-
1 διώμαι
-
2 διῶμαι
-
3 δίωμαι
δέομαιlack: pres subj mp 1st sg (doric)δέω 2lack: pres subj mid 1st sg (doric ionic)δίωput to flight: pres subj mp 1st sgδιίημιdrive: aor subj mid 1st sg -
4 ΔΊω
ΔΊω, nur poet., ich fürchte, ich fliehe, ich treibe in die Flucht, scheuche, jage; verwandt δίεμαι, ἐνδίημι, δείδια δέδια, δείδω, δειδίσσομαι, διώκω (?), διερός (?), δέος, δειμός, δεῖμα, δειλός, δεινός; bei Homer δίω in den Formen δίον, δίες, δίε, δίωμαι, δίηται, δίωνται, δίοιτο, δίεσϑαι. – Das activum ist bei Homer transitiv treiben in der v. l. δίες Iliad. 22, 251 οὔ σ' ἔτι, Πηλέος υἱέ, φοβήσομαι, ὡς τὸ πάρος περ τρὶς περὶ ἄστυ μέγα Πριάμου δίον (δίες), οὐδέ ποτ' ἔτλην μεῖναι ἐπερχόμενον, Scholl. Didym. γράφεται καὶ δίες· καὶ οὕτως εἶχον αἱ χαριέστεραι (vgl. Sengebusch Homer. diss. 1 p. 197 sqq.), Scholl. Aristonic. ἡ διπλῆ, ὅτι τὸ δίον ἐδιώχϑην; also Aristarch las wenigstens in seiner zweiten, von Aristonicus erklärten Ausgabe (s. Sengebusch Homer. diss. 1 p. 34) δίον, intransitiv, fliehen; vgl. Scholl. Herodian. Iliad. 18, 584. 23, 475 Apollon. Lexic. p. 59, 7; Lehrs Aristarch. p. 59. 151. Ferner das activum intransitiv, in der Bedeutung fürchten, Iliad. 9, 433. 11, 557 περὶ γὰρ δίε νηυσὶν Ἀχαιῶν; 5, 566 περὶ γὰρ δίε ποιμένι λαῶν, μή τι πάϑοι, μέγα δέ σφας ἀποσφήλειε πόνοιο; Odyss. 22, 96 περὶ γὰρ δίε μή τις Ἀχαιῶν – ἐλάσειεν; Iliad. 17, 666 περὶ γὰρ δίε μή μιν Ἀχαιοὶ – λίποιεν. – Das medium, transitiv, treiben, scheuchen, verjagen: Iliad. 12, 276 αἴ κε Ζεὺς δώῃσιν Ὀλύμπιος ἀστεροπητὴς νεῖκος ἀπωσαμένους δηίους προτὶ ἄστυ δίεσϑαι; Odyss. 17, 398 ὃς τὸν ξεῖνον ἄνωγας ἀπὸ μεγάροιο δίεσϑαι μύϑῳ ἀναγκαίῳ; 20, 343 αἰδέομαι δ' ἀέκουσαν ἀπὸ μεγάροιο δίεσϑαι μύϑῳ ἀναγκαίῳ; 21, 370 μή σε καὶ ὁπλότερός περ ἐὼν ἀγρόνδε δίωμαι, βάλλων χερμαδίοισι; Iliad. 22, 456 δείδω μὴ δή μοι ϑρασὺν Ἕκτορα δῖος Ἀχιλλεύς, μοῦνον ἀποτμήξας πόλιος, πεδίονδε δίηται; 7, 197 οὐ γάρ τίς με βίῃ γε ἑκὼν ἀέκοντα δίηται; 16, 246 αὐτὰρ ἐπεί κ' ἀπὸ ναῦφι μάχην ἐνοπήν τε δίηται; 18, 162 ὡς δ' ἀπὸ σώματος οὔ τι λέοντ' αἴϑωνα δύνανται ποιμένες ἄγραυλοι μέγα πεινάοντα δίεσϑαι; 17, 110 ὥς τε λὶς ἠυγένειος, ὅν ῥα κύνες τε καὶ ἄνδρες ἀπὸ σταϑμοῖο δίωνται ἔγχεσι καὶ φωνῇ; Odyss. 