-
1 μέλι
μέλι, ιτος, τό, Honig, mel, Hom. u. Folgde überall; γλυκερόν, Od. 20, 69 u. öfter, χλωρόν, Il. 11, 630, γλυκίων μέλιτος αὐδή, 1, 249; παμφαές, tropfenhell, Aesch. Pers. 604; γλυκεῖαι μέλιτος ῥοαί, Eur. Bacch. 710; μέλι καὶ γάλα, Plat. Ion 534 a, u. sonst oft neben einander genannt; μέλιτι καρποὶ δεδευμένοι, Legg. VI, 782 c; ὕον μέλι, das persische Manna, Polyaen. 4, 3, 32; auch übertr. wie bei uns, vgl. Alexis bei Ath. XIII, 558 e. Nach Mein. auch indeclinabel, Philoxen. bei Ath. IV, 147 b ξανϑαὶ μέλι καρίδες, wo sonst μελικάριδες gelesen wird.
-
2 μέλι
Aμέλι Philox.3.17
; gen. pl.μελίτων Emp.128.7
(nisi leg. μελιτῶν, cf. μελιτόν):— honey, Od.20.69, etc.;μ. χλωρόν Il.11.631
, Od.10.234, Xenoph.38.1;ξανθόν Simon.47
; ;τὸ μέλι τἀττικόν Ar. Pax 252
, cf. Men.708; various kinds, Thphr. Fr. 190; said to be made from the palm ([etym.] φοῖνιξ), Hdt.1.193, cf.4.194;μ. θανάτου σύμβολον Porph. Antr.18
.2 in comparisons, of anything sweet, esp. of eloquence,μέλιτος γλυκίων ῥέεν αὐδή Il.1.249
, cf. Pi. O.10 (11).98;Σοφοκλέους τοῦ μέλιτι κεχριμένου Ar. Fr. 581
;ὕπνος γλυκίων μέλιτος Mosch.2.3
;ἡ τῶν ἀνδρῶν [χολή] ἐστι πρὸς ἐκείνην μέλι Alex.146.6
: prov. μήτε μοι μ. μήτε μέλισσα, of those who refuse to take 'the rough with the smooth', Sapph.113. -
3 μελι
- ῐτος τό1) мед(χλωρόν Hom.; παμφαές Aesch.; ἄγριον NT.)
μέλιτος γλυκίων ῥέεν αὐδή Hom. — слаще меда лилась речь (Нестора)2) медвяный напиток ( из сока финиковой пальмы) Her.3) сладкая смола -
4 χλωρός
χλωρός, poet. auch χλοερός u. χλοηρός, – 1) eigtl. von der Farbe der jungen Saat, od. der ersten Keime, blaßgrün, grüngelb; χλωραὶ ῥῶπες Od. 16, 47; χλωρὸν ὄρος h. Apoll. 223; χλοερὸς ὄζος Hes. Sc. 393; auch von der gelben Farbe des Honigs, μέλι χλωρόν Il. 11, 631 Od. 10, 234; – λίβανος, ἐλάται, Pind. frg. 148; χλωραῖς ὑπὸ βάσσαις Soph. O. C. 679; χλωρά τ' ἀκτὰ πολυστάφυλος Ant. 1120; τὸν δόνακι χλωρὸν Εὐρώταν Eur. Hel. 349; ὕλη Hipp. 17; auch χλωρὸς οἶνος, Eur. Cycl. 67, wahrscheinlich derselbe, der bei Ath. I, 26 c κιῤῥός heißt; σίτου ἔτι χλωροῦ ὄντος, als Zeitbestimmung, Thuc. 4, 6. – Uebh. blaß, bleich, farblos, falb; von der Farbe des Stahls, χλωρὸς ἀδάμας Hes. Sc. 231, wie πολιός; bes. χλωρὸν δέος, blasse Furcht, Il. 7, 479 u. öfter, da Furcht bleich macht, Il. 10, 376 ἔστη χλωρὸς ὑπαὶ δείους, wie χλωροὶ ὑπαὶ δείους 15, 4; χλωρῷ δείματι ϑυμὸν πάλλοντο Aesch. Suppl.; ἀχλὺς χλωρή, farblose Finsterniß, Hes. Sc. 265; ὕδωρ Jac. A. P. p. 615; vgl. Sappho 5, 14 in B. A.; χεῦμα Ἀχέροντος Anyte 19 (VII, 486); auch der Sand hat diese Farbe, Soph. Ai. 1043; σῶμα Thuc. 2, 49, in der Krankheit. – 2) ohne Rücksicht auf Farbe, grün, d. i. frisch, im Ggstz zum Trocknen, Dürren, bes. vom Holze, μοχλὸς χλωρός, ῥόπαλον χλωρόν, Od. 9, 320. 379; Ggstz αὖος Hes. O. 745; ἐέρσαι Pind. N. 8, 40; sp. D.; von Früchten, dem ξηρός entgegengesetzt, Ath. II, 53; τυρός, frischer Käse, Ar. Ran. 559 Lys. 23, 6; vgl. Phryn. in B. A. 73; eben so vom frischen eingepökelten Fleisch u. von frischen Fischen, Sp., wie Ath. VI, 309. – Die Uebertr. des Gorgias χλωρὰ καὶ ἔναιμα πράγματα tadelt Arist. rhet. 3. – 3) übrtr., frisch, jugendlich, blühend, kräftig; χλοερὰ μέλεα Theocr. 27, 66; γόνυ 14, 70; so χλωρὸν αἷμα, jugendliches, frisches Blut, Soph. Trach. 1044; Eur. Hec. 124; auch = zart, weich, δάκρυα Eur. Med. 906. 922 Mel. 1205, zarte Thränen, wenn es nicht wie das homerische ϑαλερὸν δάκρυ »vollschwellend«, »reichlich« ist; χλωρὰ δάκρυα auch Anyte 18 (VII, 646); χλωρὰν τέγγει δακρύων ἄχναν Soph. Trach. 844.
