-
1 νεότητι
νεότηςyouth: fem dat sg -
2 τηλύ-γετος
τηλύ-γετος, bei Sp. auch 2 Endgn, vorzüglich geliebt, vielgeliebt; gew. von Söhnen; Il. von Orest, ὅς μοι τηλύγετος τρέφεται, 9, 143. 285; Φαίνοπος υἷε, ἄμφω τηλυγέτω· ὁ δὲ τείρετο γήραϊ λυγρῷ, υἱὸν δ' οὐ τέκετ' ἄλλον ἐπὶ κτεάτεσσι λιπέσϑαι, 5, 153; allgemeiner, ὡςεί τε πατὴρ ὃν παῖδα φιλήσῃ μοῦνον, τηλύγετον, πολλοῖσιν ἐπὶ κτεάτεσσιν, 9, 482; von der Hermione, παῖδά τε τηλυγέτ ην, 3, 175; in der Od. υἱέϊ, ὅς οἱ τηλύγετος γένετο, ἐκ δούλης, 4, 11; ὡς δὲ πατὴρ ὃν παῖδα ἀγαπάζει ἐλϑόντ' ἐξ ἀπίης γαίης, μοῦνον, τηλύγετον, 16, 19; H. h. Cer. 164, wo ὀψίγονος dabei steht, 284, u. sp. D., wie Mosch. 4, 79; nur einmal im tadelnden Sinne, ἀλλ' οὐκ Ἰδομενῆα φόβος λάβε, τηλύγετον ὥς, Il. 13, 470. – Die alten Gramm. erklären es vorherrschend = den Eltern im späten Alter geboren, und deshalb besonders geliebt, wie Apoll. L. H. ὁ τηλοῦ τῆς ἡλικίας γεγονὼς τοῖς γονεῠσι, μεϑ' ὃν οὐκ ἄν τις γένοιτο· ἐπεὶ οἱ τοιοῠτοι ἀγαπητοὶ γίγνονται; er setzt hinzu ὁ ἐν νεότητι γενόμενος μονογενής, in Beziehung auf die Stelle, wo es tadelnd gemeint ist, οἱ γὰρ τοιοῠτοι ἀσϑενεῖς γίγνονται ὡς ἐπὶ τὸ πλεῖστον, wobei er noch anführt, daß Einige es in dieser Vrbdg erklärten καίπερ τηλύγετον αὐτὸν ὄντα, τουτέστιν ἤδη τηλοῦ τῆς ἡλικίας γεγονότα (s. auch Schol. zur Stelle), offenbar falsch. Schol. Il. 3, 175 κυρίως τηλύγετοι καλοῠνται οἱ τηλοῦ τῆς γονῆς ὄντες παῖδες, ὅ ἐστιν οἱ ἐκ γεροντικῆς ἡλικίας σπαρέντες· δοκεῖ γὰρ τὰ μετὰ ἀπόγνωσιν τῆς παιδοποιΐας γεννώμενα μᾶλλον ἀγαπᾶσϑαι. Auch wird es auf τέλος zurückgeführt, Schol. Il. 9, 482, ὁ τῆς γονῆς τέλος ἔχων, μεϑ' ὃν ἕτερος οὐ γίνεται; vgl. Schol. Il. 16, 470, wo hinzugesetzt ist οἱ τοιοῦτοι γὰρ ὡς ἐπίπαν δειλοί, ὑγρᾷ ἀνατρεφόμενοι διαίτῃ; Schol. Ap. Rh. 1, 99 γηράσαντι αὐτῷ γενόμενος καὶ ταύτῃ προςφιλής. Auch das von Apoll. Dysc. angeführte τῆλυ scheint dafür zu sprechen, wenn es nicht vielleicht gerade dieser Ableitung wegen angenommen ist. – Andere erklären »fern vom Vater od. Vaterlande oder in Abwesenheit des Vaters geboren«, wie τηλέγονος, welche Erklärung auf keine der homerischen Stellen