-
1 νεοί
νεάωplough up: pres opt act 3rd sg (attic epic doric ionic)νεόωrenovate: pres ind mp 2nd sgνεόωrenovate: pres opt act 3rd sgνεόωrenovate: pres ind act 3rd sg -
2 νεοῖ
νεάωplough up: pres opt act 3rd sg (attic epic doric ionic)νεόωrenovate: pres ind mp 2nd sgνεόωrenovate: pres opt act 3rd sgνεόωrenovate: pres ind act 3rd sg -
3 νέοι
νέοςyoung: masc nom /voc plνέοςyoung: masc /fem nom /voc pl (attic)νέοῑ, νέωswim: pres opt act 3rd sg (epic doric ionic aeolic)νέοῑ, νέω 1swim: pres opt act 3rd sg (epic doric ionic aeolic)νέοῑ, νέω 2spin: pres opt act 3rd sg (epic doric ionic aeolic)νέοῑ, νέω 3heap: pres opt act 3rd sg (epic doric ionic aeolic) -
4 μεσό-νεοι
μεσό-νεοι, οἱ, heißen auf den mit drei Reihen Ruderbänken versehenen Trieren die Ruderer auf der mittleren Bank, vgl. ϑαλαμίτης u. ϑρανίτης, Arist. mechan. 4. – Aber κώπη μεσόνεως Arist. part. an. 4, 10 ist f. L. für μέσον νεώς.
-
5 νέοικον
νέοιmasc /fem acc sgνέοιneut nom /voc /acc sgνέοικοςnewly housed: masc /fem acc sgνέοικοςnewly housed: neut nom /voc /acc sg -
6 νέοικος
νέοιmasc /fem nom sgνέοικοςnewly housed: masc /fem nom sg -
7 νέος
νέος, α, ον, att. auch 2 Endgn, ion. νεῖος, neu; zunächst – a) von Menschen, jung; von Hom. an überall, im Ggstz von παλαιός, Il. 14, 108 Od. 1, 395. 2, 293; ῥηϊδίως ϑείη νέον ἠὲ γέροντα, 18, 198, vgl. Il. 2, 789. 9, 36, u. so auch dem γεραίτερος, Od. 3, 24, u. προγενέστερος, 2, 29 entggstzt; Hom. vrbdt νέος παῖς, Od. 4, 665, νέοι κοῠροι, Il. 13, 95, νέοι ἄνδρες, wie Pind. Ol. 4, 28 u. öfter; ἐν παισὶν νέος, P. 4, 281; ein bestimmtes Alter nicht bezeichnet; daß es bis in die dreißiger Jahre reicht, folgt aus Xen. Mem. 1, 2, 25; νέοι, Jünglinge, substantivisch, Hes. Sc. 281; bei den Attikern οἱ νέοι, Plat. Rep. III, 401 c u. Folgde; bei Pol. 1, 88, 6 u. öfter = die junge Mannschaft der Soldaten. – Auch Aesch. vrbdt νέας τε καὶ παλαιάς, Spt. 309; νέος δὲ γραίας δαίμονας καϑιππάσω, Eum. 145; παιδὸς νέας ὥς, Ag. 268; ὅδ' ἐστίν – κεῖνος, ὃς τότ' ἦν νέος, Soph. O. R. 1145, öfter; auch εὖτ' ἂν τὸ νέον παρῇ, die Jugend, Jugendblüthe, O. C. 1231; νέος μεϑέστηκ' ἐκ γέροντος, Eur. Heracl. 796, und sonst; νέος γὰρ εἶ, ὦ φίλε παῖ, Plat. Theaet. 162 d; ἀνϑρώποις νέοις, jungen Leuten, Legg. X, 890 a; νέον μειράκιον, Prot. 315 d; ἡμεῖς γὰρ ἔτι νέοι, ὥςτε τοσοῦτο πρᾶγμα διελέσϑαι, Prot. 314 b, wo wir sagen »wir sind noch zu jung«. – So auch im compar. u. superl.; γενεῆφι νεώτερος, Il. 21, 439; γενεῇ δὲ νεώτατος ἔσκον, 7, 153, u. sonst; νεωτέρῳ ἢ πρεσ βυτέρῳ, Plat. Phaedr. 227 c; μὴ νεωτέρους πεντήκοντα ἐτῶν, Legg. VII, 802 b, jünger als 50 Jahre; νεώτατος ϑεῶν, Conv. 195 a; πρεσβύτερος μὲν – νεώτερος δέ, Xen. An. 1, 1, 1; Folgde. – Εὐϑὺς νέου ὄντος, Plat. Rep. VI, 486 b; εὐϑὺς ἐκ νέου, von Jugend auf, Gorg. 510 d; öfter auch von der ψυχή, ἐκ νέας, Rep. III, 409 a; έκ νέων, Gorg. 483 e u. A. – b) auch von anderen Dingen, wie Pflanzen, Od. 6, 163 Il. 21, 38; νέον ἄνϑος, Hes. Th. 988; νέος οἶνος, Ar. Pax 882; auch νέᾳ κεφαλᾷ, Pind. P. 11, 35; νέαν χαίταν, Ol. 14, 22; ὄρεγε γεραιὰν νέᾳ χεῖρα, Eur. Phoen. 104. – c) von Zuständen u. vgl., neu, frisch, sowohl das noch nicht Dagewesene, als das noch nicht lange Daseiende bezeichnend; νέον ἄλγος, Il. 6, 462; νέον ὕμνον, Pind. I. 4, 70; νέαισιν ἑορταῖς, N. 9, 11; ἄεϑλα, Gl. 2, 47; so auch νέοι γὰρ οἰακονόμοι κρατοῦσ' Ὀλύμπου, Aesch. Prom. 149, neue Herrscher; τοὺς νέους ϑεούς, 962, u. öfter in diesem Stücke von Zeus u. seinem Hause, im Ggstz der alten Titanen; Ggstz von παλαιός, ἔν τε τοῖς νέοισι καὶ παλαιτέροις ϑεοῖς, Eum. 691; πόνοι δόμων νέοι παλαιοῖσιν συμμιγεῖς κακοῖς, Spt. 722; neben καινός, Pers. 654; dah. τί χρέος; τί νέον; was Neues, Ag. 85; νέον ἄλγος ἔχει, Soph. Ai. 252; καί τι προςδοκῶ νέον, Phil. 773; νέας βουλὰς νέοισιν ἐγκαταζεύξας τρόποις, Ai. 722; τί νέον κηρύξασα, Eur. Hec. 178, wie νέον τι σημανῶν ἔπος, 217; ἐδόκει τι νέον ἔσεσϑαι, Thuc. 5, 50, u. öfter mit dem Nebenbegriffe des Unerwarteten, Befremdenden; ἄν τι νέον τῳ ξυμβαίνῃ βέλτιον παρὰ τὸν λόγον, Plat. Polit. 294 c; bes. im compar., νεώτερόν τι ποιέειν, Neuerungen machen, Her. 5, 19, wie νεώτερα ἔπρησσε πρήγματα, 6, 74; νεωτέρων ἔργων ἐπιϑυμητής, 7, 6; gew. von Reuerungen im Staate, Thuc. u. Folgde; vgl. noch νεώτερόν τι δρᾶν, Ar. Eccl. 338; τί νεώτερον γέγονεν; Plat. Euthyphr. i. A.; Sp. – d) wie Eur. vrbdt ἄφρων νέος τ' ἦν, I. A. 489, ἡ 'μπειρία ἔχει τι λέξαι τῶν νέων σοφώτερον, Phoen. 533, so wird auch sonst das Jugendliche nicht bloß als unerfahren (νέος περὶ λόγους, Plat. Phil. 13 c u. nachher νεώτεροι φανούμεϑα τοῦ δέοντος), sondern auch als das Leidenschaftliche, Uebereilte bezeichnet, πῶλος νέος καὶ ὀξύς, Plat. Gorg. 463 e, Sp. – Adverbial wird νέον gebraucht, neuerlich, jüngst. nur eben, παῖδα νέον γεγαῶτα, Od. 19, 400. 20, 191, öfter; τοὺς ἥκοντας ἐκ μάχης νέον, Aesch. Ag. 1608; ἅπας δὲ τραχύς, ὃςτις ἂν νέον κρατῇ, Prom. 35; Soph. O. C. 1775 u. sp. D.; bei Her. stehen τὸ νέον u. τὸ παλαιόν einander gegenüber, 9, 26, u. er braucht auch ἐκ νέης adverb., von neuem, 1, 60. 5, 116. Später ist νεωστί geläufiger. – Außer den schon angeführten Vergleichungsgraden νεώτερος, νεώτατος, ist später ion. νειότερος; – νέατος und νείατος s. besonders.
