-
1 σοφως
-
2 σοφώς
-
3 σοφῶς
-
4 σοφώς
σοφόςskilled in any handicraft: masc acc pl (doric) -
5 σόφως
σοφόωimperf ind act 2nd sg (doric aeolic) -
6 σοφῶς
D0-0-1-1-0=2 Is 40,20; Prv 31,28 -
7 σοφός
A skilled in any handicraft or art, clever, ἁρματηλάτας ς. Pi.P.5.115, cf. N.7.17;κυβερνήτης A.Supp. 770
; ;οἰωνοθέτας S.OT 484
(lyr.); of a sculptor, E.Fr. 372; even of hedgers and ditchers, Margites Fr.2; but in this sense mostly of poets and musicians, Pi.O.1.9, P.1.42, 3.113; ἐν κιθάρᾳ ς. E.IT 1238 (lyr.), cf. Ar.Ra. 896 (lyr.), etc.; τὴν τέχνην -ώτερος ib. 766; ; γλώσσῃ ς. S.Fr.88.10;σοφὸς ὁ πολλὰ εἰδὼς φυᾷ, μαθόντες δὲ λάβροι Pi.O.2.86
.2 clever in practical matters, wise, prudent, ὁ χρήσιμ' εἰδώς, οὐχ ὁ πόλλ' εἰδώς, ς. A.Fr. 390; esp. statesmanlike, in which sense the seven Sages were so called, Dicaearch. ap.D.L.1.40: hence, shrewd, worldly-wise, Thgn.120, Pi.I.2.12, Hdt. 3.85;σ. ἄνδρες εἰσὶ Θεσσαλοὶ Id.7.130
;σ. παλαιστὴς.., ἀλλὰ χαἱ χαἱ σοφαὶ γνῶμαι.. ἐμποδίζονται S.Ph. 431
, cf. 440, Aj. 1374; πολλὰ ς. A.Ag. 1295; ἃ δεῖ ς. E.Ba. 655 sq.;τῶν λεγομένων πονηρῶν μέν, σοφῶν δέ Pl. R. 519a
: alsoσοφαὶ πραπίδες Pi.O.11(10).10
; : even of animals, X.Cyn.3.7 ([comp] Comp.), 6.13 ([comp] Sup.);σ. πειθώ Pi.P.9.39
codd. ( σοφοῖς Bgk.); : τὸ ς. my little trick, Pl.R. 502d; your clever notion, Id.Euthd. 293d; τἀπ' ἐμοῦ σοφά, δάκρυα my tears, all the resources that I have, E.IA 1214; εἰ δίκαια, τῶν σοφῶν κρείσσω τάδε better than all craft, S.Ph. 1246; σοφόν [ἐστι] c. inf., E. Hec. 228.b more generally, learned, wise,τὸ μὲν σ. [αὐτὸν] καλεῖν ἔμοιγε μέγα εἶναι δοκεῖ καὶ θεῷ μόνῳ πρέπειν Pl.Phdr. 278d
, cf. 279c, Prt. 329e, Ap. 21a ([comp] Comp.), 22c ([comp] Sup.); opp. ἀμαθής, ib. 25d ([comp] Comp.); of sophists, ib. 20a, Prt. 309d, X.Mem.2.1.21, etc.; universally and ideally wise,ὁ σ., τουτέστιν ὁ τὴν τοῦ ἀληθοῦς ἐπιστήμην ἔχων Chrysipp.Stoic.2.42
, cf. 3.167, al.: later σοφώτατος as a title, esp. of lawyers or professors, PIand.16.4 (v/vi A.D.), POxy.126.6 (vi A.D.).3 subtle, ingenious, opp. ἀμαθής ( 1445 ) and σαφής, Ar.Ra. 1434 (Adv.);σοφόν τοι τὸ σαφές, οὐ τὸ μὴ σαφές E.Or. 397
; τὸ σοφὸν οὐ σοφία wisdom overmuch is no wisdom, Id.Ba. 395 (lyr.); τί οὖν ἦν τοῦτο; οὐδὲν ποικίλον οὐδὲ σοφόν nothing curious or recondite, D.9.37.—For the senses of ς., v. Arist.EN 1141a10.—mostly abs., but c. acc. rei, E.Ba. 655, Pl.Phlb. 17c, etc.; also ἐν οἰωνοῖς, κιθάρᾳ, E. IT 662, 1238 (lyr.); ([comp] Sup.); περί τι or τινος, Pl.Smp. 203a, Ap. 19c: rarely c. gen.,σοφὸς κακῶν A.Supp. 453
