἠλίβατοι, ὅτι τοι νόος ἐστὶν ἀπηνής, scheint es elliptisch zu stehen, denn vollständig müßte der Satz etwa heißen: ich bebaupte, daß dich das Meer oder Felsen geboren, weil dein Sinn hart ist, einfacher wird es aber hier wie ἐπεί u. ä. durch denn übersetzt: dich gebaren die Felsen, denn dein Sinn ist hart, vgl. 23, 484 Od. 22, 36. Aber ὄφρ' εὖ εἰδῇς ὅσσον φερτέρη εἴμ', ὅτι μοι μένος ἀντιφερίζεις, Il. 21, 488, ist eigtl. = in Beziehung darauf, daß du dich mir an Kraft gleichstellst, wofür wir sagen können »da du dich doch mir gleichstellst«. – Auch in der Vrbdg ὅτι τί; warum? fehlt das Verbum, welches sich aus dem Zusammenhange leicht ergänzen läßt, ὅτι δὴ τί γε; Plat. Charmid. 161 c, worauf folgt ὅτι οὐ δή που ἐνόει; vgl. ὅτι δὴ τί μάλιστα Rep. I, 343 a. – 3) Am häufigsten ist ὅτι der Ausdruck eines Objectsatzes, nach den Verb. des Wahrnehmens, Erkennens, Wissens, Sagens u. ä., statt des acc. c. inf., und selbstständiger als dieser das Wahrgenommene hinstellend, da ß; mit dem indicat., οἶδα γάρ, ὅττι κακοὶ μὲν ἀποίχονται πολέμοιο, Il. 11, 408, öfter; so Pind. Ol. 2, 63 N. 4, 43; Tragg. u. in Prosa; nach γιγνώσκω, οἶδα, Aesch. Prom. 104. 186; οἶδ' ὅτι νοσεῖτε πάντες, Soph. O. R. 59; ἴσϑ' ὅτι ἄνους μὲν ἔρχει, Ant. 98; nach χαίρω, διαγγέλλω, Pind. N. 5, 3. 45; σημαίνει ὅτι – ἔστι, Soph. O. C. 321; – mit dem opt. pot., γιγνώσκων ὅτι οὐδεὶς ἂν ἐμπέσοι ζῆλος, 945. – Auch in indirecter Rede steht nicht selten der ind., wenn ein bestimmtes Faktum angegeben wird. ἔλεγον, ὅτι Κῠρος τέϑνηκεν, Xen. An. 2, 1, 3; λέγει, ὅτι ἄξει αὐτούς, 4, 7, 20; ὑποψία ἦν, ὅτι ἄγει πρὸς βασιλέα, 1, 3, 21; ἐπυνϑάνετο, ὅτι αἱ νῆες ἤδη εἰσίν, Thuc. 4, 3; ἐδήλουν οὐδέν, ὅτι ἴσασιν, 4, 68; – c. optat. nach einem Präteritum, wenn die Meinung eines Andern angeführt wird, zum bestimmteren Ausdruck der indirecten Rede, ἀγγεῖλαι, ὅτι φάρμακον πιὼν ἀποϑάνοι, daß er gestorben sei, Plat. Phaed. 57 b; ἧκεν ἄγγελος λέγων, ὅτι λελοιπὼς εἴη τὰ ἄκρα, Xen. An. 1, 2, 21; ἤκουσα, ὅτι Περικλῆς πολλὰς ἐπῳδὰς ἐπίσταιτο, Mem. 2, 6, 13, d. h. ich hörte von Anderen, daß Perikles nach ihrer Meinung verstehe, während ἐπίσταται das einfache Faktum, daß er versteht, ausdrücken würde. – Zu bemerken ist hierbei eine Umstellung sowohl des Subjects, wie ἤκουσα τοὺς ναύτας, ὅτι σοι πάντες εἶεν οἱ νεναυστοληκότες, Soph. Phil. 544, als der