-
8 νέος
νέος, α, ον (Hom.+; ins, pap, LXX, TestSol; TestAbr A 2 p. 78, 27 [Stone p. 4]; Test12Patr; JosAs 29:11 cod. A [p. 85, 15 Bat. comp.]; ApcEsdr 5:5 p. 29, 29 Tdf.; ApcSed 16:2; AscIs 3:3 [comp.]; Philo, Joseph.; apolog. exc. Ar.) comp. νεώτερος.① pert. to being in existence but a relatively short time, new, freshⓐ of things ν. φύραμα fresh dough w. no leaven in it; symbolically of Christians 1 Cor 5:7 (s. φύραμα, ζύμη). Also ν. ζύμη of Christ IMg 10:2. οἶνος ν. new wine (Simonides 49 D.; Diocles 141 p. 184, 14; POxy 729, 19; 92, 2; 3; Sir 9:10), which is still fermenting Mt 9:17; Mk 2:22; Lk 5:37f; (opp. παλαιὸς οἶ. old, aged wine: schol. on Pind., O. 9, 74f [49]) vs. 39.—HImmerwahr, New Wine in Ancient Wineskins: Hesperia 61, ’92, 121–32.ⓑ fig., of Christ πάντοτε νέος ἐν ἁγίων καρδίαις γεννώμενος he is ever born anew in the hearts of God’s people Dg 11:4 (Diod S 3, 62, 6 of Dionysus, who was torn to pieces but later joined together again by Demeter: ἐξ ἀρχῆς νέον γεννηθῆναι).② pert. to being superior in quality or state to what went before, new of pers. ἐνδύσασθαι τὸν ν. (ἄνθρωπον) put on the new person Col 3:10. διαθήκη ν. the new covenant (διαθήκη 2; λόγος Mel., P. 6, 44) Hb 12:24.③ pert. to being in the early stages of life, youngⓐ as adj.α. positive (Appian, Bell. Civ. 5, 136 §566 νέος ἀνήρ; PsSol 2:8; 17:11; Philo, Post. Cai. 109; Jos., Ant. 8, 23; Jerus. ins: SEG VIII, 209 [I A.D.]) ὁλοτελῶς νέον εἶναι be completely young Hv 3, 13, 4. Also of animals μόσχος νέος a young ox or calf 1 Cl 52:2 (Ps 68:32).β. mostly comp.: ὁ νεώτερος υἱός the younger son (Gen 27:15; cp. Philo, Sacr. Abel. 42; Jos., Ant. 12, 235, in all these pass. in contrast to πρεσβύτερος as Lk 15:25) Lk 15:13; cp. vs. 12; 13:5 (Gen 48:14). τὴν ὄψιν νεωτέραν ἔχειν have a more youthful face Hv 3, 10, 4; 3, 12, 1. ὡσεὶ νεώτερος ἐγεγόνειν I felt young again Hs 9, 11, 5. On the other hand, the comp. sense is scarcely felt any longer 3, 10, 5; 3, 13, 1. Likew. in νεώτεραι χῆραι 1 Ti 5:11; cp. vs. 14, where the noun is to be supplied fr. context. Sim. J 21:18 (cp. Ps 36:25).ⓑ as subst.α. positive (οἱ) νέοι the young people (X., Cyr. 5, 1, 25; Diod S 14, 115, 3; 2 Macc 5:13; 6:28; 15:17; Jos., C. Ap. 2, 206; Just., A I, 54, 1; Tat. 32, 2; Ath. 34, 1; on the non-technical sense s. CForbes, NEOI ’33, 5 n. 17) w. οἱ πρεσβύτεροι (s. πρεσβύτερος 1a) 1 Cl 1:3; 3:3; 21:6. σκοπὸν πᾶσι τοῖς νέοις τιθέναι set a goal for all the young people 2 Cl 19:1 (οἱ νέοι for young people of both sexes: Nicetas Eugen. 8, 187 H.). AcPl Ox 6, 23 (restored=Aa 1, 242, 2)—αἱ νέαι the young women Tit 2:4.β. comp., mostly with little comp. force (POxy 298, 29; TestSol 1:2 L, 3 L, 4 L; Jos., Ant. 15, 407): οἱ νεώτεροι young men (Diod S 14, 113, 3 [alternating with οἱ νέοι, and with no difference in mng. 14, 115, 3, as 18, 46, 3 οἱ πρεσβύτεροι … οἱ νεώτεροι beside 4 οἱ πρεσβύτεροι … οἱ νέοι]; 2 Macc 5:24; Just., D. 131, 6; MartIs 3:3 [Denis p. 112, Amh.] sg.) Ac 5:6; 1 Ti 5:1 (s. on πρεσβύτερος 1a); Tit 2:6; Pol 5:3. Opp. πρεσβύτεροι 1 Pt 5:5 (X., An. 7, 4, 5; Timaeus Hist.: 566 Fgm. 11a Jac. διακονεῖν τοὺς νεωτέρους τοῖς πρεσβυτέροις; Dio Chrys. 78 [29], 21; Demosth., Ep. 2, 10; EpArist 14; Philo, Spec. Leg. 2, 226; Jos., Ant. 3, 47; PParis 66, 24 πρεσβύτεροι καὶ ἀδύνατοι καὶ νεώτεροι; Plut., Mor. 486 F. On the other hand, also the ins of Ptolemais APF 1, 1901, 202 no. 4, 15 οἱ νεώτεροι καὶ οἱ ἄλλοι πολῖται. On νεώτεροι as t.t. s. Forbes, [α above] 60f; Schürer III 103). (αἱ) νεώτεραι young(er) women 1 Ti 5:2.—ὁ νεώτερος beside ὁ μείζων Lk 22:26 has the force of a superlative (cp. Gen 42:20); this is influenced by the consideration that the youngest was obliged to perform the lowliest service (cp. Ac 5:6).