-
1 μαστούς
μαστόςb: masc acc pl -
2 αὖθαρ
αὖθαρ, ατος, τό (vgl. uber), das Guter; eigtl. von Thieren, z. B. Schaafen, οὔϑατα γὰρ σφαραγεῦντο, Od. 9, 440; Her. 4, 2 u. Sp., wie Plut., der de amor. prol. 3 sagt τῶν ἄλλων ζώων ὑπὸ τὴν γαστέρα τὰ οὔϑατα χαλᾷ τοὺς μαστούς, also Euter u. Zitzen unterscheidet. – Auch von Menschen, die Mutterbrust, Aesch. Ch. 525. – Uebertr., οὖϑαρ ἀρούρης, der fruchtbarste Theil des Acker- od. Saatlandes, Il. 9, 141. 283, h. Cer. 450.
-
3 ἐπι-σημαίνω
ἐπι-σημαίνω, 1) darüber ein Zeichen machen, bezeichnen, wie γράμματα ἐπισεσημασμένα, mit darüberstehenden Punkten bezeichnet, Aen. Tact. 31; übh. bezeichnen, κἀπισημανϑήσεται κείνου κεκλῆσϑαι λαός Eur. Ion 1593; von der Gottheit, eine Vorbedeutung geben, durch ein Anzeichen ihren Willen zu erkennen geben, ὁ ϑεὸς ἐπεσήμαινεν αὐτῷ ὅσιον εἶναι Xen. Hell. 4, 7, 2; Plut. Num. 22 Demetr. 12; D. Sic. 19, 103. Auch in der Bdtg des med. loben, Pol. 9, 9. – Med. sich Etwas bezeichnen, mit einem Zeichen versehen, ἐάν τε ἰάσιμος ἐάν τε ἀνίατος δοκῇ εἶναι Plat. Gorg. 526 b; Phil. 25 a; sich vorzeichnen, Legg. V, 744 a; übh. bemerklich machen, andeuten, III, 681 b; Sp., τῷ μειδιάματι ἐπισημηνάμενος τῆς γλώσσης τὴν διαμαρτίαν Luc. pro laps. 1; τὰς εὐϑύνας, sie untersiegeln, zum Zeichen, daß man sie für richtig anerkennt, Dem. 18, 250; durch ein Zeichen seinen Beifall zu erkennen geben, loben, καὶ ϑορυβεῖν Isocr. 12, 2; ἐπισημαινόμενον τὸν δῆμον καὶ δεδεγμένον τοὺς παρ' ἐμοῦ λόγους Aesch. 2, 49; πάντων τὸ ῥηϑὲν ἐπισημηναμένων Pol. 3, 111, 3, öfter, wie a. Sp., κρότῳ μεγάλῳ τὸ γεγονός D. Sic. 17, 106; δώροις τινά, Einen durch Geschenke auszeichnen, belohnen, Pol. 6, 39, 6; seltener durch Tadel auszeichnen, tadeln, App. B. C. 5, 15; D. Sic. 13, 27. – 2) intr., sich bemerklich machen, sich zeigen, bes. von Witterungs- u. Krankheitsvorzeichen, eintreten, τῶν ἀκρωτηρίων ἀντίληψις τοῦ λοιμοῦ ἐπεσήμαινε Thuc. 2, 50; Hippocr.; öfter bei Arist., τὰ περὶ τοὺς μαστούς, τὰ ἐπιμήνια u. ä., gener. anim. 1, 19. 20 H. A. 7, 3; σεισμὸς ἐφ' ἓν καὶ ἐπὶ δύο ἔτη ἐπισημαίνει κατὰ τοὺς αὐτοὺς τόπους Meteorl. 2, 8; τῷ Ῥώμῳ ἐπισημαίνουσι γῦπες ἕξ D. H. 1, 86. 87.
-
4 ἝΛΚω
ἝΛΚω, impf. εἷλκον, fut. ἕλξω, aor. gew. εἵλκυσα, perf. u. aor. pass. εἵλκυσμαι, εἱλκύσϑην; εἷλξα erst Sp., auch ἕλξα, Orph. Arg. 256; – ziehen, schleppen; ἐξ ὄρεος δόρυ Il. 17, 743; νῆα εἰς ἅλα δῖαν 2, 152; ἐκ ζωστῆρος ὀϊστόν 4, 213; ἡμίονοι – ἀπήνην 24, 324. – Bes. zerren, schleppen, wie den gefallenen Hektor Achilles schleift, Il. 24, 52. 417; vgl. Eur. Andr. 108; von Hunden u. Geiern, Il. 17, 557; Her. 1, 140; ποδός, ποδῶν ϑύραζε, an den Füßen herausschleifen, Il. 11, 258 Od. 16, 276; ἕλξειν ἔοιχ' ὑμᾶς ἀποσπάσας κόμης Eur. Suppl. 883; vollständiger ἕλξει ϑύραζ' αὐτὸν λαβὼν τῶν ὀρχιπέδων Ar. Plut. 955; ohne λαβών so, Equ. 769; vgl. τῆς ῥινός Luc. Hermot. 73; als Gefangenen fortschleppen, Il. 23, 715, wie Soph. vrbdn οὔϑ' εἷλκον, οὔτ' ἂν ἦγον O. C. 932; eben so Plat. Rep. IV, 439 d; ἑλκόμενος ἀπὸ τοῠ βήματος Xen. Hem. 3, 6, 1; vgl. noch ναῦς ἀναδούμενοι εἷλκον κενάς Thuc. 2, 90, u. nachher ἑλκόμεναι, ins Schlepptau nehmen; dah. oft mit βίᾳ vrbdn, Ar. Nubb. 233 u. A.; auch ohne βίᾳ = Gewalt anthun, mißhandeln, Eur. Herc. Fur. 602. – Vor Gericht ziehen, immer mit dem Nebenbegriffe des Gewaltsamen u. des Widerstrebens auf der andern Seite; Ar. Nubb. 991; Her. 2, 65 u. A.; – übertr., von Reden, wie Plat. sagt ὥσπερ σκυλάκια ἕλκειν καὶ σπαράττειν τῷ λόγῳ τοὺς πλησίον Rep. IV, 539 b; wie auch Pind. N. 7, 103 ἀτρόποις ἑλκύσαι Νεοπτόλεμον ἔπεσι zu erklären; παιδίσκην Lys. 1, 12, zur Unzucht reizen. – Wie in ἑλκόμενοι καὶ μόγις, Plat. Rep. I, 350 d, sich das Gezwungene ausspricht, so ist auch bei ἕλκειν καὶ πείϑειν τὸν λεών, V, 458 d, an ein gewaltsames Leiten, wenigstens eines nicht willig folgenden Volkes zu denken; ἐπιϑυμία ἕλκει ἐφ' ἡδονάς Phaedr. 