: also c. inf., πῶς δῆτ' ἔγωγ' ἂν.. Διὸς γενοίμην εὖ φρονεῖν σοφώτερος; S.Fr.524.7.II of things, cleverly devised, wise,νόμος Hdt.1.196
([comp] Sup.); νοήματα, ἔπεα, Pi.O.7.72 ([comp] Sup.), P.4.138, etc.; ; ; πάντα προσφέρων σοφά all wise sayings, Id.Fr. 763, cf. Ph. 1245; ; ;σ. φυγή Id.Supp. 151
; οὐδὲν σοφὸν εἶναι shows no great wisdom, Arist.EN 1137a10.III Adv. σοφῶς cleverly, wisely, etc., first (?) in S.(?)Fr. 1122; then in E.Alc. 699, Ba. 1271 codd., Heracl. 558, Ar.Ra. 1434, etc.: [comp] Comp. : [comp] Sup. , Ar.Nu. 522:— σοφῶς, as an exclamation of applause, Plu.2.45f, Mart.3.46.8, etc. (Not in [dialect] Ep., exc. in Margites l.c. and as ancient v.l. (Eust.1023.14 ) in Il.23.712; but v. σοφία, σοφίζομαι.) -
8 σοφός
σοφός, ursprünglich geschickt, geübt in mechanischer Kunst, in einem Handwerke, kundig; ἁρματηλάτας, Pind. P. 5, 107; τέκτονες, P. 3, 113; bes. von Dichtern u. Sängern, oft bei Pind.; σοφὸς τὴν μουσικήν, Plat. Phil. 17 c; und allgemeiner, σοφὸς ὁ πολλὰ εἰδὼς φυᾷ, Pind. Ol. 2, 86; übh. von klarer Einsicht, wie Eur. sagt σοφόν τοι τὸ σαφές, Or. 397; lebens- u. staatsklug, der sich und Andern im häuslichen und öffentlichen Leben wohl zu rathen weiß, Pind. u. Tragg.: ἦ σοφός, ὃς πρῶτος ἐν γνώμᾳ τόδ' ἐβάστασε, Aesch. Prom. 889; τὴν σοφὴν εὐβουλίαν, 1040; διδάσκαλος, Eum. 269; οὐ πρὸς ἰατροῦ σοφοῦ, Soph. Ai. 578; οἰωνοϑέτας, O. R. 484; σοφὸς σὺ μάντις, Ant. 1046; σοφὸς παλαιστὴς κεῖνος, klug, Phil. 429; αἱ σοφαὶ γνῶμαι, Ai. 1070; El. 466; βουλεύων σοφῶς, Phil. 421; τὸν ἐν οἰωνοῖς σοφόν, Eur. I. T. 662, wie ἐν κιϑάρᾳ 1237; c. inf., σοφὸς λέγειν, geschickt zu sprechen, erfahren, geübt im Reden, Med. 580; u. so in Prosa von Her. 3, 85 an überall; man vgl. noch folgende Verbindungen: σοφὸς περὶ τὰ τοιαῠτα, Plat. Conv. 203 a; περὶ τῶν τοιούτων, Apol. 19 c; σοφὸν τούτων, ὧν οἴοιτο πέρι δεινὸς εἶναι, Soph. 230 a; σοφὸν τὰ τοιαῦτα, Euthyphr. 5 a (wie Xen. οἱ σοφοὶ ἃ ἐπίστανται ταῠτα σοφοί εἰσι, Mem. 4, 6, 7); σοφοὶ λέγειν, Phaedr. 266 c. Auch von Sachen, νόμος Her. 1, 196, u. sonst; τὸ σοφόν, ein schlauer, kluger Einfall, Klugheit, Verschlagenheit, Plat. Rep. VI, 502 d u. A.