Satzglieder, εἶπεν, εἰ αὐτῷ δοίη ἱππέας χιλίους, ὅτι κατακάνοι, Xen. An. 1, 6, 2, wo der Bedingungssatz nach ὅτι stehen sollte, da er zu der indirecten Rede gehört, vgl. 7, 1, 36; daher findet sich in diesem Falle auch ein doppeltes ὅτι, λέγουσιν, ὅτι, εἰ μὴ ἐκποριοῦσι τῇ στρατιᾷ μισϑόν –, ὅτι κινδυνεύσει, 5, 6, 19. – Aus dem so häufigen Gebrauche des indicat. in indirecter Rede ist es herzuleiten, daß oft nach ὅτι die unveränderten Worte der directen Rede folgen, so daß ὅτι reines Formwort ist, welches nur den Anfang der Rede bezeichnet, wie wir im Schreiben ein Kolon machen, καὶ ἐγὼ εἶπον, ὅτι Ἡ αὐτή μοι ἀρχή ἐστιν, Plat. Prot. 317 e; Crit. 431 a; ἵνα μὴ εἴπω, ὅτι 'Ἀλλ' ἀφελόμενος ούχ ἕξει –, Gorg. 521 b; Thuc. 1, 139. 4, 92; λέγει, ὅτι Ἀνδοκίδη, ὁρᾷς, Andoc. 1, 49; ὁ δ' ἀπεκρίνατο, ὅτι οὐδ' εἰ γενοίμην, σοί γ' ἂν ἔτι δόξαιμι, Xen. An. 1, 6, 8; εἶπεν, ὅτι αὐτός εἰμι, ὃν ζητεῖς, 2, 4, 16; Sp., wie Pol. 1, 80, 9. 3, 85, 8 u. öfter, woraus zu erklären ist ὡς γὰρ ἐγὼ ἤκουσά τινος, ὅτι Κλέανδρος μέλλει ἥξειν, Xen. An. 6, 2, 18, wie ich hörte, wird Kleander kommen, was man gewöhnlich aus der Vermischung zweier Constructionen, ὡς ἤκουσα, μέλλει u. ἤκουσα, ὅτι μέλλει, erklärt. – Auf ähnliche Weise steht ὅτι pleonastisch beim acc. c. inf., auch gewissermaßen nur den Anfang der indirecten Rede bezeichnend, welche Verbindungen immer für uns etwas Hartes, Anakoluthisches haben und auch durch die Vermischung zweier verschiedener Constructionen erklärt zu werden pflegen, εἶπον ὅτι πρῶτον ἐμὲ χρῆναι πειραϑῆναι κατ' ἐμαυτόν, ich sagte, zuerst muß ich den Versuch für mich machen, Plat. Legg. X, 892 d, vgl. Phaed. 63 c, wo man noch leicht aus dem Vorigen ἐλπίζω ergänzen kann; Charmid. 164 d; ἀκούω γάρ, ὅτι καὶ συνϑηρευτάς τινας τῶν παίδων σοι γενέσϑαι αὐτοῦ, Xen. Cyr. 2, 4, 15; 7, 4, 7 u. Sp., vgl. Lob. Phryn. 772. So auch mit dem partic., γνούς, ὅτι, εἰ καὶ ἐνδώσουσι, διαφϑαρησομένους αὐτούς, Thuc. 4, 37; αἰσϑάνομαί σου, ὅτι – οὐ δυναμένου ἀντιλέγειν, Plat. Gorg. 481 d. – Aus der häufigen Verbindung ἴσϑ' ὅτι hat sich der parenthetische Gebrauch dieser Formel gebildet, ἀλλὰ οὐ τόνδ' Ὄλυμπον, ἴσϑ' ὅτι, χαίρων ἐπὶ ψόγοισι δεννάσει ἐμέ, Soph. Ant. 754, vgl. 276; εὖ ἴσϑ' ὅτι, Plat. Theaet. 149 a, das wisse wohl; τίς ἡγεμών μοι ποδὸς ὁμαρτήσει τυφλοῠ; ἥδ' ἡ ϑανοῠσα; ζῶσά γ' ἂν σάφ' οἶδ' ὅτι, Eur. Phoen. 