④ a person beginning to experience someth., novice, subst. νέοι ἐν τῇ πίστει Hv 3, 5, 4.⑤ The well-known city name (quotable Hdt.et al.) is prob. to be written Νέα πόλις (cp. SIG 107, 35 [410/409 B.C.] ἐν Νέαι πόληι; Meisterhans3-Schw. p. 137; PWarr 5, 8 [154 A.D.]; Diod S 20, 17, 1 Νέαν πόλιν; 20, 44, 1 ἐν Νέᾳ πόλει; Jos., Bell. 4, 449. Even in 247 A.D. τῆς Νέας πόλεως is found in pap [PViereck, Her 27, 1892, 516 II, 29f]; W-S. §5, 7i; Mlt-H. 278; Hemer, Acts 113) acc. Νέαν πόλιν Ac 16:11 (v.l. Νεάπολιν); IPol 8:1 (where, nevertheless, Νεάπολιν is attested and customarily printed). In both places our lit. means by Neapolis (New City, mod. Kavala) the harbor of Philippi in Macedonia (Ptolem. 3, 13; Strabo 7, Fgm. 36 p. 331; Appian, Bell. Civ. 4, 106 §446; Pliny, NH 4, 42 p. 58 Detl.; s. PECS 614; PCollart, Philippes ’37, 102–32, esp. p. 104).—RHarrisville s.v. καινός; Kl. Pauly IV 29f; B. 957f. Schhmidt, Syn. II 94–123 (Syn. of καινός). DELG. M-M. EDNT. TW. -
9 νέος
νέος, νέα, [dialect] Ion. νέη, νέον; [dialect] Ion. [full] νεῖος (q.v.): [fem. νέας as monosyll., A.Th. 327 (lyr.); [var] contr. fem.1 young, youthful (of children, youths, and of men at least as old as 30, v. X.Mem.1.2.35),ν. πάϊς Od.4.665
;κοῦροι ν. Il.13.95
;ν. ἀνήρ 23.589
: alone, youths,1.463
, Hes.Sc. 281, etc.: later mostly with Art., , etc.: prov., ὁ ν. ἔσται ν. 'boys will be boys', Lib.Ep.910.3; οἱ ν., corporately organized, SIG831.8 (Pergam., ii A.D.), etc.; opp. ἔφηβοι, παῖδες, ib.589.38 (Magn.Mae., ii B.C.): opp.γέρων, ἠμὲν νέοι ἠδὲ γέροντες Il.2.789
, etc.;ἢ ν. ἠὲ παλαιός 14.108
, cf. Od.1.395, etc.; opp. γεραίτερος, 3.24; opp. προγενέστερος, 2.29; opp. γεραιός, X.Lac.1.7; εὐθὺς ἐκ νέου ἐθίζειν from youth upwards, Pl.Grg. 510d, etc.;ἐκ νέων παίδων Id.Lg. 887d
;ἐκ νέων ἐθίζεσθαι Arist.EN 1103b24
; ἐκ νέας (sc. ψυχῆς) Pl.R. 409a; τὸ ν., = νεότης, youth (in the abstract), S.OC 1229 (lyr.), E. Ion 545: also in concrete sense, τὸ ν. ἅπαν all young creatures, Pl.Lg. 653d;οὐ δύναται τὸ ν. ἡσυχάζειν Arist.Pol. 1340b29
;σκιρτητικὸν τὸ ν. Corn. ND20
; also, of minors,νέου ὄντος ἔτι Th.1.107
; cf. νεώτερος.b rarely of animals and plants, ὄρπηκες, ἔρνος, Il.21.38, Od.6.163;οἱ ν. τῶν νεβρῶν X.Cyn.9.8
.2 suited to a youth, youthful,ἄεθλοι Pi.O.2.43
;ν. θράσος A.Pers. 744
(troch.); ν. φροντίς youthful spirits, E.Med.48;νέαις ταῖς διανοίαις χρωμένους Lys.24.16
; of persons,ἄφρων νέος τε E.IA 489
, cf. Pl.R. 378a;ν. τε καὶ ὀξύς Id.Grg. 463e
(butδιαφέρει οὐδὲν ν. τὴν ἡλικίαν ἢ τὸ ἦθος νεαρός Arist.EN 1095a6
).II new, fresh,ν. θάλαμος Il.17.36
;ν. ἄλγος 6.462
;νέῳ.. κόλλοπι Od.21.407
(this sense elsewh. in Hom. only in Adv. νέον, v. infr.);λίνον Alc.15
(dub.);πόνοι.. νέοι παλαιοῖσι συμμιγεῖς κακοῖς A.Th. 740
(lyr.), etc.; ;ἐν τοῖς μουσικοῖς τὰ ν. [μέλη] εὐδοκιμεῖ X.Cyr.1.6.38
; ἡ ν. (sc. σελήνη ) the new moon, esp. in phrase ἕνη καὶ νέα, v. ἕνος 2; but μηνὸς τῇ ν. (sc. ἡμέρᾳ) on the first day of the month, Pl.Lg. 849b;ν. ἦμαρ A.R.4.1479
: in this sense rarely of persons,ὁ ν. ταγὸς μακάρων A.Pr.96
(anap.), cf. Ar. Pl. 960;οἱ ν. θεοί A.Eu. 721
; cf. νεώτερος.2 of events, etc., new, with collat. notion of unexpected, strange, untoward, evil, τί ν.; Id.Ag.85 (anap.);προσδοκῶ τι γὰρ ν. E.Supp.99
; μῶν τι βουλεύῃ ν.; S.Ph. 1229, cf. 554, E.Hipp. 794, Ba. 362. Th.5.50. etc.:ἀπροσδοκήτους καὶ ν. λόγους A.Supp. 712
;καινὰ ν. τ' ἄχη Id.Pers. 665
(lyr.): this sense is more common in [comp] Comp., v. νεώτερος.III neut. νέον as Adv. of Time, lately, just now, opp. both to distant past and present,παῖδα ν. γεγαῶτα Od.19.400
, cf. Il.3.394;ν. κρατεῖν A.Pr. 35
, 955, etc.: also used Adverbially with the Art., καὶ τὸ πάλαι (v.l. παλαιόν)καὶ τὸ ν. Hdt.9.26
: in Prose νεωστί (q.v.): rarely [comp] Comp. Adv. νεωτέρως, Pl.Lg. 907c: [comp] Sup. most recently,Th.