paßt. – Buttm. Lexil. II p. 198 ff., davon ausgehend, daß τῆλε bei Hom. nur von der Entfernung des Ortes gebraucht wird, führt τῆλυ auf τέλος, τελευτή zurück u. erkl. »der am Ende, zuletzt geborene«, wie Orion in E. G. p. 616, 37 schon sagt: ὁ τελευταῖος τῷ πατρὶ γενόμενος; vgl. auch den schon oben angeführten Schol. Il. 9, 482; also etwa für τελεύγετος; ein solcher letztgeborener Sohn pflegt der Gegenstand vorzüglicher Zärtlichkeit der Eltern zu sein und auch wohl verzärtelt zu werden. Auch der alleinstehende Sohn, wie Orest, der nur drei Schwestern hat, und Demophoon H. h. Cer. 164, der nur vier Schwestern und keinen Bruder hat, heißt deshalb τηλύγετος, und eben so die Hermione, die keine Schwester weiter hat. – Döderlein aber, Commentat. de voc. τηλύγετος Erlangen 1825, geht auf ϑάλλω, τέϑηλα zurück u. erkl. ϑαλερὸς γεγώς od. ϑαλερὸς κατὰ φύσιν, jugendlichblühend, was auf die übrigen Stellen sehr gut paßt, und auch da, wo die Feigheit eines Solchen getadelt wird, erklärlich ist, der in jugendlicher Blüthe Stehende, aber Verweichlichte, der noch keine Kraft u. deshalb keinen Muth hat. – Aus der bei den Alten geläufigen Erkl. des Wortes entsprang bei sp. D. die rein örtliche, in der Ferne geboren, in der Ferne lebend, übh. entlegen, entfernt; Eur. I. T. 838; Simmias bei Tzetz. Chil. 8, 144; Probl. arithm. 19 (XIV, 126).
-
3 ἐπιτήδευμα
ἐπιτήδευμα, τό, die Beschäftigung, das Gewerbe, Studium, Lebensweise; ὅτι οὐδέν ἐστιν ἐπ. ἴδιον γυναικὶ πρὸς διοίκησιν πόλεως Plat. Rep. V, 455 b; ἢ μάϑημα ἢ ἐπιτήδευμα καλόν Lach. 180 c; ἔκ τινος ἐπιτηδεύματος ἤ τινος ἤϑους Legg. VI, 770 d; πρὸς τέχνην τινὰ ἢ ἄλλο ἐπ. Rep. V, 454 b; καὶ τὰ ἔϑη Phaedr. 253 a; καπηλείας, ἀρετῆς, Beschäftigung mit, Legg. IV, 711 b XI, 918 a; τὰ τῆς χώρας ἐπ., die Einrichtungen, Sitten des Landes, Thuc. 1, 138; τὰ καϑ' ἡμέραν ἐπ. 2, 37, die Beschäftigungen; εἰς τὸ ϑεῖον, herkömmliche Gottesverehrung, 7, 86; πρός τινα, das Benehmen gegen Einen, 1, 32; τὰ ἐν πενίᾳ καὶ νεότητι ἐπ. Dem. 24, 124, der Lept. 141 die Sitte Leichenreden zu halten so nennt; den ἔργα entsprechend Isocr. 2, 2 u. Folgde.