17, 317 vom Hunde Argos οὐ μὲν γάρ τι φύγεσκε βαϑείης βένϑεσιν ὕλης κνώδαλον, ὅ ττι δί. οιτο· καὶ ἴχνεσι γὰρ περιῄδη, vgl. Scholl Herodian. Iliad. 23, 475; Iliad. 22, 189 ὡς δ' ὅτε νεβρὸν ὄρεσφι κύων ἐλάφοιο δίηται, ὄρσας ἐξ εὐνῆς, διά τ' ἄγκεα καὶ διὰ βήσσας· τὸν δ' εἴ πέρ τε λάϑῃσι καταπτήξας ὑπὸ ϑάμνῳ, ἀλλά τ' ἀνιχνεαων ϑέει ἔμπεδον, ὄφρα κεν εὕρῃ; 15, 681 ὡς δ' ὅτ' ἀνὴρ ἵπποισι κελητίζειν εὖ εἰδώς, ὅς τ' ἐπεὶ ἐκ πολέων πίσυρας συναείρεται ἵππους, σεύας ἐκ πεδίοιο μέγα προτὶ ἄστυ δίηται λαοφόρον καϑ' ὁδόν· πολέες τέ ἑ ϑηήσαντο ἀνέρες ἠδὲ γυναῖκες ' ὁ δ' ἔμπεδον ἀσφαλὲς αἰ. εὶ ϑρώσκων ἄλλοτ' ἐπ' ἄλλον ἀμείβεται, οἱ δὲ πέτονται. Außerdem kann man noch hierher rechnen Iliad. 12, 304, wo es von einem hungrigen Löwen heißt οὔ ῥά τ' ἀπείρητος μέμονε σταϑμοῖο δίεσϑαι, er will nicht weggehn; da aber sonst δίομαι bei Homer nur transitive Bedeutung hat, zieht man das δίεσϑαι dieser Stelle besser zu δίεμαι, δίημι, welches vgl. – Bei Aeschyl. ist δίομαι intransitiv gebraucht, »sich scheuen« »sich fürchten«, Pers. 700 δίομαι μὲν χαρίσασϑαι, δίομαι δ' ἀντία φάσϑαι, λέξας δύσλεκτα φίλοισιν, vgl. Buttmann Gramm. 2 S. 147; dagegen transitiv, »verfolgen«, Eumenid. 357. 385 διόμεναι, Suppl 819 μετά με δρόμοισι διόμενοι.
-
5 δίω
δίω [pron. full] [ῐ], [dialect] Ep. Verb (used also by A. in lyr. passages, v. sub fin.), only [tense] pres. and [tense] impf. [voice] Med. (of which Hom. has subj. δίωμαι, δίηται, δίωνται, opt.Aδίοιτο Od.17.317
, but mostly inf. δίεσθαι; for δίον v. δείδω):—put to flight,δηΐους προτὶ ἄστυ δίεσθαι Il.12.276
; [μητέρα] ἀπὸ μεγάροιο δίεσθαι Od.20.343
;μή σε.. ἀγρόνδε δίωμαι βάλλων χερμαδίοισι 21.370
;ὡς δ' ὅτε νεβρὸν.. κύων.. δίηται Il.22.189
;ἐπεί κ' ἀπὸ ναῦφι μάχην.. δίηται 16.246
; rarely, drive,ὅς τ'.. ἵππους.. προτὶ ἄστυ δίηται 15.681
; also in A., ἀτίετα διόμεναι λάχη pursuing a dishonoured office, Eu. 385 (lyr.); and intr. folld. by Prep., give chase, hunt, ἐπὶ τὸν ὦ διόμεναι ib. 357 codd. ( ὧδ' ἱέμεναι Ahrens);μετά με δρόμοισι διόμενοι Id.Supp. 819
; f. l. for δίεμαι, Id.Pers. 700. -
6 διωθέω
Aδιῶσα Hom.