1.7; also ἐκ νέας, [dialect] Ion. αὖτις ἐκ νέης, anew, afresh, Hdt.1.60, 5.116. -
10 νέος
νέος, α, ον, neu; zunächst (a) von Menschen: jung, im Ggstz von παλαιός; ein bestimmtes Alter nicht bezeichnet, bis in die dreißiger Jahre; νέοι, Jünglinge; öfter = die junge Mannschaft der Soldaten; auch εὖτ' ἂν τὸ νέον παρῇ, die Jugend, Jugendblüte; ἀνϑρώποις νέοις, jungen Leuten; ἡμεῖς γὰρ ἔτι νέοι, ὥςτε τοσοῦτο πρᾶγμα διελέσϑαι, wo wir sagen 'wir sind noch zu jung'; μὴ νεωτέρους πεντήκοντα ἐτῶν, jünger als 50 Jahre; εὐϑὺς ἐκ νέου, von Jugend auf; (b) auch von anderen Dingen, wie Pflanzen; (c) von Zuständen: neu, frisch, sowohl das noch nicht Dagewesene, als das noch nicht lange Daseiende bezeichnend; νέοι γὰρ οἰακονόμοι κρατοῦσ' Ὀλύμπου, neue Herrscher; τοὺς νέους ϑεούς, von Zeus u. seinem Hause, im Ggstz der alten Titanen; was Neues; ἐδόκει τι νέον ἔσεσϑαι, mit dem Nebenbegriffe des Unerwarteten, Befremdenden; bes. im compar., νεώτερόν τι ποιέειν, Neuerungen machen; gew. von Neuerungen im Staate; (d) ἡ ' μπειρία ἔχει τι λέξαι τῶν νέων σοφώτερον, so wird auch sonst das Jugendliche nicht bloß als unerfahren ( νέος περὶ λόγους), sondern auch als das Leidenschaftliche, Übereilte bezeichnet. Adverbial wird νέον gebraucht, neuerlich, jüngst, nur eben; ἐκ νέης adverb., von neuem -
11 γέρων
γέρων, οντος, ὁ, Wurzel ΓΕΡ, verwandt mit γέρας, γεραρός, γεραιός, eigentlich = der Vornehme, der Geehrte; zunächst Bezeichnung der Vorsteher der Gemeinde, der Anführer des Volks; da diese jedoch in der Regel nicht jung waren, und ohnehin das Alter besonders geehrt wurde, bekam das Wort γέρων die Bedeutung Greis. Beide Bedeutungen bei Hom., der das Wort sehr oft hat; in vielen Stellen sind beide Bedeutungen gar nicht von einander zu sondern. Deutlich sind z. B. folgende Stellen: γέρουσιν εἴπω βουλευτῇσι Iliad. 6, 113, γέρουσιν und βουλευτῇσι stehn nach Homerischer Art παραλλήλως; κίκλησκεν δὲ γέροντας ἀριστῆας Παναχαιῶν 2, 404, γέροντας und ἀριστῆας stehn παραλλήλως; ἀλλ' ὑμεῖς μὲν ἰόντες ἀριστήεσσιν Ἀχαιῶν ἀγγελίην ἀπόφασϑε – τὸ γὰρ γέρας ἐστὶ γερόντων –, ὄφρ' ἄλλην φράζωνται ἐνὶ φρεσὶ μῆτιν ἀμείνω 9, 422; von einem Gesandten des δῆμος Odyss. 21, 21 πρὸ γὰρ ἧκε πατὴρ ἄλλοι τε γέροντες; in der Volksversammlung, vom Telemachos, 2, 14 ἕζετο δ' ἐν πατρὸς ϑώκῳ, εἶξαν δὲ γέροντες. – Iliad. 9, 36 ταῦτα δὲ πάντα ἴσασ' Ἀργείων ἠμὲν νέοι ἠδὲ γέροντες; 8, 102 ὦ γέρον, ἦ μάλα δή σε νέοι τείρουσι μαχηταί, σὴ δὲ βίη λέλυται, χαλεπὸν δέ σε γῆρας ὀπάζει; Odyss. 16, 198 ὅτε μὴ ϑεὸς αὐτὸς ἐπελϑὼν ῥηιδίως ἐϑέλων ϑείη νέον ἠὲ γέροντα. ἦ γάρ τοι νέον ἦσϑα γέρων καὶ ἀεικέα ἕσσο· νῦν δὲ ϑεοῖσιν ἔοικας, οἳ οὐρανὸν εὐρὺν ἔχουσιν; 16, 362 οὐδέ τιν' ἄλλον εἴων οὔτε νέων μεταΐζειν οὔτε γερόντων; Iliad. 4, 323 εἰ τότε κοῦρος ἔα, νῦν αὖτέ με γῆρας ὀπάζει. ἀλλὰ καὶ ὧς ἱππεῦσι μετέσσομαι ἠδὲ κελεύσω βουλῇ καὶ μύϑοισι· τὸ γὰρ γέρας ἐστὶ γερόντων. αἰχμὰς δ' αἰχμάσσουσι νεώτεροι, οἵ περ ἐμεῖο ὁπλότεροι γεγάασι πεποίϑασίν τε βίηφιν; 24, 515 γέροντα δὲ χειρὸς ἀνίστη, οἰκτείρων πολιόν τε κάρη πολιόν τε γένειον; 8, 518 παῖδας πρωϑήβας πολιοκροτάφους τε γέροντας; Tautologie Odyss. 13, 432 ἀμφὶ δὲ δέρμα πάντεσσιν μελέεσσι παλαιοῦ ϑῆκε γέροντος. Vgl. über den Unterschied der Bedeutungen Scholl. Aristonic. Iliad. 2, 21 γερόντων: τῶν ἐντίμων, ἐν οἷς καὶ Διομήδης καὶ Αἴαντες. Apollon. Lex. Hom. p. 54, 14. – Einmal behandelt Hom. das Wort völlig als adject., indem er ein neutrum γέρον bildet, zugleich die einzige Stelle, wo er das Wort nicht von einer Person, sondern von einer Sache gebraucht, Odyss. 22, 184 σάκος εὐρὺ γέρον, πεπαλαγμένον ἄζῃ, Λαέρτεω ἥρωος, ὃ κουρίζων φορέεσκεν· δὴ τότε γ' ἤδη κεῖτο, ῥαφαὶ δὲ λέλυντο ἱμάντων. – Bei den Folgenden bleiben die Homerischen Bedeutungen. Anspielung auf Hom. bei Ar. Ach. 676 οἱ γέροντες οἱ παλαιοί Oft ἀνὴρ γέρων, bes. comici, wie Hom. Odyss. 18, 53. 81. In politischem Sinne, οἱ γέροντες, bes. in Sparta = die Senatoren. Sp. auch von Tbieren, τῶν ἰχϑύων Arist. H. A. 8, 30. Als adj., Dichter, masc., λόγος, φόνος, Aesch. Ag. 730 Ch. 794; ἵππος Soph. El. 25; vgl. O. C. 1261; neutr. γέροντα βουλεύεις frg. 862; οἶνος Eubul. bei Ath. I, 28 f; πέπλος, λέμβος, Theocr. 7, 17. 21, 12. Seltener in Prosa. Plut. u. a. Sp. = maior, um einen der Zeit nach Aelteren von einem spätern Gleichnamigen zu unterscheiden, z. B. Pelop. 2. – Bei Poll. 7, 73. 10, 176 = Spinnrocken.