-
5 κυκάω
κυκάω, mischen, vermengen, um-, einrühren; ἐν δέ σφιν τυρόν τε καὶ ἄλφιτα καὶ μέλι χλωρὸν οἴνῳ ἐκύκα, rührte Käse u. Mehl u. Honig mit Wein ein, Od. 10, 234, wie Il. 11, 637; ἅλμην κύκα τούτοισι Ar. Vesp. 1515, öfter, auch im med., Pax 1135; Hippocr. u. Sp. – Aufrühren in Aufrühr u. Verwirrung bringen; ποταμὸς κυκώμενος, κῦμα κυκώμενον, Il. 21, 235. 240. 324 Od. 12, 288; vgl. Soph. El. 723; τὼ δὲ κυκηϑήτην, sie geriethen in Verwirrung u. Furcht, Il. 11, 129, vgl. 18, 229; von scheu werdenden Pferden, 20, 489; – übertr. von allen leidenschaftlichen Gemüthsbewegungen; ϑυμὲ κυκώμενε κήδεσιν Archil. frg. 31; τὴν Ἑλλάδα, τὴν βουλήν, Ar. Pax 270 Equ. 363; κυκᾶν καὶ ταράττειν πάντα Pax 320, öfter, wie auch andere comici; πάντα κυκῶντες Plat. Phaedr. 101 e; ὥςπερ εἴς τινα δίνην ἐμπεσόντες κυκῶνται Crat. 439 c; auch Tragg., λευκοτέρῳ δὲ νιφάδι καὶ βροντήμασι κυκάτω πάντα Aesch. Prom. 996; auch Sp.
-
6 ἌΛφιτον
ἌΛφιτον, τό, gew. im plur., Gerstengraupe, Gerstenmehl, u. daraus bereitetes Brot; Xen. Mem. 2, 7, 5 von ἄρτος unterschieden. Bei Hom. überall Gerstenmehl; Od. 20, 108 ἔνϑ' ἄρα οἱ μύλαι εἴατο, τῇσιν δώδεκα πᾶσαι ἐπερρώοντο γυναῖκες ἄλφιτα τεύχουσαι καὶ ἀλείατα, μυελὸν ἀνδρῶν, 119 ἄλφιτα τευχούσῃ, Iliad. 11, 631 ἀλφίτου ἱεροῠ ἀκτήν vgl. mit 640 ἐπὶ δ' ἄλφιτα λευκὰ πάλυνεν, Apoll. lex. Hom. 23, 4 ἀλφίτου ἀκτήν περιφραστικῶς αὐτὸ τὸ ἄλφιτον, ἀπὸ τοῦ κατάγνυσϑαι τὴν κριϑήν, also gen. definitivus, 18, 560 λεύκ' ἄλφιτα πολλὰ πάλυνον, Od. 10, 520. 11, 28. 14, 77 ἐπὶ (ὁ) δ' ἄλφιτα λευκὰ παλύνειν (-ον, -εν), 14, 429 παλύνας ἀλφίτου ἀκτῇ, 10. 234 ἐν δέ σφιν τυρόν τε καὶ ἄλφιτα καὶ μέλι χλωρὸν οἴνῳ Πραμνείῳ ἐκύκα, 2, 290 ἄλφιτα, μυελὸν ἀνδρῶν, δέρμασιν ἐν πυκινοῖσιν, 2, 354 f. 380 ἐν δέ οἱ (μοι) ἄλφιτα χεῦεν (χεῦον) ἐυρραφέεσσι δοροῖσιν· (εἴκοσι δ' ἔστω μέτρα μυληφάτου ἀλφίτου ἀκτῆς), vgl. mit 19, 197 ἄλφιτα δῶκα καὶ αἴϑοπα οἶνον; – Her. 7, 119 u. Folgende; eine der gewöhnlichsten Speisen; daher allgemein = Lebensunterhalt, Brot, τί δέ μ' ὠφελήσουσ' οἱ ῥυϑμοὶ πρὸς τἄλφιτα, zum Broterwerb, Ar. Nub. 638; 107 πατρῷα ἄλφιτα väterliches Vermögen; ἱκανὰ ἄλφιτα παρὰ τῆς δικέλλης ἔχω Luc. Tim. 37; ἐς τὰ ἄλφιτα πονεῖν, für das Brot arbeiten, Gall. 1. – Orph. Lith. 212 ἄλφιτα λεπτὰ λίϑοιο, Steinmehl.
