-
1 τήκω
τήκω, fut. τήξω, trans., machen, daß Etwas zerfließt, schmelzen, bes. Metalle, Her. 3, 96; χιόνα, Aesch. frg. 299; τήκει καὶ λείβει, Plat. Rep. III, 411 b; καὶ διόλλυσι, X, 609 c, wie Tim. 83 a; Ggstz von πήγνυμι, Plut. Symp. 6 a. E. – Uebrtr., ϑυμόν, das Herz in Trauer verzehren, Od. 19, 264; τίν' ἀεὶ τάκεις ὧδ' ἀκόρεστον οἰμωγὰν – Ἀγαμέμνονα, Soph. El. 122; τήξουσιν ἔρωτες κραδίην, Agath. 2 (V, 278). – Pass. τήκομαι, aor. ἐτάκην, seltener ἐτήχϑην, wie Plat. Tim. 61 b, fut. τακήσομαι, intr., zerschmelzen, fließend werden, zerfließen; Hes. Th. 862. 866; κηκὶς μηρίων ἐτήκετο, Soph. Ant. 995; verwesen, εἰ ποσις μοι κατϑανὼν ἐτήκετο, 897; u. übertr., sich verzehren, vergehen, bes. von Krankheit, Gram oder Sehnsucht; bei Hom. in Vrbdg mit Weinen, so daß man an die eigentliche Bdtg erinnert wird, in Thränen zerfließen u. sich abhärmen: Ὀδυσσεὺς τήκετο, δάκρυ δ' ἔδευεν παρειάς, Od. 8, 522, wie 19, 204 ff. τήκετο χρώς, τήκετο καλὰ παρήϊα δακρυχεούσης mit dem Schmelzen des Schnees verglichen wird; Sp., ὄμμα τέτηκται, Agath. 13 (V, 273); vgl. Theocr. 1, 66. 82. 2, 18. 28; τηκόμενος νούσῳ, Her. 3, 99; u. übertr., δόξαι τακόμεναι κατὰ γᾶν μινύϑουσιν ἄτιμοι, Aesch. Eum. 352; Plat. u. Folgde; τὰ μήτε σηπόμενα, μήτε τηκόμενα, Xen. Mem. 3, 1, 7. – Das perf. τέτηκα hat dieselbe intr. Bedeutung, geschmolzen sein; κρέα τετηκότα, Eur. Cycl. 246; auch πῦρ τετακός, Suppl. 1146, erloschen; übertr., κλαίουσα τέτηκα, Il. 3, 126; κλαίω, τέτηκα, Soph. El. 275; Sp., τετηκὸς ἀργύριον, Pol. 11, 24, 11; übertr., τετηκυῖα ἐπὶ σοί, Luc. Meretr. Dial. 12.
-
2 τήκω
τήκω, A.Fr.300.5, etc., [dialect] Dor. [full] τάκω [pron. full] [ᾱ] S.El. 123 (lyr.), Theoc.2.28: [tense] fut.Aτήξω AP5.277
(Agath.), ([etym.] συν-) E.IA 398 (troch.); [dialect] Dor. [ per.] 2sg. ταξεῖς ([etym.] κατα-) Theoc.Ep.6.1: [tense] aor.ἔτηξα Hdt.3.96
, ([etym.] κατ-) Od.19.206, etc.: [tense] pf. τέτηκα, in intr. sense, Il.3.176, etc.; [dialect] Dor. (lyr.), ([etym.] προς-) S.Tr. 836 (lyr.): [tense] plpf.ἐτετήκειν X.An.4.5.15
:— [voice] Med., [tense] fut. τήξομαι (but in pass. sense) Hp.Flat.12: [tense] aor.ἐτηξάμην Nic.Al.63
, 164, 350:—[voice] Pass., [tense] fut. , al., Anacreont.10.16, ([etym.] συν-) Plu.2.752e: [tense] aor. ἐτάκην [ᾰ] E.Hel.3, Pl.Phdr. 251b, Ti. 83a; freq. in compds. ἐξ-, ἐν-, συν-; rarely ἐτήχθην, Hp. Morb.4.57, Pl.Ti. 61b, once in Trag.,συντηχθείς E.Supp. 1029
(lyr.): [tense] pf.τέτηγμαι Plu.2.106d
, AP5.272 (Agath.); but in early Gr. the [tense] pf. and [tense] plpf. [voice] Pass. are supplied by the intr. [voice] Act. [tense] pf. and [tense] plpf. τέτηκα, ἐτετήκειν (v. supr.).I [voice] Act., melt, melt down (trans.), of metals, Hdt.3.96, etc.; τ. πετραίαν χιόνα A.l.c.; bring clouds down in rain, Hdt.2.25; dissolve, Pl.Ti. 60e, 84d, Gal.13.523, etc.2 metaph., dissolve, cause to waste or pine away, μὴ θυμὸν τῆκε let it not melt or pine away, Od.19.264; τίν' αεὶ τάκεις ὧδ' ἀκόρετον οἰμωγὰν τὸν Ἀγαμέμνονα; (i.e. τί ὧδε τήκει οἰμώζουσα τὸν Ἀγ.;) S.El. 123 (lyr.);τ. βιοτάν E.Med. 141