238 a; vgl. ἄνω κάτω τοὺς λόγους Theaet. 195 c; Crat. 386 e; εἰς τυραννίδας τὰς πολιτείας Rep. VIII, 568 c. – Andere Vrbdgn sind noch νευρήν, die Sehne des Bogens anziehen, spannen, Od. 21, 419; τόξον Her. 3, 21; Xen. An. 4, 2, 28; auch im med. bei Ath. XI, 470 c; τὴν ἴυγγα, s. ἴυγξ, – das Schwert ziehen, Soph. Ant. 1208; ἔγχος ἐπί τινι Eur. Rhes. 576; μάχαιραν ἐκ κολεοῠ D. L. 6, 65; – ἱστία, die Segel aufziehen, Od. 2, 426; δίκτυον ἐς βόλον Theocr. 1, 40; – τάλαντα, die Wage aufzichen, um zu wägen, Il. 8, 72. 22, 212, woran sich die Bdtg des Gewichts reiht, welches die Wagschale niederzieht; τὰ πλεῖον ἕλκοντα βαρύτερα νομίζεται Plat. de leg. 316 a; Arist.; mit dem acc. des Gewichts, Her. öfter, z. B. τρίτον ἡμιτάλαντον ἕκαστος ἕλκων 1, 50; Arist. H. A. 8, 6; vgl. Pol. 22, 16, 19; übertr., aufwiegen, entsprechen, ἕλκων τὴν τοῦ συγγραφέως προστασίαν 12, 28, 6, vgl. 8, 21, 2; – in die Länge ziehen, τὸν χρόνον τῶν συνϑηκῶν ἀεί, Pol.; intr., λέγεται τὴν σύστασιν ἐπὶ τοσοῠτο ἑλκύσαι, soll sich so lange hingezogen haben, Her. 7, 167; τῆς συνηϑείας ἑλκυσϑείσης Pol. 31, 21, 8; – βίοτον, das Leben hinschleppen, Eur. Or. 207, wie μακρόπνουν ζόαν Phoen. 1535; γῆρας Sp.; auch ποδὸς βάσιν, einherschleichen, wie πόδα, Theocr. 7, 21; dah. vom Tanz, s. ἑλκύω; – προφάσεις, lange Ausflüchte machen (oder sie bei den Haaren herbeiziehen), Her. 6, 86; Ar. Lys. 726; vgl. πᾶν πρᾶγμα καὶ κατηγορίαν, alles Mögliche herbeiziehen, Pol. 31, 10, 4; vgl. auch λόγους oben; – in sich ziehen, einathmen, die Luft, Tim. Locr. 101 a; Arist., ταῖς ῥισί, riechen; von Pflanzen, einsaugen, Theophr.; in langen Zügen trinken, zechen, ἄμυστιν Eur. Cycl. 417; Ar. Equ. 107; πυκνάς Alex. bei Ath. XI, 470 e; auch μαστούς, Eur. Phoen. 987, vgl. Ion 1200; – das Loos ziehen, Apolld. 2, 8, 4; – πλίνϑους ἑλκύσαι, Ziegel streichen, Her. 1, 179; – ἡ ϑυρὶς ἕλκει, zieht, macht Zug, Theophr. 1; – χλανίδα, hinterher schleppen lassen, Ephipp. Ath. VIII, 347 c, wie ϑοἱμάτιον ἕλκων Archipp. bei Plut. Alcib. 1; ὄνομα, seinen Namen herleiten, bekommen, D. Per. 42, wie τὸ γένος ἀπό τινος, Strab. XI, 515; ὁ ἄρτος ἕλκει χρῶμα κάλλιστον, nimmt die Farbe an, Ath. III, 113 c; wie φαντασίαν Pol. 32, 20, 5. – Das med. oft = act.; ξίφος, er zog sein Schwert, Il. 1, 194, oft; χαίτας ἐκ κεφαλῆς, sich die Haare ausraufen, 10, 15; δίφρον ἀσσοτέρω πυρός, sich den Sessel näher ans Feuer ziehen, Od. 19, 506; – τιμάς, ἄφενος, an sich raffen, reißen, Theogn. 30. – Vom Holze, sich werfen, reißen, Theophr. – Von Flüssen, Gegenden, sich wohin ziehen, erstrecken, z. B. ἕλκεται αἶα πρὸς ἀνατολήν D. Per. 1086; a. sp. D., wie Lycophr. 702.
-
5 χαλαω
1) отпускать, ослаблять(βιόν, τόξα HH.; χ. καὴ συντείνειν τὰ νεῦρα Plat.; χ. ἡνίαν Eur.)
ὅταν χαλασθῇ τὸ σῶμα ὑπὸ νόσων Plat. — когда тело изнурено болезнями;χ. τὰς ἡνίας τοῖς λόγοις Plat. — давать волю красноречию;χ. τὸ μέτωπον Arph. — разгладить (перестать хмурить) лоб;χ. τέν ὀργέν Arph. — умерить (отбросить) гнев;ἐπιθυμίαν χ. Plut. — подавить страсть2) спускать, опускать(πτέρυγα Pind.; κράββατον NT.)
χ. κάλυμμ΄ ἀπ΄ ὀφθαλμῶν Soph. — сбросить завесу с глаз3) распускать, развязывать(κρεμαστέν ἁρτάνην Soph.; τὸν ἀσκόν Eur.)
χ. δεσμά Eur. — развязать узы;χ. κλῇθρα πύλης Soph. или χ. κλῇδας πυλωμάτων Eur., тж. χ. πύλας μοχλοῖς Aesch. и χ. μοχλούς Arph. — снимать запоры у ворот, отпирать ворота;χ. στόμα Xen. — (о лошади) открывать рот;χ. μαστούς Eur. — давать грудь, кормить материнским молоком4) отвязывать, освобождать(τινα ἐκ δεσμῶν Aesch.)
5) распускаться, развязываться(ζῶναι χαλῶσί τινι Eur.)
6) открыватьсяπύλαι χαλῶσαι Xen. — отворенные ворота
7) слабеть, утихать(τῆς ἀλγηδόνος χαλασάσης Luc.)
