-
1 νήστιν
-
2 νῆστιν
-
3 νῆστις
Aνήστει Hp. Acut.60
: pl.νήστεις Antiph.138
, D.H.Rh.9.16: ([etym.] νη-, ἔδω):—not eating, fasting, of persons,ἀνώγοιμι πτολεμίζειν υἷας Ἀχαιῶν νήστιας, ἀκμήνους Il.19.207
;νήστιες ἄχρι.. κνέφαος Od.18.370
, cf. Diocl.Fr.43, Ev.Matt.15.32, etc.;νήστισιν ἐπιθέντες οἱ πολέμιοι Onos.12.1
: c. gen.,νῆστις βορᾶς E.IT 973
: metaph., νῆστιν ἀνὰ.. ψάμμαν over the hungry sand, A.Pr. 573 (lyr.).2 with an abstract Subst., freq. in A., famine, Ag. (lyr.);ν. λιμός Ch. 250
; νήστισιν αἰκίαις the pains of hunger, Pr. 599 (lyr.);νήστιδες δύαι Ag. 1621
; also νῆστις ὀσμή the bad breath of one fasting, Phryn.PSp.91 B.3 [voice] Act., causing hunger, starving,πνοαὶ νήστιδες A.Ag. 193
(lyr.).II as Subst., νῆστις, ἡ, acc.νῆστιν Ar.Fr.318.3
, 506.4, Eub.110.1 the intestinum jejunum, from its always being found empty, Hp.Carn. 19, Ar.Fr.506.4, Eub.63.5 (anap.), cf. Arist.PA 675b33.2 ν. κεστρεύς, fish so called because its stomach was always found empty, Ar.Fr. 156, etc.: hence in Com., of 'empty bellies', , etc., cf. Ath.7.307d.3 Νῆστις, ἡ, = ὕδωρ, Emp.6.3, cf. Alex.322. -
4 νῆστις
νῆστις, ιος u. ιδος (νη – ἐσϑίω), nicht essend, fastend, u. nicht gegessen habend, nüchtern; Il. 19, 207; νήστιες, Od. 18, 370; νῆστιν, Aesch. Prom. 573; νῆστις βορᾶς, Eur. I. T. 973; Theopomp. bei Ath. VII, 308 a, wo der κεστρεύς νῆστις heißt u. der Grund dieses Namens angegeben wird; auch akt., Hunger erregend, πνοαὶ νήστιδες, Ag. 186, πόνος, 322, νῆστιν ὤλεσεν νόσον, 989, αἱ νή. στιδες δύαι, 1604, λιμός, Ch. 248. Es findet sich auch der gen. νήστεως u. plur. νήστεις, vgl. Lob. zu Phryn. 326. – Ἡ νῆστις ist auch der Leerdarm, intestinum jejunum, weil er immer leer gefunden wird. – Empedocl. bei Arist. de anim. 1, 5 nannte so das Element des Wassers u. der Luft. S. nom. pr.
-
5 πλανάω
πλανάω, wie πλάζω, in die Irre, vom rechten Wege abführen; πλανᾅ τε νῆστιν ἀνὰ τὰν παραλίαν ψάμμον, Aesch. Prom. 573; Πέρσας, Her. 4, 128; durch die Rede, Dem. 19, 335; übh. verführen, täuschen, Plat. Prot. 356 d; τὸ πεπλανηκὸς ἡμᾶς, Legg. II, 655 c; τινός, Schaef. Mel. 88. – Häufiger im pass., in die Irre getrieben werden; herumirren, Il. 23, 321; καιροῦ μὴ πλαναϑέντα, Pind. N. 8, 4; ὅπη γῆς πεπλάνημαι, Aesch. Prom. 564; auch geitig, irren, 471; Soph. O. C. 348; übtr., πολλὰ δὲ ἐμπόρων ἔπη φιλεῖ πλανᾶσϑαι, 305; ib. 317 ἆρ' ἔστιν; ἆρ' οὐκ ἔστιν; ἢ γνώμῃ πλανῶ; also, wenn die Lesart richtig ist (v. l. γνώμη πλανᾷ), das act. = pass. gebraucht; Eur. öfter; Her. 7, 16, 2; ἐπλανήϑη Δημήτηρ, Isocr. 4, 28; unstät schwanken, irren, πλανῶμαι καὶ ἀπορῶ, Plat. Hipp. mai. 304 c; πλανᾶται καὶ ταράττεται, Phaed. 79 c, u. öfter; auch τὰ περὶ τὸ σῶμα πλανώμενα παϑήματα, Tim. 88 e; ὁρῶ τῶν ἀπίστων ματαίους καὶ ἀτίμους πλανωμένους τοὺς λόγους, Xen. An. 7, 7, 24, die das rechte Ziel verfehlen und deswegen nicht geachtet sind.