-
4 ἡδονή
ἡδονή, ἡ (ἥδομαι, ἡδύς), Freude, Vergnügen, Luft, bes. sinnlich angenehme Empfindung; μηδ' αἶσχος ἡμῖν, ἡδονὴν δ' ἐχϑροῖς πράξωμεν Aesch. Suppl. 986; μὴ τὰς φρένας γ' ὑφ' ἡδονῆς γυναικὸς οὕνεκ' ἐκβάλῃς Soph. Ant. 649; ἡδοναῖς ἄμοχϑον ἐξαίρει βίον Tr. 146; φέρω γὰρ ' ἡδονάς, das, worüber du dich freuen kannst, El. 861; κἀμοὶ πρόςδοτέ τι τῆς ἡδονῆς Eur. Hel. 707; Ar. läßt Nubb. 1072 auf ἡδονῶν ϑ' ὅσων μέλλεις ἀποστερεῖσϑαι folgen παίδων, γυναικῶν, κοττάβων, ὄψων, πότων, καχασμῶν; Her. ἡδονῇ ἰδέσϑαι οὐδὲν τούτου μᾶλλόν ἐστι ἀξιαπήγητον, 2, 137; ἀκοῆς ἡδ. Thue. 3, 38, wie ἡδ. λόγων 3, 40, von Schol. κολακεία erkl.; ὑφ' ἡδονῆς, vor Lust, ἐνϑουσιᾷ Plat. Phil. 15 e; Ggstz λύπη, Prot. 351 e ff. u. sonst; ἐπὶ τοῖς τῶν φίλων κακοῖς Phil. 50 a (vgl. ἡ ἐπὶ ταῖς λοιδορίαις ἡδ. Dem. 18, 138); αἱ κατὰ τὸ σῶμα ἡδοναί Rep. I, 328 d (wofür Arist. Eth. 7, 8 αἱ σωματικαὶ ἡδ. sagt, Xen. Hell. 6, 1, 4 αἱ περὶ τὸ σῶμα ἡδ.); ἡ ἀπὸ τοῦ εἰδέναι ἡδονή IX, 582 b; τῶν περὶ πότους καὶ ἀφροδίσια καὶ περὶ ἐδωδὰς ἡδονῶν III, 389 e; τὰς ἐν τῆ νεότητι ἡδονὰς ποϑοῦντες I, 329 a; – ἐν ἡδονῇ μοί ἐστι, es gereicht mir zum Vergnügen, ich habe es gern, Eur. I. T. 494; Her. 4, 139; εἴτε κόσμον εἴτε Ὄλυμπον ἐν ἡδονῇ τῳ λέγειν, mag es Einer nun so oder so nennen wollen, Plat. Epin. 977 b. Aehnlich ἐν ἡδονῇ ἔχειν u. ἡδονὴν ἔχειν ἔν τινι, Thuc. 4, 108. – Adverbial, καϑ' ἡδονήν, angenehm, οὔτ' ἐμοὶ λέγειν καϑ' ἡδονήν, σοί τ' ἄλγος Aesch. Prom. 261; vgl. Soph. El. 1495 Tr. 196; καϑ' ἡδ. δρᾶν, nach Behagen, Thuc. 2, 37. 65; οὐκ ἐρῶ τὰ καϑ' ἡδ. ἐκείνοις, ἀλλ' ἃ νομίζω ξύμφορα σοὶ εἶναι Arr. An. 5, 27, 3; ᾡ μὴ καϑ' ἡδονήν ἐστι νικᾷν Πομπήϊον Plut. Pomp. 62, öfter. Eben so πρὸς ἡδονήν, χροιὰν τίνα ἔχοντ' ἂν εἴη δαίμοσιν πρὸς ἡδονἠν Aesch. Prom. 492; πρὸς ἡδ. λέγω τάδε Soph. El. 909; πρὸς ἡδ. φίλοις σοί τ' ἂν γένοιτο τάδε, dir zur Freude, Eur. I. A. 1022; vgl. ἅπαντες πρὸς ἡδ. ζητοῠντες, tadelnd neben ἐῤῥᾳϑυμηκότες, nur so weit es Freude macht, Dem. 1, 15; πρὸς ἡδονήν τι λέγειν Thuc. 2, 65; πρὸς ἡδονὴν καὶ χάριν λεγόμενα Isocr. 15, 271, Einem nach dem Munde reden, wie er's gern hört; Her. 7, 101 κότερα ἀληϑηΐῃ χρήσομαι πρὸς σὲ ἢ ἡδονῇ; D. Hal. auch im plur., μὴ καϑ' ἡδονὰς τὰς ὑμετέρας λέγω 11, 9, vgl. 7, 24; – τοῖσι ἐςελϑεῖν ἡδονήν, εἰ, es kam sie die Lust an, Her. 1, 24. Vgl. ἦδος.
-
5 διατρεχω
(fut. διαδραμοῦμαι, aor. 2 διέδρᾰμον)1) пробегать(ἰχθυόεντα κέλευθα Hom.; στρατόπεδον Thuc.; τὰ μεταξύ Plut.)