οἵδε τῆς ὀργῆς χ. εἴξασιν Arph. — их гнев, кажется, прошел;χ. μανιῶν Aesch. — перестать безумствовать;χ. τοῦ τόνου Luc. — ослабить напряжение;τοῦ νοσήματος χαλῶντος Plut. — когда болезнь пошла на убыль8) уступать(τινι Eur., Plut.)
9) оказывать снисхождение, прощать(τινι Aesch., Eur.)
-
6 θηλάζω
+ V 9-5-4-8-4=30 Gn 21,7; 32,16; Ex 2,7.9(bis) -
7 μαστός
-οῦ + ὁ N 2 1-0-11-19-4=35 Gn 49,25; Is 28,9; 32,12; 66,11; Jer 18,14(women’s) breast Gn 49,25; id. (metaph.) Is 66,11οἱ ἀπεσπασμένοι ἀπὸ μαστοῦ those that are drawn from the breast, those that have been weaned Is 28,9*Jer 18,14 μαστοί breasts, prominent parts? or fertilizing streams? (metaph.)-דישׁ for MT דישׂ fields?;*Ez 16,4 τοὺς μαστούς σου your breasts-דיךשׁ for MT רךשׁ your umbilical cord; *Ct 1,2 μαστοί σουyour breasts-ְך/ִי דַּ דַּ⋄דדַּfor MT ָך/ֶדי ֹדּ ⋄דוֹדּ your love, see also Ct 1,4; 4,10; 7,13 -
8 καταθλίβω
A press down,τοὺς δαλούς Thphr.Ign.23
; [ τοὺς μαστούς] Sor.1.76;τὸ πνεῦμα Plu.2.133d
;καταθλῐβεῖσα ἀναθυμίασις Id.Aem.14
.Greek-English dictionary (Αγγλικά Ελληνικά-λεξικό) > καταθλίβω
-
9 κατακόπτω
A cut down, fell, of trees, in [voice] Pass., Thphr.HP3.15.1, CP2.15.4, etc.2 cut in pieces, cut up, Hdt.1.48,73, 2.42, Ar.Av. 1688 ([voice] Pass.), etc.; ; κατακοπείς cut in pieces, Hdt.8.92.3 cut down, massacre, butcher, Id.6.75, Th.7.29:—[voice] Pass.,ὥσπερ βόες κατεκόπησαν Phld.Rh.1.235S.
4 in a military sense, cut in pieces, 'cut up',τὴν μόραν D.13.22
:—[voice] Pass.,κατακοπῆναι X.An.1.2.25
; κατακεκόψεσθαι ib.1.5.16.5κ. πληγαῖς τινα PLips.37.20
(iv A.D.), etc.6 generally, break in pieces, destroy,στεφάνους D. 22.70
;κέραμον Plb.5.25.3
; ἔρια ὑπὸ τῶν σέων κατακοπτόμενα fretted in pieces, Ar.Lys. 730, cf. Luc.Ind.1: metaph.,κ. τὴν ἀρχήν Plu. Demetr.30
;κατακέκοπταί οἱ τὸ τῆς ψυχῆς γαῦρον Id.2.762f
; κατεκόπημεν ἄν we should have been made mince-meat of, Pl.Com.35.7 weary, bore, Anaxipp.1.23, Men.Sam.70,77.8 Rhet., λέξις -κεκομμένη 'staccato', jerky composition, Demetr.Eloc.4.9 in [voice] Med., μαστοὺς κατεκόψατο, in vehement grief, Epigr.Gr. 316 ([place name] Smyrna).II strike with a die, coin bullion into money, Hdt.3.96;τὸν θρόνον ὄντα ἀργυροῦν X.HG1.5.3
;τὰς Χρυσᾶς πλίνθους εἰς νόμισμα D.S.16.56
, cf. Demetr.Eloc. 281, Lib.Or.14.45.Greek-English dictionary (Αγγλικά Ελληνικά-λεξικό) > κατακόπτω
-
10 μίτρα
μίτρα, [dialect] Ep. and [dialect] Ion. [full] μίτρη, ἡ, a piece of armour, apparently a metal guard worn round the waist, Il.4.137, 187, 216, 5.857.2 in later Poets, = ζώνη, maiden's girdle, Theoc.27.54 [ μίτρᾰν cj., μικράν codd.], Call.Aet.3.1.45, Mosch.2.73, etc.;μ. λῦσαι A.R.1.288
; λύσασθαι, ἀναλύεσθαι, Call.Jov.21, Del. 222;παρθένον ἧς ἀπέλυσε μίτρην Epigr.Gr.319
; also, = στρόφιον, τὴν μ. ἣ μαστοὺς ἐφίλησε Call.Epigr. 39, cf. A.R.3.867, etc.3 girdle worn by wrestlers, AP15.44.II headband, snood,μ. Λυδία νεανίδων.. ἄγαλμα Alcm.23.67
, cf. E.Ba. 833, Hec. 924 (lyr.), Ar.Th. 257.2 victor's chaplet at the games, Pi.O.9.84 (pl.), I.5(4).62: metaph., Λυδία μίτρα καναχηδὰ πεποικιλμένα, of an ode in the Lydian mode, Id.N.8.15.4 oriental head-dress, perh. a kind of turban, Hdt.1.195, 7.90, Duris 14 J., etc.; as a mark of effeminacy, Ar.Th. 941; diadem, Call.Del. 166.5 head-dress of the priest of Heracles at Cos, Plu.2.304c; of the Jewish high-priest, LXXEx.29.6, al.III = ἐπιδιδυμίς, Hp. ap. Gal.19.123 (where μήτρη) . [ῐ by nature, E. ll. cc., etc.; [pron. full] ῑ by position in Hom.] -
11 νεότοκος