-
7 κυκάω
A stir, of one curdling milk, Il.5.903; mix, τινι with a thing,τυρόν τε καὶ ἄλφιτα καὶ μέλι χλωρὸν οἴνῳ.. ἐκύκα Od.10.235
, cf. Il.11.638;φάρμακα κ. Hp.Ep.17
;ἅλμην κύκα τούτοισιν Ar.V. 1515
, cf. Dsc.5.79: metaph.,αἰ μή τί τ' εἴπην γλῶσσ' ἐκύκα κακόν Sapph.28
:— [voice] Med., mix for oneself, Ar. Pax 1169 (lyr.).II stir up,ἄνω τε καὶ κάτω τὸν βόρβορον Id.Eq. 866
;ἄνεμοι κ. τὸ πέλαγος Alciphr.1.10
; of intrigue,ἕτερόν τι κ. Men.Epit. 211
: hence, throw into confusion or disorder,νιφάδι καὶ βροντήμασι.. κυκάτω πάντα A.Pr. 994
;κ. τὴν βουλήν Ar.Eq. 363
;τὴν Ἑλλάδα Id. Pax 270
; κ... πάντα καὶ ταραττέτω ib. 320, cf. Pl.Phd. 101e, Epicur.Nat.14.7, etc.: in Hom. only [voice] Pass., to be confounded, panic-stricken,τὼ δὲ κυκηθήτην Il.11.129
;τρὶς δὲ κυκήθησαν Τρῶες 18.229
;κυκήθησαν δέ οἱ ἵπποι 20.489
; of a river, to be churned up, seethe, , cf. 324; of Charybdis, Od.12.238; ; of mental disquiet,θυμὲ κήδεσιν κυκώμενε Archil.66
; ὑπ' ἀνδρὸς τοξότου κυκώμενος hustled by him, Ar.Ach. 707. -
8 κυκάω
κυκάω, mischen, vermengen, um-, einrühren; ἐν δέ σφιν τυρόν τε καὶ ἄλφιτα καὶ μέλι χλωρὸν οἴνῳ ἐκύκα, rührte Käse u. Mehl u. Honig mit Wein ein. Aufrühren in Aufruhr u. Verwirrung bringen; τὼ δὲ κυκηϑήτην, sie gerieten in Verwirrung u. Furcht; von scheu werdenden Pferden; übertr. von allen leidenschaftlichen Gemütsbewegungen -
9 χλωρός
A greenish-yellow, pale green,χλωραὶ ῥῶπες Od.16.47
;ὄρος.. χλωρόν h.Ap. 223
;χλωραὶ ἐλάται Pi.Fr. 167
, E.Ba.38;χλωραῖς ὑπὸ βάσσαις S.OC 673
(lyr.);χλωρὰν ἀν' ὕλην E.Hipp.17
;δόνακι χλωρὸν Εὐρώταν Id.Hel. 349
(lyr.), cf. S.Ant. 1132 (lyr.); also in Prose,σίτου ἔτι χ. ὄντος Th.4.6
;τὰ φυόμενα χ. τὸ πρῶτον εἶναι Thphr.Sens. 78
; ἡ χ. the green plaster, Androm. ap. Gal.13.470; χλωρὸς λίθος, = σμάραγδος, PHolm.5.10; of sea-water, Poet. ap. Plu.2.767f(cf. E.Fr. 1084); of other water, AP9.669.3 (Marian.): χλωρά, ἡ, green paint, as a stage-property to represent a river in scenery, Pap. in Eos. 32.30 (v/vi A. D.).2 yellow,μέλι χ. Il.11.631
, Od.10.234; ἀμφὶ χλωρὰν ψάμαθον on the yellow sand, S.Aj. 1064; ᾠοῦ τὸ χ. yolk of egg, Zopyr. ap. Orib.14.61.1.II generally, pale, pallid,χλωρὸς ἀδάμας Hes.Sc. 231
: most freq.,2 of persons, pale,χλωρὸς ὑπαὶ δείους Il.10.376
, 15.4; χ. Ἀχλύς (personified) Hes.Sc. 265;χλωροτέρα.. ποίας ἔμμι Sapph.2.14
; hence as an epith. of fear,χλωρὸν δέος Il.7.479
, Od.11.43, etc.;χλωρῷ δείματι A.Supp. 566
(lyr.), cf. E.Supp. 599 (lyr.): in Medic. writers, yellow, biliouslooking, ὀφθαλμοὶ -ότεροι v. l. in Hp.VM10;χρῶμα χ. ἴσχειν Id.Prog. 24
