-
1 ὅλως
ὅλως adv. of ὅλος (Pla.+)① a marker of highest degree on a scale of extent, completely, wholly, everywhere. ὅλως ἀκούεται it’s bandied about everywhere = it’s a matter of general knowledge, it’s the talk of the town 1 Cor 5:1 (cp. AFridrichsen, Symb Osl 13, ’34, 43f: ‘to say it at once’; Diod S 13, 16, 2 ‘continually’, ‘again and again’; Ps.-Demetr., El. c. 175; 199 R. ὅλως=‘regularly’, ‘generally’, ‘everywhere’ and can be parallel w. παντοδαποῦ; difft., s. 2 below); ἤδη οὖν ὅλως ἥττημα believe me, it’s an utter disaster 6:7 (REB: Indeed, you suffer defeat; difft., s. 2 below). Rather oft. w. a neg. not at all (X., Mem. 1, 2, 35; Dio Chrys. 53 [70], 5; 8; Philostrat., Vi. Apoll. 1, 39 p. 41, 9; Philo, Op. M. 170, Praem. 40; Jos., Vi. 221, Ant. 8, 241; TestJud 16:3; Ar. 11, 7; Just., A I, 16, 5; 43, 2 al.; Ath. 1, 2; 4, 1) μὴ ὅλ. Mt 5:34.—1 Cor 15:29; Hv 4, 1, 9; m 4, 2, 1 al. totally, altogether κατέλιπον ὁδὸν τοῦ θεοῦ they have totally abandoned God’s way ApcPt Bodl.② pert. to being really so, with implication of being generally known, actually, in fact (POxy 1676, 31 [III A.D.] καλῶς ποιήσεις ἐλθούσα … πρὸς ἡμᾶς ἵνα ὅ. ἴδωμέν σε=you will do us a favor by coming to us … so that we actually get to see you) ὅλως ἀκούεται it is actually reported (NRSV) 1 Cor 5:1. ὅλως ἥττημα already a defeat (NRSV) 6:7. For a difft. interp. of these passages s. 1 above.—M-M. -
2 ολως
-
3 όλως
-
4 ὅλως
-
5 όλως
ολωσδιόλου (тж. όλως διόλου) επίρρ. совсем; совершенно; целиком и полностью -
6 ὅλως
{нареч., 4}1. в целом, вообще;2. всецело, вполне, совершенно, совсем.Ссылки: Мф. 5:34; 1Кор. 5:1; 6:7; 15:29.*Греческо-русский лексикон Нового Завета с номерами Стронга и греческой Симфонией > ὅλως
-
7 όλως
{нареч., 4}1. в целом, вообще;2. всецело, вполне, совершенно, совсем.Ссылки: Мф. 5:34; 1Кор. 5:1; 6:7; 15:29.*Греческо-русский лексикон Нового Завета с номерами Стронга и греческой Симфонией > όλως
-
8 Ὅλως
ВообщеὅλωςΕλληνικά-Ρωσικά λεξικό στα κείμενα της Καινής Διαθήκης (Греческо-русский словарь к текстам Нового Завета) > Ὅλως
-
9 ὅλως
вовсеὍλωςΕλληνικά-Ρωσικά λεξικό στα κείμενα της Καινής Διαθήκης (Греческо-русский словарь к текстам Нового Завета) > ὅλως
-
10 ὅλως
1. в целом, вообще; 2. всецело, вполне, совершенно, совсем.Ελληνικά-Ρωσικά λεξικό στα κείμενα της Καινής Διαθήκης (Греческо-русский словарь к текстам Нового Завета) > ὅλως
-
11 ὅλως
( наречие от ὅλος) вообще -
12 μηδ-όλως
-
13 ὅλος