νεό-τοκος, ον,II parox. νεοτόκος, ον, [voice] Act., having just brought forth, E.Ba. 701, Aret.CA2.3; , Plu.2.320d.Greek-English dictionary (Αγγλικά Ελληνικά-λεξικό) > νεότοκος
-
12 περιτέμνω
A cut or clip round about, οἴνας περιταμνέμεν prune them, Hes.Op. 570; [τὴν κεφαλὴν] π. κύκλῳ περὶ τὰ ὦτα Hdt.4.64
; of a goldsmith, CPR22.6 (ii A. D.) :—[voice] Med., βραχίονας περιτάμνονται make incisions all over their arms, Hdt.4.71 :—[voice] Pass., to be cut up, of fish, Arist.Mir. 835a19.2 of circumcision, , cf. D.C.79.11; π. τοὺςπαῖδας D.S.1.28
, cf. LXX Jo.5.2, al., PCair.Zen.76.13 (iii B. C.), etc.:— [voice] Med.,περιτάμνονται τὰ αἰδοῖα Hdt.2.36
, 104, cf. D.S.3.32 ;περιετέμοντο τὴν σάρκα LXX Ge.34.24
: abs., practise circumcision, Hdt.2.104 :—[voice] Pass., LXX Ge.17.10,al.3 cut off the extremities,τὰ ὦτα καὶ τὴν ῥῖνα Hdt.2.162
;τοὺς μαστούς D.C.62.7
;τὰ περιττά Luc. Anach.20
:—[voice] Pass., περιτάμνεσθαι γῆν to be curtailed of certain land, Hdt.4.159;πᾶσαν.. περιτεμνόμενον σοφίαν E.Fr. 473
(anap.).II cut off and hem in all round:—[voice] Med., βοῦς περιταμνόμενον cutting off cattle for oneself, 'lifling' cattle, Od.11.402,24.112 :—[voice] Pass., to be cut off,ἅρματα π. ὑπὸ τῶν ἱππέων X.Cyr.5.4.8
.Greek-English dictionary (Αγγλικά Ελληνικά-λεξικό) > περιτέμνω
-
13 πλημύρω
A = πλημυρέω, overflow, Call.Del. 263, AP5.203 (Mel.), Orph.A. 1053: hence, to be filled with food, Panyas.12.18; of the Nile, PLond.3.924.10 (ii A. D.);γαῖα.. αἵματι πλημύρεσκεν Q.S.11.161
: metaph.,π. σθένει B.5.107
, cf. Ph. ap. Eus.PE8.14; (Gizah, i A. D.).2 swell, Archil.97;μαζοὶ π. A.R.4.706
.3 ἧπαρ πλημῦρον congested liver, Aret.CD1.3.II causal, make to flow,μαστούς Ph.1.8
;νύμφαι καλὰ νάματα πλημύρουσιν Orph.A. 494
:—[voice] Pass., overflow, ib. 715:—in Hsch. for πλημυρόν, πλημῦρον (as part.) shd. be read.Greek-English dictionary (Αγγλικά Ελληνικά-λεξικό) > πλημύρω
-
14 σπαργάω
A to be full to bursting, swell, be ripe,μαστὸς σπαργῶν E.Ba. 701
, cf. Cyc.55 (lyr.); of nursing mothers, swell with milk, Pl.R. 460c (metaph., Id.Smp. 206d); σ. τοὺς μαστοὺς ὑπὸ γάλακτος or γάλακτι, D.H.1.79, Plu.2.320d.3 of plants, Poll. 1.230.II metaph., swell with desire or passion, Pl.Phdr. 256a;πρὸς δόξαν Plu.2.1100a
, cf. 585c;ἐπὶ τὴν βασιλείαν Id.Art.3
: abs., wax wanton, be insolent,σπαργῶσαν.. τὴν ἀρχὴν ὁρῶν Pl.Lg. 692a
;ὀλιγαρχία-ῶσα Plu.Lyc.7
;- ῶντι τῷ δήμῳ Id.Comp.Per.Fab.1
.Greek-English dictionary (Αγγλικά Ελληνικά-λεξικό) > σπαργάω
-
15 στέρνον
στέρνον, τό,A breast, chest, in Hom. both in sg. and pl., always of males ( στῆθος being used of both sexes),βάλε δουρὶ σ. ὑπὲρ μαζοῖο Il.4.528
, cf. 2.479, etc.;κρήδεμνον ὑπὸ στέρνοιο τάνυσσαι Od.5.346
, cf. Pi. N.10.68, X.An.1.8.26: pl.,εὐρύτερος δ' ὤμοισιν ἰδὲ στέρνοισιν Il.3.194
;ἐν δέ τέ οἱ κραδίη.. στέρνοισι πατάσσει 13.282
;σ. λαχνάεντα Pi.P.1.19
; so in X., Cyr.1.2.13; παίσας εἰς τὰ ς... παῖδα ib.4.6.4; of horses, Il.23.365 (sg. in 508); of sheep, Od.9.443; in Trag. also of women, in sg., E.Hec. 563; pl., μαστούς τ' ἔδειξε στέρνα θ' ib. 560; στέρνων πλαγαί beating of the breast, S.El.90 (anap.);ἐν στέρνοισι πεσοῦνται δοῦποι Id.Aj. 633
(lyr.);στέρν' ἄρασσε A.Pers. 1054
.2 Poet., esp. Trag., also, the breast as the seat of the affections, heart,ἀνδρῶν γὰρ ἐσθλῶν σ. οὐ μαλάσσεται S.Fr. 195
;τὸ σὸν μὴ σ. ἀλγύνοιμι Id.Tr. 482
: mostly in pl.,ἤλγυνεν ἐν στέρνοις φρένα A.Ch. 746
, cf. S.Ph. 792; οὕτω χρὴ διὰ στέρνων ἔχειν one ought to feel thus, Id.Ant. 639;στέρνοις ἐγκαταθέσθαι τι Simon.
(?)85;Ἄρη ἐν στέρνοις ἔχειν E.Ph. 134
;ἐξ εὐμενῶν σ. δέχεσθαί τινα S.OC 487
; .II metaph.,στέρνα χθονός Suid.