(v. infr.),διέωσα X.HG2.1.8
, ἐδίωσα codd. in Hero Aut.24.3:—push asunder, tear away, [πτελέη] ἐκ ῥιζέων ἐριποῦσα κρημνὸν.. διῶσε the elm as it fell uprooted tore the bank away, Il.21.244;διώσας καὶ κατακτείνας ἐχθρούς E.Heracl. 995
; drive apart,τῶν ὀφθαλμῶν τὰς διεξόδους Pl.Ti. 67e
.II more freq. in [voice] Med. ([tense] fut.διώσομαι Democr.191
), force one's way through, break through,τὰ γέρρα Hdt.9.102
;τὸν ὄχλον X.Cyr.7.5.39
;τὰς τάξεις Plb.11.1.12
; δ. τὴν ὕλην, of roots, Thphr.HP8.11.8; τὴν θάλατταν, of a river, Plb.4.41.4.2 push from oneself, push away, τοῖς κόντοις διεωθοῦντο, of sailors, Th.2.84;ἡ γαστὴρ δ. τὸ περιττὸν εἰς τὴν νῆστιν Gal. 5.567
; repulse,στρατὸν ἰθυμαχίῃ Hdt.4.102
;οἷς [πέτροις].. διώσει στρατόν A.Fr.199.9
(Dobr.);κῆρας Democr.
l. c.; ; ψευδῆ λόγον καὶ συκοφαντίαν repel it, D.21.124;τὴν ἐπιβουλήν Id.58.65
: abs., get rid of danger, Hdt.9.88.3 reject,τὴν εὔνοιαν Id.7.104
;ὃ μὴ προσίενται Th.4.108
;τὴν ἐπικουρίαν Arist.EN 1163b25
; of bribes, D.19.139: abs., refuse, Hdt.6.86.β, Plu.Brut.52: so [tense] pf. [voice] Pass. διῶσμαι cj. for δίωμαι in this sense, Thgn.1311. -
7 δίεμαι
Grammatical information: v.Meaning: trans. `hasten, speed' in δίεσθαι (Μ 276 usw.), intr. `run' in δίενται (Ψ 475) and δίεσθαι (Μ 304);Other forms: Subj. δίωμαι, δίηται, δίωνται (Ο 681 etc.), opt. δίοιτο (ρ 317); act. ἐνδίεσαν. See DELG. - Active preterite forms δίον `I fled' (Χ 251; on δίε s. Chantr. Gramm. hom. 1, 388), ἐνδίεσαν `they pursued' (Σ 584); note περὶ γὰρ δίε (Ε 566 etc.) `he was afraid', s. below. - Rare forms in A.: δίομαι with inf. `I feared' ( Pers. 700f. [lyr.] bis), διόμενος `drive away' ( Supp. 819, Eu. 357 and 385 [lyr.]); in Gortyn ἐδδίηται (\< ἐσδ- = ἐκδ-), ἐπιδίεθθαι, - διόμενος `drive away, pursue' ( GDI 4997-8). - On διώκω s. v.Origin: XX [etym. unknown]Etymology: Apart from δίε `feared' which is rather a thematic root aorist of δέδοικα, δείδω, remain of the active forms only the ἅπ. λεγγ. δίον and ἐνδίεσαν. The forms, except ἐνδίεσαν and the hapax δίενται, can be thematic. As an athematic disyllabic δίε-μαι is found only in these two forms, one has explained them from ἵενται, ἵεσαν. But if one considers them as old (Schwyzer 686, Chantraine Gramm. hom. 1, 293), the thematic forms are innovations. Note that an IE * dih₁- can hardly become διε-. On διερός `quick' s. v. - Skt. dī́yati `fly' is not certain enough. From other languages have been compared OIr. dīan `quick', Latv. diêt `dance' (Pok. 187). S. also δῖνος, δίζημαι, ζητέω.Page in Frisk: 1,389-390Greek-English etymological dictionary (Ελληνικά-Αγγλικά ετυμολογική λεξικό) > δίεμαι
См. также в других словарях:
διῶμαι — δίεμαι speed pres subj mp 1st sg διάζομαι set the warp in the loom fut ind mp 1st sg … Greek morphological index (Ελληνική μορφολογικούς δείκτες)
δίωμαι — δέομαι lack pres subj mp 1st sg (doric) δέω 2 lack pres subj mid 1st sg (doric ionic) δίω put to flight pres subj mp 1st sg διίημι drive aor subj mid 1st sg … Greek morphological index (Ελληνική μορφολογικούς δείκτες)