1617, was vollständig heißen müßte εἰ ἔζη, σάφ' οἶδ' ὅτι ὡμάρτει ἄν; Ar. μονώτατος γὰρ εἶ σὺ πάντων αἴτιος – εὖ ἴσϑ' ὅτι, am Ende des Satzes, Plut. 183 (mehr Beispiele s. unter ΕΙΛΩ, οἶδα a. E.). – Eben so steht Plat. Gorg. 475 d οὐκοῠν κακῷ ὑπερβάλλον τὸ ἀδικεῖν κάκιον ἂν εἴη τοῦ ἀδικεῖσϑαι; Antwort δῆλον δὴ ὅτι, wozu man aus der Frage κάκιον ἂν εἴη ergänzen kann, allerdings (vgl. oben δηλονότι). – 4) ὅτι μ ή, gew. nach einer vorangegangenen Verneinung, eigtl. in Beziehung darauf, daß nicht, wie εἰ μή gebraucht, außer daß, wo nicht, οὐδαμοὶ – ὅτι μὴ Χῖοι μοῠνοι, Her. 1, 18; ὅτι γὰρ μὴ Ἀϑῆναι, ἦν οὐδὲν ἄλλο πόλισμα λόγιμον, 1, 143; οὐδεὶς ἀν ϑρώπων ὅτι μὴ γυνὴ μούνη, 1, 181; 2, 13 u. öfter; οὐ γὰρ ἦν κρήνη, ὅτι μὴ μία ἐν αὐτῇ τῇ ἀκροπόλει, Thuc. 4, 26; ἐὰν τῷ σώματι μὴ κοινωνῶμεν, ὅτι μὴ πᾶσα ἀνάγκη, Plat. Phaed. 67 a; οὔτε ἐπὶ ϑεωρίαν πώποτε ἐκ τῆς πόλεως ἐξῆλϑες, ὅτι μὴ ἅπαξ εἰς Ἰσϑμόν, Crito 52 b, wo der entsprechende Satz lautet οὔτε ἄλλοσε οὐδαμόσε, εἰ μή ποι στρατευσόμενος, vgl. Schäf. zu D. Hal. C. V. p. 400. – Aber μὴ ὅτι – ἀλλά oder ἀλλὰ καὶ ist wie μὴ ὅπως, μὴ ἵνα ein elliptischer Ausdruck, der oben unter μὴ ὅτι schon erwähnt ist; – οὐχ ὅτι im Nachsatze, obgleich, Plat. Lys. 220 a; dgl. Σωκράτει γε ἐγὼ ἐγγυῶμαι μὴ ἐπιλήσεσϑαι, οὐχ ὅτι παίζει καί φησιν ἐπιλήσμων εἶναι, eigtl. ich will nicht sagen, daß, – wiewohl er scherzt und sagt, Prot. 336 d; aber mit folgendem ἀλλά, in der Bdtg wie μὴ ὅτι, z. B. οὐχ ὅτι μόνος ὁ Κρίτων ἐν ἡσυχίᾳ ἦν, ἀλλὰ καὶ οἱ φίλοι αὐτοῦ, ich sage nicht, daß Krito allein ruhig war, sondern auch seine Freunde, oder kürzer: nicht nur Krito, sondern auch, Xen. Mem. 2, 9, 8, vgl. Cyr. 8, 1, 28. – 5) In der Vrbdg mit dem superl., ὅτι τάχιστα, so schnell wie möglich, Il. 4, 193. 9, 659 Od. 5, 112 u. sonst, Hes. u. Folgde, wie in Prosa, ist es ebenfalls als neutr. von ὅςτις oben bei diesem Worte erwähnt, doch schwankt hier, wie in manchen Fällen die Schreibung zwischen ὅτι u. ὅ, τι. – [Die an sich kurze letzte Sylbe wird von Hom. in der Vershebung zuweilen auch lang gebraucht, z. B. Od. 13, 115. – Bei den Attikern wird ι nie elidirt, um die Verwechslung mit ὅτε zu vermeiden, vgl. Pors. Eur. Hec. 112; bei Hom. aber ist die Elision nicht zweifelhaft, Il. 1, 244. 412. 4, 32 u. öfter. – In der attischen Comödie findet sich der Hiatus nach ὅτι, vgl. Ar. Lys. 611 Ach. 516.]