(anap.); ; τ. καὶ λείβει [τὸ θυμοειδές] ib. 411b;τ. ἧπαρ Call.Aet.Oxy.2079.8
; διαφορεῖν καὶ τ. [σάρκα] carry off and reduce superfluous flesh, Gal.6.96, cf. Vict. Att.1;ἡ ταχεῖα κίνησις τὴν θερμασίαν ἐπὶ πλέον αὐξάνουσα τήκει τὸ σῶμα Id.15.191
;ἔρωτες τήξουσιν κραδίην AP5.277
(Agath.).II [voice] Pass., with intr. [tense] pf. [voice] Act. τέτηκα, melt, be dissolved, melt away, of snow, thaw,χιὼν τηκομένη Od.19.207
;ῥέειν ἀπὸ τηκομένης χιόνος Hdt.2.22
;λευκῆς τακείσης χιόνος E.Hel.3
;ἡνίκ' ἂν τακῇ χιών Id.Fr.228.4
;τὴν χιόνα τετηκέναι X.An.4.5.15
; of metals,ἐτήκετο κασσίτερος ὥς Hes.Th. 862
; σίδηρος.. πυρὶ κηλέῳ τήκεται ib. 866; also τετηκότα (sc. κρέα) sodden flesh, E.Cyc. 246; ἄλφιτα πυρὶ τ. is consumed, Theoc.2.18; τήκεται κοιλίη, merely, is relaxed, Hp.Aër.7; of putrefying flesh, fall away, Pl.Ti. 82e; of a corpse,κατθανὼν ἐτήκετο S.Ant. 906
; κηκὶς μηρίων ἐτήκετο ib. 1008;πυρὸς τετακότας σποδῷ E.Supp. 1141
(lyr.); εἰς τοῦτο τετηκυῖα resolved into.., Pl.Ti. 85d;στοιχεῖα καυσούμενα τήκεται 2 Ep.Pet.3.12
; of fat,τακείσης πιμελῆς Gal.6.192
, cf. 18(2).140; of food in the digestive organs,τήκεται μὲν ἡ πρότερον ῥηθεῖσα [πτισάνη], ἡ δ' ἑτέρα δύστηκτός ἐστι Id.6.784
.2 metaph., melt or waste away, pine,κλαίουσα τέτηκα Il.3.176
;τήκετο χρώς Od.19.204
; τήκετο καλὰ παρήϊα δάκρυ χεούσης ib. 208;ἐν νούσῳ.. δηρὸν τηκόμενος 5.396
;τ. νούσῳ Hdt.3.99
, cf. Theoc.1.66,82, etc.; Ὀδυσσεὺς τήκετο was moved to tears, Od.8.522;κλαίω, τέτηκα S.El. 283
;μὴ λίαν τάκου E.Med. 159
(lyr.);ψυχὴν ἐτήκου Id.Heracl. 645
, cf. El. 208 (lyr.);ἐτάκευ βασκαίνων Theoc.5.12
;τὸ κάλλος ἐτάκετο Id.2.83
; come to naught,δόξαι.. τακόμεναι κατὰ γᾶν μινύθουσιν A.Eu. 374
(lyr.); ἐπί τινι τακείς consumed for love of.., AP7.31 (Diosc.), cf. Luc.DMeretr.12.1; βλέμμα τηκόμενον a languishing look, Plu.Ant.53. (Cf. Lat. τᾱβες, OE. pawian 'thaw', Slav. tajati 'melt'.) -
3 τηκω
дор. τάκω (ᾱ) (pf. act. тж. со знач. pass.; pass.: fut. τᾰκήσομαι Anacr., aor. 2 ἐτάκην (ᾰ) - реже ἐτήχθην, pf. τέτηγμαι)1) растоплять, плавить (sc. τὸν φόρον Her.; χιόνα Aesch.); pass. плавиться, таять(χιὼν τηκομένη Hom.)
2) растворять(γῆς ὄγκους Plat.)
3) варить, разваривать(πυρὴ τάκεσθαι Theocr.)
4) (досл.) развариваться(κρέα τετηκότα Eur.)
5) разлагатьεἰ κατθανὼν ἐτήκετο Soph. — если он умер и остался без погребения (досл. разложился)
6) разлагатьсяπυρὸς τετακότες σποδῷ Eur. — сожженные на погребальном костре (досл. разложившиеся в огненном пепле)
7) истощать, изнурять, томить(τὸ σῶμα Plat.; κραδίην Anth.)
μέ θυμὸν τῆκε Hom. — не убивайся;τ. βιοτήν Eur. — доживать в страданиях свою жизнь, томиться, чахнуть;τηκόμενος τῇ νούσῳ Her. — снедаемый болезнью;βλέμμα τηκόμενον Plut. — томный взор8) изнывать, томитьсяκλαίουσα τέτηκα Hom. — я изнываю в слезах;
τετηκυῖα ἐπί τινι Luc. — истомившаяся по ком-л.
Перевод: со всех языков на все языки
со всех языков на все языки- Со всех языков на:
- Все языки
- Со всех языков на:
- Все языки
- Английский
- Немецкий
- Русский