-
1 γεγωνως
-
2 γεγωνώς
-
3 γεγωνῶς
-
4 γεγωνώς
γέγωναshout so as to make oneself heard: perf part act masc nom /voc sgγέγωναshout so as to make oneself heard: perf part act masc nom sg (epic)γεγωνόςloud-sounding: masc /fem acc pl (doric) -
5 γέγωνα
γέγων-α, [dialect] Ep. [tense] pf. with [tense] pres. and past signf., used by Hom. in [ per.] 3sg. γέγωνε and part.Aγεγωνώς Il.11.275
, al.: [ per.] 3sg. [tense] plpf. (with [tense] impf. signf.)ἐγεγώνειν 22.34
, 23.425, Od.21.368: later, imper. , S.Ph. 238, E.Or. 1220; subj. ; part. , cf. γεγωνός:—from [tense] pres. *[full] γεγώνω Hom. has inf.γεγωνέμεν Il.8.223
, 11.6, [ per.] 3sg. [tense] impf. ἐγέγωνεν (v.l. γέγωνεν) 14.469:—from [tense] pres. *[full] γεγωνέω come inf.γεγωνεῖν 12.337
, Pi.P.9.3, A.Pr. 523, Pl.Hp.Ma. 292d: [tense] impf.ἐγεγώνευν Od.17.161
,γεγώνευν 9.47
: after Hom., [ per.] 3sg. , Pr. 917b21: [tense] impf.- είτω X.Cyn.6.24
; part.γεγωνέοντες Michel 1383
B ([place name] Chios): [tense] fut. (lyr.): [tense] aor.inf. , part.- ήσας D.C.68.3
; cf. γεγωνητέον, γεγωνίσκω:— shout so as to make oneself heard,κώκυσεν.. γέγωνέ τε πᾶν κατὰ ἄστυ Il.24.703
;ἐβόησε, γέγωνέ τε πᾶσι θεοῖσι Od.8.305
: in [tense] pres. sense, ὅσσον τε γέγωνε βοήσας as far as [a man] can make himself heard by shouting, Od.6.294 (also in past sense, 5.400, al.);οὔ πώς οἱ ἔην βώσαντι γεγωνεῖν Il.12.337
; ἀδηνέως γεγωνέοντες Michel l.c.; make one's voice carry, πολλῷ πλέον γεγωνεῖν (Cobet for ἢ ἀγνοεῖν) ;πορρωτέρω ὁ αὐτὸς τῇ αὐτῇ φωνῇ γεγωνεῖ μετ' ἄλλων ᾄδων καὶ βοῶν ἢ μόνος Arist.Pr. 917b21
: c. dat. pers., cry out to,ἐγεγώνει.. Πουλυδάμαντι Il.14.469
, etc.;θεοῖσι μετ' ἀθανάτοισι γεγώνευν Od.12.370
; make oneself heard by a person,οὐδέν σοι μᾶλλον γεγωνεῖν δύναμαι ἢ εἴ μοι παρεκάθησο λίθος Pl.Hp.Ma. 292d
.b speak articulately, opp. to mere sound,ὁ ἀὴρ οὐ γεγωνεῖ Arist.de An. 420a1
;οὐ δύνανται γεγωνεῖν.. ἀλλὰ μόνον φωνοῦσιν Id.Aud. 804b24
.2 c. acc. pers., sing, celebrate, Pi.P.9.3. -
6 γέγωνα