-
11 ουδεις
1) ни один, никакой, никто (ничто)οὐδενὴ εἴκων Hom. — никому не уступающий;
οὐ. ἐκοιμήθη Xen. — никто не отдыхал;οὐ., ὅστις οὐ Her. (лат. nemo non) — ни один, кто бы не, т.е. решительно каждый;οὐδὲν ὃ, τι οὐ Thuc. — ничто, что бы не, т.е. решительно все;οὐδενὴ ὅτῳ οὐκ ἀποκρινόμενος Plat. — никому не отказывая в ответе;ἤ τις ἢ οὐ. Her. — очень немногие или (вообще) никто, т.е. едва ли кто-нибудь;οὐδὲν πρὸς τὸν Διόνυσον погов. Luc. — Дионис тут не при чем (ср. русск. ни к селу ни к городу)2) ничего не стоящий, ничего не значащий, ничтожныйὄντες οὐδένες Eur. — будучи совершенными ничтожествами (см. тж. пример в οὐδαμός 2);
οὐδὲν εἶ Arph. — пустой ты человек;οὐδὲν λέγειν Arph. — говорить вздор;οὐδέν εἰμι Her. — я погиб;οὐδὲ ἔτι ἐσμέν Xen. — мы уже погибли;εἰς οὐδὲν γενέσθαι NT. — исчезнуть - см. тж. οὐδέν -
12 θεωρέω
A- ηθήσομαι S.E.M.8.280
: [tense] fut. [voice] Med.in pass.sense, ib.1.70, Ael.VH 7.10: ([etym.] θεωρός):— to be aθεωρός 1
(q.v.), μαντεύεσθαι καὶ θ.Th.5.18; ; of the states which sentθεωροί, οἱ Ἀθηναῖοι ἐθεώρουν ἐς τὰ Ἴσθμια Th.8.10
.II of spectators at games,τὰ Ὀλύμπια Hdt.1.59
;ἀγῶνα Id.8.26
, X.An.1.2.10; θ. τινά to see him act, Thphr.Char.11.3: abs., And.4.20, D.18.265; to go as a spectator,ἐς τὰ Ἐφέσια Th.3.104
;ἐς Ὀλυμπίαν Luc.Tim.50
; v. subὀβολός 1
.III look at, behold,γῆν πολλήν Hdt.4.76
;τύχας τινός A.Pr. 304
;τὰ περὶ τὸν πόλεμον Pl.R. 467c
; inspect, review soldiers, X.An. 1.2.16, HG4.5.6: abs., gaze, gape, ἑστηκὼς θ. Thphr.Char.4.5: Astrol., = ἐπιθεωρέω 5,τὴν σελήνην Gal.19.542
.2 of the mind, contemplate, consider, αὐτῇ τῇ ψυχῇ αὐτὴν τὴν ψυχὴν θ. Pl.Grg. 523e;τὰ ὄντα ᾗ ὄντα Arist.Metaph. 1003b15
, cf. D.1.12, Epicur.Nat.2.6, etc.: folld. by an interrog.,τοῦτο θ., εἰ τἀληθῆ λέγω D.3.3
;θ. τινά, ὁποτέρου τοῦ βίου ἐστίν Aeschin.3.168
;πόσας ἔχουσι διαφοράς Arist.GA 761a11
;θ. τίνας λέγομεν τοὺς φρονίμους Id.EN 1140a24
; θ. τι ἔκ τινος to judge of one thing by another,τὴν ἔννοιαν ἐκ τῶν ἔργων Is.1.13
, cf. Aeschin.3.160; θ. τι πρός τι compare one thing with another, D.18.17; πρὸς τοὺς πρὸ ἐμαυτοῦ.. κρίνωμαι καὶ θεωρῶμαι; ib.315;τοὺς πρέσβεις θ. πρὸς τὸν καιρὸν καθ' ὃν ἐπρές βευον Aeschin.2.80
; θ. [τι τεκμηρίοις] D. 21.199.b observe,θ. μᾶλλον τοὺς πέλας δυνάμεθα ἢ ἑαυτούς Arist. EN 1169b33
, cf. Pol. 1263b25,al.;ταῦτα ἐμοῦ ἐθεωρήσατε, ὡς.. ποιουμένου Lycurg.28
:—[voice] Pass., , cf. 540b19,al.; λόγῳ θεωρεῖσθαι, of objects not accessible to sense, Phld.D.3.10: abs., ὡς καὶ ἐπ' ἄλλων θεωρεῖται ib.1.13.d abs., speculate, theorize, ἀκριβῶς, φορτικῶς, Arist.Pol. 1280b28, Metaph. 1001b14; λογικῶς, φυσικῶς, Id.APo. 88a19, Cael. 304a25;περί τινος Id.Metaph. 1004b1
, 983a33 ([voice] Pass.); θ. ἔκ τινος to conclude by observation from.., ib. 1029a26; :—[voice] Pass., ἡ παρὰ τοῖς Ἕλλησι τεθεωρημένη μάθησις Ael.Tact.Prooem. ( θεωρήσασα is prob. corrupt for ἐωρ- in S.OC 1084 (lyr.).) -
13 οὐδαμόσε
Greek-English dictionary (Αγγλικά Ελληνικά-λεξικό) > οὐδαμόσε
-
14 οὐδαμός
A not any one, no one, like οὐδείς, A.D.Pron.57.2: used only in pl. and only by [dialect] Ion. writers ( = [dialect] Att. οὐδένες) , οὐδαμοί, οὐδαμῶν, etc., none, Hdt.1.18,24,57, al.; πρήγματα.. οὐδαμῶν Ἑλληνικῶν τῶν οὐ πολλὸν μέζω, i.e. much greater than any Greek power, Id.7.145: rarely in fem.,οὐδαμὰς ἄλλας Id.4.114
.—Cf. μηδαμός.Greek-English dictionary (Αγγλικά Ελληνικά-λεξικό) > οὐδαμός
-
15 οὐδαμοῦ
A = οὐδαμόθι, nowhere, answering to ; where?A.