-
9 γλαφυρός
γλαφυρός (γλάφω, γλύφω), ausgehöhlt, hohl, eigentl. von künstlicher Höhlung, γλαφυρὴ νηῦς Od. 4, 356, γλαφυραὶ νέες Iliad. 2, 516, φόρμιγξ Od. 8, 257. 17, 262. 22, 340, die bauchig gewölbte; von natürlichen Höhlungen, ἐν σπῆι γλαφυρῷ Iliad. 18, 402, ἐν σπέσσι γλαφυροῖσι Od. 9, 114. 1, 15, πέτρης ἐκ γλαφυρῆς Iliad. 2, 88, πέτρῃ ὕπο γλαφυρῇ Od. 14, 533, ἐν λιμένι γλαφυρῷ, ein tiefliegender, von Felsen umgebener Hafen, oder auch nur ein sich in's Land hineinerstreckender, eine hohle Bucht, Odyss. 12, 305. Zenodot las Iliad. 11, 480 ἐν νέμεϊ γλαφυρῷ statt ἐν νέμεϊ σκιερῷ, Scholl. Aristonic. ἐν νέμεϊ σκιερῷ: ἡ διπλῆ, ὅτι Ζηνόδοτος γράφει γλαφυρῷ. τοῦτο δὲ σπηλαίῳ ἢ ἄντρῳ οἰκεῖον, νομὰς δὲ ἔχοντι συνδένδρῳ τόπῳ ἀνάρμοστον, vgl. Sengebusch Aristonic. p. 13. – Hesiod. Th. 297 σπῆι ἔνι γλαφυρῷ; ἅρματα Pind. N. 9, 28; sp. D., z. B. χϑών Agath. (VII, 578). Uebh. behauen, dah. geglättet, polirt, sein; κηρίον Arist. H. A. 4, 11, u. öfter; übertr., ὦ γλαφυρώτατε Ar. Av. 1272 neben σοφώτατε; so bes. nen Arist. an häufig; Plut. vrbdt βίος γλ. καὶ ἀστεῖος Mar. 3; vgl. εἴ τι κομψὸν ἢ σοφὸν ἢ γλαφυρὸν οἶσϑα τῶν σεαυτοῦ πραγμάτων Dionys. com. Ath. VIII, 381 c (v. 2); σοφῶς ταῦτ' οἰκονομήσω καὶ γλαφυρῶς καὶ ποικίλως Alex. ib. III, 107 a (v. 20); βουλόμενος εἶναι γλ. ἀστεῖός ϑ' ἅμα Macho Ath. XIII, 579 b; χείρ, kunstgeübte Hand, Theocr. ep. 7 (VI, 337); Χαρώνδας Arist. Pol. 2, 12; τὸ γλαφυρόν, die Feinheit, Eleganz, Plut. Marc. 14; διατριβαί Cim. 3; γλαφυρὸν μειδιᾶν, μελωδεῖν, Luc. D. D. 20, 11. 7, 4; δειπνάριον Diphil. Ath. IV, 156 f; ἐμβαμμάτια Anaxipp. ib. IX, 404 (v. 35). Auch adv., z. B. ἔχειν Arist. pol. 2, 10.