ὅλος, ion. u. ep. οὖλος, s. unten ( heil, vgl. salvus, solidus), ganz, unversehrt, vollständig; ὅλον στρατόν, Pind. Ol. 11, 45; ὅλον ἂν χρόνον, N. 3, 47; vgl. Ol. 2, 33; ὅλον ἑσπέρας όφϑαλμόν, vom Vollmonde, Ol. 3, 20; ἡμέρας τοι μόχϑος οὐχ ὅλης μιᾶς, Soph. Phil. 478; ὕπαρχος ἄλλων, οὐχ ὅλων στρατηγός, nicht Feldherr über das ganze Heer, Ai. 1084; ἐκπιεῖν ὅλον πίϑον, Eur. Cycl. 216; ἐπ' ὤμοις ὅλην πόλιν φέρων, Phoen. 1138; τῆς ἡμέρας ὅλης, den ganzen Tag hindurch, Xen. An. 3, 3, 11; δι' ὅλης τῆς νυκτός, 4, 2, 4; u. so auch bei Plat. neben dem subst. mit dem Artikel, ὅλῳ τῷ ὀνόματι Crat. 393 e, τὸν βίον ὅλον Rep. III, 411 a, τὴν νύκτα ὅλην Conv. 219 c; wenn es einen Gesammtbegriff ausdrücken soll, steht τὴν ὅλην ἀδικίαν ἠδικηκώς, Rep. I, 344 c, πρὸς τὸ ὅλον πρόςωπον, Prot. 329 e; auch ohne Artikel, ὅλους ποιητὰς ἐκμανϑάνειν Legg. VII, 811 a, πόλεις ὅλας σώζει Gorg. 512 b; dem ἥμισυ entgegengesetzt, Conv. 191 b; ὅλην καὶ πᾶσαν οἰκίαν, Legg. VII, 808 a; ὅλος und πᾶς unterschieden Theaet. 204 b; – τὰ ὅλα πράγματα, die Hauptsache, das Ganze, Dem. 1, 3; vgl. Xen. Cyr. 8, 1, 13; ἡ τῶν ὅλων τάξις, 8, 7, 22; κινδυνεύειν τοῖς ὅλοις πράγμασιν, von der höchsten Gefahr, wo Alles auf dem Spiele steht, Pol. 1, 70, 1; so σφάλλεσϑαι, 18, 16, 1, ἀγνοεῖν, 18, 19, 6, κρατεῖν τῶν ὅλων, 3, 90, 11 u. öfter; auch τοῖς ὅλοις πρῶτος οὐ τύχην, οὐδ' ἀνάγκην διακοσμήσεως ἀρχήν, ἀλλὰ τὸν νοῠν ἐπέστησε, Plut. Pericl. 5, vom Anaxagoras, dem All, allen Dingen, der ganzen Welt; τὸ ὅλον, das Ganze, Plat. oft. – Adverbial werden ὅλον und τὸ ὅλον gebraucht, im Ganzen, überhaupt, διαφέρει δὲ ὅλον που καὶ τὸ πᾶν, Plat. Legg. XII, 944 c Alc. I, 109 b; καὶ τὸ ὅλον, Xen. Mem. 4, 1, 2; εἰς τὸ ὅλον, Plat. Polit. 302 b; καϑ' ὅλον, Rep. III, 392 d; auch καϑ' ὅλου, Men. 77 a, ein bei Arist. sehr häufiger Ausdruck, auch als ein Wort geschrieben, s. oben, dem καϑ' ἕκαστα, den einzelnen Beziehungen, entgegengstzt; ὅλῳ καὶ παντί, ganz und gar, Plat. Phaed. 79 c u. öfter, auch τῷ ὅλῳ καὶ παντί, Rep. VII, 527 ci Pol. vrbdt oft ὅλος καὶ πᾶς, ganz und gar, εἶναι πρός τινι, 3, 94, 10. 32, 1, 5; τὸ ὅλον αὐτοῖς ἦν καὶ πᾶν Ἀπελλῆς, er war ihr Eins und ihr Alles, 5, 26, 5. – Adv. ὅλως, gänzlich, im Ganzen, überhaupt, Plat. Phaed. 64 e; bes. nach Aufzählungen, wie denique, kurz, διψῆν καὶ πεινῆν καὶ ὅλως τὰς ἐπιϑυμίας, Rep. IV, 437 b; vgl. Dem. Lpt. 3 u. Wolf p. 220; οὐχ ὅλως, ganz und gar nicht, Pol. 20, 5, 10 u. A.; οὐδὲ ὅλως, überall nicht einmal, Ath.
-
14 ὅλος
ὅλος, η, ον, [dialect] Ion. [full] οὖλος, η, ον, as in Hom. (twice, v. infr.), Xenoph. (v. infr.), Parm.8.4, Hp.Acut.14, Carn.13, al. (but ὅλος in Hdt.2.126, 4.64,7.167, 8.113 (cf.Aἡμι-ολίας 5.88
), Hp.Epid.1.7, Herod.3.18,5.12, 6.7 (butοὖλος 8.56
) ; ὅλως dub. in Thgn.73 codd.):—whole, entire, complete in all its parts, of persons and things, ἄρτος οὖλος a whole loaf, Od.17.343 ; μηνὶ δ' ἄρ' οὔλῳ in a whole month, 24.118 ; οὖλος ὁρᾷ, οὖλος δὲ νοεῖ, οὖλος δέ τ' ἀκούει (sc. ὁ θεός) Xenoph.24 ; ὅλος ἑσπέρας ὀφθαλμός, i.e. the full moon, Pi.O.3.19 ; ὁ ὅ. χρόνος ib.2.30 ;τρεῖς ὅλους.. ἑκμήνους χρόνους S.OT 1136
; ἐπ' ὤμοις ὅλην πόλιν φέρων a whole city, E.Ph. 1131 ;ἐκπιεῖν ὅλον πίθον Id.Cyc. 217
;ὅλους ἐκ κριβάνου βοῦς Ar.Ach.85
;λαβράκιον ὀπτᾶν ὅ. Antiph.222.3