γέγωνα, perf. II. mit Präsensbedtg, rufend gehört, vernommen werden, auch γεγωνέω und γεγώνω; von γέγωνα Hom. γέγωνε praes. Odyss. 5, 400, γεγωνώς Iliad. 13, 149; von γεγωνέω infin. γεγωνεῖν Iliad. 12, 337, ἐγεγώνευν 1. singul. Odyss. 17, 161, γεγώνευν 1. singul. 12, 370, γεγώνευν 3. plur. 9, 47; von γεγώνω praeterit. ἐγέγωνεν Iliad. 14, 469, praeterit. γέγωνε Odyss. 8, 305 Iliad. 24, 703; von γεγώνω oder von γέγωνα infin. γεγωνέμεν Iliad. 8, 223; von γεγωνέω oder von γέγωνα praeter. ἐγεγώνει Odyss. 21, 368. Vgl. im Allgem. Herodian. Scholl. Iliad. 12, 337. Nachhomerische Formen: conj. γεγώνω Soph. O. C. 214; γέγωνε imperat. Philoct. 238 Aesch. Prom. 193; γεγωνείτω Xen. Cyn. 6, 24; γεγωνῆσαι Aesch. Prom. 990; γεγωνήσομεν Eur. Ion. 696; γεγωνητέον Pind. Ol. 2, 6. Daneben Homerische Formen: γεγωνεῖν Pind. Ol. 3, 9 Plat. Hipp. maior. 292 d. – Ueber die Bdtg vgl. Lehrs Aristarch. p. 107: Scholl. Aristonic. Iliad. 8, 223 πρὸς τὴν τάξιν τῆς νεωλκίας ἡ παρατήρησις, καὶ πρὸς τὸ γεγωνέμεν, ὅτι οὐ ψιλῶς ἐστι φωνεῖν ἀλλ' ἀκουστὸν φϑέγγεσϑαι. Nämlich nach Hom. wurde das Wort einfach in der Bdtg »sagen«, »sprechen« gebraucht, z. B. Aesch. Prom. 193 Soph. Philoct. 238. In dieser Bdtg = »sagen« erscheint das Wort auch Odyss. 17, 161 τοῖον ἐγὼν οἰωνὸν ἐφρασάμην καὶ Τηλεμάχῳ ἐγεγώνευν, unächte Stelle, s. Scholl. Didym. 17, 160. Homerisch ist das Wort gebraucht z. B. Odyss. 6, 294 ἔνϑα δὲ πατρὸς ἐμοῠ τέμενος τεϑαλυῖά τ' ἀλωή, τόσσον ἀπὸ πτόλιος ὅσσον τε γέγωνε βοήσας, so weit wie der Ruf eines Menschen gehört wird; γέγωνέ τε πᾶν κατὰ ἄστυ, ihr Ruf wurde in der ganzen Stadt vernommen, Il. 24, 703; οὔ πώς οἱ ἔην βώσαντι γεγωνεῖν, sein Ruf konnte nicht vernommen werden, Il. 12, 337; ἤυσεν δὲ διαπρύσιον, Δαναοῖσι γεγωνώς 8, 227. – Eur. Ion. 696 ἐς οὖς γεγωνήσομεν, ins Ohr schreien; Pind. u. Tragg. = laut reden, verkündigen, c. acc., Πυϑιονίκας, Θήρωνα, Pind. P. 9, 3 Ol. 2, 6, preisen; νυκτίφοιτ' ὀνείρατα Aesch. Prom. 660; τινί τι 786; Soph. Phil. 238. Von leblosen Dingen = schallen, ertönen, Arist. de anim. 2, 8.