Supp. 329, 442, al., Hdt.2.150, al., Th.1.3, etc.: also c. gen.,οὐ. γῆς Hdt.7.166
;οὐ. μὲν οὖν φρενῶν E.Hipp. 1012
: freq. f.l. for οὐδαμοῖ (q.v.).2 οὐ. λέγειν τινά to esteem as naught, S.Ant. 183; θεοὺς.. νομίζων οὐ. A.Pers. 498; οὐ. εἶναι to be non-existent, Pl.Phd. 70a; οὐδαμοῦ ἂν φαίνοιτο would be 'nowhere', 'not in the running', ib. 72c, cf. Grg. 456b, D.18.310, 19.116; δειλοὶ δ' εἰσὶν οὐδὲν οὐ. E.IT 115; cf. μηδαμοῦ.Greek-English dictionary (Αγγλικά Ελληνικά-λεξικό) > οὐδαμοῦ
-
16 οὐδείς
οὐδείς, fem. οὐδεμίᾰ (never nom. acc. -μίη, -μίην, since οὐδεμιῇ is prob. in Call.Aet.Oxy.2080.56, rarelyAοὐδ' ἴα Sapph.69
, Mosch.4.40), neut. οὐδέν (declined and accentuated like εἷς, μία, ἕν), not one, i.e. no one, none, used by Hom., Hes., and Pi. (who prefer οὔτις) only in neut. nom. and acc. οὐδέν, exc. in the phraseτὸ ὃν μένος οὐδενὶ εἴκων Il.22.459
, al.; οὐδείς is found in B.Fr.28; but all genders and cases are common in all other writers, Hdt.1.32,33, etc.: rare in pl., no set of persons or things, And.1.23 (dub. cj.), X.Lac.3.1;πρὸς οὐδένας τῶν Ἑλλήνων D.18.23
(v.l.), cf. 19.31,66,312, 24.214, 27.7; οὐδένων εἰσὶ βελτίους, i.e. οὔ τινων ἄλλων, Id.2.17 (cf.οὐδενὸς βελτίους Pl.Prt. 324d
): dat. pl.οὐδέσιν Paus.3.24.3
; for another sense of the pl., v. infr. 11.3.—In [dialect] Ion. the pl. is usu. οὐδαμοί.2 οὐ. ὅστις οὐ every one, Hdt.3.72, etc.; οὐδὲν ὅ τι οὐ every, Id.5.97; this came to be regarded as one word, so that οὐδείς passed into the same case asὅστις, οὐδένα ὅντινα οὐ κατέκλασε Pl.Phd. 117d
;οὐδενὸς ὅτου οὐ πάντων ἂν.. πατὴρ εἴην Id.Prt. 317c
, cf. 323b;οὐδενὶ ὅτῳ οὐκ ἀποκρινόμενος Id.Men. 70c
; soοὐ. ὃς οὐχὶ.. ὀνειδιεῖ S.OT 373
;οὐδὲν γὰρ.. οὔτ' αἰσχρὸν οὔτ' ἄτιμόν ἐσθ', ὁποῖον οὐ.. οὐκ ὄπωπ' ἐγώ Id.Ant.4
.3 later οὐδὲν ὅ τι without οὐ, = nothing,οὐδὲν ὅ τι παρήσω Agath.Praef.p.137
D., al.4 ὅστις οὐδείς not one,ἐτεθνήκεσαν δὲ αὐτῶν μὲν ἀμφὶ τοὺς τετρακοσίους, Ρωμαίων δὲ ὅστις οὐδείς Id.5.20
.II naught, good for naught,ὦ νῦν μὲν οὐ. αὔριον δ' ὑπέρμεγας Ar.Eq. 158
, cf. E.Fr.187.5; τὸ μὲν [γένος ἀνδρῶν] οὐδέν Pi.N.6.3: freq. in neut., οὐδὲν εἰδώς knowing naught, Thgn.141, E. Fr. 391; οὐκ ἄρ' ᾔστην οὐδὲν ἄλλο πλὴν δάκνειν knew nothing save how to.., Ar.Av.19; οὐδὲν λέγειν to say naught, v. λέγω (B) III. 6; τὸ οὐδ' οὐδέν the absolute nothing, Pl.Tht. 180a.2 in neut., of persons,οὐδέν εἰμι S.Ph. 951
, etc.; ;πρὸς τὸν οὐδέν E.Ph. 598