, etc. ; πόλεις ὅλαι whole, entire cities, Pl.Grg. 512b ; ὅλη ἡ πόλις, the city as a whole, Id.R. 519e ; ὅλους ποιητὰς ἐκμανθάνειν learn whole poets by heart, Id.Lg. 811a : it may either precede the Art. or follow the Subst., τῆς ἡμέρας ὅλης in the course of the whole day, X.An.3.3.11 ; δι' ὅλης τῆς νυκτός ib.4.2.4 ; ὅλην τὴν νύκτα or τὴν νύκτα ὅλην, Id.Cyr. 7.5.15, Men.67.2, Pl.Smp. 219c ;ὅ. τὸ δέρμα Men.498
;ἡ πόλις ὅ. Id.882
, etc.: less freq. between Art. and Subst.,τὸν ὅ. ἀμφὶ χρόνον Pi. O.2.30
;ἡ ὅ. ἀδικία Pl.R. 344c
;τὸ ὅ. πρόσωπον Id.Prt. 329e
;τῇ ὅ. φάλαγγι X.An.4.8.11
: joined withεἷς, ἡμέρας.. οὐχ ὅλης μιᾶς S.Ph. 480
;εἶδος ἓν ὅλον Pl.Ti. 56e
; withπᾶς, ὅλην καὶ πᾶσαν τὴν οἰκίαν Id.Lg. 808a
, cf. R. 486a ;πρὸς τῷ διακινδυνεύειν ὅ. καὶ πᾶς ἦν Plb.3.94.10
(so withoutπᾶς, οὕτως ἔκφρων ἦν καὶ ὅλος πρὸς τῷ λήμματι καὶ τῷ δωροδοκήματι, ὥστε.. D.19.127
) ;τὸ ὅ. αὐτοῖς ἦν καὶ τὸ πᾶν Ἀπελλῆς Plb.5.26.5
.3 entire, utter, ὅ. ἁμάρτημα an utter blunder, X.HG5.3.7 ; πλάσμα ὅ. ἐστὶν ἡ διαθήκη utter fiction, D.45.29.4 neut. as Adv., ὅλον or τὸ ὅ. wholly, entirely,διαφέρει ὅ. τε καὶ πᾶν Pl.Alc.1.109b
;διαφέρει ὅ. καὶ τὸ πᾶν Id.Lg. 944c
;ὅλῳ καὶ παντί Id.Phd. 79e
;τῷ ὅ. καὶ παντὶ διοίσει Id.R. 527c
;τῷ παντὶ καὶ ὅ. Id.Lg. 734e
;εἰς τὸ ὅ. Id.Plt. 302b
: with a Prep., κατὰ ὅλον on the whole, generally, opp. ἀπολαβὼν μέρος τι, Id.R. 392d ; so ; δι' ὅλου, καθ' ὅλου (v. διόλου, καθόλου) ;αἱ κράσεις δι' ὅλων Plu.2.1078c
, cf. 1078d: in this signf. also without a Prep.,τὸ μὲν ὅ.
generally speaking,Pl.
Phdr. 261a, D.44.11 ; τὸ δ' ὅ. and in general, in short, PTeb.33.16 (ii B. C.) ; οὐδὲ Φιλόξενον ὅλ' ἐξ ὅλων εὗρον I have entirely failed to find P., POxy. 936.20 (iii A. D.).5 = πᾶς, all,ὅλων στρατηγός S.Aj. 1105
, cf. Men. Pk. 225, Nonn.D.47.482, AP5.216 (Paul. Sil.), 7.679 ([place name] Sophronius) ; ὅλη πόλις every city, LXX 1 Ki.14.23 ; πρὸ τῶν ὅ. τὸ προσκύνημά σου ποιῶ before all things, PTeb.418.4 (iii A. D.) ;ἀσπάζομαι.. πάντας τοὺς ἐν τῇ οἰκίᾳ ὅ. κατ' ὄνομα PLond.2.404.15
(iv A. D.), cf. PIand. 13.20 (iv A. D.).II as Subst.,τὸ ὅ.
the universe,Pl.
Grg. 508a, Ly. 214b, etc. ; differing from τὸ πᾶν, as implying a definite order, Arist.Metaph. 1024a3, cf. Pl.Tht. 204a sq. (but as not including void, Placit.2.1.7) ; alsoἡ τῶν ὅ. τάξις X.Cyr.8.7.22
.2 τὰ ὅ. one's all,τὰ ὅ. πεπρακέναι D.18.28
; τοῖς ὅ. ἡττᾶσθαι lose one's all, be utterly ruined, Id.9.64 ; in full,τοῖς ὅ. πράγμασιν ἐσφαλμένος Plb. 18.33.1
, etc. ; τοῖς ὅ., = ὅλως, altogether, Philipp. ap. D.18.39 : with neg., not at all, Phld.Rh.2.135S., Aristid.2.274,304J. ; τοῖς ὅ. ἠφάνισαν utterly destroyed it, PRyl.152.14 (i A. D.), cf. Aristid.2.262J. ; κινδυνεύει τῷ ὅ. ἐξαρθῆναι there is a risk of its being entirely carried away, PRyl.133.19 (i A. D.).III Adv. ὅλως ([dialect] Dor. [full] οὔλως Pempel. ap.Stob.4.25.52) wholly, altogether,ὅ. σοφόν Pl.R. 568a
