Перевод: с венгерского на русский

с русского на венгерский

drot

  • 1 drót

    * * *
    формы: drótja, drótok, drótot
    про́волока ж
    * * *
    [\drótot, \drótja, \drótok] 1. проволока;

    egy darab \drót — кусок проволоки; biz. проволочина;

    kis \drót — проволочка; szeges/tüskés \drót — колючая проволока; \drótot húz — волочить проволоку;
    2. {villany- v. telefondrót) провод;
    3.

    átv. \dróton rángat vkit — водить на верёвке кого-л.; nép. вертеть кем-л.

    Magyar-orosz szótár > drót

  • 2 drót-

    Magyar-orosz szótár > drót-

  • 3 bevezető

    * * *
    1. формы прилагательного: bevezetők, bevezetőt
    вво́дный, вступи́тельный
    2. формы существительного: bevezetője, bevezetők, bevezetőt
    вступи́тельное сло́во
    * * *
    I
    mn. [\bevezetőt] 1. вводный, вступительный; (vmely tudományágba) пропедевтический;

    \bevezető adatok — вводные данные;

    \bevezető beszéd — вступительная речь; (rövid) вступительное слово; \bevezető cikk — вступительная статьи; \bevezető előadás — вводная лекция; \bevezető megjegyzések — вводные замечания; \bevezető tanulmány — вступительная статьи; dipl., jog. \bevezető rész/szakasz — преамбула; zene. \bevezető rész — интродукция;
    2. müsz. вводный; (bebocsátó) впускной;

    \bevezető csatorna — входной канал;

    \bevezető cső — впускная/ вводная трубка; \bevezető drót/huzal — вводный провод;

     II

    fn. [\bevezetőt, \bevezetője, \bevezetők] ld. bevezetés 7.

    Magyar-orosz szótár > bevezető

  • 4 forró

    • горячий в т.ч. привет
    * * *
    формы: forrók, forrót, forrón
    горя́чий; жа́ркий
    * * *
    1. (forrásban levő) кипящий;

    \forró víz — кипяток;

    2. {nagyon meleg) горячий;

    \forró étel — горячая пища;

    \forró tea — горячий чай; fújja a \forró teát — дуть на горячий чай; \forró víz — горячая вода; érintésre \forró — горячо рукам; szól. kerülgeti, mint macska a \forró kását — ходить вокруг да около;
    3.

    { lázas emberről) (ez) a gyermek \forró, 40° láza van — ребёнок горит — температура 40°;

    4. {éghajlat} жаркий, знойный;

    \forró délben — в знойный полдень;

    \forró éghajlat — жаркий климат; a \forró égöv — жаркий пояс; жаркая зона; \forró égövi — тропический; \forró — пар жаркий/знойный день; \forró napok — жара; \forró délutáni — пар жаркое послеполуденное солнце; \forró napsugarak — жаркие лучи солнца; \forró szél — знойный ветер; megcsapott a \forró levegő — обдало меня жаром;
    5. átv. (szenvedély, síb) горячий; (perzselő) знойный; (égető) жгучий;

    \forró csók — жаркий/страстный поцелуй;

    \forró fej — горячая голова; вспыльчивый человек; \forró könnyek — жгучие/горючие слёзы; \forró pillantás — жгучий взгляд; \forró szenvedély — горячая/знойная страсть; \forró szerelem — горячая любовь; \forró szeretettel — с горячей любовью; \forró tekintet — жгучесть взгляда;
    6.

    átv. (izgalmas, nehéz) \forró napunk volt — у нас был горячий день;

    \forró volt a helyzet — это было горячее/трудное положение;
    7.

    átv., pol. \forró drót (közvetlen telefonvonal a Kreml és a Fehér Ház közt) — горячий провод

    Magyar-orosz szótár > forró

  • 5 vezeték

    • проводка электрическая
    * * *
    формы: vezetéke, vezetékek, vezetéket
    про́вод м; прово́дка ж; ли́ния ж
    * * *
    [\vezetéket, \vezetéke, \vezetékek] 1. müsz. провод, проводка; (drót) проволока;

    csupasz \vezeték — голый провод;

    erőátviteli \vezeték — линия электропередачи; nagyfeszültségű \vezeték — линия высокого напряжения; szabad \vezeték — воздушная проводка; villamos \vezeték — электрический провод; электропровод; víz alatti \vezeték — подводный провод; egy darab \vezeték biz. — проволочина; \vezeték nélküli — беспроволочный;
    2. (csővezeték) трубопровод;
    3. (lóé) повод; 4. orv. проток

    Magyar-orosz szótár > vezeték

  • 6 behajlít

    загибать/загнуть, вгибать/вогнуть, подгибать/подогнуть, закривлять/закривить;

    ujjat \behajlít — загибать/загнуть палец;

    \behajlítja a drót végét — загибать/загнуть конец проволоки; \behajlítja a lap szélét — подгибать/подогнуть край листа

    Magyar-orosz szótár > behajlít

  • 7 hajcsavaró

    * * *
    (papír) папильотка; (drót) бигуди s., nrag.