-
7 δια-πρύσιος
δια-πρύσιος, α, ον, auch 2 End., H. h. Ven. 19, sich we ithin erstreckend, hindurchdringend; Einige leiten das Wort wohl entschieden falsch von διαπρό ab; es ist vielmehr wohl aus ΔΙΑΠΕΡΆΣΙΟΣ entstanden, das Ε ausgestoßen, Υ äolisch für Α, von διαπεράω, hindurchdringen. Vgl. διαμπερές. Apollon. Lex. Homer. p. 58, 23 διαπρύσιον· διάτονον. Homer siebenmal, alle Stellen in der Ilias, accusat. singul. adverbial, fast überall in der Formel ἤυσεν δὲ διαπρύσιον, Δαναοῖσι (Τρώεσσι) γεγωνώς, weithinrief er, Iliad. 8, 227. 11, 275. 586. 12, 439. 13, 149. 17, 247; anders Iliad. 17, 748 ὥς τε πρὼν ἰσχάνει ὕδωρ ὑλήεις, πεδίοιο διαπρύσιον τετυχηκώς, ὅς τε καὶ ἰφϑίμων ποταμῶν ἀλεγεινὰ ῥέεϑρα ἴσχει, ἄφαρ δέ τε πᾶσι ῥόον πεδίονδε τίϑησιν πλάζων· οὐδέ τί μιν σϑένεϊ ῥηγνῦσι ῥέοντες, ein in die Ebene weit hinein ragender Bergrücken. – Pind. N. 4, 51 Νεοπτόλεμος δ' ἀπείρῳ διαπρυσίᾳ, βουβόται τόϑι πρῶνες ἔξοχοι κατάκεινται Δωδώναϑεν ἀρχόμενοι πρὸς Ἰόνιον πόρον, das sich weithin erstreckende, weite, große Land; – δ. κιϑαρίζων H. h. Ven. 80; vgl. Ap. Rh. 1, 1272; ὄτοβος, vom Donner, Soph. Tr. 781; κέλαδος Eur. Hel. 1324; ὀλολυγαί H. h. Ven. 19; Callim. Del. 258; Sp., die auch das adv. διαπρυσίως so gebrauchen. – Aber κεραϊστής, weit berühmt od. durchtrieben, H. h. Merc. 336; πόλεμος, heftig, D. L. 2, 143.
-
8 περιγεγωνως
-
9 γεγωνός
A loud-sounding, sonorous,πέμπει γεγωνὰ.. ἔπη A.Th. 443
;ὄντα δ' ἄφωνα βοὴν ἵστησι γεγωνόν Antiph.196.2
; loud of voice,ἀνήρ AP7.428.15
(Mel.): in later Prose,φωνή D.H.8.56
, Ph.1.348, Corn.ND 16;λόγος Ph.1.95
, al.;οὐ λόγῳ γ. ἀλλὰ τῇ ψυχῇ ἐκτείνασιν ἑαυτοὺς εἰς εὐχήν Plot.5.1.6
: [comp] Comp.γεγωνότερος, κύκνων AP9.92
(Antip. Thess.), cf. D.H.5.24, Hld.10.32;γ. φθέγγεσθαι Ath.14.622e
, etc.2 γεγωνός as neut.,γ. μέλος Ael.VH2.44
;γεγωνὸς ἀναβοᾶν Luc.Gall.1
;φθέγγεσθαι Philostr.VA5.9
, cf. Her.2.2;τὸ γ. τῆς ὀγκήσεως Corn.ND21
: also masc. and fem. as Adj.,γεγωνότος λόγου Ph.1.133
; πλήξεις γεγωνυίας resounding blows, ib. 123.3 Adv. [comp] Comp.γεγωνότερον ἐκβοήσας J.AJ4.3.2
, cf. Porph.Chr.23.Greek-English dictionary (Αγγλικά Ελληνικά-λεξικό) > γεγωνός
-
10 γέγωνα
γέγωνα, γεγωνέω, γεγώνω: the perf. w. pres. signif., inf. γεγωνέμεν, part. γεγωνώς, plup. (or ipf.) ἐγεγώνει, pres. inf. γεγωνεῖν, ipf. ἐγέγωνε, (ἐ) γεγώνευν: make oneself heard by a call; οὔ πώς οἱ ἔην βώσαντι γεγωνεῖν, Il. 12.337; ὅσσον τε γέγωνε βοήσᾶς (sc. τὶς), Od. 5.400; call, cry out to, γέγωνέ τε πᾶν κατὰ ἄστυ, Il. 24.703; Κίκονες Κικόνεσσι γεγώνευν, Od. 9.47.A Homeric dictionary (Greek-English) (Ελληνικά-Αγγλικά ομηρικό λεξικό) > γέγωνα