;ἀλγοῦνθ' ὅ. Id.Phlb. 36a
; ὅ. ψεύδεται he speaks utter falsehood, Isoc.15.31, etc.2 on the whole, speaking generally, in short,ὅ. δ' οὐδεὶς ἔστιν ὅντιν' οὐ πεφενάκικ' ἐκεῖνος D.2.7
, cf. 14,al. ;διψῆν καὶ πεινῆν καὶ ὅ. τὰς ἐπιθυμίας Pl.R. 437b
, cf. Cra. 406a ; τί οὖν κωλύει πάντα ἀφῃρῆσθαι καὶ ὅ. τὴν πολιτείαν ; D.20.3 ;ὅ. εἰπεῖν Arist.Ph. 202b19
, etc.3 freq. with a neg. (first in Thgn.73, s. v. l.), οὐχ ὅ. or ὅ. οὐ not at all,ὅ. μὴ διαλέγεσθαι X.Mem.1.2.35
;ὅ. οὔτ' ἀφελὼν οὔτε προσθείς D.3.35
;οὔτ' ἐλεῶν οὔθ' ὅ. ἄνθρωπον ἡγούμενος Id.21.101
, cf. 46 ;οὐδὲ εἷς ὅ. Men.65.9
;μὴ ὄντος ὅ. τοῦ Σωκράτους Arist.Cat. 13b19
;μηδὲ ὅ. εἶναι τοὺς θεούς Luc.Tim.10
.4 actually, really,καλῶς ποιήσεις ἐλθοῦσα.. πρὸς ἡμᾶς ἵνα ὅ. ἴδωμέν σε POxy.1676.31
(iii A. D.) ; so perh. in 1 Ep.Cor.5.1. (ὅλ ([etym.] ϝ) ος from I.-E. *sólwos, cf. Skt. sárvas 'whole', and perh. Lat. salus, salvus.) -
15 ὅλος
ὅλος, (heil, vgl. salvus, solidus), ganz, unversehrt, vollständig; ὅλον ἑσπέρας όφϑαλμόν, vom Vollmonde; ὕπαρχος ἄλλων, οὐχ ὅλων στρατηγός, nicht Feldherr über das ganze Heer; τῆς ἡμέρας ὅλης, den ganzen Tag hindurch; τὰ ὅλα πράγματα, die Hauptsache, das Ganze; κινδυνεύειν τοῖς ὅλοις πράγμασιν, von der höchsten Gefahr, wo alles auf dem Spiele steht; τοῖς ὅλοις πρῶτος οὐ τύχην, οὐδ' ἀνάγκην διακοσμήσεως ἀρχήν, ἀλλὰ τὸν νοῠν ἐπέστησε, vom Anaxagoras, dem All, allen Dingen, der ganzen Welt; τὸ ὅλον, das Ganze. Adverbial werden ὅλον und τὸ ὅλον gebraucht, im Ganzen, überhaupt; καϑ' ὅλου, dem καϑ' ἕκαστα, den einzelnen Beziehungen, entgegengstzt; ὅλῳ καὶ παντί, ganz und gar; τὸ ὅλον αὐτοῖς ἦν καὶ πᾶν Ἀπελλῆς, er war ihr Eins und ihr Alles. Adv. ὅλως, gänzlich, im Ganzen, überhaupt; nach Aufzählungen: wie denique, kurz; οὐχ ὅλως, ganz und gar nicht; οὐδὲ ὅλως, überall nicht einmal -
16 νοέω
νοέω fut. νοήσω LXX; 1 aor. ἐνόησα; pf. νενόηκα; plpf. ἐνενοήκειν (Just.). Pass.: fut. 3 sg. νοηθήσεται Sir 14:21; aor. inf. νοηθῆναι (Just.) (Hom.+; pap, LXX, En, TestSol 11:1 P.; TestAbr B 6 p. 110, 22 [Stone p. 68]; Test12Patr; ApcMos 18; EpArist, Philo, Joseph., apolog. exc. Ar.).① to grasp or comprehend someth. on the basis of careful thought, perceive, apprehend, understand, gain an insight intoⓐ w. obj. in the acc. (X., An. 3, 4, 44; Jos., Vi. 298; SibOr 5, 65) τὴν σύνεσίν μου my insight Eph 3:4. δικαίως ν. τὰς ἐντολάς understand the commandments rightly 10:12b. τὰς παραβολάς understand the parables Hm 10, 1, 4; οὐ δύναμαι νοῆσαι I cannot understand (them) s 5, 3, 1 (cp. Pr 1:6); (w. συνιέναι, as 10:12a) πάντα τὰ λεγόμενα m 10, 1, 6a (Just., D. 73, 3 τὸ λεγόμενον); cp. 6b; τῆς βασάνου τὴν δύναμιν the power of the torment Hs 6, 4, 3a. τὴν πρᾶξιν ἣν ποιεῖ what he is doing 6, 5, 3. τὰ ἐπουράνια understand heavenly things ITr 5:2; τὴν δόξαν τοῦ θεοῦ Hm 12, 4, 2; Hs 5, 3, 1 (w. γινώσκειν [as