    Magyar-orosz szótár > hajcsavaró

  • 8 hozzáfog

    I
    tn. vmihez (hozzákezd) браться/ взяться, приниматься/приняться за что-л., подходить/подойти, приступать/приступить к чему-л., усаживаться/усесться за что-л., начинать/начать, стать; пойти + inf.; положить v. дать начало чему-л.;

    \hozzáfogtunk az ebédhez — мы приступили к обеду;

    \hozzáfogtak a kérdés megvizsgálásához — вопрос стал рассматриваться; \hozzáfog a munkához — взяться v. приняться v. усесться за работу; приступать к делу; \hozzáfog a tanuláshoz — приняться за учение; nem tudja, hogy fogjon hozzá — он не знает как за это приняться; fogj/ fogjunk hozzá! — давай/давайте!; fordítva fog hozzá — начать не с того конца;

     II

    is 1. \hozzáfog vmihez vmit (csatol)

    a) (személy) — приложить, прижимать/прижать что-л. к чему-л.;
    b) (tárgy) придерживать;
    a drót \hozzáfogja a fedelet a dobozhoz — проволока придерживает крышку коробки;

    2. (lovat) припрягать/припирячь, подпрягать/подпрячь

    Magyar-orosz szótár > hozzáfog

  • 9 kipattog

    1. villanyszikrák pattogtak ki a drót végéből из конца проволоки выскакивали искры;
    2. nép. (bab, borsó) трескаться; 3. ld. kipattogzik

    Magyar-orosz szótár > kipattog

  • 10 meghajlik

    1. (tárgy) гнуться, погнуться, нагибаться/нагнуться, наклоняться/наклониться, склониться/склониться; (fű, kalász, virág stby.) пригибаться; никнуть, поникать/ поникнуть;

    az ágak \meghajlikottak — ветви наклонились v. нагнулись;

    a fa \meghajlikik a szélben — дерево гнётся от ветра; a fa \meghajlikott a gyümölcs súlya alatt — дерево склонилось под тяжестью плодов; a tengely \meghajlikott — ось погнулась;
    2. (meggörbül) кривиться/скривиться v. покривиться; сгибаться/согнуться; (ív alakban) изгибаться/изогнуться, перегибатся/перегнуться; (deszka, lemez stby.) коробиться/покоро5иться v. скоробиться, коробить/покоробить;

    erősen \meghajlikik — перекоробиться;

    kissé \meghajlikik — покорёжиться; a szeg \meghajlikik — гвоздь изгибается; a drót \meghajlikott — проволока согнулась; a sövény \meghajlikott — изгородь искривилась;
    3. (súly, teher alatt) прогибаться/прогнуться, провисать/ провиснуть; (megereszkedik) проседать/просесть;

    a mennyezet \meghajlikott — потолок просел;

    a polc \meghajlikott — полка прогнулась;
    4. (felső testét előre görbíti) наклоняться/наклониться, перегибаться/перегнуться, склониться/склониться; (hozzáhajol, lehajol vkihez, vmihez) приклониться/приклониться, пригибаться/ пригнуться;
    5. (hát) сутулиться/ссутулиться, сгибат! ся/согнуться; 6. (köszön) кланяться/поклониться кому-л., чему-л.; (térdet hajt) преклоняться/преклониться;

    mélyen \meghajlikik — кланяться в пояс; согнуться кольцом;

    отвешивать поклон; rég. бить челом; (elváláskor) раскланиваться/раскланяться с кем-л.;
    7.

