Перевод: с греческого на английский

с английского на греческий

535a19

  • 1 νηρείτης

    νηρείτης or [full] νηρίτης [pron. full] [ῑ], ου, , name for several kinds of
    A sea-snails, Arist.HA 530a12, 535a19, 547b23, PA 679b20.

    Greek-English dictionary (Αγγλικά Ελληνικά-λεξικό) > νηρείτης

  • 2 πνεῦμα

    πνεῦμα, ατος, τό, ([etym.] πνέω)
    A blast, wind, first in Anaximen.2, ὅλον τὸν κόσμον π. καὶ ἀὴρ περιέχει: freq. in Trag., etc.,

    ἀνέμων πνεύματα πάντων A.Pr. 1086

    (anap.), cf. 1047 (anap.);

    θαλάσσας.. πνεύματι λάβρῳ Id.Pers. 110

    (lyr.);

    πνευμάτων ἐπομβρίᾳ Id.Fr.300.3

    ;

    τέως δὲ κούφοις πνεύμασιν βόσκου S.Aj. 558

    ;

    πνεύμασιν θαλασσίοις ἐξωσθέντες E.Cyc. 278

    (but πνοή is commoner in Poets; Hom. uses πνοιή)

    ; πνεύματα ἀνέμων Hdt.7.16

    .

    ά; τὸ π. κατῄει Th.2.84

    ; κατὰ πρύμναν ἵσταται τὸ π. ib.97;

    τὸ π. λεῖον καὶ καθεστηκὸς λαβεῖν Ar.Ra. 1003

    ;

    τὸ π. ἔλαττον γίγνεται Id.Eq. 441

    ;

    εἰ φορὸν π. εἴη X.HG6.2.27

    ; κατὰ πνεῦμα στῆναι τοῦ ἄρρενος to leeward of him, Arist.HA 560b14; but κατὰ π. προσιόντες down wind, ib. 535a19; πνεύματος ἀνείλησις, ἐκπύρωσις, Epicur. Ep.2pp.44,45 U.; as an element, air, Corp.Herm.1.9, 16;

    τὸ π. τὸ περὶ τὴν ψυχήν Plot.2.2.2

    , cf. Porph.Sent.29.
    2 metaph., θαλερωτέρῳ π. with more genial breeze or influence, A.Th. 708(lyr.);

    λύσσης π. μάργῳ Id.Pr. 884

    (anap.); αἰδοίῳ π. χώρας with air or spirit of respect on the part of the country, Id.Supp.29(anap.); π. ταὐτὸν οὔποτ'.. ἐν ἀνδράσιν φίλοις βέβηκεν the wind is constantly changing even among friends, S.OC 612;

    π. συμφορᾶς E.IT 1317

    ;

    ὅταν θεοῦ σοι π. μεταβαλὸν τύχῃ Id.HF 216

    .
    II breathed air, breath,

    σάλπιγξ βροτείου πνεύματος πληρουμένη A.Eu. 568

    ; αὐλῶν, λωτοῦ π., E.Ba. 128(lyr.), Ph. 787 (lyr., pl.); π. ἀπέρρηξεν βίου the breath of life, A.Pers. 507;

    π. ἀπώλεσεν Id.Th. 984

    (lyr.); π. ἄθροισον collect breath, E.Ph. 851; π. ἀφεῖναι, ἀνεῖναι, μεθεῖναι, to give up the ghost, Id.Hec. 571, Or. 277, Tr. 785 (anap.);

    π. δειμαίνων λιπεῖν Id.Supp. 554

    ;

    π... δυσῶδες ἠφίει Th.2.49

    ; πνεύματος διαρροαί the wind-pipe, E.Hec. 567;

    τὰς τοῦ π. διεξόδους ἀποφράττον Pl.Ti. 91c

    (v. πνεύμων)

    ; πνεύματος ῥώμη Plu.2.804b

    : prov.,

    ἄνθρωπός ἐστι π. καὶ σκιὰ μόνον S.Fr.13

    .
    2 breathing, respiration, freq. in Hp., π. πυκνόν, ἀραιόν, ἐκτεῖνον, κατεπεῖγον, Epid.2.3.7;