-
10 βουλεύω
βουλεύω, 1) Rath halten, überlegen, Iliad. 1, 531 τώ γ' ἃς βουλεύσαντε διέτμαγεν; öfters βουλὰς βουλεύειν, Iliad. 10, 147. 327. 415. 23, 78 Odyss. 6, 61: τῷ πείσεαι ὅς κεν ἀρίστην βουλὴν βουλεύσῃ Iliad. 9, 75; ϑυμῷ βουλεύειν, bei sich überlegen, Odyss. 12, 58; βούλευε φρεσὶν ᾗσιν ὁδὸν τὴν πέφραδ' Ἀϑήνη 1, 444; ἐς μίαν, einstimmig, einig im Rathe sein, Iliad. 2, 379; σοφῶς Soph. Phil. 421; περί τινος Od. 16, 234; Her. 1, 120; Thuc. 3, 28 u. sonst; τί, etwas beschließen, ersinnen, νόον, einen Plan, Od. 5, 23; meist von bösen Dingen, πῆμά τινι Od. 10, 300, ψεύδεα 14, 296, κακὰ κέρδεα 23, 217; κέλευϑον, ποινάς, φόνον, μόρον, Aesch. Pers. 744 Ag. 1196. 1597. 1617; στρατῷ φόνον Soph. Ai. 1034; eigthümt. τοῦ τάφου Ant. 486; δρησμόν Her. 5, 124 (vgl. Luc. Cont. 23), auf Flucht denken; νεώτερα περί τινος 1, 210; τῇ γυναικὶ ὄλεϑρον 9, 110; Xen. Cyr. 8, 7, 22 μηδὲν ἀνόσιον μήτε ποιήσητε, μήτε βουλεύσητε; An. 2, 5, 16 τινὶ κακόν; ϑάνατόν τινι Plat. Legg. IX, 871 e, wo αὐτόχειρ dem βουλεύσας entggstzt ist. Mit inf., Il. 9, 458; Soph. O. R. 738; vgl. Her. 6, 52. 61. So pass., ὦπται πάλαι δὴ καὶ βεβούλευται τάδε Aesch. Prom. 998; πῶς σφῷν βεβούλευται Plat. Euthyd. 274 a; pass., ψῆφος κατ' αὐτῶν ὀλεϑρία βουλεύσεται Spt. 180; τὰ βουλευόμενα, = βουλεύματα, Xen. Cyr. 6, 2, 2; τὰ βεβουλευμένα Her. 4, 125. – 2) im Rathe sitzen, Rathsherr sein, Plat. Gorg. 473 e; zum Rathe der 500 gehören, Xen. Mem. 1, 1, 18 u. sonst; rathen, Rath geben, τινί Aesch. Prom. 204 Eum. 667; βουλὴν βουλεύειν Lys. 13, 20; βουλεύματα Eur. El. 1012. – Med., sich berathen, τί, etwas beschließen; bei Hom. zweimal, Iliad. 2, 114. 9, 21 νῦν δὲ κακὴν ἀπάτην βουλεύσατο, dieselbe Bedeutung wie die des activ. In Attischer Prosa ist das medium gebräuchlicher als das activ.; deshalb sagten die Alexandriner, Homer, der das activ. weit häufiger hat als das medium, gebrauche ersteres statt des letzteren und dies sei eine ächt Homerische Ausdrucksweise, welche sich jedoch bei den Att. nicht allzu selten wiederfinde. Vgl. z. B. Apollon. Lex. Homer. p. 52, 29 βουλεύσαντε βουλευσάμενοι, βουλὴν συνϑέντες. – Herodot. 6, 100 ἐβουλεύοντο ἐκλιπεῖν τὴν πόλιν; ἅμα τινί, mit Jemandem, 8, 101; τί βουλεύεσϑον ποιεῖν Plat. Charm. 176 c; περί τινος Lach. 185 a; τὰ ἄριστα περί τινος Thuc. 6, 23; περὶ τὸ γεγονός Plat. Rep. X, 604 c; βουλὴν περί τινος Polit. 298 b; πρὸς ταῦτα, in Beziehung darauf, Xen. An. 1, 3, 19; ὅ τι χρὴ ποιεῖν 1, 3, 11; πῶς 3, 4, 40; für Einen sorgen, κακῶς πρό τινος 7, 6, 27; παραχρῆμα οὐδὲ βουλευσάμενος, ohne Ueberlegung, Dem. 37, 13. So auch perf., Her. 3, 134; Plat. Charm. 176 c; βεβουλευμένος, der seinen Entschluß gefaßt hat, Thuc. 1, 69; Men. bei Stob. fl. 96, 20.