, cf. Sch. S.OC 691.2 ὑπὸ στέρνοισι καμίνου in the heart of the fire, Nic. Th. 924.—Rare in early Prose (v. supr.); found also in Medic., in signf. 1.1, Hp.Flat.10 (pl.), Sor.1.103, al., Gal.16.608, 18(2).65, al. (all sg.);τὰ σ. μαχαίρᾳ ἀνσχίσσαντα IG42(1).121.99
(Epid., iv B.C.); never in Arist. (f.l. for στενῶν in Pr. 905b40).Greek-English dictionary (Αγγλικά Ελληνικά-λεξικό) > στέρνον
-
16 συμπάθεια
A fellow-feeling, sympathy, Arist.Pr.7 tit., etc.;τῆς ἐλαίας πρὸς τὴν ἄμπελον Gp.9.14.1
; pity,οὐδεμίαν σ. λαμβάνειν D.S.13.57
; mea ς. my self-pity, Cic.Att.10.8.10.2 in the Philosophy of Epicurus, corresponding 'affection' or quality, affinity, Ep.1p.11U. (pl.), al.; ὁμούρησις καὶ ς. of body and soul, ib.p.20 U.; also in Stoic. Philos., affinity, τῶν μερῶν πρὸς ἄλληλα κοινωνία καὶ ς. Stoic.2.170, cf. 145; in Music, used of chords which vibrate together, Theo Sm.p.51 H.; sympathetic vibration of bronze vessels, Plb.21.28.9.3 affinity, concord of heavenly bodies, Vett.Val.5.13.4 Gramm., analogy, A.D.Adv.173.26, Synt.168.18.5 Medic., sympathetic affection of the body, opp. ἰδιοπάθεια, Sor.1.63, 2.22, Gal.8.30; ἔστι τις [τῇ μήτρᾳ] πρὸς τοὺς μαστοὺς φυσικὴ ς. Sor.1.15.Greek-English dictionary (Αγγλικά Ελληνικά-λεξικό) > συμπάθεια
-
17 τοκετός
τοκ-ετός, ὁ,A = τόκος, childbirth, delivery, Hp.Aër.4, etc.; including pregnancy, Arist.GA 748b22;μαστοὺς ἐν τ. ἐπαιρομένους Dsc.4.68
: pl., πεπειραμέναι τῶν τ. Sor.1.70a, cf. 2.31;τοκετῶν βάσανος AP9.311
(Phil.).Greek-English dictionary (Αγγλικά Ελληνικά-λεξικό) > τοκετός
-
18 φιλέω
φῐλέω, [dialect] Aeol. [full] φίλημμι Sapph.79, cf. Ead. Oxy. 1787 Fr.1 + 2.24; [ per.] 2sg. φίλησθα Ead.22; late [ per.] 3pl.Aφίλεισι Epigr.Gr.990.12
(Balbill.): [dialect] Boeot. [full] φίλειμι Hdn.Gr.2.930: [dialect] Ep. inf.φιλήμεναι Il.22.265
: [dialect] Ion. and [dialect] Ep. [tense] impf.φιλέεσκε 3.388
, al.: [tense] fut. φιλήσω, [dialect] Ep. inf.φιλησέμεν Od.4.171
: [tense] aor. 1ἐφίλησα Pi.P.2.16
, etc.: [tense] pf. πεφίληκα ib. 1.13:—[voice] Med., Poet. 1 [tense] aor. ἐφῑλάμην; [ per.] 3sg. ἐφίλατο, φίλατο, Il.5.61, 20.304, Call.Aet.Oxy. 2080.55; [ per.] 3pl.φίλαντο Lyc.274
; imper.φῖλαι Il.5.117
, 10.280; subj. , Hes.Th.97; but φίλατο as [voice] Pass., A.R.3.66; also part.φιλάμενος IG14.1549
([place name] Rome):—[voice] Pass., [tense] fut. [voice] Med. φιλήσομαι in pass. sense, Od.1.123, 15.281, Antipho 1.19: [tense] fut. 3πεφιλήσομαι Call. Del. 270
: [tense] aor. , Pl.Phdr. 253c: [dialect] Ep. [ per.] 3pl.ἐφίληθεν Il.2.668
: [tense] pf.πεφίλημαι Pi.N.4.45
, X.An.1.9.28; [dialect] Dor. part.πεφιλᾱμένος Theoc. 3.3
. [[pron. full] ῐ exceptin the forms ἐφίλατο, φῑλατο, etc.]: ([etym.] φίλος):— love, regard with affection, opp. μισεῖν, Pl.R. 334c, Arist.Rh. 1380b34;φιλήσω τὸν δῆμον τὸν Ἀθηναίων IG12.15.36
; (on its relation to sexual love v. infr. 3); of the love of gods for men,φ. δέ ἑ μητίετα Ζεύς Il. 2.197
; πέρι γάρ μ' ἐφίλει (of the love of the master for his swineherd) Od.14.146; (alsoὃν περὶ κῆρι φ. Ζεὺς.. παντοίην φιλότητα Od.15.245
, cf. Il.9.117);μάλα τούς γε φ. ἑκάεργος Ἀπόλλων Il.16.94
;εἰ.. Ἕκτορά περ φιλέεις καὶ κήδεαι αὐτοῦ 7.204
, etc.; of love for a child reared, Od. 15.370;αἰ δὲ μὴ φίλει, ταχέως φιλήσει κωὐκὶ θέλοισα Sapph.1.23
; ;φιλέων φιλέοντα Pi.P.10.66
; ;μάλιστά σ'.. ἤχθηρα κἀφίλησ' ἐν ἡμέρᾳ μιᾷ S.El. 1363
; ; ὅσα θεοὶ ἀνθρώποις οὓς φιλοῦσιν [διδόασιν] SIG 985.48 (Philadelphia, i B. C.); οἱ φιλοῦντές τινα his friends, freq. in messages and letters, OGI184.10 (Philae, i B. C.), Ep.Tit.3.15, PSI8.971.30 (iii/iv A. D.), etc.; φιλεῖν ἐμαυτήν, αὑτόν, E.Hel. 999, Med.86, etc.:—[voice] Pass., to be beloved by one,ἐκ Διός Il.2.668
;παρ' αὐτῇ 13.627
, etc.; τινι E.Hec. 1000.2 treat affectionately or kindly, esp. welcome, entertain a guest, Od.4.29, 5.135, Il.3.207, etc.;φίλος δ' ἦν ἀνθρώποισιν, πάντας γὰρ φιλέεσκεν ὁδῷ ἔπι οἰκία ναίων Il.6.15
;ξεῖνον ἐνὶ μεγάροισι φ. Od.8.42
;ξεῖνον ἄγων ἐν δώμασι.. φιλέειν καὶ τιέμεν 15.543