-
11 γεγωνέω
γέγωνα, γεγωνέω, γεγώνω: the perf. w. pres. signif., inf. γεγωνέμεν, part. γεγωνώς, plup. (or ipf.) ἐγεγώνει, pres. inf. γεγωνεῖν, ipf. ἐγέγωνε, (ἐ) γεγώνευν: make oneself heard by a call; οὔ πώς οἱ ἔην βώσαντι γεγωνεῖν, Il. 12.337; ὅσσον τε γέγωνε βοήσᾶς (sc. τὶς), Od. 5.400; call, cry out to, γέγωνέ τε πᾶν κατὰ ἄστυ, Il. 24.703; Κίκονες Κικόνεσσι γεγώνευν, Od. 9.47.A Homeric dictionary (Greek-English) (Ελληνικά-Αγγλικά ομηρικό λεξικό) > γεγωνέω
-
12 γεγώνω
γέγωνα, γεγωνέω, γεγώνω: the perf. w. pres. signif., inf. γεγωνέμεν, part. γεγωνώς, plup. (or ipf.) ἐγεγώνει, pres. inf. γεγωνεῖν, ipf. ἐγέγωνε, (ἐ) γεγώνευν: make oneself heard by a call; οὔ πώς οἱ ἔην βώσαντι γεγωνεῖν, Il. 12.337; ὅσσον τε γέγωνε βοήσᾶς (sc. τὶς), Od. 5.400; call, cry out to, γέγωνέ τε πᾶν κατὰ ἄστυ, Il. 24.703; Κίκονες Κικόνεσσι γεγώνευν, Od. 9.47.A Homeric dictionary (Greek-English) (Ελληνικά-Αγγλικά ομηρικό λεξικό) > γεγώνω
-
13 γέγωνα
Grammatical information: v.Other forms: Old perfect, preterite (pluperfect) ( ἐ)γέγωνε, ἐγεγώνει, ἐγεγώνευν (- εον), inf. γεγωνέμεν, - εῖν, ptc. γεγωνέοντες (Chios Va); imp. γέγωνε (A.), γεγωνείτω (X.), 3. sg. pres. ind. γεγωνεῖ (Arist.); new aor. γεγωνῆσαι (A.), Fut. - ήσω (E.). Unclear γεγωναί αἱ ὁμιλίαι H.Derivatives: γεγώνησις (Plu.). From the ptc. γεγωνώς the adj. γεγωνός, - όν `loud-sounding' (A.). Recent γεγωνίσκω (A.).Origin: XX [etym. unknown]Etymology: Often connected with γιγνώσκω, but the lengthened vowel is unclear (Schwyzer 770).Page in Frisk: 1,293Greek-English etymological dictionary (Ελληνικά-Αγγλικά ετυμολογική λεξικό) > γέγωνα
См. также в других словарях:
γεγωνῶς — γεγωνός loud sounding adverbial … Greek morphological index (Ελληνική μορφολογικούς δείκτες)
γεγωνώς — γέγωνα shout so as to make oneself heard perf part act masc nom/voc sg γέγωνα shout so as to make oneself heard perf part act masc nom sg (epic) γεγωνός loud sounding masc/fem acc pl (doric) … Greek morphological index (Ελληνική μορφολογικούς δείκτες)
MEMNON — I. MEMNON Andromacho vivo a Samaritanis exusto, in administranda Caelesyria, ab Alexandro, suffectus. Curt. l. 4. c. 3. Postea Arachosiis Praetor datus. l. 7. c. 13. 4000. peditum et 600. equitum in praesidium relictis. Ex Thracia, in… … Hofmann J. Lexicon universale
γεγωνός — γεγωνός, όν (Α) 1. εκείνος που ηχεί δυνατά, ο ηχηρός 2. (για πρόσ.) εκείνος που έχει δυνατή, ηχηρή φωνή. [ΕΤΥΜΟΛ. < (μτχ. παρακμ.) γεγωνώς τού γέγωνα* χρησιμοποιούνταν ως επίθ., κυρίως στο ουδ.] … Dictionary of Greek