διατρέχοντες ἀστέρες Arph. — блуждающие звезды;ὅτι τάχιστα διαδραμεῖν τὸν λόγον Plat. — поскорее произнести речь;ἅπαντα τὸν βίον διαδραμεῖν Plat. — прожить свою жизнь до конца2) распространяться, проноситься(θροῦς διέδραμε τῆς ἐκκλησίας Plut.; νεφέλαι διέδραμον ἄλλυδις ἄλλαι Theocr.)
3) проделать4) проникать -
6 φλεγω
1) жечь, сжигать(πυρί τινα Aesch.)
2) освещать, озарять(χθόνα ἀκτῖσιν Aesch.; τὸ ἱερὸν λαμπάσι Eur.)
3) зажигать, pass. гореть(πυρὴ φλέγεσθαι Hom.)
βωμοὴ δώροισι φλέγονται Aesch. — алтари пылают (жертво)приношениями;αἷμα δάϊον φ. Eur. — разжигать кровавую резню4) зажигать страстью, воспламенять, волновать(τινά и ψυχήν τινος Anth.)
φλέγεσθαι τέν ψυχέν νεότητι καὴ ἀνοίᾳ Plat. — быть охваченным пылом безрассудной юности;μήδ΄ ἄγαν οὕτω φλέγεσθον Soph. — не предавайтесь столь чрезмерному волнению5) гореть, пылать(λαμπὰς φλέγει Aesch.; πῦρ φλέγει Soph.)
οὐρανία ἀστραπέ φλέγει Soph. — молния сверкает на небе;πυκνὸν ἀσπίδων νέφος φλέγει Eur. — блистает сплошная масса щитов6) перен. пылать, быть возбужденным, быть охваченным(ἀνδρείᾳ Aesch.; μανίαις Arph.)
7) делать славным, знаменитым(τινά Pind.)
φλέγεσθαι ἀρεταῖς μυρίαις Pind. — быть славным (сиять) множеством доблестей8) быть прославляемым(Χαρίτων ὁμάδῳ Pind.)
-
7 νεότητ'
νεότητα, νεότηςyouth: fem acc sgνεότητι, νεότηςyouth: fem dat sgνεότητε, νεότηςyouth: fem nom /voc /acc dual -
8 συνάγω
+ V 50-87-105-65-70=377 Gn 1,9(bis); 6,21; 29,3.7A: to bring together, to gather [τινα] Gn 29,22; to gather, to assemble (a council) [τινα] Ex 3,16; to gather (anim.) [τινα] Gn 29,3; id. [τι] Gn 1,9; to glean [τι] Ru 2,2; to collect (money) [τι] 2 Kgs 22,4; to gather, to pick up [τινα] Dt 30,3; to receive, to invite, to take care of [τινα] Mi 4,6; to lead sb (to marry her) [τινα] 2 Sm 11,27, see also Jgs 19,18; to lead into one’s house, to take care of (anim.) [τινα] Dt 22,2M/P: to assemble, to gather Gn 49,1; to be wrapped together (of tow) Sir 21,9συνάγονται εἰς πόλεμον they gather for war, they are drafted for war 1 Sm 13,5; συνήχθησαν ἐπ᾽ ἐμὲ μάστιγες I was thoroughly lashed Ps 34(35),15; συνάγαγε τὰς χεῖράς σου withdraw your hands 1 Sm 14,19; ἐν νεότητι οὐ συναγείοχας, καὶ πῶς ἂν εὕροις ἐν τῷ γήρᾳ σου; if you have not gathered in your youth, how will you