-
12 νεος
I.IIIион. gen. к ναῦς См. ναυςII.I31) молодой, юный(ἄνθρωποι Hom.; ἄνδρες Plat.)
εὐθὺς νέου ὄντος или εὐθὺς ἐκ νέου, ἐκ νέας и ἐκ νέων Plat. — с молодых лет;μέ νεώτερος πεντήκοντα ἐτῶν Plat. — не моложе пятидесяти лет2) малолетний(παῖς Hom.; μειράκιον Plat.)
3) молодой, недавно распустившийся(ἄνθος Hes.)
4) молодой, недавнего приготовления(οἶνος Arph.)
5) свойственный молодости, юношеский(θράσος Aesch.)
6) незрелый, неопытный(ν. καὴ ὀξύς Plat.)
νεώτερος τοῦ δέοντος Plat. — особенно неопытный7) новый, свежий(θάλαμος, ἄλγος Hom.; ὕμνος Pind.; καρπός Arst.)
τὰ νέα εὐδοκιμεῖ Xen. — новизна одобряется;τί νέον ; Aesch. — что нового?;νεώτερα πρήγματα πρήσσειν Her. — произвести государственный переворот;8) небывалый, необычныйνεώτερόν τι ποιεῖν Her. — совершить нечто особенное - см. тж. νέα и νέον
IIὅ1) молодой человекοἱ νέοι Plat., Polyb. — юношество, молодежь
2) детеныш, молодое животное(οἱ νέοι τῶν νεβρῶν Xen.)
-
13 юноша
юноша м о νεαρός, ο έφηβος· \юношаи и девушки οι νέοι» οι νεαροί* * *мο νεαρός, ο έφηβοςю́ноши и де́вушки — οι νέοι, οι νεαροί
-
14 юношество
Юношество с 1) η νεολαία, οι νέοι 2) (пора) η νεότητα, τα νιάτα* * *с1) η νεολαία, οι νέοι2) ( пора) η νεότητα, τα νιάτα -
15 ἰή
ῐή, ἰέa ἰή. λτ;ἰὴγτ; ἰῆτε νῦν μέτρα παιηόνων ἰῆτε, νέοι (supp. e. Σ G-H.) Pae. 6.121b ἰὴ ἰέ. ἰὴ ἰὲ Παιάν, ἰὴ ἰέ Πα. 2. 3,. ἰήιε παῖ με[ Πα. 7C. c. 3. ἰὴ ἰὲ βασίλειαν Ὀλυμπίων, νύμφαν ἀριστόποσιν Πα. 21. 3, 11, 19, 27.cἰέ. ἰὴ ἰή, ὢ ἰὲ Παιάν Pae. 4.31
dἰή, ἰή. Πα. 1., Pae. 4.31
-
16 νέος
νέος (-ος, -ον, -οι, -ων, -οις(ι), -οι; -α, -ᾳ, -αν, -αις, -αισι(ν); - ον acc.: comp. νεωτέρων; -ον nom., acc.: superl. νεώτατον acc.)a young, youthfulI of people.φύονται δὲ καὶ νέοις ἐν ἀνδράσιν πολιαὶ O. 4.25
νέων οὐλίαις αἰχμαῖσιν ἀνδρῶν O. 13.23
κεῖνος γὰρ ἐν παισὶν νέος P. 4.281
νέαισίν τε παρθένοισι μέλημα P. 10.59
τὸ δὲ νέαις ἀλόχοις ἔχθιστον ἀμπλάκιον P. 11.25
ὁ δ' ἄρα γέροντα ξένον Στροφίον ἐξίκετο, νέα κεφαλά (Heyne: νέα(ι) κεφαλᾶ(ι) codd.: Orestes) P. 11.35ἐν παισὶ νέοισι παῖς N. 3.72
ἔνθα βουλαὶ γερόντων καὶ νέων ἀνδρῶν ἀριστεύοισιν αἰχμαί fr. 199. pro subs., young men,ἐν ἀοιδᾷ νέων P. 5.103
ὀπὶ νέων ἐπιχώριον χάρμα κελαδέων N. 3.66
Κλεάνδρῳ τις ἁλικίᾳ τε λύτρον εὔδοξον, ὦ νέοι, καμάτων ἀνεγειρέτω κῶμον I. 8.1
ἰὴ ἰῆτε νῦν, μέτρα παιηόνων ἰῆτε, νέοι Pae. 6.122
νέων δὲ μέριμναι σὺν πόνοις εἱλισσόμεναι δόξαν εὑρίσκοντι fr. 227. 1.II of things, of a young man, of young menνέοις ἐν ἀέθλοις τιμώμενος O. 2.43
υἱὸν εἴπῃς ὅτι οἱ νέαν ἐστεφάνωσε κυδίμων ἀέθλων πτεροῖσι χαίταν O. 14.22
b new [ κᾶδός τε τιμάσαις νέον (Bergk: ἑὸν codd.) O. 7.5]νέᾳ δ' εὐπραγίᾳ χαίρω τι P. 7.18
τὸ δ' ἐν ποσί μοι τράχον ἴτω τεὸν χρέος, ὦ παῖ, νεώτατον καλῶν P. 8.33
ὁ δὲ καλόν τι νέον λαχὼν P. 8.88
νέαισί θ' ἑορταῖς ἰσχύος τ ἀνδρῶν ἁμίλλαις ἄμφαινε κυδαίνων πόλιν N. 9.11
καὶ πτερόεντα νέον σύμπεμψον ὕμνον I. 5.63
ἢ γαῖαν κατακλύσαισα θήσεις ἀνδρῶν νέον ἐξ ἀρχᾶς γένος; Pae. 9.20
comp.,αἴνει δὲ παλαιὸν μὲν οἶνον, ἄνθεα δ' ὕμνων νεωτέρων O. 9.49
n. s. pro adv., newly, ἐπεὶ κτίσθη νέον (sc. Ἴλιος) O. 8.37c comp., newer, i. e. stranger, more disturbing “ ἄμμιν μή τι νεώτερον ἐξ αὐτῶν ἀναστάῃ κακόν” (v. l. ἀναστάσῃς) P. 4.155ἐλαύνεις τε νεώτερον ἢ πάρος; Pae. 9.6
d fragg. ]ς νεωτερο[ Πα. 13d. 5. νέαι[ Δ. 2. 5. -
17 προ-φερής
προ-φερής, ές, eigentl. hervorgetragen, vorgerückt, daher vorgezogen, vortrefflich; Hom. nur im comp. u. superl.: ἅλματι δ' Ἀμφίαλος πάντων προφερέστατος ἦεν, Od. 8, 128, vgl. 221; βίῃ, 21, 134; im Sprunge, an Kraft ausgezeichneter als Alle sein, Alle übertreffen; auch ἡμίονοι βοῶν προφερέστεροί εἰσιν ἑλκέμεναι ἄροτρον, Il. 10, 352; der superl. stand vor Wolf Od. 8, 129, wo dieser πολὺ φέρτατος geschrieben hat; der superl. bes. = der vorgerückteste im Alter, der älteste, Hes. Th. 79. 361. 777; ἀλλάων προφερής, vorzüglich vor Allen, Sc. 260. – Bei Plat. Euthyd. 271 b wird so ein Mann genannt, der alter aussieht als er ist, vgl. Aesch. 1, 49, ἔνιοι γὰρ νέοι ὄντες προφερεῖς καὶ πρεσβύτεροι φαίνονται, u. Poll. 2, 10. Auch der vor der Zeit Beischlaf übt, Aristoxen. bei Stob. flor. 101, 4; Porphyr. Pythag.; Iambl. Pyth. §. 209; eben so φυτὰ προφερῆ, vor der Zeit tragende Bäume. – Der regelmäßige compar. προφερεστέρη Qu. Sm. 2, 421; προφέριστος Or. Sibyll. – Der unregelmäßige compar. u. superl. προφέρτερος, προφέρτατος, vom Alter, Soph. O. C. 1528.