, cf. 14.322; θεὸς (i. e. Calypso)ἥ με.. ἐφίλει τε καὶ ἔτρεφεν 7.256
; τίς ἂν φιλέοντι μάχοιτο; who would quarrel with a kind host? 8.208; etc.:—[voice] Pass., παρ' ἄμμι φιλήσεαι welcome shalt thou be in our house, Od.1.123, cf. 15.281.3 opp. ἐρᾶν, τούτους μάλιστά φασι φιλεῖν ὧν ἂν ἐρῶσι regard with affection those for whom they have a passion, Pl.Phdr. 231c;ὥστε οὐ μόνον φιλοῖο ἄν, ἀλλὰ καὶ ἐρῷο ὑπ' ἀνθρώπων X.Hier.11.11
, cf. Smp.8.21; εἰκὸς τὸ φιλεῖν τοὺς ἐρωμένους Arist.APr. 70a6; but φ. is used of lovers,ἥ γ' Εὐρυμάχῳ μισγέσκετο καὶ φιλέεσκεν Od.18.325
;Λυσίθεος Μικίωνα φιλῖν φησι μάλισστα τῶν ἐν τῇ πόλει IG12.924
; , cf. Hdt.4.176 ([voice] Pass.), Ar.Lys. 905; of the love of man for wife, ὅς τις ἀνὴρ ἀγαθὸς.. τὴν αὐτοῦ φιλέει ( cherishes her) , cf. 486; τὴν αὐτὸς φιλέεσκεν loved and cherished as his wife, ib. 450; but ἐμὲ.. ἀτιμάζει, φιλέει δ' ἀΐδηλον Ἄρηα (Hephaestus speaks of Aphrodite) Od.8.309: Com.,ὦ Δῆμ', ἐραστής εἰμι σὸς φιλῶ τέ σε καὶ κήδομαί σου Ar.Eq. 1341
.b of sexual intercourse, Hsch. s.v. βαίνειν.4 show outward signs of love, esp. kiss (not in Hom.), φ. τοῖσι στόμασι kiss on the mouth, opp. τὰς παρειὰς φιλέονται, Hdt. 1.134, cf. X.Cyr.1.4.27, Smp.9.5;κατὰ τὸ στόμα AP5.284
(Agath.);φιλήσω.. τὸ σὸν κάρα S.OC 1131
;πατέρα.. περὶ χεῖρε βαλοῦσα φιλήσει A.Ag. 1559
(anap.), cf. Ar.Av. 671, 674, Pl.Phdr. 255e, Ev.Marc.14.44, etc.: c. dupl. acc., τὸ φίλαμα, τὸ.. τὸν Ἄδωνιν.. ἀποθνάσκοντα φίλασεν the kiss wherewith she kissed him, Mosch.3.69:—[voice] Med., τὰς παρειάς kiss each other's cheeks, Hdt.l.c.5 of things as objects of love, like, approve,σχέτλια ἔργα Od.14.83
;ἀοιδάν Pi.N.3.7
;οὔθ' ἱστῶν ἐφίλησεν ὁδοὺς οὔτε δείπνων.. τέρψιας P.9.18
, etc.;αἰσχροκέρδειαν S.Ant. 1056
, cf. 312; τὰς λευκοτάτας [μάζας] Telecl. 1.6 (anap.);Πράμνιον οἶνον Ephipp.28
.6 of things as the subject,ἡσυχία δὲ φιλεῖ συμπόσιον Pi.N.9.48
;ἢ [μίτρη] μαστοὺς ἐφίλησε Call.Epigr.39
.7 in making a request,οἶσθ' ὁτιὴ φιλῶ σ' ἐγώ, κἀμοὶ πιθόμενος ὑπαποκίνει τῆς ὁδοῦ Ar.Av. 1010
; so τί πράσσει Φηλικίων ὁ ἀγαθός; φιλῶ σε pray, how goes it with the worthy Felicio? Arr.Epict.1.19.20; so perh. in Herod.1.66, πείσθητί μευ, φιλέω σε (but rather 'I speak as a true friend').II after Hom., c. inf., love to do, be fond of doing, and so to be wont or used to do,φιλέει ὁ θεὸς τὰ ὑπερέχοντα κολούειν Hdt.7.10
.έ; ἢν ἁμάρτωσι τοῦ πατρικοῦ τύπου.. φιλέουσι διαφθείρεσθαι Democr.228
;Μοῖσα μεμνᾶσθαι φ. Pi. N.1.12
, cf. P.3.18;φιλεῖ δὲ τίκτειν ὕβρις.. ὕβριν A.Ag. 763
(lyr.);τοῖς θανοῦσί τοι φιλοῦσι πάντες κειμένοις ἐπεγγελᾶν S.Aj. 989
, etc.; rarely with part. for inf.,φιλεῖς δὲ δρῶσ' αὐτὸ σφόδρα Ar.Pl. 645
.2 of things, events, etc.,αὔρη ἀπὸ ψυχροῦ τινος φιλέει πνέειν Hdt.2.27
;φιλεῖ ὠδῖνα τίκτειν νύξ A.Supp. 769
;ἐμπόρων ἔπη φ. πλανᾶσθαι S.OC 304
; (lyr.);φιλεῖ μεγάλα στρατόπεδα ἐκπλήγνυσθαι Th.4.125
;ὃ δὴ φ. ὁ ἔρως ἐμποιεῖν Pl.Smp. 182c
: esp. with γίγνεσθαι of what usually happens, ἀπὸ πείρης πάντα ἀνθρώποισι φιλέει γίνεσθαι everything comes to man by experience, Hdt.7.9.γ, cf. 7.10.ζ, 7.50, Th.3.42, Isoc.6.104, Pl. R. 494c, al.;οἷα φ. γίγνεσθαι Th.7.79
, cf. Hdt.8.128; without γίγνεσθαι, οἷα δὴ φιλεῖ as is wont, Pl.R. 467b;ὁποῖα φ. Luc.Am.9
.3 impers., φιλέει δέ κως προσημαίνειν (sc. ὁ θεός) , εὖτ' ἂν .. Hdt.6.27; ὡς δὴ φιλεῖ.. λόγον ἔχειν ἀνθρώπους as it is usual for.., Plu.Pomp. 73. -
19 χαλάω
Aχαλόωσιν Opp.H.2.451
; [dialect] Aeol. [ per.] 3pl.χόλαισι Alc.18.9
codd. Heraclit.: [tense] fut. χᾰλάσω [λᾰ] Hp.Aër.8, Epid.7.80: [tense] aor. (anap.), Hp.Epid.7.23, etc.; [dialect] Ep.χάλασσα h.Ap.6
, pl. subj.χαλάσσομεν Alc.Supp.23.10
; [dialect] Dor. part.χᾰλάξαις Pi.P.1.6
; [ per.] 3sg. [tense] fut. or [tense] aor. subj. χαλάξει (dub. sens.) Berl.Sitzb.1927.164 ([place name] Cyrene):—[voice] Med., [dialect] Ep. [tense] aor.χαλάσαντο A.R. 2.1264
:—[voice] Pass., [tense] aor. ἐχαλάσθην, subj. , Pl. Phd. 86c: [tense] pf.κεχάλασμαι AP9.297
(Antip.), App.Mith.74, Plot. 4.3.16: [tense] plpf.ἐκεχάλαστο Aristid.1.315J.