-
11 ἐφ-ευρίσκω
ἐφ-ευρίσκω (s. εὑρίσκω), 1) dabei finden, antreffen; δαινυμένους δ' ἄρα πάντας ἐφεύρομεν Od. 10, 452, wie Il. 2, 198; καὶ τήν γ' ἀλλύουσαν ἐφεύρομεν ἀγλαὸν ἱστόν Od. 24, 145, wir ertappten sie dabei; ὃ ἐφεύρηκ' ἐνϑάδ' ἐκβεβλημένον Soph. O. C. 1259; ἐφεῦρέ σ' ἄκονϑ' ὁ πάνϑ' ὁρῶν χρόνος O. R. 1213, dich hat entdeckt, vgl. El. 1082; οἳ πολλάκις μ' ἐφεῠρον σῶμα κλέπτουσαν Eur. Tr. 957; ὅσους κακοὺς ἐφεῠρον Herc. Fur. 569; vgl. Plat. Polit. 307 c; pass., ἐφεύρημαι κακός, ich bin schlecht erfunden worden, Soph. O. R. 1421, wie δρῶν δ' ἐφευρίσκει κακά, es zeigt sich, daß du schlecht handelst, O. C. 942; μὴ 'φευρεϑῇς ἄνους Ant. 281; ἐφευρέϑης ἦσσον φρονοῦσα Eur. Ant. 312, wie Suppl. 319; μὴ οὕτω ἐπευρεϑῇ πρήσσων Her. 9, 109. – 2) dazu erfinden; οὔτε τιν' ἄλλην μῆτιν ἐφευρίσκω Od. 19, 158, wo jetzt ἔϑ' εὑρίσκω gelesen wird; χορδαῖς ἑπτὰ ταῖς ἀρχαίαις τέσσαρας χορδάς Paus. 3, 12, 10; Plut. Symp. 9, 3, 2; ὅσα δ' ἂν ἐφευρίσκῃ τὰ τέλη, so viel die Zölle noch außerdem einbringen, Xen. Vect. 4, 40; übh. erfinden, τέχνην Pind. P. 12, 7; σοφῶς δ' ἐφεῦρες ὥστε μὴ ϑανεῖν ποτε Eur. Alc. 699; ὀρχήσεις Luc. galt. 22. – Med. ὀρϑόβουλον μῆτιν ἐφευρόμενοι, die sich richtig rathenden Sinn gefunden haben, ihn besitzen, Pind. P. 4, 262.
-
12 αινισσομαι
атт. αἰνίττομαι говорить намеками, обиняками, выражаться туманно, намекатьμῶν ᾐνιξάμην ; Soph. — разве я неясно сказал?;
αἰ. τάδε ἔπεα Her. — изречь следующие загадочные слова;λόγοισι κρυπτοῖσι αἰ. πρός τινα Eur. — обращаться к кому-л. с непонятными речами;γνωρίμως αἰ. Eur. — прозрачно намекать;εἴς τινα αἰ. τι Arph. — говорить что-л. с намеком на кого-л.;ὅ χρησμὸς σοφῶς ᾐνιγμένος Arph. — прорицание, искусно облеченное в форму намека;τὰ αἰνιχθέντα Plat. — то, что было сказано намеками;τὰ ᾐνιγμένα Arst. — намеки;μεταφοραὴ αἰνίττονται Arst. — метафоры служат намеками -
13 ασοφως
-
14 φιλοσοφως
-
15 ποικίλος
A many-coloured, spotted, pied, dappled,παρδαλέη Il.10.30
; codd. ( αἰόλον Sch.);δράκων Pi.P.8.46
; ἴυγξ ib.4.214; ;ὄρνιθες Plot.4.4.29
; also of cattle, PCair.Preis.37.9 (iii B.C.), etc.;- ώτερον ταὧ Alex.110.14
, cf. Ath.9.397c; opp. ὁμόχρους, Arist.HA 543a25;κιθῶνες Hdt.7.61
; λίθος Αἰθιοπικὸς π., of the red granite of Syene, Id.2.127, cf. IG42(1).106i96, 113(Epid., iv B.C.); ; in X.An.5.4.32, tattooed.II wrought in various colours, of woven or embroidered stuffs, in Hom. as epith. of πέπλος, Il.5.735, al.;ἱμάς 14.215
; ; ἐν ποικίλοις.. κάλλεσιν βαίνειν, of a rich carpet, A.Ag. 923; ποικίλα, τά, ib. 926, 936, Theoc.15.78; π., τό, a broidered robe, Cratin. 38;ἐπίβλημα π. IG12.387.28
; of Cyprian, Carthaginian, and Sicilian stuffs, Ar.Fr. 611, Hermipp.63.23, Philem.76.4. Adv.-λως, ὑφασμένον Antiph.99
(dub.);στρωμναὶ π. διηνθισμέναι LXXEs.1.6
.2 of metal work, τεύχεα π. χαλκῷ cunningly wrought in bronze, Hes.Sc.[423];θώρηξ Il.16.134
; τεύχεα, ἔντεα, σάκος, δίφρος, κλισμός, etc., 4.432, 10.75, 149, 501, Od.1.132, etc.; butδεσμὸς π.