-
18 προὔνεικος
προὔνεικος (s. ἐνεγκεῖν), 1) lasttragend, der Packträger; Poll. 7, 132 προυνίκους τοὺς μισϑωτοὺς οἱ νέοι κωμῳδοδιδάσκαλοι, byzantinisch; vgl. Hesych. u. Eust. 983, 47; so auch D. L. 4, 6 zu nehmen, wo v. l. προύνικος. – 2) auch = προφερής, wollüstig, geil, VLL., προὔνεικα φιλήματα, Strat. 51 (XII, 209) em. für πορνικά.
-
19 πειράω
πειράω, 1) im act., versuchen, sich bemühen, unternehmen, streben; πειρήσω, ὥς κ' ὔμμι κακὰς ἐπὶ Κῆρας ἰήλω, Od. 2, 316; so mit ὡς vrbdn Il. 4, 66. 71. 9, 181. 21, 459; τάχιστα πείρα, ὅπως κεν δὴ σὴν πατρίδα γαῖαν ἵκηαι, Od. 4, 545; – c. inf., τῷ μὲν ἐγὼ πειρήσω ἀλαλκεῖν μ υίας, Il. 19, 30, wie 8, 8; Soph. ὃν δὴ σὺ πειρᾷς ἐκβαλεῖν, O. R. 399, vgl. O. C. 1278; Ar. Equ. 515; Her. 6, 84; – c. gen., einen Versuch an Einem machen, ihn auf die Probe stellen, μή μευ πειράτω, Il. 9, 345, versuche mich nicht zu überreden, 24, 433; auch im feindlichen Sinne, es im Kampfe mit Einem aufnehmen, vom Löwen gesagt μήλων πειρήσοντα, Il. 12, 301 Od. 6, 134; ἐπείρα εὐνᾶς, Pind. N. 5, 30; eben so πόλιος πειρᾶν, sich an eine Stadt machen u. versuchen, ob man sie einnehmen kann, Her. 6, 82; χωρίου, einen Versuch, Angriff auf einen Platz machen, Thuc. 1, 61, vgl. 4, 70; τῶν τειχῶν πειρᾶν, 7, 12; auch ἐπὶ κώμην, einen Angriff machen auf, 4, 43; Eur. vrbdt auch εἰ Χάριτες πειρῶσί με, Cycl. 577. – Auch versuchen zu verführen, in Versuchung führen, setzen, κόρην, γυναῖκα πειρᾶν, zur Unzucht zu verführen suchen, Ar. Pax 747; vgl. Piers. Moeris p. 310; Ruhnk. zu Tim. p. 210; so τὴν παιδίσκην Lys. 1, 12; Xen. Cyr. 5, 2, 28; Pol. 10, 26, 3; auch pass., Ἁρμόδιος πειραϑεὶς ὑπὸ Ἱππάρκου Thuc. 6, 54; γέγραφε πειρώμνόν τινα τῶν καλῶν, Plat. Phaedr. 227 c; – πειρᾶν τὴν ϑάλατταν, das Meer auf Seeräuberei versuchen, Seeräuberei betreiben, dafür führt Schneider Lys. 6, 19 an, wo jetzt ναυκληρίᾳ ἐπιϑέμενος τὴν ϑάλατταν ἔπλει steht und man ἐπηλᾶτο vermuthet hat. – Sp. vrbdn es auch c. acc. der Sache, versuchen, πάντα πειρῶσι, Plut. adv. Col. 26. – 2) Häufiger im med., fut. πειράσομαι, dor. πειρασοῠμαι, Ar. Ach. 708, aor. ἐπειρασάμην, ion. u. ep. ἐπειρησάμην, u. bei Hom. häufig, in Prosa seltener, ἐπειράϑην, ep. ἐπειρήϑην, versuchen, einen Versuch, eine Probe machen, sich bemühen, sich versuchen; – a) absol., ἀλλ' ἄγ' ἐγὼν αὐτὸς πειρήσομαι ἠδὲ ἴδωμαι, Od. 6, 126, ich will selbst versuchen und sehen, nämlich ob Menschen in der Nähe sind, Il. 2, 193. 5, 129. 8, 18; τρὶς γὰρ τῇ γ' ἐλϑόντες ἐπειρήσανϑ' οἱ ἄριστοι, 6, 435; περί τινος, um Etwas sich bemühen, um einen Kampfpreis, περὶ αὐτῆς πειρηϑήτω, 23, 553; εὖ δ' ἔξοισϑα πειραϑεῖσά που, Soph. El. 1236; u. in Prosa, πειρασόμεϑα δὲ καὶ ἐροῦμεν, Plat. Phil. 13 c. – b) c. inf., ἐπειρᾶτο Κρονίδης ἐρεϑιζέμεν Ἥρην, Il. 4, 5; πειρασόμεσϑα πῆμ' ἀποστρέψαι νόσου, Aesch. Ag. 824. 1622; ἀντιδρᾶν πειράσομαι, Soph. O. C. 963, öfter; πειρῶ ἀνορϑοῠν σῶμ' ἐμόν, Eur. Bacch. 364, öfter; Her. 6, 138. 8, 100. 108. 9, 33; πειραϑέντες καταλαβεῖν, Thuc. 2, 5; πειρῶμαι καὶ τοὺς ἄλλους πείϑειν, Plat. Conv. 212 b; Phaedr. 272 c u, oft; πειράσομαι ἐπιδεῖξαι Lys. 25, 7, u. sonst; selten in dieser Vrbdg der aor. med., wie Thuc. 4, 60; – auch das partic. steht, νέοι ϑάλποντες ἐπειρῶντο, Od. 21, 184, vgl. 4, 417, wo das partic. nur die Art, das Mittel des Versuchs andeutet; ἐπειρᾶτο ἐπιών, Her. 1, 77, vgl. 84; ἵνα μὴ πειρῴατο βιώμενοι, damit sie nicht Gewalt versuchten, 4, 139; so auch Plat. Theaet. 