Plato, Rep. 6, 508d and e]); τοὺς χρόνους τ. ἀπάτης 6, 5, 1. Relative clause as obj. 1 Ti 1:7; Dg 8:11; IRo 6:3. ταῦτα 10:12a; Hs 5, 5, 4. αὐτά 6, 5, 2; 9, 2, 6b; οὐδὲν ν. comprehend nothing Hv 3, 6, 5; Hs 9, 14, 4. ὅλως οὐδὲν ν. understand nothing at all m 4, 2, 1. Also οὐδὲν ὅλως ν. 10, 1, 5 (μηδὲν τούτων Just., D. 125, 5). ὅσα οὐ δύνασαι νοῆσαι whatever you cannot comprehend Hs 9, 2, 6a. οὐδὲ δύναμαι νοῆσαι nor do I understand anything (about it) 9, 9, 2.—W. acc. of pers. (Mel., P. 82, 605 οὐκ ἐνόησας τὸν κύριον): of the angel of wickedness πῶς νοήσω αὐτὸν οὐκ ἐπίσταμαι I do not understand how I am to recognize him Hm 6, 2, 5.—W. περί τινος instead of the obj. ἔτι οὐ νενόηκα ὅλως περὶ τοῦ χρόνου τῆς ἀπάτης I have not yet fully understood concerning the time of deceptive pleasure Hs 6, 5, 1 v.l.—Pass. τὰ ἀόρατα … νοούμενα καθορᾶται what is invisible … is clearly perceived (w. the eye of the understanding) Ro 1:20 (νοῆσαι τὸν θεόν: Herm. Wr. 11, 20b; 12, 20b and PGM 3, 597; Orphica Fgm. 6 Abel [Eus., PE 13, 12, 5; cp. Denis 165, ln. 5f; Holladay p. 128 ln. 16, s. app.] οὐδέ τις αὐτὸν εἰσοράᾳ ψυχῶν θνητῶν, νῷ δʼ εἰσοράαται (difft. Theosophien §56, vs. 10 [p. 180]. S. γνωστός 2). Of the λόγος: ὑπὸ ἀπίστων μὴ νοούμενος Dg 11:2 (cp. Ath. 18, 2 λόγῳ υἱῷ νοουμένῳ ἀμερίστῳ).ⓑ w. ὅτι foll. (BGU 114 I, 9; 2 Km 12:19; EpArist 224; Philo, Virt. 17, Mos. 1, 287; Just. D. 4, 7; 27, 2; B-D-F §397, 2) Mt 15:17; 16:11; Mk 7:18; Ac 16:10 D; 1 Cl 27:3; 7:1; Hm 10, 1, 2; Hs 1:3; (w. οἶδα) 2:8.ⓒ foll. by acc. and inf. (2 Macc 14:30; Just. D. 46, 5 ἃ πάντως ἅγια νοοῦμεν εἶναι; 49, 22; 60, 3; B-D-F §397, 2; Rob. 1036) Hb 11:3; foll. by acc. and ptc. ἐνόησα ὑμᾶς κατηρτισμένους I have observed that you are equipped ISm 1:1 (Kaibel 278, 3 τὸν φίλον ὄντα νόει; Just. D. 46, 5 θεὸν … ἐντειλάμενον ὑμῖν).ⓓ foll. by indirect question (IDefixWünsch 4, 56f ἵνα μὴ νοῶσιν τί ποιῶσιν; Wsd 4:17; SibOr 3, 796; Just. D. 12, 3) Hm 6, 1, 1; μὴ νοῶν ὅτι (τί v.l.) ἐστίν Hs 5, 4, 2; οὐ ν. w. indir. quest. preceding I do not understand m 10, 1, 3. Elliptically πῶς, οὐ νοῶ how (this can be) I do not understand Hs 5, 6, 1.ⓔ abs. (Sir 11:7; TestAbr B 6 p. 110, 22 [Stone p. 68] καλῶς ἐνόησας; Just. D. 119, 1 χάριν τοῦ νοῆσαι) B 6:10; 17:2; Hs 6, 4, 3b; 9, 28, 6; νοῆσαί σε δεῖ πρῶτον you must understand it first v 3, 8, 11. Comprehend, perceive (EpArist 153) Mt 16:9; Mk 8:17. More fully ν. τῇ καρδίᾳ (Is 44:18) J 12:40.② to think over with care, consider, take note of ὁ ἀναγινώσκων νοείτω let the reader/lector note (these words); s. ἀναγινώσκω) Mt 24:15; Mk 13:14. νόει ὸ̔ λέγω consider what I say 2 Ti 2:7 (Pla., Ep. 8, 352c νοήσατε ἃ λέγω) ἔτι κἀκεῖνο νοεῖτε consider this, too 4:14. W. indir. quest. foll. 1 Cl 19:3; 8:2.③ to form an idea about something, think, imagine (En 100:8 ν. τὸ κακόν) ὑπερεκπερισσοῦ ὧν νοοῦμεν far beyond what we imagine Eph 3:20.④ to pay heed with intent to act appropriately, be minded σεμνὰ ν. be honorably minded 1 Cl 1:3.—DELG s.v. νόος. M-M. TW. Sv. -