    π. πυκνότερον Acut.16

    ; π. προσκόπτον checked, difficult breathing, Aph.4.68; π. ἄσημον indistinct, feeble breathing, Epid.6.7.8;

    π. βηχῶδες Coac. 622

    ; π. μετέωρον shallow breathing, Epid.2.3.1; τὸ π. ἔχειν ἄνω to be out of breath, Men.23, cf. Sosicr.1; τὸ π. ἀνήνεγκαν recovered their breath, Hp.Prorrh.2.12 (so without

    τὸ π. Aph.2.43

    ); but ἀναφέρουσιν.. κλαίοντά τε καὶ ἐς τὰς ῥῖνας ἀνέλκοντα τὸ π. they sob.., Id.Hebd.51.
    b pl., of the air imagined as filling the veins, πνευμάτων ἀπολήψιες ἀνὰ φλέβας Id.Acut.(Sp.)7,al.
    3 flatulence, in pl., Eub.107.9, Arist.Pr. 948b25, Dsc.2.112, D.L.6.94.
    4 breath of life,

    π. ζωῆς LXXGe.6.17

    , 7.15, cf. Plu.Per.13,etc.; π. ἔχειν retain life, Plb.31.10.4; living being,

    ἐγὼ Νίνος πάλαι ποτ' ἐγενόμην π. Phoen.1.16

    ; οὐ π. πάντα βρότεια σοὶ (sc. Πλούτωνι)

    νέμεται; IG14.769

    ([place name] Naples).
    5 that which is breathed forth or exhaled, odour,

    ὦ θεῖον ὀδμῆς π. E.Hipp. 1391

    ; π. βαρὺ ἀφιεῖσα, of a tree, Plu.2.647b.
    6 Gramm., breathing with which a vowel is pronounced, ib. 1009e (pl.), A.D.Adv.147.18; π. δασύ, ψιλόν, Id.Pron. 78.6, Adv.148.9.
    III divine inspiration,

    ἄγρια.. πνεύματα θευφορίης AP6.220.4

    (Diosc.);

    εἰ μή τι θεῖον.. ἐνῆν π. τῇ ψυχῇ Pl.Ax. 370c

    ;

    τὸ ἱερὸν καὶ δαιμόνιον ἐν μούσαις π. Plu.2.605a

    ;

    καθαρὸν δίκαιον.. π. θεοῦ σωτῆρος BMus.Inscr.1062

    (Cyrene, ii A. D.).
    IV the spirit of God,

    π. θεοῦ LXXGe.1.2

    , etc.: freq. in NT,

    τὸ π. τὸ ἅγιον Ev.Marc.3.29

    ,al.
    2 spirit of man,

    εἴτ' ἐστὶ τοῦτο π. θεῖον εἴτε νοῦς Men.482.3

    : in NT, opp. ψυχή, 1 Ep.Thess.5.23, cf. Ep.Rom.8.2; τῷ π., opp. τῷ σώματι, 1 Ep.Cor.5.3; also, opp. γράμμα, Ep.Rom.2.29.
    V spiritual or immaterial being, angel, Ep.Hebr.1.14, Apoc.1.4; τὰ ἄχραντα π., τὰ κακὰ π., Iamb.Myst.3.31; π. πονηρόν, ψευδές, LXX Jd.9.23, 3 Ki.22.21, cf. Act.Ap.19.12, 15, Apoc.16.14, Porph. ap. Eus.PE4.23, etc.; ἀλάλου καὶ κακοῦ π. οὖσα πλήρης (sc. ἡ Πυθία) Plu.2.438b.
    VI Rhet., sentence declaimed in one breath, Hermog.Inv.3.10,4.4,al.

    Greek-English dictionary (Αγγλικά Ελληνικά-λεξικό) > πνεῦμα

Поделиться ссылкой на выделенное

Прямая ссылка:
Нажмите правой клавишей мыши и выберите «Копировать ссылку»