190 e; πειρασόμεϑα ἐλέγχοντες, Antiph. 2 γ 1. – c) mit folgdm indirectem Fragesatz, ὡς ὅτε τις τροχὸν κεραμεὺς πειρήσεται, αἴ κε ϑέῃσιν, Il. 18, 601; πειράσομαι, ἐὰν δύνωμαι τῶνδε σ' ἐκλῠσαι πόνων, Aesch. Prom. 325; u. oft in Prosa, πειρώμεϑα, εἰ ἄρα τι λέγεις, Plat. Phaed. 95 b, Folgde; πειρᾷ μου, εἰ μέμηνα, Luc. D. D. 8, 1. – d) am häufigsten c. gen. (dann gew. aor. med.), Einen auf die Probe stellen, um zu sehen, was man von ihm zu halten hat, ihn ausforschen, ausfragen, um seine Zuverlässigkeit, Wahrhaftigkeit u. dgl. zu erproben; πειρᾷ ἐμεῖο, γεραιέ, Il. 24, 390. 433; πόσιος, Od. 23, 181; ἀλόχου, 13, 336; Τρώων, Il. 19, 70. 20, 352, im Kampfe; Φαίηκες ἐπειρήσαντ' Ὀδυσῆος, Od. 8, 23, u. sonst; Tragg.; πειρᾶσϑέ μου γυναικὸς ὡς ἀφράσμονος, Aesch. Ag. 1374; δαίμονος, 1648; Ch. 506; so auch Her. πειρώμεϑα τῆς Πελοποννήσο υ, wie im act., ἐπειρώατο κατὰ τὸ ἰσχυρὸν ἀλλήλων, 1, 76, wie πειρήσεσϑαι ἔμελλον ἀλλήλων, 2, 163; τί δεῖ ἡμᾶς πειρηϑῆναι ἀλλήλων; 4, 80 u. öfter, sich mit einander versuchen; πεπειραμένος Ἐράστου πλέονα ἢ σύ, da ich ihn besser kenne, als du, Plat. Ep. VI, 323 a, u. A.; oft bei sp. D., wie Ap. Rh. 3, 179. 185, ἀλλήλων ἀγανοῖς ἔπεσσι πείρηϑεν, 3, 1147; – aber auch c. gen. der Sache, seine Kraft versuchen, erproben, um zu erfahren, was man selbst vermag, σϑένεος, Il. 15, 359, χειρῶν καὶ σϑένεος, Od. 21, 282, ἥβης, Il. 23, 432; – ἔργου, sich an einer Arbeit veruchen, Od. 18, 369, ἀέϑλο υ, in einer Kampfübung sein Glück versuchen, Il. 23, 707. 753. 831 Od. 8, 100; παλαισμοσύνης, 8, 126; τόξου, νευρῆς, den Bogen, die Sehne versuchen, ob sie gut im ἔμελλον πειρήσεσϑαι, Geschosse, die sie bald versuchen sollten, d. i. deren tödtliche Gewalt sie bald aus eigener Erfahrung kennen lernen sollten; ähnl. Hes. πειρηϑῆναι ἔγχεος, Sc. 359, νηῶν, O. 662; πειρᾶτο μάχας, Pind. N. 1, 43, ἄϑλων, 9, 23, auch γνώμας, P. 4, 84; πειρωμένη τῶνδε τῶν ἔργων, Soph. El. 460; auch εἰ γῆς μὴ πεπείρασαι ξένης, frg. 516, von Einem, der noch nicht in der Fremde gewesen ist; κακῶν ἐλασσόνων πειρώμεναι πόλεις, Eur. Phoen. 1025; τῆς δίκης, 493; πειραϑέντες παντοίας Μούσης, Ar. Equ. 504; οὐ πεπειρημένοι πρότερον οἱ Αἰγύπτιοι Ἑλλήνων, Her. 4, 159; τῶν τειχῶν, Thuc. 2, 81, wie im act.; auch τῆς δουλείας πειρασάμενος, 5, 69; πείρασαι τοῠ ἐλέγχου οἷον ἐγὼ οἶμαι δεῖν εἶναι, Plat. Gorg. 474 a; πολλῶν κακῶν πεπειραμένοι, Lys. 5, 3; Folgende; πειραϑῆναι τοῦ πράγματος, Pol. 1, 20, 12, wie ὧν ἐπειράϑημεν Plat. Phaed. a. E.; ἁπάσης ὁδοῦ πεπειραμένος, Luc. Hermot. 46. – e) auch mit dem dat. der Sache, worin, womit man sich versucht, ἐγὼν ἔπεσιν πειρήσομαι, ich will einen Versuch machen mit Worten, Il. 2, 73, ἐγχείῃ, 5, 279, ποσί, sich mit den Füßen versuchen, d. i. an Schnelligkeit der Füße wetteifern, Od. 8, 120. 205; auch ἐν ἔντεσι, σὺν τεύχεσι πειρηϑῆναι, sich in der Waffenrüstung versuchen, in Waffen sein Glück versuchen, Il. 5, 220. 11, 386. 19, 384. 22, 381. – f) seltener c. acc., ἢ πρῶτ' ἐξερέοιτο ἕκαστά τε πειρήσαιτο, Od. 4, 119. 24, 238, ob er Jegliches ausforschte, wo einige alte Erklärer μυϑήσαιτο lesen wollten. – Ganz wie mit dem gen. vrbdt Pind. Διὸς ἄκοιτιν ἐπειρᾶτο, P. 2, 34. – Sp. πειρᾶσϑαί τι, Etwas versuchen, unternehmen, sich an Etwas machen.