    átv. \meghajlikik vki, vmi előtt — преклоняться перед кем-л., перед чём-л., поклоняться кому-л., чему-л., склоняться/склониться;

    \meghajlikik a döntés előtt — склониться перед решением; \meghajlikik az erőszak előtt — склоняться перед насилием; \meghajlikik érvei előtt — преклоняться перед доводами; \meghajlikik az író géniusza előtt — преклоняться перед гением писателья; \meghajlikik vkinek a tehetsége előtt — поклоняться таланту кого-л.; semmi előtt sem hajlik meg — он ни перед чем не пркеклоняется

    Magyar-orosz szótár > meghajlik

  • 11 összeforrad

    1. ld. összeforr;
    2. (fém) спаиваться/спайться; припаиваться/припаяться;

    a huzal/drót végei \összeforradtak — концы проволоки спаялись

    Magyar-orosz szótár > összeforrad

  • 12 összeforraszt

    1. спаивать/спаять, запаивать/запаять; (orv. is) сращивать/срастить;

    \összeforrasztja a drót két végét — спаять концы проволоки;

    2. átv. спаивать/спайть, сращивать/срастить; (egyesít) объединять/объединить

    Magyar-orosz szótár > összeforraszt

  • 13 platina

    [\platina`t, \platina`ja] 1. платина;

    \platinaval bevon — платинировать;

    2. (jelzőként) платиновый;

    \platina drót — платиновая проволока;

    ékköves \platina gyűrű — платиновый перстень; \platina szál — платиновая проволока; \platina szivacs — губчатая платина

    Magyar-orosz szótár > platina

  • 14 rézsodrony

    1. {drót} медная проволока;
    2. (drótháló) медная сетка

    Magyar-orosz szótár > rézsodrony

  • 15 spirális

    I
    mn. [\spirálisat] спиральный, винтовой, винтообразный;
    II

    fn. [\spirálist, \spirálisa, \spirálisok] 1. — спираль; винтовая линия;

    2. (drót) спираль

    Magyar-orosz szótár > spirális

См. также в других словарях:

  • drot — DROT, droturi, s.n. 1. Arc de sârmă folosit la scaunele capitonate, la somiere etc. ♦ Sârmă. 2. Instrument metalic de forma unui cleşte lung, care, încălzit, serveşte la ondulatul părului. – Din magh. drót. Trimis de ana zecheru, 13.09.2007.… …   Dicționar Român

  • Drot — (Dropt, beides spr. drott), rechter Nebenfluß der Garonne im südwestlichen Frankreich, entspringt im Depart. Dordogne, durchfließt den nördlichen Teil des Depart. Lot et Garonne und mündet nach 128 km langem Lauf, dessen untere Hälfte durch… …   Meyers Großes Konversations-Lexikon

  • drot — drȍt m <G dròta, N mn dròtovi> DEFINICIJA reg. 1. žica 2. žarg. policajac, detektiv ETIMOLOGIJA njem. Draht …   Hrvatski jezični portal

  • drot — sb., ten, ter, terne (HISTORISK, POETISK konge) …   Dansk ordbog

  • drot — U.S. var. drat int. and v …   Useful english dictionary

  • drot — an·drot·o·my; hi·drot·ic; hy·drot·ro·pism; hy·drot·ro·py; syn·chon·drot·o·my; an·hi·drot·ic; aph·y·drot·ro·pism; epi·chon·drot·ic; os·te·o·chon·drot·ic; …   English syllables

  • Drot og Marsk — ( King and Marshal ) is an opera by the Danish composer Peter Heise. The libretto, by Christian Richardt, is based on Carsten Hauch s play Marsk Stig (1850). The opera was first performed at the Royal Theatre, Copenhagen on September 25 1878.… …   Wikipedia

  • Drot og marsk — (King and Marshal) is an opera by the Danish composer Peter Heise. The libretto, by Christian Richardt, is based on Johannes Carsten Hauch s play Marsk Stig (1850). The opera was first performed at the Royal Theatre, Copenhagen on September 25,… …   Wikipedia

  • Drot og marsk — Opera af Heise, komponeret 1878. Handlingen udspiller sig i Danmark omkring år 1286 …   Danske encyklopædi

  • Jean-marie drot — Jean Marie Drot, né le 2 mars 1929[1] à Nancy, est un écrivain et un documentariste français. Il a été directeur de la Villa Médicis à Rome de 1984 à 1994. Sommaire 1 Biographie …   Wikipédia en Français

  • Jean-Marie Drot — Jean Marie Drot, né le 2 mars 1929[1] à Nancy, est un écrivain et un documentariste français. Il a été directeur de la Villa Médicis à Rome de 1985 à 1994. Sommaire 1 Biographie …   Wikipédia en Français

Поделиться ссылкой на выделенное

Прямая ссылка:
… Нажмите правой клавишей мыши и выберите «Копировать ссылку»