17 διόλου
επίρρ. ничуть, нисколько, ни капельки, совсем не;πείνασες;- διόλου! — ты проголодался?—Нисколько!;
δεν εργάζεται διόλου — он совсем не работает;
όλως διόλου — совсем, совершенно;
είναι όλως διόλου ανίκανος — он совершенно бездарен
-
18 μηδείς
μηδείς, μηδεμία, μηδέν (Hom.+.—For μηθέν Ac 27:33; IRo 4:2; 5:3; Hm 2:6, which is found freq. since Aristot. in lit., ins [Meisterhans3-Schw. 258f] and pap [Mayser 180–82], s. B-D-F §33; Mlt-H. 111; Thumb 14. The LXX usage in Thackeray 58–62; EpArist 182).① as adj., pert. to there not being any, no μηδεμία αἰτία Ac 13:28; 28:18. Cp. 25:17; 1 Cor 1:7; 1 Ti 5:14; Hb 10:2.—Used w. another neg. (En 98:3 μηδὲ φρόνησιν μηδεμίαν; Just., D. 110, 2 μηδενὸς μηδέπω καρποῦ…γενομένου; Ath. R. 19 p. 72, 4 μηδεμία μηδαμοῦ…κρίσις) no…at all 2 Cor 6:3; 13:7; 1 Pt 3:6. κατά μηδένα τρόπον (τρόπος 1) 2 Th 2:3.② as subst., a negative ref. to an entity, event, or conditionⓐ μηδείς nobody ἀκούοντες μὲν τ. φωνῆς μηδένα δὲ θεωροῦντες Ac 9:7. μηδενὶ εἴπῃς Mt 8:4; cp. 9:30; 16:20; 17:9; Mk 5:43; 7:36; Lk 3:14; 5:14; 10:4; J 15:24 P66; Ac 11:19; Ro 12:17; 1 Cor 3:18; 10:24; Gal 6:17; Eph 5:6; 1 Ti 4:12; Tit 2:15; Js 1:13; 1J 3:7; Rv 3:11 and oft.—Used w. another neg. nobody at all: Mk 11:14; Ac 4:17.ⓑ μηδέν nothing.α. μηδὲν αἴρειν εἰς (τὴν) ὁδόν Mk 6:8; Lk 9:3. Cp. 6:35; Ac 8:24; 1 Cor 10:25, 27. ἐκ τοῦ μηδενός out of nothing, i.e. for no good reason at all Hm 5, 2, 2.—Used w. another neg. (Lucian, Dial. Deor. 24, 1 μὴ λέγε τοιοῦτον μηδέν=‘anything’; X. Eph. 356, 11 H.) ὅρα μηδενὶ μηδὲν εἴπῃς see to it that you say nothing to anyone Mk 1:44 (cp. ApcMos 3 μὴ εἴπῃς αὐτῷ μηδέν; Just., D. 23, 3 μηδὲν μηδένος ἀποκρινομένου) μηδενὶ μηδὲν ὀφείλετε Ro 13:8. Cp. Phil 1:28.β. as acc. of the inner obj. μηδέν can be rendered not…at all, in no way (Aeschyl., Pla.; also Lucian, Dial. Deor. 2, 4, Tim. 43; PHib 43, 6 [III B.C.]; PAmh 111, 20; 2 Macc 14:28; 3 Macc 3:9; Jos., Ant. 14, 402; Ath. 20, 4 μ. διενηνόχασιν) μηδὲν ὠφεληθεῖσα she received no benefit at all Mk 5:26. μηδὲν βλάψαν αὐτόν without harming him in any way Lk 4:35 (Just., D. 35, 1 μηδὲν…βλάπτεσθαι).—Ac 4:21; 10:20; 11:12; Js 1:6; Rv 2:10 (v.l. μή). μεριμνᾶν Phil 4:6. ὑστερεῖν 2 Cor 11:5. μ. ἐμποδίζειν 1 Cl 20:2. μ. ἐναντιοῦσθαι 61:1. ὅλως μ. διψυχήσῃς don’t be double-minded at all Hs 6, 1, 2; ὅλως μ. σπλαγχνιζόμενος without any compassion at all Hs 6, 3, 2; μ. ἀδικεῖσθαι suffer no harm at all Dg 6:5.γ. μηδὲν εἶναι be nothing = amount to nothing, be a nobody (Soph., Aj. 767, cp. 1231; 1094; Pla., Apol. 41e) Gal 6:3. -
19 παρ-αμβλύνω
παρ-αμβλύνω (s. ἀμβλύνω), etwas abstumpfen, dem ὅλως ἀποσβέννυμι entgeggstzt, Plut. an seni 8, von Leidenschaften.