I trans., slacken, loosen, χ. βιόν, τόξα, unstring the bow, h.Ap.6, h.Hom.27.12; χ. τὰ νεῦρα, opp. συντείνειν, Pl.Phd. 98d; χ. τὸν πόδα, of a ship, v. πούς 11.2: metaph., τὰ τῆς πολιτείας χ., opp. ἐπιτείνειν, Plu.2.827b:—[voice] Pass., opp. ἐπιτείνεσθαι, Pl.Phd. 86c, 94c;χαλᾶσθαι καὶ διαφθείρεσθαι Id.Lg. 653c
;χαλᾶσθαι ὑπὸ τῆς ἡδονῆς Porph.Marc.7
.2 let down, let fall, πτέρυγα χαλάξαις Pi.l.c.; χαλάσας ὀλίγον τὸ μέτωπον having unbent the brow, Ar.V. 655 (anap.); μαστοὺς χάλασον, says the Cyclops to his ewe, E.Cyc.55 (lyr.); κράββατον, δίκτυα χ., Ev.Marc. 2.4, Ev.Luc.5.5;τὴν ἱερὰν ἄγκυραν Suid.
; dip in a liquid,εἰς αἷμα PMag.Par.1.2886
; soak, PHolm.14.33:—[voice] Med., ἱστὸν χαλάσαντο lowered it, A.R.2.1264.3 let loose, release,τινὰ ἐκ δεσμῶν A.Pr. 177
(anap.); abs., let go, slacken one's hold, μηδαμῇ χάλα ib.58.4 ἡνίας χ. slacken the reins, esp. in metaph. sense,χ. τὰς ἡνίας τοῖς λόγοις Pl.Prt. 338a
, cf. E.Fr. 409.5 κλῇθρα χ. loose the bars or bolts, i.e. undo or open the door, S.Ant. 1187, E.Hipp. 808; ;χ. τοὺς μοχλούς Ar.Lys. 310
; but alsoπύλας μοχλοῖς χαλᾶτε A.Ch. 879
.6 loosen or undo things drawn tightly together,χ. κρεμαστὴν ἀρτάνην S.OT 1266
;χ. πᾶν κάλυμμ' ἀπ' ὀφθαλμῶν Id.El. 1468
;χ. δεσμά E.Andr. 577
; ;τὸ στόμα X.Eq.6.8
:—[voice] Pass.,τὰ χαλώμενα ὅπλα Hp.Art.43
;πρὶν ἂν χαλασθῇ δεσμά A.Pr. 991
.7 of the bowels, etc.,ὑγρὰ χ. Hp.Prorrh.1.99
, cf. Coac.20;ἢν αἱ μῆτραι μὴ χαλάσωσι τὰ ἐπιμήνια Id.Mul.1.61
.8 metaph., τὴν ὀργήν χ. let it go, Ar.V. 727 (anap.);χ. [τὸν νόον] ἐς ὄψιν τινός Ti.Locr.104c
;χ. ἐπιθυμίαν Plu.2.133a
;τὸ βαρὺ καὶ ἀμειδές Alciphr.3.3
; remit,μήτε τῆς προνοίας χαλώσης τὴν.. ὑπεροχήν Procl.Inst. 122
; τὸ ἀεὶ ταῦτα οὕτως ἔχειν ἐχάλασαν relaxed the strict principle that.. Pl.Sph. 242e:—[voice] Pass., to be softened,λίθος εἰς ὑγρότητα κεχαλασμένος Callistr.Stat.5
; also κεχαλάσθαι εἰς τὸ αὐτεξούσιον to have free play, opp. συντετάχθαι, Plot.4.3.16.II intr., become slack or loose, opp. συντείνω, Pl.Phd. 98d;χόλαισιν ἄγκυρραι Alc.18.9
(s. v.l.);ζῶναι χαλῶσι E.Ba. 935
; πύλαι χαλῷσαι open gates, X.Cyr.7.5.29: metaph. c. gen., have a remission of,χαλάσσομεν τὰς θυμοβόρω λύας Alc.Supp.23.10
;τί χαλᾷ μανιῶν; A.Pr. 1057
(anap.); (also abs., S.OC 203 (lyr.), 840); relax,φρονήματος χ. E.Fr. 716
; (troch.); [τὸ ὂν] χαλάσαν τῆς τοῦ ἑνὸς ἁπλότητος Dam.Pr.13
.2 c. dat. pers., χ. τινι give way or yield to any one, be indulgent to him,εἰ τοῖσιν.. κτείνουσιν ἀλλήλους χαλᾷς A.Eu. 219
;χάλα τοκεῦσιν E.Hec. 403
; with gen. add.,μοι τῆς ἀρχῆς χάλασον Pl.Men. 86e
, cf. Plu.Lyc.7: abs., give way, .3 abs., grow slack or weak,ἐπειδὰν αἱ ἐπιθυμίαι παύσωνται κατατείνουσαι καὶ χαλάσωσι Id.R.329c
; abate, Aër.8;ὀδύνη Id.Acut.16
. -
20 ἐπισημαίνω
A mark, γράμματα Aen. Tact.31.3 ([voice] Med.):—[voice] Med., seal, μαρτυρίας τᾷ δαμοσίᾳ σφραγῖδι SIG l.c.:— [voice] Pass., to have a mark set on one, κἀπισημανθήσεται κείνου κεκλῆσθαι .2. of a disease, τῶν ἀκρωτηρίων ἀντίληψις αὐτοῦ ἐπεσήμαινεν the seizure of his extremities set a mark upon him, Th.2.49:—[voice] Pass., ἢν ἅπαξ ἐπισημανθῇ if once he has the mark of the disease upon him, Hp.Morb.Sacr.8.b. indicate as a symptom, πολλὰ τοῦνοσώδους Philostr.Gym.30
: as a weather-sign,αὐχμούς Id.Her.2.9
:—[voice] Pass., show symptoms of disease, Gal.14.661.II. indicate, c. acc. et inf.,ὁ θεὸς ἐπεσήμαινεν αὐτῷ ὅσιον εἶναι X.HG4.7.2
.III. intr., give signs, appear as a symptom in a case, Hp.Epid.1.18; ἄρθρονἐ. συντεταμένον Id.Art.30
; of puberty, show itself, Arist.GA 727a8, 728b24; of weather-signs, indicate a change of weather, Thphr.Sign. 10, etc.; of omens,τῷ Ῥώμῳ γῦπες ἐ. ἕξ D.H.1.86
, etc.;εἰς τὸ δημόσιον Paus.3.12.7
; of the gods, δαιμόνιον αὐτοῖς ἐ. D.S.19.103, cf. 5.3, Plu. Num.22, Sull.14: impers., ἐπισημαίνει symptoms appear, Arist.HA 572b32;ἐ. περὶ τοὺς μαστούς Id.GA 728b29