-
6 νηστις
I- ιος и ῐδος adj. [νη + ἔδω]1) (тж. ν. βορᾶς Eur.) ничего не евший, голодный(νήστιες ἄχρι κνέφαος Hom.)
2) возбуждающий или причиняющий голод(πνοαί Aesch.)
νήστιες αἰκίαι Aesch. — мучительный голод;νήστιδες δύαι Aesch. — бедствия, приносимые голодомIIἥ (acc. νῆστιν) анат. тощая кишка Arph., Arst. -
7 διωθέω
Aδιῶσα Hom.
(v. infr.),διέωσα X.HG2.1.8
, ἐδίωσα codd. in Hero Aut.24.3:—push asunder, tear away, [πτελέη] ἐκ ῥιζέων ἐριποῦσα κρημνὸν.. διῶσε the elm as it fell uprooted tore the bank away, Il.21.244;διώσας καὶ κατακτείνας ἐχθρούς E.Heracl. 995
; drive apart,τῶν ὀφθαλμῶν τὰς διεξόδους Pl.Ti. 67e
.II more freq. in [voice] Med. ([tense] fut.διώσομαι Democr.191
), force one's way through, break through,τὰ γέρρα Hdt.9.102
;τὸν ὄχλον X.Cyr.7.5.39
;τὰς τάξεις Plb.11.1.12
; δ. τὴν ὕλην, of roots, Thphr.HP8.11.8; τὴν θάλατταν, of a river, Plb.4.41.4.2 push from oneself, push away, τοῖς κόντοις διεωθοῦντο, of sailors, Th.2.84;ἡ γαστὴρ δ. τὸ περιττὸν εἰς τὴν νῆστιν Gal. 5.567
; repulse,στρατὸν ἰθυμαχίῃ Hdt.4.102
;οἷς [πέτροις].. διώσει στρατόν A.Fr.199.9
(Dobr.);κῆρας Democr.
l. c.; ; ψευδῆ λόγον καὶ συκοφαντίαν repel it, D.21.124;τὴν ἐπιβουλήν Id.58.65
: abs., get rid of danger, Hdt.9.88.3 reject,τὴν εὔνοιαν Id.7.104
;ὃ μὴ προσίενται Th.4.108
;τὴν ἐπικουρίαν Arist.EN 1163b25
; of bribes, D.19.139: abs., refuse, Hdt.6.86.β, Plu.Brut.52: so [tense] pf. [voice] Pass. διῶσμαι cj. for δίωμαι in this sense, Thgn.1311. -
8 ὄλλυμι
Aὀλλύς Il.8.472
, fem. pl. ὀλλῦσαι ib. 449 :—also [full] ὀλλύω, Archil.27, Com.Adesp.608, ([etym.] προσαπ-) Hdt.1.207 : poet. [full] ὀλέκω (q. v.): [tense] impf. [ per.] 3pl. , S. OC 394 ; [dialect] Ep.ὀλέεσκον Q.S.2.414
(cf. ὀλέκω): [tense] fut.ὀλέσω Od.13.399
, Hes.Op. 180 ; [dialect] Ep. alsoὀλέσσω Il.12.250
, Od.2.49 ; [dialect] Ion. ὀλέω ([etym.] ἀπ-) Hdt.1.34, etc. ; [dialect] Att. ὀλῶ, εῖς, εῖ, S.OT 448, E.Andr. 856 (lyr.): [tense] aor.ὤλεσα Il.22.107
, A.Ag. 1017 (lyr.), etc. ; [dialect] Ep. ὄλεσα, ὄλεσσα, Od.23.319, 21.284, etc.:—[voice] Med. [full] ὄλλυμαι, Il.20.21, S.OT 179 (lyr.): [tense] impf. , E.Alc. 633 : [tense] fut. ὀλέομαι, -οῦμαι, [ per.] 2pl.ὀλέεσθε Il. 21.133
; but [ per.] 3sg.ὀλεῖται 2.325
: [tense] aor. 2 ὠλόμην, [ per.] 3sg.ὤλετο 13.772
, A. Eu. 565 (lyr.), etc. ; [dialect] Ion. ὀλέσκετο (ἀπ- Od. 11.586