;τὸ μηδὲν εἰς οὐδὲν ῥέπει Id.Fr.532.2
;ᾧ ἀνεμέσητον.. οὐδενὶ εἶναι Pl.Tht. 175e
.3 in pl., οὐδένες ἐόντες ἐν οὐδαμοῖσι ἐοῦσι Ἕλλησι being nobodies, Hdt.9.58;ὄντες οὐδένες E.Andr. 700
, cf. IA 371; ὁ μηδὲν ὢν κἀξ οὐδένων κεκλήσομαι dub. cj. in Id. Ion 594; .4 with Preps.,παρ' οὐδὲν εἶναι Id.OT 983
, etc.; παρ' οὐδὲν ἄγειν, θέσθαι, Id.Ant.35, E.IT 732;δι' οὐδενὸς ποιεῖσθαι S.OC 584
;ἐν οὐδενὸς εἶναι μέρει D.2.18
.5 τὸ οὐδέν naught, zero, in Arith., Nicom.Ar.2.6; used by Democritus as a name for Place, Arist.Fr. 208.III neut. οὐδέν as Adv., not at all, naught,ἄριστον Ἀχαιῶν οὐ. ἔτισεν Il.1.412
, cf. 24.370, Hdt.5.34, Th.8.22, etc.; soοὐδέν τι X.Mem.1.2.42
, etc.;οὐ. τι πάντως Hdt.5.65
: in answers, nothing, never mind, no matter, E.Med.64, IT 781, Ar.Nu. 694; οὐδέν γε not at all, Id.Av. 1360, etc.; οὐδὲν μᾶλλον, οὐδὲν ἧσσον, οὐδὲν ὕστερος, v. μάλα 11.5, ,ὕστερος A.
I.2 οὐδὲν ἄλλο ἤ, v. ἄλλος III. 2.B REMARKS: the more emphatic and literal sense, not even one, i.e. none whatever, belongs to the full form, οὐδὲ εἷς, οὐδὲ μία, οὐδὲ ἕν, which is never elided, even in Com. (v. Ar. Ra. 927, Lys. 1045 (lyr.), Pl. 138, 1115), but freq. has a Particle inserted between, cf.οὐδέ B.
—Zen. (in EM639.17 ) and others wrongly assume οὐδείς as a compd. not of οὐδέ and εἷς, but of οὐ and δείς (q. v.). (Later οὐθείς, q. v.) -
17 περάω
Aπερόων IG12(8).441.3
([place name] Thasos), Epigr.Gr. 1068.8 ([place name] Syria); [dialect] Ep. inf.περάαν Od.5.174
: [dialect] Ion.[tense] impf. περάασκε ib. 480: [tense] fut. περάσω [ᾱ], [dialect] Ion. and [dialect] Ep.περήσω Il.5.646
; inf.περησέμεναι 12.200
: [tense] aor. ἐπέρᾱσα, [dialect] Ion. and [dialect] Ep.ἐπέρησα, πέρησα Od.24.118
( ἐπέρασσα f.l. in 5.409, late opt. περάσειας [ᾰ] D.P.608); [dialect] Aeol.ἐπέραισα Alc. Supp.7.8
: [tense] pf.πεπέρᾱκα A.Pers.65
(lyr.), Eup.192 :— drive right through,λευκοὺς δ' ἐπέρησεν ὀδόντας Il.5.291
.2 more freq. pass right across or through a space, traverse, freq. of water, θάλασσαν, πόντον, Od.6.272, 24.118;λαῖτμα θαλάσσης 5.174
; ; Ἀχέροντα Alc.l. c.;ἅλα Pi.N.3.21
;Τάναϊν Hdt.4.115
; πόντου φλοῖσβον, [ποταμόν], A.Pr. 792, 718;πέλαγος Αἰγαῖον S.Aj. 461
; also pass a barrier or boundary,πύλας Ἀΐδαο περήσει Il.5.646
, cf. Thgn. 427; [τάφρος] ἀργαλέη περάαν hard to pass, Il.12.63, cf. 53,al.; τὰς φυλακὰς π. pass the guards, secretly or by force, Hdt.3.72;π. Τεύθραντος ἄστυ Μυσῶν A.Supp. 549
(lyr.);γῆς ὁρίσματα E.Rh. 437