find anything in your old age? Sir 25,3; συναχθήσῃ εἰς τὸν τάφον σου you will be gathered to your grave, you will be burried2 Kgs 22,20*DnLXX 12,12 καὶ συνάξει and he shall collect corr.? συνάψει for MT ויגיע and he reaches to, and he lives until; *JgsA 7,22 συνηγμένη gathered-צבר? to heap up or-צרר? bound together, gathered for MT צררתה towards Zererah; *2 Sm 3,34 καὶ συνήχθη and they came together, and they assembled-אסף? for MT ויספו יסף? they added to, they (wept) even more, see also 2 Sm 6,1; *1 Kgs 7,10(23) συνηγμένοι collected ends, circumference?-קוהII (verb) for MT קוה (subst.) measuring line; *Is 29,7 καὶ... οἱ συνηγμένοι and those who were gathered-ומעדתה? יעד for MT ומצדתה and her stronghold; *Ez 13,5 καὶ συνήγαγον ποίμνια and they gathered flocks-עדר ותעדרו ? for MT גדר ותגדרו and they built a wall; *Zech 2,10 συνάξω I will gather, I will invite-תישׁכנ? for MT תישׁפר I have spread (you); *Ps 15(16),4 (οὐ μὴ) συναγάγω I will (not) bring together, assemble-אסף for MT אסיך נסך I will pour outCf. LE BOULLUEC 1989 133(Ex 9,19-21); ROST 1967 108-111.118-121; →MM; NIDNTT; TWNT -
9 νευρόω
A strain the sinews, nerve,πάθος καὶ τοὺς ἀσθενεστάτους ν. Ph. 2.48
:—[voice] Pass.,σῶμα νεότητι καὶ ἀκμῇ νευρούμενον Alciphr.3.49
.2 in [voice] Pass., to be supplied with nerves, innervated, παρά .. Gal.8.236; ἀπὸ.., ἐκ .., Id.UP9.15, 16.5. -
10 παιδία
A childhood, = παιδεία 11.1;ἐν παιδίῃ καὶ νεότητι Hp.Prorrh. 2.42
;παιδίας καὶ νηπιότητος χάριν Pl.Lg. 808e
; childishness, ib. 864d. -
11 ποθέω
Aποθήμεναι Od.12.110
: [dialect] Ep. [tense] impf.πόθεον Il.2.726
, etc.; alsoποθέεσκον 1.492
, Call.in PSI9.1092.51: [tense] fut.ποθήσω X.Mem.3.11.3
, Oec.8.10, ([etym.] ἐπι-) Hdt.5.93; alsoποθέσομαι Lys.8.18
, Pl.Phd. 98a: [tense] aor. ἐπόθεσα, [dialect] Ep. πόθεσα, inf. ποθέσαι, Il.15.219, Od.2.375, 4.748, ([etym.] προ-) Gal.Thras. 29; , X.HG5.3.20, etc.; both forms in codd. of Hdt.,ἐπόθησε 3.36
,ἐπόθεσαν 9.22
; ἐπόθεσα also in codd. of Isoc.4.122, 19.7: [tense] pf.πεπόθηκα AP11.417
, S.E.M.11.139, etc.:— [voice] Med., S.Tr. 103(lyr.):—[voice] Pass., [tense] pf.πεπόθημαι Orph.H.81.3
, etc.: (cf. πόθος fin.):—long for, yearn after (what is absent), miss or regret (what is lost),φθινύθεσκε.. αὖθι μένων, ποθέεσκε δ' ἀϋτήν τε πτόλεμόν τε Il.1.492