.IV. [voice] Med. ([tense] pf. [voice] Med. in act. sense, Phld.Mus.p.82 K., Ir.p.5 W., [tense] aor. [voice] Pass., Id.Rh.1.58S., al.), assign as a distinguishing mark,μίαν τινὰ φύσιν Pl.Phlb. 25a
, cf. Plt. 258c; distinguish,τί βούλομαι Id.Lg. 744a
; ἐάν τε ἰάσιμος ἐάν τεἀνίατος δοκῇ εἶναι Id.Grg. 526b
: abs., D.S.13.28; τοσοῦτον -σημηναμένους having added so much by way of explanation, Gal.17(1).800.2. signify, indicate, ὃ.. Ὅμηρος ἐπες. Pl.Lg. 681e; ἐ. ἐν τοῖς ὅρκοις ὅτι " οὐκ ἀδικήσω" Arist.Pol. 1310a11;τῷ μειδιάματι.. τὴν διαμαρτίαν Luc.Laps.1
; remark, " ὀρθῶς" Thphr.Char.2.4.3. set one's name and seal to a thing (in token of approbation), ἐπισημαίνεσθαι τὰςεὐθύνας D.18.250
: generally, applaud, signify approval, Isoc.12. 2, Aeschin.2.49, Men.Phasm.Fr.I, etc.: rarely in bad sense, disapprove, M.Ant.6.20, App.BC5.15; of a historian, Plb.2.61.1.4. distinguish by reward or punishments,ἐπισημαίνεσθαί τινα δώροις Id.6.39.6
;τοὺς μὲν χάρισι, τοὺς δὲ κολάσεσιν Id.Fr. 148
; τὰ καλὰ (Delos, ii B.C.), cf. 51.12 (Ptolemais, iii B.C.).Greek-English dictionary (Αγγλικά Ελληνικά-λεξικό) > ἐπισημαίνω
- 1
- 2
См. также в других словарях:
μαστούς — μαστός b masc acc pl … Greek morphological index (Ελληνική μορφολογικούς δείκτες)
γαλακτόρροια — Η αυτόματη εκροή γάλακτος από τους μαστούς της γυναίκας. Συχνά παρατηρείται μετά το τέλος του θηλασμού, κατά την περίοδο της γαλουχίας, οπότε το φαινόμενο θεωρείται φυσιολογικό, εάν η ποσότητά του είναι μικρή και η χρονική διάρκεια της εκροής… … Dictionary of Greek
τριχιώ — άω, Α 1. (σχετικά με τα μάτια και τους μαστούς) πάσχω από τριχίαση 2. (η μτχ. αρσ. ενεργ ενεστ. ως ουσ.) ὁ τριχιῶν ο τράγος 3. μέσ. τριχιῶμαι, άομαι (για τους μαστούς) υφίσταμαι τριχίαση. [ΕΤΥΜΟΛ. < θρίξ, τριχός + κατάλ. ιῶ, ιάω δηλωτική… … Dictionary of Greek
υπερμαζώ — (I) άω, ΜΑ 1. είμαι παραχορτάτος 2. ζω μέσα σε υπέρμετρα τρυφηλό θίο («ἐπὶ τῷ ἀξιώματι ὑπερμαζήσας», Δίων Κάσσ.). [ΕΤΥΜΟΛ. < ὑπερ + μᾶζα]. (II) άω, Μ έχω τους μαστούς γεμάτους γάλα ή έχω μεγάλους μαστούς. [ΕΤΥΜΟΛ. < ὑπερ * + μαζός, ιων. τ.… … Dictionary of Greek
θηλάζω — θήλασα, θηλασμένος 1. μτβ., δίνω γάλα από τους μαστούς μου: Θηλάζω το μωρό. 2. αμτβ., ρουφώ γάλα από τους μαστούς, βυζαίνω: Έγινε δύο χρονών και θηλάζει ακόμη … Νέο ερμηνευτικό λεξικό της νεοελληνικής γλώσσας (Новый толковании словарь современного греческого)
Πελοπόννησος — I Ιστορική και γεωγραφική περιοχή της Ελλάδας, η νοτιότερη και μεγαλύτερη χερσόνησος της χώρας και η νοτιότερη της Ευρώπης. Εκτείνεται μεταξύ των παραλλήλων 38° 20’ (ακρωτήριο Δρέπανο) και 36° 23’ (ακρωτήριο Ταίναρο) και των μεσημβρινών 210° 10’… … Dictionary of Greek
Σέσκλο — I Νεολιθικός οικισμός, 15 χλμ. Δ του Βόλου, στον οποίο αναπτύχθηκε κατά την 5η χιλιετία ο πρώτος νεολιθικός πολιτισμός που έγινε γνωστός στην Ελλάδα και ένας από τους πρώτους στη νοτιοανατολική Ευρώπη. Το όνομά του οφείλεται στο σύγχρονο μικρό… … Dictionary of Greek
άμαστος — (I) η, ο (Α ἄμαστος, ον) [μαστός] αυτός που δεν έχει μαστούς. (II) η, ο αυτός που δεν μαζεύτηκε, ο αμάζευτος*. [ΕΤΥΜΟΛ. < α στερητ. + μάζω «μαζεύω», αόρ. έμασα] … Dictionary of Greek
άμελξη — η (Α ἄμελξις) [ἀμέλγω] τεχνητή αφαίρεση τού γάλακτος από τους μαστούς, άρμεγμα … Dictionary of Greek
αγαλακτία — Παθολογικό σύμπτωμα σε άρρωστα γαλακτοφόρα ζώα και στον άνθρωπο. Υπάρχουν διάφορα αίτια που μπορεί να κάνουν τους μαστούς να μην εκκρίνουν γάλα (εξάντληση του οργανισμού από μακρόχρονες αρρώστιες ή από δηλητηρίαση κλπ.). Στα πρόβατα και τα γίδια… … Dictionary of Greek
αγαλόρροια — η η ολική ή μερική έλλειψη γάλακτος στους μαστούς τής μητέρας, μετά τον τοκετό, κατά τον χρόνο ενάρξεως τού θηλασμού (βλ. και αγαλακτία). [ΕΤΥΜΟΛ. < α στερ. + γάλα + ρέω] … Dictionary of Greek