: metaph., κίνδυνον π. pass through a danger, A.Ch. 270; π. πλοῦς accomplish them, X.Oec.21.3 (s.v.l.); π. ὅρκον, prob. go beyond, transgress the oath, A.Eu. 489 (sed leg. πορόντας).3 less freq. of Time, pass through, complete, τέλος δωδεκάμηνον περᾶσαι an office of twelve months' duration, Pi.N.11.10;τοῦ βίου τέρμα S.OT 1530
;τὴν τελευταίαν ἡμέραν E.Andr. 102
;οἱ τὴν ἡλικίαν πεπερακότες X.Lac. 4.7
.II intr., penetrate, pierce, of a pointed weapon, Il.21.594; of violent rain,οὔτ' ὄμβρος περάασκε διαμπερές Od.5.480
, cf. 19.442; διὰ κροτάφοιο through the temples, Il.4.502; ὀστέον εἴσω into the bone, ib. 460; extend, reach to a place, οὐδαμοῖ π. X.Cyn.8.5.2 pass,δι' Ὠκεανοῖο Od.10.508
; διὰ (or διὲκ) , 158; ὡς ὁπότ' ὠκὺ νόημα διὰ στέρνοιο περήσῃ ib.43 ; ἐπὶ πόντον, ἐφ' ὑγρήν, Il.2.613, Od.4.709; διὰ πόρον across the strait, A.Pers. 501; διὰ Κυανέας ἀκτάς through the Symplegades, E.Andr. 864 (lyr.); ; (lyr.);ὑπ' οἴδμασιν S.Ant. 337
(lyr.);μή σε λάθῃ.. ταύτῃ περῶν Ar.Av. 1195
.3 pass to or from a place,εἰς Ἀΐδαο Thgn.906
;ποτὶ Φᾶσιν Pi.I.2.41
;εἰς χώραν A.Pers. 65
(lyr.); (lyr.); ἐκ δόμων, ἔξω δωμάτων, S.Ant. 386, OT 531; ; ; ποῖ περῶ; Id.Ph. 981 : c. acc. loci, π. Δελφούς ib. 980; μέλαθρα, δόμους, ib. 299 (lyr.), Hipp. 782.4 rarely of Time, διὰ γήρως π. X.Mem.2.1.31; εὐδαίμων π. live happy, Orac. ap. X.Cyr.7.2.20.6 with instrument of motion in acc.,π. πόδα E.Hec.53
.------------------------------------περάω (B),A v. πέρνημι. [full] περβέβαται, v. περιβαίνω III. -
18 πώποτε
A ever yet, in early [dialect] Ep. always with neg. and best written divisim, , cf. Hes.Op. 650, etc. (referring to [tense] fut.,οὐκ ἄν πώ ποτ' ἐγώ.. ἐλθοίμην Batr.178
); usu. preceded by neg. in post-Hom. writers, butπώ ποτ' οὐδαμοῖ Ar.V. 1188
: c. [tense] fut. in later Gr., κακία οὐχ εὑρεθήσεται ἐν σοὶ π. LXX 1 Ki.25.28; οὐ μὴ διψήσει π. Ev.Jo.6.35, cf. PMag.Par.1.291; also οὐ μὴ γένωνται καθαραὶ π. UPZ78.27 (ii B.C.);μηδ' ὄψον.. μετὰ τούτου π. δαίσῃ Cratin.Jun.8
: with [tense] pres., PMag.Leid.V.11.30; cf. οὐ π., μὴ π., οὐδεπώποτε, μηδεπώποτε.II sts., later, without a neg.,1 with questions which imply a neg. (cf. πω 11), ποῦ γὰρ π. ἄνευ νεφελῶν ὕοντ' ἤδη τεθέασαι; Ar.Nu. 370; ἤδή π. του ἤκουσας; Pl.R. 493d, cf. X.Mem.2.2.7, etc.: c. [tense] fut., τίς γὰρ ἁλώσεται π.; D.45.45 (s.v.l.). -
19 ὅ τι