;πόθεόν γε μὲν ἀρχόν 2.703
;τοίην γὰρ κεφαλὴν ποθέω Od.1.343
;π. στρατιᾶς ὀφθαλμὸν ἐμᾶς Pi.O.6.16
, cf. Hdt.3.36, 9.22, etc.;ἄνδρας πόλις ἥδε ποθεῖ IG12.945.10
; ;τὸν δ' ἐμὸν δῆμον ποθῶν Ar.Ach.33
;ποθεῖς τὸν οὐ παρόντα Id.Pl. 1127
; αἱ κνῆμαι.. σου.. τὰς πέδας π. ib. 276; ἡ χώρα αὐτὴ τὸ μὴ ὂν ποθήσει the place itself will miss what is absent, X.Oec.8.10;π. τὰς ἐν τῇ νεότητι ἡδονάς Pl.R. 329a
, cf. Ti. 19a, And. 1.70:—[voice] Pass., S.Tr. 632, etc.; ὦ ποθουμένη (sc. Εἰρήνη) Ar. Pax 586;ποθεῖκαὶ ποθεῖται Pl.Phdr. 255d
.2 of things, crave, require,τί γὰρ π. τράπεζα; E.Fr. 467
;π. ἡ ἀπόκρισις ἐρώτησιν τοιάνδε Pl.Smp. 204d
, cf. Prt. 352a.II c. inf., to be anxious to do, E.Hec. 1020, Antipho5.64, X.An.6.4.8; τὸ νοσοῦν ποθεῖ σε ξυμπαραστάτην λαβεῖν my sickness needs to take thee.., S.Ph. 675; ἆρα ἔτι ποθοῦμεν μὴ ἱκανῶς δεδεῖχθαι; do we still feel that it has not been satisfactorily proved? Pl.Lg. 896a:—[voice] Pass., ποθεῖται.. λεχθῆναι requires to be stated, Arist.EN 1097b23.III abs., love with fond regret,οἱ δὲ ποθεῦντες ἐν ἤματι γηράσκουσι Theoc.12.2
, cf. Luc.Im.22, etc.3 [voice] Med. only in ib. 103(lyr.), ποθουμένα φρήν the longing soul, cf. Eust.806.56. -
12 φλέγω
Aφλέξω S.Fr.1128.5
, A.R.3.582, LXX De.32.22, etc.: [tense] aor. (lyr.):—[voice] Pass., [tense] fut. φλεγήσομαι ([etym.] συμ-) J.BJ7.8.5: in 4.6.3 the readings κατα-φλέξεσθαι, -φλεχθήσεσθαι, and - φλεγήσεσθαι are found in codd.;κατα-φλεχθήσεται Ach.Tat.Intr.Arat. p.61M.
: [tense] aor.ἐφλέχθην Hom.Epigr.14.23
, ([etym.] κατ-) Th.4.133: [tense] aor. 2 ἐφλεγην ([etym.] ἀν-) Luc.DDeor.9.2, ([etym.] ἐξ-) AP12.178 (Strat.): [tense] pf.πέφλεγμαι Lyc.806
.A trans., burn, burn up, Il.21.13;πυρί <με> φλέξον A.Pr. 582
(lyr.);φλέγων ἀκτῖσιν ἥλιος χθόνα Id.Pers. 364
, cf. 504:—[voice] Pass., take fire, blaze up,ῥέεθρα πυρὶ φλέγετο Il.21.365
, cf. BMus.Inscr.1036 (Caria, ii/i B. C.).2 [voice] Pass., to be inflamed,κάεσθαί τε καὶ φ. Pl. Ti. 85b
;ἡ πεφλεγμένη ποδαλγία PLond.5.1676.16
(vi A. D.).3 metaph., kindle, inflame with passion,Ἄρεα.. ὃς.. φλέγει με OT192
(lyr.), cf. Mosch.Fr.2.3, AP5.122 (Phld.), 287 (Paul.Sil.);αἷμα δάϊον φ. E.Ph. 241
(lyr.):—[voice] Pass., burn with passion, S.OC 1695 (lyr.), Ar.Nu. 992 (anap.), Pl.Chrm. 155d; ;ὑπὸ τοῦ πάθους D.H.11.28