-
20 παλαιός
παλαιός, alt, hochbejahrt; ἢ νέος ἠὲ παλαιός, Il. 14, 108 u. öfter; παλαιῷ φωτὶ ἐοικώς, einem alten Manne ähnlich, 14, 136; παλαιὸς γέρων, παλαιὴ γρηῠς, Od. 13, 432. 19, 346; auch νῆες πολλαί, νέαι ἠδὲ παλαιαί, 2, 293; auch οἶνος, alter Wein, 2, 340; – auch alt = aus der Vorzeit, von Menschen, die vor Alters gelebt haben, παλαιῶν, τάων αἲ πάρος ἦσαν, Od. 2, 118; παρ' Ἴλου σῆμα παλαιοῦ, Il. 11, 116; von Alters her, ἦ ῥά νύ μοι ξεῖνος πατρώϊός ἐσσι παλαιός, 6, 215; Pind. οἶνος, Ol. 9, 52; ῥήσιες, 7, 54; πόνοι δόμων νέοι παλαιοῖσι συμμιγεῖς, Aesch. Spt. 722; παλαιὸν ἄγκαϑεν λαβὼν βρίτας, Eum. 80; πῶς οὖν παλαιὰ παρὰ νεωτίρας μάϑω, Ch. 169; τὸ παλαιόν, adv., vor Alters, Pers. 103; ὁ πρὶν παλαιὸς ὄλβος, Soph. O. R. 1282, öfter; Λαΐου παλαιὰ ϑέσφατα, O. R. 907; oft bei Eur., Ar. u. in Prosa, dem νέος u. καινός entgeggstzt; Her. braucht häufig τὸ παλαιόν wie τὸ πάλαι adverbialisch, sonst, vor Alters, ehemals, 1, 171. 4, 12; τὸ παλαιὸν καὶ τὸ νέον, 9, 26; vgl. Plat. Crat. 401 c; ὥςπερ τὸ παλαιόν, Euthyd. 288; τό γε παλαιόν, Crat. 420 b; Xen. An. 3, 4, 7. wie Pol. 6, 7, 4; νῦν μέν – τὸ παλαιὸν δέ, Arist. H. A. 8, 36; παλαιός τίς ἐστι λόγος οὗτος οὗ μεμνήμεϑα, eine alte Rede, Plat. Phaed. 70 c; κατὰ τὸν παλαιὸν λόγον, Gorg. 499 c, wie διασώζοντες τὴν παλαιὰν παροιμίαν, Rep. I, 329 a; μήτε τῶν πα λαιῶν, μήτε τῶν νῦν ὄντων, Conv. 221 c; ἐκ παλαιοῠ, Antiph. 2 α 5; Xen. Mem. 3, 5, 8; mit ἀρχαῖος vrbdn, dem πρῴην entgeggstzt, Dem. 22, 14. – Veraltet, vor Alter unbrauchbar geworden, καὶ μὴν τάγ' ἄλλα κωφὰ καὶ παλαί' ἔπη, Soph. O. R. 290, Schol. erkl. σαϑρά, vgl. Aesch. Prom. 317; aber auch = durch Alter ehrwürdig, εἴργεσϑαι ἱερῶν, ϑυσιῶν, ἀγώνων, ἅπερ μέγιστα καὶ παλαιότατα τοῖς ἀνϑρώποις, Antiph. 6, 4. – Comparat. u. superlat. theils regelmäßig, παλαιότερος, Pind. N. 6, 55, Plat. Prot. 341 a Euthyd. 286 c u. immer so, theils παλαίτερος, Pind. P. 10, 58, ἄλσει παλαιτάτῳ, N. 7, 44; so Aesch. Ch. 639 Eum. 691; Eur. Herc. F. 769 Med. 68; ἐκ παλαιτέρου, von alten Zeiten her, Her. 1, 60; Μίνως παλαίτατος ὧν ἀκοῇ ἴσμεν, Thuc. 1, 4; in späterer Prosa gewöhnlich so. – [Die mittlere Sylbe ist bei den Attikern zuweilen kurz, Eur. El. 497 u. in der Anth.; vgl. Jacobs A. P. p. 518 u. Gaisford Hephaest. p. 216.]
См. также в других словарях:
νέοι — νέος young masc nom/voc pl νέος young masc/fem nom/voc pl (attic) νέοῑ , νέω swim pres opt act 3rd sg (epic doric ionic aeolic) νέοῑ , νέω 1 swim pres opt act 3rd sg (epic doric ionic aeolic) νέοῑ , νέω 2 spin pres opt act 3rd sg (epic doric… … Greek morphological index (Ελληνική μορφολογικούς δείκτες)
Νέοι Επιβάτες — Sp Nèi Epivãtai Ap Νέοι Επιβάτες/Neoi Epivates L Š Graikija … Pasaulio vietovardžiai. Internetinė duomenų bazė
νεοῖ — νεάω plough up pres opt act 3rd sg (attic epic doric ionic) νεόω renovate pres ind mp 2nd sg νεόω renovate pres opt act 3rd sg νεόω renovate pres ind act 3rd sg … Greek morphological index (Ελληνική μορφολογικούς δείκτες)
Νέοι Άγιοι Πάντες — Πεδινός οικισμός (υψόμ. 99 μ.) στην πρώην επαρχία Δωρίδας του νομού Φωκίδος … Dictionary of Greek
Νέοι Επιβάτες — Παράλιος οικισμός (υψόμ. 25 μ.) του νομού Θεσσαλονίκης … Dictionary of Greek
Νέοι Ψαθάδες — Πεδινός οικισμός (υψόμ. 40 μ.) στην πρώην επαρχία Διδυμοτείχου του νομού Έβρου … Dictionary of Greek
Άγιοι Πάντες Νέοι — Πεδινός οικισμός (υψόμ. 80 μ., 81 κάτ.) στην πρώην επαρχία Δωρίδας του νομού Φωκίδος. Υπάγεται διοικητικά στον δήμο Γαλαξιδίου … Dictionary of Greek
νέοικον — νέοι masc/fem acc sg νέοι neut nom/voc/acc sg νέοικος newly housed masc/fem acc sg νέοικος newly housed neut nom/voc/acc sg … Greek morphological index (Ελληνική μορφολογικούς δείκτες)
νέοικος — νέοι masc/fem nom sg νέοικος newly housed masc/fem nom sg … Greek morphological index (Ελληνική μορφολογικούς δείκτες)
κίνα — Επίσημη ονομασία: Λαϊκή Δημοκρατία της Κίνας Έκταση: 9.596.960 τ. χλμ. Πληθυσμός: 1.284.303.705 κάτ. (2002) Πρωτεύουσα: Πεκίνο ή Μπεϊτζίνγκ (6.619.000 κάτ. το 2003)Κράτος της ανατολικής Ασίας. Συνορεύει στα Β με τη Μογγολία και τη Ρωσία, στα ΒΑ… … Dictionary of Greek
νέος — α, ο και νιος, ά, ό (ΑΜ νέος, α, ον, Α ιων. τ. νεῑος, η, ον Α θηλ. και ος και ιων. τ. νέη και συνηρ. τ. νῇ, Μ και νεός, όν) 1. αυτός που είναι μικρής ηλικίας, νεαρός, νεανίας (α. «κοιμάται ο νέος ωραίος βοσκός», Γρυπ. β. «παιδὸς νέας ὣς κάρτ… … Dictionary of Greek