ὅ τι or [full] ὅτι (as it is freq. written exc. in 1, sts. also [full] ὅ, [full] τι), [dialect] Ep. [full] ὅττι, neut. of ὅστις, used as an A dv.A like διότι, in indirect questions, for what, wherefore,ὅς κ' εἴποι, ὅ τι τόσσον ἐχώσατο Il.1.64
, cf. Od.19.464;εἴρετο, ὅ τι οὐ χρᾶται τῇ χειρί Hdt.3.78
, cf. 1.111, 2.19,91, al.; ἢν μὴ φράσῃς ὅ τι .. unless you tell me why.., Ar.Pl.19, cf. 966: sts. with a Prep.,εἰρωτώμενος κατ' ὅ τι.. οὕτως ἐπέστειλε Hdt.6.3
.II ὅ τι μή (usu. written ὅτι μή), after a neg. clause, except, Il.16.227 (v.l. ὅτε μή); οὐδαμοί.., ὅ τι μὴ Χῖοι μοῦνοι Hdt.1.18
; οὐδεὶς ἀνθρώπων, ὅ τι μὴ γυνὴ μούνη ib. 181, cf. 143, Th.4.26, etc.: rarely with a different Verb, διέφυγε μὲν οὐδείς, ὅ τι μὴ διέλαθέ τις no one escaped, save that one escaped notice, Arr.An.1.16.2, etc.: after a question with οὐ, so far as not, οὐ.. τὴν ἀπὸ τοῦ μανθάνειν [ἡδονήν], ὅ τι μὴ μάθημα τιμὴν φέρει, καπνὸν καὶ φλυαρίαν [ἡγεῖται]; Pl.R. 581d.—That this phrase belongs to the pronominal ὅ τι is shown by the similar usage of ὅσον, v. ὅσος IV. 5c.2 so ὅτι ἀλλ' ἤ, = ὅτι μή, LXX 1 Ki.30.17, al.III with a [comp] Sup. Adv., ὅττι τάχιστα as quick as possible, Il.4.193, Od.5.112, al.; alsoὅ τι τάχος Hdt.9.7
.β, S.Ant. 1321 codd. (lyr., dub. l.), Th.7.42, etc.;ὅ τι μάλιστα Id.5.36
, etc.;ὅ τι ἐγγύτατα Id.3.40
;ὅ τι ἐλάχιστα Id.6.23
;ὅ τι χρησιμώτατα Id.7.74
: also with Adjs.,ὅ τι πλείστη ἀπορία Id.4.32
; ὅ τι πλεῖστον ναυτικόν, ὅ τι πλεῖστον χρόνον, X.HG4.8.6, Cyr.6.1.43;ὅ τι πλείστη εὐδαιμονία Pl.R. 421b
;ὅ τι μεγίστη πρόφασις Th.1.126
, cf. 7.69; , etc.— Here also the usage may be compared with that ofὅσος 1.7
, IV.4. -
20 Nowhere
subs.To no place: P. οὐδαμόσε, μηδαμόσε, Ar. and P. οὐδαμοῖ.From nowhere: P. οὐδαμόθεν, μηδαμόθεν.Woodhouse English-Greek dictionary. A vocabulary of the Attic language > Nowhere
См. также в других словарях:
ουδαμοί — οὐδαμοῑ (Α) επίρρ. προς κανένα μέρος, πουθενά. [ΕΤΥΜΟΛ. < οὐδαμός + επιρρμ. κατάλ. οῖ (πρβλ. μηδαμ οί)] … Dictionary of Greek
οὐδαμοῖ — to no place indeclform (adverb) … Greek morphological index (Ελληνική μορφολογικούς δείκτες)
οὐδαμοί — οὐδαμός not any one masc nom/voc pl … Greek morphological index (Ελληνική μορφολογικούς δείκτες)
αμός — (I) ἁμὸς και ἀμός, ή, όν και αιολ. ἄμμος, η, ον αντί τού ἡμέτερος και συχνά αντί τού ἐμός. [ΕΤΥΜΟΛ. Βραχύτερος τ. αντί ημέτερος (πρβλ. ὑμὸς αντί ὑμέτερος, σφὸς αντί σφέτερος). Στον Όμηρο αντί τού ἁμὸς χρησιμοποιείται συχνότερα η πληρέστερη μορφή… … Dictionary of Greek