;ὑπὸ δίψης Id.9.66
;ὑπὸ τοῦ λιμοῦ Ael.NA14.27
;ἐπί τινι Id.Fr.52
.II light up,φ. λαμπάσι τόδ' ἱερόν E.Tr. 309
(lyr.); Ζεὺς διὰ χερὸς βέλος φλέγων making it blaze or flash, A.Th. 513;πυρὸς φλέξον μένος Trag.Adesp.90
: metaph., ἄταν οὐρανίαν φλέγων letting the flame of mischief blaze up to heaven, S.Aj. 195 (lyr.):—[voice] Pass., blaze up, burst or break forth,βωμοὶ δώροισι φλέγονται A.Ag.91
(anap.): metaph.,ὕμνοι φλέγονται B.Fr.3.12
.2 metaph., makeillustrious or famous,σὲ φλέγοντι Χάριτες Pi.P.5.45
:— [voice] Pass., to be or become so, ἀρεταῖς, Μοίσαις φλέγεσθαι, Id.N.10.2, I.7 (6).23.B intr., burn, blaze, of fire, torches, etc., A.Ag. 308, Th. 433, S.Aj. 1278; of lightning, Id.OC 1467 (lyr.); of the sun, Id.Aj. 673; : of armour, flash,νέφος ἀσπίδων φ. E.Ph. 251
(lyr.);ἄνθεμα χρυσοῦφλέγει Pi.O.2.72
;γυναικὸς φλέγων ὀφθαλμός A.Fr. 243
; of fire-breathing bulls,φλέγει δὲ μυκτήρ S.Fr. 336
.2 metaph., burst or break forth, of passion,θυμὸς ἀνδρεία φλέγων A.Th.52
, cf. 287;φ. λύσσῃ Ar.Th. 680
(lyr.); of grief, A.R.3.773.3 shine forth, become famous, Pi.N.6.38.—Poet. in early writers, exc. Pl. ll. cc. (Cf. Lat. fulgeo, flagro, flamma, Lett. blāzma 'glare of light or fire'.) -
13 ἀκμάζω
A to be in full bloom, at the prime:I of persons, Hdt.2.134, Pl.Prt. 335e; ἀ. σώματι, ῥώμῃ, X.Mem.4.4.23, Pl.Plt. 310d, etc.; of cities and states, Hdt.3.57, 5.28;ἀ. τὸ σῶμα ἀπὸ τῶν λ ἐτῶν μέχρι τῶν έ καὶ λ Arist.Rh. 1390b9
; = τὰ τῶν νέων πράττειν Hyp.Fr. 122.2 flourish, abound in a thing,πλούτῳ Hdt.1.29
;παρασκευῇ πάσῃ Th.1.1
;νεότητι Id.2.20
;ναυσὶκαὶ χρήμασι Aeschin.3.163
.3 c. inf., to be strong enough to do, X.An.3.1.25.II of things, ἀ. ὁ πυρετός, ἡ νόσος is at its height, Hp.Aph.2.29, Epid.1.25, Th.2.49;τοῦ πάθους ἀκμάζοντος Phld.Lib.p.31
O.;ἀ. ὁ πόλεμος Th.3.3
; of corn, to be ripe, Id.2.19.2 ἡνίκα.. ἀκμάζοι [ὁ θυμός] when passion is at its height, Pl.Ti. 70d;ἀκμάζουσα ῥώμη Antipho4.3.3
; ἀκμάζει πάντα ἐπιμελείας δεόμενα require the utmost care, X.Cyr.4.2.40.3 impers., c. inf., ἀκμάζει βρετέων ἔχεσθαι ' tis time to.., A.Th.97 (lyr.); νῦν γὰρ ἀ. Πειθὼ.. ξυγκαταβῆναι now ' tis time for her to.., Id.Ch. 726. -
14 ἄνοια
A the character of an ἄνοος, want of understanding, folly, in folly,Hdt.