intricate,8.448
.3 ἡ στοὰ ἡ π. the Painted Hall at Athens, Aeschin.3.186;ἡ π. στοά D.45.17
, 59.94, cf. Paus.1.15.1; also Ποικίλη alone, Id.5.11.6, Luc.DMeretr.10.2; or ἡ Π., Id.Pisc.13, 16, etc.; also π. στοά, at Olympia, Paus.5.21.17; λέσχη π., at Sparta, Id.3.15.8;θρᾶνος π. PCair.Zen.445.5
(iii B.C.).4 of drugs, complicated, Aret.CD1.4.III metaph., changeful, diversified, manifold, ;π. κακῶν ταμιεῖον Democr.149
;- ώτερος αὐτοῦ Πρωτέως Luc.Sacr.5
;ποικίλα ἀντὶ ἁπλοῦ Pl.Tht. 146d
;- ώτερα ποιεῖν τὰ νοσήματα Id.R. 426a
; παντοδαπὰς ἡδονὰς καὶ π. καὶ παντοίως ἐχούσας ib. 559d;οὕτω δὲ π. τί ἐστι τὸ ἀγαθὸν καὶ παντοδαπόν Id.Prt. 334b
;πηδήσεις ὡς ἔνι -ωτάτας ποιεῖσθαι Arr. Tact.43.3
; π. μῆνες the changing months, Pi.I.4(3).18 (nisi leg. ποικίλα [χθών]); π. εὐεργεσία IG5(2).268.22
(Mantinea, i B.C.). Adv.- λως
in various ways,Hp.
Art.33, Gal.13.91: [comp] Comp. -ωτέρως, θρεπτέον Herod.[voice] Med.in Rh.Mus.58.85; but- ώτερον Sor.Vit.Hp.4
.2 of Art, π. ὕμνος a song of changeful strain or full of diverse art, Pi.O.6.87;ποικίλον κιθαρίζων Id.N.4.14
;δεδαιδαλμένοι ψεύδεσι ποικίλοις μῦθοι Id.O.1.29
; of style,λέξις ποιητικωτέρα καὶ π. Isoc.15.47
([comp] Comp.);σχηματισμοί D.H.Is.3
.3 intricate, complex, εἱλιγμοὶ -ώτατοι, of a labyrinth, Hdt.2.148; of an oracle, Id.7.111 ([comp] Comp.);ὁ θεὸς ἔφυ τι π. E.Hel. 711
; π. νόμος, opp. νοῆσαι ῥᾴδιος, Pl.Smp. 182b; π. μηχάνημα, λόγοι, S.OC 762, Ar.Th. 438; opp. ἁπλούστερος, Arist. Rh. 1416b25;οὐδὲν π. οὐδὲ σοφόν D.9.37
. Adv. -λως, αὐδώμενος speaking in double sense, S.Ph. 130;π. ᾐνιγμένος Ar.Eq. 196
.b of abstruse knowledge, intricate, subtle,εἰδέναι τι π. E.Med. 300
; οὐδὲν π. nothing abstruse or difficult, Pl.Men. 75e, Grg. 491d, etc.c of persons and things, subtle, artful, wily, of Prometheus, Hes.Th. 511, A.Pr. 310; of Odysseus, E.IA 526;π. γὰρ ἁνήρ Ar.Eq. 758
;φύσει π. Plb.8.18.4
;ἀλώπηξ κερδαλέα καὶ π. Pl.R. 365c
; π. λαλήματα, of the Sirens, E.Andr. 937;π. τόξον B.9.43
;βουλεύματα Pi. N.5.28
. Adv. subtly, artfully, E.Ba. 888(lyr.);σοφῶς.. καὶ π. Alex. 110.20
;π. χρώμενοι τοῖς πράγμασιν Plb.4.30.7
.4 changeable, unstable,ὁ εὐδαίμων οὐ π. καὶ εὐμετάβολος Arist.EN 1101a8
; π. ἐλπίδες doubtful hopes, Plb.14.1.5;π. περιστάσεις OGI194.5
(Egypt, i B.C.). Adv. -λως, ἔχειν to be different, X.Mem.2.6.21;δέος π. περιαμύττον τὸν νοῦν Pl.Ax. 365c