-
20 πονέω
πονέω, u. in der ältesten Sprache nur dep. med. πονέομαι (vgl. πένομαι), 1) arbeiten; abs., sich anstrengen, sich's sauer werden lassen, Il. 2, 409, körperlich u. geistig, sich bekümmern, wie αὐτὸς μετὰ πρώτοισι πονεῖτο, 9, 12; ὄφελεν πονέεσϑαι λισσόμενος, sich als Bittender es sauer werden lassen, sich viel Mühe geben mit Bitten, 10, 117; – mit Präpositionen bestimmt, περί τι, um Etwas, Il. 24, 444; πεπονέαται περὶ τὤγαλμα, Her. 2, 63; vgl. ὅσαι περὶ ταῠτα πεπόνηνται, Plat. Phil. 58 e; οἱ περὶ λόγον πονούμενοι, S. Emp. adv. phys. 2, 249; πεπόνητο καϑ' ἵππους, Il. 15, 447; πονεῖσϑαι κατὰ ὑσμίνην, sich's in der Schlacht sauer werden lassen, mit Anstrengung kämpfen, 5, 84. 627 u. sonst; auch ohne Zusatz = μάχεσϑαι, Il. 4, 374. 13, 288; – τινί, sich mit Etwas beschäftigen, ὅπλα, τοῖς ἐπονεῖτο, Il. 18, 413 Od. 16, 13; – trans., durch Anstrengung zu Stande dringen, mit Mühe oder Sorgfalt verrichten, betreiben, bewerkstelligen, τύμβον, Il. 23, 245, ὄφρ' ὅγε ταῠτ' ἐπονεῖτο, 18, 380; ὄφρ' ἂν ἐγὼ κατὰ δῶμα πονήσομαι, ὅττεό με χρή, Od. 22, 377; πολλὰ πονήσατο, Il. 9, 348; πονησάμενος τὰ ἃ ἔργα, Od. 9, 250. 310; ὅπλα ἕκαστα πονησάμενοι κατὰ νῆα, 11, 9, u. öfter; Hes. O. 434; πονεύμενος ἕρκος ἀλωῆς, Mosch. 4, 100. So auch pass., εἰ καλόν τι ποναϑῇ, Pind. Ol. 6, 11; τὸ ἐν ξυνῷ πεποναμένον εὖ, P. 9, 93; aber κεῖμαι πεπονημένος ἀλλήκτοις ὀδύναις ist = erschöpft, Soph. Trach. 981; τὰ μηδὲν ὠφελοῠντα μὴ πόνει μάτην, Aesch. Prom. 44. So auch im act., οὓς εἰκὸς πονεῖν τάδε, Soph. O. C. 343; oft τινί, für Einen, vgl. Ai. 1345. 1359. 1394; οὐκοῦν πονεῖν με χρή· πονοῠντα δ' ἄξιον μισϑὸν φέρεσϑαι, Eur. Rhes. 161; ἅμιλλαν ἐπόνει ποδοῖν, I. A. 213; ἀνήνυτα πονοῦσι, Plat. Rep. VII, 531 a; οὐκ ἄλλως αὐτοῖς πεπόνηται, Phaedr. 232 a; ἃ ἂν πονήσωσιν εἰς ἀδυνάτους, Arist. oec. 1, 8; vgl. πονεῖν ἡδέως εἰς τὰ τοιαῠτα, Xen. Mem. 2, 1, 19; καὶ κινδυνεύειν, Hell. 5, 1, 16; χρήματα, ἃ ἡμεῖς ἐπονήσαμεν, die wir erarbeitet, erworben haben, An. 7, 6, 41. – 2) im act., τινά, Einem Mühe und Noth, Schmerz machen, οὔ με πονεῖ τεὸν οἶκον ταῦτα πορσύνοντ' ἄγαν, Pind. P. 4, 151; u. so im pass., πόλεως πονουμένης μάλιστα τῷ πολέμῳ, Thuc. 4, 59; οἱ πονούμενοι, die Kranken, 2, 51. Auch intrans., Schmerzempfinden, leiden (in welcher Bdtg fut. πονέσω bei Sp. lautete, B. A. 1411), τᾷ πόνησαν Δαναοί, Pind. N. 7, 36; ὁ πονήσαις, I. 1, 40; beide Bedeutungen scheint Anacr. 33, 15 zu verbinden, εἰ τὸ κέντρον πονεῖ μελίσσης, πόσον πονοῠσιν, ὅσους βάλλεις, wenn man nicht das zweite auch von den Pfeilen des Eros verstehen will; δίψει πονοῦντες, Aesch. Pers. 476; auch τίνα πόλις πονεῖ πόνον, welche Noth leidet sie, 668; πόνους, Soph. Phil. 1405, wie Eur. Or. 1615; von einer Wunde, πονῶν πλευρὰν πικρᾷ γλωχῖνι, Soph. Tr. 667; πονεῖν τὼ σκέλη, Ar. Pax 786; πονεῖν πόνους, Nubb. 1032, wie in Prosa öfter, z. B. Plat. Conv. 208 c Rep. III, 410 b; οἱ τοῠ σώματος πόνοι βίᾳ πονούμενοι, VII, 536 e; πονεῖν ὑπὸ χειμῶνος, Antiph. 2 β 1; οἱ πονήσαντες, absolut, Dem. Lpt. 87; πονησάντων αὐτῷ τῶν σκευῶν ἢ καὶ συντριβέντων ὅλως, von Schiffen im Sturme, 18, 194; und so nennt Pol. πεπονηκότα ὅπλα abgenutzte Waffen, 3, 49, 11, wie πονοῠντα ξύλα, schadhaftes Holz, Plut., vgl. ad princ. inerud. 7: τῶν κενῶν ἀγγείων οὐκ ἂν διαγνοίης τὸ ἀκέραιον καὶ πεπονηκός; a. Sp., wie Luc. πεπονηκέναι αὐτοῖς τὰ σώματα, Merced. cond. 6; δίκελλα πεπονηκυῖα, Tim. 58; τὰς πεπονηκυίας ναῠς κατεσκεύασε, D. Sic. 13, 47. – Vom Heere, bedrängt werden von den Feinden, leiden, Xen. Cyr. 1, 4, 21; vgl. Thuc. 5, 73, u. öfter; Plut. u. A.