) ; part. ὀλόμενος as Adj., v. οὐλόμενος: [tense] pf. ὄλωλα, v. B. 111: [tense] plpf.ὀλώλειν Il.10.187
:— [voice] Pass., [tense] aor. ὀλεσθῆναι, [tense] fut. ὀλεσθήσομαι ([etym.] ἀπ-), LXXPs.82(83).17, Gal. 9.728.—The simple Verb only Poet. and later Prose, as LXX, ἀπόλλυμι being used in Com. and Classical Prose.A [voice] Act.:I destroy, make an end of, and of living beings, kill,νῆάς τ' ὀλέσας καὶ πάντας Ἀχαιούς Il.8.498
, cf. Od.23.319 ;γένος ὀλέσσαι.. θανάτῳ Pi.P.3.41
;ρένος ὠλέσατε πρυμνόθεν A.Th. 1061
(anap.) ; ;ὀλεῖ ὀλεῖ με E. Andr. 856
(lyr.) ; ἁ φιλοχρηματία Σπάρταν ὀλεῖ, ἄλλο γὰρ οὐδέν Orac. ap.Arist.Fr. 544 ; also, of doing away with evil,νῆστιν ὤλεσεν νόσον A.Ag. 1017
(lyr.).II lose, μένος, θυμόν, ψυχήν, ἦτορ ὀλέσαι, lose life, die, Il.8.358, 13.763,5.250 ;πόνον ὀρταλίχων ὀλέσαντες A.Ag.54
(anap.) ;ἄγραν ὤλεσα Id.Eu. 148
(lyr.) ; (lyr.).B [voice] Med.,I perish, come to an end, and of living beings, die, esp. a violent death,ἀπ' αἰῶνος νέος ὤλεο Il.24.725
;ὤλεθ' ὑπ' Αἰγίσθοιο δόλῳ Od.3.235
;δόλοις ὀλούμεθ' A.Ch. 888
;ἦέ τις ὤλετ' ὀλέθρῳ Od. 4.489
: c. acc. cogn., κακὸν οἶτον ὄληαι, ὀλέεσθε κακὸν μόρον, Il.3.417,21.133 ;θάνατον AP7.745
(Antip. Sid.) ; ὄλοιο, ὄλοισθε, may'st thou, may ye perish ! a form of cursing very common in Trag., S.Ph. 961, 1019, 1285, etc. ; so ; ὄλοιτο ib. 1349 (lyr.), etc. ; :—Hom. has [voice] Act. and [voice] Med. in emphatic contrast,ὀλλύντων τε καὶ ὀλλυμένων Il.4.451
,8.65, cf. 11.83.II of things, to be lost,μή τί μοι ἐκ μεγάρων κειμήλιον.. ὄληται Od.15.91
;ὤλετό μοι νόστος Il.9.413
, cf. Od.1.168 ;κλέος Il.9.415
, cf. A.Supp. 918.III [tense] pf. ὄλωλα (Syrac. ὀλώλω, Hilgard Exc.ex Hdn.p.30), to have perished, to be dead, undone, ruined,ὄλωλε μάχῃ ἔνι Il.15.111
, al., cf. A.Pers. 255, 1016(lyr.), etc. ; τῶν ὀλωλότων of the dead, Id.Ag. 346, cf. 672, 1367, S.Ant. 174 : also of things, to be in a state of ruin,ἐσθίεταί μοι οἶκος, ὄλωλε δὲ πίονα ἔργα Od.4.318
.
См. также в других словарях:
νῆστιν — νῆστις not eating masc/fem acc sg νῆστις not eating masc/fem acc sg … Greek morphological index (Ελληνική μορφολογικούς δείκτες)
όλλυμι — ὄλλυμι και ὀλλύω (Α) 1. αφανίζω, καταστρέφω 2. φονεύω, σκοτώνω («νῆας τ ὀλέσας καὶ πάντας Ἀχαιούς», Ομ. Ιλ.) 3. παύω να έχω κάτι, χάνω («πόνον ὀρταλίχων ὀλέσαντες», Αισχύλ.) 4. απαλλάσσω από κάποιο κακό («νῆστιν ὤλεσεν νόσον», Αισχύλ.) 5. μέσ.… … Dictionary of Greek