6.69;ὑπ' ἀνοίας A.Pr. 1079
, Philem.143;νεότητι καὶ ἀνοία Pl.Lg. 716a
;ἄ. λόγου S.Ant. 603
;τὴν ἄ. εὖ φέρειν E.Hipp. 398
; πολλῆ ἀνοια χρῆσθαι to be a great fool, Antipho 3.3.2;πολλὴ ἄ. [ἐστι] πολεμῆσαι Th.2.61
; ἄνοιαν ὀφλισκάνειν to be thought a fool, D.1.26;δύο ἀνοίας γένη, τὸ μὲν μανίαν, τὸ δ' ἀμαθίαν Pl.Ti. 86b
; but opp. μανία, Id.R. 382c, 382e, etc.: pl., follies, Isoc.8.7. [In Trag. sts. paroxyt. ἀνοίᾱ (cf. ἀγνοίᾱ), cf. A.Th. 402, S.Fr.583.5, E.Andr. 519.] -
15 ἐπιτήδευμα
ἐπιτήδευμα, τό, die Beschäftigung, das Gewerbe, Studium, Lebensweise; καπηλείας, ἀρετῆς, Beschäftigung mit; τὰ τῆς χώρας ἐπ., die Einrichtungen, Sitten des Landes; τὰ καϑ' ἡμέραν ἐπ., die Beschäftigungen; εἰς τὸ ϑεῖον, herkömmliche Gottesverehrung; πρός τινα, das Benehmen gegen einen; τὰ ἐν πενίᾳ καὶ νεότητι ἐπ., die Sitte Leichenreden zu halten -
16 νεότης
νεότης, τητος, ἡ (νέος) Hom. et al.; ins, pap, LXX; TestAbr B 10 p. 115, 8 [Stone p. 78]; Test12Patr; JosAs 17:4 [cod. A more freq.: p. 64:18 and 72:15 Bat.] Philo; Jos., Vi. 325) state of youthfulness, youth τῆς ν. τινος καταφρονεῖν look down on someone’s youth, i.e. on someone because the person is young 1 Ti 4:12 (Appian, Bell. Civ. 1, 94 §435 ἐπιγελάω τῇ νεότητι). ἀπὸ νεότητος from youth (up) (M. Ant. 8, 1, 1; PTebt 276, 38; Jos., Bell. 4, 33; 1 Macc 1:6; 16:2, and used w. a gen. Num 22:30; Jer 3:25) 1 Cl 63:3; 19:5; D 4:9. Also ἐκ ν. (Il. 14, 86; Gen 48:15; Is 47:15; 54:6 and very oft. in LXX w. a gen.) Mt 19:20 D; Lk 18:21; Ac 26:4. ἐκ νεότητός μου Mt 19:20 v.l.; Mk 10:20; Lk 18:21 v.l.—Uncertain reading νε̣ό̣τη̣τ̣α̣ (ed. suggests that νηστείαν would be more meaningful but does not fit as well) AcPl Ha 6, 19.—DELG s.v. νέος 6. M-M. EDNT.
См. также в других словарях:
νεότητι — νεότης youth fem dat sg … Greek morphological index (Ελληνική μορφολογικούς δείκτες)
въ — (въ50000) предл. I. С вин. п. 1.Употребляется при обозначении направления действия или места, куда направлено действие: и въведи таковы˫а [служителей церкви] въ домъ свои. Изб 1076, 21; и прииде въ село то и вечеръ въниде ѥдинъ въ хлѣвиноу тоу.… … Словарь древнерусского языка (XI-XIV вв.)
SALOMON — I. SALOMON Abbas S. Gallensis, dein Episcopus Constantiensis stirpe, pietate, doctrinâ clarus. Quaedam versibus composuit. Obiit. A. C. 919. Canis. t. 1. Ant. Lect. Trithem. de Vir. Ill. Germ. Herm. Contr. in Chron. II. SALOMON Dux minoris… … Hofmann J. Lexicon universale
νεότητα — και νιότη και νιότης, η (ΑΜ νεότης, Μ και νεότη, Α δωρ. και κρητ. τ. νεότας και επικ. τ. νεοίη) [νέος] 1. η ιδιότητα τού νέου, η νεανική ηλικία, τα νιάτα (α. «στην καρδιά μου τη θλιμμένη την νεότητα ευθυμεί», Σολωμ. β. «ἁ νεότας μοι φίλον, ἄχθος… … Dictionary of Greek
παιδία — παιδία, ιων. τ. παιδίη, ἡ (Α) [παις, παιδός] 1. η παιδική ηλικία («ἐν παιδίῃ καὶ νεότητι», Ιπποκρ.) 2. το παιδαριώδες τού τρόπου («ἢ γήρᾳ ὑπερμέτρῳ ξυνεχόμενος ἢ παιδίᾳ χρώμενος», Πλάτ.) … Dictionary of Greek
νεότητ' — νεότητα , νεότης youth fem acc sg νεότητι , νεότης youth fem dat sg νεότητε , νεότης youth fem nom/voc/acc dual … Greek morphological index (Ελληνική μορφολογικούς δείκτες)