: [comp] Comp. - ωτέρως dub. in Epicur.Nat.5G. (Cf. Skt. pimśáti 'dress (meat)', 'adorn', péśas 'shape', 'colour', 'embroidery', Lith. pi[etilde]šti 'draw', 'write', Slav. p[icaron]sati 'write'.)Greek-English dictionary (Αγγλικά Ελληνικά-λεξικό) > ποικίλος
-
16 πότιμος
A drinkable, fresh, Heraclit.61, Hdt.8.22, Hp.Medic.2, X.HG3.2.19;κρήνη Plb.34.9.5
: generally,τὰ π. Thphr.Od.65
.2 metaph., fresh, sweet, pleasant,καρποὶ γλυκεῖς καὶ π. Id.CP4.4.12
; π. λόγος, opp. ἁλμυρὰ ἀκοή, Pl.Phdr. 243d; of the writings of Isoc., Phld.Rh.1.200S., cf. Lib.p.46O. ([comp] Comp.); π. δόγματα, ἔννοιαι, Ph.2.275, 1.72; τὰ χρηστὰ καὶ π., opp. τὰ δυσχερῆ καὶ μοχθηρά, Plu.2.469c.b of persons, pleasant, sociable, Theoc.29.31 ([comp] Comp.); so alsoποτιμώτερον συμπόσιον Hld.3.10
. Adv.,σοφῶς καὶ π. Philostr. VS1.8.4
.4 watered, irrigated, Apollon.Lex. s.v. πείσεα.5 = δευτερίας, Dsc.5.6.15.Greek-English dictionary (Αγγλικά Ελληνικά-λεξικό) > πότιμος
-
17 ἐφευρίσκω
ἐφευρ-ίσκω, [dialect] Ion. [pref] ἐπ-, [tense] fut. ἐφευρήσω: [tense] aor. 2 ἐφηῦρον or ἐφεῦ-; [dialect] Aeol.Aἐπεύρ[οι] Sapph.Supp.4.9
: [tense] pf. (lyr.), Euphro 1.17, etc.:— find or discover, find anywhere,εἴ που ἐφεύροι ἠῑόνας λιμένας τε Od.5.439
, cf. 417, Pl.Phdr. 266a: usu. c. part.,ὃν δ' αὐ.. βοόωντα ἐφεύροι Il.2.198
;δαινυμένους δ' εὐ πάντας ἐφεύρομεν Od.10.452
; τήν γ' ἀλλύουσαν ἐφεύρομεν ἀγλαὸν ἱστόν we discovered her undoing it, 24.145, cf. S.El. 1093 (lyr.), Pl.Plt. 307c; Κύπρι.. σε πικροτάταν ἐπεύροι prob. in Sapph. l.c.:—[voice] Pass.,μὴ ἐπευρεθῇ πρήσσων Hdt.9.109
;κλέπτων ὅταν τις.. ἐφευρεθῇ S.Fr. 930
; δρῶν ἐφευρίσκῃ ([ per.] 2sg.) Id.OC 928; ἐφηύρημαι κακός (sc. ὤν) Id.OT 1421, cf. Ant. 281;δειλὸς ὤν ἐφηυρέθης E.Supp. 319
.II find out, invent, of arts, [ τέχναν] Pi.P.12.7 ([voice] Med. μῆτιν -ευρομένοις ib.4.262);σοφῶς ἐφεῦρες ὥστε μὴ θανεῖν E.Alc. 699
.2 find out, discover,ἐφεῦρε δ' ἄστρων μέτρα καὶ περιστροφάς S.Fr.432.8
; χρόνου διατριβάς ib. 479, cf. Cratin. 140; ;ὁσίαν ἐπίνοιαν SIG799.5
(Cyzicus, i A.D.).Greek-English dictionary (Αγγλικά Ελληνικά-λεξικό) > ἐφευρίσκω
-
18 βίδην
Meaning: εἶδος, κροῦμα, Σοφοκλῆς Α᾽κριδίῳ " ὡς ἐπιψάλλειν βίδην τε καὶ ξυναυλίαν". ἄλλοι βίθυν H. Also βυδοί οἱ μουσικοί, η κροῦμάτι. σοφώς Κρησίν H. Also ψαλεῖ βίδυν LSJSup.Origin: PG [a word of Pre-Greek origin]Etymology: Musical term, further unknown. Fur. 194 rightly concludes that the word is Pre-Greek (ι\/υ); the variants confirm this. Note that we do not know which case form we have.Greek-English etymological dictionary (Ελληνικά-Αγγλικά ετυμολογική λεξικό) > βίδην