См. также в других словарях:
όλως — (ΑΜ όλως, Α ιων. τ. οὔλως) επίρρ. βλ. όλος … Dictionary of Greek
ὅλως — ὅλοξ adverbial ὅλοξ masc acc pl (doric) ὅλος whole adverbial ὅλος whole masc acc pl (doric) … Greek morphological index (Ελληνική μορφολογικούς δείκτες)
όλος — και ούλος, η, ο (ΑΜ ὅλος, η, ον, Α ιων. τ. οὖλος, η, ον) 1. αυτός που υπάρχει στο σύνολό του, σύμπας, ολόκληρος, ακέραιος (α. «όλη την ημέρα δούλευα» β. «ὕπαρχος ἄλλων δεῡρ ἔπλευσας, οὐχ ὅλων στρατηγός», Σοφ.) 2. πλήρης, ακέραιος, ατόφιος, («ὅλος … Dictionary of Greek
Nature (philosophy) — Nature is a concept with two major sets of inter related meanings, referring on the one hand to the things which are natural, or subject to the normal working of laws of nature , or on the other hand to the essential properties and causes of… … Wikipedia
отъноудь — (105) нар. 1.Вообще: аще же и прѣбы‹ва›ѥть бе чинѹ отънѹдь отъврѣщи и отъ слѹжени˫а. ˫ако къ томѹ страны не имѣти ѹставлѥни˫а. (παντελῶς) КЕ XII, 91а; Иже мечемь ѹдарить кого… аще же ѹѧзвѣнии ѹмрѹть. давшемѹ ˫азвѹ да ѹсѣчетьсѧ рѹка. понеже ѿнѹдь… … Словарь древнерусского языка (XI-XIV вв.)
отиноудь — (313) нар. 1.Вообще, совершенно; ни в коем случае: Съ мѹжатицею отинѹдь не посѣди. и не побесѣдѹи съ нею въ винѣ. (μὴ κοϑου τὸ σύνολον) Изб 1076, 175 об.; сильнѣишимь же отинѹдь непокръвены главы имѣти подобаѥть. УСт к. XII, 224 об.; и никымъже… … Словарь древнерусского языка (XI-XIV вв.)
отъиноудь — (43) нар. 1. Вообще, совершенно: волѧ своѥ˫а ѿсѣчениѥ. мирови иже въ мирѣ ѿинѹдь ѿхожениѥ. УСт к. XII, 236 об.; ѡ сластехъ любъве плътьскы˫а не имѣста ѿинѹдь. Мин XII (июль), 114; иѥрѣискѹ чинѹ повелѣвають ст҃ии оц҃и… || …ѿинѹдь ѿмѣтатисѧ тѣхъ… … Словарь древнерусского языка (XI-XIV вв.)
отъноудоу — (4*) нар. 1. Совершенно, абсолютно: на добродѣтель ведущии путь жестокъ нѣкакъ ѥсть и ѡстръ и паче иже николиже и еще ѿнуду. не приложешимъсѧ к б҃гу. (ὅλoυς) ЖВИ XIV–XV, 2а; тамо же ѿнуду ничт(о)же. но токмо стр(с)ть и муку исходатаиствують в… … Словарь древнерусского языка (XI-XIV вв.)
отъноудъ — (41) нар. 1.Вообще: нечьстивы и мьрзъкъ сы. не вѣмь ѿкѹдѹ нашьдъшии обычаи. на ст҃ы˫а ць||ркъви. ѿнѹдъ ѿсѣщи. (παντελῶς) КЕ XII, 233а–б; си ѹбо дъва еретика. пелагии и келестинъ рѣша. ни еп(с)па ни клирика. ни ѿнѹдъ чистительскааго чина сѹща.… … Словарь древнерусского языка (XI-XIV вв.)
διόλου — (AM διόλου και δι ὅλου) επίρρ. μσν. νεοελλ. 1. (με αρνητ. έννοια) καθόλου («δεν εργάζεται διόλου») 2. (επιτατ. συνηθ. με το επίρρ. όλως) ολότελα, τελείως, εντελώς («όλως διόλου ανίκανος») αρχ. μσν. (για χρόνο) διαρκώς, πάντα αρχ. (καταφατ.)… … Dictionary of Greek
καν — I (Kan). Ποταμός (629 χλμ.) της Ρωσίας, παραπόταμος του Γενισέι. Πηγάζει από τις βόρειες πλαγιές του Ανατολικού Σαγιάν (Κάνσκοε Μπελογκόριε) και κατά τη ροή του διασχίζει τη μεγάλη κοιλάδα της ομώνυμης δασοστέπας και την οροσειρά Γενισέι. Έχει… … Dictionary of Greek