;σῶμα.. οὔτε χ. ἀλλ' ὑπέρυθρον Th.2.49
; also χ. πτύελος, οὖρον, Hp.Prog.14, VM10 ([comp] Comp.).III without regard to colour, green, i. e. fresh, opp. dry, esp. of wood, ῥόπαλον.. χλωρὸν ἐλαΐνεον of green olive-wood, Od.9.320, cf. 379; opp. αὖος, Hes.Op. 743;τὰ σφόδρα χ. ἄκαυστα Arist.Mete. 387a22
; χ. ξύλα ib. 374a5, al.; of various things,χλωραὶ ἐέρσαι Pi.N.8.40
; τυρὸς χ. fresh cheese, Ar.Ra. 559, Lys.23.6; of fish, fresh, not salted, Ath.7.309b; of fruit, fresh picked, IG22.1013.23, Dsc.1.113.2 metaph., fresh, blooming, χλωρόν τε καὶ βλέποντα Trag. ap. Hsch. (perh. to be read in A.Ag. 677 for καὶ ζῶντα καὶ β.) ; λειμὼν ἄνθεσι (sed fort. ἔρνεσι)θάλλων χλωροῖς E.IA 1297
(lyr.);χλωρὸν γόνυ Theoc.14.70
;χ. αἷαμα
fresh, living,S.
Tr. 1055, E.Hec. 127 (anap.); χ. δάκρυ fresh, bursting tear, E.Med. 906, cf. 922, Hel. 1189;χλωρὰ δακρύων ἄχνα S.Tr. 847
(lyr.); sparkling,E.
Cyc.67 (lyr.).3 metaph., unripe,χ. καὶ ἄναιμα πράγματα Gorg.Fr.16
. (Not [var] contr. fr. χλοερός but cogn. with it and χλόη.) -
10 χλωρος
нестяж. χλοερός 31) зеленый(ῥῶπες Hom.; ὄρος HH.; ὄζος Hes.; ἐλάται Pind.; ἀκτά Soph.; ὕλη Eur.; χόρτος NT.; σίτου ἔτι χλωροῦ ὄντος Thuc.)
2) изжелта-зеленый, желтоватый(μέλι Hom.; ψάμαθος Soph.)
3) зеленовато-бледный или изжелта-бледный(ὑπαὴ δείους Hom.; σῶμα Thuc.; ἵππος NT.)
4) наводящий бледность(δέος Hom., Sext.; δεῖμα Aesch., Eur.)
5) светлый, блестящий(ἀχλύς, ἀδάμας Hes.; δάκρυ Eur.; ὕδωρ Anth.)
6) свежий(μοχλὸς ἐλάϊνος Hom.; ἔερσαι Pind.; ἄνθεα Eur.; αἷμα Soph.; τυρός Arph., Lys.)
γόνυ χλωρόν или χλοερὰ μέλεα Theocr. — свежие силы, бодрость, крепость
См. также в других словарях:
MELLITA — apud Sueton de Nerone c. 27. Indicebat et familiaribus cenas, quarum uni mellita quadragies sestertium constiterunt. i. e. centena aureorum milia, ex Budaei supputatione, Nempe, praeter ea, quae retro diximus, non Pythagoraeorum solum nutrimentum … Hofmann J. Lexicon universale
MULSUM — Graece ὀινόμελι, potus est ex vino et melle; cuius conficiendi rationem accurate docent Dioscor. l. 5. c. 8. Palladius l. 11. c. 17. et Auctores Geoponican l. 8. c. 25. Plin. quoque obiter l. 22. c. 24. Nec Talmudicos id praeteriit; in Tract. de… … Hofmann J. Lexicon universale
κυκώ — κυκῶ, άω, ποιητ. τ. κυκανῶ, άω (Α) 1. αναμιγνύω, ανακατεύω κάτι με κάτι άλλο (α. «τυρόν τε καὶ ἄλφιτα καὶ μέλι χλωρὸν οἴνῳ... ἐκύκα», Ομ. Οδ. β. «αἱ μὴ τί τ εἴπην γλώσσ ἐκύκα κακόν», Σαπφ. γ. «τοῡ θύμου τρίβων κυκῶμαι», Αριστοφ.) 2. αναταράσσω… … Dictionary of Greek