См. также в других словарях:
σοφώς — σοφῶς, ΝΑ, και σοφά Ν βλ. σοφός … Dictionary of Greek
σοφῶς — σοφός skilled in any handicraft adverbial σοφόω pres ind act 2nd sg (doric) … Greek morphological index (Ελληνική μορφολογικούς δείκτες)
σοφώς — σοφός skilled in any handicraft masc acc pl (doric) … Greek morphological index (Ελληνική μορφολογικούς δείκτες)
σόφως — σοφόω imperf ind act 2nd sg (doric aeolic) … Greek morphological index (Ελληνική μορφολογικούς δείκτες)
SAPIENTES — Graece Σοφοὶ, quorum mentio 1. Corinth. c. 1. v. 20. Ubi Sapiens? ubi Scriba? ubi Disquisitor saeculi huius? Pharisaei videntur fuisse: Licet enim titulus hic omnibus Legis Doctoribus, apud Hebraeos, communis esset, nihilominus tanen iam pridem… … Hofmann J. Lexicon universale
моудрѣ — (13) нар. к мѹдрыи: и нетьлѣньное ц(с)ртво и славѹ ѹмьно и мѹдрѣ измѣнила ѥста. Мин XII (июль), 114 об.; Оуслышимъ како мѹдрѣ показаеть вины ѹнынь˫а ап(с)лъ. ПНЧ XIV, 142а; Оувы мнѣ бра(т)ѥ мо˫а. коѥ дѣло сдѣласте. како добрѣ смыслисте. како… … Словарь древнерусского языка (XI-XIV вв.)
σοφός — ή, ό / σοφός, ή, όν, ΝΜΑ, και αιολ. τ. σύφος Α 1. πλούσιος σε γνώσεις, πολυμαθής, αυτός που γνωρίζει τα πράγματα σε βάθος, ευρυμαθής 2. έξυπνος, ευφυής (α. «σοφό παιδί» β. «ὅστις σ , Ὀδυσσεῡ, μὴ λέγει γνώμη σοφὸν φῡναι... μῶρός ἐστ ἀνήρ», Σοφ.) 3 … Dictionary of Greek
SOPHOS — Graece Σοφῶς, i. e. Sapienter, nota apud Veteres acclamatio Sophistis facta, cuius frequens apud Martialem mentio, ubi grande sophos, magnum Sophos, inane Sophos, reperias. Quam laudem cum nimium affectantes, ex Auditoribus suis, certô praemiô… … Hofmann J. Lexicon universale
Altgriechisch — Zeitraum etwa 800 v. Chr.–300 v. Chr. (auch bis 600 n. Chr.) Ehemals gesprochen in (vorwiegend östlicher) Mittelmeerraum Linguistische Klassifikation Indo Europäisch Altgriechisch … Deutsch Wikipedia
Altgriechische Sprache — Altgriechisch Zeitraum etwa 800 v. Chr.–300 v. Chr. (auch bis 600 n. Chr.) Ehemals gesprochen in (vorwiegend östlicher) Mittelmeerraum Linguistische Klassifikation Indoeuropäisch Altgriechi … Deutsch Wikipedia
Griechische Grammatik — Altgriechisch Zeitraum etwa 800 v. Chr.–300 v. Chr. (auch bis 600 n. Chr.) Ehemals gesprochen in (vorwiegend östlicher) Mittelmeerraum Linguistische Klassifikation Indo Europäisch Altgriechisch … Deutsch Wikipedia